GYERMEKGONDOZÁSI-BÖNGÉSZŐ

GYERMEKGONDOZÁSI-BÖNGÉSZŐ - Dr Bauer Bela

GYERMEKGONDOZÁSI-BÖNGÉSZŐ

     

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DR.BAUER BÉLA - SZATMÁRNÉMETI 2O1O-

 

 

 

 

-AMIT NEM TUDOK ELHALLGATNI.-

 

 

Ezt a 2oo újságcikkből összeállitott munkát azoknak az anyukáknak irtam,akiknek nincs internetes hozzáférhetőségi lehetőségük.Mindezt egy gyermekgondozási rovat keretein belül akartuk megoldani –részemről teljesen dijmentesen.Megtörtént a megállapodás de nem az én emberi gyarlóságom miatt ez finoman is szólva a mély magyarérzelmű

vezetők döntése miatt a megállapodást visszamondták. Mondjon itéletet az olvasó!

 

 

 

A GYERMEKGONDOZÁS ÚJRAÉRTÉKELÉSÉNEK

AKTUALITÁSA

 

 

 

Az irásaim célja egy , folyamatos gyermekgondozási és nevelési lehetőséget ajánlani napjaink rohamosan növekvő szülői igényeire.

Az információs rendszerek mindent elárasztó özöne, természetesen az egészségügyi hálózatot sem mellőzi.Valahol a mai orvosi ténykedés, igényli a klasszikus orvosi gyakorlat,gyermekgondozás,gyermeknevelés alapjait összeilleszteni, a modern világ legaktuálisabb szempontjaival.

Másrészt, a mai szülők egészségügyi kulturáját tekintetbe véve, és a nívós tömegkomunikáció eszköztárát szemlélve, az egyén is sokkal többet akar megismerni, tudni, korunk egészségügyi problémáiról vagy sajátosan a maga betegségéről. De legyünk őszinték, az orvostársadalomtól is rendszerezettebb részletesebb tájékoztatást vár el napjaink társadalma.

Mi gyermekgyógyászok meg akarunk felelni ezeknek az elvárásoknak és a félreértések, elkerülése végett, amik olykor ártalmasak is lehetnek, igyekszünk olyan irásokat közreadni, amiknek szélesebb információs az alapja, rendszerezett, közérthető és folyamatosan időszerüsithető adattára van.

Nagyon nehéz tanácsot adni egy szülőnek, hogy mit tegyen és mit ne, a saját gyermekének gondozása,nevelése kapcsán. Másrészt észlelhetjük a különbségeket is, az eltérő irányzatú szülői-kézikönyvek ellentmondásai között amelyek olykor akár félreérthetőek lehetnek.

A gyermeket nevelő szülők általában kialakitják saját nevelési koncepciójukat, amelyek sokkal jobbak és természetesebbek lehetnek, bármilyen segédkönyvnél.Jómagam véleménye az, hogy minden tanács annyit ér, amennyit elfogadnak és hasznosítanak belőle.

Tudatában vagyok annak, hogy k0zlem;nyeim, éppen úgy mint megannyi m's, az idő martalékává válik. Nem azzal az igénnyel állitottam össze ezt a munkát, hogy vetekedjek a mai kor megszámlálhatatlan ilyen témájú kiadványával. Úgy érzem, hogy az 54 év gyermekgyógyászati gyakorlatával, szelektiv készségével a tarisznyámban és ugyannakkor felvértezve a modern gyermekgyógyászat újszerű tudományos vetületeivel, igénybevéve minden lehető és erre a témakörre vonatkozó forrásanyagot, igyekeztem összegyűjteni és közhasznúvá tenni , sok munkával, jószándékkal ezt mindenki számára.

. Ez a munka közhasznú célt szolgál főként a tájékozatlan, sokszor magukra utalt anyukáknak. A jómagam hozzájárulása a munka tartalmi részének a 60%-át adja ki,ennek a kiadványnak..A többi az arra érdemes információs anyagok szelektiv felhaszn'l's'nak javára irható amit főként a szatmár megyei magyar anyanyelvű de minden magyar nyelven olvasó édesanyának ajánlom olyan tisztelettel és megbecsüléssel, amit csak egy anya kaphat.

A csecsemőgondozás teljesen új, a modern világ igényeihez adaptált elvárásokat tár elénk, amiknek meg kell felelnünk.

A kisdedek, iskoláskoruak szellemi fejlettségi foka, viselkedési és magatartási formái, a csodálatosan rövid idő alatt elsajátitott szellemi és társadalmi élményanyag minden szakembert a gyermekhálózatban nagy feladatok elé állít.

Ugyanakkor megjelentek a káros magatartási, zavarok, a túlterhelt gyermek kórtana a modern kor leselkedő mondhatnám gyilkos veszélyei /etilizmus, dohányzás, drogok használata/ amelyek eggyüttvéve mind hozzátartoznak mindennapi félelemeinkhez, és orvosi gyakorlatunkhoz.

Átalakult a gyermekbetegségek jellege – már nem a fertőző betegségek szedik milliós áldozataikat, hanem a malignus úgymond "rossz-betegségek" aratnak,az emberi lét történelmi és társadalmi változásaiból eredő nyavalyákkal – pl. immunhiányos kórképek.

Próbálok egy szelektív felfogású munkát tárni önök elé amit úgy gondolom hogy nem lehet kellőképpen rendszerezni, de mégis választ próbál adni a gyermekgondozás mai kihívásaira.

 

 

 

 

INDEX

 

 

 

1-A DROGOK HÁLÓJÁBAN

2-SZÜLŐI NEVELÉSI STILUSOK

3-A HELYTELEN ANTIBIOTIKUM KEZELÉSEKRŐL

4-A PENIC ILLIN A MANDULAGYULLADÁS SZUVERÉN GYÓGYSZERE

5-A KRÓNIKUS HASI FÁDALMAK ÉRTÉKELÉSE GYERMEKKORBAN.

6-SZOPTATÁS- GYAKORLATI SZEMPONTOK 

7- A SZOPTATÁSI KÉSZSÉG HIÁNYA

8-LÉGUTI MEGBETEGEDÉSEK A TÉLI SZEZONBAN

9-A HÁLA ÉRZELMI VETÜLETEITŐL

1o-HOL AZ EGÉSZSÉGES HATÁR A T,V NÉZÉSBEN

11-S.OS TÁPSZERPÓLÁS- MIT TEGYEK-

12-LÁZGÖRCS.

13-FEGYELMEZÉS-BŰNTETÉS-

-14-TÉVES ÉS JOGOS AGGODALMAK

15- A SZÜLŐK NEVELÉSI HIBÁI

16-ORVOSI ETIKA AKTUALITÁSAI

17-BÁRÁNYHIMLŐ-KANYARÓ-MUMPSZ-RÓZSAHIMLŐ

18-VELESZÜLETETT SZIVZÖREJEK

19-AZ ELKÉNYESZTETÉS OKAI

2o-VELESZÜLETETT CSIPŐFICAM

21-A KÉSLELTETETT BESZÉDFEJLŐDÉS

22--A DACKORSZAK ISMÉRVEI

23-HA A GYERMEK NEM ESZIK.

24-AZ ANYATEJ NÖVELÉSE.

25-VÉRSZEGÉNYSÉG GYERMEKKORBAN

26-VEGETARIANIZMUS A GYERMEKNÉL

27-ISKOLAÉRETTSÉG

28-AZ EREDMÉNYES ISKOLAI TELJESITMÉNY FELTÉTELEI

29-EGY FONTOS ALKATI RENDELLENESSÉGRŐL

3o-AZ ELHÚZÓDÓ KÖHÖGÉSEKRŐL GYERMEKKORBA

31-LÉGUTI IDEGENTEST

32-VÉLETLEN MÉRGEZÉSEK.

33- NORMÁLIS ÉS KÓROS SZÉKLET A GYERMEKNÉL

34-HORKOL A GYERMEK.

35-VELESZÜLETETT VASTAGBÉLTÁGULAT

36-FIMÓZIS.

37-MÁJGYULLADÁS

38-GYERMEKKORI ELHIZÁS-TÉLI VESZÉLYEK

39-A HASFÁJÓS CSECSEMŐ

4o-GYERMEKKORI FEJFÁJÁS

41- GYERMEKKORI NYAKI DUZZANAT OKAI

42-A GYERMEKKORI CUKORBETEGSÉG

43-GYAKORIBB NEVELÉSI HIBÁK.-

44-TEJALLERGIA-VAGY-TEJCUKOR ÉRZÉKENYSÉG

45-ORRVÉRZÉS

46-A SZÉKREKEDÉS
47-MONGOLFOLT

48-A JUTALMAZÁS KÉRDÉSKÖRE

49-AZ AUTIZMUSRÓL

5o-GYAKORI TÁPLÁLÁSI HIBÁK

51-HA A GYERMEK AZ IKREK JEGYÉBEN SZÜLETETT

52-ARCÜREG GYULLADÁS

53- ÉLŐSKÖDŐK A KEDVENCEKBEN-PARAZITÓZISOK

54-HASHÁRTYAGYULLADÁS-ELHANYAGOLTVAKBÉLGYULLADÁS KÖVETKEZMÉNYE

55-AVIZSÉRV
56-A SZÉKÜRITÉS ZAVARAI GYERMEKKORBAN

57-AZ ÖVSÖMÖR

58-MOZGÁSFEJLŐDÉS

59-MIGRÉNES FEJFÁJÁS-

6o-A VÉRKÖPÉS LEHETSÉGES OKAI-

61-HASMENÉSEK-ROTAVIRUS FERTŐZÉS-

62-SÁNTITÁS-PERTHES KÓR

63-NYITOTT GERINC

64-MIKOR GONDOLJUNK-ROSSZ- BETEGSÉGRE

65-KERÉKPÁROS BALESETEK

66-LÚDTALP A GYERMEKKORBAN.

67-GYERMEKKORI ÉGÉS

68-A NEURASZTHÉNIÁS ALKAT GYERMEKNÉL

69-HIPERAKTIV KISDED

7o-BAKTÉRIUM FERTŐZÉSEK

71-HA VISZKET A BABA BŐRE-

72- -A PATTANÁSRÓL

73 HERPES VIRUS FERTŐZÉS

74-BŐR ÉS KÖRÖM GOMBÁSODÁS GYERMEKKORBAN

75-RÖVIDLÁTÁS-TÁVOLLÁTÁS

76-GYERMEKFOGÁSZAT

77-FOGSZABÁLYOZÁS-

78-MI A KÜLÖNBSÉG A TOROK ÉS MANDULAGYULLADÁS KÖZÖTT.-

79-NEM STRESSZ VÁLTJA KI AZ ÉJJELI ÁGYBAVIZELÉST

8o-VELESZÜLETETT ÉS SZERZET HUGYUTI MEGBETEGEDÉSEK

81-AZ ECZÉMÁTÓL A SZÉNANÁTHÁIG

82-AZ EGÉSZSÉGES CSECSEMŐ FEJLŐDÉSE

83-A MANDULAGYULLADÁS

84-FIGYELJEN A GYERMEKE LÁTÁSÁRA

85-A PUBERTÁS PSYCHÉS PROBLÉMÁI

86-FEJTETÜ-RÜH.

87-BULIMIA

88-EGÉSZSÉGES REGGELI GYERMEKEKNEK

89-A HORDOZÓKENDŐRÖL

9o-VIZI BALESETEK GYERMEKKORBAN.

91-A VÉDELMET NYÚJTÓ ANYATEJ

92-TÁPLÁLKOZÁS TERHESSÉG IDEJÉN.

93-SZŰRŐVIZSGŐLATOK KORCSOPORTONKÉNT

94-HOGYAN KÉSZÜLHETÜNK FEL AZ ÉLŐSKÖDŐK TÁMADÁSAIRA

95-GYRMRKKORBAN GYAKORI A VESEKŐ

96-BÉLELZÁRÓDÁS

97-GYÖTRŐDÉSEK

98-TUBERKULÓZIS

99-PELENKÁS ISKOLÁSOK

1oo-NEM LEHET ELÉG KORÁN KEZDENI A FOGÁPOLÁST.

1o1-GYERMEKKORI AGRESSIÓ ÉS AMI MÖGÖTTE VAN

1o2-ÓTVAR

1o3-SKARLÁT

1o4-MÉRFÖLDKÖVEK A GYERMEK FEJLŐDÉSÉBEN

1o5-LELKI ZAVAROK GYERMEKKORBAN

1o6-SZÜLŐ ÉS GYERMEK KÖZÖTT LÉVŐ BENSŐSÉGES KAPCSOLAT

1o7-TANULD MEG ÚJRAÉLESZTENI A GZERMEKET

1o8-A GYERMEKBÜNÖZÉS

1o9-ALKOHOLIZMUS-DOHÁNYZÁS

11o-A –TIC-

111-ÖRÖKBEFOGADÁS

112-AZ ASZTMA

113-AZ EPILEPSZIA

114-AZ ÚJJSZÜLÖTT VÉRZÉSES MEGBETEGEDÉSE

115-JÓ SZÜLŐ-ROSSZ SZÜLŐ

116-SZOPTATÁS AHOGY NEKED TETSZIK.

117-TÖLCSÉRMELL-MŰTÉT-

118-ÚJJSZÜLÖTT GONDOZÁS

119-UTAZÁS A BABÁVAL

12o-VÉRES SZÉKLET

121-AZ ISKOLAI KÖRNYEZET ZAVARÓ HATÁSA

122-KÖHÖGÉS

123-A-CUCLI-

124- A TOXINOK ÉS A CSECSEMŐTÁPLÁLÁS

125-AZ APÁK SZEREPE A GYERMEKNEVELÉSBEN

126-BAKTERIÁLIS BŐRBETEGSÉGEK

127-VIRUSOS SZEMÖLCS

128-VAN E KÖTELEZŐ IDŐHATÁR A HOZZÁTÁPLÁLÁSRA

129-GYERMEKEK AZ AUTÓBAN

13o-GYERMEKORVOS NÉLKÜL

131-A KÖTŐDÉS

132-A TEJPORKÉSZITMÉNYEKRŐL VALÓ TUDNIVALÓK

133-NYÁRI BŐRBAJOK A CSECSEMŐNÉL

134-MIT KELL TUDNI A HÁNYÁSRÓL

135-CSECSEMŐKORI TOXICOZIS

136-JÁRVÁNYOS GYERMEKBÉNULÁS.

137-MIOR KEZDHETJÜK A BILIRE SZOKTATÁST

138-A LÁBGOMBÁRÓL

139-A FERTŐZŐ BETEGSÉGEK BŐRJELENSÉGEI

14o-NEHÉZSÉGEK A CSALÁDBAN-HIPERAKTIV GYERMEK

141-A CSALÁD MINT A SZERETET ISKOLÁJA

142-AZ ELSŐ HETEK

143-NEM ÉRTÜNK EGYET A NEVELÉSBEN

144-EGYEDÜL

145-ÉTELMÉRGEZÉSEK MEGELŐZÉSE

146-GYERMEKBALESETEK ELLÁTÁSA

147-KISGYEREKKORI MÉRGEZÉSEK

148-GYÖTRELMEK

149-FOGZÁSI TÜNETEK-TÜNETMENTES FOGZÁS

15o-SZABÁLYTALAN FOGZÁS.

151-LELENCEK-LELENCHÁZAK

152-GYERMEKKÓRHÁZAK

153-SZÜLŐI ÖRÖMÖK

154-A SZÜLŐI FELÜGYELET KÖZÖS GYAKORLÁSA

155-SZŰRŐVIZSGÁLATOK KORCSOPORTONKÉNT

156-MÉRJÜK VAGY NE A BABÁT

157-SZOPTATÁS AZ ANYÁK DILEMMÁJA

158-NEM KÖVETENDŐ TANÁCSOK A SZOPTATÁSNÁL.

159-OTTHON SZÜLJÜNK VAGY A KÓRHÁZBAN

16o-ÁTALAKULÜ KAPCSOLATOK

161-OLYAN FURCSÁKAT CSINÁL A BABÁM

162-HALLÁSPROBLÉMÁRA GYANAKODHATUNK

163-KULLANCS A GYERMEKBEN

164-HOGYAN HASZNÁLD A FELVESZ VAGY LETESZ MÓDSZERT

165-A HASMENÉSEK KEZELÉSE

166-a CSECSEMŐKORI FOGZÁS 7 TÜNETE

167-HOGYAN SZOKTASSAM ÉJJELIRE

168-CSALÁNKIÜTÉS

169-A CSECSEMŐ ÉS KISGYERMEK ÖNÁLLÓSODÁSA

17o-TUD MÁR ÜLNI A BABA

171-MIKOR LEGYEN SZOBATISZTA

172-KISGYERMEKES ANYÁK INTERNETES FÜGGŐSÉGE

173-A MINTAGYEREK

174-PROBLÉMÁK SZŰLÉS UTÁN SZOPTATÁS ALATT

175-MÁRLEG SZERINT ESZIK

176-MIŐRT HADJÁK ABBA LEGTÖBBEN A SZOPTATÁST

177-A KIS CSELES

178-MOZGÁSFEJLŐDÉS ÉS SZEMÉLYISÉG.

179-AZ ELSŐ LÉPÉSEKRŐL

18o-HOGYAN TANUL MEG JÁRNI

181-AZ ÉRTEMI FEJLŐDÉS

182-MIKOR LEGYEN SZOBATISZTA

183-TUD E MÁR ÜLNI A BABA

184-BABA BETEGSÉG ÉS NAPIREND

185-ÉJSZAKAI GONDOK

186-TÉVHITEK A KEVÉS ANYATEJJEL KAPCSOLATBAN

187-AZ ELHIZÁS KISBABA KORBAN KEZDŐDIK

188-SZOPTATÁSI GONDOK-A MELL ÁPOLÁSA ÉS BETEGSÉGEI.

189-ÉHSÉGSZTÁJK

19o-HISZTI A VÉGKIMELÜLÉSIG

191-OLYAN VAGYOK MINT A SZÜLEIM

192-AZ ÉJJELI ÁGYBAVIZELÉSRŐL GYERMEKKORBAN

193-A BETEG GYERMEK ÁPOLÁSA

194-SZIVZÖREJEK GYERMEKKORBAN

195-ALSÓ HUGYUTI FERTŐZÉSEK GYERMEKKORBAN

Í96-FELSŐ HUGYUTI FERTŐZÉSEK

197-SCOLIÓZIS.

198-AGYHÁRTYAGYULLADÁS-AGYVELŐGYULLADÁS GYERMEKKORBAN

199-DOWN-KÓR

2oo-AGYDAGANATOK GYERMEKKORBAN

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

MELLÉKLETEK-

I- A GYERMEK TESTI ÉS SZELLEMI FEJLŐDÉSÉNEK MUTATÓI

ANTROPOMETRIA

A súly és magasság viszonyítva az életkorhoz

 

ÉLETKOR

SÚLY

MAGASSÁG

FIÚK

LÁNYOK

FIÚK

LÁNYOK

1 év

10,05

9,75

75,2

74,2

2 év

12,56

12,99

87,5

86,6

3 év

14,61

14,42

96,2

95,7

4 év

16,51

16,42

103,4

103,2

5 évi

18,37

18,37

108,7

109,1

6 év

21,91

21,09

117,5

115,9

7 év

24,54

23,68

124,1

122,3

8 év

27,26

26,35

130,0

128,0

9 év

29,94

28,94

135,5

132,9

10 év

32,61

31,89

140,3

138,6

11 év

35,20

35,74

144,2

144,7

12 év

38,28

39,74

149,6

151,9

13 év

42,18

44,95

155,0

157,1

14 év

48,81

49,19

162,7

159,6

15 év

54,48

51,48

167,8

161,1

16 év

58,83

53,07

171,6

162,2

17 év

61,78

54,02

173,7

162,5

18 év

63,5

54,39

174,5

162,5

 

A csecsemő optimális súlyának a kiszámítása

-         a csecsemő az első 4 hónapban 750 gramot gyarapodik havonta

-         a második 4 hónapban 500 gramot gyarapszik súlyban.havonta

-         a harmadi 4 hónapban pedig 250 gramot havonta.

 

Óvakodjunk attól hogy túl mereven ítéljük meg a csecsemő súlybeli fejlődését.Természetesen ezek a megszokott középértékek. Egyesek más számítási módot használnak, pl. az optimális súlyfejlődés 600 gram az első 6 hónapban, míg a második 6 hónapbra 500 gyamot számítanak havonként. A csecsemő súlybeli fejlődésének a szempontjai a valóságban nem matematikai képletek alapján történik mert vannak eltérések pluszban vagy minuszban a gyermek egyéni, genetikai tárházát tekintetbe véve vagy más egyéni adottságai alapján Mégis úgy itéljük meg hogy ezek a számítások vagy számok jó tájékozódást nyújtanak a testsúly kiszámítására.

Az 1 éven felüli gyermek optimális testsúlyának a kiszámitására a következő képletet használjuk:

 

X = M + (2 x n) ,

 

M - a gyermek súlya 1 éves korban, az "n" életkor években.

A testsúly – testhossz-testfelület kiszámítása

Testsúly - G

G = X + 500 x N

X - születési súly, N - aktuális életkor

Testhossz az első ½ évben - L

L' = I + 2,5 x N

I - testhossz a születéskor, N - aktuális életkor hónapokban..

Testhossz a második félévben

L'' = I + 1,5 * N

I - testhossz születéskor, N-aktuális életkor hónapokban

A testfelület viszonyítva a testsúlyhoz az első évben

0,15 négyzetméter 2 kg súlyra

0,25 négyzetméter 5 kg súlyra

0,45 négyzetméter 10 kg súlyra

 


A természetesen táplált csecsemők napi növekedése

 

IDŐSZAK

NAPI NÖVEKEDÉS GRAMOKBAN

0 - 4 nap

30 gram

5 - 12 nap

26-28 gram

13 - 20 nap

20-24 gram

21 – 36 nap

16-18 gram

37 - 52 nap

10-15 gram

Hossznövekedés a gyermekkorban

Újjszülött-52 cm

Az első életévben 2 cm a havi növekedés.

-         1 éves korban 75 cm.

-         2 - 3 éves korban a növekedési ritmus 1o cm.ani,

-         4 - 10 éves korban a növekedési ritmus 5-6 cm.

Az első 10 évben nincsen különbség a fiúk és leányok között a növekedési ritmust tekintve.

A leányoknál 10-12 éves kor között a növekedési ritmus nagyobb, általában 9 cm.

A fiúk ezt a ritmust 2 évvel később érik el-/10-10,5/

 

A HOSSZNÖVEKEDÉS KISZÁMÍTÁSÁNAK A FORMULÁJA:

TESTHOSSZ = 5 x AZ ÉVEK SZÁMA + 8O

Súly és hossznövekedés 1 éves korig – NELSON

 

FIÚK

ÉLETKOR

LÁNYOK

SÚLY/kg

HOSSZ/cm

SÚLY/kg

HOSSZ/cm

3,4

50,6

Szüléskor

3,2

50,2

4,2

54,0

1 hónap

4,2

53,5

4,9

57,00

2 hónap

4,8

55,5

5,7

60,4

3 hónap

5,6

59,5

6,4

63,5

4 hónap

6,2

61,3

7,0

64,7

5 hónap

6,8

63,2

7,6

66,4

6 hónap

7,3

65,2

8,1

68,0

7 hónap

7,8

67,0

8,6

69,8

8 hónap

8,2

68,5

9,1

71,2

9 hónap

8,7

70,1

9,4

72,6

10 hónap

9,1

71,6

9,9

74,0

11 hónap

9,4

73,0

10,1

75,2

12 hónap

9,8

74,2

A testfelület értékei csecsemőkorban

Testfelület egy 3 KG csecsemőnél: 20 dm2

Testfelület egy 6 kg csecsemőnél: 30 dm2

Testfelület egy 9 KG csecsemőnél: 40 dm2

Testfelület egy 12 KG csecsemőnél: 50 dm2

Fejkörfogat a csecsemőnél és a kisgyermeknél (cm-ben)

 

ÉLETKOR

FIÚK

LÁNYOK

Születéskor

35,3-1,2

34,7-1,0

3 hónap

40,9-1,2

40,0-1,2

6 hónap

43,9-1,0

42,8-1,2

9 hónap

46,0-1,0

44,6-1,2

1 év

47,3-1,1

45,8-1,3

1,5 év

48,7-1,1

47,1-1,2

2 év

49,7-1,2

48,1-1,4

3 év

50,4-1,20

49,3-1,3

4 év

51,0-1,2

49,9-1,3

5 év

51,3-1,2

50,3-1,3

 

FRANK számítása szerint:

FEJKÖRFOGAT = testhosz : 2 + 9

A Mellkas körfogata születéstől 1 éves korig

 

AZ ÚJSZÜLÖTTNÉL

31 cm

1 hónap

34 cm

2 hónap

36 cm

3 hónap

37 cm

4 hónap

38 cm

5 hónap

39 cm

6 hónap

40 cm

7 hónap

41 cm

8 hónap

42 cm

9 hónap

43 cm

10-11 hónap

44 cm

12 hónap

45 cm

 

Mellkas körtérfogat 2 évtől 20 éves korig

 

ÉLETKOR

FIÚK

LÁNYOK

ÉLETKOR

FIÚK

LÁNYOK

1 év

45

45

11

63

66

2 év

47

47

12

65

64

3 év

49

49

13

66

67

4 év

51

51

14

70

72

6 év

53

53

15

73

78

7 év

55

55

16

80

79

8 év

57

57

17

82

80

9 év

59

59

18

84

 

10 év

61

60

20

 

 

A LÁTÁS FEJLŐDÉSE CSECSEMŐKNÉL

SZÜLETÉSKOR

A látás funkciója létezik de még nem teljesedett ki.

A fényérzékenység az újszülöttnél jelen van – ami megállapítható a fénybehetásokra – fotomotor reflex. A fényhatásra bekövetkező – pislogás, vagy az erős fényhatásra bekövetkező szembezárás.

Látási reflex észlelése egy diszkrét fényforrás hatására.

 

AZ ELSŐ HÓNAPBAN

A fixáló reflex fénystimulálásra.

 

1-2 HÓNAPOS KORBAN

Megjelenik a – követési reflex – általában egy olyan tárgyra ami mozog.

 

2-3 HÓNAPOS KORBAN

Mindkét szem elmozdul konjugált mozgással az elmozduló tárgy irányába.

 

4-5 HÓNAPOS KORBAN

A konjugáló reflex állandó jelenléte.

A látás és egy tárgy megragadása állandóváválik,és koordonáltan folyik le.

A fixáló, követő és convergáló reflex bizonyitják a binoculáris látás kifejlődését 6 hónapos korra.

 

A mély látás kb 6 hónapos korban jelenik meg.

Az intermittáló strabizmus,ami a kifejezője egy enyhe inkordinációnak élettaninak tekinthető 3-4 hónapig.

Mindennemü strabizmus,kancsalság ami állandó jellegü 4 hónap előtt kórosnak számit. A kancsalság időszakos megjelenése is kezelést igényel.


A HALLÁS FEJLŐDÉSE CSECSEMŐKNÉL

A HALLÁSFUNKCIÓ VIZSGÁLATA.

Egy egyedüli tesztvizsgálat, nem garancia a normális hallásfukciónak. A vizsgálatot meg kell ismételni az egész gyermekkor lefolyása folyamán.

A helyes beszéd kialakulása, a beszéd kifejlődése a megfelelő korban azt bizonyitja hogy a hallószerv működése normális.

A hallás tesztelése újszülöttnél is elvégezhető.

A csecsemő reagálása nagyon különböző lehet.

 

A klasszikus MORO reflex.

A tájékozódási reflex a fej vagy a szem fordítása a zaj irányába.

A cochleo-palpebrális reflex a szemhéjak rövid kontrakciója.

A motorikus lokalizált reflexek a végtagokon.

Grimaszok, kontrakciók, részlegesek az arcon, nyugtalanság, sírás, felrettenés, globális neurológiai tünetek.

Ami nagyon lényes a reakciók gyors megjelenése – válaszreakciók.

 

Süketség gyanújelei

4 hónapos korig nagyon kevés tünetet észlelünk.

Inkább a szülők veszik észre, főként azok, akiknek tapasztalatuk van a következő tüneteket: a gyermek nagyon csendes, nem reagál a zajokra, de élénken reagál az érintésekre, vibrációkra.

9 hónapos korban

ORIENTATIV TESZTEK - nevén hívni a gyermeket/először suttogva, zenélő játékok, hangos zajt csinálni, fütyűlni, becsapni az ajtót stb.

Két éves kor után mindennemű beszédzavar.

A FOGZÁS KRONOLÓGIAI IDŐRENDJE

A FOG

ÁTMENETI FOGAK-HÓNAPOKBAN

ÁLLANDÓ FOGAK-ÉVEKBEN

Felső maxiláris

Alsó maxilaris

Felső maxiláris

Alsó maxiláris

Közpső metsző

6-12

5-10

6-8

6-8

Szélső metsző

8-13

7-16

7-9

7-9

Szemfogak

16-22

16-23

10-12

9-12

Molaris 1

11-18

11-18

9-11

9-11

Moláris 2

20-33

20-31

10-12

10-13

Moláris 3

-

-

5-7

5-7

Moláris 4

-

-

12-14

12-13

Moláris 5

-

-

17-30

17-30

 

-         A fogak normális megjelenése széles határidőben történik.

-         Az átmeneti fogak száma 20.

-         A véleges fogak száma 32.

-         A 12-14 éves korban a gyermeknek 28 foga van.

PSYCHO-MOTOROS FEJLŐDÉS AZ ELSŐ 18 HÓNAPBAN

-         1-1,5 hónap: nézelődik

-         1,5-5 hónap: 90 fokban képes tartani a fejet

-         1-5 hónap: spontán mosolyog

-         1,5-4 hónapban: hangosan nevet

-         2-4 hónap: követi a tárgyakat tekintetével

-         2-5 hónap: egyik oldalára fordul

-         2-5 hónap: nézi a kezeit

-         2-5 hónap: gagyog

-         3,5-6 hónap: egy felkinált tárgyat megfog

-         4-6 hónap: nyújtja a kezét

-         4-7 hónap: kinyújtja a kezét és megfog egy tárgyat

-         6-12 hónap: hangokat utánoz

-         6,5-10 hónap: megismeri a személyket

-         6,5-16 hónap: felül

-         9-16hónap: segítséggel feláll

-         10-17 hónap: segitséggel megindul járni

-         11-19hónap: egyedül feláll

-         10-17 hónap: elindul egyedül

 


A MEMÓRIA ÉS TÁJÉKOZÓDÁS FEJLŐDÉSE A GYERMEKEKNÉL

ÉLETKOR

AZ EMLÉKEZŐKÉPESSÉG

3 hónap

néhány perc

1 év

körülbelül 2 hét

2 év

néhány hónap

4 év

1 év

4 éven felül

állandó ha nem jön közbe memória zavar

 

A MEMÓRIA MAXIMÁLIS PERIÓDUSAI

12-15 év anyagi-szerkezeti dolgok

serdülőkor formák és modelek

későbben gondolat, tartalom

 

EGYÉNI MEMEÓRIA - 2 éves kor után

TÁJÉKOZÓDÁS

2 éves kor a térbeni tájékozódás kezdete

4 éves kor az időbeni tájékozódás kezdete

6-7 éves kor tájékozódás napok és hetekben

9-10 éves kor tájékozódás hónapokban vagy években

[FANCONI]

 


APGAR - SCOR

JEGY

SZÍV FREKVENCIA

LÉGZÉS

IZOMTÓNUS

NASALIS KETÉTER

A BŐRTAKARÓ SZINE

0

hiányzik

Nem lélegzik

Tónus nélkül

hiányzik

Sápadt-szürkés

1

100 alatt

bradiaritmiás

Behajlitott végtagok

grimászok

Livid végtagok

2

100 felett

100 felett

Erős sirás

Tüsszent-köhög

Vörös szin

SZÍV FREKVENCIA A GYERMEKEKNÉL

ÉLETKOR

MINIMÁLIS FREKVENCIA

MAXIMÁLIS FREKVENCIA

Újszülött

80

160

3 hónap

120

200

1 év

100

180

8 év

65

120

12 év

60

110

 

Újszülött

140-150 frekvencia

6-hónap

130 frekvencia

1 év

125 frekvencia

2 év

120 frekvencia

4 év

100 frekvencia

8 év

90 frekvencia

12 év

85 frekvencia

 


A HUGYHÓLYAG KAPACITÁSA GYERMEKEKNÉL

Újszülött

50 cm3

1 hónap

62-74 cm3

3 hónap

110-115 cm3

7 hónap

120-196 cm3

1 év

195-283 cm3

1-3 év

248-409 cm3

7-8 év

505-841 cm3

9-10 év

575-936 cm3

12-13 év

840-1240 cm3

A VIZELETÜRíTÉS GYAKORISÁGA – 24 ÓRA

2-3 év 10 vizeletürités 24 /óra alatt

4-6 éves kor között 6-7

7-10 év között 4-5

11-14 éves kor között 3 vizeletürítés

A VIZELET SÜRÜSÉGE-DENSzITÁSA

6 év 1006-1010

2-8 év között 1008-1016

8-15 év között 1020-1022

LÉGZÉSRITMUS FREKVENCIÁJA

Újszülött

45-55 /perc

Első 3 hónap

40-45 - idem

Első év végén

35 - idem

2 év

32 - idem

3 év

30 - idem

5 év

27 - idem

11 év

24 - idem

Felnőtt

15-16 - idem

KALÓRIA SZÜGSÉGLET GYERMEKKORBAN

Első héten

40-60 kcal/kg-24 óra

Első trimeszter

100-130-kcal/kr 24 óra

Második trimeszter

100-110 kcal/kg 24 óra

Harmadik trimeszter

90-100 kcal/kg 24 óra

Negyedik trimeszter

80-90 kcal/kg 24 óra

1-6 év

80-100 kcal/kg 24 óra

6-12 év

60-80 kcal/kg 24 óra

NORMÁLIS ÉS KÓROS SZÉKLET A CSECSEMŐKNÉL

A mindennapi orvosi tevékenységem során meggyőződtem arról hogy kevés szülő tudott értékelhető adtokat adni e gyermek székletéről,annak formai fizikai jellemzőiről.Pedig ez a tény nagy segitséget nyujthat a vizsgáló orvosnak abban az esetben ha egy emésztőrenszeri megbetegedésről van

Az alábbiakban igyekszem leirni csecsemőkortol kezdve a normális és kóros székletek jellemzőit egyeseket képes illuszttrációval.

A magzat béltartalma a – zöldesfekete – Meconium vagy a magzatszurok. Epét,enzimeket, hámsejteket a bélcsatornába kiválasztott nyálka maradványait tartalmazza. Első üritése néha már a magzatvizbe következik be. A mecónium ürítés megállapítása fontos – ha 24 belül nem észleljük, fejlődési rendellenesség lehetősége vetődik fel.

A táplálás megindulásával – néhány napos átmenet után – megjelenik a női illetve tehéntej táplálásra jellemző széklet.

A normális széklet

A szopós csecsemő naponként 2-4-szer ürít aranysárga, kenőcsös kissé savanykás szagu székletet. Előfordulat hogy zsirosabb anyatej esetén vagy konsztitucionális okokból naponta csak egyszer, esetleg másnaponta van székelés, vagy az átlagosnaál 1-3-mal gyakoribb a székürítés. Ha csecsemő általános állapotát mindez nem befolyásolja normális állapotnak kell tekinteni.

A mesterséges táplálék a tápanyagok mennyiségi és minőségi összetételének megfelelően megváltoztatja a csecsemő székletének konzisztenciájának ,szinét,szagát és mennyiségét.Ez abból adódik hogy a fő tápanyagok jellenzően hatnak a bél kémiai minőségére, egyes szines tápanyagok/főzelék/pedig megtartják eredeti vagy ahhoz közelálló szinüket.

Így a krisztaloid szénhidrátok az erjedéses folyamatokat,a fehérjék a rothadást fokozzák, mig a zsirok a túlsúlyban lévő folyamatot erősitik.

Ezért normális összetételü mesterséges táplálékon tartott csecsemő, formált, kissé bűzösebb, barna szinű és az anyatejnél nagyobb mennyiségű székletet ürit, naponta 1-3 alkalommal.

A széklet színében, konzisztenciájában elég gyakoriak az eltérések. Előfordulnak hígabb vagy darabosabb, zöldes, kissé nyálkás székletek is – ez nem rendellenes – 4-6 hét után gyakori a székrekedés amikor is csak 2-3 naponként van széklet. Nem kezelendő. Egy év után a felnőttéhez hasonló székletet ürít a gyermek.

A kóros széklet

Ha a táplálékok krisztalloid szénhidrát irányába tolódik el, vagy fehérje és zsír hiány mutatkozik/liszttartalom/savanyú vegyhatású, erjedéses habos székletet ürít a csecsemő/4-6 alkalommal/ami a glutealis tájékot felmarja, gomba telepedésére teremt lehetőséget. Ha eltúlzott a fehérje és zsírbevitel/tejártalom/a főzelék túlzott dusítása sajttal, túróval, tojással, húspéppel/a rothadásos bűzös széklet bogyószerüvé válik, és az úgynevezett –alkáli szappan – keletkezik amit a csecsemő ritkán ürit. Igen jellemző lesz a pelenkáról leguruló/kecske széklet/, miközben a vizelet csipős, ammónia szagú.

Hasmenéses széklet

Mennyiségi szempontból jellemző a mennyiség megnő, az ürítés gyakoribb függően az eset súlyosságától és megváltozik a külleme – hol, vizes, nyálkás, nyálkás-gennyes, véres, véresen erezett/entro-invaziv széklet/. A jelentős mennyiségű zsírt tartalmazó széklet lebeg az éjjeliben a víz felszínén.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

GYÓGYSZERADAGOLÁS A GYERMEKEKNÉL

ÉLETKOR ÉVEKBEN

A FELNŐTTADAG-HÁNYADA

1 | 12

1 | 10

1 | 2

1 | 5

1

1 | 4

3

1 | 3

7,5

1 | 2

AZ ANYATEJBE ÁTMENŐ GYÓGYSZEREK

Megnevezés

I

II

III

Calmante-antipiretice

 

 

 

- codeină

-

 

- paracetamol

-

 

+

- salicilaţi

-

+

+

Antihelmintice

 

 

 

- piperazin

+

 

 

- senna

 

+

+

Antiacide

 

 

+

Hányáscsillapitók

 

 

 

Gyulladáscsökkentők

 

 

 

- indometacin

 

 

 

- aranysók

+

 

 

- salicilatátok

+

+

 

Antiulcerózus szerek

 

 

 

- antgonisti H2

 

 

 

- sucralfate

 

+

+

Antibiotikumok és chenoterapeutikumok

 

 

 

- clorocid

+

 

 

- tetraciclinek

+

 

 

- aminoglicozidök

 

+

 

- klion

 

+

 

- nevigramon

 

+

 

- sulfamidok

 

+

 

- nitrofurantoin

 

 

+

- cefalosporinok

 

 

+

- eritromicin

 

 

+

- penicilinek

 

 

+

Véralvadásgátlók

 

 

 

- varfarin

 

 

+

- heparin

 

 

+

Antikoagulánsok

 

 

 

- carbamazepin

 

 

+

- barbiturice

 

+

 

- fenitoina

 

+

+

- valproat

 

 

 

Antidepresziv szerek

 

 

- inhibitorok MAO

 

+

 

- antidep-triciclice

 

+

 

Gombaellenes szerek

 

 

+

Antihisztaninukumok

 

 

 

- cromoglicat

 

+

 

Vérnyomáscsökkentő

 

 

 

- inhibitorirok ACE

 

+

 

- beta-blockánsok

 

 

+

- CA-blokánsok

 

+

 

- methildopa

 

 

+

Malária ellenes szere

 

 

 

- dapson preparate

+

 

 

Migrén ellenes szerek

 

 

 

- ergotamin

+

 

 


SZŰRŐVIZSGÁLATOK KORCSOPORTONKÉNT

0-4 napos életkorban igénybe vehető szűrővizsgálatok:

-         teljes fizikális vizsgálat, különös tekintettel a fejlődési rendellenességek szűrésére

-         testtömeg, testhossz, fejkörfogat mérése és értékelése

-         ideggyógyászati vizsgálat

-         csípőficam szűrése

-         érzékszervek működésének vizsgálata körében a hallás és a látás vizsgálata

-         veleszületett anyagcsere-betegségek vizsgálata.

 

1, 3 és 6 hónapos életkorban igénybe vehető szűrővizsgálatok:

-         teljes fizikális vizsgálat, különös tekintettel a fejlődési rendellenességek szűrésére,

-         mozgásszervi vizsgálat, csípőficam szűrése 4 hónapos korig,

-         idegrendszer vizsgálata,

-         rejtettheréjűség vizsgálata,

-         a pszichomotoros és mentális fejlődés vizsgálata,

-         érzékszervek működésének vizsgálata (látás, kancsalság, hallás)

-         testhossz, testtömeg, fejkörfogat mérése, a fejlődés és tápláltsági állapot értékelése a hazai standardok alapján.

 

A gyermek 1 éves kora után – életkor-csoportonként – a következő megelőző ellátásokat lehet a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe venni.

 

1 éves életkorban és 6 éves életkorig évente igénybe vehető szűrővizsgálatok:

-         teljes fizikális vizsgálat,

-         idegrendszer vizsgálata

-         rejtettheréjűség vizsgálata 2 éves korig,

-         herék vizsgálata évente,

-         testmagasság, testtömeg (fejkörfogat szükség szerinti mérése), a fejlődés és tápláltsági állapot értékelése hazai standardok alapján,

-         a pszichés, motoros, mentális, szociális fejlődés és magatartásproblémák feltárása,

-         érzékszervek működésének vizsgálata,

-         beszédfejlődés vizsgálata,

-         mozgásszervek vizsgálata: különös tekintettel a lábstatikai problémákra és a gerinc rendellenességeire (tartáshiba, scoliosis),

-         vérnyomás mérése 3-6 éves életkor között,

-         korai fogászati szűrés és gondozás.

 

6 és 18 éves kor között l igénybe vehető szűrővizsgálatok:

-         teljes fizikális vizsgálat,

-         a kórelőzmény és családi anamnézis ismételt felvétele,

-         az anamnézis alapján veszélyeztetett gyerekek kiszűrése, szükség esetén szakorvosi vizsgálatra irányítása,

-         pajzsmirigy tapintásos vizsgálata 11 éves életkortól,

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1-A DROGOK HÁLÓJÁBAN

 

A drogok kipróbálásának leggyakoribb indoka a kíváncsiság. Problémák, gondok elviselése, elfedése, feszültségek levezetése, csoporthoz tartozás vágya, unalom - mind-mind szerepet játszhatnak a kíváncsiság mellett az első drog megtapasztalásában.

Az a tinédzser, aki megszokja, hogy mindennapi konfliktusait, aktuális boldogtalanságát valamilyen szerrel ideig-óráig meg lehet szüntetni, könnyen rendszeres fogyasztóvá vagy akár drogfüggővé válhat.

UNALOMŰZŐ PIRULÁK

Tibor családja látszólag összetartozónak mutatkozott. Kívülálló nem érzékelte azt a nyomasztó, szótlan egymás mellett élést, amely jellemezte hétköznapjaikat. Apja elfoglalt vállalkozó, esténként későn ért haza, munkába, újságokba, tévénézésbe temetkezve leplezte közönyét. Édesanyja régen letett már arról, hogy az évekkel ezelőtt kiürült házasságát megmentse. A két gyerek, Tibor és nővére élte saját középiskolás életét.

Tibort egyik ismerőse vitte el egy diszkóba. Rosszkedve volt, az ismerős fiú rábeszélte egy kis "hangulatjavítóra". Szíve majd kiugrott a helyéről, de remekül érezte magát, soha ilyen földobott, elengedett nem volt, soha nem tudott ilyen lazán táncolni, ismerkedni. Attól kezdve minden hétvégén eljárt. Gyűjtötte a pénzt, hogy megvegye a "gyorsító" tablettákat. Hétfőnként fáradtan, karikás szemmel, sápadtan ült az iskolában. Figyelni nehezen tudott, várta a hétvégi megkönnyebbülést. Egyik este úgy gondolta, megduplázza az adagot. Mikor rosszul lett, barátai mentőt hívtak. Szülei a toxikológián értesültek fiúk túladagolásáról.

AZ ELSŐ – SZER – A CIGI

Nagyfokú feszültségek, elviselhetetlen és senkivel nem megosztható kudarcok, családi problémák, krízisek, magányosság vezetik a serdülőt a "pillanatnyi megkönynyebbülés" ezen útja felé.
Az első "szer" leggyakrabban a
cigaretta. Felnőttnek látszani, társak előtt vagánynak mutatkozni sok-sok tizenéves vágya. A dohányzó szülők gyermekei, korábban és nagyobb gyakorisággal válnak maguk is dohányzóvá. A második "szer" rendszerint az alkohol. Ez a társadalmilag elfogadott és legális "drog" kéznél van, és könnyen beszerezhető. Középiskolai kirándulások gyakori szereplője. A valódi drogok közül az első általában kenderszármazék vagy valamelyik stimuláló szer, az egzisztenciálisan rosszabb helyzetben lévő fiataloknál az olcsóbb szerves oldószer.

Az egyszeri kipróbálást alkalmi használat követheti, amelyből esetenként rendszeres drogfogyasztás, majd függőség lesz. A szülők sokszor mit sem sejtenek arról, hogy gyermekük drogokat használ, és csak a toxikológián döbbenhetnek rá a riasztó valóságra.

KUDARCOSAN EGYEDÜL

Hedvig sokáig olyan szeretett volna lenni, mint a szülei. Okos, ügyes, sikeres, mindig kész válaszokkal, magabiztos fellépéssel. Otthon állandóan kritizálták tanulmányi eredményeit, megkérdőjelezték képességeit. Kisiskolás volt, amikor szülei elváltak. Kevés idő, kevés valódi figyelem maradt reá, mindkét szülő inkább pénzzel és tárgyakkal igyekezett az elmaradt beszélgetéseket pótolni. Magányos, kudarcot kudarcra halmozó lány lett. A fogadóórákon soha sem védte meg senki, nagyra törő tervein gúnyosan mosolyogtak a felnőttek.

Egyik legsötétebb hangulatában hívta meg ismerőse egy különös társaságba. Mindenki nagyon kedves volt, figyeltek rá, törődtek vele. Közben mákfőzetet iszogattak. Hedvig sokáig nem akarta kipróbálni, de a társaság nagyon fontos volt neki, családpótlékot jelentett számára. Így azután gyengült ellenállása, és maga is megtapasztalta a kudarcok, a világ konfliktusainak, gondjainak ilyen oldását. Egyik reggel édesanyja nem tudta ébreszteni a leányt. A gyomormosás, az infúziók hamar segítettek a testi felépülésben. A lelki regenerálódáshoz hosszabb és gyötrelmes út vezethet.

A lélek is károsodik

A kíváncsiságból vagy társak hatására kipróbált drog okozta önfeledt megkönnyebbülés, mint a konfliktusok lehetséges megoldása rögzülhet a tapasztalatban. Még veszélyesebb, hogy a fiatal csoportot, családszerű, szoros társaságot is találhat magának.
A pubertáskorban a rendszeres droghasználat lélektani károsodásokat is okoz. A fejlődés megrekedhet a gyermekkor egocentrikus szintjén, a tinédzser kerülni fogja a kihívásokat, követelményeket, minden olyan helyzetet, amely erőfeszítést kívánna tőle. Irreális fantáziavilág alakul ki, amely segít abban, hogy elkerülje a kamasz a valósággal való szembenézést. Gyakran a jövőre vonatkozó tervek is messze elszakadtak a realitástól, mint ahogy nagyon sok droghasználó fiatal gondolja, hogy ő bármikor segítség nélkül abba tudná hagyni, és ezzel altatja el függősége miatti rossz érzéseit.

Figyelmeztető jelek

László történelemórán lett rosszul. Már napok óta észlelték társai, hogy különösen sápadt, szürkés az arcszíne. Szinte nem is látszottak a pupillái, keze erősen remegett, amikor a kölcsönkért radírért nyúlt. Csendes, közönyös gyerek volt, csak az utóbbi hónapokban fordul elő néha, hogy beszédesebb, közvetlenebb lett.
Aznap éppen a római császárokról magyarázott a tanár, amikor László kiesett a padból. Utána ijesztően rángatózni kezdett, mire a mentők megérkeztek, már lecsillapodott a rohama. Az egész osztály megdöbbent, amikor a mentőorvos megkérdezte, tudnak-e a fiú kábítószer-fogyasztásáról. Így utólag mindenkinek eszébe jutott valami.

VESZÉLYEZTETETT SERDÜLŐK

A drogfogyasztás jelei sokszor csak utólag állnak össze. A teljesítmény megváltozása, az elhanyagoltabbá váló külső, a rapszodikus hangulatváltások, a visszahúzódás, nagyon szűk vagy éppen túlságosan is tág pupillák, időnként eufória, csapongó gondolatok, szürkés, sápadt bőrszín, tűszúrásnyomok az alkaron, érdektelenség a környezetben zajló eseményekkel szemben.
A társadalom "drogorientált", elfogadott dolog nyugtatót,
altatót, fájdalomcsillapítót szedni. A zaklatott családok, az elváltak, a konfliktusokat soha meg nem beszélők, a gyermeket partnernek nem tekintők, a túlzottan egyeduralomra törők mind-mind veszélyt jelenthetnek. Az ilyen serdülő sem stabil mintával, sem elégséges önbizalommal, sem támaszt jelentő háttérrel nem rendelkezvén könnyű sikereket és kielégülést fog keresni.

A drogfogyasztás elleni védelem a gyermekkorban alapozódhat meg. Biztonságot nyújtó, de elengedni és önállósodni is hagyó családi háttér, az önbizalom fölépülésének segítése, eredményes konfliktusmegoldások modelljei, nyílt, közvetlen érintkezés, őszinte kapcsolat a szülő és a gyermek között, védelmet jelenthet a későbbiekben. Így nagyobb biztonsággal elkerülhető az alkohol, a gyógyszerek mértéktelen fogyasztása, illetve a drogok használata. Az ilyen környezetben felnőtt gyerekek a csoportnyomásnak sincsenek kiszolgáltatva, jól tudnak ellenállni a kísértéseknek, képesek megküzdeni a sikerekért, és elérni azokat.

 

 

 

 

 

 

 

2-SZÜLŐI NEVELÉSI STILUSOK

 

 

Meleg –engedékeny nevelői stílus

 A meghatározásban a "meleg" jelző, nem a kritika nélküli, túlóvó szülői viselkedést jelenti, mint ahogy az "engedékeny" sem a korlátok és tiltások nélküli szülői magatartást.

Vannak szabályok és a megszegésükért helytelenítés, feddés jár, azonban a szabályok nem merevek, hanem szükségszerű és rugalmas normák, nem nehezednek a gyerekre, nem válnak cselekedeteinek akadályává. A gyermek sosem fordul szüleihez hiába sem érzelmi, sem intellektuális igényeivel, vagyis a "szeress" és a "beszélgess velem" jelzéseire mindig kap a szülőktől választ.

Az a gyerek, aki ilyen légkörben nő fel, pozitívan fordul a világ felé: aktív, becsvágyó és barátságos, gondolkodása gyors, kreatív, érdeklődő, cselekedeteivel aktív részese a világnak. Sosem kételkedik abban, hogy szeretik, ez a szeretet azonban sosem korlátja cselekedeteinek.

Megfigyelték, hogy ebben a légkörben felnövő gyerekek agresszívabbak, ennek oka a biztonságérzés és a szigorú büntetés hiánya, nem pedig az önálló cselekvés akadályoztatása miatt van. Ezek a gyerekek megvédik magukat és álláspontjukat, ezért nehezebben kezelhetők, mint a más nevelői beállítódásban nevelkedők. Ez azonban bőségesen megtérül, mert barátságosabbak, könnyen alakítanak ki kapcsolatot a felnőttekkel és a gyerekekkel, bíznak önmagukban, kiegyensúlyozottak, kedvesek. Az agresszió, ami tapasztalható, a megfelelő feltételek esetén egészséges bátorsággá fejlődik.

Kutatók megfigyelték, hogy a meleg-engedékeny miliőben felnövő gyerekek szerepjátékaik során sokkal gyakrabban játszottak felnőtt babával, mint a többiek. Ez a megfigyelés azért fontos, mert a szerepjáték során a gyerekek a felnőtt viselkedési mintákat sajátítják el, építik be személyiségükbe, viselkedésükbe, így a felnőttekkel való azonosulás ezeknél a gyerekeknél a legintenzívebb.

 
Meleg – korlátozó nevelői stílus

 Ebbe a szülőtípusba elsősorban a túlóvó, túlszerető, túlgondozó szülő tartozik, aki nem engedi önállósodni gyermekét. Ő az, aki szigorúan csak júliusban –augusztusban engedélyez egy-egy fagylaltot, a sapkát csak májusban lehet levenni, a homokba belemenni csak játszóruhában lehet.

Ezeknél a szülőknél a gyermek nyílt agressziója szigorúan tiltott. Mivel minden szülő korlátokat állít a gyerek elé, amivel akadályozza a cselekedeteiben, a gyerekek időnként haragszanak a szüleikre. Ennek a haragnak esetenként eltérő módon, de megnyilvánulásai is vannak. Az előbb ismertetett meleg-engedékeny nevelői stílusnál a gyermek kifejezheti agresszióját, nem büntetést kap érte, hanem a szülők a megbeszélésre törekednek az esetek nagyobb részében. A meleg korlátozó nevelői stílusban a családon belüli agressziónak szigorú büntetése van (gyermeknek szülők felé, testvéreknek egymás felé megnyilvánuló agressziója). Így a gyermek kénytelen magában tartani –befelé fordítani – ellenséges érzéseit, ami szorongáshoz vezet. Előfordul, hogy csak a családon belüli agresszió tiltott, az osztálytársak felé megnyilvánuló nem ("milyen bátran, férfiasan viselkedik a gyerek, megvédi önmagát"). Ez a gyerek tehát az otthoni "tiltott" indulatait is a társaival szemben vezeti le, aminek következménye előre látható: a sok agresszív megnyilvánulás előbb-utóbb visszajut a szülőkhöz, akik szigorúan büntetnek. A gyermeknek ismét csak tiltott az indulatainak, agressziójának levezetése, megint "kénytelen" önmagában tartani, ami tovább erősítheti a szorongásukat. Ezek a gyereke előbb-utóbb jól viselkednek az iskolában, jól tanulnak, erősen iskolacentrikusak lesznek, ők azok, akik még akkor is jól viselkednek, ha a tanár nincs az osztályban. Magatartásuk és gondolkodásuk érősen szabálykövető, kevéssé kreatívak, mindig illedelmesek, egy kicsit visszahúzódók, félszegek.

A szülői szeretet, a melegség rendszerint elejét veszi annak, hogy a korlátozások túlzottan ránehezedjenek a gyerekre, komolyabb problémát okozva.

Szintén a kutatások eredménye, hogy a meleg – korlátozó nevelői stílusban felnövő lányok jobban tűrik ezt a szülői magatartást mint a fiúk, mivel kevesebb szorongásos tünetet mutatnak.

Hideg-engedékeny nevelői stílus

Ez a nevelői stílust is segíti a gyermeki agresszió kibontakozását, mégpedig azért, mert a szülő elutasítja a gyermek közeledési – függőségi – igényét, ugyanakkor időnként már-már nemtörődöm módon engedékeny. A gyermek függőségi igényének elutasítása mögött gyakran a gyermekkel szembeni ellenszenv húzódik meg. A szülő valamilyen ok miatt nem tudja elfogadni gyermekét, így annak közeledési igényére elutasítóan reagál (ez az elutasítás tudattalan is lehet!). A gyermekben ez az érzelmi, fizikai elutasítás szeparációs szorongást idéz elő. Ráadásul ezt a nevelői stílust folytató szülő időnként – mintegy önmaga igazolására – nyilvánosan bünteti gyermekét.

A szülő érzelmi elutasítása a gyermeket attól a lehetőségtől is megfosztja, hogy azonosuljon a szülővel, elfogadja, kövesse, először annak viselkedését, a későbbiekben pedig értékrendjét. A szülői elutasítás előbb-utóbb a gyermekből is elutasítást vált ki, mindennel szemben, ami a szülőtől ered. Ez érthető, ha arra gondolunk, hogy a gyermek alapvető szükséglete maradt kielégítetlenül. A gyermek viselkedésében egyre gyakrabban nyilvánulnak meg az agresszív elemek, amik a szülő engedékenysége miatt teret is kapnak. Az így felnövekvő gyermekek serdülőkorukra erőteljes függőségi szorongást mutatnak, rossz lesz a kapcsolatuk a szüleikkel, nem fordulnak hozzájuk tanácsért, problémáikat nem beszélik meg velük. Ezek a gyermekek, fiatalok kapcsolati igényeiket máshol próbálják kielégíteni, ami könnyen sodorhatóvá teszi őket, könnyen kerülhetnek a társadalom számára nem kívánatos körökbe.


Hideg- korlátozó nevelői stílus

Ez a nevelői stílus annyiban különbözik az előzőtől, hogy a gyermek elutasítása mellé erőteljes korlátok társulnak. A szülő ellenérzéseire (amelyek fizikai büntetésben, a gyermekkel való kapcsolat minimalizálásában nyilvánulnak meg) a gyerek ebben az esetben is agresszióval reagál, csakhogy ezt az agressziót a szülő keményen bünteti. A szülő elutasító magatartása itt is gyakran rejtett: a felszínen azt hangoztatja, mennyi mindent tesz a gyermekért, ellátja, dolgozik rá, stb., miközben a gyermek érzelmi igényei kielégítetlenül maradnak, csak korlátokkal találkozik. Ezek a szülői "üzenetek" a gyermek számára érthetetlenek, bűntudatot érez, hiszen "hálátlan", ugyanakkor agressziót is átél, mert csak a szülei által állított akadályokat látja maga körül. Ez az agresszió, mivel a világ felé nem nyilvánulhat meg, befelé fordul, súlyos zavarok, különféle testi-lelki bajok alakulnak ki, amelyek az idő múlásával egyre komolyabbá válnak, a személyiség torzulását, a felnőttekkel/emberekkel szembeni bizalom hiányát okozva.

 

 

3-A HELYTELEN ANTIBIOTIKUM KEZELÉSEKRŐL

 

 

 

A korai közösségi élettel járó gyakori léguti fertőzések következtében már kisgyermekkorban igen gyakoriak az antibiotikumokkal való kezelések száma.Számos esetben a szülők orvosi javallat nélkül,saját kezdeményezésre adják gyermeküknek az antibiotikumokat.A gyógyszeripar érdekelt a mind ujjabb és ujabb készitmények piacra vitelére.Az ember már felismerési zavarokban szenved,csak kapkodja a fejét a –cilinek- inváziójának korszakában.

A rosszmájuság gyanujának elkerülése végett, azt el kell mondani hogy nagy részük nagyhatékonyságu,és eredményes kezelésre alkalmas.

Az őszinte szakemberek azonban kimondják, hogy nagy a valószinüsége annak,hogy a megismételt antibiotikum adagolás is hozzájárul az immunitás kialakulásának a gátlásához.Ez az egyik oka annak is hogy már kisgyermekkorban több megnövekedett mandulát észlelünk mint régebben,és következményképpen több a mandulakivétel kisértése..

A mi gyermekkorunk idején még nagyon korlátolt lehetőségek álltak a kezelő orvos rendelkezésére./lázcsillapitók,szulfatiazol készitmények stb/Számos gyermekkori megbetegedéseknél állt az orvos tehetetlenül a sokszor halálos kimenetelü fertőzéseknél,és tétlenül nézte végig egy ártatalan lény elmulását.

Az antibiotikumok felfedezése mindmáig utólérhetetlen vivmánya az orvostudománynak-De minden csoda három napig tart,a kórokozó bakteriumok is kezdték kialakitani a számunkra is bonyolult védekező mechanizmusaikat-Ellenállnak bizonyos antibiotikumoknak,amik aztán hatástalanná válhatnak, hovatovább mind nagyobb számban.Ezt figyelembe véve a kezelő orvos eleinte az adagokat emelte, majd később mind ujjab és ujjab antibiotikum származékokat alkalmaz a mindennapi ténykedésben..De lassan bekövetkezik az ördögi körforgás végterméke is-nagyon sok kórokozó válik ellenállóvá és eggyuttal hatástalanná is, az adott kórképek kezelésében amelyeknél addig hatásos volt.

Ma már sok gyakorlati és elméleti tudásra van szükség , hogy

el tudjunk igazodni ebben az előre nem látható kavalkádban.

A gyakorló orvoslás egyik nagyon nagy problémája,az antibiotikum kezelésekkel történő visszaélés, leküzdése a mindennapi gyógyitó tevékenységben. Nem elég az egyes antibiotikumok mellékhatásait megelőzni. A nagy púp a hátunkon,a visszaélés az antibiotikumokkal,a mind hatékonyabb készitményekre való törekvés,ami sok ellentmondásos helyzetet teremthet egy betegség lefolyásában..

Sokan vagyunk részesei ennek a folyamatnak,ugyanakkor felelősei is.Megkezdve a kutatóktól,a gyártók,a versenyszféra,forgalmazók,orvosok,

betegek,szülők mindmegannyian lelkiismereti rangra kell emeljük ezt a kérdést.

Ki kell azért hangsúlyoznom azt a tényt hogy az antibiotikumos kezelés elsőszámu felelőse –A GYÓGYITÓ ORVOS-

Nem tisztem ezt a nagy felelősséget és az ezzel járó hibahatárokat elemezni.

Jómagam mint gyakorló gyermekorvos a szülők,a környezet gyakoribb gondatlanságból vagy tájékozatlanságból elkövetett hibáiról szeretnék szólni és néhány gyakorlati tanácsot adni ami, az antibiotikum kezelést illeti.

1-Az antibiotikumkezelést az orvos a helyes diagnózis feláálitása után irja fel-

-nem adagolunk antibiotikumot –vaktában-bármilyen természetü lázas betegség leküzdédére/mert például a szomszéd gyermekének is ezt irták fel,vagy egy más betegség alkalmával jól hatott

-az antibiotikum kezelésnél nagy hiba a láz=fertőzés-antibiotikum kezelés séma alkalmazása.

-az orvosi előirás szerint be kell tartani a kezelés ritmusát,az előirt adagot a kezelés tartamát

-a szülőnek kötelessége informálni az orvost 24-48 óra után a beteg gyermek állapotának az alakulásáról

2-Nem kezdünk kezelést saját ötleteinkre támaszkodva,lázas fertőző megbetegedéseknél,gennygyülemeknél amig azok nincsenek sebészileg ellátva/pl-megnyitva/

3-A szügséges bacteriológiai próbák elvégzése nélkül

4-Nem adagolunk antibiotikumokat saját kezdeményezésből,enyhe lázas betegségeknél amik ágynyugalomra és egyerü tüneti kezelésre meggyógyulnak

5-Ne tegyünk próbálkozásokat az antibiotikumok cserélgetésére/hátha jobb lessz !hátha jobban használ!

6-ne adagoljunk antibiotikumot megelőzésképpen/pl egy egyszerü hülésnél a mandula gyulladás vagy tüdőgyulladás megelőzésére

7-Az orvos nem irhat fel antibiotikumot a szülők befolyása alapján

 

4-A PENICILLIN A MANDULAGYULLADÁS SZUVERÉN GYÓGYSZERE.

 

 

Ha valaki megkérdezné Tőlem hogy az orvosi gyógyitó

tevékenység eredményessége szempontjából milyen határkövet jelölnék meg az orvostörténelemben következőt válaszolnám-egy FLEMMING/a penicilin felfedezője/előtti és az Ő utáni korszakot.De talán tovább mennék,véleményem szerint szerint az emberiség történetének egyik legáldásosabb felfedezése volt.53 év tapasztalatával a tarsolyomban és kb 6o-7o évvel a felfedezés után még mindig azt kell mondanom hogy a penicillin a gyermekgyógyászat kezelési arzenáljában még mindig megőrizte kizárólagos helyét bizonyos betegségek kezelésében és még mindig Ő az antibiotikumok-Édesanyja-

Az elmúlt évben jelent egy dolgozatom-Szatmár város kórházainak a története 13oo-tól kezdve.Ehhez a dolgozathoz gyűjtöttem dokumentációs anyagot és megrenditő adatokat olvastam-a 18-dik század elején egy skárlát járvány következtében 487 gyermek halt meg szatmár megyében.A gyermekhalál mindig utánozhatatlan döbbenetként hat,és ha ehhez az emberi,orvosi tehetetlenség dermesztő érzése is társul a kép érzelmi vetülete még drámaiabb.

Annak idején FLEMMING egy kis szuterén helységben jutott a nagy felfedezésre.Jóformán még kezelni sem tudta ezt a orvostudományban szinte egyedülálló felfedezést-Görög származásu felesége-menedzselte-és védte az akkor is létező-cápák-rohamától a különben is szerény,lelkiismeretes,titulusok nélküli gyakorló orvost.Egy-Isteni szikra- és már a következő évben a –penészgomba kivonatával-már egy súlyos fertőzéksekben szenvedő, elveszetnek itélt angol harci pilótát mentett meg 1o ezer egység penicillinnel Egyiptomban.

A kétkedők,irigyek,álnokok hada kénytelen kelletlen le kellet tegye a zászlót és meg kellet hajoljon a kissé félszeg de emberségében egydülállót alkotó orvos előtt.Sajnos a szellemi hitványság –csúcsán-ülők már lassan a nevét is elfelejtik,helyébe eszement érdemtelenek kerülnek.

Mint serdülő középiskolás én még megértem az –antibiotikum éra-előtti időszakot-amikor a fekete szinü vöröskereszttel jelölt lovas mentők hangos csengetéssel szatmár poros utcáin szálitották a skárlátos gyerekeket-Az illető házra vörös cédulát ragasztottak a tiltó járványtani szöveggel.Akkor még csak aszpirin.szulfamidok,hashajtók és kámfor sziverősitők szerepeltek a gyógyitó listákon.

A felfedezés engem már mint első éves orvostannhalgatót talát..Értelmileg,szakmailag és érzelmileg a felfedezés végigkisérte egész pályámat.A-penicilin diadalutját-értem meg és amikor katasztrofális,kétségbeejtő helyzetekben volt mihez folyamodjak és mindig megbizható támaszt kaptam,a beteg gyermek felépült,mindig eszembe jutott egy –EMBER- a maga orvosi szerénységével és azzal a páratlan szellemi felvillanással ami csak századokban vagy évezredekben adatik meg valakinek.

6o év elteltével a penicilin még mindig szuverén antibiotikum egyes megbetegedések kezelésében.Az orvosi rendelőkben szinte napi megbetegedés a tüszős mandula gyulladás.Ennek egyedülálló megbizható gyógyszere a penicilin-/ha tüszős mandulagyulladás nincs kellőképpen kikezelve bekövetkezhetnek a szövődmények.a helyi vagy általános szövődmények,a második betegsé-vesegyulladás,rheumás láz stb.

Egységes álláspont a tüszős mandulagyulladás kezelésében mindmáig az hogy a penicilin a betegség –elektiv-gyógyszere és ezt az álláspontot az orvosnak,valamint a szülőnek is el kell fogadnia.

Ha ettől eltérünk a következő következményekkel számolhatunk-

-bekövetkezhet a második betegség ami a mandulagyulladás következménye,ez lehet vesegyulladás,vagy heveny reumás láz.

-a kórokozó a vérbe hatol és szeptikémiát okoz

-meg kell emliteni a következő szomszédos limfás szervek szövődményeit-

-mandula körüli tályog-a hátsó garatfali tályog-vagy az életveszélyt okozó mély nyaki tályog,ezek a lehetőségek ma már sokkal ritkábbak,de előfordulnak a helytelen kezelések következtében.

A gyakoribb változat az amikor az injekciós kezelés elkerülése végett,főként a szülők befolyására széles hatókörü antibiotikumokat adogolnak, szájon keresztül jó borsos árat fizetve érte..

Ezek nem specifikus kezelések-a kórképet ideig-óráig elaltatják,a gyermek állapota javul,lassan leláztalanodik-de sápadtabb,kedvetlenettebb marad,étvágytalanabb egyszóval sokkal elhuzódóbb és bizonytalanabb a gyermek gyógyulása.Zavaró körülmény az orvosnak az is hogy a garat kóros elváltozásai gyógyultnak látszanak,de az áll-alatti nyirokcsomók megnagyobbodása és fájdalmassága –árulkodó tünetek lehetnek egy lezajlott és nem kellőképpen kikezelt gyennyes mandulagyulladásra.

Ilyen esetekben a gyermek 2-3 napos penicilin kezelés után szinte

-kivirul-

Máskor a helytelen kezelés egy gyennyes góc állapotát tartósitja,krónikussá válhat aminek a mandula műtéti eltávolitása a következmény-Mindezek vonatkoznak a garat és torok mandula gyennyes gyulladásaira is.

Egyébként a penicilin szuverén gyógyszer a skárlát,ótvar /impetigó/

gócos vesegyulladás,a tüdőgyulladások és agyhártya gyulladások egyes formáinál.

Tehát ne bacsüljük le a penicilint a számos iparilag túlreklámozott széles hatáskörü,drága,ugymond –csodatevő-antibiotiotikumokkal szemben.

Használjuk a érzékenység kizárása után szakszerüen és bizalommal a penicillint.

 

 

 

 

5-A KRÓNIKUS HASI FÁDALMAK ÉRTÉKELÉSE

GYERMEKKORBAN.-

 

Számos gyermeknél akiket rendelésre hoznak,a hasi fájdalmak visszatérő jellegüek.Az úgymond hasfájós gyermekeket sokszor elmarasztalják hogy

-kényeskednek-és környezetük is elhanygolja a gyermek panaszait.Pedig a gyermek valóban szenved és panaszainak reális de nem felfedezett hasüri okai vannak-

A gyermek nem tudja panaszait értékelhetően elmondani úgy hogy annak teljesen meggyőző ereje legyen,a hasi fájdalmakat pedig nem tudja

olyan pontosan körűlhatárolni mint egy felnőtt.Ebben a helyzetben a gyakorló orvos is nehéz helyzet elé van állitva-Igen sok alkalommal tanácstalanul áll egy-egy eset előtt-Bélféregnek minősitve a fájdalmak eredőjét,többszörös eredménytelen féregűző kezelést irnak elő,ami nem mindig ártalmatlan-Mások, számos esetben vakbéleltávolitást eszközölnek a beteg gyermeknél.

A krónikus hasi panaszok gyakoriságát szemléltető statisztikai adatok az anglo-xaxon irodalomban kimutatták hogy minden tizedik gyermek visszatérő hasi fájdalmakról panaszkodik.Tehát a szakirodalmi berkekben

égetővé vált a kérdés az okok tisztázását illetően.

Nyilvánvalóvá vállt hogy a német MORO által leirt –Köldökkólika-csak egyes esetekben állja meg a helyét/a 4-5 éves, általában elkényeztetett

gyermekeknél köldökkörüli erős hasfájásra panaszkodik a gyermek,amivel inkább a környezetét zsarolja.

Az 195o-6o-as években APLEY amerikai gyermekgyógyász 15-2o% ban azt állitja hogy a fájdalmaknak szervi bántalom áll a hátterében.MALAFOSS francia szerző a szervi részvételt ettől magasabbnak itéli és 35-4o % -ra itéli.

MONDOR neves francia sebész emlitte egyik betegét aki a következőket nyilatkozta-Én kis gyermekkoromtól kezdve- eszek,szenvedek és hányok-Ennek a 45 éves betegnek, egy gyermekkora óta nem felfedezett patkóbél felődési rendellenesség okozta a panaszait.Több esetben, egy műtét vagy boncolás mutatja ki az okát.egy egész életen át tartó szenvedésnek.

Jómagam 25 éven át foglalkoztam ezzel a nehéz fejezetével a gyermekgyógyászatnak.A vizsgált.gyermekek száma ezren felül volt.

A szakmai tevékenységem során nagyon zavart, hogy egyes esetekben az ilyen természetü panaszokat képtelen voltam megnyugtatóan orvosolni-Rendre hozták a gyermekeket hogy fáj a hasuk.ha megkérdeztem hogy hol-a kis paciens a tenyerét a hasára tette és azt mondta hogy- itt-Ilyenkor lettem aztán –totál káros-mert itt van előttem a hasüreg a sok hasüri szervvel-hol kezdjem, milyen vizsgálatokat végezzek el stb.

Hosszas tájékozódás és tépelődés után igyekeztem olyan kivizsgálási rendszert bevezetni ebbe a szövevényes patológiába/főként a szelektiv radiológiai vizsgálatokat kiváló radiológus kollégámmal aki elhagyott bennünket-Dr.Lőrinczy Dengeziccsel/aminek segitségével el tudtunk igazodni ebben a nehezen hozzáférhető fejezetben-pl-az epehólyag, patkóbél,hasnyálmirigy fejlődési redellenességei amelyek,nem járnak aggasztó klinikai tünetekkel.A fekély betegség,a patkóbél gyulladásos megbetgedései,az epehólyag veleszületett elváltozásai és más természetü kórképek.

Ilyen előzmények után mint a tudomány történelemben megannyiszor szügségszerüvé vált egy új részágazatnak a gyermek-gasztro-enterologiának a megjelenése.Ennek a feladata hogy a gyermekkori visszatérő fájdalmainak okaival is foglalkozzon és ebben a szövevényes,bonyolult rendszerben igyekezzen céltudatos kutató munkával rendet teremteni.A meglévő kivizsgálási lehetőségek kiegészitéseképpen ujakat kell bevezetni,mindez érvényes a vese és kiválasztó rendszerre is..

A gyermek-gasztroenterologia mindmáig még gyermekcipőben jár,egyrészt a szegényes kivizsgálási eszköztára miatt,másrészt az elhivatott szakemberhiány miatt.Ez a disciplina szerintem mégis egyike azoknak amik kötelezően perspektivusak.

A szülőknek ezeket a hasi panaszokat a helyén kell értékelni.Nem szabad a kérdést azzal elintézni hogy nyafogós a gyermek,vagy kényeskedik,

esetleg válogatós.El kell kerülni azt is hogy az állandó hasfájós gyermek konfliktus helyzetet tartson fenn akár a családban akár az iskolában.

De akkor feltevődik a kérdés,milyen esetekben forduljon egy szakintézethez a szülő.

Megfigyeléseink szerint a következő esetekben-

1-Ha a hasi fájdalmak tartama körülbelül 1-4 év-minden kezelés ellenére.

2-Ha a fájdalmakat a gyermek mindig ugyanazon a ponton jelzi

3-Azokban az esetekben amikor a fájdalomhoz a következő emésztőrendszeri tünetek társulnak-hasi puffadás,hangos felböfögés,gyakran megismétlődő hányinger,hányás/olykor csillapithatatlan jelleggel,az étvágy csökkenése egészen a teljes étvágytalanságig,lepedékes nyelv,bűzös lehellet,

egyes esetekben hasmenés,migrénes fejfájás,az iskolai teljesitmény csökkenése,álmatlanság,magatartási és viselkedési zavarok.

4-Amikor a gyermek még a legszórakoztatóbb játékokat is abba hadja,mert az éhségérzete megvan,asztalhoz ül de néhány falat elfogyasztása után teltségérzésről panaszkodik, amihez fájdalom és szubiektiv hányinger érzés társul. A szülők sokszor felületesen itélik meg ezeket a tüneteket..

5-A hányásnak olykor csillapithatatlan jellege van-ilyenkor főként 1o éves kor után nélkülözhetetlen egy igen kompetens radiologiai

kivizsgálás.

6-A szülőknek meg kell figyelni a hasi fájdalom értékelésénél a következőket-a fájdalom intensitása-erőssége,ami lehet az enyhe és olykor kibirhatatlanság határai között,a fájdalmas időszakok ismétlődéseinek periódusai,a fájdalom összefüggésének a táplálékfogyasztással vagy az evéssel.

Megpróbáltam összegezni a visszatérő hasi fájdalmak igen nehéz fejezetének a kérdéskörét egy rövid történelmi áttekintéssel,valamint felhivni a szülők figyelmét azokra a tünetekre amiknek észlelésénél.megfelelő,profil értékü szakellátást kell igényelni.

 

 

6-SZOPTATÁS- GYAKORLATI SZEMPONTOK 

 

 Az anyatej mennyiségének növelése

Sok anya kíváncsi arra, vajon honnan tudhatja meg, hogy csecsemője elegendő tejet fogyaszt-e, és aggódik amiatt, hogy képes lesz-e a csecsemője igényének megfelelő tejmennyiséget termelni. A tejtermelés folyamatának elmagyarázása reméljük, megnyugtatóan hat majd Önre.

A tej mennyisége a csecsemő hatékony és gyakori szopásától függ. Amikor mellre teszi a csecsemőt, a szopás hatására az anya agyalapi mirigyéből két hormon: oxytocin és prolaktin szabadul fel.

A prolaktint tekintik a tejtermelő hormonnak. Minél gyakrabban és hatékonyabban szopik a csecsemő, annál több prolaktin szabadul fel, és annál több tej képződik. Ha csecsemőjének több tejre van szüksége, mint amennyit Ön termel, akkor szoptassa gyakrabban és hatékonyabban, ezáltal a tej mennyisége emelkedni fog.

A másik hormon, az oxytocin, összehúzódásokat idéz elő a mellben, ami a tejet a tejcsatornákon keresztül az emlőbimbó felé továbbítja, és ezúton jut hozzá a csecsemő az anyatejhez. Ezt a tejkilövellési folyamatot "let-down" reflexnek nevezik. Sok anya bizsergést érez a mellében röviddel azután, hogy a szoptatást megkezdte.

A tejképződés kitűnő példa a kereslet-kínálat elvének működésére. Kezdetben az Ön szervezete nem tudja, hogy csecsemőjének mennyi tejre van szüksége. Azáltal, hogy gyakrabban szoptatja csecsemőjét, az Ön szervezete automatikusan alkalmazkodik, és a tejképződés a csecsemő igényeinek megfelelően alakul.

A szoptatás gyakorlati elemei

  1. Általában az újjszülöttet nem tesszük mellre 12 óra előtt és nem később 24 óránál..
  2. A tapasztalat azt mutataja hogy az érett jó vitalitásu újjszülöttetel lehet várni 24 órát/főként a többször szülő anyáknál.
  3. A kis súlyal született újszülőtteket ,akik aluszékonya,gyengébb a vitalitásuk már 12 óra után mellre kell tenni.
  4. A csecsemő kialakitja a szopási tapasztalatát már 2-3 nap után de egyeseknek szükségük van akér több napra is.
  5. A koraszülötteknél be kell tartani a 24 órát.

 

A szopás dinamikája

  1. Kezdetben 3 óránként szoptat az anyuka/pl. 6,9,12,3,6,9/ azzal a megjegyzéssel hogy ezt a szoptatási sémát nem lehet rigiden alkalmazni.Általában arra törekszünk hogy a szoptatások közötti szünet ne legyen kissebb 3 óránál és ne haladja meg a 4 órát.
  2. A súlyalatti születetteket még mellre lehet tenni 0 órakor/éjfél/
  3. Jól indokolt esetekben a szopások száma lehet akár 8-10 /24 óra/
  4. A szopások legkissebb száma az a mennyiség ami mellet a tejelválasztás,a gyermek kiegyensúlyozottsága,jókedve,fizikai fejlődése kifogástalan..
  5. Sok vita folyik manapság – a szabad szoptatásról-/self-demanded feeding schedule/. A metódus nem újszerű/50-60 évvel ezelőtt a metódus megszokott volt. De úgy gondolom hogy a metódus nem lehet helytálló-főként a bioritmusok kialakitása miatt./alvás-ébrenlét,a táplálás ritmusa stb/Ezek végső fokon az élettani perspektivikus történések meghatározói.
  6. 6-A szopás időtartama 5-10 perc amely idő alatt a csecsemő kiszopja az anyatej 2/3 részét,a többi maradék mennyiséget a /1/3/ a hátralévő 15-20 perc alatt.A szopás ideje nem célszerü hogy 20 percnél tovább tartson.

A szoptatással előforduló hibák az anya részéről

  1. A szoptató anya nem helyezi az egész mellbimbót a csecsemő szájába-
  2. Nem távolitja el a mellet a csecsemő orrnyilásától.
  3. A gyermek feje szopás közben hátraesik ..
  4. A csecsemő fejét kell közeliteni a mellbimbóhoz,ellenkező esetben kialakul egy úgynevezett-keresési/Rooting-reflex/ami állandósulhat.
  5. Az anyának aki szoptat ne legyen más elfoglalsága a szoptatás alatt.
  6. Általában a szoptatás egy mellből történik.Ha a szoptatás két mellből történik,feltétlenül szükséges a mellet kiüriteni a szopás után.

javallatok a terhes anya táplálkozására

  1. A kalória többlet ne haladja meg a 20-25 %.
  2. Ez a kalóriatöbblet ne tartalmazzon nehezen emészhető táplálékokat,hanem-állati fehérjével,vitaminokkal,microelementekkel,tejjel,tejtermékekkel,fehér husokkal,tojással,gyümölcsökkel,salátafélékkel..
  3. A terhes anya ne hizzon meg mértéken felül/csökkentse le a lisztnemüeket és zsírféléket a táplálékai közül.
  4. Az egész terhesség alatt szedjen D és C vitamint.
  5. Tartsa magától távol a transzplacentáris toxikus anyagokat-/altatók,nyugtatók,nikotin,,alkohol stb/
  6. Tilosak a hormon tartalmú készítmények
  7. Kötelezően kezelni kell a vérszegénység bármilyen formáját.

A természetes táplálás nehézségei

  1. Az anya részéről – az anya nemtörődése

-         a szoptatás képtelensége/hipogalactia-agalactia/

-         a mell és a mellbimbó anatómiai elváltozásai amik lehetetlenné teszik a szopást.

-         az anya betegségei amelyek veszélyeztetik a csecsemő egészségi állapotát.

  1. A csecsemő részéről

-         A lusta csecsemő-aki elégtelenül szopik

-         A kényelmes csecsemő aki elégtelenül szopik

-         A neurótikus csecsemő.

A természetesen táplált csecsemő napi súlygyarapodása

Heti -periódusok

Napi súlygyarapodás.

0 - 4 nap

30 gram

5 - 12 nap

26-28 gram

13 - 20 nap

20-24 gram

21 - 36 nap

16-18 gram

37 - 52 nap

10-15 gram

7-A SZOPTATÁSI KÉSZSÉG HIÁNYA.

 

 

Azért beszélek erről a kérdésről mert még manapság is ezzel kell a legtöbbet foglalkoznunk.Vannak esetek amikor az anya nem akar szoptatni-mert vagy nem ismeri,illetve lebecsüli a természetes táplálás fontosságát,és figyelmen kivül hagyja a mesterséges táplálás veszélyeit,vagy pedig valamilyen személyes okból /kényelmesség,hiúság stb/nem akar eleget tenni anyai kötelességének.Megjegyzem hogy ez a jelenség az utóbbi időben már lényegesen ritkábban fordul elő.Régebben amikor a szülési szabadság két hónapra terjedt,gyakran hallottuk az ellenvetést,hogy –arra a rövid időre,amig az anya otthon maradhat nem érdemes a szoptatást eröltetni-Ma már természetesen ezt a kifogást nem lehet felhozni,de azért arra még mindig változatlanul kevesebben vannak hogy a szoptatási idő tartamát a meghosszabitott szabadsághoz időarányosan betartsák.

A nehézségek már a tejelválasztás kezdetén mutatkoznak-a mellrehelyezés nem megy pontosan,az anya türelmetlen,nem segit,és a nehézségek láttán azonnal a mesterséges táplálást sürgeti.

Egészen más a helyzet ,ha az anya –akar-,de valamilyen okból nem tud szoptatani.Psichés alkata szerint másként reagál erre az –aggályos-és másként az –indolens anya-

Az –aggályos-anya szorongással,kissebrendűségiérzéssel van tele.Rendszerint már úgy érzi hogy nem tud megfelelni anyai kötelességének,s ezt az érzést nem egyszer még a környezete is fokozza.A sok gond és aggodalom természetesen nem használ a tejelválasztásnak,s a következmény az lesz,hogy-minnél jobban akar az anya szoptatni,annál kevésbbé képes rá.-

Az –indolens-anya ezzel szemben közömbösen veszi tudomásul hogy nincs elég teje,nem is igyekszik elsajátitani és végrehajtani azokat a módszereket amelyektől a tejelválasztás fokozódása várható.Örömmel hallja és követi a hozzátáplálásra vonatkozó sokszor avatatlan tanácsokat.

Ezek az anyák nem tartoznak okvetlen a hanyag,nemtörődöm emberek csoportjába,csak éppen kevésbbé odaadóak és szeretik a személyes lekötöttséget nem igénylő megoldásokat,vagy csupán arról van szó,hogy nem ismerik a szoptatáshoz fűződő előnyőket,és környezetüktől helytelen tájékoztatást kapnak erről.

Nyilvánvaló hogy ez az a terület,ahol az orvos/és a védőnő/a legtöbbet teheti a helyzet megjavitására.Az aggályos anya megnyugtatása,a kellő időben és megfelelő psichés alátámasztás után rendelt –tejelválasztó-szer,a tecknikai nehézségek leküzdésére vonatkozó tanácsok,vagy végső esetben a célszerüen beállitott hozzátáplálás az amely segiti az anyát a szoptatás kielégitő végrehajtásában.vagy legalább abban,hogy a meglévő tejmennyiség a szorongás,az aggodalom és a kapkodás miatt el ne vesszen.

Az indolens anya esetében is fordulatot hozhat a megfelelő orvosi fellépés-a jóakaratu és barátságos erély,a türelmes felvilágositás stb-Meg kell értetni hogy minden megnyert hónap,sőt hét döntő fontosságu.A legrosszabb esetben is arra kell törekedni,hogy legalább az első 2 hónapban maradjon meg a kizárólagos szoptatás,és csak 2-2 ½ hónapos korában kezdődjék meg a fokozatos elválasztás.olyan tempóban ahogy azt az anya körülményei feltétlenül szükségessé teszik.

Az orvos feladata nem merülhet ki abban,hogy tanácsokat ad a szoptatás általános szabályaire/időtartam,mennyiség stb/és a többit az anyára bizza.Ha igazán irányitani akarja a csecsemő sorsát,ismernie kell az anya és gyermek testi és lelki tulajdonságait,környezetét,a felvetődő egyéni problémákat,és tanácsait ahhoz kell szabnia.

Nem túlzás azt mondani,hogy az anya és csecsemővédelem felelős vezetőinek munkáját és hozzáállását nagyrészt le lehet mérni a természetes táplálás jelző számain.

 

8-LÉGUTI MEGBETEGEDÉSEK A TÉLI SZEZONBAN.

nátha, felső légúti hurut

Legtöbbször vírusok okozzák. Legenyhébb formája ebben a korban is a nátha. Hasonlóan az újszülöttkorihoz, ilyenkor is inkább kellemetlenségével, mint veszélyességével tűnik ki.

Néha akár magas lázzal is kezdődhet, mely rendszerint 1-2 nap alatt megszűnik. Ekkor is igaz, hogy ha 10-14 nap alatt nem szűnik meg, illetve az orrváladék színe sárgászöld lesz, akkor valószínű a szövődmény fellépése. Ilyenkor feltétlenül mutassák meg gyermekorvosnak a csecsemőt.

Mi a teendő a náthás csecsemővel?

Feltétlenül meg kell próbálni az orrjáratokat időnként szabaddá tenni. Erre a célra ebben a korban egyre jobb szolgálatot tesznek a különböző orrszívók. Ez önmagában azonban nem elegendő, ezért, hasonlóan az újszülöttekhez, ilyenkor is célszerű, és mint később látni fogják, szükséges is az orrcsepp használat. Természetesen ekkor is főleg az étkezések előtt jó csöppenteni. A cseppentés előtt is, és utána néhány perc múlva jó használni az orrszívót. Célszerű az orrnyílás körül kipirosodott bőrt egy kis babakrémmel bekenni.

Ezeket az eljárásokat minden normális csecsemő utálja és igen nagy ellenállást fejt ki, hogy meghiúsítsa próbálkozásainkat. Nem szabad azonban meghátrálnunk, mert így a nagyobb bajoktól mentjük meg őket.

Gyakorlati tanács: ha nincs segítség, aki ezeknél a tortúráknál lefogja a babát, akkor jó módszer, hogy egy fürdőlepedőbe csavarjuk a csecsemőt a nyakától a lábáig és így nem tud a kezével védekezni. Nagyon sokszor megütköznek ilyen kegyetlenség javaslatának a hallatán az anyukák, de higgyék el, hogy egy középfülgyulladás sokkal nagyobb szenvedéssel jár a beteg csecsemő számára, s a dobhártya felszúrásakor sem fogja készségesen tartani a fejét.

Látni fogják a gyerek felnevelése során, hogy sokszor kell ilyen és ehhez hasonló, látszólag kegyetlen dolgot elkövetnünk a sokkal rosszabb elkerülése érdekében.

Ha olyan életkorban van már a csecsemő, hogy narancslevet is iszik, akkor célszerű kicsit több alkalommal itatni vele (C-vitamin tartalma miatt), ha kisebb, akkor jó szolgálatot tehet a C-vitamin gyógyszer formájában történő adása. Természetesen, ha lázzal indult a nátha, akkor amíg lázas, lázkúpot is kell adni!

Szabad-e levegőre menni a náthás csecsemővel?

Ha nincs láza és egyéb, később említendő, szövődményre sincs gyanú, akkor nemcsak hogy szabad, de kifejezetten előnyös is! Azt fogják tapasztalni, hogy a friss levegőn sokkal könnyebben tud lélegezni az orrán keresztül, s ha még egy kis nap is éri az arcát, biztos hogy 1-2 nappal hamarabb gyógyul meg.

 A nátha szövődményei.

Bár sokszor - kórokozóktól függően - a náthával párhuzamosan vagy akár előbb is jelentkezhet a garatgyulladás, egyes náthák e nélkül is kezdődhetnek. Máskor viszont csak néhány napos nátha után kezdődik a krákogás, a köhögés, mely jelzi, hogy a garat is beteg. A beteg nyálkahártyán könnyebben telepednek meg baktériumok is. Ilyenkor, ha az orrváladék gennyessé (sárgászölddé) válik, kialakul a gennyes orrmandula-gyulladás. Náthánál az orrmandula még nagyobbra duzzad, és a hátsó garatfalon folyamatosan lecsorgó gennyes váladék ingerli a garatot, gyakori köhögést vált ki, s fertőzi a lejjebb található légutakat.

A megnagyobbodott orrmandula, még ha nem is fertőződik, másodlagosan egyéb veszélyes következményeket is okoz. Az ilyen csecsemő vagy később a kisded kénytelen a száján keresztül venni a levegőt, aminek az a következménye, hogy elmarad az orr párásító, melegítő és szűrő hatása. Ezért a torok- és garatnyálkahártya kiszárad, a száraz nyálkahártya közvetlenül találkozik a beáramló porral, kórokozókkal, ez krónikus gyulladáshoz, gyakori garat- és légcsőgyulladáshoz vezet. A szájlégzés miatt a gyermek - miután állandóan nyitva van a szája - ostoba arckifejezést vesz fel, kitéve ezzel magát később a korántsem tapintatos társak gúnyolódásának. dobüregből, ott felszaporodhat, tovább rontva a hallást, a pangó váladék pedig mindig hajlamos a bakteriális felülfertőződésre.

9-A HÁLA ÉRZELMI VETÜLETEITŐL.

 

 

Az emberi hála magasztos és megrenditő példái az életem folyamán végigkisértek és mély érzelmi vontkozásaival,társadalmi formáival szebbé tették előttem az emberi lét értelmét,a hivatásérzésem tudatosabbá válását.Nagyon sok megnyilvánulásával találkoztam a megmentett életekért,egy idejében nyújtott segitőkéz melegéért vagy éppen egy drámai helyzet feloldásáértt folyó küzdelem megvivásáért.Sok gyermekkorban kezelt betegemtől még ma is kapok egy-egy pár köszönő sort.Az egyik paciensem 16 éve emlékezik meg rólam minden évben születés és névnapom alkalmával..

.Gyermekkoromban a szülők iránt érzett hála határtalan erkölcsisége,az arra érdemes emberek segitő készsége iránt érzett megbecsülés ,olykor a szent kötelességek sorába iratott meg, ezért is foglalkoztatott egész életem folyamán..

A hála igazi társadalmi jellege, egy mély erkölcsiségü érték volt,amit nem a pénz/vagy legalább is elsősorban nem a pénz/határozott meg.A hálátlan –semmi-emberek akkor is léteztek de kevesen voltak, és a környezet a tásadalom amolyan erkölcsön kivüli kategóriába sorolta őket

Ma ez napjainkban már jócskán megvátozott-az érzelmi sivárság a mindenekelőtti – én-,a védtelenné vált erkölcsiség,a szülők magárautaltsága vagy kiszolgáltatott sorsban hagyása,az öregek iránti mindennap megnyilvánuló tiszteletlenség már egy pár évtizede előre vetitette ennek a társadalmi,emberi ,erkölcsi értéknek a mély hanyatlását.

A hivatásom velejárója volt hosszú évtizedeken át ennek a folyamatnak az értékelése és érzékelése a mindennapi emberi sorsokban,hiszen mint orvos sokszor a legbensőbb lelki intimitásokba is beavattak a betegeim.Az ember amikor nagyon beteg vagy a végső elszámolásra készül az utolsó mentsvárának az orvosnak mondja el életének legfájóbb lelki gondjait.

Talán ez a tény igazol, hogy irjak én is az elszámolás jogán néhány szót erröl a témáról.

Nincsenek bizonyitékaim hogy a példa amit leirok egy anglo-saxon modern mondavilág szüleménye vagy egy autentikus történelmi tény.A maga nemében egy döbbenetesen szép történés ami a közelmúlt összefüggéseit,összefonódásait tárja elénk a hála jelképrendszerével és valódi nemes vonásaival.

A történet egy FLEMMING nevezetü szegény skót farmerről szól.

Flemming egy napon munkája közben,segélykiáltást hallott egy közeli mocsár irányából.Eldobta a szerszámait és azonnal a láphoz szaladt.Egy vergődő ,rémült fiut talált ott aki derékig elmerülve a fekete iszapban,kiáltozva próbálta kiszabaditani magát.A farmer megmentette a fiút a hosszú borzalmas haláltusától.

Másnap egy diszes hintó gördült a skót szegényes portájára.Egy elegáns nemes ember szállt ki belőle és a megmentett fiú apjaként mutatakozott be.

-Szeretném megfizetni neked mondta- hogy megmentetted a fiam életét.Nem fogadok el fizetséget azért amit tettem,-válaszolta a skót farmer és egy legyintéssel elutasitotta az ajánlatot.Ekkor a farmer saját fia jelent meg a család viskójának az ajtajában.

Ez a Te fiad-kérdezte a nemes ember.Igen válaszolt büszkén a farmer.Akkor eggyezzünk meg-Hadd biztositsam neki azt az oktatást,amit az én fiam fog kapni.Ha a gyermek olyan mint az apja,akkor bizonyosan olyan ember lessz belőle,akire mind a ketten büszkék leszünk.

-Igy is lett.

Flemming fia a legjobb iskolákba járt és amikor eljött az ideje diplomát szerzett a S.T.-MARY- kórház orvosi karán Londonban,majd nemsokára a világ egyik leghiresebb embere és az emberiség egyik legnagyobb jótevőjeként ismerték meg a nevét-Ő VOLT A KIVÁLÓ SIR ALEXANDER FLEMMING a penicilin feltalálója.

Évekkel később,ugyanannak a nemes embernek a fia ,aki megmenekült a mocsárból tüdőgyulladást kapott-És akkor mi mentette meg az életét ?-A penicillin-

Hogy hivták a nemes embert-LORD RANDOLPH CHURCHILL-És a fiát-SIR WINSTON CHURCHILL.

A közmondás úgy tartja-kölcsönkenyér visszajár.-De amit itt leirtam az nem kölcsönkenyér hanem az emberi hála szent szava-

Erre ma már nagyon kevés ember képes vagy hajlandó.

Jómagam az életben mindig úgy dolgoztam mintha nem lenne szügségem pénzre,és úgy szerettem az embereket mintha sohasem bántottak volna meg.Mindig úgy végeztem a gyógyitó munkámat mintha senki sem tudná vagy látná.

Számomra a hála mindig egy nagy lelki öröm és ünnep volt.

A –HÁLA – az a legszebb elejtett szó vagy leirt mondat egyike emberi létünkben,amit közölhetsz egy olyan emberrel aki akár ismeretlenül is segitett rajtad a sorsod egy adott nagy megpróbáltatásának pillanatában.

Igazán hálás ember csak gazdag lelkületü ember lehet, aki értékelni tudja az emberi segitő tett szándékát és minőségét.

1o-

 

 

 

 

1o-HOL AZ EGÉSZSÉGES HATÁR A T,V NÉZÉSBEN

 

 

 

Sok szülő úgy gondolja, mivel ő gyerekkorában annyit nézte a TV-t, amennyit akarta, és szerinte ennek nem volt különösebben rossz hatása, ezért feltételezi, hogy az ő gyermekeinek sem lesz kárára a TV nézés.

Aki így gondolkozik, az nem veszi figyelembe, hogy az 50-es, 60-as és 70-es években gyökeresen más természetű műsorok voltak láthatók. Kijelenthetjük, hogy a mai szülők építő, családközpontú műsorokon nőttek fel, amelyek a hagyományos keresztény értékrendet helyezték előtérbe. A műsorok legrosszabb esetben is csak néhány finoman kétértelmű helyzetet vagy egyszerű bolondozást tartalmaztak.

Napjainkban azonban a legnépszerűbb ifjúsági és családi műsorokban is megtalálható több-kevesebb szabad szerelem, istenkáromlás, közönséges vicc, valamint család- és keresztényellenes jelenet. Okkultizmus, erőszak és önkényeztető materializmus szintén nagy százalékban található a kínálatban. A józan megfontoltság és óvatosság tehát fontosabb, mint valaha.

Mindenképp meg kell azonban jegyezni, hogy bár a műsorok valóban sok mindenért felelősek,de nem csak rossz dolgok láthatók a TV-ben. Inkább a túlzottan sok TV nézés és a szülők gyakori gondatlansága okolható a szomorú eredményekért. Nem szándékunk, hogy elriasszuk olvasóinkat a TV-től. Éppen ellenkezőleg sok újszerű, kreatív ötletet adunk közre, hogyan tarthatjuk féken és hogyan fordíthatjuk a család javára ezt az értékes kommunikációs eszközt. A kordában tartott TV jó szövetséges!

De mivel a 2 és 11 év közötti gyermekek átlagosan heti 27 órát tévéznek szinte felügyelet nélkül; mivel a gyerekek a tévézésen kívül csak az alvással töltenek több időt és mivel a legtöbb szülő nem is tudja, hogy a mai média milyen gondatlanul bánik gyermekével!Gondolkodjunk el az alábbi problémák gyermekeinkre való hatásairól.

ERŐSZAK ÉS AGRESSZÍV VISELKEDÉS

TANÁROK ÉS OKTATÓFILMEK

A SZEX ÉS A SZEXUALITÁS FÉLRECSÚSZOTT NÉZETE

TESTSÚLYPROBLÉMÁK

REKLÁMOK

FANTÁZIAJÁTÉK

.A CSALÁDDAL TÖLTÖTT IDŐ ÉS A KOMMUNIKÁCIÓ

 

 

 

 

 

 

11-S.O.S-TÁPSZERPÓTLÁS- MIT TEGYEK

 

 

 

Ez a cikk most nem arról fog szólni, mit tegyél, ha kevés a tejed és tápszerpótlásra van szükség, hogyan szoktasd le róla a babát, hanem arról, mi a teendő, ha a baba tápszerpótlást kap az anyatej mellett, milyen problémák merülhetnek fel, hogyan lehet ezt az állapotot fenntartani, mire kell figyelni.

Mikor van szükség tápszerpótlásra? Tápszerpótlásra akkor van szükség, ha az anyukának van teje, tud szoptatni, de a tej a babának nem elég. Ilyenkor a szoptatások után kiegészítésként cumisüvegből tápszert lehet adni a babának. Ez történhet minden étkezésnél, vagy csak a késő délutáni esti szoptatások után, amikor már kevésnek bizonyul az anyatej.

Mennyi legyen a tápszer? A tápszerpótlás nehézsége, hogy nagyon nehéz eltalálni, pontosan mennyi tápszer is kerüljön az üvegbe. Anyatejes táplálásnál idővel beáll a kereslet-kínálat aránya, így nincs szükség méregetésre, a csak tápszeres táplálásnál pedig az orvos ajánlása és a gyermek súlya alapján meg lehet állapítani a szükséges mennyiséget. Pótlásnál azonban hol több hol kevesebb tápszer fogy, ezért az első időszakban még nehéz eltalálni a mennyiséget, később tapasztalati alapon lehet változtatni ezen attól függően, mikor mennyi fogyott. Anyatejes csecsemőknél általában reggel több este kevesebb az anyatej mennyisége, ezért a pótlás mennyisége is estefelé nőni fog.

Hosszútávon mi várható? A legtöbb esetben a tápszerpótlásra addig van szükség, ameddig meg nem kezdődik a hozzátáplálás és a kicsi nem kezd el akkor mennyiséget enni a kanalas ételekből, amivel már felváltható a tápszer.A szoptatást a hozzátáplálás mellett meg lehet tartani, az új ételek a tápszert váltsák le, tehát semmiképpen ne a szoptatást hagyjuk el az új ételek javára.

Mikor kezdjük a hozzátáplálást? Tápszeres babáknál általában már 5 hónapos kortól javasolják a hozzátáplálás megkezdését, anyatejes babáknál azonban csak fél éves kor után: de mi a helyzet a vegyesen táplált kicsikkel? Náluk is érdemes kivárni a 6 hónapos kort, azonban ha szeretnéd megismertetni a kanállal, a tápszeres étkezéseket 5 hónapos kortól ki lehet váltani a korának megfelelő tejpépes étkezéssel.

Milyen a baba széklete? Ha az anyatej mellett tápszert is kap a baba, akkor a széklete sűrűbb lesz és inkább a tápszeres babákéhoz hasonló. Éppen ezért ők naponta kakilnak még akkor is, amikor az anyatejes babák egy része már csak néhány naponta kakil.

Kell-e teáztatni? A csak tápszerrel táplált babákat kell külön is itatni, mert a tápszer nem oltja a szomjat, a hozzátáplált babáknál azonban az anyatej szomjoltó is egyben, ezért külön cumisüvegezésre nincs szükség.

Kettes tápszer? Fél éves kor előtt nem szükséges áttérni a 4-6 hónapos kortól már ajánlott kettes tápszerekre pótlás esetén, fél éves korig és még azon túl is kaphatja a kicsi az induló egyes tápszert, amit fokozatosan lecserélhettek a gyümölcsökre, főzelékekre. Ha már mást is eszik szoptatás után, nincs szükség többé tápszerre, tehát teljesen el lehet hagyni, de legkésőbb 8 hónapos kor után, amikor már tejtermékeket is kaphat a kicsi.

Elapad-e a tejem? Ha a pótlás miatt nem hagyod abba a szoptatást, hanem minden alkalommal következetesen mellre teszed a babát, akkor itt is kialakul a kereslet-kínálat egyensúlya és hosszasan szoptathatsz. Számos anyukáról tudok, aki az első 6 hónapban pótlást adott, de azután még másfél-2 éves korig is szoptatott, tehát ez nem szükségszerűen jelenti azt, hogy a tej teljesen el fog apadni. Akkor apad el, ha egy-egy alkalmat kihagysz a szoptatásból, ha néha inkább csak tápszert adsz, mert az kényelmesebb, ha folyton aggodalmaskodsz a pótlás miatt vagy ha nem csak etetésekkor, hanem egyéb alkalmakkor is cumisüvegből eteted a babát (így könnyen cumizavaros lesz)

 

 

 

 

 

 

 

 

12-LÁZGÖRCS.

 

 

A "lázgörcs" és a láz kapcsolata

 A lázgörcs – a gyermekkori görcsös állapotok leggyakoribb formája – általában a gyermek betegségének kezdetén, a lázasodási szakaszban lép fel. A 3 hónap és 5 év közötti korosztály 2-4%-át érinti e betegség. A gyermek ilyenkor elveszíti eszméletét, szeme fennakad, az arca ellilulhat, elszürkülhet (mivel a légzőszervi izmok is görcsben vannak). Leggyakrabban 18-24 hónapos kor között fordul elő. Az esetek kb. egyharmadában a lázgörcs ismétlődik, az ismétlődésnek egyéves kor alatt nagyobb a valószínűsége. Fiúgyermekeknél gyakrabban fordul elő, mint a lányoknál.

 

Az utóbbi évek vizsgálatai derítették ki, hogy a láz nem oka, csak kísérője a görcsnek. A görcs kialakulásában bizonyos vírusfertőzések és egyéni érzékenység, talán ma még nem ismert genetikai meghatározottság és nem a láz vagy annak mértéke játszik szerepet. A lázgörcs nem okoz agysérülést, és nem növeli az epilepszia kialakulásának kockázatát sem.

 

Mi a teendő lázgörcs esetén?

 

A lázgörcs észlelésekor biztosítani kell a gyermek szabad légútjait, és biztonságos helyre kell fektetni, hogy ne sérüljön meg. Ruházatát célszerű meglazítani, amennyire lehetséges, kitakarni. A görcs, bármennyire is ijesztő, általában pár perc alatt spontán szűnik.Lázcsillapítás szükséges, de nem lehet agresszív. Az eszméletlen és/vagy görcsölő gyermek szájába tilos gyógyszert tenni, mert az a légutakba kerülve fulladást idézhet elő! A gyógyszeres lázcsillapítás kúppal történhet. A testhőmérséklet csökkentésére a gyógyszeres kezelést kiegészíthetjük állott vizes borogatással is. A lázgörcsöt követően minden esetben meg kell vizsgálni a gyermeket.

 

Megelőzhető-e a lázgörcsMivel spontán szűnő, jóindulatú állapotról van szó, ami ritkán jelentkezik, megelőző kezelés általában nem szükséges. Lázcsillapítással, mivel nem a láz okozza a betegséget, nem előzhetjük meg a "lázgörcs" kialakulását. Értelmetlen és káros már a hőemelkedés alatt lázcsillapítót adni az egyszer már görcsölt gyermeknek. Ugyanilyen hatástalan, ha folyamatos lázcsillapítást alkalmazunk minden lázas betegség során. A korábban alkalmazott nyugtatót (phenobarbital) tartalmazó kúpok csak akkor előzik meg a görcsöt, ha már jó néhány kúpot megkapott a beteg, ekkorra azonban már olyan mellékhatások jelentkezhetnek, ami miatt ezen kúpok alkalmazása nem javasolható (aluszékonyság, imbolygó járás, stb.).A lázgörcs az ún. alkalmi görcsök egyik formája a gyermekkorban. Ez azt jelenti, hogy ilyen esetekben szervi - agyi - károsodást nem lehet a háttérben kimutatni. Ebbe a csoportba tartoznak még egyébként a mérgek, gyógyszerek által, a különböző hormonális és anyagcserezavarok következtében kialakult görcsök is. A lázas görcsroham ezek közül a leggyakoribb gyermekkorban. Kialakulásában szerepet játszhatnak a lázat okozó bakteriális toxinok vérbe kerülése, szöveti oxigénhiány, keringészavar, a láz miatt kialakuló anyagcsere változások, magas hőmérséklet, és az előbbiek miatt kialakuló agyszövet duzzanat. A lázgörcs leggyakrabban 3 hótól 5 éves korig észlelhető. Nemegyszer családi halmozódás fordul elő. A görcs tipikus esetben 38 °C feletti láznál jelentkezik. Az egyszeri lázgörcsnek nincs következménye, nem okoz maradandó károsodást. Olyan esetekben azonban, amikor a lázgörcs már 38 °C alatt is jelentkezik, gyakran ismétlődik, hosszú ideig tart (extrém, ellátatlan esetben óránál tovább) már okozhat agykárosodást. Ajánlott a kisgyermeket megmutatni gyermek neurológusnak, aki eldönti, hogy az egyszeri lázgörcs után szükséges-e kivizsgálás (labor, szemészet, EEG), ill. ellátja a szülőket megfelelő tanáccsal, ill. görcsoldó (végbélbe adagolható) gyógyszerrel. Ez utóbbi könnyen, biztonságosan és igen eredményesen alkalmazható. Kétségtelen, hogy a lázgörcsös betegeinket többnyire a rendelőben (ahová a szülő rohan be a gyerekkel), vagy otthonában mi gyermekorvosok, ill. az éjszakai ügyelet látja el. Ezután, szükség esetén, de nem mindig, inkább a komplikáltabbnak tűnő esetekben kórházba utaljuk a gyermeket.

 

 

 13-FEGYELMEZÉS-BŰNTETÉS-

 

 

Amikor a szülő büntetést ad a gyerekének, akkor annak nem kívánatos viselkedését próbálja szankcionálni. Ezzel a módszerrel is csak egyetlen probléma van, az, hogy nagyon sok feltételnek kell megfelelni, hogy sikeres legyen, kezdve attól, hogy a helytelen viselkedést mindig büntetni kell, a büntetésnek azonnal követnie kell a rossz magatartást, nem lehet a gyereket más előtt büntetni, itt is ügyelni kell, hogy a helytelen viselkedés semmilyen körülmények között ne jutalmazódjon, végül a büntetésnek nem szabad túlságosan nagynak lenni. Könnyen belátható, hogy ezek a feltételek is csak nehezen teljesíthetők.

 Marad a kérdés, hogy mit lehet tenni? Thomas Gordon – akinek Tanítsd gyermeked önfegyelemre című könyve alapján készült a fenti összefoglaló is – a következőket javasolja: ahelyett, hogy un. Te-üzeneteket küldenénk (ezek olyanok, amelyek a másikról szólnak, pl. "ügyes voltál, hogy elrakodtál "rossz voltál, amiért nem hagytál beszélgetni délután) próbálkozzunk az Én-üzenetekkel, vagyis fogalmazzuk meg, hogy nekünk mit jelent, milyen érzést okozott a gyerek viselkedése: "nagyon jólesett, hogy elrakodtál, mert fáradt voltam, amikor hazaértem", vagy "nagyon kellemetlen volt nekem, amiért minduntalan félbeszakítottál, nem tudtam figyelni sem rád, sem a …. nénire). Érezhető a különbség, ugye?

 Ennek a módszernek a megtanulása nem könnyű, mivel a Te-üzenetekre vagyunk ráállva, ugyanis ezeket sokkal könnyebb elküldeni a másiknak. Az Én-üzenetek tudatosságot igényelnek s azt, hogy odafigyeljünk saját érzéseinkre, ezek ugyanis az én-üzenetek alapjai.

Gordon sokféle módszert ajánl, amivel elkerülhetők a büntetés és a jutalmazás már ismertetett csapdái. Próbáljuk kitalálni, mire van szüksége a gyereknek (ezt főleg csecsemőkorban kell alkalmazni, de később is szükség lehet rá!), aztán próbáljunk megegyezni a gyerekkel, vagyis "kössünk üzletet", módosítsuk a környezetet, hogy lehetőleg minél kevesebbet kelljen a gyereket korlátozni, ezzel a nem kívánatos viselkedés bekövetkezésének esélyét is csökkentjük. Nagyon fontos, hogy a felnőtt azonosítani tudja azt a helyzetet, érzést, ami az ingerültséget, az elkeseredést kiváltotta belőle, s azt mondja el a gyereknek. Vagyis lényeges, hogy a gyerek ne csak a következménnyel találkozzon, hanem az okkal is, ne csak azt lássa, hogy anya mérges, ideges, hanem azt is, hogy mi vezetett ide.

 Természetesen a gyereknek is vannak szükségletei, amiket szeretne kielégíteni, ezért vannak esetek, amikor az Én-üzenetek hatástalanok. Ekkor próbáljunk meg odafigyelni a gyerek kívánságaira, keressünk közösen megoldásokat a problémára (saját élmény, amikor a fiam nem akart egyedül elaludni, megkérdeztem tőle, mire lenne szüksége, hogy el tudjon aludni egyedül is, s ő azt mondta, egy kis fényre. Bekapcsoltuk a kislámpát, Ő pedig 10 perc múlva már aludt).

 Végül szeretnék kitérni még egy, általam fontosnak tartott gondolatra. Mint ahogy különbözőek vagyunk személyiségünkben is, úgy különbözőek vagyunk nevelési stílusunkban is. Nagyon lényeges, hogy személyiségünkkel, nevelési stílusunkkal összhangban legyenek kommunikációs aktusaink is. A gyereknevelésben van néhány – általam fontosnak tartott elem, amelyek a kérdésekre adott válaszaimban is minduntalan visszatérnek: a gyerek őszinte szeretete, a türelem, a következetesség és a viselkedésünk hitelessége.

Mindehhez önismeretre van szükség, saját magunk és nevelési stílusunk ismeretére. A következő összefoglaló a nevelési stílusokat szeretné megismertetni az olvasókkal.

 

-14-TÉVES ÉS JOGOS AGGODALMAK

 

 

Sok anya úgy gondolja, teje nem elegendő annak ellenére, hogy nincs problémája a tejképződéssel. Aggódnak azon jelek miatt, melyeknek más az oka, illetve nem ismerik fel azokat a tényezőket, amelyek egy szopós csecsemőre jellemzőek. Semmi gond nem lehet a tejtermeléssel, ha a csecsemő jól fejlődik, sok vizeletes és székletes pelenkája van, sőt még akkor sem, ha Ön a következőket tapasztalja:

Csecsemője nagyon gyakran szopik. Sok csecsemő gyakrabban igényli a szopást és az anya közelségét. Gondoljon arra, hogy a gyakori szoptatás biztosítja az elegendő tejmennyiséget, és nem a tej hiányának a jele.

Csecsemője éhesnek látszik a szoptatások után. Az anyatej gyorsabban emésztődik, mint a tápszer, nem terheli meg a csecsemő éretlen emésztőrendszerét, ily módon gyakrabban kell szoptatni, mint a mesterségesen táplált csecsemőket.

Csecsemője hirtelen gyakrabban, és/vagy hosszabb ideig szopik. Azok a csecsemők, akik újszülöttként aluszékonyak, sokszor hirtelen meggondolják magukat, és gyakrabban kezdenek szopni. A csecsemőkre jellemző, az ún. hirtelen növekedési szakasz (kéthetes, hathetes, három hónapos kor körül). Ezen időszakok alatt általában gyakrabban szopnak, hogy a szükségletnek megfelelően emelkedjen az anyatej mennyisége.

Csecsemője hirtelen kevesebb ideig szopik, akár csak öt-tíz percig mellenként. Sokkal könnyebben és gyorsabban képes kiszívni a tejet a mellből most, hogy már gyakorlottabbá vált a szopásban.

Csecsemője nyűgös. Sok csecsemőnek van minden nap egy nyűgös időszaka, körülbelül a nap ugyanazon időszakában. Néhány csecsemő az idő nagy részében nyűgös. A nyűgösségnek az éhségen túl több oka is lehet, de gyakran ez nem ismerhető fel. Ha úgy tűnik, hogy a szoptatás nem segít, próbálkozzon azzal, hogy bepólyázza egy könnyű takaróba, megváltoztatja a helyzetét, sétál vele vagy ringatja. Ne felejtse el, bármi legyen is a csecsemő nyűgösségének oka leggyakrabban a dajkálás nyújtotta biztonságérzetre vágyik.

A melléből csak kicsit, vagy egyáltalán nem csepeg a tej. A tejcsepegés nincs kapcsolatban a tejképződéssel. Valószínűleg azt fogja tapasztalni, hogy ha a tejképződés beindult, és a csecsemő igényeihez alkalmazkodik, akkor a szoptatások közötti tejcsepegés megszűnik.

A melle hirtelen puhának tűnik. Ez akkor következik be, ha a tejképződés a csecsemő igényéhez alakult, és a kezdeti túltelítődés alábbhagyott.

Soha nem érzi a "let-down" reflexet vagy a tejkilövellési reflex érzése nem olyan erős, mint régebben volt. Ez idővel bekövetkezik. Sok anya egyáltalán nem érzi, de felismerése megtanulható, ha megfigyeli a csecsemő szopását és nyelését.

AMIKOR AZ AGGODALMAK JOGOSAK

Ha úgy tűnik, hogy a tejképződés nem felel meg a csecsemő igényeinek, akkor fontos meghatározni, hogy mi az, ami megzavarja a tejképződést, és a tej mennyiségének csökkenését okozza.

Pótlások. A cumisüvegből való tápszer, gyümölcslé vagy víz adása az első hetekben, még ha csak alkalomszerűen is, gyakran akadályozza az anyatej képződését. A pótlás eltelíti a csecsemőt, és emiatt hosszabb idő múlva szopik, ezért csökken a szopások száma. Minél több tápszert kap naponta, annál kevesebb tejet képez az anya a következő napon. A hozzátáplálás nem emeli, hanem csökkenti a tejképződést.

A csecsemő helytelen mellretétele. A csecsemőnek az oldalán kell feküdnie, egész testének az Ön testével szemben. Ne kelljen elfordítania a fejét ahhoz, hogy elérje az Ön mellét. A hatékony szopás érdekében a csecsemőnek nagyra kell nyitnia a száját, mielőtt az anya gyorsan a mellre helyezné, hogy ajkát összezárva a bimbóudvarból a lehető legnagyobb területre harapjon rá.

Bimbó-cumi zavar. A csecsemőt megzavarhatja bármilyen cumi használata, a cumi eltérő szopási módot kíván. Ha a csecsemő nem szopja helyesen a mellet, akkor nem lesz képes úgy stimulálni azt, hogy elegendő tej képződjön.

A nyugtató cumi. Sok csecsemő hajlandó kielégíteni szopási igényeit cumival, amely jelentős mértékben lecsökkentheti a szopási időt és akadályozza az igény szerinti tejképződést.

Bimbóvédők. A bimbóvédő csökkenti az agyhoz vezető impulzusok számát, melyek eredetileg az emlőbimbó közvetlen szopásakor keletkeznek. A tejkilövellés és a tejképződés lelassulhat, amely közvetlenül befolyásolja az egyes szopások alkalmával elfogyasztott tejmennyiséget.

Időhöz kötött szoptatás. Az óra szerinti táplálás akadályozza a kereslet-kínálat elvén működő tejképződést. A megfelelő mennyiség úgy biztosítható, ha a csecsemő akkor szopik, amikor éhségét jelzi.

Nyugodt, álmos csecsemő. Néhány csecsemő az idő zömét alvással tölti és csak ritkán, rövid ideig szopik. Ha ez jellemző az Ön csecsemőjére, valamint nem gyarapszik, nincs elég vizeletes és székletes pelenkája, akkor fontos, hogy rendszeresen felébressze és finoman próbálja legalább minden két órában megszoptatni.
Amíg a csecsemő meg nem tanulja azt, hogy elegendő mennyiséget egyen, addig Önnek kell eldöntenie, hogy milyen gyakran szopjon.

Az etetés időtartama. A hosszú szoptatási idő maximum (20-25 perc) segíthet a megfelelő tejmennyiség biztosításában és abban, hogy csecsemője elegendő, kalóriadús ún. utótejet kapjon. A táplálási idő lerövidítése megakadályozza, hogy a tejtermelés a csecsemő igényeinek megfelelően növekedjen.

Egyszerre csak egy mellből történő szoptatás. Miután a tejtermelés kialakult, sok anya szívesebben szoptat egyszerre csak az egyik melléből. Azonban ha azt szeretné, hogy több teje legyen, szoptasson mindkét melléből. Az a csecsemő, amelyik csak az egyik oldalról szopik, kevesebb tejhez jut egy-egy alkalommal, egyúttal a mellek is kevesebb ingert kapnak.

 

 

15- A SZÜLŐK NEVELÉSI HIBÁI 

 

A szülők nevelési hibáinak megítélése és valós hatása függ a mindenkori kulturális feltételektől, a felnőtti élettel kapcsolatos követelményektől. Míg a korábbi évtizedekben elsősorban a túlzott szigor és a merev követelmények voltak a szülői nevelés leggyakoribb torzulásai, ma a kontroll és a korlátozás hiánya tekinthető jellegzetes problémának. Ez összefügg az antipedagógiai irányzatokból fakadó liberális nevelési elvek térhódításával ( a gyermek teljes egyenlősége, a szülői tekintély kiiktatása). Bírálók szerint a gyermeki függőség részben ideológiai, részben társadalmi körülmények miatti felszámolása negatív következményekkel jár: a középkorhoz hasonlóan megszűnik a gyermekkor, mint különleges életkori szakasz, a felnőttvilág védelmező, támasznyújtó szerepe csökken. A korlátlan engedékenység egyes megnyilvánulásainak ártó következményeit kísérleti adatok támasztják alá: a kisgyermekkori agresszivitással szembeni anyai engedékenység szerepet játszik az agresszív viselkedés fennmaradásában.  

A mai leggyakoribb nevelési hibák közé tartozik 

- a túlvédő magatartás,
- a következetlenség,
- a túlzott teljesítményelvűség.

 A túlvédő magatartás melynek során a szülő arra törekszik, hogy kiküszöböljön a gyermek életéből minden konfliktusforrást, lelki vagy fizikai nehézséget. Gyakran tapasztalható a gyermek túlöltöztetése, túletetése, a korlátozás hiánya a konfliktusok kerülése érdekében. A túlvédés kapcsolódhat az anyagi javakkal való túlzott elhalmozással, amit a szülők alkalmanként az érzelmi elhanyagolásért való kárpótlásnak tekintenek. Következményei közé tartozik a gyermek csökkent ellenálló és megküzdő képessége, a szorongás és az önálló cselekvés, döntés megnehezített volta.

 A szülő következetlensége a gyermek viselkedésének megítélésében és értékelésében illetve saját elveiben azt okozhatja, hogy a gyermekben nem alakulnak ki az erkölcsi ítéletalakítás támpontjai, gyanakvóvá és bizalmatlanná válhat az egész felnőtt világgal szemben. A szülői nevelés következetlenségében szerepet jártszik a társadalmi értékek és intézmények hitelvesztése is.

 A nevelésben megnyilvánuló túlzott teljesítményelvűség következtében a szülők a gyerek képességeinek, teherbírásának reális felmérése nélkül egyre fiatalabb korban kényszerítik bele a gyereket a formális képzésbe (idegen nyelv tanulás, versenysport, sorozatos felvételi vizsgák). Néhány sikeres eset mellett gyakran ellenállás alakulhat ki a gyermekekben mindennemű teljesítménnyel szemben, önértékelésükben zavarok keletkezhetnek a sikertelenségük miatt.

16-ORVOSI ETIKA AKTUALITÁSAI

 

 

A mai etikai és deontológiai elvek megőrizték ugyan a töténelmi hagyományokat/Hippokráteszi eskü/de természetszerüen alkalmazkodniuk kellett a töténelem folyamán kialakult új gzdasági,tárasadalmi,szakmai elvárásokhoz, amik napjainban is hatalmas léptekkel haladnak előre.

Egy dolog nem változott-a beteg ember akinek szenvedése ugyanolyan mint évezredekkel ezelőtt.Ez az ember ugyanúgy igényli a segitséget fájdalmaiknak enyhitésére,a vigasztaló jó szót,a türelmet a körültekintő gondoskodást.Ő ma is jó néven veszi vagy elvárja hogy alaposan megvizsgálják,meghallgssák panaszait.Tehát ez az igény megmarad időtlen időkig.-és megmaradnak az esdeklő tekintetek és segélytkérő szavak.

Tulajdonképpen ez a hivatásunk emberi eleme,amit mindig és mindenki elvár tőlünk és hozzáfűzöm hogy teljes joggal.

A történelem folyamán valamikor úgy tekintettek egy orvosra mint egy olyan lényre aki szinte emberfölötti cselekedetekre képes.Természetesen az orvosi gyakorlatnak mindig meg voltak az értékelhető, felmérhető gyógyitási határértékei.A változás ebben az orvos beteg viszonyban három alapvető téren változott meg-

1-A fejlett orvosi technológia csökkentette az orvos szerepét,tekintélyelvüségét a gyógyászatban.Ezzel megváltozott az orvos-beteg kapcsolat minősége és tartalma.

2-Az orvostársadalom is hozzászokott ahhoz-hogy ráfektesse a beteget a –modern medicina futószalagára-sokszor magáévá téve a beteg azon igényét-hogy mielőtt még kikérdezné a beteget a panaszainak jellegéről,vagy a klsszikus medicina örökértékü szabályai szerint levetkőztetné és megvizsgálná becsületesen, és lelkiismeretesen-máris küldi analizisekre-

3-Más a társadalom általános és egészségügyi kulturális szintje,növekedtek az elvárások,de az anyagi keretek ugyanazok maradtak

4-Sajnos a beteg elszemélytelenedik és a közvélemény formálás az orvosokkal szemben mind igényesebb lessz.

5-A fogyasztó társadalom nemtelenül ledegradálta az orvosi hivatást-megvonva tőle a legelemibb működési feltételeket.

Ezt a néhány kérdést szeretném bővebben tárgyalni mindannyiunk okulására-

1-A beteg embernek a fejlett orvosi technika,valóságos egészségügyi üzemeket hozott létre,amelyekben az alkalmazott rendszerek,amik egy igen jól képzett csapat vagy csapatok igen magas szintü ellátást biztositottak a betegeknekA mai ellátási realitások már azt vetitik elénk és mondjuk ki jogosan,hogy a betegeket nem lehet megfosztani attól a joguktól hogy emberközelben érezzék az orvosukat.A beteg aki sorsát bizza ránk,és hisz bennünk nem tekinhető úgy mint egy tárgy,akit rá kell kapcsolni különböző gépekre,automatikusan kivizsgálni,és csak a gépeket ellenőrizni hogy milyen értékeket mutatnak.

Az első és legfontosabb feladt még ma is ilyen fejlett technikai körülmények között az hogy –nem szabad a beteget elszemélyteleniteni-hanem megőrizni a hagyományos orvos-beteg kapcsolatot.

2-Vitathatatlan hogy az egészség megörzése mindig egyik legfontosabb törekvése volt az emberiségnek.Az hogy légy egészséges,éljél sokáig az emberi lét legfontosabb kivánalmai közé tartozott.

Ez a törekvése az embernek egy különös és egyedülálló helyet biztositott a társadalomban az orvosnak.Az orvos ismerheti az embernek azt az intim fizikai és lelki állapotát ami a bizalom és –orvosi titoktartás-lényege-Ezért az orvos nem lehet idiferens a közvélemény számára.

A közvélemény lépésről-lépésre követi az életét,a figyelem középpontjában tartja.Szigoru tisztánlátással besorolja rövid időn belül szakmailag,emberi magatartás,erkölcsi érték szempontjából-Erre a társadalmi értékmérőre

odafigyelésre minden magára valamit adó orvos vigyázzon.-

3-A mai orvosi gyakorlatban már elengedhetetlen a csapatmunka,az interklinikus jól szervezett konszultáció,valamint a kollégák munkájának,becsületesen szerzett érdemeiknek az elismerése.

Történelmileg a –medicina hőskorának vége van-az egyedüllét a szakmában ma már bizonytalanságot is rejteget.Az önteltség,a túl nagy biztonsága súlyosabb kórképeknél visszüthet.Nagy elődeink tapasztalata és tanácsa az hogy ezen kritériumok figyelmen kivül hagyásáért már sokan drágán fizettek.

4-A társadalom megbecsülését az orvosnak kell kiérdemelni-

Ez a megbecsülés egy élet munkáján és törekvésein keresztül történik meg.Ez bennünk tudatosult és sokan igy is élünk.De azt a tényt feltétlenül kell jeleznünk hogy van egy olyan tendencia , egy bűnös alábecsülése a hivatásunknak.Az utóbbi időben az volt a pláne hogy ki tud nagyobbat rugni belénk-Hosszú éveken át a mindenkori hatalmak az összes társadalmi nyomorát az egészségügyre ruházták.-Nézzük meg kórházainkat, ,azoknak felszereltségi állapotát a gyógyszerellátást.Csak azutóbbi 2 évben 3ooo orvos távozott külföldre –és csodák csodája mind mind kiválóan megállja a helyét.

 

17-BÁRÁNYHIMLŐ-KANYARÓ-MUMPSZ-RÓZSAHIMLŐ

 

 

Szinte minden ember élete folyamán legalább egyszer átesik ezen betegségek egyikén. De miért kapjuk el és hogyan lehet őket kezelni?

BÁRÁNYHIMLŐ

Rendszerint enyhe szervi tünetekkel kezdődő akut vírusbetegség, amelyet hamarosan kiütések követnek (maculák, papulák és vesiculák). A betegség vége a pörkösödés.

A bárányhimlőt a varicella-zoster vírus okozza. A varicella, a kanyaróhoz hasonlóan, nagyon ragályos fertőző betegség.
A bárányhimlő cseppfertőzéssel terjed, elsősorban a kiütések megjelenésekor. A szokásos lappangási ideje 14-16 nap, de a megfertőződött egyén 10-21 napig még fertőzöttnek számít. A beteg az utolsó pörk kialakulásáig fertőz.

Panaszok és tünetek

Enyhe fejfájás, mérsékelt láz, rossz közérzet jelentkezhet a fertőződést követően 11-15 nappal. A kezdeti kiütéseket gyakran gyorsan elhalványuló bőrpír kíséri. Súlyos esetekben a kiütések ellepik a testet, más esetekben az arc és a végtagok viszonylag megkíméltek. Ha csak néhány kiütés jelentkezik, akkor azok rendszerint a törzs felső részén láthatók. A nyálkahártyákon fekélyes elváltozások alakulhatnak ki.
A bárányhimlő gyermekkorban rendszerint jóindulatú lefolyású. Ugyanakkor súlyos, akár halálos is lehet felnőttekben, és azokban a betegekben, akik csökkent T sejtes immunválasztással rendelkeznek.

Kezelés

Az enyhe eseteket csak tünetileg kell kezelni. A viszketés rendkívül kínzó lehet, ezért enyhítésére, valamint a felülfertőződést és hegesedést okozó vakarózás megelőzésére, nedves borogatás alkalmazható. Súlyos esetekben, orvosi utasításra gyógyszer alkalmazása szükséges.
RUBEOLA-RÓZSAHIMLŐ

A rubeola rendszerint enyhe tünetekkel járó kiütéses fertőző betegség.

A betegséget cseppfertőzés, vagy szoros kontaktus útján terjedő RNS vírus okozza. A beteg a kiütések megjelenése előtt 1 héttel már fertőz. A fertőzőképesség 1 héttel a kiütések elhalványulása után múlik el. A rubeola kevésbé fertőző, mint a kanyaró, ezért sokan nem esnek át a betegségen gyermekkorban, így a fiatal felnőtt nők mintegy 10-15%-a fogékony rá. Sok esetben téves diagnózis születik, vagy a betegség olyan enyhe lefolyású, hogy észre sem veszik. Tavasszal rendszertelen időközökben járványosan fordul elő; nagy járványok 6-8 évenként fordulnak elő. A természetes fertőzést követően életre szóló immunitás alakul ki.

Panaszok és tünetek

Gyermekekben rossz közérzet, esetleg láz, fejfájás, ízületi fájdalom jellemzi; serdülőkben és felnőttekben e tünetek nagyon enyhék, vagy hiányoznak. A tipikus kiütés megjelenése után már valószínűsíthető a rubeola.
A kiütés hasonló a kanyaróban megfigyelhetőhöz, de kevésbé kiterjedt és gyorsabban elhalványul. Az arcon és a nyakon jelenik meg először. Majd gyorsan ráterjed a törzsre és a végtagokra. A kiütések kezdetekor a skarlátra jellemző bőrvörösség jelenhet meg, elsősorban az arcon. Halvány rózsaszínű, foltszerű kiütések jelennek meg a szájpadláson, majd vöröses színűvé válva átterjednek a torokra. A garat kezdetben vörös, de nem fájdalmas. A kiütés rendszerint 3 napig tart.

Kezelése

A rubeola védőoltással megelőzhető. A betegség alig, vagy nem igényel kezelést.

MUMPSZ-FÜLTŐMIRIGYGYULLADÁS-

Akut, ragályos, generalizált vírusbetegség, amely általában a nyálmirigyek fájdalmas megduzzadásával jár.

A kórokozó cseppfertőzéssel, vagy a fertőzött nyállal érintkezett tárgyak útján terjed. A vírus valószínűleg a szájon keresztül jut be a szervezetbe. A vírus a nyálmirigyek duzzanata alatt (általában 5-9 napig), sőt azt megelőzően már 1-6 nappal megtalálható a nyálban. Kevésbé ragályos betegség, mint a kanyaró és a bárányhimlő. A leggyakrabban a tél végén és kora tavasszal fordul elő. Bár a betegség minden életkorban előfordulhat, leggyakrabban mégis az 5-15 éves gyermekek között találkozunk vele. Két éves kor alatt ritkán fordul elő, az 1 éves kor alatti csecsemők immunisak a mumpsszal szemben. A betegség egyszeri átvészelése rendszerint életre szóló védettséget vált ki, még akkor is, ha csak az egyik nyálmirigy duzzadt meg. Az esetek 25-30%-a klinikailag tünetmentes formában zajlik.

Panaszok és tünetek

14-24 napos lappangási idő után a betegség borzongással, fejfájással, étvágytalansággal, rossz közérzettel és enyhe hőemelkedéssel kezdődik. A tünetek 12-24 óráig is eltartanak, mielőtt a nyálmirigyek érintettsége feltűnne. A legkorábbi tünete a rágási és nyelési fájdalom, különösen savanyú folyadékok fogyasztásakor. Nyálmirigyduzzanat és láz kíséri.

Megelőzés
A beteget el kell különíteni mindaddig, míg a mirigyek duzzanata meg nem szűnik.

Kezelés

A kezelés tüneti. A folyékony diéta megkíméli a beteget a rágással járó fájdalomtól. A savanyú anyagok szintén kellemetlen érzést válthatnak ki, ezért kerülendők. A fejfájás és az általános rossz közérzet fájdalomcsillapítókkal csökkenthető.

KANYARÓ

Heveny, igen ragályos betegség, melyre láz, köhögés, nátha, kötőhártya-gyulladás, a száj és ajak nyálkahártyáján foltok és a bőrön terjedő göbös-foltos kiütések jellemzők.

A kanyaró kórokozója egy paramyoxivírus, mely a betegség bevezető vagy korai kiütéses szakában lévő beteg orrából, torkából és szájából a levegőbe szóródó apró cseppekkel fertőz. Ritkaság, hogy nem fertőzött személy vagy tárgy révén közvetve fertőzzön. A fertőzőképesség a kiütések megjelenése előtt 2-4 nappal kezdődik és az akut időszakban megmarad. Mire a kiütések elmúlnak, az orr és a torok váladékaiból eltűnik a vírus. A kiütések utáni enyhe hámlás idején már nem fertőz a beteg.

Panaszok és tünetek


Szabályos esetben a kanyaró 7-14 napos lappangási idő után lázzal, hurutos tünetekkel, száraz köhögéssel és kötőhártya-gyulladással kezdődik. A kórjelző Koplik foltok 2-4 nap múlva jelennek meg általában az őrlőfoggal szembeni szájnyálkahártyán. Torokgyulladás és a gége, a légcső, és a hörgők nyálkahártyájának gyulladása következhet be.
A jellegzetes bőrkiütés az első tünetek után 3-5 nappal jelenik meg, általában 1-2 nappal a Koplik foltok megjelenése után.

Megelőzés

Beszerezhető az élő, gyengített kórokozót tartalmazó oltóanyag, mely ugyanolyan hosszan tartó védettséget biztosít az oltásra fogékony egyénekben, mint a kanyaró betegség.

Kezelés


A kezelés tüneti. A betegeket óvni kell a streptococcus fertőzésektől.

 

 

 

 

18-VELESZÜLETETT SZIVZÖREJEK

 

 

 

 

A szívbetegségeknek még a gyanúja is komoly izgalmat vált ki a szülőkben, természetesen joggal. A szivzörej is ilyen gyanújel. Ez a vér áramlása vagy a szívburkok mozgása által keltett hangjelenség, amelyet a szív feletti hallgatózással vizsgál az orvos.A szívzörej erősségét 1/6-tól 6/6-ig jelölik, ahol az 1/6 a leggyengébben hallható hangot jelenti. Ha betegség gyanúja merül fel, részletes kardiológiai vizsgálatot, EKG-t ill. szívultrahang-ot végezhet a gyermekkardiológusMár az újszülött osztályon, az első vizsgálatok alkalmával hallhatnak a kisbabánál szívzörejt. Ez az első egy-két napon normális is lehet, hiszen a magzati életben szükséges erek nem mindig záródnak be hamar. Ha azonban 1-2 nap múltán is hallunk zörejt, vagy a zörej jellege szívbetegségre gyanús, feltétlenül gyermekkardiológusnak kell megmutatni a gyermeket, hiszen ilyenkor felmerül a szívhiba.Sokszor ártalmatlan a szivzörej. gyermekek viszonylag nagy százalékánál találhatunk ártalmatlan szívzörejt. Ez kb. a gyermekek 60 százaléka. Ezekről nyilvánvalóan csak a vizsgálat után lehet megmondani, hogy nincs mögöttük szervi betegség.Jellemző rájuk, hogy a gyermek teljesen tünetmentes, szépen fejlődik nem fáradékony. A szívciklus első felében hallhatóak, és halkak. Felüléskor halkulnak, vagy akár el is tűnhetnek.Ilyen esetekben a kardiológus a vizsgálat után megnyugtatja a szülőket, és időnként ellenőrző vizsgálatra rendeli a gyermeket. Ezek a szívzörejek kicsit hangosabbak akkor, ha a gyermek náthás, vagy ha vérszegény. Sokszor a korábban nem hallott zörej ilyenkor válik hallhatóvá.A gyermek növekedésével eltűnhetnek ezek a zörejek, de ez nem mindenkinél következik be. Aggodalomra azonban ekkor sincs ok, a gyermek normális életet élhet, sportolhat.Rikábban szivbetegséget jelez. Mik a tünetek? Szerencsére ritkábban de szívbetegséget is jelez a szív felett hallható oda nem illő hang. Tapasztalt, sokat vizsgáló kardiológusok füle olyan érzékeny, hogy már a hallgatózással is többnyire pontos diagnózist tudnak mondani..Kinőhető a szivzörej.?"

Nem maradhatnak el természetesen a műszeres vizsgálatok. A kóros szívzörejek többségükben hangosabbak, hosszabbak, felüléskor nem tűnnekel, még hangosodhatnak is, a szívciklus első, vagy második felében hallhatóak de akár a teljes szívciklust is kitöltheA szívbeteg kisbaba nehezen szopik, nem fejlődik, szopáskor elfárad, szaporán nehezen lélegzik, bőrszíne szürkéskékes, sápadt.Ha ilyet észlelünk a gyermeken és még nem voltunk kardiológusnál, azonnal vigyük orvoshoz. A kis csecsemők nagyon hamar rossz állapotba kerülhetnek.Műtéti megoldással a legtöbb szívhiba ma már orvosolható

Veleszületett szívhibák

A szívfejlődési rendellenességek nagy része az élet első négy hónapjában kiderül hogy kevés az a szívhiba, ami később okoz problémákat.

Remélhetőleg azonban a szívhiba gyanúját már a szülészeti intézményben, vagy korai hazaadásnál az otthoni első gyermekorvosi vizsgálatok során felvetik, megtörténik a vizsgálat, és a gyermek nem kerül ilyen helyzetbe.

Ma már a legtöbb veleszületett szívhibát műtéttel lehet orvosolni. A műtét időpontját a gyermekkardiológus javasolja. Vannak olyan veleszületett szívfejlődési rendellenességek is, amelyek maguktól, műtét nélkül gyógyulnak

2o-.

 

 

 

19-AZ ELKÉNYESZTETÉS OKAI-

 

 

Az elkényeztetés leggyakoribb az első gyermeknél-valamennyien közel járunk ahhoz hogy első grerekünket alaposan elkényeztessük.A legtöbb ember számára Ő a világon a legcsodálatosabb játékszer.Ha a férfiaknak rögeszméjévé válhat egy új kocsi,a nőknek egy szép bunda,nem csoda,hogy az újszülött kisbaba a szülők minden gondolatát betölti.De sokszor nem csak erről az örömteli érzésrél van szó.

A szülők hajlamosak arra,hogy mindazokat a reményeket és félelmeket,amelyeket saját magukkal kapcsolatban éreztek,átvigyék lelkükből lelkedzett elsőszülöttükre.

Az elkényeztetésben közrejátszik az aggódás is,hogy kizáróan Ők felelősek egy tehetetlen kis lény biztonságáért és boldogságáért.Amikor sir akkor a szülők azt érzik hogy tenniök kell valamit.A második gyermeknél már több tapasztalattal és arányértékkel rendelkeznek,tudják hogy időnként saját érdekében meg kell tagadni bizonyos dolgokat a gyermektől.Már nem éreznek bűntudatot,ha néha meg kell keményiteniük szivüket.

Egyes szülőkben több a hajlam arra,hogy elkényeztessék a gyermeküket.Pl-ha túl sokat kell várniuk az első gyermekre,és attól félnek hogy több már nem lehet-ha nam biznak eléggé magukban,s a gyerektől várják hogy megvalósitsa mindazt,ami nekik az életben nem sikerült,eközben pedig a gyermek rabszolgájává válnak.

Könnyebben elkényeztetik gyereküket azon szülők,akik örökbe fogadták a gyereket,és úgy érzik hogy csak emberfeletti teljesitményekkel tudják bebizonyitani,hogy eleget tesznek a szülői feladatnak.Ide tartoznak azok a szülők is,aki pszichológiát,betegápolást hallgattak az egyetemen vagy valamilyen iskolán,az orvosok, és azok akik hivatásszerüen dolgoznak hasonló területeken/gyermekkórház,bölcsőde,ovoda/mert bizonyitani akarnak.Sokszor nehezebb annak aki az elméletet tudja.Sokszor nehezebb annak aki az elméletet tudja!!!

Hajlamos az elkényeztetésre az a szülő is ,aki szégyelli,ha valamiért megharagszik a gyermekére,és azzal akarja helyrehozni a dolgot,hogy inkább mindent megad neki,amit csak akar-meg az a szülő aki valamiféle bűntudatot érez ha sirni hallja gyermekét.

Bármilyen ok is rejlik mögötte,ezek a szülők mind kicsit tulságosan készek arra,hogy feláldozzák saját kényelmüket és jogaikat,hoyg megadjanak mindent amit Ő kiván.Ebből még nem lenne semmi baj,ha Ő vagyis a kisbaba,tudná hogy mit kell kivánnia.De még nem tudja,mi a jó neki.A természtében az ösztöneiben van,hogy a szülőktől várja a biztos irányitást és ez meg is nyugtatja Őt.

Ha a szülők nem következetesek,a gyermekben is bizonytalanság támad..Ha aggódva felveszik valahányszor nyűgös-mintha valami szörnyű történne,ha az ágyában hagynák-egy idő után a gyermek is úgy érzi hogy ez valóban szörnyü lenne.

Minnél inkább engednek a kivánságainak,annál követelődzőbb lesz.A túlzott engedékenység mindig arra készteti a másik felet-bármilyen koru is-hogy fölébe kerekedjék az engedékenyebbnek.

 

2o-VELESZÜLETETT CSIPŐFICAM

 

Rövid leírás

A csípő és a combcsont beízesülésénél található ízület veleszületett fejlődési rendellenessége. A csípőficam (diszplázia, szubluxáció, luxáció) különböző formáit a csípőízület alkotórészeinek rendellenességei képezik, a combfej az ép, szakadás nélküli tokon belül hagyja el az ízvápát kisebb vagy nagyobb mértékben. Különböző fokozatai vannak, a csupán laza ízülettől a vápa és a combfej formai, szögbeli, méretbeli eltéréséig, illetve a fej vápán kívüli elhelyezkedésének mértékétől és irányától függően.

Előfordulás

A veleszületett csípőficam előfordulási aránya Európában 0,5-2%. Tehát 1000 élve született gyerek közül általában 1-2 születik csípőficammal. Az esetek 60%-ában a bal oldal érintett, 20%-ában a jobb oldal, 20%-ában pedig kétoldali az elváltozás. Az ilyen újszülöttek családjában kb. 15%-ban találunk halmozott előfordulást. Gyakoribb a csípőficam fehér bőrűekben, lányoknál négyszer gyakoribb, mint fiúkban.

Okok

A méhen belüli élet idején zajló fejlődési zavar következtében keletkezik. A betegség oka nem ismert, valószínűleg öröklött hajlam játszik szerepet kialakulásában. Gyakran egyéb fejlődési rendellenességek is kísérik az elváltozást. A csípőficam kialakulásában genetikai tényezők is szerepet játszanak. Ha az egyik szülő beteg, mintegy 12%-ban várható megjelenése az újszülöttnél. farfekvés esetén többszörös az előfordulás. Hajlamosíthat rá a helytelenül végzett pólyázás is és a kialakulásában a környezeti hatásoknak is szerepe van. Az öröklődő rendellenességet a baba farfekvéses születése tovább ronthatja.

Tünetek

A magzati időszakban végzett ultrahang ebből a szempontból ma még nem megbízható, a csípőficam vizsgálata csak újszülött-korban kezdődhet. Kezdetben valójában nincs még ficam, az csak akkor jön létre, ha a gyermek elkezdi terhelni a lábát; feláll, majd járni kezd.

Így kezdetben, amíg a gyermek nem kezd el járni, nincsenek a laikusok számára zavaró tünetek sem. Ortopédiai vizsgálatkor ún. kattanó csípő észlelhető: a combcsont fejecse a gyermek combjának szétfeszítésekor elmozdul a csípőízületből, kattanó hang mellett. Megfigyelhető, hogy a csecsemők végtagjai nem egyenlő hosszúak, a combon található ráncok nem egyformák és a gyermek a kóros oldalt kevésbé mozgatja. A későbbiekben, ha a gyermek járni tanul, megjelenik a jellegzetes kacsázó járás. Idősebb korban az életkorhoz képest korábban jelentkeznek az ízület kóros elváltozásai. Felnőttkorban, a csípőficam tünetei a sántítás, mozgásbeszűkülés, csípőfájdalom, izomsorvadás, speciális az ún. Trendelenburg-tünet, amikor az egyik lábon állva a másik oldali far lejjebb kerül.

Kórlefolyás

Az időben felismert és helyesen kezelt enyhe csípőficam néhány hónap alatt meggyógyulhat. A műtét is megszünteti az elváltozást. Kezeletlen vagy elhanyagolt esetekben a súlyos elváltozások miatt a gyermek mozgáskorlátozottá válhat. A csípőficam későbbi csípőízületi kopásos betegségre (artrózis) hajlamosít. Ilyenkor csak a csípőprotézis beültetése oldhatja meg a mozgászavart.

A szülés után a világrahozott csípőficam eseteinek kisebb része esetleg spontán, de többnyire a megfelelő kezelésre teljesen meggyógyul a csecsemőkor folyamán. Sokszor mégis kialakul, idővel súlyosbodik.

Diagnózis

Az orvos a kórtörténet felvétele és a betegvizsgálat mellett röntgenfelvételt és ultrahangvizsgálatot csináltathat. A korai felismerésnek megvannak a maga módszerei, de ez nem mindig könnyű, kivált enyhe esetben. Az újszülött vizsgálatához alapvetően hozzá tartozik csípőízületének megvizsgálása is. A korai felismerésre azért kell törekedni, mert az eredmények annál jobbak, minél korábban veszik a bajt kezelésbe. Gyanújel a comb- és farredők részaránytalansága és az érintett oldali láb látszólagos megrövidülése. A bőrredők aszimmetriája azonban teljesen egészséges csecsemőben is előfordulhat. Gyakorlott kézben jó bizonyíték a csípőízület mozgathatóságának vizsgálata. Mindenesetre gyanú esetén minél hamarabb ki kell deríteni, hogy nincs-e kezelésre szükség. Ma már ultrahanggal is lehet vizsgálni a csípőízületet, igen megbízható módszer, emellett teljesen veszélytelen.

 

Kezelés, megelőzés

A veleszületett csípőficam megelőzésében, korai felismerésében rendkívül fontos a szervezett szűrővizsgálat. A betegséget a születéskor és a későbbi alapos felülvizsgálatok során fel lehet ismerni.
Terpesztett csípőtartású speciális pelenkázás - rugi-bugyival - a csípőficam megelőző módszere. Ha a gyanú igazolódik, azonnal terpesztett csípőtartás (speciális pelenkázás, ortopédiai készülék, Pavlik-kengyel, néha gipszkötés) javasolt, amelyet helyes, ha ortopéd szakorvos ellenőriz. Ma már a korai, nem túlságosan megterhelő kezeléssel (terpesznadrág és tornáztatás) a később súlyossá válható csípőficam sokszor megelőzhető. A babák ezt hamar megszokják, hiszen ilyenkor még a mozgásban nem akadályozza őket. Ha a szülők elhanyagolják a kezelést, bizony előfordulhat, hogy a kisgyermeknél már csak a műtét segít. Ez azonban nem nyújt tökéletes eredményt, nem beszélve a hegről és a fájdalmakról. Csak kivételesen, súlyos vagy elhanyagolt esetben van szükség műtétre.

Hasznos tudnivalók

Minden újszülöttet látnia kell gyermek ortopéd szakorvosnak, hogy az állapotot időben kimutassák. Minden újszülöttnél ajánlott a szabad csípőmozgás biztosítása (angolpólya használata).
A gyermekkorban a megfelelő kalcium és D-vitamin-bevitelről is gondoskodni kell, ugyanis 20-25 éves korra alakul ki a csúcscsonttömeg. Az optimális csúcscsonttömeg kialakulása ugyanis éppen olyan fontos, mint a felnőttkori csonttömegvesztés. A táplálékkiegészítők mellett megfelelő mennyiségű és minőségű tej- és tejtermék fogyasztása is ajánlott.

Szűrővizsgálat nagyon fontos:

·                     az elsőre kerüljön sor közvetlenül a gyerek megszületése után a másodikra 3-4-hetes korban -a harmadikra 3-4 hónapos korban.

E három alkalom akkor is szükséges, ha a korábbi vizsgálatokon mindent rendben találtak.

 

 

 

 

 

 

 

21-A KÉSLELTETETT BESZÉDFEJLŐDÉS.

 

 

A beszéd megtanulásához a gyermeknek példaképre és beszédkésztetésre van szüksége-e két tényezőből következik,hogy értelmileg jól fejlett,agykárosodás nélküli gyermekek beszédtanulása is késhet az átlaghoz képest.

Mint minden fejlődési zavar,a beszédé is átmeneti jellegü lehet-az akadályok kiiktatásával az elmaradást a gyermekek gyorsan behozhatják.A –gügyögés-és az úgynevezett- egyszavas mondat-mint fejlődési fázis-legtöbbször megkülönböztethető-egyeseknél azonban alig jönnek felszinre,hanem bizonyos lappangási idő után egy nyelvtanilag helyesnek mondható,,kifejezés gazdag nyelvezet bontakozik ki.

A –félénkséggel- társult gyengébb beszédkésztetés,lefokozott utánzási hajlam,kontaktus szegénység,-amelyek a fejlődés tempóját késleltetik-gyakran utólag derithetők ki.Néha a szülők részéről is kimutatható a késleltetett beszédfejlődés.

Enyhébb agyi károsodásokban a lassult beszédfejlődés izolált tünetként jelentkezhetik,ugyanúgy, mint értelmileg jól fejlett,de magukbafordult gyermekeknél.

Ezért van szükség részletes neurológiai és psychologiai teszt-vizsgálatra.amelyel egyébb tünetek is kiderithetők.-a kórelőzményből az örökletességre-a tesztekből esetleg szervi idegrenszeri megbetegedésre lehet következtetni.

Minden gyermeki beszédzavarban a halláskészség is tisztázandó.

A viselkedés megfigyelésével,továbbá az intelligentia-tesztekkel többnyire tisztázható,hogy a későn érés izolált ttüneteiről,vagy az egész személyiséget érintő fejlődési visszamaradás részjelenségéről van szó.

A késleltetett beszédfejlődést legalább az óvódába kerülés előtt fel kell ismerni,mert a szülőket is mozgósitó korai kezeléssel többnyire siker érhető el.Speciális óvodákban és iskolákban a gyermekorvos,logopédus és a gyermekpsychiáter eggyüttesen érhet el jó eredményt.

A legfontosabb beszédzavarok-

-A –selypités-bizonyos hangok,főleg mássalhangzók képzésének a zavara.A beiskolázás után is tartó selypités mögött örökletesség/ikerpároknál észlelt azonos zavar/vagy korai agykárosodás is szerepelhet.

-A-pöszités- az –s-sz- és-z-kiejtésének a hibája.Okai között-a fogazat szabálytalansága,a nyelv célszerütlen alaphelyzete,a kilégzés orron keresztül való kiáramlása jöhet szóba.Ha a gyermek szellemileg ép,a kezelést a logopédusnak mielőbb el kell kezdeni-spontán javulásra nem lehet számitani.-az ilyen gyermek selypitésének kórjóslata jó.

-A-dadogás-többnyire neurótikus jellegü beszéd coordinátiós zavar-néha enyhe agyi károsodás lehet,sőt egyes esetekben az örökletes tényező is kimutatható.Igy a dadogás az esetek egyrészében,mindenképpen organikus hátterü beszédfejlődési zavarként értékelendő.

-A-hadarás-a beszédfolyamat cél és szabály nélküli felgyorsulása,amelyben a szavak tagolása elmosódik-a gyermekek szóvégeket és mondatrészeket mellőznek,kifejezéseket esetleg nem találnak-a beszéd egészében dallamtalan és alig érthető lehet,bár az érintett erről spontán alig vesz tudomást.Fokozott figyelemmel és koncentrálással könnyebben lehet korrigálni.

-A-siketnémaság-veleszületett vagy csecsemőkorban kialakult siketség következtében beállt beszédképtelenség,amely a hallásnak a beszéd-funkció elsajátitásában játszott döntő szerepét bizonyitja.A siketnémaság az összpsychés fejlődést súlyosan gátolja.Veleszületettnek tekinthetőek a fejlődészavarok-szülési sérülések következményei-.csecsemőkorban a meningitis epidémica-Egéves kor után egyes szokványos gyermekbetegségekhez társuló középfülszövődmények.-Kezelése szakember feladata.

 

 

 

-

22--A DACKORSZAK ISMÉRVEI-

 

 

 

 

 

A dackorszak életkori sajátosság, s az első ilyen időszakot a gyermek két-három éves korában éljük meg. Ha belegondolunk, ez érthető a gyermek részéről, hiszen amíg nem tudott beszélni, főként sírással fejezte ki, ha valamit el akart érni, vagy tudatni a környezetével. Azt is megszokta, hogy ezzel kivívta a figyelmet. Két-három éves korukra megtanulnak ugyan beszélni, de még gyér a szókincsük, idegen számukra, hogy szavakkal értessék meg magukat. Ehhez időre van szükség. A legtöbb szülőnek fejtörést okoz, mit is tegyen, ha a kicsire rájön a hiszti. Keressük a legjobb megoldást, amely minden gyermeknél más, és nincs aranyszabály. A védőnő minél kevesebb tiltást javasol. Ami megengedhető, arra ne mondjunk nemet, s ha mégis muszáj, kerüljük a "nem" szót. Tapasztalat, hogy a szülők túl gyakran, és általában indokolatlanul is használják a "nem szabad" kifejezést, amivel felesleges korlátokat állítunk, a gyermek pedig nem érti, és még kíváncsibbá teszi a tiltás.
- Inkább tereljük el a gondolatait, kössük le a figyelmét mással, vagy magyarázzuk meg, hogy amit akar, hogyan lenne megengedhető, vagy értessük meg vele az ő nyelvén a mi szempontunkat. Akkor nincs mivel dacolni. Semmiképpen ne ragaszkodjunk elképzelt nevelési elveinkhez, a szüleinktől hozott mintákhoz, hiszen gyermekünk egyéniség, okosabb, ha megismerjük, és terelgetjük őt – vélekedik a védőnő.
A gyermek személyisége akkor fejlődik egészségesen, ha kellő figyelmet kap, ha azt érzi, hogy ő ugyanolyan fontos, mint a többi családtag. Ennek ellenére adódhatnak helyzetek, amikor ideig-óráig háttérbe szorul – mondjuk, vendégek vannak nálunk, vagy dolgozunk -, és mindenáron szeretné elérni, hogy vele foglalkozzanak. S ha ezt nem sikerül elérnie, jön a hiszti.
Ebben az esetben hatásosnak bizonyulhat, ha hagyjuk, hogy kitombolja magát. A gyerek bevet majd mindent: gurgulázva zokog, szívszorítóan sír, tombol, és földhöz veri magát. Hatásos lehet, ha ilyenkor magára hagyjuk, és magunkat megerősítve kibírjuk, amíg lecsillapodik. Megdöbbenve tapasztaljuk majd, hogy amint rájön, hogy ez az út nem vezet eredményre, abbahagyja, és mosolyogva előjön egy labdával, vagy az ölünkbe ül. Akkor viszont figyeljünk rá, játsszunk vele egy kicsit, hogy rögződjön benne az élmény, amely szerint a hiszti helyett célravezetőbb a békés út. Ez a felismerés és minta hasznos lehet számára a későbbi életében, az első lépés két értékes tulajdonság: az önuralom és az empátia kialakulása felé.

A szülők számára is fontos, hogy leszoktassuk a gyermeket a hisztiről, hiszen ha ezzel eléri, amit akar, rendszeresen - útközben, villamoson, üzletben, vendégségben – alkalmazza majd, amely rendkívül kellemetlen. Láthatunk ilyet nap mint nap az utcán vagy éppen más helyen, s mivel minden szem rájuk szegeződik, a szülő is elveszíti türelmét, kiabál, ráver a fenekére, fenyegetően bánik vele. Ettől a gyerek még jobban sír, és még dacosabbá válik. Éppen ezért tanácsosabb, ha gyermekünket otthon neveljük, s akkor elkerülhetjük az ilyen helyzeteket, amelyek egyébként a kicsinek is megrázóak.
S ne higgyük, hogy ha a gyermek elérni a négy-öt éves kort, akkor elfelejthetjük a dackorszakokat, mivel a tinédzserkor tartogat még számunkra lázadó, dacos időszakot. S a tanácsolható recept ebben a korban is, hogy ne vegyük fel a kesztyűt, őrizzük meg nyugalmunkat, forduljunk

figyelemmel és türelemmel a gyermek felé még akkor is, ha ez látszólag nem is hoz eredményt. Később hálás lesz érte, és emlékezik majd rá A dackorszakban lévő gyermek sokszoraz orvosi vizsgálat alkalmával egy cirkuszi mutatványhoz hasonlitható.Az egészségügyi személyzettől kezdve az összes jelenlévő csaladtagokkal hol szórakoztató hol groteszk jellegü egyedi jellegü mutatvényt rögtönöz a gyermek megnyugtatására-Ő jómaga még hangosabban üvölt akaratlanul kiüritve a várótermet is.

Szeretett és mélyen tisztelt profeszorom,tanitómesterem PROF DR.SZENTKIRÁLYI ISTVÁN ilyenkor a következő tanácsot adta-távolits elmindenkit a rendelőből,mert ha a gyermeknek nincs egy.eggyütérző támasza,megszeppen,elhallgat és lehetővé válik az orvosi vizsgálat elvégzése.De előadódhat az a lehetőség is hogy a –süvölvény-egész gyermekkorára elkerili a rendelőnek a környékét környékét is.

 

 

 

 

23-HA A GYERMEK NEM ESZIK.

 

 

A rossz evő gyerek őrületbe kergeti a szüleit, s olyan intézkedésekre kényszeríti őket, amelyek aztán végérvényesen elveszik a kedvét az evéstől.

Zoli 2 éves és egész nap nem eszik semmit. Mindaddig, míg apukája délután 5-kor haza jön. Aztán mindketten beülnek a kocsiba (a garázsban) és ott elfogyasztják a vacsorájukat. Éva egyéves és minden étkezést kihagy. Csak a játszótéren vagy a kocsijában hajlandó perecet ropogtatni vagy virslit és banánt majszolni. Ezenkívül semmit sem hajlandó enni.



Mit egyen, ha már nem szopik?

A probléma mindig az első életév végén kezdődik, amikor a szoptatás és a cumisüvegek egyszerű ideje lejár. A gyermek (még) nem szereti a felkínált ételt, vagy éppen jön a foga, esetleg most hevert ki valamilyen betegséget - sok oka lehet, ha nem akar enni.

A gyermekorvos szerint gyakran nincs is oka az étvágytalanságnak. A gyermek egyszerűen kevesebbet eszik, mint amennyit az anyuka elvár, s ez a mamát annyira nyomasztja, hogy az étkezések során kérlelhetetlenné válik, veszekszik, és még inkább evésre unszolja a csemetét. A gyermek ilyenkor azonban azt tanulja meg, hogy az egyébként kedves és türelmes mama étkezéskor hátrányára megváltozik. Az apróság ilyenkor természetesen már egyáltalán nem akar enni, s végül elkezd félni az étkezésektől.


Az a bizonyos ördögi kör

Kialakul egy ördögi kör: a gyerek egyre kevesebbet eszik, a mama pedig egyre feszültebbé válik. Attól tart, hogy csemetéjénél valamilyen egészségkárosodás alakulhat ki, hogy vitamin- és fehérjehiánya lesz. Ha pedig egyébként is egy törékeny, könnyű súlyú gyerekről van szó, a szülők már-már azt hiszik, éhen halhat.

Kétségbeesésükben mindenféle trükköt találnak ki. Kis falatokat helyeznek el a lakásban, hiszen a gyerekük csak titokban, s csak étkezések között eszik. Az apróság legabszurdabb kívánságait is teljesítik, csak hogy egyen. Ismerünk olyan gyereket, aki csak akkor evett, ha meleg fürdővízbe ülhetett.

S az anyukák akár négy ételt is elkészítenek egymás után, a tejbegríztől a melegszendvicsen és a virslin át egészen a burgonyafelfújtig, csak hogy gyermekük valamelyikből vegyen egy falatot. Természetesen sikertelenül: a gyerek kiskirály módján ül az asztalnál, és szorosan összezárt szájjal élvezi a hatalmát.


Az anya kudarca?

Az anyában a legellentétesebb érzelmek tornyosulnak, amelyek minden étkezés alkalmával újra és újra megerősödnek: aggodalom a gyermek iránt, sértődöttség érzése az állandó visszautasítás miatt, félelem a következő étkezéstől, düh a hatalmi harc miatt, amit nem tud megnyerni.

A problémát gyakran a nagymama jelenléte is tovább szítja, aki a meggyőződés hangján állítja: "Az én gyerekeim egy falatot sem hagytak a tányérjukon!" De a szomszédasszony is tovább ronthat a helyzeten, akinek az egyéves pufók arcú csemetéje húsdarabokkal telepúpozott tányér zöldségleveseket nyel el.

És a papa sem segít éppen, ha könnyedén megállapítja, hogy a mamának határozottabbnak kellene lennie. Mindezek eredményeként nem csoda, ha az anya úgy érzi, kudarcot vallott. Sokan panaszkodnak arra, hogy már mindent megpróbáltak, s egyszerűen nem tudják, hogyan tovább. Anyukák! Aggodalomra semmi ok! Egy egészséges gyerek nem hal éhen.


Hagyjunk fel a rituálékkal!

Sok anya attól fél, hogy gyermeke valamilyen krónikus betegségben szenved, ezért nem eszik. Félelmük azonban általában alaptalan. A gyermekorvos mégis azt ajánlja, hogy vizsgáltassák meg a gyereket egy orvossal. A beteges étvágytalanság általában más tünetekkel jár együtt: a gyermeknek hasmenése van vagy hány, elesettnek érzi magát, nem játszik vidáman, s gyakran egyszerűen betegnek néz ki. Ha azonban egy gyerek sovány, de vidám, egészséges és eleven, úgy nincs ok az aggodalomra még akkor sem, ha hosszabb ideig alig eszik valamit.

- A megoldás első lépése az, hogy azonnal feladunk minden abszurd rituálét és a gyermek minden, evéssel kapcsolatos különjogát. Új szabályokat vezetünk be, például, hogy van napi három-négy étkezés, s azokat az asztalnál kell elfogyasztani. Az étkezések között nincs evés, s nincs olyan ital sem, ami kalóriát tartalmaz, a tejről nem is beszélve. Mert egy pohár tej vagy limonádé teljesen elveheti az étvágyat. Vizet vagy édesítetlen teát bármikor ihat a gyermek, amennyit csak szeretne.

- Az első napokban természetesen előfordulhat, hogy a gyerek délben nem eszik semmit, s nem sokára éhes lesz. Ilyenkor előrehozhatjuk egy kicsit a következő étkezést. Közben azonban ne kapjon a gyermek semmit, hiszen csak így alakulhat ki az étvágya, s csak így tanulhatja meg, hogy étkezni az asztalnál szokás. Az evés igazából jó dolog. Az a gyermek, akinek már egyáltalán nincs kedve enni, megfeledkezett az evés öröméről, ezért most újra meg kell tanulnia azt.

- Ha a gyerek egyetlen falatot sem hajlandó enni, akkor jobb, ha közönyösen reagálunk, s egyszerűen elpakoljuk a tányérját. Ha azonban a kis lurkó csak egy kanálnyit eszik is, dicsérjük meg kedvesen, anélkül, hogy túlzásokba esnénk: "Ez bizony nagyon ügyes volt."

- Mindig csak keveset tegyünk a gyerek tányérjára, inkább még egy kicsit kevesebbet is, mint amennyit előreláthatólag meg fog enni. Az asztalnál való hosszadalmas csücsülés nemhogy ösztönözné, sokkal inkább elveszi a kedvét a következő étkezéstől.


Vezessünk be új szabályt!

A kedvenc étel helyett ajánljunk többfajta finomságot. Vagy adjuk neki azt, amit a család többi tagja is fogyaszt. Másrészt viszont soha ne kényszerítsük, hogy olyat egyen, amit nem szeret. A legjobb megoldás tehát, ha a gyermeknek megfelelő ételek közül többfélét teszünk az asztalra, amelyből ő aztán választhat. Ha ezekből egyáltalán nem akar semmit, akkor mást se kaphasson!




Háború az asztalnál

Ha az étvágytalanságnak nincsenek fizikai okai, akkor az általában lelki terhelést jelez. Nem más, mint a gyermek segélykiáltása. Ne engedjük, hogy a felőrlő asztali jelenetek hatalmi harccá váljanak! Vegyünk mély levegőt, felejtsük el az evést és próbáljunk utat találni gyermekünkhöz! Mert ha egyszer mindkét fél megmakacsolta magát, szinte lehetetlen egymáshoz közelíteni, s így az étkezési probléma is állandósulhat.



- Hasfájás nélkül: A rengeteg csokoládé, a nehéz és zsíros sültkrumpli, a szénsavas limonádé bizony jól megterheli a gyerek gyomrát: a zsír sokáig időzik a gyomorban, a szénsav pedig az erjedési folyamatoknak kedvez. A krémes torták helyett kínáljuk a gyerekeket inkább finom gyümölcstortával. A friss gyümölcsök, a tejtermékek és a pikáns aprósütemények ízletesek és nem terhelik meg a gyerekeket. Marad a játékra is energiájuk.


 

24-AZ ANYATEJ NÖVELÉSE.

 

 

Sok kezdő anya stresszel az anyatej miatt. Nem elég a tej, mi van ha elapad, már nem feszül úgy a mellem, esténként sír a baba, biztos éhes és ehhez hasonló érzések kavarodnak a legtöbb anyában az első hónapok során. És valóban, ha körülnézel és beszélgetsz a többi anyukával, azt a következtetést vonhatod le, hogy a tej elapadása reális félelem. Pedig nem az, csak sokan "elrontják" a természetes folyamatot, beavatkoznak mesterségesen (pl. tápszert adnak) és akkor valóban elapad a tej. Ha megfigyeled ezeket a történeteket, akkor a legtöbb mindig egy növekedési ugrással kezdődik (pl.hallottál már ilyet: 6 hetes-2 hónapos koráig volt csak elég tejem, 4 hónapos kora után pótlás kellett…stb) Ha pedig elkezdi valaki a tápszert és utána nem törekszik az elhagyására, akkor bizony a baba a cumit fogja választani, nem az anyatejet, ebben biztos lehetsz. (Azért nem kell megdolgozni annyira, a cici csak hobbi lesz neki. Innen pedig egyenes út vezet vezet a tej elapadásához. ) A következő bejegyzésben lesz szó azokról a jelekről, amik arra utalnak, hogy kevés a tej. Az alábbiakban azokat a praktikákat gyűjtöttem össze, amivel növelni lehet a tejmennyiséget, ha tényleg kevés. Ezek alkalmazására általában növekedési ugrás, illetve elkezdett tápszeres hozzátáplálás elhagyása céljából lehet szükség.

Többet kell szoptatni a babát. A fejéssel átütő sikert nem lehet elérni: ui. ha szopik a baba, akkor folyamatosan termelődik az anyatej (ha üres a cici akkor is), ha fejsz, csak a maradékot tudod lefejni. Természetesen a maradék tej lefejése hasznos lehet, de ha csak 10-20 ml jön, akkor azzal már nem érdemes kínlódni. A cici a babához fog adaptálódni, nem a mellszívóhoz. A természet csodálatos, ha többet szopik a baba, akkor több tej fog termelődni legközelebb a ciciben. A baba szopása a leghatékonyabb tejhozam növelő módszer. Hidd el, mégha túl egyszerűnek tűnik is.

Minden szoptatás előtt igyál (előtte 10-15 perccel egy pohár vizet), ha szükséges közben is tejet is biztos ki tudja szopni. Majd 2 óra, 2,5 óra múlva újra szoptatsz a másik mellből és ugyanezt eljátszod akkor is. Ha nagyon nem elég a tej, ami az egyik mellben van, akkor átmenetileg lehet mindkét mellel megkínálni a babát egy szoptatás alkalmával is. De ilyenkor mindig figyelj arra, hogy a következő szoptatásnál azt a mellet kapja, amiből utoljára szopott, hogy onnan is jól kiszívhassa a zsíros tejet.. Ha nem így teszel, akkor le fogsz apadni. De ezt csak szükség esetén alkalmazd és csak néhány napig.

Mellbimbó bizgerálása, ezzel a szoptatást imitálod. Állítólag, ha szoptatás előtt 10 percig a baba nézése közben ezt csinálod, akkor több tejed lesz.

 

lehet inni. De napközben is figyelj a megfelelő folyadék bevitelre, most ez nagyon fontos!

Legyél nyugodt és laza.
Olyan testhelyzetben szoptass, ami kényelmes neked hosszú időn át. Lazíts, hangolódj rá a babára. (én pl. fekve szerettem szoptatni)

A tejserkentő bogyók és tea segíthetenek valamennyit, csak sajnos folyamatosan használva a hatásuk csökken.. Mellettük nagyon fontos a rendes, változatos táplálkozás és a megfelelő folyadékbevitel. Pihenés és nyugalom.

2 órán belül ne váltogasd a melled. Pl. megszoptatod, mikor megunja, utána böfizteted, majd pl. 20 perc múlva újra visszateszed ugyanarra a mellre, így a zsírosabb

  KISMAMÁKNAK KÖTELEZŐ! Legfontosabb számodra, hogy babád nemcsak makkegészséges, de okos és boldog is legyen? Szakembertől és nem anyukáktól szeretnéd megtanulni a csecsemőgondozást? Nem tudod eldönteni a számtalan babás oldalon olvasott cikkről, hogy melyik íródott tudományos és melyik hiedelem (netán kitaláció) alapon? Nem tudsz elmenni csecsemőgondozó tanfolyamra? Ha ezekre a kérdésekre igennel válaszoltál, akkor meg kell keresned a megfelelő hirforrás lehetőségét.

Örömteli hír, hogy a szoptatás reneszánszát éljük! Az elmúlt 20-30 év kutatásai egyértelműen bebizonyították, hogy az anyatej nem helyettesíthető egyetlen mesterséges tápanyaggal sem. Összetétele ugyanis – a gyermek igényeihez alkalmazkodva – folyamatosan változik, minden pillanatban tökéletes, hiszen tartalmazza mindazt, amire a baba szervezetének éppen szüksége van.

Az anyatej egyértelműen erősíti a baba immunrendszerét, védi a fertőzésektől, sőt csökkenti az allergiás hajlamot is. Könnyen emészthető, óvja a bélrendszert, és segíti az egészséges bélflóra kialakulását. Az anyatejben lévő lipideknek és proteineknek fertőzés- és gyulladáscsökkentő hatásuk van.

A szoptatás az anyának is jó, hozzájárul a harmonikus anya-gyermek kapcsolat kialakulásához, a tejtermelés fokozott kalóriaigénye pedig segít mielőbb visszanyernie korábbi alakját. Tudományos kutatások megállapították, hogy már néhány hónapos szoptatás is csökkenti a mellrák kockázatát.

 

 

 

25-VÉRSZEGÉNYSÉG GYERMEKKORBAN

 

 

A gyermek vizsgálatakor a bőr, a látható nyálkahártyák sápadtak, a fül, a tenyér, talp, a köröm alatti rész fehérebb. Némely esetben szaporább szívverés és szívzörej is hallható.

A vérszegénység (anémia) a szervezet normál működésű összes vörösvértestszámának és az ehhez kapcsolódó paraméterek, például a hemoglobinszint-csökkenését jelenti.

A vörösvértestek a vörös csontvelőben képződő mag nélküli alkotóelemek, melyek a szervezet oxigén és szén-dioxid szállítását végzik. Központjukban található a hemoglobin nevű molekula, mely egy fehérje-vas komplexből áll. Ez köti meg a tüdőnk által belélegzett oxigént, majd elviszi azt a vér útján minden szervünkhöz és a szervekből, sejtekből a szén-dioxidot felveszi és elszállítja a tüdőbe, ahol kilélegezzük.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Csökkenhet a vörösvértestszám, ha nem képződik belőle elegendő vagy elveszítjük, illetve idő előtt elpusztul. Ezt okozhatják például a vörösvértest veleszületett betegségei, fertőzések, gyógyszerhatás, vas-, B12 vitaminhiány, illetve daganatos betegségek.

Nagyobb mennyiségű vagy hosszabb időn át tartó kisebb mennyiségű vérveszteség miatt is kialakulhat vérszegénység, például egy nagyobb baleset kapcsán vagy például olyan lányoknál, akiknek a menstruációs ciklusa szabálytalan és akár 2 hétig is eltart, illetve ha a havi vérzés nagyon bőséges.

A vérszegénység hátterében mindazonáltal leggyakrabban a vashiányos anémia áll. Gyermekeink, amíg el nem érik a felnőttkort egyfolytában növekednek, nő a testsúlyuk, a testmagasságuk, egyszóval gyarapodnak. Ez a növekedés a csecsemő- illetve a serdülőkorban a legkifejezettebb. Ilyenkor a szervezet vasszükséglete is nagy. Ezzel az igénnyel azonban a szervezet sok esetben nem tud lépést tartani és ezért vérszegénység alakulhat ki.

Ehhez hozzájárulhat, hogy gyermekeink sajnos gyakran egyoldalúan táplálkoznak, sokszor hiába próbálkozunk többféle ételt adni nekik, ők nem mindig fogadják el, sok kicsinek idegenek az ízek, az ételek külleme, színe, így inkább egy bevált ételből akarnak csak enni. Ez sajnos különösen, ha vasszegény ételeket fogyasztanak szintén vérszegénység kialakulásához vezethet.

A különböző táplálékfelszívódási zavarral rendelkező gyermekeknél nem csak a táplálék, de a vas bélrendszerből való felszívása is zavart lehet, mely vérszegénység kialakulásához vezethet.

A negyedik ok a vérvesztés lehet. Itt nem csak a látható, nagy mennyiségű vérzésre kell gondolni, hanem a rejtett vérzéseket is figyelembe kell venni. Ilyen rejtett vagy úgynevezett okkult vérezgetés alakulhat ki tejallergiás gyerekeknél. Tejallergiás kicsiknél ugyanis a vastagbél begyullad és a haspuffadás, hasmenés mellett véres székletürítés is jelentkezhet.

Ilyenkor sokszor annyira kevés vér távozik a széklettel, hogy az szabad szemmel nem látható, csak egy idő után a gyermek sápadtsága hívja fel a figyelmet a kicsi vérszegénységére és a rejtett vérezgetés lehetőségére.

A gyermekeknél az is speciális helyzetet teremt, hogy a vörösvértest normál száma a különböző életkorokban eltérő. Újszülött korban az élet első napjaiban ez a szám általában igen magas, majd fokozatos csökkenése alakul ki létrehozva egy fiziológiás csecsemőkori vérszegénységet. Ez általában az élet 2-3. hónapja között szokott kialakulni, mely spontán rendeződik. Aztán a vörösvértestszám fokozatosan, lassan a serdülőkor végére eléri a felnőttkori normál értéket.

A vashiányos vérszegénység rizikótényezői:

·                     Vegetáriánus étkezés,

·                     bőséges menstruáció,

·                     túlzott tejfogyasztás

A vérszegénység tünetei

Mivel a vörösvértest  központi szerepet játszik az egész szervezetben, így tünetei is sokrétűek. Csecsemőknél, kisdedeknél a szellemi-, mozgásfejlődés meglassulását okozhatja, súlyosabb esetben a kicsi testsúlya stagnál, majd csökken. Nagyobb gyerekeknél fáradékonyság, fizikai teljesítőképességük csökkenése, nyűgösség, sápadtság, szédülgetés, fejfájás, ingerlékenység, a gondolkodás zavara, étvágytalanság tapasztalható.

Jelentkezhet a szájzugok berepedezése, nyelési nehezítettség, a körmök kanálszerűen kivájtak lehetnek, fertőzésekkel szemben fokozott lehet a hajlam, súlyosabb esetben ájulás, szaporább szívdobogás is felléphet.

Kezelési lehetőségek

Ha a vérszegénység kis fokú, akkor gyógyszeres kezelésre nincs szükség, ilyenkor vasdús étkezés elegendő lehet. Csecsemőkorban erre legjobb az anyatej, mely fél éves korig fedezi a baba szervezete számára szükséges vas mennyiségét.

Ha a baba már nincs anyatejes tápláláson, akkor vassal dúsított tápszerek adhatóak. Fél éves kortól vörös húsok, máj, zöldfőzelékek, 10 hónapos kortól tojássárgája adhatók. 1 éves kortól vassal dúsított gabonamagvak, 3 éves kor felett áfonya, szeder adhatóak, melyek kiváló vasforrást biztosítanak a szervezet számára.

Ha az eredmények gyógyszeres kezelést tesznek szükségessé, akkor vaspótló készítményt kell szedni fólsavval kiegészítve. A gyógyszereket folyamatosan kell adni a gyermeknek, általában 2 hónapi kezelés után

kontroll vérkép segítségével lehet megállapítani, hogy a kezelés mennyire volt eredményes, kell e még folytatni vagy sem.

Ritka esetekben a vasat injekció formájában kell pótolni, nagyon súlyos esetben vér adására kerülhet sor. Természetesen, ha a kórelőzmény során felmerül a rejtett vérzés lehetősége, akkor annak megfelelően vizsgálják és kezelik a gyereket.

Megelőzés

Változatos étkezéssel, ha a gyermek egyoldalúan táplálkozik vitaminok adásával. Ma már több vassal dúsított vitaminkészítmény kapható. Törekedni kell a minél tovább tartó anyatejes táplálásra illetve 1 éves kor alatt semmi esetre se fogyasszon a kicsi tejet. Egy éves kor felett pedig

 

 

 

 

 

 

 

26-VEGETARIANIZMUS A GYERMEKNÉL

 

 

 

A vegetarianizmus táplálkozási magatartás, vegetáriánus módon való tápálkozás. Ez a táplákozási mód, mely szerint főként növényi táplálékot fogyasztanak, több életmódban fordul elő.

Egy belga szakfolyóirat szerint a gyermekek és fiatal felnőttek növekvő száma, akik vegetáriánusan táplálkoznak, különböző vegetáriánus étkezési szokásokkal konfrontáltat bennünket. Ez az egész szigorútól az inkább laza vegetáriánizmusig terjed. Fokozatok vannak tehát és különbséget teszünk pszeudo-vegetáriánizmus, tényleges vegetáriánizmus és szigorú vagy extrém vegetáriánizmus között.

A pszeudo-vegetáriánusok között találjuk a félig vegetáriánusokat, akik nem esznek ugyan sertés- és marhahúst, de szárnyast, halat, tejterméket és tojást igen. Ezzel szemben a pszeudo-vegetáriánusok nem esznek sem húst, sem szárnyast, de növényi táplálékot, halat, tejterméket és tojást igen. A tényleges vegetáriánusok nem fogyasztanak állati eredetű fehérjét, nem esznek húst, szárnyast és halat sem, de tejterméket és tojást igen.

A harmadik csoportban találhatók a szigorú, vagy extrém vegetáriánusok. Ők csak növényi eredetű táplálékot fogyasztanak.
A vegtáriánus elv igen szigorú alkalmazása fokozza az egészségi kockázatokat. Élelmiszereink részben életfontosságú tápanyagokat tartalmaznak, amelyeket szervezetünk maga nem tud előállítani. Ha ezek a tápanyagok nem, vagy nem kielégítő mennyiségben fordulnak elő az étkezésben, az egészségkárosodáshoz vezethet. Normális módon ezeket a tápanyagokat a hús, szárnyas, hal és a tejtermékek tartalmazzák.

Kiegyenlített táplálkozással és célzott menüválasztással a pszeudo-vegetáriánusok megfelelő tápanyagmennyiséget fogyaszthatnak anélkül, hogy a normális testi és lelki állapot kibillenne az egyensúlyából.

A tényleges vegetáriánusok vashiányban szenvedhetnek, mert a szervezet a vasat a zöldségből és gyümölcsből kevésbé és nem olyan jól veszi fel, mint az állati élelmiszerekből. Ezért elegendő gyümölcsöt és zöldséget kell enniük, mert ezek C-vitaminja elősegíti a növényi táplálékokból a vas felvételét.

A kizárólagos növényi táplálkozásból B12-vitamin és vashiány keletkezhet- mindkettő elengedhetetlen a vérképzéshez és a szövetek regenerálódásához-, B2-vitamin hiány (riboflavin, a sejtlégzéshez), D-vitamin és kalciumhiány (elengedhetetlen a csontképzéshez és a fogakhoz). A szigorú vegetáriánizmus (akik sem tejterméket, sem tojást nem fogyasztanak) súlyos egészségkárosodást okozhat.

Vegetáriánizmus és gyermekek:

Az extrém vegetáriánizmus gyermekek számára egyáltalán nem ajánlatos, a táplálkozási szakemberek szerint a gyermekeknek komplett táplálást kell kapniuk, azaz húst, tojást és tejterméket , vagy kiegészítő tápanyagokat. A kalcium és a D-vitamin hiánya problémákat okozhat a csontok és fogak fejlődésében (pl. angolkór).

A B12-vitamin és a vas hiánya vérszegénységet, tanulási nehézségeket, az értelmi fejlődés zavarait okozhatja. A tej, a tojás és a hal kitűnő B12-források. A gyermekeknek és csecsemőknek vegetáriánus táplálás esetén feltétlenül vitaminpótlást kell kapniuk. Az energiahiány és a túl kevés fehérje ezen kívül növekedési zavarokat idézhet elő. Ezek az kockázatok kizárhatók, ha az anya hosszabb ideig szoptatja gyermekét, vagy szója tejet is használ. Különösen ügyelni kell a B12- , D-vitamin és a kalcium tartalomra

 

 

.27-ISKOLAÉRETTSÉG

 

 

 

 

Gyorsuló világunkban egyre sokasodnak a feladatok és mind kevesebb az idő. A szülők is egyre kevésbé érnek rá arra, hogy megfelelően foglalkozzanak gyermekükkel. Pedig a gyermek a legjobban szervezett és vezetett gyermekközösségek bölcsődék, óvodák és iskolák - mellett sem tudja nélkülözni az állandó szülői gondoskodást, az otthon szeretetteljes családias légkörét.

A szülőknek különösen fontos a szerepük az iskolára való felkészítésben. Ez nem könnyű feladat. Ehhez mindenekelőtt minél alaposabban meg kell ismerni gyermekük magaviseletét meghatározó testi-lelki sajátosságokat kisgyermekkoruktól kezdve. Csak így lehet segíteni személyiségük kibontakoztatását s megfelelni a nevelésükhöz szükséges feladatoknak. A szülőknek ki kell venni részüket az iskolás életformára való megfelelő áttérés biztosításában. Ez a tevékenység nem korlátozódhat közvetlenül az iskolába lépés előtti hónapokra. A felkészítésnek folyamatosnak kell lennie - és miként a gyermek nevelésének is - szinte a születés pillanatától kell megkezdődnie.

AZ ISKOLÁRA VALÓ ALKALMASSÁG

Az iskolás életkor legfőbb jellemzője – az óvodás korhoz viszonyítva – az akaratlagos folyamatok előtérbe helyezése. Ilyenkor a gyermek már egyre inkább uralkodni tud ösztönein, érzelmein, nagy mozgásvágyán, stb. Erre szüksége is van, mivel az iskolás életkorban már a tanulás a legfőbb tevékenységi forma, nem pedig a játék, mint az óvodásoknál. Az iskolai tanulás nemcsak megfelelő értelmi képességet igényel, hanem mindenekelőtt megfelelő alkalmazkodást az új követelményekhez, akaratlagos beilleszkedést az iskolai környezetbe, munkába. A gyermek csak akkor képes minderre, ha biológiai és pszichikai szempontból – testileg és szellemileg – életkorának megfelelően fejlett.

Az iskolára való alkalmasság feltételezi a megfelelő testi fejlettséget, a jó pszichésstátust, a szociális és mentális érettséget. Ezen belül elvárja, hogy a tanulás sikerességét leginkább befolyásoló ún. "totális érzékelő apparátus" – az észlelési (a látás, a hallás, a tapintás), a mozgásos, és az ezeket kísérő beszéd struktura épségét. Az iskolára való alkalmasság egyik legfontosabb összetevője a szociális érettség.

MIT ÉRTÜNK EZ ALATT?

A gyermek megtanulja szabályozni a folyamatokat. Míg a csecsemő, a kisgyermek ki van szolgáltatva a külvilágnak, a gyermek, ahogy növekszik, egyre kevésbé függ ettől, egyre inkább saját akarata szerint tudja kielégíteni vágyait. Önállósul, nemet mond, próbálgatja erejét, kialakítja saját határait. Viselkedésében felfedezhetjük a szülők hanghordozását, gesztusait. Játéka egy idő után eljut a szabálytudatot feltételező társasjátékig. Egyre szebben, érthetőbben fejezi ki magát, eltűnnek a kisgyermekes beszéd jellemzői, a selypesség, a pöszeség. Egyre jobb logikai készséggel, egyre több ismerettel kezd rendelkezni. Képes már hosszabb ideig odafigyelni valamire, elmélyülten végigcsinálni valamit, amit elkezdett, még akkor is, ha nem olyan érdekes. Örül a sikernek, nem tereli el minden a figyelmét. Ezáltal kialakul a feladattudata, a feladattartása és munkaérettsége. Képes a társaival együttműködni, elviselni azt is, ha más van a középpontban. Készségesen válaszol, ha a felnőtt kérdez tőle. Érdeklődik a betűk, a számok világa iránt, várja az iskolát. Az iskolaérett gyermek kb. 10-15 perces aktív figyelemre képes, azaz eddig tud akaratlagosan koncentrálni valamire. Az érdeklődés mellett az aktív figyelem, a tudatos odafordulás a legfontosabb feltétele minden új ismeretszerzésnek.

E nélkül nem volna lehetséges a tanulás

 

 

 

 

28-AZ EREDMÉNYES ISKOLAI TELJESITMÉNY FELTÉTELEI

 

 

 

 

 

Az eredményes iskolai teljesítmény feltétele tehát az akaratlagos figyelmen és fegyelmen alapuló bevésés, és a logikai összefüggésekre is támaszkodni tudó felidézés és emlékezés. Az iskolai alkalmasság megítélésénél fontos szerepet játszik a gyermek testi állapota. Azt a gyermeket tartjuk testileg alkalmasnak az iskolára, akinek testmagassága és testsúlya egy bizonyos határ fölé emelkedik, kb. 110 cm magas és 18-20 kg. A gyermek alkata pedig magán viseli az ún. iskolás életmódra szóló alakváltás jegyeit, vagyis teste megnyúlik, elveszti kisgyermekes formáját. Az alkatilag kistermetű, vékony csontozatú gyermek pszichológiai szempontból iskolaérett lehet, de beiskolázása azért érdemel megfontolást, mivel testi fejletlensége miatt kortársainál általában fáradékonyabb, hamarabb megbetegszik. Tapasztalati tény, hogy a jó értelmi és szociális alkalmazkodó képesség mellett, a testi fejletlenség jelentős hátrányt jelent az iskolai terhelés elviselésében. Az esetenként előadódó egészségügyi problémák tisztázásához beiskolázás előtt célszerű a gyermek szakorvos véleményét kémi.

A tanuláshoz megfelelő értelmi képesség, gondolkodásbeli fejlettség szükséges. Az értelmi képesség lényegében abból áll, hogy a gyermek a konkrét szemléletes tapasztalatok síkjától eljut az emlékképekkel, majd elvont fogalmakkal való műveletek végzésének szintjére. A 6 éves, értelmileg megfelelően fejlett gyermek általában még képekben, képszerűen gondolkodik, de már megteszi az első lépéseket az elvont gondolkodás felé. Felismeri, hogy az egész részekből áll, részekre bontható, és a részekből össze lehet állítani az egészet. Ez a képesség alapvetően fontos az olvasás-írás és számolás tanulásnál, mivel csak ennek a készségnek a birtokában tanítható meg a gyermek arra, hogy a szavak betűkből állnak, s a számok bonthatók és összeadhatók. Az értelmi képesség magában foglalja még a gyermek tudását, ismereteit, tapasztalatait, amit önmagával kapcsolatban vagy, szűkebb és tágabb környezetéről eddig megtapasztalt, megtanult. A gondolkodás fejlettsége feltételezi, hogy a gyermek felfedezi a dolgokban a lényeges elemeket, felismeri a dolgok közötti oksági összefüggéseket és következtetéseket.

Fokozott figyelmet szentelünk a statikai funkcióknak, a mozgásszervek működésének, különös tekintettel a mozgás összerendezettségre. Az ún. nagymozgásnak járás, futás, ugrás, stb.) harmonikusnak, összerendezettnek kell lennie.. A harmonikus, összerendezett finommozgás az író-rajzoló tevékenység egyik meghatározója. Azoka gyermekek, akik jól bánnak a papírral, ceruzával, ecsettel, ollóval, stb. nagy valószínűséggel szépen fognak majd írni a füzetben is. Mindehhez fontos az, hogy iskolakezdésre kialakuljon a jobb vagy a balkezesség..

 

29-EGY FONTOS ALKATI RENDELLENESSÉGRŐL

 

 

 

A mindennapi gyermekgyógyászati gyakorlatban,nagyon gyakran találkozunk olyan gyermekekkel akik gyakran betegszenek meg felső léguti megbetegedésekben.Alig lábalnak ki a a garatgyürü egyik fertőzéséből rövid idő után egy másikba betegszenek meg.Minden ilyen megbetegedés csökkenti a szervezet ellenálló-képességét és fokozza a fogékonyságot egy elkövetkezendő másik fertőzésre.Erről a tényről még ma is elég keveset beszélnek a gyermekgyógyászati gyakorlatban.

A megbetegedések az esetek döntő többségében a garat-gyűrű anatómiai

képleteire vonatkoznak/garat,garatmandula,

torok mandula,gége és légcsőhurutok valamint az ellátási terület-

hez tartozó nyirokcsomók gyulladása.

Gyakorlott gyermekgyógyász már az első alkalommal

felismeri ezeknek a gyermekeknek az alkati sajátosságait.Általában -szőke,kék szemü és fehér bőrü gyermekekről van szó akiket-vitrin gyerek-jelzővel is illetnek,mert ha csak a szél megfujja, megbetegszenek.Ezek azok a gyermekek akik nem birják a közösségek mostoha epidemiológiai körülményeit.Minden lehető

betegséget megkapnak és azokat aztán hazahordozzák a családi

környezetbe/estleg a kis testvérnek.A franciák a család-epidemiológiai terroristáinak is nevezik szegénykéket.Egy adott pillanatban már egy gócfertőzés jeleit észleljük a megismételt és lappangó jellegü fertőzések miatt./hőemelkedés,sápadtság,izzadás,

étvágytalanság,a megszokott vitalitás csökkenése.

Lévén hogy a láz általában a vezető tünet a rosszúl berögzött szokások miatt a gyermek sokszor megismételt anti-

biotikumos kezelésben részesül ennek az összes nem kivánt mel-

lékhatásával.Sokszor a számos injekciós kezeléstől neurótikussá válik a gyermek.

Az orvosi irodalomban ez az alkati, funkcionális és családi rendellenesség elnevezése-limfás diathésis-és az oka mindmáig ismeretlen.A diathesis elnevezés még Hippocratestől

származik aki ezzel akarta jelezni hogy minden egyén különböző-

képpen reagál a külső noxákra./fertőző,bakteriális,virusos,allergiás,

A klasszikus német gyermekgyógyászati irodalom sokat fog-

lalkozott ezzel az alkati rendellenességgel, mig a mai modern anglo-saxon irodalom alig emliti.Pedig egy nagyon is létező valóság, főként mióta az urbanizáció ilyen roham léptekkel alakul,és a közösségi kényszerhelyzetek nagy problémákat okoznak a fiataloknak.

A limfás alkati anomáliáknak néhány közös vonásáról-

-igen gyakori a gyermekeknél

-tulzott reagálása a szervezetnek a külső noxák hatására

-a családi öröklési hajlam

-a garatgyürü gyakori és ismétlődő megbetegedései

-minden tünet a pubertáskorig megszünik.

A kezelésnél két fő szempont érvényesül-

1-A nagyon körültekintő antibiotikum kezelés a garatgyűrű megbetegedáseinél-amig lehetséges ne használjunk antibiotikumot

2-A garatmandula és torok mandula kivételénél szigoruan betartani a műtét abszolut,relativ vagy kontraindikációit-a gyermek-

gyógyásszal, csapatmunkában..

3-Heliomarin/tengerparti/és immunmoduláló kezelés 3-4 éven

keresztül

4-A tulzott sulytöbblett elkerülése,a zsirok minimális fogyasztása

5-Levegő-napfény,szervezett mozgás /sport/

 

 

 

 

 

-

 

 

3O-AZ ELHÚZÓDÓ KÖHÖGÉSEKRŐL GYERMEKKORBAN-

 

 

 

 

 

Az elhuzódó lefolyásu légcsőhurutoknak számos oka lehet,amiknek elemzése szakágazati feladat.Én jelen pillanatban a legyakrabban előforduló,okokról beszélnék-

1-Az orrmellék üregek és arc üregek krónikus gyulladása éltal fenntartott légcsőhurutok.

Az orrmelléküregek az orr körüli csontok barlangjai.Mindegyik üreg kis nyiláson keresztül összeköttetésben áll az orr-üreggel.Az arcüregek az arccsontokban vannak,a homloküregek a homlokcsontban,éppen a szemöldök fölött.Az arcüregek és a belső orrjárat feletti üregek már kisgyermekkorban is elég fejlettek ahhoz,hogy gyulladás jöhessen létre bennük.A homloküregek csak fokozatosan fejlődnek ki 6 éves kor után.Ha erős és hosszan tartó gyulladás van az orrban,a fertőzés átterjedhet ezekbe az üregekbe is.A melléküreg-gyulladások rendszerint tovább tartanak mint az egyszerü nátha,mivel az üregek zártabbak és igy nem tudnak olyan jól kitisztulni.A melléküregek gyulladása sokszor egészen enyhe,és csak abban nyilvánul meg,hogy az orr hátsó részéből genny szivárog a torokba.Ez az esetek többségében kellemetlen kinzó köhögést tart fenn,rendszerint este,amikor a gyermek lefekszik,vagy reggel,felkelés után.

Sajnos a gyermekgyógyászati irodalom elég nehezen barátkozott meg a mellék-üregek megbetegedéseivel és annak a következményes állapotaival mint például a szóbanforgó elhuzódó légcsőhurutok.Tehát az egyik fontos lépés a hosszantartó makacs köhö-géseknél a garatmandula és orr-melléküregrendszer fertőzésének a kizárása

szakorvosi szinten.

Ha ez nem történik meg és nem gondolunk erre a lehetőségre

a melléküregrendszer gyulladása krónikussá válik,a többi nem kivánt szövődménnyel.A krónikus arcüreg gyulladás tünettana nem hasonlit a felnőttek hasonló megbetegedéséhez-Mintha egy elhúzódó orr-nyálka huruttal állnánk szemben.Ami mégis föl kell hivja a figyelmünket az a bő,gennyes orrváladék tartós jelenléte/a gyermek sok zsebkendőt piszkit/az orr szinte állandó bedugulása-ami a téli hónapokban fokozottabb-a megváltozott hang /orrhangból beszél/a hosszantartó köhögés,és más általános tünetek mint-étvágytalanság,izzadás,fáradékonyság,láz vagy hőemelkedés és a nyaki nyirokcsomók duzzanata.Csak az egyik orrnyilásból ürülő gennyes váladék,jellemző tünetnek tekinthető az arcüreg-gyulladásokat illetően.A biztos diganózis felállitása és a kezelés a szakorvos feladata

2-A garatmandulák gyulladásának a szerepéről a hosszantartó légcsőhurutok fenntartásában előző irasaimban már részletesen beszéltem.

A hosszantartó köhögéseknek sok más természetü oka is lehet ami már a szakorvosok feladatköre./a felső és alsó légutak valamint a tüdő sokrétü megbetegedésére utal.

Minden gyermekgyógyásznak számolni kell azzal a ténnyel hogy ezek a/ leszálló-szatelit/ ártalmatlannak tünő légcsőcsőhurutok ha tartós,hosszu lefolyásuak, egy adott pillanatban átterjedhetnek a légcsöveket körülvevő tüdőszövetre.Ez a helyzet már komolyabb oevosi problémákat vethet fel.

 

 

31-LÉGUTI IDEGENTEST

 

 

 

 

 

Légzési akadályt képeznek, de elzárhatnak egyes hörgőket, tüdolégtelenséget (atelectasia), majd másodlagos fertozés útján gyulladást, tályogot hozhatnak létre a tüdoben.

Idegentest belégzésére kell gondolni, ha váratlanul, láz nélkül makacs ingerköhögés, nehézlégzés, elkékülés jelentkezik. Röntgenvizsgálat, hörgotükrözés.Valóban a torkán akadhat valakinek a falat? Mi teendő, ha valaki fulladozik, s úgy tűnik, a légúti akadály miatt nem kap levegőt?

A levegő útja

A levegő a szervezetbe két módon juthat be, az orr-, illetve a szájnyíláson keresztül. A két üreg a garatban egyesül, ami egyúttal a légutak és a táplálék útjának kereszteződési helye is. Míg a garatig a szájüreg előrébb, az orrüreg hátrébb helyezkedik el, addig a garatot követően a légcső lesz elől, míg a nyelőcső hátul. Így tehát a táplálék és a levegő útja kereszteződik. A helyes irányt a gégefedő fogja biztosítani, amely nyeléskor zárul, így a táplálék a nyelőcsőbe kerül, míg légvételkor nyitva van, így a levegő a légcsőbe áramlik. Félrenyeléskor a táplálék a tápcsatorna helyett a légcsőbe kerül. A légutak legszűkebb része a hangrés, általában itt szorul meg az idegen anyag.

A légút elzáródás tünetei

A légutak elzáródásának belső és külső oka egyaránt lehet. A gyors és szakszerű beavatkozás életmentő. A félrenyelés aránylag gyakran előforduló probléma, főleg kisgyermekek és idősek körében. A légúti akadály szűkíti, vagy akár azonnal elzárja a levegő útját. A beteg megpróbál köhögni, torkához kap, kezdetben sípolva veszi és fújja ki a levegőt, 1-2 perc múlva egyáltalán nem tud lélegezni. Félrenyelés során a beteg nem kerül rögtön a földre, nem ájul el, hiszen oxigén nélkül 1-2 percet kibírunk, éppen ellenkezőleg, küzdeni próbál. Ha nem tudja kiköhögni az akadályt jelentő idegen anyagot, akkor csak a gyors és hatékony külső segítség mentheti meg.

Légúti akadály eltávolítása gyermekeknél

Gyermekeknél (3-4 éves korig) a Heimlich-féle műfogás nem alkalmazható. A légúti akadály eltávolítására több lehetőség is van. Először próbáljuk kézzel eltávolítani az idegentestet. Sikertelenség esetén csecsemőnél a gyermeket bal alkarunkra fektetve a csecsemő arcát a kezünkben tartva jobb kézzel háti ütéseket alkalmazunk ötször egymást követően. Sikertelenség esetén lélegeztetést próbálunk. Csecsemőnél nagyobb gyermek esetén amennyiben kézzel nem sikerült eltávolítani a fuldoklást okozó anyagot, fektessük a beteget hason ülő helyzetünkben a combunkra, ezt követően háti ütéseket alkalmazunk.

Mit tesznek a kiérkező mentők?

A betegek ellátása számtalan körülménytől függ. Az alábbi tennivalók csak nagy általánosságban igazak, ezektől jelentős mértékben eltérő ellátás is indokolt lehet.

Elhúzódó esetben - akár a mentők kiérkezése előtt - a beteg eszméletlenné válhat. Amennyiben műfogással a légúti idegentest nem távolítható el, akkor eszközzel (laringoszkóp) fel kell tárni a hangrést, és speciális idegentest-fogóval lehet kivenni. Szükség esetén a minden mentőautóban megtalálható váladékszívó készülék segítségével tisztíthatók tovább a légutak. Az idegentest beékelődése és egyéb módon való eltávolítási nehézsége esetén felmerül a helyszíni gégemetszés lehetősége. Az idegentestek döntően a hangrésbe szorulnak be, gégemetszés során a gégeporc, tehát a hangszálak alatt kerül sor a bőr, illetve a porcok közötti szalagok bemetszésére. Így a levegő számára áramlási lehetőség nyílik meg, melyet eszközzel lehet biztosítani.

Utolsó lehetőségként meg kell kezdeni a beteg újraélesztését. Ugyanis meg van arra az esély, hogy lélegeztetéssel mélyebbre juttathatjuk az idegen testet, így felszabadul az egyik tüdőfél és lehetőség nyílik a légvételre.

 

 

32-VÉLETLEN MÉRGEZÉSEK.

 

 

A gyermekek vannak leginkább veszélyben
A gyermekek, természetükből adódóan, felfedezők. Életük tele van felfedezésre váró érzéssel. Ez a természetes kíváncsiság néha bajba sodorhatja őket. A véletlenszerű mérgezés az egyik legnagyobb veszély, főleg az 5 év alattiak számára.
Fontos megjegyezni, hogy a kisebbek az új tárgyakkal szájukba véve ismerkednek meg. Az etetés jelenti számukra a fő élményforrást, így természetes, hogy amint valami újjal találkoznak, megnézik, milyen lehet az íze. Ha ilyenkor rossz dolog kerül a szájba, komoly, vagy akár halálos kimenetelű mérgezés is kialakulhat.

Bár a legtöbb esetben a méreg nem halálos, a gyermekkórházak belgyógyászati vagy toxikológiai osztályain sok gyermeket kezelnek véletlen mérgezést követően.
A mérgezés bármikor és bárhol – így otthon, rokonlátogatáskor, szünidőben, utazás közben, vagy vendégváráskor is előfordulhat.
Ugyan a gyermekkori mérgezések nagy része véletlenül történik, mégis megelőzhetőek. Természetesen nem tarthatjuk a szemünket a nap minden órájában gyermekünkön, de pontosan ezért fontos a védekezés azokban a pillanatokban, amikor nincs a szemünk előtt – akár egy másodpercre is.

Néhány veszélyes tárgy
Sok, a mindennapos használatban lévő háztartási tárgyról nem is gondolnánk, hogy veszélyesek.
A súlyos mérgezést okozó cikkek között szerepelnek gyógyszerek (beleértve a vény nélkül kaphatóakat, így a paracetamol tartalmú megfázás elleni készítményeket), több krém és kenőcs, vitaminok, tisztítószerek, kertészeti szerek, kozmetikumok, parfümök, alkoholok, autóval kapcsolatos vegyszerek és a cigarettacikkek is.
A védekezés legjobb formája, ha gondoskodunk arról, hogy a gyermek ne érhesse el a mérgező szereket. Mindenkinek saját felelőssége, hogy csökkentse az esélyét, hogy a gyermekek mérgezést kapjanak, akár saját, akár látogatókba érkezettekről van szó. A megelőzés mindössze néhány percet vesz igénybe, és a legtöbb esetben semmibe sem kerül.

Mit tehetünk mi?
• Ellenőrizzünk le minden szobát mérgek után kutatva. Még a hálót és a nappalit is fésüljük át.
• Vásárlás és használat után azonnal pakoljunk el minden mérgező anyagot.
• Ha a telefon csöng, miközben mérgező természetű anyaggal dolgozunk, vigyük azt magunkkal a telefonhoz.
Ha a közelünkben van ilyen anyag, sose fordítsunk hátat a gyermekünknek.
• Tartsuk a mérgező anyagokat elérhetetlen, nem látható és elzárható helyen. Szereljünk fel gyermekbiztos zárat azokra a helyekre, ahol gyógyszereket, piperecikkeket, háztartási tisztítószereket és kertészeti vegyszereket tartunk.
• Kérjünk gyermekbiztos zárral ellátott orvosságot és háztartási vegyszereket az eladóktól.
• A mérgező anyagokat tartsuk eredeti tárolójukban és távol az élelmiszerektől.
• Mindig olvassuk el a csomagoláson található címkéket.
• Tegyünk különbséget gyógyszerek és más anyagok között. Ne nevezzük azokat szörpnek, nyalókának, cukorkának – ezzel is bátorítva a gyermeket, hogy bevegye azokat.
• Saját gyógyszereinket se tartsuk látható helyen.
• Kézitáskánkat is tároljuk gyermekeink számára elérhetetlen helyen és sose legyen benne egy napi dózisnál nagyobb adag gyógyszereinkből.
• Váljunk meg a régi, lejárt gyógyszerektől és mérgező anyagoktól.

 

 

 

 

 

 

 

 

33- NORMÁLIS ÉS KÓROS SZÉKLET A

GYERMEKNÉL

 

 

 

A mindennapi orvosi tevékenységem során meggyőződtem arról hogy kevés szülő tudott értékelhető adtokat adni e gyermek székletéről,annak formai fizikai jellemzőiről.Pedig ez a tény nagy segitséget nyujthat a vizsgáló orvosnak abban az esetben ha egy emésztőrenszeri megbetegedésről van

Az alábbiakban igyekszem leirni csecsemőkortol kezdve a normális és kóros székletek jellemzőit egyeseket képes illuszttrációval.

 

1-A magzat béltartalma a –zöldesfekete –Meconium-vagy a magzatszurok.Epét,enzimeket,hámsejteket,a bélcsatornába kiválasztott nyálka maradványait tartalmazza.Első üritése néha már a magzatvizbe következik be.A mecónium ürités megállapitása fontos-ha 24 belül nem észleljük,fejlődési rendellenesség lehetősége vetődik fel.

A táplálás megindulásával-néhány napos átmenet után-megjelenik a női illetve tehéntej táplálásra jellemző széklet.

A NORMÁLIS SZÉKLET-

A szopós csecsemő naponként2-4 –szer ürit aranysárga, kenőcsös kissé savanykás szagu székletet.Előfordulat hogy zsirosabb anyatej esetén vagy konsztitucionális okokból naponta csak egyszer ,esetleg másnapontavan székelás,vagy az átlagosnaál 1-3-mal gyakoribb a székürütés. Ha csecsemő általános állapotát mindez nem befolyásolja normális állapotnak kell tekinteni.

A mesterséges táplálék a tápanyagok mennyiségi és minőségi

összetételének megfelelően megváltoztatja a csecsemő székletének konzisztenciájának ,szinét,szagát és mennyiségét.Ez abból adódik hogy a fő tápanyagok jellenzően hatnak a bél kémiai minőségére, egyes szines tápanyagok/főzelék/pedig megtartják eredeti vagy ahhoz közelálló szinüket.

Igy a krisztaloid szénhidrátok az erjedéses folyamatokat,a fehérjék a rothadást fokozzák,mig a zsirok a tulsulyban lévő folyamatot erősitik.

Ezért normális összetételü mesterséges táplálékon tartott csecsemő,formált,kissé bűzösebb,barna szinü és az anyatejesnél nagyobb mennyiségü székletet ürit,naponta 1-3 alkalommal.

A széklet szinében,konzisztenciájában elég gyakoriak az eltérések.Előfordulnak higabb vagy darabosabb,zöldes,kissé nyálkás székletek is-ez nem rendellenes-4-6 hét után gyakori a székrekedés amikor is cak 2-3 naponként van széklet.Nem kezelendő.-Egy év után a felnőttáhez hasonló székletet ürit a gyermek.

-A KÓROS SZÉKLET-

 

Ha a táplálékok krisztalloid szénhidrát irányába tolódik el,vagy fehérje és zsir hiény mutatkozik/lisztártalom/savanyú vegyhatásu,erjedéses habos székletet ürit a csecsemő/4-6 alkalommal/ami a glutealis tájékot felmarja,gomba telepedésére teremt lehetőséget.Ha eltulzott a fehérje és zsirbevitel/tejártalom/a főzelék tulzott dusitása sajttal,túrüval,tojással,huspéppel/a rothadásos bűzös széklet bogyószerüvé válik,és az ugynevezett –alkáli szappan –keletkezikamit a csecsemő ritkán ürit.Igen jellemző lesz a pelenkéról leguruló/kecske széklet/,miközben a vizelet csipős,ammónia szagu.

A –HASMENÉSES SZÉKLET-JELLEMZŐI-

-Mennyiségi szempontból jellemző a mennyiség megnő,az ürités gyakoribb függően az eset sulyosságától és megváltozik a külleme-hol,vizes,nyálkás,nyálkás-gennyes,véres,véresen erezett/entro-invaziv széklet/A jelentős mennyiségü zsirt tartalmazó széklet-lebeg az éjjeliben a viz felszinén.

A hasmenéses székletre jellenző a végbélkörüli gyulladása a bőrnek.

 

-

 

 

34-HORKOL A GYERMEK.

 

 

Nagyon gyakori probléma gyermekkorban a horkolás. Sokan nem tulajdonítanak neki nagy jelentőséget. Előfordul, hogy annyira nem veszik komolyan a problémát a szülők, hogy nem is említik az orvosnak, csak direkt rákérdezésre. Ez természetesen nem a szülő hibája, hiszen ő nem tudhatja, hogy milyen veszélyekkel járhat a gyermekkori horkolás. Sokan úgy gondolják, hogy apa is horkol, ezért ez " családi vonás".

Sok esetben valóban ártalmatlan a dolog, van olyan helyzet, azonban amikor a horkolás hátterében komoly betegség áll. Ez pedig az alvási apnoe betegség. Ebben az esetben a gyermek horkolásának oka az, hogy alvás alatt a légutakat valami elzárja, ezért nehezebben, súlyosabb esetben egyáltalán nem jut levegő a tüdőbe, agyba, szívbe több másodpercen keresztül. Ilyenkor a gyermek küzd a levegőért, fokozottan dolgoznak a mellkasi-, hasi légzési segédizmok, majd egy nagy horkantással oldódik az elzáródás, és kezdődik minden elölről. A gyerekek nem alszanak jól, hiszen egész éjjel dolgoznak, próbálnak levegőhöz jutni, amit gyakran a szülők észre sem vesznek, hiszen mindez csak éjszaka történik, amikor mindenki alszik. Amit a szülők láthatnak, az inkább a rossz éjszaka következménye, a nappali fáradtság, fejfájás, aluszékonyság., sok esetben figyelemzavar, hyperaktivitás, tanulási, beilleszkedési problémák.

Azt, hogy a horkolás jó indulatú, vagy mögötte alvászavar áll fenn, azt kivizsgálás nélkül nem tudjuk eldönteni, mivel a tünetek nagyon hasonlóak. Mindkét esetben hangos horkolás a vezető tünet, ezen kívül a betegség gyanúját felveti, ha a gyermeknek kihagy a légzése, szokatlan testhelyzetben alszik, bepisil éjszaka, illetve, ha az éjszakai tünetek mellett nappal álmos, fáradékony, vagy éppen ellenkezőleg, hyperaktív, figyelmetlen, és nagyon gyakran vannak felső légúti megbetegedései.

Ha a szülő ehhez hasonló panaszokat észlel gyermekénél, mindenképpen orvoshoz kell fordulnia, mégpedig ha lehetősége van rá, akkor alvás diagnosztikában jártas szakember segítségét kell kikérnie. A betegek kórházunkban részletes fizikális vizsgálat után éjszakai alvásvizsgálaton esnek át, amelynek során mérjük a vér oxigénszintjét, a mellkasi, hasi mozgást, a szívfrekvenciát, és a levegő áramlását az orron keresztül. Ezzel a vizsgálattal objektíven meg tudjuk állapítani, hogy valóban vannak-e gyermeknek légzéskimaradásai, ezeket elzáródás okozza, vagy centrális, agyi működészavar, valamit, hogy milyen mértékben esik le az oxigénszintje a betegeknek éjjel.

Ha tisztáztuk a tünetek okait, és valóban fennáll a betegség, akkor meg kell keresnünk az elzáródás okát. Az esetek nagy részében ez az orr-és a torokmandula megnagyobbodása. Bár ezt az állapotot nem szokták nagyon súlyosnak tartani, mégis fel kell rá hívni a figyelmet, hogy kezelés nélkül bizony súlyos szövődményhez vezethet! Ritkábban egyéb okai vannak az apnoéknek, mint az allergiás orrnyálkahártya duzzanat, nagy nyelv, gége rendellenességek stb. Mindezek a fül-orr-gégészeti vizsgálaton kiderülnek fennáll a betegség, akkor keressük az okot.

Végül szeretném még egyszer felhívni a figyelmet arra, hogy ha egy gyermek horkol, az nem  fiziológiás állapot. Ez a betegség kezelés nélkül magas vérnyomáshoz, szív- és tüdőbetegséghez, valamint súlyos esetben felnőttkori hirtelen halálhoz is vezethet. Ezért tartom fontosnak a horkoló gyermekek kivizsgálását, és ha kell kezelését.

 

 

 

 

35-VELESZÜLETT VASTAGBÉLTÁGULAT

 

 

 

 

 

HIRSCHPRUNG BETEGSÉG

A székrekedés gyermekkorban gyakran eloforduló probléma, általában hibás, rostokban szegény étrendre és kevés folyadékbevitelre vezetheto vissza. Vannak azonban ritkább kórképek, amelyek szintén székrekedéshez vezetnek, de súlyosabbak, mint az egyszeru étrendhiba. Ilyen a Hirchprung-kór.

8A Hirschprung-kór vagy másik nevén congenitalis megacolon (veleszületett vastagbéltágulat) oka a vastagbél veleszületett beidegzési zavara. Ezt azt eredményezi, hogy az említett bélszakasz nem tudja megfeleloen továbbítani tartalmát, és az ott az felhalmozódik.

 

SzÉkrekedés

A mozgásszegény életmód, az egyoldalú, rostszegény táplálkozás, a kevés folyadékfogyasztás illetve bizonyos alapbetegségek megléte mind-mind hozzájárulhat a székrekedés kialakulásához. Részletesen a székrekedés okairólAz idegfonatok hiánya a vastagbél teljes hosszán elofordulhat, de leggyakrabban - 80 százalékban - a végbél és a szigmabél szakaszon, tehát a legutolsó vastagbélszakaszon fordul elo. 5000 újszülött közül egy születik ilyen rendellenességgel.

 

A Hirschprung-kór tünetei

Már újszülöttkorban feltunhet, hogy a kisbaba nehezen és késon ürít magzatszurkot, sot súlyos esetben már újszülöttkorban bélelzáródás tünetei jelentkezhetnek.

Amennyiben nem okoz ilyen súlyos képet a betegség, azt veszik észre a szülok, hogy a gyermek ritkán ürít székletet, és hasa nagyon felpuffad. A székrekedést hasmenések váltják fel. Ez azonban nem valódi hasmenés. A pangó bélsár feletti hígabb béltartalom a székletrögök mellett kifolyik, és folytonos székletcsorgást eredményezhet. Ezt nézik tévesen hasmenésnek.

Diagnózis

Képalkotó vizsgálatok során a tágult beleket rajzolja ki a röntgenfelvétel. Speciális vizsgálattal a bélben kialakuló nyomásértékek megmérhetok és ebbol a gasztoenterológus következtetni tud a betegség fennállására. A végso diagnózist a gyanús vastagbélszakaszból vett szövettani minta vizsgálati eredménye alapján mondhatjuk ki. Itt látszik, hogy nincsenek meg a normális idegi elemek a bélszakaszban.

E mellett valódi hasmenés is létre jöhet, mert a pangó béltartalom kedvez a kórokozó baktériumok felszaporodásának. Ez súlyos állapotba sodorhatja a gyermeket.

A betegségben szenvedo gyermekek krónikus hasi fájdalomról panaszkodnak, fejlodésük elmarad. A bél extrém módon kitágulhat, és a fala nagyon elvékonyodhat. Az elvékonyodott bélfalon keresztül kórokozó baktériumok bekerülhetnek a véráramba is, ami életveszélyes állapotot válthat ki.

 

A Hirschprung-kóros gyermek vizsgálatakor az orvos a hasban tapintja a székletrögöket és e mellett a végbél üres. Ez valamint a gyermek eloredomborodó hasa, vékony végtagjai és sápadtabb bore hívja fel a szülo által elmondott tüneteken kívül a betegség gyanújára a figyelmet.

 

Hogyan kezelheto a betegség?

Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

Gyermekbetegségek: Mikor forduljunk orvoshoz?

A székrekedés okai

Tévhitek a gyermekgyógyászatban

A kezdo szülok 10 leggyakoribb hibája

Hasznos-e a babaúszás? Érvek és ellenérvek

Miért van hasmenése a kisbabámnak? A betegség kezelése sebészi. Attól függoen, hogy mekkora bélszakaszra terjed ki az idegfonatok hiánya, a sebész eldönti, hogy mekkora szakaszt és hogyan kell eltávolítani. Ezen mutétek célja az, hogy a kóros bélszakaszt eltávolítsák, és így helyreálljon a bél normális muködése.

Mivel az esetek nagyobb részében csak kis vastagbélszakaszt érint a betegség nem kell sok területet kimetszeni. Komplikáltabb mutétet végeznek nagyobb területre kiterjedo idegelem hiánynál. Itt természetesen a késobbi problémák is gyakorobbak lehetnek.

Amennyiben a betegséget elég korán felismerik és kezelik a betegek legnagyobb részében jó a kórjóslat. A székletürítés rendezodik. Természetesen ezeknél a gyermekeknél érdemes figyelni a rostdús, székletet lazító étrend követésére és a megfelelo folyadék bevitelére a késobbiekben is. Ebben a gondozást végzo gyermek-gasztroenterológus van a szülok segítségéreTévhitek a gyermekgyógyászatban

 

 

 

 

 

36-FIMÓZIS.

 

-

Veleszületett fitymaszűkület

A fityma igen szűk és csőszerű, vizeléskor a fitymazsák ballonszerűen felfújódik, a vizelet vékony sugárban ürül. A plasztikai műtét elvégzése a szobatisztaság kialakulása környékén javasolt. A here és burkainak vizenyője (Congenitalis hydrokele) E terület nyirokérelvezetési apparátusa kb. l 2 éves korig nem alakul ki igazán, illetve nem működik optimálisan. Amennyiben egyéves korig nem szívódik fel a vizenyő vagy hirtelen nagyfokú feszülés alakulna ki, műtéti korrekció javasolt.

Le nem szállt here (Retentio testis)

Egyéves korig csak ellenőrzés javasolt. Ezt követően hormonkezeléssel próbálják meg a herét rávenni, hogy szálljon le az őt megillető helyre, a herezacskóba. Kétéves kor után, sikertelenség esetén, műtét javasolt, ami megoldható hagyományos, nyílt feltárásos, illetve laparoszkópiás módszerrel. A here levitele a herezacskóba még csak a termikus (hőmérsékleti) tényezőket biztosítja a here működéséhez. Az esetleg társuló heremellékhere fúziós zavarokat, amelyek nemzőképtelenséget okozhatnak, később, a tizennyolcadik év tájékán andrológus szakorvosnak illik tisztáznia.

A here vagy függelékének csavarodása (Torsio)

Hirtelen jelentkező herefájdalmak esetén, amikor a herezacskó duzzadtabb, bőre vérbővebb, tapintata fájdalmassá válik, akut herére, torzióra gondolhatunk. Az azonos oldali here magasabban áll! Gyermekekben általában a here függeléke (a Morgagnitest) szokott megcsavarodni gyakrabban, nem maga a here kocsánya. A mellékheregyulladás ebben a korban igencsak ritka, de a tünetek hasonlóak lehetnek. Ez a betegség sürgősségi ellátási igényel, a késlekedés a here elvesztésével járhat!



Vesekövek Érdemes megjegyezni, hogy a kisgyermek a köves fájdalmakat általában a has közepére lokalizálja, a köldök tájékára, szemben a felnőttel, akinek deréktáji fájdalmai az alhasba, a combok, illetve a genitálék felé sugároznak. Gyakori vizelési ingerről sem számolnak be a gyermekek. Lehet, hogy csak a vérvizelés hívja fel a figyelmet a betegségre. Urológiai vizsgálóeljárásokkal (vizeletellenőrzés, ultrahangvizsgálat, kontrasztanyagos vesefestés, illetve komputertomográfia) egyértelműen felállítható a diagnózis.

Gyermekekben a kalciumoxalátkő gyakoribb, mint a cisztinkő. A kisebb köveket, illetve a vesehomokot a beteg bő folyadékbevitelre, egyidejűleg adott vizelethajtók és görcsoldók hatására "megszülheti", a nagyobbakat viszont el kell távolítani. Az öntvényszerű, korall alakú kövektől a pácienst csak feltárásból lehet megszabadítani. A közepes méretű kövek megszüntetésében speciális, ultrahangvezérelt kőzúzó gépek állnak segítségünkre. Gyermekeknél ez a beavatkozás altatásban történik

 

 

37-MÁJGYULLADÁS GYERMEKKORBAN

 

 

A májgyulladás (hepatitisz) a máj, csaknem mindig hepatitisz B vírussal történő fertőzése. Az Egyesült Államokban az újszülött hepatitisz B fertőzésének a forrása rendszerint a fertőzött anya. A baba általában nem a terhesség során, hanem a szülés alatt fertőződik, mert a vírus nem jut át könnyen a méhlepénybe. Az anyától szülés után szerzett fertőzés ritka.

Tünetek és kórisme

A legtöbb hepatitisz B vírussal fertőzött újszülöttnek idült májgyulladása alakul ki (krónikus hepatitisz), amely általában fiatal felnőttkorig tünetmentes. A fertőzés azonban súlyos: a fertőzött betegek negyede végül májbetegségben hal meg. Olykor egyes gyermekek mája megnagyobbodik, a hasüregben folyadék halmozódik fel (ez az állapot a hasvíz, aszcitesz) és a vér bilirubinszintje megemelkedik, ami sárgasághoz vezet.

Kórjóslat és kezelés

A hosszú távú prognózis nem tisztázott. Az újszülöttkorban szerzett hepatitisz B fertőzés megnöveli a májbetegségek kialakulásának veszélyét a későbbi életkorokban, így gyakoribb lesz az idült aktív májgyulladás, a májzsugor és a májrák.

A terhes nők hepatitisz B vírus szűrését rutinszerűen végzik. A magzat általában a szülésig nem fertőződik, így a fertőzött édesanya gyermekének hepatitisz B immunglobulin injekciót lehet adni a születés után 24 órán belül, a fertőzés kialakulása előtt. Ez a kezelés átmeneti védettséget nyújt, ugyanekkor a babát hepatitisz B elleni védőoltással is beoltják a hosszú távú védettség elérése céljából.

A szoptatás jelentősen nem növeli meg a hepatitisz B fertőzés veszélyét, különösen ha az újszülött mind immunglobulint, mind védőoltást is kapott. Ha azonban az emlőbimbók berepedtek vagy az anyának egyéb, emlőt érintő betegsége van, a szoptatás során a hepatitisz B vírus átterjedhet a gyermekre.A tünetmentes idült májgyulladásos újszülötteket nem kezelik. A májgyulladás tüneteinek jelentkezése esetén tüneti kezelést nyújtanak. ül elvégezhető

 

 

. 38-GYERMEKKORI ELHIZÁS-TÉLI VESZÉLYEK

 

A tél tipikusan az az évszak, amikor jobban oda kell figyelnünk gyermekeink táplálkozására.

A rossz idő négy fal közé zárja őket, ezért nem mozognak eleget, ráadásul a Mikulásra kapott rengeteg csoki vagy a karácsonyi édességdömping csak tetézi a problémát, amelynek neve: elhízás.

Az utóbbi 30 évben egyre több a túlsúlyos gyerek a fejlett világban. Bár hazánk a középmezőnybe tartozik, az elhízás nálunk is nagy gondot okoz: míg a 1970-es években csak a gyermekek 8 százaléka volt kövér, ma már ez a szám 12-18 százalékra emelkedett. Ennek egyik oka, hogy a gyerekek csak az iskolai testnevelés órákon mozognak, szabadidejüket a tévé és a számítógép előtt töltik. A másik ok, hogy - szüleikkel együtt - kevésbé tápláló, kalóriadús ételt fogyasztanak.

Az elhízás a gyerekek esetében sem pusztán esztétikai probléma, a betegségnek súlyos szövődményei vannak. Magas vérnyomás, légzési problémák, diabétesz, szív- és érrendszeri megbetegedések, ortopédiai elváltozások (lúdtalp, gerincferdülés, rossz testtartás) és pszichiátriai zavarok is felléphetnek a túlsúlyos gyerekeknél, a serdülő lányoknál, ezen felül menstruációs zavarokat is okozhat a kövérség.

Mi a megoldás? Igaz ugyan, hogy a zsírok energiatartalma nagy (9,3 kcal/g), ám a zsiradékot ennek ellenére semmiképpen sem szabad száműzni a gyerekek étrendjéből, ugyanis fontos szerepe van többek között a zsírban oldódó A, D, E vitaminok felszívódásában és a növekedésben. Az azonban fontos, hogy milyen zsírból készítjük az ételt.

Az állati eredetű zsiradékok helyett érdemes növényit használni a főzésnél, és vitamin hozzáadásával készült, értékes növényi olajtartalmú margarint kenni a gyerekek szendvicsére. A helyes táplálkozás mellett nagyon fontos a mozgás is. Mutassunk jó példát: menjük a gyerekekkel szánkózni, korcsolyázni, hóembert építeni. Ezzel nemcsak az ő, de saját magunk egészségségéért is sokat teszünk!

-

39-A HASFÁJÓS CSECSEMŐ

 

 

A csecsemő a sírásával jelzi, ha valami gondja-baja van. Eleinte fejtörést okoz a szülőnek, hogy mi lehet a sírás oka, egy idő múltán azonban elég biztosan eltalálja. Másképp sír ugyanis a kicsi, ha fáj valamije, mint amikor nem tud elaludni, vagy éppenséggel azt szeretné, hogy foglalkozzanak vele. Habár a felmérések során a csecsemőknek csupán a 10–30 százalékát találták hasfájósnak, olyan apróság még nem született, aki a hasa miatt sohasem zendített rá.

Ha korog a gyomrunk, vagy ha degeszre esszük magunkat, nekünk, felnőtteknek is kellemetlen érzésünk támad. Nem lehet tehát meglepődni azon, hogy hasonló ok miatt a csecsemő sem érez másképp. Csakhogy míg a felnőtt uralkodik magán, hiszen tudja, hogy evéssel az éhség csillapítható, egy kis várakozás után pedig a jóllakás miatt kidomborodó és feszülő has "megenyhül", kellő tapasztalat híján a csecsemő nem ennyire belátó. Ô csak azt tudja, pontosabban érzi, hogy az éhségtől és a jóllakástól egyaránt hasfájása van, s ez ellen sürgősen tenni kell. Minthogy neki erre nincsen módja, sírással figyelmezteti a környezetében levőket arra, hogy cselekedjenek. Az esetek java részében a szülő orvosolni tudja a bajt, így orvosi tanácsra csak akkor szorul rá, ha a próbálkozása eredménytelen marad. Hasfájást ugyanis olyan betegségek is okozhatnak, amelyek kezelésre szorulnak.

Levegőnyelés, gázképződés
Folyadékiváskor és a megrágott étel lenyelésekor is levegő jut a gyomorba, amelytől büfögéssel szabadulunk meg. Erre különösen a szénsavas italok ivása után kényszerülünk rá, de kiadós étkezés után is van benne részünk (ezt Ázsia bizonyos részein értékelik a vendéglátók). A csecsemők kivétel nélkül hajlamosak arra, hogy szopáskor vagy cumizáskor levegőt nyeljenek, ezért etetés vagy itatás után (sőt, elhúzódó szopás esetén közben is) ajánlatos megbüfiztetni őket. Ehhez a felültetés is megfelelő póz, ám a szülők többnyire a vállukhoz emelik a csöppséget, s úgy szabadul meg a gyomrát telítő-feszítő levegőtől, nemegyszer egy kis étel vagy ital kíséretében. Azt a csecsemőt, aki rendszeresen "levegősen" eszik vagy iszik, a legjobb ülve etetni-itatni (ehhez a szája alatt megtörő cumisüvegek is forgalomban vannak), mert ilyenkor a lenyelt levegő szinte nyomban visszakívánkozik a tápcsatornából.
Nagyon kellemetlen és fájdalmas lehet az is, amikor a belekben megszorulnak a szelek. Ilyenkor az a teendő, hogy a tovahaladásukat és a kiürülésüket elősegítsük. Minthogy a kiscsecsemő még nem tud forgolódni, erről a szülőnek kell gondoskodnia. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hátra vagy hasra fordítás egyaránt eredményre vezethet. Még jobb azonban, ha ez idő alatt a gyermek kézben van, nagyjából vízszintes testhelyzetben. Ha ilyenkor egy kicsit rázogatják is, az előmozdíthatja a gáznak a bélben való előrehaladását. Bevált módszer a hanyatt fekvő csecsemő hastájékának enyhe maszírozása, valamint az is, ha a lábait gyengéden többször a hasa felé nyomjuk vagy körözünk velük. A hasüregi nyomás fokozódása ugyanis áttevődik a belekre, s megmozdítja a bennük elakadt kisebb-nagyobb gázgyülemet.
A szülőnek természetesen arra is figyelnie kell, hogy rendben van-e csecsemőjének a széklete, mert a szorulásosság is közrejátszhat abban, hogy a belekben képződő gáz nem képes annak rendje-módja szerint kiürülni. Erre különösen akkor kell számítani, amikor a csecsemő már szilárd ételeket, azaz vegyes kosztot kap, mert abban több a gázképző anyag, mint az anyatejben (persze, rendes emésztés esetén).
Allergia, felszívódási zavar
Amiről eddig szóltunk, az nem betegségre utal. A csecsemőnek azonban olyan hasfájást okozó bajai is lehetnek, amelyeket okvetlenül kezelni kell. Első helyen a gyomor-bél rendszeri fertőzéseket említjük meg, amelyek görcsös hasi fájdalmat idézhetnek elő.Minthogy ezekkel rendszerint kórházba kerül a gyermek, a hasfájás enyhítése, megszüntetése is az egészségügyi személyzet feladata. Baktériumos fertőzésekről lévén szó, természetesen antibiotikumot kap a csecsemő, s mihelyt a kórokozó megsemmisül, s ezzel a fertőzés megszűnik, a hasfájástól is megszabadul a kis beteg.
Étkezés utáni hasfájással és sírással reagálhat a csecsemő arra is, ha az étel valamelyik összetevőjére allergiás.

Éretlen idegrendszer
A tejjel kapcsolatban -a cukrot (a tejcukrot vagy laktózt), amely kémiailag két egyszerű cukorból (szőlőcukorból, azaz glükózból, valamint galaktózból) áll. Az enzimhiánnyal vagy -hibával születő gyermek már csecsemőkorában hasfájással (is) reagálhat arra, hogy a szervezete nem tud mit kezdeni a galaktózzal vagy magával a laktózzal. De hasonló a helyzet akkor is, amikor a liszt sikérjében levő egyik összetevő a bajkeltő tényező. Ez nemcsak a bél nyálkahártyájának károsodását idézi elő, hanem haspuffadás, hasmenés és hasfájás is származhat belőle. Ilyenkor – miként a táplálkozási allergia és a felszívódási zavarok egyéb eseteiben is – az a megoldás, ha a csecsemő étrendjéből kihagyják a tünetet keltő anyagot.
Minthogy a hasfájós kiscsecsemők java része a gyakori sírást nem számítva teljesen egészséges, tehát rendesen eszik és gyarapszik, az ő bajukat több orvos is a központi idegrendszer éretlenségével hozza kapcsolatba. Emellett az szól, hogy a görcsös (kólikás) hasfájás és sírás már a születés után elkezdődhet, s három-négy hónapos kor után magától megszűnik. Ez idő alatt ugyanis az idegrendszernek a bélműködést is szabályozó része olyan fejlődésen megy át, amely elengedhetetlen a tápcsatorna szabályos mozgásához, következésképp a gyomor- és béltartalom rendes továbbításához. Addig azonban a sírás is súlyosbítja a bajt, mert a csecsemő emiatt is sok levegőt nyel, s ha azt nem büfögi fel, növeli a bélgáz mennyiségét, s fájdalmasabbá teszi a has feszülését.
Az a szülő jár el tehát a saját nyugalma érdekében is helyesen, aki minden lehetséges módon igyekszik megszüntetni a hasfájást és a sírást (e kettőnek az ördögi körét, hiszen – mint láttuk – a hasfájás sírást, a sírás pedig hasfájást idézhet elő). Ehhez a csecsemő hasfájását csillapító fogásokat bemutató képeinkkel is segítséget kívánunk

 

 

 

4O-GYERMEKKORI FEJFÁJÁS

 

A fejfájás viszonylag gyakori panasz a gyermekkorban.
Megközelítésénél, értékelésénél első lépcső a fejfájás jellegének, gyakoriságának, lokalizációjának, jelentkezése idejének - napszak, évszak -, netán különböző programokhoz való kapcsolódásának vizsgálata. Egyáltalán, a fejfájás önálló panasz-e vagy egyéb betegségre utaló jelek/tünetek mellé társul? Befolyásolja-e a gyermek tevékenységét, vagy csak mintegy bejelenti
azt?
Ugyancsak az első körben kell vizsgálnunk, hogy a családban van-e fejfájós. 

Különbséget kell tenni akut, hirtelen fellépő, és a krónikus (már régóta fennálló) fejfájás között. Gyakorlatilag minden akut - fertőző, lázzal járó - légúti, de akár pl. a bélrendszert érintő betegséghez társulhat. Ez esetben az alapbetegség gyógyulásával ez a panasz is megszűnik. Krónikus, elhúzódó, egyéb általános tünetekkel is társuló fejfájásnál gondolnunk kell általános belgyógyászati okokra: pl. vérszegénység, krónikus vesebetegség, elsődleges illetve másodlagos - egyéb betegséghez társuló - magas vérnyomás, hormonális betegségek, stb.
Ugyancsak fejfájást okozhatnak a melléküregek - arcüreg, nagyobb gyermeknél a homloküreg - gyulladásai is. Ekkor rendesen lázat, légúti hurutos tüneteket is észlelhetünk.
Szemészeti okok, fel nem ismert fénytörési hibák is járhatnak fejfájással, továbbá ehhez vezethet, ha a gyermek nem hordja a számára egyébként szükséges szemüveget.
A fejfájás lehet súlyos, a központi idegrendszert érintő betegségek figyelem-felhívó, vagy kísérő tünete is. Ekkor is jelentkezhet hirtelen, ekkor inkább akut betegségek: központi idegrendszeri gyulladások, ér eredetű megbetegedések (vérzések, bár ezek ritkák gyermekkorban). Ezzel szemben a lassan kialakuló, de fokozatosan romló, kínzó fejfájás jelezheti a központi idegrendszer térszűkítő megbetegedéseit.
Adott esetben igen súlyos, görcsös, kínzó fejfájást okoz a gyermekkorban is előforduló migrén.
Ritkábban, de kell gondolnunk különböző ortopédiai rendellenességek, tartási zavarok, illetve a fej-nyaki izmok tónus-eloszlási zavarai következtében kialakuló fejfájásra is.
Fejfájáshoz vezetnek a fej kisebb-nagyobb, továbbá ritkán a gerinc sérülései, pl. típusosan az agyrázkódás.

A szervi (organikus) betegségek mellett - talán azoknál nagyobb arányban - okozhatnak fejfájást különböző pszichés, lélektani zavarok, problémák. Ide számos ok sorolható: pl.  környezeti ártalom, lelki megterhelés, érzelmi zavarok, különböző konfliktus-helyzetek stb. Sokszor az egyébként meglevő szervi betegségek mellé társuló lélektani tényezők váltanak ki fejfájást, tehát a két ok együttes hatásával is számolhatunk.
Azonban először a szervi okokat kell kizárnunk, és csak ezután szabad a pszichés eredetre gondolnunk. Ekkor a kivizsgálás, kezelés során az orvos, a gyermek illetve szüleinek megfelelő együttműködésén túl ajánlatos pszichológus segítségét is igénybe venni.

Tehát a fejfájás minden esetben megfelelő kivizsgálást igénylő panasz illetve tünet. Kivizsgálásánál az általános gyermekorvosi vizsgálat mellett több társszakma segítéségét kell igénybe venni: laboratórium, röntgen, ideggyógyász, szemész, gégész, pszichológus. Az, hogy szimpla, banális, az csak a kivizsgálás után dönthető el. A vizsgálatok, a diagnózis felállítása után a megfelelő módon kezelni, orvosolni kell, hogy a gyermek közérzetét, jóllétét helyreállítsuk, biztosítsuk.
Véleményem szerint lehet és kell fájdalmat csillapítani. Azt, hogy ezt milyen módszerrel, milyen gyógyszerrel végezzük, az már más kérdés, és jobbára csak a megfelelő kivizsgálás után dönthető el. Ugyancsak ezután dönthetjük el, hogy megelőző kezelést, vagy alkalmi gyógyszerelést választunk.
Önálló fejfájás ambulanciák - tudomásom szerint - jobbára a felnőtt ellátásban vannak. Azonban a gyermek-ideggyógyászati szakrendeléseken ilyen panaszokkal foglalkoznak, néhány helyen akár önálló rendelés formájában.
Azonban - mint megítélésem szerint mindenben - első vizsgáló, ellátó a pácienst (és a családot) jól ismerő gyermekorvos kell, hogy legyen. Azután a továbbiakat ő szervezi meg.

41- GYERMEKKORI NYAKI DUZZANAT OKAI

 

 

 

 

Kisgyermekek fül- orr- gégészeti vizsgálata során gyakran találkozunk nyaki duzzanattal, mely vagy valamilyen más betegség részjelensége, vagy pedig maga a kezelendő megbetegedés. Sőt, sokszor a szülők eleve az esetleg riasztóan megduzzadt nyak miatt kérik a gyermekük vizsgálatát. Ilyenkor legtöbbször fertőzés következtében, másodlagosan megduzzadt nyirokcsomókat találunk, de sok egyéb betegség is okozhat körülírt megnagyobbodást a nyakon. A különböző lehetséges kórképek közül néha nehéz kideríteni a duzzanat mögött álló betegséget. Szerencsére a fizikális vizsgálat mellett számos egyéb lehetőség van arra, hogy közelebb jussunk a diagnózishoz. Például az alapos kikérdezés nagyon sokat számít, hiszen ha a szülők elmondása szerint a duzzanat gyorsan alakult ki, és láz is kíséri, akkor nagy eséllyel fertőzéses eredetű betegséggel állunk szemben. Számít a beteg kora is, mivel fél éves kor alatt sokkal gyakrabban fejlődési rendellenességek okoznak nyaki duzzanatot, afölött elsősorban fertőzéses eredetűek. Ezen kívül még képalkotó vizsgálatok (ultrahang, röntgen, CT, stb.), laborvizsgálatok, vagy cytológiai (szövettani) vizsgálat is segítik a diagnózis felállítását.

 

A következőkben egy összefoglalás következik a nyaki duzzanatot okozó betegségekről, röviden azok jellemzőiről:

 

Fertőzéses eredetű nyirokcsomó duzzanatok:

Fél éves kor felett ez a leggyakoribb oka a nyaki duzzanatnak. Általában más panasz is van (torokfájás, orrdugulás, köhögés, stb.), láz, elesettség is kíséri, és a duzzanat gyorsan, órák vagy 1-2 nap alatt alakul ki.A nyirokcsomó elhelyezkedéséből már lehet következtetni az elsődleges fertőzés helyére. Például fog eredetű gyulladások inkább az állkapocs alatti, középső nyaki, az orrmandula gyulladása a fejbiccentő izom mögötti nyirokcsomók megnagyobbodását tudja okozni.A fertőzést különféle kórokozók okozhatják:

 

Vírus okozta nyirokcsomó gyulladás:

- Felső légúti vírusfertőzéshez kapcsolódó (pl. rhinovírus, adenovírus, enterovírus)Típusos gyermekkori vírusfertőzéshez kapcsolódó (pl. mumpsz, kanyaró, rubeola, varicella)- Mononulcleosis infectiosa, CMV fertőzés--HIV

 

Baktérium okozta nyirokcsomó gyulladás:

- Nem specifikus gyulladás (ált. streptococcusok, staphylococcusok)

- Gennyes gyulladás

- Specifikus gyulladás (TBC vagy más mycobacterium, tularaemia, actinomycosis)

 

 

Veleszületett eltérések, fejlődési rendellenességek:

 

- A medialis nyaki cysta: Az embrionális korban meglévő pajzsmirigy és nyelvgyök közti összeköttetés nem fejlődik vissza, szinte pontosan a nyak középvonalában, hol kisebb hol nagyobb duzzanat képében jelentkező elváltozás. Sebészileg lehet megszűntetni, a nyelvcsont egy részének eltávolításával.

- Ér- vagy nyirokér fejlődési rendellenességek: Sokszor már születéskor látszik, mint nagy nyaki duzzanat, de legkésőbb 2 éves korra szinte biztosan felismerésre kerül. Különböző típusú erek mintegy gomolyagot alkotva okozzák a nyaki eltérést. Szelektíven az erekbe juttatott, érelzáródást okozó anyagokkal lehet gyógyítani, vagy sebészi megoldás is szóba jöhet, bár sokszor nem igényel beavatkozást. Ha nem az erek, hanem a nyirokrendszer zavara áll fenn, úgy fokozatosan egyre jobban megduzzad a nyak, akár a mellkas szintjéig is leérhet a folyamat. Felülfertőzés esetén hirtelen még nagyobbra nő az elváltozás. Műtéti megoldást igényel.

 

 

Jóindulatú daganatok:

 

- Haemangioma (jóindulatú érdaganat). Gyorsan nő, általában fél éves kor előtt diagnosztizálásra kerül, és legtöbbször évek alatt spontán, kezelés nélkül is visszafejlődik.

- Lipoma (jóindulatú zsírdaganat). Gyermekkorban ritka elváltozás

- Teratoma: Az egyedfejlődés során rossz helyre vándorolt sejtek alkotják. Kezelés nélkül néha rosszindulatúvá válhat.

 

Rosszindulatú daganatok:

A felnőttekkel ellentétben a laphámrák gyermekkorban rendkívül ritka.

 

- Lymphomák: Az immunrendszerből kiinduló daganatok. Messze a leggyakoribbak gyermekkorban. Nem sebészi a kezelésük, hanem elsősorban kemoterápia.

- Rhabdomyosarcoma (izom eredetű daganat): Gyorsan terjed, ezért önmagában ritkán elég a sebészi eltávolítás, kiegészítő kezelés, kemoterápia, sugárkezelés is szükséges.

- Neuroblastoma (nyaki idegek sejtjeiből kiinduló daganat): Kezelése hasonló, mint a rhabdomyosarcomáé.

- Nasopharyngealis carcinoma: Az orrgaratban kialakuló, vegyes sejteket tartalmazó daganat.

- Egyéb daganatok

 

 

 

 

42-A GYERMEKKORI CUKORBETEGSÉG.-

 

A gyermekkorban leginkább az I. típusú diabétesz fordul elő, bár napjainkban megfigyelhető az a trend is, hogy a II. típusú diabétesz megjelenése egyre korábbra tehető.( A serdülőkorban megjelenő nem inzulinfüggő diabéteszt a szakemberek külön névvel is ellátták, ez a MODY, NIDDY.)
Magyarországon 1000 gyermekből 1,3 szenved diabéteszben, a legtöbb új megbetegedés a 3-5 éves és 10-13 éves korosztályból kerül ki, de bármely életkorban jelentkezhet.
Kialakulásában öröklött tényezőkön kívül  bizonyos környezeti hatásoknak is szerepük van, például vírusfertőzések, korai tehéntej alapú táplálás, mérgező vegyi anyagok. Ezek hatására a szervezet önmaga ellen fordul, és saját hasnyálmirigyében az inzulintermelő ún. béta sejteket elpusztítja. Ennek következtében a szervezetben inzulinhiány alakul ki. Az inzulin a cukor sejtekbe jutásáért és sejtekben tartásáért felelős hormon. Hiányában a májban fokozódik a tárolt cukor felszabadulása, valamint aminosavakból cukor képzése. Az izomszövetben fehérjebontás indul meg, mindezek hatására a vércukorszint emelkedik. Legszemléletesebben úgy képzelhetjük el, mintha sejtjeink egy ablakon keresztül néznének egy roskadásig terített asztalt, de nem férhetnek hozzá, tehát "terített asztal mellett éheznek".

A betegség tünetei

Mivel a vér cukortartalma emelkedik, ez a vizeletben ürülő cukor megjelenését okozza. Ez nagy mennyiségű víz  és ion elvesztését okozza. Ebből adódnak az észlelt tünetek, a nagyfokú vizeletürítés és szomjúságérzet. Előfordulhat éjszakai ágybavizelés is. Az elvesztett vízmennyiség miatt hetek alatt kialakuló fogyás jelentkezik. A folyadékvesztés vérnyomáscsökkenést okoz, ez az oka a szédülésnek, gyengeségnek, fáradékonyságnak. A kialakuló anyagcserezavar étvágytalanságot, hányingert és hányást okoz, ez a tünetek további súlyosbodását okozza. Megjelenik a lehelet acetonra jellegzetes szaga. Kezelés nélkül a folyamat nem áll meg, hanem súlyos anyagcserezavar, kóma alakul ki. Éppen ezért igen fontos a korai felismerés; ha azt tapasztaljuk, hogy gyermekünk sokat iszik, sokat pisil, és fogy, sürgősen vigyük el gyermekorvosunkhoz. A betegség a vércukorszint mérésével, valamint a vizelet cukor és aceton mérésével diagnosztizálható.

Kezelés, gondozás

Ha a gyanú beigazolódik, a friss cukorbeteg kórházba kerül, ahol először infúzió és inzulin adásával rendezni kell az anyagcserét. Ezután kerül sor a betanításra. A gyermekek szüleikkel együtt megtanulják a gyermekkori cukorbetegség kezelésének két alappillérét, az inzulin adagolását valamint a diétát. Az inzulint injekció formájában kell a szervezetbe juttatni, de szerencsére ma már rendelkezésünkre állnak a különböző adagoló tollak. Életkor, együttműködési készség és egyéb megfontolások alapján napi 2-4 alkalommal kell az inzulint a bőr alá juttatni. A napi 4 alkalommal használt inzulin közelíti meg legjobban a természetes inzulinszintet, (intenzifikált terápia), de ez igényel a legtöbb odafigyelést, és persze szúrást is. Minden beteg kap egy vércukormérő készüléket, amellyel az inzulinbeadás előtt ellenőriznie kell vércukorszintjét. Vércukorszint állandó ellenőrzése nélkül nem képzelhető el a korrekt kezelés, hiszen az csak egy vakrepüléshez hasonlítana. A testre szabott diéta általában napi hatszori, a gyermek nemének, életkorának, testsúlyának, fizikai aktivitásának megfelelő mennyiségű és összetételű étrend. Legfontosabb tudnivaló, hogy azokat az élelmiszereket, amelyek kristálycukrot, porcukrot és mézet tartalmaznak, nem szabad fogyasztani. Megengedett azonban a gyümölcscukor, a tejcukor és a keményítő, természetesen a napi megengedett adagon belül. Ezen felül azonban rengeteg tudnivaló van, amit a családnak el kell sajátítani, hiszen ők fogják otthon számolni a bevitt szénhidrát illetve kalória mennyiségét. Egy idő után már ránézésre is meg fogják tudni becsülni a feltálalt étel szénhidrát és kalóriatartalmát. Fontos annak az elsajátítása is, hogy milyen tünetekkel jár a vércukorszint hirtelen csökkenése, a "hipózás", hiszen ekkor azonnali beavatkozásra van szükség. Ugyanis amennyiben a beteg gyermeknél éhségérzet jelentkezik szédüléssel, kettős látással, verejtékezéssel, szapora szívveréssel, az arc kipirulásával, remegéssel, zsibbadással  illetve egyensúlyzavarokkal, megváltozott viselkedéssel, agresszivitással vagy a felsoroltak valamelyikével, ez a vércukor hirtelen csökkenésének a jele, és azonnal szőlőcukrot, kockacukrot kell enni vagy egy pohár tejet kell inni. Amennyiben a beteg már eszméletlen, itatni nem szabad, azonnal mentőt kell hívni.

Amikor a gyermeknek és családjának a diabétesszel szembesülniük kell, a legnehezebb a betegség elfogadása. Hiszen a diagnózis döntő változást, szabályok és tiltások sorát hozza életükbe. Mindez rengeteg munkájába kerül mind a kis betegnek, mind szüleinek. Azonban a betegség megismerése, kiismerése az egyetlen út a  gyermek életének normális kerékvágányba tereléséhez és a harmonikus családi élethez. A szabályok betartásával a modern inzulinoknak és az orvostudomány mai állásának köszönhetően a diabéteszes gyermekek is teljes életet élhetnek, és a szövődmények kialakulása is megelőzhető vagy legalábbis kialakulásuk valószínűsége erősen csökkenthető. Igen fontos azonban, hogy a szülő is és a gyermek is pontosan tisztában legyen a kezeléssel és diétával, hiszen a gondozás célja hogy ismerjék meg betegségüket és ezzel kapcsolatosan önálló döntéseket hozzanak az egészségesek vércukorértékeit megközelítő állapot elérése és a szövődmények elkerülése érdekében.

Életmódi tanácsok

A mozgásra, fizikai tevékenységre a gyermekeknek a fejlődésük biztosítása érdekében is feltétlenül szükségük van. Amikor a testmozgásnak a gyermek szervezetére gyakorolt hatását jól megismertük, az iskolai testnevelés alól nem kell felmenteni, kortársaihoz hasonlóan akár versenyszerűen is sportolhat.
Helyes, ha az iskolába való visszamenetel előtt tájékoztatjuk az osztályfőnököt a betegségről, az akut hipoglikémia tüneteiről, és elhárításának mikéntjéről. Az iskolai menzán való étkezés nem javasolt.
A diabéteszes pályaválasztását korán el kell kezdeni. Sok pálya közül választhatnak, de van olyan is, amit rendeletek tiltanak, és olyan is ami a beteg érdekében nem javasolható. Olyan pályát válasszunk, ami nem fokozza a szövődmények kockázatát, pl. édesiparban lehetőleg ne; amelynek időbeosztása lehetővé teszi az inzulinadagolást; és amelynek végzése során az esetleges rosszullét nem jár súlyos következménnyel.
Manapság a modern terápia nincs hatással a gyermekek serdülésére. A serdülés azonban hatással van a betegségre, emeli az inzulinigényt, az életmódbeli rendszertelenségek, a betegséggel szembeni ellenállás fokozottabban lép fel. Lányok esetében komolyan oda kell figyelni a fogamzásgátlásra, ugyanis a diabéteszes nő nem kívánt és nem tervezett terhessége mind az anya, mind a magzat fokozott veszélyeztetettségével jár. Már a tervezett terhesség előtt erre szakosodott centrumban kell jelentkezni, ahol a diabéteszes kismama terhességét gondozzák.
Speciális cukorbetegeknek szervezett táborok léteznek. Itt a gyermekek nyaralás közben mélyíthetik ismereteiket, a gyakorlati tapasztalatokat sorstársak adják át egymásnak, amit gyakran jobban elfogadnak mint az egészségügyi személyzet tanácsait.
Igen fontos a lábon kialakuló fertőzések, sérülések kezelése, mert ezek tünetmentesen maradva olyan súlyos problémákat idézhetnek elő, amik a láb elvesztését vonhatják maguk után. A diabéteszes láb szindróma megelőzése érdekében a cukorbeteg lehetőleg naponta áztassa lábát 35 fokos vízben, ne használjon szárító fürdőszereket. Gyulladás, kis ulkusz fennállása esetén antiszeptikus oldatos lábáztatás javasolt, ezután fontos a láb szárazra törlése, dörzsölés nélkül. Ne használjunk szúró, éles eszközöket, pl. ollót a pedikűrnél, habkő használata ajánlott. A diabéteszes ne járjon mezítláb. Természetes anyagú zokni vagy harisnya állandó viselése fontos, kényelmes cipővel.

Összefoglalásképp elmondható, hogy a diabéteszesek komplex, teljes embert és különböző szakdolgozókat (orvos, nővér, szakasszisztens, pszichológus, dietetikus) érintő gondozásának célja, hogy a beteg gyermekek egészséges kortársaikkal megegyező életet élhessenek a szövődmények kialakulásának minimalizálása mellett.

 

 

 

43-GYAKORIBB NEVELÉSI HIBÁK.-

 

 

 

 

 

Mivel elsősorban a szülők képezik a csecsemő és kisgyermek környezetét,az ártalmak túlnyomó része a szülők hibás magatartásában keresendő.Mind a szeretet megnyilvánulásának helytelen formái,túlzásai,mind a szeretethiány nemkivánatos következményekkel jár.Az anya túlzott engedékenysége,félénksége a vezetés hiánya,esetén az a gyermek,akinek minden vágya teljesül,aki tilalommal soha nem találkozik,hamarosan uralkodni kezd az egész családon.A gyermek mind követelőbb lesz,és ha túlméretezett igényeit nem teljesitik,és észreveszi hogy kegyes hangulata milyen központi kérdése a családnak,hatalmi eszközként használja az étvágytalanságot,a székürités megtagadását,a dührohamot.A második harmadik évben amúgy is olyan szivesen használt-nem- szó állandóvá vállhat.

Lévén hogy az orvos-szülő komunikációjának elég ritka témája ez a kérdés/időhiány miatt is/az alábbiakban felsorolok egynéhánygyakorlati gondolatot.

-A túlzott védeni akarás-Az ilyen szülők azonnal felveszik a gyermeket,ha sir,etetik,öltöztetik,fürösztik messze azon a koron túl,mikor már önállóságra kellene szoknia.Örök a gond, hogy a gyermek nem eszik eleget,ezért túltömik az elhizásig,félelmükben hogy meghül túlöltöztetik,állandóan orvoshoz vonszolják-a túleröltetéstől úgy óvják hogy az iskolai feladatokat is ők oldják meg a gyermek helyett.E gyermekek gyenge akaratú emberré,esetleg-képzelt beteggé- válhatnak-mások

fellázadnak,agreszivak,kibirhatatlanok lesznek.A szeretet túladagolásával kapcsolatos szülői magatartás különlegesen gyakori –egyke-gyermek és idősebb szülők esetében.

-A szeretethiány-A gyermekben amúgy is –még jó körülmények közt is kifejlődhet hogy elveszti vagy elvesztette a szülők szeretetét,és igen nehézzé válik a helyzet,ha valóban nem kivántnak érzi magát.Nem kivánt lehet az olyan gyermek,akinek szülői túl fiatalok,éretlenek a családalapitás kötelezettségeinek teljesitésére.Nem kivánt a szülők életformáját zavaró terhességből eredő és a szülők várakozásának nem megfelelő képességü gyermek.A szülők szeretetében csalódott gyermek elveszti biztoságérzését,tájékozódását az-én- és az ellenségesként megismert külvilág között.

-A túlzott keménység-A szülő sokszor túlságosan ambiciózus,túl követelő.Ez hibás magatartás,mert teljesithetetlen az az igény, hogy minden tekintetben mintagyermeket neveljenek a szülők.Hibás ha az anya mindent eltilt,mindent kifogásol,mindent büntet,ha a gyermeknek egy derüs,könnyed perce sem marad,ha nem játszhat,szórakozhat életkora igényeinek megfele-

lően.E téren-mint esetleges ártalmi tényező-gyakran az apa mint autokrata jelenik meg a szinen túlméretezett szigorral,tekintéllyel.Nagy hiba ha s szülők nem veszik tekintetbe a gyermek psichés fejlődési fázisait-azaz ha a fiatalabb gyermektől olyat várnak,követelnek,amit csak a későbbi fejlődés hozhat meg.

-az örökös lebecsülő összehasonlitás-a jobb képeségekkel rendelkező gyermekkel,estleg testvérrel,és az a törekvés,hogy szerényebb adottságu gyermekből indokolatlan és eredménytelen büntetésekkel kiváló teljesitményeket sajtoljanak ki.Az önbecsülésében sértett vagy agyonhajszolt gyermekben –az elégtelenségérzés,valamint félelem reakciók,gátlások,dac és gyülölet,érzését kelthetik.

Reakciók egész sora fejlődhet ki.Mivel a gyermek arra a meggyőződésre jut,hogy bármit tesz,sikerre,elismerésre,szeretetre megértésre és békességre úgy sincs esélye,mert a felnőtt csak azért van hogy kifogásoljon, büntesse,,nemegyszer betegségbe menekül.Éjjeli ágybavizelés,a székelés kontroljának a zavarai,fejfájás/migrén/hányás.hasi fájdalmak stb.jelentkezhetnek a feszült gyermekben.A későbbi korban e gyermekek fellázadhatnak,a szülők a vezetők domináló és meg nem értő magatartása ellen,ami a fiatalkori bűnözés egyik oka is lehet.

A szülői vezetés helyes eszköze a gyermek eggyütműködésének a megnyerése,ambiciójának és jó irányu érdeklődéseinek kiépitése.A gyermeket meg kell dicsérni,ha jó,ás nem szabad dicsérni,csodálni,imádni ha rossz.A korhoz a –botláshoz- mért –büntetés legyen azonnali,ne maradjon el,mert következetes viselkedés révén társitja a gyermek a hibát és a büntetést.A –megjavult- gyermeket a szülő rögtön fogadja vissza a szeretetébe,és ne térjen vissza állandóan a hibákra,botlásokra.Talán nem túl nagy hiba,harag nélkül és ritkán alkalmazva,egy-kettőt a kibirhatatlan kis –bűnöző-fenekére verni,de a jobbik eszköz a következetes vezetés.A büntetés,fegyelmezés eszközei a későbbi korban bizonyos szórakozások,kimenők stb rövid és belátható ideig tartó megvonása.

-Az ingerszegény környezet.-A szülők tompasága,tudatlansága,nemtörődömsége még jó adottságu gyermekben is meglassitja a szellemi fejlődést az értelem kibontakozását.Az elhanyagolt,ingerszegény környezetben növekvő gyermek azonfelül különös magatartásokat vehet fel-sztereotip mozgások,öklöndözés,étvágytalanság stb.Ha a szülők idegesek,feszültek,akkor inkább túl sok a behatás illetve inger ahhoz hogy a nyugodt fejlődés biztositva legyen..Sokkal tragikusabb és a családon belül sokszor megoldhatatlan a helyzet alkoholista,bűnöző az imbecilitás határán álló szülők esetén.Igen nehéz a –széteső családi élet-,egymást gyűlölő,veszekedőlő szülők gyermekeinek a helyes nevelése

44-TEJALLERGIA-VAGY-TEJCUKOR ÉRZÉKENYSÉG

 

 

Gyakran tévesztik össze a tehéntej-allergiát a tejcukor-érzékenységgel. Tejallergia gyanújával jelentkeznek, mert a gyermekeknél, pl. elhúzódó hasmenést követően az addig panaszt, tünetet nem okozó tej hányást, haspuffadást, hasi fájdalmat, híg, vizes hasmenést okoz. Tejtermékektől, főleg savanyú tejkészítményektől ilyen panaszt nem észlelnek. Ezekben az esetekben nem tehéntej-érzékenység, hanem tejcukorbontási zavar okozza a panaszokat. Míg a tehéntej-allergia a tehéntejfehérjére adott kóros immunválasz következménye, addig a tejcukor-érzékenység, a tejcukorbontó enzim csökkent működésének a következménye. Ilyen esetekben elegendő a tejcukorbevitelt csökkenteni, vagyis a tejet megvonni a gyermek étrendjéből, de tejtermékeket (sajt, joghurt, kefir stb.) tűrőképességének megfelelően fogyaszthat.

A tehéntejben található fehérjék, ásványi anyagok (pl. kalcium) nagyon fontos tápanyagok, elsősorban a fejlődő szervezet számára. Nemzetközi statisztikai adatok szerint azonban az egyéves kor alatti gyermekek 2-5 százalékában számítani lehet tehéntej-allergia kialakulására.

Csecsemőkorban, elsősorban az élet első hat hónapjában a szervezet ellenálló képessége éretlen, így nem képes "megbirkózni" a számára idegen fehérjékkel, melyek átjutva a bélfalon különböző immunológiai reakciókat indítanak el, melyek következménye az allergiás tünetek kialakulása lesz. Az allergia kialakulásában örökletes tényezők is szerepet játszanak. Ha a családban mindkét szülő allergiás, akkor 60, ha csak az egyik, akkor 30% az esélye a gyermeknek az allergiás betegség kialakulására.

A tünetek

A tehéntej-allergia tünetei rendkívül változatosak. Az ún. korai tünetek, melyek a tehéntej elfogyasztása után azonnal vagy néhány órán belül jelentkeznek gyakran súlyosak, ijesztőek, néha a gyermek életét is veszélyeztetik (hányás, bőrkiütés, hasmenés, véres székürítés viszketés, gégevizenyő, mely fulladást okozhat). A késői tünetek, mint gyakori hasfájás, nyugtalanság, bőrkiütés, vagy a súlyfejlődés lelassulása napokkal, hetekkel a tehéntej étrendbe történő bevezetését követően jelentkezhetnek.

Tehéntej-érzékenységre utaló tünetek esetén csak akkor beszélhetünk bizonyossággal allergiáról, ha a tehéntej megvonása után megszűnnek a panaszok, illetve ismételt tej adására a tünetek újból megjelennek. Bőrpróba vagy vérvizsgálatok klinikai tünetek hiányában, pozitív esetben sem bizonyítják, klinikai tünetek mellett negatív eredmény esetén pedig nem zárják ki az allergiát.

Megelőzés, kezelés

Minden betegség esetén a leghatékonyabb gyógymód a betegség megelőzése. Tehéntej-allergiánál ennek leghatásosabb módja a minél tovább történő szoptatás. A Magyar Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium az élet első hat hónapjában anyatejes táplálást javasol. Amennyiben valamilyen oknál fogva az anyatej nem elegendő, vagy a szoptatás akadályozott, akkor a csecsemő számára könnyen emészthető, az anyatejet helyettesítő vagy azt kiegészítő tápszer javasolható.

Ha már kialakult a tehéntej-allergia, a kezelése elvileg egyszerű. A gyermek étrendjéből a tehéntej, illetve a tejtermékek és minden tehéntejfehérjét tartalmazó étel megvonandó. Tej helyett a megfelelő kalória- és tápanyagszükséglet biztosítására speciális gyógytápszerek adhatók. Tejtermékek helyett féléves kor felett elsősorban húsok (szárnyasok) ajánlottak. Marha- vagy borjúhús (rokon fehérje a tehéntejfehérjével) azonban nem javasolt.

Nem csak a tehén

Tévhit, hogy a kecsketejet, juhtejet a tehéntej-allergiában szenvedők fogyaszthatják. Mindkét állat tejének fehérje-összetétele hasonló a tehéntejéhez, ezért ugyanúgy allergizálhat. Ritka esetben az anya által elfogyasztott táplálék, pl. tehéntejfehérje átjuthatnak a csecsemőbe az anyatejjel, és allergiás betegséget okozhatnak. Ebben az esetben is fontos a szoptatás, de az allergiát kiváltó táplálékot az anya étrendjéből kell megvonni és nem a csecsemőt az anyatejtől megfosztani. A tehéntej-allergia korhoz kötött betegség, a betegek 90 százaléka allergiáját 3 éves korra "kinövi", mindössze 10%-ban lehet számítani az allergia későbbi életkorra való elhúzódásával.Ahhoz, hogy egy kezelési program sikeres legyen, sokat kell tenniük mind a szülőknek, mind a testvéreknek. Ha a folyamatba az egész családot bevonjuk, az nem pusztán a gyermek fejlődése szempontjából rendkívül hasznos, hanem az egész család életére, egymás elfogadására is hatással van.

 

 

 

45-ORRVÉRZÉS

Okai

A háttérben lévő okok közül gyermekkorban az orrpiszkálás miatti orrnyálkahártya-sérülés a leggyakoribb.

Előfordul, hogy kezeletlen szénanátha esetén az állandó orrviszketés miatti gyakori orrdörzsölés vezet orrvérzéshez (ezt a mozdulatot találóan allergiás szalutálásnak írják le az orvosi irodalomban).

Tompa sérülés is eredményezheti, például esés következtében. Orrvérzésre hajlamosíthat még téli időszakban a levegő alacsony páratartalma, különösen a száraz, fűtött lakásokban.

Gyakori felső légúti hurutok, bakteriális vagy vírus eredetű náthák, anatómiai eltérések (jelentős orrsövényferdülés, ritkán orrpolipok) szintén sérülékenyebbé teszik az orrnyálkahártyát.

Visszatérő egyoldali orrvérzés és orrdugulás esetén mindig fel kell hogy merüljön egy esetleges orrüregi idegentest lehetősége - ez szinte bármi lehet, amit a kisgyerekek el tudnak érni: babszem, gyöngy, apró játékdarabok stb. Tulajdonképpen szerencse, hogy ezek a tárgyak még az orrban fent tudnak akadni, mert a légutak alsóbb szakaszaiban súlyos gyulladást, akár életveszélyes légzési akadályt tudnak okozni.

Az ismétlődő gyermekkori orrvérzés hátterében kevésbé gyakran véralvadási zavarok állnak, melyek laborvizsgálatok révén derülhetnek ki. Jelentős, nehezen kontrollálható orr eredetű vérzéseket okoznak az egyébként igen ritka rosszindulatú daganatok, érfejlődési rendellenességek is.

Mit tehetünk otthon, ha gyermekünk orrából vér szivárog?

Ha nyilvánvalóan nem történt sérülés, baleset, megpróbálhatjuk az orrcimpákat 5 percig összeszorítva tartani, ami kisebb vérzések esetén eredményes lehet. Ha van otthon kereskedelmi forgalomban kapható orrcseppünk, melyet orrdugulás ellen vagy nátha idején szoktunk használni, csepegtessünk belőle egy összecsavart vattára és azt helyezzük be az orrba.

A gyermeket ne fektessük le, mert a vízszintes állapot tévesen azt az illúziót kelti, hogy elállt a vérzés, miközben a hátracsorgó vért folyamatosan nyelnie kell - és ez később hányáshoz is vezethet. Inkább hajtsuk a fejet előre - így jobban meg tudjuk ítélni a vérzés erősségét is - illetve látjuk, elállt-e. Ha 5-10 percnyi próbálkozás eredménytelen, a vérzés nem szűnik vagy ismét elkezdődik, inkább kérjünk orvosi segítséget.

A vizsgálat

A rendelőben vizsgálat történik, mely kiterjed nem csak az orra, hanem a fülre és a torokra is. (Ezt minél kisebb a gyermek, általában annál rosszabbul viseli el.)

A vérrögöket óvatos orrfújatással vagy szívóval tudjuk eltávolítani. A vérzés helyét az orrspekulum segítségével keressük, mely segít feltágítani az orrbemenetet, hogy jobban lássunk. Endoszkóp is segítségünkre van szükség esetén - ez egy olyan vékony, pálcaszerű nagyító eszköz, mely fényt sugároz, és rajta keresztül vizsgálva a rejtetten elhelyezkedő vérzésforrásokat is meg lehet találni.

Ha megvan a vérző terület, helyileg edzőszereket alkalmazhatunk. Ez néhány másodperces ecsetelést jelent, mely a felületesebb, enyhe nyálkahártyavérzéseket jól szünteti, és néhány hetes szünet után ismételhető.

Erősebb vérzésnél úgynevezett elektromos kauterezésre is sor kerülhet, mely gyors és tartós eredményt szokott adni, de kisebb gyermekeknél az együttműködés nehézsége miatt nehezebben kivitelezhető. Ilyenkor a vérző eret egy csipesszel "megpörköljük", anélkül, hogy a környező ép szöveteket károsítanánk. Természetesen ilyenkor is törekszünk a lehető legnagyobb fájdalommentességre; érzéstelenítő oldattal átitatott vattákat helyezünk az orrba a beavatkozás előtt. Sikeres eljárás után átmenetileg kenőcsős vatta kerül az orrba, hogy a nyálkahártya gyógyulását elősegítsük.

Szerencsére az olyan orrvérzés, mely a fenti módszerekkel nem kontrollálható, gyermekkorban ritka. Mégis sor kerülhet bizonyos esetekben az orr gézcsíkokkal való kitamponálására, mely a nyálkahártya nyomásával fejti ki közvetlen vérzéscsillapító hatását.

Ilyenkor és minden olyan esetben, amikor ismétlődő erős orrvérzés történt, kórházi megfigyelés, kivizsgálás és kezelés szükséges. Laborvizsgálattal megállapítható a vérvesztés mértéke, illetve keressük az egyéb orrvérzésre hajlamosító állapotokat.

Az orrvérzés megelőzésében segíthet a szoba megfelelő páratartalmának beállítása, az esetleges allergiás állapotok és nátha kezelése, ismert anatómiai eltérés esetén annak megfelelő időben végzett műtéti korrekciója.

A gyógyszertárban kapható sótartalmú folyadékok, illetve az orrnyálkahártya regenerációját elősegít

46-A SZÉKREKEDÉS

 

A székrekedés nemcsak zavaró tüneteket (puffadást, kellemetlen leheletet, stb.) okoz, hanem rizikótényezőt jelent komoly betegségek, köztük a bélrák megjelenésére nézve is.

A székrekedés nemcsak zavaró tüneteket (puffadást, kellemetlen leheletet, stb.) okoz, hanem rizikótényezőt jelent komoly betegségek, köztük a bélrák megjelenésére nézve is. A szorulás házi kezelésére nagyanyáink idejében még a szilvalekvár volt az általánosan elterjedt megoldás, ma viszont már egyre többen élnek különböző hashajtók alkalmazásával.

A székrekedés meghatározása
A heti háromszori alkalomnál ritkább, kemény, erőlködéssel járó székletürítést, melyet a nem teljes kiürülés érzése kísér, székrekedésként diagnosztizálják. A széklet akkor számít normális állagúnak, ha kb. 70-80 % vizet tartalmaz, a szorulásos, kemény széklet víztartalma ezzel szemben csak kb. 60 %. Minél kisebb a széklet víztartalma, annál kevésbé tud formálódni, és a végbélből kimozdulni. A bekeményedett székletet már csak a szokásosnál nagyobb erőfeszítéssel, ismételt haspréssel lehet eltávolítani, ami akár átmeneti vérkeringési elégtelenséget is előidézhet.
Az idült székrekedés mögött sok esetben valamiféle betegség áll, ilyenkor másodlagos székrekedésről beszélünk. Ennek oka lehet anyagcsere-, vagy hormonális jellegű (pl. pajzsmirigy-elégtelenség, cukorbetegség, veseelégtelenség), vastagbél eredetű (pl. sérvek, szűkületek, végbélberepedés), idegi ok (pl. gerincsérülés, agyi erek betegségei).  Mindezzel összefüggésben gyakran különböző gyógyszerek (egyes fájdalomcsillapítók, magas vérnyomás elleni szerek, vízhajtók, savkötők) mellékhatásaként alakul ki székrekedés. Ha nem fedezhető fel olyan alapbetegség, állapot, amelynek a székrekedés következménye, akkor elsődleges, vagy más néven alkati székrekedésről beszélünk.

Nehézségek a bölcsőtől kezdve

A bél renyheségével már egészen kis korban is találkozhatunk. Ha a székrekedés a születést követően állandósul, az az ún. Hirschsprung-betegségnek a gyanúját veti fel. Erre a ritka kórra jellemző, hogy a bél idegellátásának elégtelensége miatt a salakanyagokat továbbító mozgás koordináltsága nem megfelelő, ezért a bél nagyra tágul, a hasat előredomborítja, s így a széklet kiürülése akadályozott. Vannak szülők, akik a nagyobb vastartalmú csecsemőtápszerről azért térnek át alacsonyabb vastartalmúra, mert úgy gondolják, hogy kisbabájuk rendszertelen székletürítése a vassal van összefüggésben. Tudni kell azonban, hogy csecsemőknél természetes az is, ha nincs naponta székletük. A vas egyes esetekben ugyan hozzájárulhat a székrekedéshez, de mindemellett a gyermekek egészséges fejlődéséhez nélkülözhetetlen.

Gyermekkori székrekedésnél gyakori, hogy a szobatisztaságra szoktatás rossz módszerei, és szülők rapszodikus életmódjához igazodó alvási és táplálkozási szokások okoznak problémát. Ezért már gyermekkorban nagyon fontos a rendszeres napi ritmusra, a közel azonos időpontokban történő étkezésre, alvásra, és a székletürítési rutinra szoktatás. A székrekedés megelőzésére legjobb módszer a sok folyadék és a kellő mennyiségű rostanyag (teljes kiőrlésű gabonafélék, gyümölcs, zöldség) fogyasztása, amelyek fellazítják a székletet és megkönnyítik annak kiürítését. Nem árt tudni, hogy a túl sok fehérje, kakaó, csokoládé fogyasztása könnyen szorulást eredményezhet. A rendszeres testmozgás a belek vérellátását javítva hozzájárul azok egészségének megőrzéséhez, ezért mozogjunk minél többet együtt gyermekeinkkel!
A megszokottól eltérő körülmények között, közösségbe (bölcsődébe, óvodába, iskolába, táborba) kerülve nem ritkán tapasztalható, hogy a gyerekek halogatják,  otthonra tartogatják a "nagy dolgot", ami könnyen kiindulópontja lehet a székrekedésnek. A közegészségügyi szempontokon túl különösen fontos ezért, hogy a gyermekintézmények a mellékhelyiségeikben megteremtsék és fenntartsák a megfelelő higiénés feltételeket, hogy a gyermekekben idővel feloldódjon a gátlás, és természetes legyen számukra, hogy már a székelési inger jelentkezésekor használják a toalettet. 

A szokás hatalma
Nemcsak a gyermekek bélrendszere reagálhat érzékenyen a változásokra, hanem a felnőtteké is, hiszen akár egy utazással is felborulhat a megszokott "menetrend". Az új viszonyok között is törekedjünk azonban arra, hogy a megszokott idő körül alkalmat, és megfelelő körülményeket teremtsünk a székletürítésre, mert ha elhalasztjuk, egyben könnyen elmulasztjuk az ideális időpontot, ami számos nehézséget vonhat maga után.
Életmódunk jobb irányba változtatása hatalmas lépés az egészségünk megőrzése felé. Ezen a téren is legyünk azonban körültekintőek. A rendszeres feketekávé fogyasztás radikális elhagyása ugyanis a székürítés ritkulását is maga után vonhatja, mivel a koffein általában serkentőleg hat a belekre. Bár a bélműködésre nézve a nikotin inkább gátol, van, akinél a székelési reflex az első reggeli cigarettához kötődik, és így a dohányzás abbahagyása fennakadást vonhat maga után.  A drasztikus, helytelenül folytatott fogyókúra, az étkezések kihagyása szintén nagymértékben befolyásolhatják a székelési folyamatokat.

47-MONGOLFOLT

Csecsemõkoromban szüleim elszörnyedve észlelték, hogy a keresztcsontom fölött nagy, kék folt éktelenkedik. Rohantak velem az orvosokhoz, de azok nem találtak semmi alapot az önvádhoz, miszerint odaüthettek volna valamihez, s egy életre megnyomoríthattak - kutya bajom se volt. Végül egyikük, aki járatos volt az antropológiában, fényt derített a rejtélyre, mondván, hogy ez a mongolid rasszhoz tartozó újszülötteknél szinte általánosan elterjedt jelenség, az úgynevezett mongolfolt. Nem kell törõdni vele, magától eltûnik. Így is lett, mire az eszem nyiladozni kezdett, már az emléke se maradt volna, ha apám el nem meséli, hogy s mint derült fény arra, hogy Dzsingisz kán népének vére csörgedezik ereinkben, különösképpen pedig az enyémben, hiszen amúgy a rokonságunkban senki más nem dicsekedhetett effajta õsi örökséggel.
Apám jó okkal kapcsolta össze az ügyet Dzsingisz kán nevével, hiszen ennek tündöklése árnyékba borította azt a tényt, hogy régi magyar nemesi családból származván, csak valami botrányos malõr következtében kerülhetett e vér az ereinkbe, meg a kék folt a fenekem fölé. Fontos húzás volt ez, hiszen az ok legeslegjobb esetben is nemi erõszak lehetett, s azt akkoriban az úri köztudat "megbecstelenítésként" - azaz a nõi becsület elvesztéseként - tartotta számon.
A bolha a fülembe lett ültetve, s amikor úgy tízéves fejjel a könyvtárunkban rábukkantam Harold Lamb Dzsingisz khán, a világ császára címû történelmi bestsellerére, menten azonosultam a kamasz Temudzsinnal, aki kecskebõr ruhában, cserzett bõrmentében, vállán -átvetett lándzsával és íjjal egymaga vágott neki a Góbi sivatag homokviharának, hogy családja ellopott nyolc lovát visszaszerezze, s aztán Dzsingiszként Kijevtõl, Perzsián át, Kínáig meghódította a fél világot. Naná, hogy sokkalta vonzóbb volt Temudzsinnak lenni egy ténylegesen létezett kék folt jogán, mint tragikus pofájú utolsó mohikánnak, akivé kortársaim képzelhették magukat azon az alapon, hogy az utcasarkon felszedett galambtollakat tûztek a fülük mögé.
    S ezzel ugyebár, ahogyan ma mondják, "más" lettem. Nem olyan, mint a többi, az egyszerû vagy legfeljebb némi besenyõ beütéssel keveredett magyarok, akik közül senki nem ült a kínai császárok trónusán. Nem lehetett nem másnak lennem, hiszen más voltam, kék folttal a fenekemen jöttem a világra. S ilyenformán nekem már akkor volt identitásom, amikor még senki nem tudta, hogy az mi a fene. Méghozzá kettõ is, hiszen ez a "másság" egyáltalán nem zavarta a magyarságtudatomat. Tudtam én Subotáj lenni, aki Mohamed sahot tizenkét országán keresztül kergette, mígnem egy elhagyott szigeten belehalt a futásba, de Ugron érsek páncéljába is bele tudtam bújni, aki a mohi csatában utolsó leheletéig védte IV. Béla királyunkat a kutyafejû tatárok ellen. Az utóbbi annál is könnyebben ment, minthogy családi legendáink szerint íródeák õsünk is a mongol betörés idején szerzett érdemeiért kapott nemességet. A kamaszoknak egyébként sokkalta súlyosabb gond a másodfokú egyenletek megoldása, mint a kettõs identitás.
Volt egyéb bajom is, semhogy effajta hülyeségekkel foglalkozzam. Eszembe nem jutott volna nosztalgiázás okából lótejet és fõtt birkaszemeket követelni az asztalra a családi ünnepeken, annál is kevésbé, minthogy a honi étkekbõl is szerényen jutott a negyvenes-ötvenes években. Itt éltem, az itteni kultúrában nõttem fel és abban gondolkodtam, "a Szûz Mária országának" vallásából ábrándultam ki, úttörõ ifivezetõ koromban a magyar nemesi címert cipeltem le a pincesarokba, késõbb itt tettek az utcára az állásomból, s aztán magyar lexikonokat, folyóiratokat szerkesztettem, magyar könyveket írtam, Magyarországért lelkesedtem és dühöngtem. Ha román, tót, sváb, zsidó vagy cigány származású lettem volna, akkor is magyar lettem volna.
   
Persze, az a kék folt is ott virított azért a lelkem fenekén. Amikor iskolatársam, Kara Gyurka a hatvanas évek derekán nekiállt, hogy létrehozza A mongol irodalom kistükrét, igencsak különleges vonzalommal csatlakoztam vállalkozásához, s költöttem magyarrá például a velem egykorú Dendev fia Pürevdzsordzs Mongol vagyok címû versét:

 

  48-A JUTALMAZÁS KÉRDÉSKÖRE

           

 

 

Minden szülő kedves, jól viselkedő, udvarias, később jó tanuló gyereket szeretne. A gyerekek nagy részében ezen

adottságok fellelhetők, a szülők kezében pedig ott az eszköz: a nevelés.

A szülők fegyelmezési, tekintélytartási sikertelensége közvetlenül vagy áttételesen, egyre többször jelenik meg. Általában kétféle módon próbáljuk gyermekünknél elérni azt, hogy megfelelően viselkedjenek, ez a dicséret (mondhatjuk úgy is, hogy jutalmazás) és a büntetés. 
A jutalmazás a kívánt dolog elérését helyezi kilátásba, míg a büntetés egy nagyon nem kívánt élményt vetít előre.
A büntetés alapja a félelem. A félelemnek két alapformája van, a fizikai fájdalomtól és a szeparációtól (elkülönítéstől) való félelem. A szülők büntetéseik során e két félelem valamelyikét idézik fel. A büntetésnek mind a két formája önmagában eredménytelen.

A szeretetteljes, odafigyelő, elfogadó szülői gondoskodás a gyermek alapvető igényét elégíti ki testi-lelki szinten. Ez az igény a kötődés igénye. Amikor az anya megfelelően reagál gyermeke igényeire, akkor a gyermekben a biztonságérzet mellett az a vágy is kialakul, hogy azonosuljon anyjával, olyanná váljon, mint ő. Később a kör bővül, az anya mellé más, a gyermek számára fontos személyek is belépnek azok körébe, akiktől a gyermek viselkedési elemeket vesz át (legelőször az apa, később a pedagógusok, még később  a kortárs csoport tagjai). Az alap azonban mindig a szülő-gyermek kapcsolat.
Ez az azonosulási tendencia meghatározott nevelői stílushoz kötődik, s később a lelkiismeret kialakulásához, a társadalom normáinak az elfogadásához vezet. 
Annak a szülőnek, akinek a gyermekében ez az azonosulási tendencia kialakult, még egy eszköze lett, amivel fegyelmezheti gyermekét, ez a szeretet elvesztésétől való félelem. Fontos hangsúlyozni, hogy a szeretet elvesztésétől való félelem kihasználása, mint nevelési eljárás könnyen veszélyessé válhat. Akkor érhetnek el eredményt a szülők, ha azt a hatást hangsúlyozzák, amit a gyermek helytelen viselkedése saját érzelmeikre gyakorolt.

Már pontosan ismerik azokat a "technológiákat", technikákat, amelyek hatásossá teszik egyik vagy másik módszert.  
 A kutatások azt mutatják, hogy a jutalmazás csak akkor hatásos, ha közvetlenül a kívánt viselkedést követi. Ráadásul eleinte minden alkalommal adagolni kell a jutalmat, később már elég csak véletlenszerűen adni. Ezzel együtt biztosítani kell azt is, hogy a nem kívánt viselkedés sose kapjon megerősítést valamilyen jutalom révén. Ez a viselkedésmódosítás rendkívül időigényes folyamat, nagyon kevés, megkockáztatom, hogy szinte egyetlen szülő sem tudja megvalósítani azt, hogy minden feltételnek megfeleljen. A jutalmazással való viselkedésmódosításnak buktatói is vannak: a jutalmak elveszíthetik értéküket (általában akkor kell ezzel számolnunk, ha túl távolinak tűnik a jutalom, pl. "ha jó leszel, a Mikulás hoz neked sok ajándékot", mondjuk már októberben). Vannak olyan esetek is, amikor a felnőttek számára el nem fogadható viselkedés a gyereknek beválik (pl. amikor a gyerek bohóckodik, amivel mindenki figyelmét magára tereli – az pedig, hogy a figyelem középpontjába került, jutalom lehet a számára). Aztán van olyan eset is, főleg akkor, amikor a gyerekek már nagyobbak, hogy saját maguk is meg tudják szerezni a jutalmat (pl. egyedül elmennek moziba). Előfordulhat az is, amikor az elfogadható viselkedést nem követi jutalom (ez törvényszerű, hiszen a gyereket nem lehet folytonosan "szemmel tartani"). A folytonos dicséret eredményeként a gyerek egy idő után csak a jutalomért hajlandó bármit is tenni, s ha elmarad a jutalom, a gyerek úgy érzi, hogy valamit mégsem tett helyesen. A jutalom megvonása büntetésként élhető át, míg a túl gyakori jutalom önmaga hatását gyengíti.

Nagyon sokszor előfordul az a szülői megoldás is, hogy az elismerő szavak mellé bírálat is kapcsolódik, vagyis "duplafenekű" a dicséret ("látod, milyen ügyes voltál, miért nem tudsz mindig így viselkedni?"). Ezzel a szülő azt szeretné elérni, hogy gyermeke jobban teljesítsen, vagy jobban viselkedjen, azonban nem biztos, hogy ez a módszer eredményes. A gyerekek, már egészen kicsi korban "kihallják" a bíráló szavakat, tisztában vannak azzal, hogy az elhangzott dicséret valóbája bírálat. Azok a szülők, akik túlságosan gyakran alkalmazzák ezt a módszert, hiteltelenné válnak gyermekeik előtt, az igazi dicséret is hatástalan marad.

Gyakran hangzanak el dicsérő szavak akkor is, amikor a gyerek teljesítménye vagy viselkedése a "nem az igazi, de valami alakul" szintjén van, s a szülő szándékai szerint ösztönözni szeretné a gyereket a jobb viselkedésre, a jobb eredmény elérésére. A gyerek legtöbbször tudja, hogy az elismerés és a teljesítménye nem áll arányban egymással. Ebben az esetben a szülők két következménnyel számolhatnak: egyrészt csökkenhet a gyerek igyekezete, hogy legközelebb jobban megfeleljen az elvárásoknak, hiszen a jutalmat kisebb teljesítményre is megkapta, másrészt, - ez főleg a nagyobbaknál fordul elő – gondolhatják úgy is, hogy a szülők nem látják tisztán a helyzetet, nem tudnak reálisak lenni. Ez pedig a kommunikáció gátjává válhat szülő és gyermek között. A dicséret fokozhatja a testvérek közötti rivalizálást és versengést is. Amikor az egyik gyereket megdicsérik, a másikat pedig nem, az utóbbiban joggal keletkezhet harag, irigység, bosszúság a másik iránt. Amennyiben messzebbre tekintünk, a gyakran dicsért gyerek a későbbiekben "függővé" válhat a szüleitől, vagyis amikor már elvárnánk tőle, hogy önállóan cselekedjék, akkor sem lesz képes rá, mert mindig a szülői egyetértésre, jóváhagyásra várnak.

49-AZ AUTIZMUSRÓL

 

 

Az autizmus egész életen át tartó, a korai gyermekkorban megjelenő fejlődési rendellenesség. Hatással van a személy kommunikációs képességeire, aki emiatt kevésbé tud a többi emberrel a megszokott módon kapcsolatokat létesíteni, barátságokat kialakítani, nehezére eshet érzelmeit kifejezni, illetve mások érzelmeit fogadni és érteni. A tünetegyüttes hivatalos neve Autista Spektrumzavar (Autistic Spectrum Disorder, ASD), mivel a szimptómák tünetek egészen sokfélék és súlyosak is lehetnek. Gyerekek között elterjedtebb betegség, mint a rák, a cisztás fibrózis és a független szklerózis együttvéve. Minden 250. csecsemő rendelkezik autista spektrumzavarral. A betegség átlagosan négy-ötször több fiút, mint lányt érint.

Meglehet, hogy a család csak nagyon lassan fedezi fel, hogy a gyermek autista, s ez a folyamat mindannyiuk számára igen nehéz lehet. A rendellenesség nem mindig ugyanazokkal a tünetekkel jelentkezik, egyes gyerekeknél hamarabb, másoknál később. Azonban ahogy idősebbé válnak, egyre jobban reagálnak a különböző helyzetekre és emberekre, és egyre jobban élvezik a többi gyerekekkel való érintkezést, játékot. Az autista gyerekek számára is fontos az, hogy barátaik legyenek, és hogy szeretetet kapjanak a számukra kedves emberektől.

Azonban vannak gyerekek, akik távolságtartóak és zárkózottak maradnak, s azt a benyomást keltik, mintha nem lennének tudatában fizikai környezetüknek. Az ő számukra igazán nehéz szükségleteiket elmondani vagy kifejezni. Hajlamosak szokatlan, repetitív viselkedésre. Súlyosabb esetekben egyes gyerekek egyáltalán nem beszélnek. Az ő számukra, úgy tűnik, a többiek egyáltalán nem léteznek, a közösségi helyzetek felé nem mutatnak érdeklődést. Ezek az autizmus legfőbb ismertetőjegyei.

Az autizmussal rendelkező gyerekeknél igen eltérő tünetek jelentkezhetnek, amelyek súlyossága is rendszerint más a különböző gyerekek esetében. Viszont mindannyiukra igaz, hogy nehézségeik vannak a kommunikáció, a társas interakciók területén, lassabban tanulják meg az anyanyelvüket, illetve bizonyos esetekben sohasem kezdenek el beszélni. Szintén jellemző, hogy érdeklődési körük, kedvelt tevékenységeik száma viszonylag korlátozott. Az autista gyerekeknek csak egy része mutat súlyos tüneteket, ők egész életükben speciális gondozásra szorulnak.

Ugyanakkor az autizmus enyhébb formájával rendelkező, például Asperger-szindrómás gyerekek értelmi-megismerő (kognitív) és kommunikációs fejlődése nem sokkal lassabb az átlagosnál. Noha a társas interakciók terén hátrányban vannak, de a legtöbb területen életkoruknak megfelelő ütemben fejlődnek. Az intelligencia tesztek is megerősítik, hogy értelmi képességeik átlagosak, vagy akár az átlagosnál jobbak. Az Asperger-szindrómás gyerekek jelentős része képes normális iskolába járni, felnőttként pedig önálló életet élni és dolgozni. Vannak azonban olyan gyerekek is, akiknek speciális iskolára, illetve felnőttként is segítségre van szükségük.

Az autizmus tünetei igen sokfélék és eltérően súlyosak, ezért gyakran nehezen lehet azokat felismerni. Gyakran a szülők csak későn fedezik fel a problémát, és sokáig nem fordulnak orvoshoz vagy egészségügyi szakemberhez, csak amikor a gyermek viselkedése már komoly nehézségeket jelent. Ez pedig hatással van a diagnózisra, illetve arra, hogy mennyire lehet javítani a gyermek állapotán. Ha a betegséget nem fedezik fel, és nem kezelik, az negatív hatással lehet nem pusztán a gyermek fejlődésére, hanem a család életére is.

Noha még mindig nem ismertek az autizmus pontos okai, illetve nem létezik biztos kezelési mód, de a korai diagnózis és beavatkozás nagyon is hasznos az érintett gyerekek számára. Ezáltal lehetővé válik, hogy a gyermek a szükségletei szempontjából ideális fejlesztési, viselkedési és oktatási programokban vegyen részt. Például egy speciális nevelési program segíthet a tünetek csökkentésében, a viselkedés fejlesztésében. Ezzel nem pusztán a gyermek élete válik könnyebbé, hanem a szülőké, testvéreké, hozzátartozóké. Hiszen minden esetben az autizmus komoly terhet jelent az egész család számára.

Az autizmus kezelése során gyakori a gyógyszerek alkalmazása. Noha magát a betegséget nem lehet gyógyítani, de ezen az úton a tünetek egy részét meg lehet szüntetni, a gyerek viselkedési problémáit kezelni. Ugyanakkor a gyógyszereket tekintve sok még a feltáratlan terület, és bizonyos gyógyszerek mellékhatásokat okoznak. Emiatt az orvosok jelentős része csak súlyosabb eseteknél ír fel gyógyszereket

 

5O-GYAKORI TÁPLÁLÁSI HIBÁK

 

 

 

 

 

Minden sírásra etetés a válasz: Ha a pici sír, sok szülő azonnal azt gondolja, hogy éhes, ezért minden alkalommal megeteti. Így a babában az rögzül, hogy ha valami problémája van, arra az étel a megoldás. Ez felnőtt korban sem lesz másként: minden problémára nassolással reagál majd, éjszakánként kipakolja a hűtőszekrényt, végül elhízik.
Megoldás: Az éhségen felül rengeteg egyéb oka lehet a sírásnak, pl. fáradtság, hideg, meleg, kényelmetlen ruhadarab, hasfájás, anya hangulata, stb. Amennyiben nincs itt az etetés ideje, akkor türelemmel próbáljuk meg kideríteni a sírás okát.

Unszolás, túletetés: A felnőttekhez hasonlóan a babák sem esznek mindig ugyanannyit. Az étvágyukat befolyásolhatja a kedvük, az időjárás (pl. túl meleg), a kínált étel maga vagy annak illata, stb. Megoldás: A baba mindig tudja miből, mennyi kell a szervezetének. Türelemmel kell lennünk vele. Ha éhes enni fog. Túlzott unszolással csak az evés megutálását érjük el.

Túl korán kezdjük a hozzátáplálást: Az anyatej vagy annak hiányában a tápszer 6 hónapos korig fedezi a baba minden igényét, akkor, ha abból megissza a megfelelő, azaz a napi 8 dl-1 l közötti mennyiséget. 6 hónapos kortól bőven elég elkezdeni a hozzátáplálást. Napi egyszer kis adag gyümölccsel majd főzelékkel kiegészítve az anyatej mennyisége 5-8 dl-re csökken, de továbbra is ez a baba fő étele és itala. 1 éves korra érjük el a napi 5 dl tejalapú ital fogyasztását, amikor a napi 4-5 étkezés már főként főzelékekből, húsokból, gyümölcsökből áll.

Megoldás: A hozzátáplálást nem kell siettetni! Hagyni kell a babát a maga tempójában megismertetni az új ételekkel, ízekkel. Amíg anyatejből vagy tápszerből megissza a megfelelő mennyiséget, addig nem lesz hiánya semmiben sem. (Fontos! A mai tápszerek energiatartalma a korábbiaknál jóval alacsonyabb, ugyanis az Európai Unió 2006-os rendelete szigorúan meghatározza az egyes tápanyagok minimális és maximális mennyiségét. Ennek köszönhetően a tápszer összetétele minden másnál közelebb áll az anyatejéhez. Így az általánosítás, hogy a tápszeres baba elhízik, ma már nem igaz! )

Felesleges nassolás: A kisbabának nincs szüksége az édesség nyújtotta plusz és felesleges kalóriamennyiségre, és a fogcsírákat már ebben a korban is károsító cukormennyiségre sem. Gyakori probléma, hogy édességgel lakik jól a pici, és amikor érdemi étkezésre kerülne sor, akkor már nem éhes. Megoldás: Csak 3 éves kor után adjunk édességet a kisgyermeknek. Az édesség helyett inkább gyümölcsöt adjunk, így később is kerülni fogja a számára gejl ízt.

Mi történik, ha már "elrontottuk" a gyere-ket?
 

A legfontosabb, hogy rájöttünk, hogy hibáztunk.

Ha már olyan ételt adtunk a picinek, (pl. csoki, nápolyi, nassolnivalók, stb.) ami nem szükséges számára, akkor fokozatosan kell arról leszoktatnunk.

A legfontosabb, hogy megtanítsuk a rendszeres táplálkozásra, napi 4-5 alkalommal kis mennyiségek fogyasztására.

Már kis korban hagynunk kell őt mozogni és felfedezni a világot.

Ha nem megfelelően táplálunk, bizony meg van az esélye a gyermekkori elhízásnak. Gyakori probléma a nagy súllyal született (4500 g) csecsemőknél, hogy a szülő náluk is szeretné elérni 1 éves korra a születési súly megháromszorozását. Egy nagy babának is bőven elegendő 1 éves korra a 9-10 kg. Figyeljük meg, hogy az ekkora babák maguktól általában lassabban, de ugyanúgy fejlődnek, mint a kisebbek. Ezen a szülő, nagyszülő ne akarjon változtatni.  

 

51-HA A GYERMEK AZ IKREK JEGYÉBEN SZÜLETETT

.

 

 

Tudjuk, hogy a kisgyermeket minden érdekli, ami csak történik körülötte, de ha az Ikrek jegyében született, csaknem mindenkin túltesz kíváncsiságával. Igyekszik mihamarabb kapcsolatba kerülni a körülötte élőkkel. Erős közlésvágya miatt általában korán elkezd beszélni, és hogy megtudhassa, mi van a kiságyon-pelenkázón túl, többnyire gyorsan és ügyesen megtanul helyet változtatni is. Szereti, ha sétálni viszik, ha változatos helyszíneken tájékozódhat arról, milyen is a világ; örömmel szerez új ismerősöket.

Élénk figyelemmel kíséri a körülötte zajló eseményeket, és rendkívüli mértékben igényli a társaságot. Amit lát és hall, azt a későbbiekben javarészt rögtön tovább is adja, mivel igen lényeges számára, hogy az aktualitásokról ő tájékoztathassa elsőként környezetét. Érdemes már akkor is sokat beszélni hozzá, amikor ő maga még csupán mimikával és hangokkal képes visszajelezni.
Mozgékonyságából adódóan nevelése sok türelmet és odafigyelést kíván. Fontos, hogy nap mint nap biztosítsuk számára a megfelelő mozgáslehetőséget és levegőzést, különben nem lehet vele bírni. A rendszeres tevékenységekre, a szokásrendszer elfogadására elég nehezen vehetjük rá, ám éppen azért, mert igencsak könnyen motiválható, az Ikrek-gyermek számára nagyon fontos a jó napirend kialakítása.

Mindig gondoskodni kell arról, hogy eleget pihenjen, mivel a sok élmény intenzív befogadása és feldolgozása során hajlamos túlfárasztani magát. Elalvás előtt teremtsünk körülötte nyugodt körülményeket, és türelmesen, nyugodtan várjuk ki, amíg lassan lecsendesedik.
Étkezései nem zajlanak feltétlenül mintaszerűen. Inkább többször eszik keveset, mint egyszerre sokat, és ha már elégnek találja, nem táplálkozik tovább. Önállóbb korában meg-megfeledkezhet arról, hogy a neki csomagolt uzsonnát elfogyassza, hiszen mindig történik körülötte valami érdekes dolog, amiből semmiképpen sem akar kimaradni.
Játékait viszonylag hamar megunhatja, ezért pénztárcakímélő megoldásként ajánlatos olyasfajta eszközöket beszerezni számára, melyek variálhatók vagy mozgáshoz köthetők.

Amint az Ikrek-szülött nagyobbacska lesz, szülei megtapasztalhatják, hogy a kitartás és a rendszeretet nem tartozik legfőbb erényei közé. Egyszerre több dologba is belefog, közülük sokat félbehagy, hogy máris új kaland után nézhessen. Nem árt biztatni, hogy lehetőleg fejezze be, amit elkezdett, vagy legalábbis számolja fel megkezdett tevékenységét (rakja el a széthajigált játékokat, ruhákat). A példamutatás természetesen jelentősen megerősítheti az ilyesféle nevelő szándékú kérést.
A gyermekközösségekbe többnyire jól beilleszkedik, sok barátot szerez, igaz, váltogatja is őket. Bár a hangyaszorgalom távol áll tőle, gyors felfogásának köszönhetően nemigen akad problémája a tanulással. Az alapos, elmélyült ismeretszerzés helyett sokkal szívesebben választja az információk könnyed felcsipegetését, ez pedig hajlamossá teheti a felületességre is..

Növekedése során, mint mindenki más, az Ikrek-gyermek is egyre gyakrabban kerül önálló döntéshelyzetbe. Ez pedig nem ritkán problémát jelent számára, ugyanis egy-egy lépés mellett és ellen egyaránt rengeteg racionális, logikus érvet képes kiagyalni. Végül aztán az önmagával folytatott belső vitába belefáradva fejest ugrik az eseményekbe, vagy ha teheti, halogató technikát választ. Mindez épp olyan erőteljesen kihathat kapcsolatai alakítására, mint pályaválasztására.
Felnőttként javarészt emberközeli, mozgékonyságot és jó kommunikációs készséget kívánó területen bukkan fel. Jól megállja a helyét kereskedelmi, újságírói, szállítmányozási, utaztatási pályán, de tolmácsként, tanárként vagy menedzserként is boldogul.

Ha Ön személyre szóló, írásos babahoroszkópot, illetve családi horoszkópot szeretne készíttetni, "Horoszkóp" jeligére írhat az 1255 Budapest, Pf.: 244. címre. Szükséges adatok: születési hely, év, hó, nap, óra, perc, továbbá lakcím és telefonszám, hogy az asztrológus az elemzés feltételeiről részletes tájékoztatást nyújthasson.

 

52-ARCÜREG GYULLADÁS

 

Az orrmelléküregek gyulladásai

Általános jellemzők

Az orrmelléküregeinek gyulladás nagyon gyakori megbetegedés. Úgy becsülik, hogy a közép-európai népesség kb. 5%-a szenved krónikus arcüreggyulladásban.

 

Klinikailag leggyakrabban - felnőtteknél - az arcüreg (sinusitis maxillaris) érintett, majd a rostasejtek (ethmoditis), a homloküreg (sinusitis frontalis) és az iköböl (sinusitis shenoidalis) következnek. Gyermekeknél a rostasejtek gyulladása áll az első helyen.

Ha több arcüreg betegszik meg, polysinusitisről, ha valamennyi, pansinusitisről (egy- vagy kétoldali) beszélünk.

Az arcüreg gyulladás kialakulásának leggyakoribb formája, amikor az orrfőüreg betegsége terjed rá az arcüregre. Elvileg minden egyszerű nátha esetén megbetegszik az arcüreg nyálkahártyája is ("kísérő arcüreg-gyulladás"), legtöbbször azonban klinikai tünetek nem jelentkeznek.

A gyulladást vírusok, és baktériumok hozzák létre, de nagyon gyakran kevert fertőzésről van szó, amihez gombás fertőzés is társulhat. A lefolyást részben immunológiai faktorok (allergia, anergia), részben a kórokozók (virulencia) és a védekező rendszer közti kölcsönhatás módja szabja meg.

Az arcüreg-gyulladások kiindulási pontját speciálisan fogbetegség (10%) (gyökércsúcs-granuloma) is képezheti. Elsősorban a 2. kisőrlő és az 1. őrlő fogak betegségéről van szó. A kórokozók többnyire anaerobok, emiatt a sebváladék jellegzetesen bűzös. A beteg fog eltávolítása nélkül nem képzelhető el az arcüreg gyógyulása.

Fürdő- vagy uszoda-sinusitisről beszélünk, amikor úszás ill. búvárkodás után alakul ki az akut arcüreggyulladás. A vízbe merülés alkalmával, a vízzel kórokozók jutnak az orrfőüregbe ill. a melléküregekbe. A klór irritáló hatása is közrejátszik ennek a kórképnek a kialakulásban.

A kórokozó fajtájától, virulenciájától, a szervezet általános állapotától és az immunológiai reakció milyenségétől függően az arcüregben először hurutos állapot jön létre, ami létrehozza a vizenyős vagy a nyákos arcüreggyulladást. Ha a pangó váladék felülfertőződik, akkor az arcüreggyulladás gennyes formája alakul ki.

A kevert formák előfordulása sem ritka. Az arcüregben létrejövő kóros elváltozások a gyulladás időtartamától is függnek: A lefolyás szerint megkülönböztetünk akut (szubakut) és krónikus arcüreg-gyulladást.

Legjellegzetesebb tünetek a fejfájás és az arcfájdalom. Jellemző, hogy a fájdalom lehajláskor, emeléskor, köhögéskor, stb., tehát amikor az arcüregekben fokozódik a nyomás, erősebbé válik.

Akut arcüreg-gyulladásnál a fájdalom sokkal erősebb, mint a krónikus formánál. A krónikus arcüreg-gyulladásnál a fájdalom akár teljesen hiányozhat is. A melléküreg-fájdalomra jellemző továbbá, hogy a nyomásérzés a koponyában és/vagy a koponya elülső részén jelentkezik, ami szúró, fúró, pulzáló fájdalom érzet. 

Akut gyulladás esetén az érintett melléküreg fölött általában nyomási és kopogtatási érzékenységet figyelhetünk meg (arcüregeknél = az arcon, a fogak felett. Homloküreg gyulladásnál = a homlok tájék érzékeny; Rostasejt gyulladásnál = az orrfelőli szemzug nyomás érzékeny.

Az iköböl gyulladása esetén típusosan a tarkótájon, halántéktájon, ill. fej közepén jelentkezik a fájdalom.

Orr válladékozás:

A féloldali nátha - főleg felnőttek esetében - mindig gyanús arcüreg-gyulladásra! A váladék lehet színtelen és különböző viszkozitású. Kezdetben csak dugul az orrunk.

Ezt követően bő vízszerrű orrváladék jelentkezik.  Ha a folyamat tovább romlik, akkor a váladék besűrűsödik, nyúlós üveges fejér színűvé változik. Ez a nyálkahártyában elhelyezkedő kehely sejtek fokozott működése és elszaporodása miatt jön létre.

Ha az orrváladék baktériummal fertőződik, akkor elszíneződik, gennyes, sárga, zöldes, véresen festényezett lesz. Gyakran a váladék törmelékes, többnyire szagtalan, ritkábban bűzös (ilyenkor fog eredetű gyulladásra kell gondolni!).

A gennycsorgás nemcsak előrefelé, de - elsősorban a hátsó melléküregek gyulladása esetén - hátrafelé a garat fele is észlelhető.  Ez gyakran ingerköhögést hozhat létre. A gennycsorgást lokalizálva, a kivezető nyílások helyéből következtethetünk a megbetegedett melléküregre.

Gyakori tünet a gátolt orrlégzés. Agátolt orrlégzés lehet változó, vagy állandó. Egyoldali orrlégzés-gátoltság esetén mindig gondolni kell az arcüreg-gyulladásra. A gátolt orrlégzés miatt igen gyakori a horkolás. A horkolás további tünetekhez és betegségekhez vezethet.

A duzzadt orrnyálkahártya miatt nem ritkák a szaglászavarok. Fog eredetű arcüreg gyulladás esetén kóros szag érzet is jelentkezhet.

Az orrból kifolyó váladék elsősorban gyermekeknél orrbemeneti ekcémát hozhat létre. Az arcüreg-gyulladáshoz gyakran társulhat kötőhártya gyulladás is. A köhögés, rekedtség és/vagy a bronchitis a mélyebb légutak megbetegedésére utal.

Az általános tünetek közül leggyakoribb a levertség, kedvetlenség. Láz csak akkor fordul elő, ha általános fertőzöttségről van szó, ill. kezdődő szövődmények jelentkeznek. 
 

 Diagnózis felállításához az orr vizsgálata szükséges. A leggyakoribb vizsgálati eljárások az orr közvetlen vizsgálata, orr-endoscopia, Röntgen-vizsgálat, Computer Tomographia (CT), ultrahang-diagnosztika, szondázás, ill. punkció és arcüreg öblítés, az orrváladék bakteriológiai vizsgálata, próbafeltárás és szövetkimetszés.

Az arcüreg gyulladások gyógyszeres kezelésének alapelvei:

a.) Akut arcüreg gyulladás: Naponta többször nyálkahártya lohasztó orrcseppeket, spray-ket adunk, elsősorban az arcüregi nyílások felszabadításának célzatával.  Gyakran a nyálkahártya lohasztó szereket átitatott vatta-tampon segítségével juttatjuk az orrba.

Hasznos a helyi meleg alkalmazása (rövidhullám, infralámpa, solux lámpa). Ha a meleget nem érzi a beteg jó hatásúnak, hideg alkalmazása is megkísérelhető. A betegség kezdetén, ha a betegnek még nincs láza, izzasztó pakolások, forró fürdő jó hatású lehet. Rossz közérzet esetén ágynyugalom javasolt. Láz esetén az antibiotikumot lehetőleg csak célzottan adjunk.

 

 b.) Subakut arcüreg gyulladás. Ha egy héten belül a fenti kezelésre nem következik be javulás, szóba jön az arcüreg felszúrása és kiöblítése, esetleg az antibiogramnak megfelelő antibiotikummal történő átmosása. A lefolyástól függően injekcióban is adható antibiotikum. Egyébként az előzőekben ajánlott kezelést is folytatni kell.

c.) Krónikus arcüreg gyulladás. Öblítésekkel lehet megkísérelni a gyógyítást. Állandó katéter (főleg gyermekek esetén) megkönnyíti a kezelést. Amennyiben 6-10 öblítésnek nincs tartós eredménye, műtétileg kell a melléküreget kitakarítani.  Allergiás komponens esetén a kezelést antiallergiás kezeléssel kell kiegészíteni 


.

53- ÉLŐSKÖDŐK A KEDVENCEKBEN-PARAZITÓZISOK

ÉLŐSKÖDŐK A KEDVENCEKBEN

Sokan hiszik azt bizonyos betegségekrol, hogy velük nem fordulhat elo. Ilyenek a zoonózisok, a paraziták okozta, állatról emberre terjedo betegségek is: kevesen ismerik a valós veszélyt, ami pedig mindenkit, még az állatot nem tartókat is fenyeget.

Vadon élo és ház körül tartott állatok, legyenek azok nagyvadak, haszonállatok, rágcsálók, kutyák, macskák, madarak, baromfik vagy egyebek, egyaránt számtalan parazitát hordoznak szervezetükben. Ez igaz a házi kedvencek esetében is: bizony, még a kényén nevelt, plüsskuckóban tartott, samponnal fürdetett, pántlikás kiscica vagy selyempincsi is "otthont adhat" a legkülönbözobb bélférgeknek. Természetesen nem az állattartásról, netán a társállatról való lemondás a megoldás, hanem az, hogy mindenki ismerje ezt a veszélyforrást, és mindent tegyen meg az elkerülésére, amit állatgyógyászati segédlettel illetve megfelelo higiénia betartásával, elovigyázatossággal lehetséges.

A veszélyt felismerni, a szükséges ismereteket a köztudatban elterjeszteni annál is nehezebb, mivel a bélférgesség a húsevo háziállatokban nem okoz nagy, látványos megbetegedést. A legtöbb állat, különösen a felnott példányok gyakorlatilag tünetmentes hordozók lehetnek. Ennek oka, hogy az élosködo nem "legyozni" akarja a gazdaállatát, hanem sokáig akar táplálékforrásán élosködni. A féreg azonban nem specifikus gazdába kerülve - ilyen az ember is - igen heves és sokszor nem gyógyítható szövodményeket produkál. Ráadásul a húsevo állatok bélférgeit nagyon nehéz az emberi szervezetbol kihajtani.Gyermekkori balesetek és megelozésük

. PARAZITÁK

Számos parazita (élősködő) a gyomor-bélrendszerben él, innen veszi fel az emberi szervezet elől a táplálékot, de lehet pl. a hajas fejbőrön is. Fejletlen országokban gyakoribbak a parazitás fertőzések, de a turizmus, a légiközlekedés fejlődésével, megjelenésükkel hazánkban is számolni kell. Gyógyításuk speciális infektológiai szakismeretet igényel.

E betegségeknél is a legjobb megoldás a megelőzés, a higiénes rendszabályok pontos betartása. A bélrendszerben élő paraziták kimutatása az egy órán belüli friss székletből lehetséges csak, antibiotikumok, savkötők, kontrasztanyagok, hashajtók a paraziták kimutatását hetekre lehetetlenné teszik.

AMOEBIASIS

A legismertebb protozoonózis - embert károsító egysejtű okozta betegség. A bélben élő parazita hasmenés okozója lehet. Megelőzésének legfontosabb módja, hogy evésre alkalmas anyagok széklettel ne érintkezzenek. Székletvizsgálatra a teljes gyógyulás megállapításához még hat hónappal a vélt gyógyulás után is szükség van.

Gyógyszerei vénykötelesek: enyhe esetben iodakinol, metronidazol (Klion, Supplin), tinidazol (Tinidazole), súlyosabb esetben dehidroemetin, chloroquin (Delagil), doxiciklin (Vibramycin, Tenutan, Microdox, Huma-Doxylin, Doxypharm, Doxyhexal, Doxycyclin-Chinoin, Doxycyclin AL, Doxycyclin Stada), eritromicin (Eryc, Erythrotop)

GIARDIASIS

Ostoros egysejtű, a Giardia lamblia okozza. Ez a parazita puffadással, felszívódási zavarokkal járó bélbetegséget okozhat. Kimutatása székletből, epéből szondával lehetséges. Széklettel terjed. Gyógyszere a vényköteles metronidazol (Klion, Supplin), valamint a tinidazol (Tinidazole). Ez utóbbit az USA-ban nem ismerik. Nálunk viszont az ott használatos furazolidon nincs forgalomban.

BÉLFÉRGESÉG

A paraziták másik nagy csoportja a bélférgek. Az orsógiliszta hasi fájdalom, hasmenés okozója lehet, bélvérzést, vérszegénységet, fogyást idézhet elő, ilyen panaszoknál gondoljunk rá. A mebendazol (nálunk Vermox néven ismert) az erre hatásos gyógyszer, vényköteles.

A szalagférgek okozta bélférgesség fordul még elő gyakran hazánkban, gyógyszere a levamisol (nálunk Decaris néven van forgalomban). Megfelelő higiénés rendszabályokkal a férgesség is megelőzhető.

TRICHOMONAS

A Trichomonas okozta hüvely- és húgycsőgyulladásról, amelyet szintén protozoon hoz létre, ejtünk néhány szót. Gyógyszerei a metronidazol és a tinidazol (Klion, Supplin illetve az utóbbi Tinidazole néven vannak forgalomban), vénykötelesek. Nagyon fontos azt tudni, hogy kezelésekor a partner együttes kezelésére is kerüljön sor, mert egymásnak visszaadhatják a partnerek a fertőzést (ping-pong fertőzés). A gyógyszer mellékhatása a fémes szájíz, nyelvgyulladás, hányinger, sötétebb vizelet. A kúra alatt alkoholt fogyasztani tilos. Májbetegek, véralvadásgátlót szedők, terhesek csak fokozott óvatossággal használják.

  • seje, ha bélése műbőr vagy fordítva, a láb nem szellőzik.
  • Lehetőleg ne legyünk egész nap ugyanabban a lábbeliben. Nyáron járjunk sokat mezítláb, ahol csak lehet.
  • Fürdés után gondosan töröljük meg a lábat, különös tekintettel a lábujjak közötti területre.
  • A száraz, hámló szaruréteget rendszeresen távolítsuk el.
  • Használjunk gombaellenes fertőtlenítő szereket a láb és a cipők fertőtlenítésére. Vegyük igénybe az izzadós lábra használható lábdezodoráló készítményeket.
  • Fürdőkben, nedves helyeken, idegen helyen használjunk saját papucsot, cipőt.

 

 

 

54-HASHÁRTYAGYULLADÁS-ELHANYAGOLT VAKBÉLGYULLADÁS KÖVETKEZMÉNYE

 

 

Tünetek. Láz, nagy elesettség, hányás, hasfájdalom. A hasfal feszes, nagyon nyomásérzékeny. Az arc beesett, a szemek elárkoltak, az orr kihegyezett.

 

Gyógyítás. Átfúródásos hashártyagyulladás esetén mutét: az eloidézo okot meg kell szüntetni, és a genny levezetését hasfali csövön keresztül biztosítani. Eroteljes shock-ellenes és antibiotikus-kezelést vezetnek be.

 

APENDICITISZ. 

Tisztelt Szülők!

Gyermeküknél műtétet tervezünk, amelyhez  szükséges a beleegyezésük. Döntésükhöz szeretnénk segítséget nyújtani az alábbi tájékoztatóval, amelyből megismerhetik a betegséget, a beavatkozás módját, jelentőségét és következményeit valamint a szóba jöhető szövődményeket és kockázatot.

Az elvégzett vizsgálatok alapján gyermeküknek nagy valószínűséggel heveny féregnyúlvány-gyulladása van.

A betegségről

A heveny féregnyúlvány-gyulladás a leggyakoribb, jellemzően 3-4 éves kor felett előforduló gyermekkori akut hasi megbetegedés, amely gyorsan súlyosbodik, ezért sürgős sebészeti beavatkozást igényel. Fiatalabb gyermekeknél felismerése nehéz, a betegség lefolyása sokkal gyorsabb és gyakrabban alakulnak ki a szövődmények. Az első órákban még általában nem állapítható meg teljes biztonsággal, de a folyamat előrehaladtával már 12-24 óra elteltével jobban felismerhetővé válik. A súlyosbodó gyulladás 24-48 óra elteltével már a féregnyúlvány átfúródásához vezethet, amelynek a következménye hashártyagyulladás vagy tályogképződés a hasüregben. A kórlefolyást azonban számos (pl. életkori, anatómiai) tényező is befolyásolja, emiatt az átlagtól eltérő gyorsabb és hevesebb lefolyás éppúgy előfordul, mint lassabb és tünetszegényebb.

A kezelés célja és a műtéti javallat

Kezelés nélkül a betegség az életet veszélyezteti. A kezelés célja a gyulladt féregnyúlvány eltávolítása, előrehaladott esetben a már kialakult szövődmények kezelésével kiegészítve. A féregnyúlvány-gyulladás diagnózisa egyenlő a sürgős műtéttel, melyet azonban megfelelő műtéti előkészítésnek kell megelőznie (a beteget műtétre alkalmas állapotba kell hozni, ez esetenként több órába is telhet).

Lehetséges kezelési eljárások

·        gyanú esetén kórházi osztályon megfigyelés szükséges

·        amennyiben a betegség igazolódik vagy nem zárható ki egyértelműen, a műtét elvégzése indolt

·        a műtét során a gyulladt féregnyúlvány eltávolításra kerül, szükség szerint kiegészítve az érintett terület biztonsági csövezésével

·        előrehaladott esetben előfordulhat, hogy az átlyukadt, tályogban ülő féregnyúlvány eltávolítása technikailag nem kivihető. Ilyenkor átmeneti megoldásként a tályog külvilág felé történő csövezése történik, és a féregnyúlvány eltávolítására a folyamat megnyugvása után, hetekkel később kerül sor

·        a beteg féregnyúlvány körüli "letokolódás" (védő lobgát) ritkán tályogképződés nélkül is kialakulhat. Ilyenkor kivételesen előfordulhat, hogy a sebész - indokolt esetben - szoros kórházi megfigyelés és antibiotikus kezelés mellett a műtétet későbbi (alacsonyabb kockázattal járó) időpontra halasztja.

A betegre háruló kockázatok

Valamely beavatkozás abszolút kockázatmentességét egyetlen orvos sem garantálhatja Általában műtéti kockázatnak az eredménytelenség illetve az olyan szövődmények valószínűségét nevezzük, amelyek a szakmai szabályok betartása mellett is előállhatnak, bekövetkeztük előre nem látható és teljes biztonsággal nem védhető ki. Értelemszerű, hogy ezekért a sebészt nem terheli felelősség, ezt a (minimális) kockázatot a betegnek kell vállalnia, amikor beleegyezést ad a műtéthez. Ilyen kockázati tényezők pl. a szokatlan anatómiai viszonyok, más társuló betegség vagy kóros állapot, a szervezet szokatlan reakciója a műtét során felhasznált anyagokra illetve magára a műtéti beavatkozásra, nem sterilitási hibából fakadó ún. endogén fertőzés, megfelelő tanúsítvány ellenére előforduló anyaghiba. Mindezek a mindennapi gyakorlatban vérzés, utóvérzés, véletlen sérülés, belső varratelégtelenség, varratkilökődés, sebgennyedés vagy sebgyógyulási zavar, a várttól elmaradó gyógyeredmény illetve késői szövődmények (pl. hegesedés vagy hasüregi műtétek utáni bélösszenövések talaján kialakuló működési zavar) formájában jelentkezhetnek, de ezek statisztikai gyakorisága messze elmarad a műtét nélkül bekövetkező állapotromlás valószínűségéhez képest. Tudni kell, hogy heveny féregnyúlvány-gyulladás esetén annál nagyobb a szövődmények valószínűsége, minél előrehaladottabb a lobos folyamat, vagyis minél később kerül a beteg műtétre, különösen:

·        korai szövődményként bélműködési zavar (ún. "bélhűdés"), hashártyagyulladás, általános fertőzés ("vérmérgezés", szepszis), elhúzódó lázas állapot, tályogképződés, sebgennyedés, sipolyozás a hasfalon keresztül.

·        késői szövődményként fonalkilökődés a sebvonalból, összenövések miatti bélelzáródás.

 

55-A VIZSÉRV

 

Eredet:
A neve onnan ered, hogy a sérvtömlőben bél helyett csak tiszta folyadék van.

Megahtározás:
Anatomiailag a lágyéksérvhez hasonlít, azaz a processus vaginalis peritonei nem záródik el és a lemezei között folyadék halmozódik fel (1.kép)

Osztályozás, típusok:
Az elhelyezkedésétől és alakjától függően megkülönböztetünk ún. kommunikáló, testicularis, funicularis hydrocelét.
A kommunikáló típus egy a hasüreggel közlekedő szárral bír , és a herét általában körbeveszi. Jellemzője ,hogy megnyomva a benne lévő folyadékot a hasüregbe visszapumpálhatjuk.
A testicularis tipusnak valószínűleg a kommunikáló szára már elzáródott és csak a herét öleli körül. Nem kisebbíthető meg.
A funicularis tipus a funiculusban tapintható valahol önálló hólyagként.Gyakran a sérvkapuban ül és azt kitöltve esetleg kizárt sérv gyanuját keltheti.

Patomechanizmus:
Koraszülötteknél ,de gyakran érett újszülöttek herezacskójában is tapintahtó kommunikáló hydrocelét észlelünk.Ezek az esetek legnagyobb részében néhány hónap alatt felszívódnak,és semmiféle károsodást nem okoznak.Amennyiben a felszívódás nem történik meg a a hydrocele térfoglalása miatt a heréhez húzódó ereket comprimálja és hereathrophiához vezethet.
Későbbi életkorban megjelenő hydrocele általában valamilyen köhögéssel járó banalis felső léguti infectió vagy eneteristis után jeletkezik. Valószínűleg a processus vaginalis ezen esetekben sem zárodott el teljesen és az átlagosnál nagyobb hasprés (sok köhögés) vagy több szabad hasűri folyadék (enteritis, vagy hydrocephalus ventriculo-peritonealias shunt) miatt hirtelen feltelődik.

Panaszok, anamnézis:
Panaszokat csak ritkán okoz. Extrém nagyra is nőhet.Feszülése viszont csecsemőkorban is gyakori fájdalmas sírást ,nyugtalanságot okozhat. A szülők többnyire észreveszik és tapintják a scrotumban.

Általános vizsgálatok:
Fizikális vizsgálattal könnyen diagnosztizálható. Jellemző, hogy a scrotumon kékesen áttünik.(Gyakran trauma következtében kialakult haematomának gondolják.)

Célzott vizsgálatok:
Ha tapintással nehezen különíthető el a sérvtől, akkor érdemes egy pupillalámpával átvilágítani.A hydrocele átvilágítható, míg a sérv nem, bár ez a vizsgálat nem minden esetben megbízható.

Diferenciáldiagnosztika
Különösen fontos az elkülönítés 1 éves kor alatt, mert a hydrocelét ilyenkor nem operáljuk meg, a lágyéksérvet pedig igen. Nehéz lehet a sérvkapuban ülő funicularis hydrocele és a kizárt sérv elkülönítése.Az utóbbinál azért több általános panasz is van. ( fájdalom, nyugtalanság,hányás,)

Kezelés:
Ha a vízsérv másfél-két éves korig nem szívódik fel műtét indokolt. Egy éves kor alatt műtétet csak akkor végzünk, ha a hydrocele kifejezetten feszül és panaszt okoz.
A műtét:
A gyermekkori hydrocele műtéti megoldása eltér a felnőttkoritól. Gyermekkorban mindig lágyéktáji behatolásból tárjuk fel a funiculust. A hydrocele communicáló szárát kipreparáljuk (2 kép) , átvájuk aláöltjük.A hydrocele distalis tömlőjét hosszirányban a heréig felhasítjuk.Nem kell az egész tömlőt eltávolítani. Néha Winkelman szerint kifordítjuk.A felnőttekben scrotalis behatolásból hydrocelezsákot hasítják fel és fordítják ki,de itt közlekedő szárat általában már nem találnak ezért nem is keresnek.A hyrocele punctiója hatástalan és a ductus deferens sérülés veszélye miatt tilos is.

Komplikációk:
A műtét után a herezacskó beduzzadhat,recidíva kb. 1-2%-ban fordulhat elő.

56-A SZÉKÜRITÉS ZAVARAI GYERMEKKORBAN

-HASMENÉS-SZÉKREKEDÉS.

 

 

széklet, hasmenés, székürítés, zavarai, reflexműködés, bélfertőzés

Kisgyermekkorban, bár néha mellékesnek tűnik, sok olyan probléma merül fel, amely a székeléssel összefügg.

A bélrendszer féregszerű mozgását, a bélfal összehúzódását ellazulását automatikus módon működő idegsejtek, idegdúcok és rostok szabályozzák. A mechanizmus célja, hogy a tápanyagokat is tartalmazó emésztőnedvekkel keveredett béltartalmat a bélműködés továbbítsa. Ennek során az értékesíthető, átalakított és hasznosítható anyagok a bélbolyhok bonyolult működésével felszívódnak, a salakanyag pedig tovább passzálódik.

A béltartalom székletté formálása a vastagbélben történik, majd annak eltávolítása a végbélműködés utolsó fázisa lesz. Normális körülmények között szakaszos, periodikus, tudatos ingert kiváltó jelzés vezeti be a székletürítés folyamatát. A tudatos kontroll az idegrendszer, illetve az agyi reflex-funkciók fejlődésével alakul ki. Egészséges viszonyok mellett a székürítés naponta egy alkalommal következik be a csecsemőkor után, de két-három naponként jelentkező széklet sem mondható biztosan kórosnak. A reflexműködés kialakításával elérhető, hogy a nap azonos időpontjában következzen be a székelés. A béltartalom salakanyagának mennyisége, milyensége és az ürítés gyakorisága több tényezőtől függ.

Ilyenek:

  • A táplálék összetétele, emészthetősége, folyadéktartalma határozza meg a normális vagy kóros székürítés mivoltát.
  • Gyulladást okozó bélbetegségek hasmenést okoznak.
  • Székrekedéshez vezetnek egyes pszichés zavarok, veleszületett organikus bélbeidegzési hibák, és szerzett bél, illetve végbél körüli betegségek.
  • Táplálkozással, táplálékkal kapcsolatos zavarok okai:

Sajnos, manapság egyre gyakrabban fordul elő, hogy a gyermekek éheznek, és a kényszerű szomjazás is a széklet besűrűsödését, székrekedést okoz. A bélműködést jelentősen csökkentik egyes táplálékféleségek, például kakaó, csokoládé, banán, füge, mákos ételek. A szorulás mellett hasi görcsök, puffadás, rossz közérzet lehet jellemzője a bélműködés zavarának. Ilyenkor a széklet tömegesebb, keményebb, amely az ürítés során fájdalmat okozhat. A fájdalomtól való félelem a széklet visszatartását váltja ki. Fokozódhat a funkciózavar, ha a felhalmozódott bélsárrögök föltágítják a vastagbeleket. A pangó széklet erjedésnek indul, ezért híg, túlfolyásos "hasmenéses" bűzös ürülés észlelhető, a fehérnemű gyakran szennyezett lesz.

A bél nyálkahártyájának gyulladását kiváltó bakteriális kórokozók (bélfertőzések) vérhas, kolera, szalmonella, romló vagy romlott ételekben lévő baktériumok, vagy azok mérgező anyagai súlyos hasmenést okoznak, ezért jelentős folyadékveszteség következik be, és a szervezet kiszárad. Hasmenések során a 34 éves korú gyermekeknél a lazább nyálkahártya miatt előfordulhat a nyálkahártya előesés, amely riasztó képet mutat.

A székrekedést okozhatják például a túl korai és szigorú tisztaságra szoktatás, ilyenkor az ürítés akaratlagos vagy tudató módon gátolt. A dackorszakban is előfordulhat hasonló jelenség, ezzel kapcsolatban lehet még az a tény, hogy a fiatalabb testvérrel való foglalkozás féltékenységet vált ki és szorulást eredményez. Székrekedést okoznak különféle organikus kórképek. Ilyenek a bélmozgásért felelős beidegződési rendszer betegségei, például az idegsejtek fejletlensége vagy hiánya.

Ez súlyos kórfolyamat, amely már az újszülöttkorban is megnyilvánul. Amennyiben kisebb bélszakaszra terjed ki a beidegzési hiba, a későbbi életkorban a passzázs zavar makacs székszorulásra vezet. Ezen esetekben sebészi beavatkozás nem kerülhető el. A végbéltájék berepedése, sipolyjárat kialakulása, a környék gyulladásos folyamatai a fennálló betegségek időszakára a széklet visszatartását eredményezi.

A tartósabb székszorulás, a széklet felhalmozódása a vastagbelekben a vénás rendszer pangását okozhatja, és ezzel az aranyeres csomók létrejöttét segíti elő. Tehát, ha a szülő gyermekénél tartós székelési panaszokat tapasztal, vagy a szorulás igen jellemző tüneteit észleli, célszerű, ha igénybe veszi az orvosi, sebészorvosi segítséget, hogy a szükséges megoldás kellő időben történjen, így elkerülhetők a későbbi komoly következménye

 

 

57-AZ ÖVSÖMÖR



 

Az övsömör (herpes zoster) és a bárányhimlő kórokozója azonos, de az övsömört nem a bárányhimlős gyerekektől kapják el az idősebbek, hanem a gyermekkorban átélt bárányhimlő utáni védettség csökkenésével a fertőzés újra aktivizálódhat mindannyiunk szervezetében. A gerincoszlop melletti idegdúcokban ott marad a vírus, amely később a fájdalmas kiütések kiváltója.

 

Az első tünet általában égő érzés, zsibbadás, viszketés vagy szúró fájdalom, mely rendszerint a törzsön vagy az arcon jelentkezik, de mindig csak az egyik oldalon. Időnként előfordulhat láz és általános gyengeség is. Néhány nappal később csoportosan előforduló kiütések lépnek fel, melyekből tiszta, folyadéktartalmú hólyagok keletkeznek.

 

Később tartalmuk zavaros lesz, majd ezt követően a hólyagok megnyílnak és pörkösödni kezdenek. Néhány beteg csak enyhe bizsergést érez, míg mások súlyos és intenzív fájdalmat panaszolnak. Amikor néhány nap vagy néhány hét múlva a var leesik a hólyagokról megszűnik a fájdalom, s a betegek többsége szövődmények nélkül meggyógyul.

 

Az övsömör különösen súlyos lefolyású lehet gyenge immunrendszerű betegeknél, akikben a vírus a belső szervekbe juthat és tüdő,- valamint agyi betegséget okozhat. Másoknál fájdalmas utóhatások, ún. postherpetikus neuralgiák jelentkezhetnek. Ez általában idősebb betegeknél jelentkezik, s hónapokig vagy igen ritkán, évekig ta

 

 58-MOZGÁSFEJLŐDÉS-EGYÉNI FEJLŐDÉSI RITMUS

 

 

 

A mozgásfejlődés nem ítélhető meg azonosan a gyermekeknél, nagyok az egyéni különbségek. Vannak lassabban és gyorsabban fejlődő gyermekek.

A mozgásfejlődés látványos, gyakori, hogy életkorhoz kötik a felnőttek az elvárásaikat.

Nehezen türtőztetik magukat a felnőttek, minél nagyobb mértékű a mozgásfejlődésben a csecsemő lemaradása, annál erőteljesebben segít.

Ennek során a lassabban fejlődő gyermek elveszti mozgáskedvét, egyre kevesebb örömet talál benne.

Ügyetlenné, bizonytalan mozgásúvá válik, ez kitolódik a későbbi, sőt a felnőtt évekre is.

Ok - okozati összekeverés, később utalnak rá, hogy már csecsemő korában is ügyetlen volt, lassan fejlődött.

A felnőttnek nem az a feladata, hogy új formákba tegye, vagy lépegettesse, segítséggel mozgassa a gyermeket.  Úgy kell a gyermekek napját megszervezni, hogy aktív tevékenységgel töltse egész napját. A mozgáskedv fenntartásához fontos, hogy biztonságba érezze magát, számíthasson arra, hogy jelzéseire figyelnek. A megfelelő tárgyi feltételek, az elegendő hely, megfelelő célszerű ruházat is nagyon fontos.  Hozzájárul a mozgáskedv fenntartásához a felnőtt öröme, de még öröme kifejezésével se késztesse a csecsemőt, kisgyermeket a hosszabb gyakorlásra, többszöri próbálkozásra.

Időt és lehetőséget kell biztosítanunk a saját mozgásfejlettségi szintjén az önálló, aktív tevékenységre, begyakorolhatja a mozgásformákat, nagyon hamar behozza a lemaradását.

Mozgás szerepe a személyiségfejlődésben: a kompetencia kialakulása szempontjából nagyon fontos.  Sikerélményhez vezet, ha egy mozgásformát önmaga vesz fel, tudja, hogy mire képes, meddig tud elmenni. Saját belső késztetése, hogy a környező világ ingerére új, magasabb helyzetbe kerüljön.  Nő a figyelme, megtanul figyelni mozgására, összerendezésre, megtanulja használni a testét, hogyan tudja szabályozni mozgását.

A mozgás révén megtanulja saját testét, énjét, így jut térélményhez, mozgással ismeri meg a környező teret, és ebben önmagát.

Az önállósodás élményét adja, ő ér el valamit, azt a tárgyat, ami érdekli, nem kiszolgáltatott a felnőttnek, kompetens.

saját mozgástempóját követve halad a fejlődésben, kisebb kudarcokat él át, a kicsi kudarcok révén sajátítja el a  kudarc feldolgozását, elsajátítja a kudarcképességet, megtanul a sikerért dolgozni, akarja, kitartóan gyakorolja, a gyakorlás közbeni sikertelenséget önmaga feldolgozza, újra próbálkozik mindaddig, amíg a sikert el nem éri. Így biztonságban tanulja meg a mozgásformákat.

A tárgyi feltételek: kényelmes, külön fekhely, hempergő, terasz, kert, homokozó, pancsoló, terméskővel kirakott terület, füves rész.

Mozgásfejlesztő eszközök, ruházat, pelenkázat, cipő, papucs.

Játékszerek, amelyek változatos tevékenységre serkentik.

59-MIGRÉNES FEJFÁJÁS-

 

 

 

 

 

 

Mindenkinek fáj a feje legalább egyszer életében. Van, aki nem ilyen szerencsés. Könnyű kimondani, hogy fáj a fejünk. Hogy tenni tudjunk ellene, fontos jellemezni: hol, hogyan, milyen gyakran, mennyi ideig tart, van-e bevezető vagy kísérő tünet, kiváltja-e valami?Előfordulási gyakorisága az élettartam folyamán 9-10010. Gyermekkorban is jelentkezhet, azonban a betegek 90%-ában 25-35 év között alakul ki először, és a nőkben kétszer olyan gyakori, mint a férfiakban. Jellegzetessége, hogy visszatérő fejfájásrohamok formájában jelentkezik.

Az egyes rohamok szakaszai:
1 ) bevezető szak: fáradtság, levertség, ingerlékenység, tompultság vagy indokolatlan jókedv jellemzi.
2) előjel: egyik vagy mindkét szem látóterében vakító fények, csillámló cikk-cakk vonalak, szikralátás vagy látótérkiesés alakul ki.
3) fejfájás: rendszerint féloldali, görcsös, lüktető, hasogató fájdalom, melyhez hányinger, hányás csatlakozik és a hang, a fény, a szag, a beteget zavarja, fizikai munkavégzés az állapotát súlyosbítja.
4) lábadozás: a fejfájás elmúltával még erőteljes fáradtságérzés, kimerültségérzés jelentkezik, amely azonban egyre csökken és hamarosan a szokott egészségi áIlapotába tér vissza a beteg.

Migrénes romhamot kiváltó tényezők:  

-          fogamzásgátló tabletták
- időjárási frontok (légnyomásváltozás)
- banán, narancs
- érlelt, sárga sajtok
- magas kakaóvaj-tartalmú csokoládé
- élelmiszer-tartósító szerek
- szagok, illatok
- kínai konyha
- szardínia
- vörösbor
- alváshiány
- stressz
- menstruáció

6O-A VÉRKÖPÉS LEHETSÉGES OKAI-

-           

-           

-           

-          Emésztőrendszer. A gyomor- bélrendszerből eredő vérzést haematemesisnek nevezzük. Ebben az esetben hányással, nagyobb mennyiségű vér ürülhet, illetve olyan kórkép állhat a hátterében, amely sürgős orvosi beavatkozást tesz szükségessé.

-          Szív- és érrendszer. Gyakran állhatnak véres köpet hátterében veleszületett vagy szerzett szív- és érrendszeri betegségek (aorta tágulat repedése, bal kamra elégtelenség, billentyűhibák). A szívbetegek jelentős része egy életen át alvadásgátló terápiában részesül, melyet szorosan kellene ellenőrizni, a megfelelő táplálkozást, illetve egyéb gyógyszerekkel való kölcsönhatást figyelembe kellene venni ahhoz, hogy a vérben ne alakuljon ki valamilyen szintű túladagolás.

-          Hematológiai problémák, vérzékenység. Gyakran csak a nem megfelelően beállított vérhígító gyógyszerek okoznak fokozott vérzékenység által véres köpetet. Ilyenkor egy apró nyálkahártya-sérülés is elég.  Vannak olyan gyógyszerek, amelyek fokozzák a vérzékenységet, vagy csökkentik a trombocyták számát, mely szintén a vérzést segíti elő.

-          Kóros vérzéshajlam. Ritka okok egyike lehet, de kiváltó ok nélküli, hosszantartó tünet esetén gondolni kell a kóros vérzéshajlamra is, melynek alapvető oka lehet valamilyen érrendszeri defektus vagy alvadási folyamat egyik jelentős faktorának defektusa. (II, VII, X, IX alvadási faktorok hiánya).

-          Vizsgálatok következménye. Bizonyos vizsgálómódszerek, mint hörgőtükrözés, tüdő tű-mintavétel (transthoracalis vagy transbronchialis biopsia), vagy gyomortükrözés után, vagy terápiás kezelés, mint vérrög oldás során (fibrinolízis) is jelentkezhet véres köpet.

-          Autoimmun betegségek. Gyakran járnak tüdőérintettséggel is, így bizonyos esetekben véres köpet is jelentkezhet pl.: SLE, Wegener granulomatosis, Goodpasture szindróma, Schönlein– Henoch purpura, antiphospholipid szindróma esetén.

-           

 

 

61-HASMENÉSEK-ROTAVIRUS FERTŐZÉS-

 

 

 

A klinikai tüneteket a kórokozó típusa nagymértékben meghatározza. A baktériumok a bélnyálkahártya károsítása révén általában nyálkahártyafekélyeket okoznak. Általános tünetek, láz, rossz közérzet, valamint hasi fájdalom, nyákos, véres, esetleg gennyes híg széklet jellemző. A végbél tájékán kialakuló fekélyek kínzó székelési ingert okoznak. A köznyelvben a fenti tünet együttest nevezik vérhasnak. Ezt általában a Shigella és az Escherichia coli nevű baktériumok okozzák, azonban egyéb kórokozók is állhatnak a háttérben. Külön kiemelendő a Salmonellák által okozott gastroenteritis. A tünetek általában a fertőzött étel fogyasztását követően 12-48 óra múlva jelentkeznek. Kezdetben émelygésre, majd hasi görcsökre panaszkodnak a betegek, majd később láz, hányás és hasmenés jelentkezik. A széklet általában vizes, de tartalmazhat nyákot és vért is. A betegség általában 1-4 nap alatt gyógyul.


A vírusok (Rotavírus, Adenovírusok) általában a bélbolyhokat károsítják. Ily módon akadályozott a folyadék és az elektrolitok felszívódása. A fertőzést követően 48 órán belül láz, hasi fájdalom mellett nagy mennyiségű vizes, rizslészerű hasmenés lép fel. A gyomor-bélrendszert érintő fertőzések gyakran társulhatnak hányással is.

A vírusok és baktériumok mellett különböző férgek és egyéb paraziták is szerepet játszhatnak hasmenés kiváltásában. Az egysejtűek (protozoonok) közül főként az Entamoeba és a Giardia. Mindkét kórokozó a fertőzött egyének, illetve állatok székletével terjed. A fertőzés terjesztésében szerepet játszik többek között a fertőzött víz, talajszemcsék (homokozó!) is. A tünetek igen változatosak lehetnek, gyakran igen enyhék, haspuffadás, émelygés, hasi diszkomfort érzés jelentkezik csak, azonban súlyos hasmenés és felszívódási zavar is kialakulhat.

A féregfertőzésekre jellemző, hogy a tünetek általában igen enyhék lehetnek, ritkán alakulnak ki szisztémás tünetek, mint például láz. A leggyakoribb kórokozók a galandférgek (Taeniak), illetve a cérnagiliszta (Enterobius vermicularis). A fertőzés jellemző tünetei hasi panaszok, hasfájás, hasmenés, sápadtság, vérszegénység, és fogyás lehetnek. A cérnagiliszta okozta fertőzés diagnosztikus tünete az éjszaka jelentkező végbéltáji égő, viszkető érzés.

Hosszú antibiotikum kezelés mellékhatásaként is kialakulhat hasmenés, mivel az antibiotikum elpusztítja a normál bélflórát. Bizonyos baktériumok azonban ellenállóak a kezeléssel szemben, és nagy mennyiségben elszaporodnak a bélben, ez által hasmenést okozva.

A hasmenést okozó kórokozó laboratóriumi kimutatása nem feltétlenül szükséges. Sokszor az orvos már a tünetek alapján is fel tudja állítani a diagnózist. A székletből vér és fehérvérsejtek mutathatók ki, amely a bakteriális eredetű hasmenések esetén lehet diagnosztikus. A széklet laboratóriumi vizsgálata során egyértelműen kimutatható és azonosítható a kórokozó. A vírusos eredetű hasmenések esetén a székletből gyorstesztek segítségével kimutathatóak a kórokozók. Parazitafertőzés gyanúja esetén a széklet mikroszkópos vizsgálta segítségével állítható fel a diagnózis.

A krónikus hasmenéseket okozó betegségek esetén a tünetek igen eltérőek lehetnek. A betegségekre általában nem jellemző a láz, ritkán társul hányással. Jellemző ezzel szemben a hasi fájdalom. A tartósan fennálló krónikus hasmenés következtében súlymegállás és fogyás is jelentkezhet. A panaszok hátterében álló betegség megállapítása általában gastroenterológus szakorvos feladata. A kivizsgálás során a vérvételi vizsgálatok mellett szükség lehet hasi ultrahang, esetleg tejterheléses vizsgálatra, bizonyos esetekben vastagbéltükrözés (colonoscopia) elvégzése is indokolt lehet.

 

62-SÁNTITÁS-PERTHES KÓR-

 

 

A betegség földrajzi előfordulása nagyon érdekes: a mérsékelt övön kívül más éghajlati területen nemigen fordul elő. Fiúknál háromszor gyakoribb, mint lányoknál

A Perthes-kór lényege, hogy a combcsont fejének vérellátása zavart szenved, aminek következtében az elhal, és a combcsont fejének deformálódása alakul ki. A vérellátási zavart leggyakrabban sérülés, trauma okozza, vagy valamely lázas betegséget követő, immunológiai alapon kialakuló ízületi hártya gyulladás. Fokozottan veszélyeztetettek azok a gyerekek, akiknél felsőlégúti hurutos megbetegedés után átmeneti csípőízület gyulladás alakul ki.

Mik a legyakoribb tünetek?

Leggyakrabban a szülők, barátok, óvónénik vagy tanárok észlelik a hetek vagy hónapok óta fennálló sántítását vagy más jellegű furcsa járásmódját, amely nem folyamatos: egyszer észlelhető, egyszer nem. A gyermek fájdalmat jelezhet a csípőjében, a combjában vagy a térdében, de a fájdalom jelenléte nem törvényszerű. Ritkább esetben a gyermek heveny, nagyfokú csípőízületi fájdalmat érez, és ezért kerül az orvos látókörébe.

A fizikális vizsgálat során az orvos különböző testhelyzetekben, eltérő mozdulatok végrehajtása közben megfigyeli a gyermek járását, mozgását. Előrehaladott esetben kórjelző a beteg oldali izomzat sorvadása.

Elengedhetetlen a csípőízület röntgenfelvétele, amelyen a betegség radiológiai jelei általában jól felismerhetők. A tüneteket akkor is komolyan kell venni, ha azok banálisnak tűnnek. Mivel a betegség tünetei hol előjönnek, hol elmúlnak, negatív eredmény esetén az orvosi vizsgálat megismétlése szükséges egy későbbi időpontban.

Hogyan kezelhető a Perthes-kór?

A kezelés korai diagnózis esetén pihenés és fizikai kímélet, az alsó végtag mozgatásának minimalizálása. Szükség esetén az iskolai torna alóli felmentés is szóba jön. Előrehaladott esetben műtétre kerül sor, amelyet 4-6 hétig medencegipsz viselése, majd gyógytorna és átlagosan 6-12 hétig járássegítő, tehermentesítő eszköz (mankó) használata követ.

Az időben felismert és kezelt Perthes-kór nyom nélkül gyógyul, egyébként csípőízületi korlátozottság maradhat vissza. A műtét az érintett végtagot 0,5-1 cm-rel megrövidíti, ám ez a különbség a gyermekkor végére általában megszűnik. Nagyon fontos, hogy a növekedés végéig a gyermek rendszeres ellenőrzése szükséges a maradandó mozgásnehezítettség elhárítása végett.

 

63-NYITOTT GERINC.

 

A gerincvelo – a magzati életben fejlodése folyamán – a velolemezbol velocsové alakul. Ha ez a fejlodés zavart, a záródás tökéletlen és a velocso egyes részei nyitva maradnak. A záródási zavar különbözo súlyosságú lehet.

·                     A legenyhébb formában csak a gerinccsatorna záródási zavara áll fenn, és egy vagy több csigolyaív nyitva maradását lehet a röntgenfelvételen megállapítani. Leggyakrabban az 5. deréktáji csigolyán fordul elo és csak ritkán okoz panaszt. Esetlegesen némileg korlátozottabb a gerinc elore-hátra hajlítása, többet fáj az érintett dereka, mint átlagos esetben ez be szokott következni. A problémát jelezheti, ha sokáig fennmarad a gyermeknél az éjszakai "bepisilés", vagy kb. 10-12 éves korában túlzottan "kivájt" alakúvá válik a talpa. Ezeknek a tüneteknek az észlelésekor röntgenfelvétellel lehet kimutatni a csigolyaívek nyitottságát. – A súlyosabb eseteket jelento gerincvelosérv (meningomyelokele) ismertetése a 7. pont alatt olvasható!

·                     Kezelés, terápia: javasolt a nagyobb súlyok, terhek cipelésének elkerülése, hirtelen törzsfordulatok, bokatorna, esetleg betét a cipoben, a jobb bokaterhelés miatt.Végtagredukciós fejlodési rendellenességek, szerzett végtaghiányok

·                     dysmelia: olyan gyujtofogalom, amely kifejezi a teljes vagy részleges végtaghiány, illetve -többletrészt

·                     kiváltó ok: lehet örökletes vagy a magzat fejlodését valamilyen kórok károsítja, ez esetben veleszületett, vagy traumás történés miatt szerzett, és különbözo mértéku végtagérintettség következhet be (pl. 1 kézen lévo ujjöszszenövéstol a totális 4 végtag hiányáig)

·                     tünet: születéskor látható állapot, amelyhez társulhat valamilyen belszervi megbetegedés is, pl. veleszületett szívfejlodési rendellenesség – a csökkent testfelszín miatt megváltozik a keringés, a szervezet hoháztartása, izzadékonyabbak, nagyobb a folyadékfelvételi igényük – a nagyobb terhelésnek kitett végtagcsonkok borfelülete érzékenyebb, sérülékenyebb, a "használat" miatt érdesebb lehet

·                     kezelés, terápia: végtaghiány mértékétol függoen a minél önállóbban végezheto funkciók elérése érdekében különbözo muvégtagokkal való ellátás (felso végtag hiánya esetén: muvégtag, vagy olyan csonkra felveheto segédeszköz, amelyhez különbözo eszközök – pl. kanál, ceruza, olló stb. – illesztheto, továbbá alsó végtag hiánya esetén muláb, vagy mulábak – fontos a muvégtagok fel- és levételének tanítása, illetve a használatuk tanítása – egyensúlyfejlesztés, esés tanítása, csonkok aktív tornája, praktikus mozgások tanítása károsak azok a mozgások, amelyek a meglévo izületeket túlterhelik, illetve a sérült oldal, testrész inaktivitása

 

 

 

64-MIKOR GONDOLJUNK-ROSSZ- BETEGSÉGRE

 

 

A háziorvos munkája során a több tízezer vizsgálatból összesen kb. 4-5 alkalommal fordul elő, hogy gyermekkori leukémiát vagy malignus daganatos betegséget kell felismernie.

A leggyakoribb tünetek a malignus folyamat lokalizációjától függően változnak.

Leukémiák figyelemfelkeltő tüneteként előfordulhat sápadtság, bőrvérzés, tapintható nyirokcsomó, máj- és lépmegnagyobbodás, elhúzódó súlyos infekció. Gyanújelek esetén a vérkenet legtöbb esetben eligazítást ad.

A szolid tumorok közül agytumorra elsősorban a mással nem magyarázható magatartásváltozás, a tanulási eredmények romlása, fejfájás, látásromlás (szemüveggel nem korrigálható), hányinger, reggeli hányás, szédülés, járásbizonytalanság utalnak, melyek általában azonnali kórházi kivizsgálást, neurológiai konzíliumot és lehetőség szerinti MR vizsgálatot igényelnek.

Gyakran elkésve merül fel 2 éves kor alatt fellépő retinoblastoma, amelyre a pupillában megjelenő szürkés visszfény (leukocoria, macskaszemtünet) vagy hirtelen keletkező strabismus esetén kell gondolni.

Tapasztalatunk alapján nagyon fontos külön kiemelni a ritka, elsősorban a tizenéves korban jelentkező csonttumorokat, melyeknél olykor több mint 1 éves anamnézis előzi meg a végleges diagnózist. Főként a magas növésű lányoknál és fiúknál jelentkező aszimmetrikus _ valamely végtagra, gyakran csípőre, vagy gerincre lokalizálódó -fájdalomkor nem szabad elfeledkezni a lehetőségéről. Gyakran észleljük, hogy az alapellátásban növekedési fájdalomként diagnosztizálják, s akár több hónapig különböző kenőcsökkel, fájdalomcsillapítókkal kezelik minimális diagnosztikai lépések (pl.: RTG) nélkül. Irányadó lehet, ha a gyermek éjszaka alvás közben is felébred a fájdalomra, vagy ha a fájdalom tartósan, ismételten fennáll. Mindenképpen indokolt 1 hónapon túl fennálló panaszok esetén RTG felvétel készítése az adott csontról vagy régióról.

A többi szolid tumor esetében a tapintható terime, csontvelői áttét esetén az elégtelen vérképzés jelei irányadók lehetnek.

Összefoglalva: a kivizsgálás legfontosabb szempontja, hogy minden esetben gondolni kell malignus daganatos betegség lehetőségére, és alapos gyanú esetén a részletes kivizsgálást valamelyik központban kell elvégezni.

·                     a másodikra 3-4-hetes korban;

·                     a harmadikra 3-4 hónapos korban.

E három alkalom akkor is szükséges, ha a korábbi vizsgálatokon mindent rendben talá

 

 

65-KERÉKPÁROS BALESETEK

 

 

Örvendetes módon a kerékpáros turizmus növekvő tendenciát mutat, szinte valamennyi kerékpárkölcsönzőben lehet gyereküléses kerékpárt beszerezni. Akár biciklis ülésben, akár saját kerékpáron közlekedik gyermekünk, nem árt néhány dologgal tisztában lennünk.

Milyen kerékpárülést válasszunk? Az elmúlt tíz évben rohamosan nőtt azon családok száma, ahol már egész kisgyermekkortól biciklizéshez szoktatják a gyermeket. Nem mindegy azonban, hogyan! Kerékpáros ülésbe csak olyan gyermeket ültessünk, aki már stabilan ül, meg tudja tartani magát. A biciklis ülések közül mindenképp olyat válasszunk, amely a vázra szerelhető - azaz nem a csomagtartóra. Egyrészt ez stabilabb, másrészt rugalmas, így nem terheli a gyerek gerincét. Szintén nagyon fontos szempont, hogy az ülés megfelelő védelmet biztosítson a küllők ellen. Kisgyermekek körében nagyon gyakori az úgynevezett "küllős baleset", ami akkor következik be, amikor a gyermek lába védelem hiányában beszorul a küllők közé. Amellett, hogy súlyos lábsérülést szenvedhet, a kerék hirtelen blokkolása miatt szinte biztos az esés. A gyerekülések egy részénél ez oldalfallal, másikuknál a lábak rögzítési lehetőségével van megoldva. Az ülés biztonsági övét mindig állítsuk a megfelelő méretre

Gyermek a biciklis ülésben Gyermekünk ülését mindig a mi ülésünk mögé szereljük, soha ne a kormányra, előre. Egyszer se feledkezzünk meg a bukósisakról! Gondoljunk bele: az ülésbe rögzített gyermek egy esetleges eleséskor tehetetlenül csapódik a földre! Ha fejét semmi sem védi, súlyos sérüléseket szenvedhet. Sok kórházba járást kerülhetnénk el, ha például szánkózás közben is hozzá szoktatnánk porontyunkat a fejvédő sisakhoz.

Minél kisebb egy gyermek, annál nagyobb a fej/test arány, és gyengébb a nyak. Ennek következtében a fej tehetetlensége megnő, illetve nő a gerincvelői idegek sérülésének esélye, melyek a csontszövettel ellentétben nem vagy csak részben regenerálódnak. A megfelelő méretű és helyesen rögzített sisak megléte nagyon fontos, ugyanis a kisgyermekek körében nagyon magas a súlyos kerékpáros fejsérülések száma.

A legkényelmesebb gyermekülés sem alkalmas arra, hogy hosszú ideig utaztassuk gyermekünket. Maximum háromszor egyórányi biciklizés javasolt naponta. Kerékpáros túráink során vegyük figyelembe, hogy útitársunk nem végez fizikai munkát, a menetszél is hűtheti, így kellően öltöztessük fel. Nyáron a napelleni védelemről is gondoskodjunk!
Az idei évtől közúton, lakott területen kívül kötelező a fényvisszaverő mellény használata!

Óvodások a kerékpáron Az óvodáskorú gyermekek többsége már önállóan képes kétkerekű biciklit hajtani, a veszély felmérésére azonban még alkalmatlan, a közlekedési szabályokat sem ismeri, ezért ne engedjük az utcára egyedül kerekezni. A KRESZ szabályainak ismerete mellett szoktassuk hozzá a kerékpár - lámpák, fényvisszaverők - megfelelő műszaki állapotának ellenőrzéséhez is. Tanítani természetesen a legjobban úgy lehet, ha jó példát mutatunk: bukósisakot viselünk, nem megyünk át a pirosban, körültekintően közlekedünk.
A leggyakoribb balesetek csupán horzsolással járnak, ezek alapos fertőtlenítése elkerülhetetlen. Mélyebb sérüléseknél az orvos mérlegeli a tetanusz elleni védőoltást, hisz a kórokozó baktérium a poros, talajjal szennyezett felületeken él és súlyos betegséget okoz. A tetanuszoltás a legutóbbi ajánlások szerint nem egy, hanem öt (egyesek szerint tíz) évig jó. Ez praktikusan azt jelenti, hogy gyermekkorban nagyon ritkán kell emlékeztetőt adni, mert az alapimmunizálásban megkapják az emlékeztetőt.

A súlyos sérülthöz hívjanak mentőt!

 

 

66-LÚDTALP A GYERMEKKORBAN.

 

A láb statikai betegsége, boltozatos szerkezetének hiánya vagy csökkenése. Tüneteket általában felnőttkorban okoz, de kialakulása kisgyermekkorban kezdődik.

Az egészséges láb szerkezetéről tudni kell hogy, három ponton támaszkodik a talajon: a sarokcsonton, valamint a nagy- és kislábujj tövénél lévő lábközépcsontok fején. Ezeket a csontokat köti össze a boltozatos szerkezet, ami a hosszanti (külső és belső talpszél íve) és a keresztboltozatból (öt lábközépcsont fején átmenő haránt ív) áll. Ez a szerkezet csak 1-2 éves korban kezd kialakulni állás, illetve járás hatására, és normális esetben 4-5 éves korra fejlődik ki. A boltozatos szerkezetet a láb talpi részén elhelyezkedő, illetve oda futó szalagok és izmok tarják meg.
Nem megfelelő cipő rendszeres viselése, túlsúly, szülőktől örökölt hajlam, mozgásszegény életmód esetén a boltozatok fokozatosan elveszíthetik íves szerkezetüket és lelapulnak, a boka lesüllyed és a sarokcsont álló helyzetben bedől.
Legfontosabb a MEGELŐZÉSlasszunk megfelelő cipőt gyermekünk számára! Hasznos a rendszeres játékos lábtorna, ami a boltozatos szerkezetet kialakító izmok erősítését szolgálja és az egyenetlen, rugalmas talajon való mezítláb járás.
Lúdtalpbetét gyermekkorban nem ajánlott, hiszen passzívan alátámasztja a talpat, ezáltal pont azokat az izmokat gyengíti, amelyek a boltozatos szerkezet kialakításáért felelősek.

Milyen a megfelelő cipő?

Erős kérge legyen, ami függőleges helyzetben tartja a sarkat, és nem engedi bedőlni azt. Helytelen a kéreg nélküli szandál hordása kisgyermekkorban!
A cipő pár mm-rel legyen hosszabb, mint a gyermek lába, elülső része, pedig legyen elég magas és széles. így lehetősége van ujjait terpeszteni, illetve hajlítani - szabadon mozgatni őket a cipőben.
Talpa ne legyen túl puha, de túl kemény se, hogy tudja követni járáskor a láb gördítését.
Belül legyen lapos, ne legyen benne harántemelő!
Anyaga biztosítsa a láb megfelelő szellőzését

.

 

67-GYERMEKKORI ÉGÉS

 

 

Égéses, forrázásos balesetek főként a háztartásban fordulnak elő, közülük gyermekkorban az utóbbi a gyakoribb. Súlyosságuk változó, az enyhébbtől az életveszélyesig. Sok közülük elkerülhető lenne odafigyeléssel, a biztonságos környezet megteremtésével.

Legfontosabb a megelőzés!

A gyermekek és az idősebbek gyakrabban szenvednek égési sérüléseket. A gyerekek veszélyérzete kisebb, és ők ügyetlenebbek is, mint a felnőttek. A háztartásokban gyakoribb a forrázás. A kisgyermek megpróbálja nyújtózva elérni az asztalon, pulton lévő forró italt, véletlenül magára önti, vagy forró kamillás inhalálás közben ráborul a kamillatea. Az is előfordulhat, hogy túl közel hajol és belélegzi a forró gőzt, így akár a légutakban is kialakulhat égési sérülés. Az sem ritka, hogy a forró levessel siető anyuka kicsinyében megbotlik és ráönti, de a gyerekek által elérhető forróvízcsap is okozhat súlyos forrázást.


Az égési sérülések fő veszélyforrásai a gázfőző lapja, a grillező mellett hagyott forró fémeszközök, de ebbe a kategóriába sorolható a vasaló is. Az olajsütők forró olaja nagyon súlyos égési sérüléseket okoz. Sajnos nem egy eset ismert, amikor a napon felejtett csecsemő szenvedett súlyos égési sérülését! Ezek mellett nem ritkák az elektromosság és a vegyszerek okozta bőrsérülések sem.

 

 

68-A NEURASZTHÉNIÁS ALKAT GYERMEKNÉL

 

 

 

 

 

Már az 1900-as években a gyermekgyógyászati könyvekben emlitést tesznek az alkati elemekről a neurozisos gyermekeknél.A neurosis előfordulhat már gyermekeknél és talán sokkal gyakrabban mint ahogy gondolnánk.

Főként napjainkban amikor a gyermekre ható külső ingerek tömege

annyira igénybe veszi a fejlődésben lévő érzékeny idegenrenszert,a média rendszerek bizarr ráhatásaival,az elektrónikus információs rendszerek kiméletlen és sokszor ártalmas ráhatásaival,a teljesitmény orientált oktatási modelek bevezetésével és igénybevételével,a rendszertelen táplálás, mozgásszegény életmód folytatásával –stb és még hosszanlehetne sorolni az okokat.

A gyermekkori neurózisra való hajlam, az esetek döntő többségében öröklékenység alapján fejlődik ki.Ez a tény teremti meg a hajlamot arra hogy már aránylag szerényebb intenzitásu ingerek kiváltsák a neurótikus állapotot.Manapság ezen külső ingereket bőven szolgáltatja a –milieu-amiben a gyermek él és amiben növekedik.A neurótikus családi környezet az ami alakitja a gyermek első benyomásait és nevelési kulturáját.

A helytelen nevelés már csecsemőkorban megnyilvánulhat.főleg a gyermek figyelmének korai sokirányu felkeltésében,az állandó foglalkoztatásban,majd a 2-6 éves korban oly módon,hogy a gyermek ahelyett,hogy hasonlókoru egészséges idegrendszerü gyermekekkel játszana, állandóan a felnőttek körében tartózkodik,azok gondolkodásmódját sajátitja el,korán szerez nem megfelelő ismereteket vagy szokásokat.Tehát mindent csak idejében.!Mondanám én.Ilyenkor a szülők is felteszik a kérdést-HOGY FÉR KI MINDEZ EBBŐL A SÜVÖLVÉNYBŐL-És mondom én is hogy joggal.

Az ily módon nevelt gyermek előbb utóbb azt érzi hogy ő egy –Értékes gyermek-vagy nevezhetjük nevén/elkényesztetett valaki.Ő szellemileg korán foglalkoztatott és következésképpen nagyon nehezen tud beilleszkedni az iskolai élet körülmányeinek a kereteibe.Viselkedési problémák állnak elő-nem elég figyelmes,engedetlen,pontatlan,öntörvényü.

Ha mindezek még fokozódnak-magánórákra kényszeritik,zenét,nyelveket kell tanuljon akkor még erőteljesebben kiteljesedik a kép-

Különösen szembeötlő a helytelen nevelés káros hatása az egyetlen gyermekeken,a –császárkodó-kis zsarnokokon-akik képesek rémuralom alatt tartani az egész családot,sőt még a szélesebben vett környezetüket is.

A neurózisok tünetei gyermekkorban elsősorban a fokozott ingerlékenységből és a rendellenesen gyors szellemi kimerülésből tevődnek össze.Egyszóval az iskolai teljesitmény romlása következik be.Egyes esetekben már kisdedkorban indokolatlan dühkitöréseket produkálnak.A szellemi élet terén nem minden esetben észlelünk zavarokat.A neurópáthiás gyermek,alkati stigmákkal rendelkező,szellemileg erősen igénybevett gyermekeken mutatkozak, ezek főként az iskolai élet folyamán.Ide sorolhatjuk az emlékező tehetség gyengülését,a megfigyelő képesség a szellemi ténykedés kitartásának a gyengülése a hasonlókoru társaikhoz viszonyitva.-Ilyen esetekben talán a magántanulások nem hogy javitanának hanem rontanak a helyzeten.Jellemző lehet a fejfájás,szédülés és elég gyakran az alvászavar.

Meg kell emliteni hogy az ilyen alkatu gyermekek,már csecsemőkorban/neupáthiás csecsemő/megnyilvánulhatnak és a következő tünetek észlelése kapcsán fel kell figyelni ezekre.pl-nehezen alszanak el,a legkissebb külső ingerekre felébrednek és azonnal hangos,élénk sirással reagálnak,étvágyuk nagyon szeszélyes,nehezebben fejlődnek,rendkivül élénken reagálnak a környezetük minden mozzanatára,úgy jár a szemük mint az asztalfiók,a hajuk rendszerint csomósan az égnek áll stbegyszóval ahogy mondani szokták a nagyszülők –egy kicsit frászosak-

Az alvási zavarnak egyik sajátságos alakja az úgynevezett-éjszkai felriadás,Főleg a 3-6 év között de idősebb gyermekeknél is ész-lelhető.Éjjel többnyire az elalvást követő első órákban a gyermek,rémült arccal,esetleg hangos kiabálás közepette felriad,ágyában felül és sokszor félrebeszél.Csak nagynehezen egy negyed vagy fél óra után sikerül a gyermeket megnyugtatni,az éjtszaka hátralévő részében nyugodtan elalszik,és reggel semmire nem emlékszik.

Az emésztőszervek részéről gyakori az étvágytalanság ,hányinger,hányás,főleg reggel iskolába menetel előtt és azokon a napokon mikor nem tetsző órái vannak.Gyakori a psichogen eredetü hasfájás,/köldökkólika/olykor a csillapithatatlan hányás.

A szivérrendszer részéről-gyakori elpirulás,elsápadás, szivdobogás, szivritmuszavarok, enyhe vérnyomás emelkedés, dadogás, éjtszakai ágybavizelés.

A fennt emlitett tünetek észlelése, természetesen támogatja a kórjelzésünket,csak nem szabad elfelednünk,hogy mindezen tüneteket más természetü betegségek esetén is fellelhetjük.Ez a tény arra kötelez bennünket hogy kellő szakmai alapossággal kizárjuk azokat a betegségeket amiknek a téves besorolása a neurasthéniás-csoportba súlyos szakmai tévedésekhez vezetnének.

A neurózisos gyermek sorsa és gyógyulási kilátásai függ az idegi terheltség súlyosságától és a környezettől amiben a gyermek nevelkedik.Kezelésüket tekintve elsősorban,gyermekpsihiátriai,psichologiai és pedagógiai szempontok érvényesülnek.Mindenekelőtt a rendezett családi környezet,gondoskodás,figyelés a gyermekünk mindennapi gondjaira,de mindezen syempontokat félretéve a gyermeket megillető szeretetre,amit Ő mindennap kell érezzen.

 

 

 

 

 

 

 

69-HIPERAKTIV KISDED

 

 

 

 

Kövesd nyomon gyermeked fejlődését hétről hétre 4 éves korig? Az egyetlen magyar nyelvű hírlevél, ami a baba születésétől 4 éves korig segít nyomon követni a kicsi testi és lelki fejlődését hétről hétre e-mailbenfeb

Divat mostanában emlegetni azt, hogy vannak hiperaktív gyerekek is. Csakhogy számos félreértés van ezzel kapcsolatban: a baba sok furcsaságot csinál, ami nekünk ijesztőnek tűnhet, amint pedig elkezd mozogni és felfedezni a világot, gyakran túlságosan is "hiper"-aktívnak tűnhet, aggodalomra azonban semmi ok.

A hiperaktivitás fő tünetei az állandó mozgásigény, a figyelemzavar, a koncentráció hiánya, a türelmetlenség. Ilyen értelemben a legtöbb csecsemő hiperaktívnak tekinthető, mert állandóan keresi az ingereket, mindenre odafigyel, úgy szívja be magába az információkat, mint egy szivacs, amit pedig ebből a szülő lát az az, hogy a baba állandóan nyüzsög, jön-megy a lakásban, és minden játékkal csak rövid ideig játszik, aztán megy tovább.

Totyogó korra ez csak még rosszabb lesz, a kicsi egész nap rohangál, pakol, látszólag nem tudja lekötni magát. Csakhogy a hiperaktivitás diagnózisát nem lehet 5-6 éves kor előtt felállítani, ennek pedig az az oka, hogy ezt a fajta hiperaktivitást, amit a kisgyerekeknél láthatunk, szépen kinövik a kicsik.

Vannak veleszületetten nyüzsgőbb gyerekek, akik kezdettől nehezebben kötik le magukat, nagyobb a mozgásigényük, de még rájuk sem mondhatjuk azt, hogy hiperaktívak. Gyakran ennek a megítélése a szülőn is múlik: van, akit annyira lefáraszt a kicsi állandó nyüzsgése, hogy a saját fáradtságából kifolyólag súlyosabbnak ítéli meg azt, mint amilyen. A másik gond az összehasonlítás: ha az ismerőseid gyerekei a "csendben eljátszik magában" típusú babák közé tartoznak, míg a tiéd nyüzsgőbb típus, akkor bizony megijedhetsz ettől a különbségtől – de ez még nem hiperaktivitás.

A hiperaktivitásra gyakran mondják azt, hogy a modern kor "betegsége" (valójában nem betegség, hanem veleszületett adottság). Ez annyiban igaz, hogy a modern kor rossz szokásai felerősíthetik a gyerekben ezeket a vonásokat. Éppen ezért már egészen kicsi korban oda lehet figyelni az alábbiakra:

1. Sok inger Sok családban állandóan megy a tévé, szól a zene vagy valamilyen "háttérzaj", túl sok inger éri a babát már egészen kicsi korától fogva, amit az idegrendszere nehezen tud feldolgozni, ezért ezek a babák már kisebb korukban is rossz alvók, napközben is nyugtalanok, türelmetlenek lehetnek.

2. Sok játék Emellett a gyerekektől sokan elvárják, hogy kössék le magukat a játékokkal, és (habár egy kisbaba egészen egyszerű tárgyakkal is remekül elvan) zenélő, csillogó, mozgó csodákat adnak nekik e célból.

3. Kevés mozgás A felnőttek többsége mozgásszegény életmódot folytat és ezt adja tovább a gyerekeknek is. Kezdetben még természetes, hogy a babát mindennap sétálni visszük (sokan már ezt is megspórolják és csak kiteszik az erkélyre aludni, vagy elviszik bevásárolni, autózni és úgy gondolják, ez elég friss levegőnek), 3-4 éves korban legkésőbb azonban ez is elmarad – miközben a gyerekek mozgásigénye változatlan. Nem csoda hát, hogy a lakásban bentrekedt totyogó egész nap unatkozik, nem köti le magát semmivel. Valójában a gyerekeknek sok mozgásra van szükségük a szabad levegőn és nagyon fontos, hogy ebben legyen szabadon mozgás, szaladgálás is, de fontos a sport is, mert ez segít a test megismerésében, a szabályok megtanulásában, a koncentrálni nem tudó gyereket is megtanítja összpontosítani. Egészen kicsiknél még a szabad mozgás legyen előtérben, szaladgáljanak, mászókázzanak, azonban 4-5 éves kortól már lehet sportolni is járni a gyerekekkel (az úszás pedig még ennél is korábban elkezdhető). A hiperaktív gyerekeknél különösen jó hatású lehet valamilyen csapatsport, mert itt megtanulja kontrollálni magát és közben másokra is odafigyelni.

4. Rossz beidegződések Az odafigyelést, a koncentrációt is meg lehet tanulni. Sajnos sok családban az a szokás, hogy a gyereket leültetik a tévé elé, hogy "nyugton maradjon", illetve amikor a szülőknek valamilyen dolga van, akkor kitalálnak a gyereknek valamilyen programot, amivel elfoglalhatja magát arra az időre, vagy pedig közlik vele, hogy "foglald el magad valamivel". A gyermek ettől szabályosan megtanul unatkozni, mert a program legtöbbször csak a tévézés, mert előre megmondják mit csináljon, nem neki kell gondolkodnia rajta és mert a "foglald el magad" – típusú helyzetekből kiérződik a szemrehányás, tehát egyedül játszani rossz

 

 

7O-BAKTÉRIUM FERTŐZÉSEK

 

 

 

 

 

A tapasztalatok szerint borünket gyakran fertozik meg kórokozó baktériumok, vírusok és gombák.

A baktériumok közül – a fontossági és gyakorisági sorrendet mellozve – elsoként a torokgyíkot (diftériát) kelto korinebaktériumot (Corynebacterium diphtheriae) említjük meg, amely a bor sérülésén át támadva bordiftériát (gyulladást, fekélyt, sejtelhalást) okoz. Rokona, a C. minutissimum felszíni borfertozést idéz elo, amelyre viszketés és vörösesbarna borszínváltozás jellemzo, de a Wood-szuron átbocsátott ultraibolya fényben narancsvörös színben fluoreszkál a fertozött bor. A C. tenuis pedig a hónaljbeli szortüszoket támadja meg, s apró göböket hoz létre, míg a szorszálakon szagot árasztó fekete, sárgásfehér vagy vöröses lerakódás figyelheto meg.

A bor felületi sérülésén át támadó Staphylococcus aureus vagy Streptococcus pyogenes enyhébb esetben ótvart okoz, amelyre az arcon, a karokon vagy a lábakon kialakuló apró, gennyes hólyagok jellemzok, de elofordul a fekélyes ótvar is, amely többnyire a láb borének a betegsége. Minthogy a fertozött bor viszket, vakarással a kórokozó terjesztheto.

Igen gyakori borbaj a szortüszogyulladás, a kelés (furunkulus) és agresszívabb válfaja, a bor alatt létrejövo mély gennyedés vagy darázsfészek (karbunkulus). A fo kórokozójuk sztafilokokkusz, de az angol szóhasználatban forró dézsás szortüszogyulladásnak nevezett formát, amelyben a rossz higiéniájú fürdoalkalmatosság játszik közre, jobbára pszeudomonász okozza. Szortüszogyulladásban apró, sárgás hólyagok jelennek meg a haj- és/vagy a szorszálak tövén, s minthogy ezek a borfüggelékek károsodnak, könnyen kihúzhatóvá válnak. A kelés többnyire a súrlódásnak kitett helyeken (az arcon, az orr és a fül környékén, a nyakon, a mellkason és a faron) alakul ki, s megérése után elhalt sejteket tartalmazó gennyes-véres váladék ürül belole. A jobbára a középkorú és idos férfiak nyakán támadó darázsfészek nemcsak fájdalmas, hanem levertséggel és akár lázzal is társulhat.

Könnyen összetévesztheto a keléssel a hónalji, az ágyéki, valamint a nemi szerv és a végbélnyílás táji verejtékmirigyek gennyes gyulladása (orvosi nevén: hidradenitisz szuppurativa), amely nemcsak fájdalmas, hanem váladékozik is.

A napjainkban már nem gyakori orbáncot foleg a Streptococcus pyogenes okozza. Míg régebben a láb (a lábujjak közének berepedése) volt a fertozés fo helye, addig manapság foleg az arcon, ritkábban a karon fordul elo ez a betegség. A fertozött bor kipirul, feszül, meleggé, kissé duzzadttá és égeto érzésuvé válik, s hólyagok jelenhetnek meg rajta. A környéki nyirokcsomók megduzzadnak. Az orbánc rossz közérzettel, fejfájással és hidegrázással kezdodik, s 39–40 Celsius-fokig emelkedhet a láz. Habár a baj az esetek egy részében négy–hét nap alatt magától is kezd elmúlni, az orvos rendelte antibiotikum gyorsítja a gyógyulási folyamatot.

A bor cellulitisznek nevezett felületi, tovaterjedo, heveny gyulladását leggyakrabban a Streptococcus pyogenes okozza, de a Staphylococcus aureus, a Haemophilus influenzae, az Escherichia coli, a Pseudomonas aeruginosa, a Pasteurella multocida, az Aeromonas hydrophila és a Vibrio vulnificus is eloidézheti. A megfertozodött bor kipirul, meleg, vizenyos és fájdalmas, s hólyagok jelenhetnek meg rajta. Mindezekhez a környéki nyirokcsomók duzzanata, általános tünetként pedig fejfájás, hidegrázás és láz társulhat.

A himlot okozó poxvírus, valamint a himlooltáshoz használt vakciniavírus keltette bortünet már a múlté, mert Földünk himlomentes, következésképp oltani sem kell ellene. A tehén togyérol az emberre átjutó parapoxvírus ellenben napjainkban is lencsényi-borsónyi, kerek vagy ovális, kékesvörös csomót (tehenészcsomót) idézhet elo a fejok ujjainak vagy kezének a háti és tenyéri felszínén, amely nem vagy alig fáj, s körülbelül két hét alatt magától elmúlik. Szintén poxvírus a kórokozója a molluszkum kontagiozum nevu szemölcsszeru hámszaporulatnak, amely kizárólag az ember fertozo betegsége (lásd az ábrát). Fénylo, fehér, félgömbszeru borgöbök jellemzok rá, amelyeknek a közepe egy kissé besüllyed. A java részük hat–kilenc hónap alatt magától is elmúlik, míg a makacs göböket az orvos eltávolítja.

Hámsejtekben élosködo papillomavírus marasztalható el a jobbára a kézen és az arcon megjeleno szemölcsért, amely a bor fertozéses eredetu, általában jóindulatú, daganatszeru képzodménye, valamint a hegyes függölyért, amely a külso nemi szerven és a végbél környékén létrejövo, a borfelszínnel rendszerint kocsányszeru nyéllel kapcsolatban levo, szövodmény nélkül fájdalmatlan növedék. Az orvos az eltávolításukkal vagy az elpusztításukkal szabadítja meg tolük a beteget.

A bor gyakori vírusos fertozése a herpeszvírusos "egyszeru" herpesz, amely foleg az ajkon, az arcon és a nemi szerven fordul elo, valamint az övsömör, amelyben csoportosan jelennek meg hólyagok a test bármelyik részén, s rossz közérzet, étvágytalanság, hidegrázás, láz és fájdalom társul hozzá. Mindkét herpeszes betegség rendszerint magától is meggyógyul, de jó hatású lehet a különbözo helyi kezelés is.

A gombás borfertozéseket, amelyek közül némelyek a gyakoriságuk miatt népbetegségek, ezúttal csak megemlítjük, ugyanis ebben a lapszámunkban külön cikkben szólunk róluk

 

 

71-HA VISZKET A BABA BŐRE-

 

 

Allergiás ekcéma

Az allergiás megbetegedések gyakorisága az utóbbi két évtizedben megsokszorozódott. Szakemberek szerinte ebben a kézzelfogható kórélettani, anatómiai folyamatok mellett a civilizált nyugati életmód elterjedése jelentos szerepet játszik. Az ekcémás boru gyerekek számára az életmód változtatása tehát kulcsfontosságú…

Régen nem csupán a megbetegedések száma, de súlyossága sem volt ilyen mértéku. Ma nem ritka, hogy a csecsemoket már a születést követo néhány héten belül tetotol talpig ellepi az elviselhetetlenül viszketo és nedvezo kiütés.

Ilyenkor jogosan felmerül az emberben a kérdés, hogy örökölheto-e a betegség? Az allergiára való hajlam annál erosebb, minél több más családtag érintett. Ha mindkét szülo és az egyik testvér valamilyen allergiás betegségben szenved, akkor a gyereknek 90% esélye van, hogy túl érzékeny, ekcémás vagy asztmás lesz.

Az allergiás ekcéma jellemzoi

Neurodermitiszre hajlamosító tényezok:

a család rossz táplálkozási szokásai (sok cukor, fehér liszt, adalékszerek, készételek...)

ezáltal kialakuló hiányállapotok (vitaminok, ásványi anyagok)

antibiotikumok és lázcsillapitók túl gyakori és indokolatlan szedése

tartós mérgezettségi állapot (táplálék, öltözék, háztartás, lakás...)

más allergiák (pollenek, atkák...)

 

A NEURODERMITISZ MEGJELENÉSI FORMÁI, TÜNETEI:

tejótvar (enyhébb csecsemokori forma foleg a fejteton)

hajlítófelszíni ekcéma (kicsiknél gyakran nedvezo, viszketo)

prurigoforma (inkább bemélyedo, vöröses, kerek, makacs foltok)

lichenifikált ekcéma (kiszáradt, felrepedezett, inkább idosebb gyerekeknél)

 

 

JAVASOLT DIÉTA

A diéta nem minden, de nélküle nem lesz jobb a betegség!

A neurodermitisz mögött a legtöbb (de nem minden) esetben élelmiszer-túlérzékenység (allergia) húzódik meg. Ezért a terápia egyik alappillére az allergének elhagyása. A legegyszerubben és legbiztosabban elvégezheto teszt (és egyben terápia) az elhagyásos diéta.

Ezt a diétát nagyon következetesen, körültekintoen és figyelmesen, éberen kell végezni, különben téves következtetéseket vonhatunk le belole. Jó, ha ehhez érto orvossal is konzultálunk megkezdése elott.

 

EXTRA TIPPEK

Ne féljünk attól, hogy az elhagyási kísérlet idején hiánytünetek lépnek fel a gyerekeknél, mert a bázisdiéta erre a rövid idore biztosítja a kello tápanyagokat! Hosszabb ideig tartó elhagyás esetén beszélje meg az orvossal, hogy biztosítsa a vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek kello mennyiségét!

Minden megszorítás ellenére az evés okozzon örömet! Ne azt állítsuk elotérbe, amit nem szabad, hanem, amit szabad!

 

 

 

72-HERPES VIRUS FERTŐZÉS

 

A mai tudásunk szerint a herpes simplex vírusnak (HSV) 8 alcsoportja létezik, amelyek emberben betegséget okozhatnak. Ezek közül két fajta a legelterjedtebb: a HSV I és a HSV II altípusok.

Az I. típusú herpesz fertozés a borön (ajakherpesz, erpes labialis) és nyálkahártyákon (szájüregi herpesz, ingivostomatitis herpetica) elentkezik. A II. típus a nemiszerveket érinti.

A klinikai kép alapján elkülöníthetünk elsodleges és ismétlodo fertozéseket. A HSV I. esetében az elsodleges fertozés általában már a kora gyermekkorban megtörténik. HSV II. esetén az elsodleges fertozodés a nemi élet során alakul ki fertozott egyénnel történt érintkezést követoen.

A herpes simplex vírus okozta megbetegedésre jellemzo, hogy a fertozodést követoen körülbelül 4-7 nap múlva jelentkeznek az elso tünetek viszketés, égo fájdalom formájában. Ezt követoen vörös folt jelenik meg, majd kialakulnak a jellegzetes apró, fájdalmas hólyagocskák. Kezdetben a hólyagok tartalma víztiszta színu Az ido elorehaladtával bennékük zavarossá válik, majd kifakadnak és fekélyek alakulnak ki helyükön.

A betegség kivizsgálása

A herpes gyanúja a jellegzetes tünetek alapján merül fel. Fontos a gondos fizikális vizsgálat, mely genitális herpes esetén noknél a hüvely és a méhnyak colposcopos vizsgálatát is magában foglalja. A pontos diagnózis a hólyagkaparékból nyert minta speciális laboratóriumi vizsgálatával biztonsággal felállítható.

A fekélyek fájdalmasak és általában 7-14 nap alatt heg nélkül gyógyulnak. A betegség lefolyása során a helyi nyirokcsomók (nyaki, illetve lágyéki) általában megnagyobbodnak és fájdalmassá válnak.

Az I. típusú herpes fertozés esetén a hólyagok az ajkakon, illetve a szájnyálkahártyán jelentkeznek. Sokszor ezek olyan fájdalmasak, hogy még a táplálkozást is megnehezítik.

Gyakori a másodlagos felülfertozodés baktériumokkal, mely súlyosbítja a betegséget. Igen súlyos lehet a gyermekkori ekcémában szenvedo kisgyermekek fertozése, ebben az esetben az egész testfelszínen megjelenhetnek hólyagocskák.

A herpes genitalis a nemi szerveket, a végbélnyílás körüli bort és a környezo területeket ériti. A fertozés igen kellemetlen tünetekkel járhat. Az elváltozások férfiakban a hímvesszo bármely részén elofordulhatnak. Noknél leginkább a szeméremtesten fordulnak elo a hólyagocskák, de a hüvelyre és a méhnyakra is ráterjedhetnek.

Egyes esetekben a fertozés a húgycsövet is érintheti, melyre vizeléskor jelentkezo heves fájdalom hívhatja fel a figyelmet. Az anális (végbélen keresztül gyakorolt) nemi életet élok végbélnyílása körül és végbelében is kialakulhatnak az elváltozások.

A HS vírusok további jellegzetessége, hogy legyengült immunrendszeru betegek (immundeficiensek, pl.: HIV-fertozött, leukémiás stb.) fertozései súlyosabb lefolyásúak és a test egyéb részeire is ráterjednek. A terápiára gyengén reagálnak és akár hetekig is fennállhatnak.

A FERTOZÉS KEZELÉSE

Általános szabály, hogy a kezelés akkor hatásos, ha minél hamarabb elkezdodik. A kezelés szájon át szedheto, illetve ajakherpesz esetén helyi vírusellenes készítmények (pl.: acyclovir, famcyclovir) alkalmazásából áll.

A fekélyek megjelenése után helyi kezelésként fertotleníto hatású szereket is alkalmazhatunk a tünetek enyhítésére. Immnuhiányos betegekben, kiterjedt fertozés esetén a vírusellenes szer adása a legtöbb esetben csak intravénásan hatásos.

 

 

73-A PATTANÁSRÓL

 

 

 

Sokféle pattanás létezik, de beszéljünk most csupán arról, ami a kamaszkori hormonális változásokkal van összefüggésben. Bőrünk bizonyos testtájakon tele van faggyúmiriggyel.

Az arcon, a hallójáratban a mellkason és háton, a karok külső felszínén van belőlük a legtöbb. Egy sincs a tenyéren és talpon, mert ezek a helyek nem szőrösek. Márpedig a faggyúmirigyek a szőrtüszők kivezető nyílása mellett helyezkednek el, és azokba eresztik váladékukat.

A hajszál egészségesen fényes lesz tőle. A faggyú (mely normálisan gliceridek, keratin, viaszok és elhalt sejtmaradék elegye) és a verejtékmirigyek váladéka keveredik a bőrön, majd vékony védőréteget alkotva megvédi azt a kiszáradástól és a mikrobák okozta fertőzésektől

A faggyútermelés mértéke egyénenként és életkor szerint változik. A száraz bőrűek például kevesebb faggyút termelnek. Közvetlenül a születés után magas, gyermekkorban alacsony szinten van a faggyútermelés, majd a serdülőkor táján a növekvő androgén hormonszint hatására megnő. Ezek irányítják ugyanis közvetlenül a faggyúmirigyek aktivitását.

A kamaszkori, hormonhatásra megnövekedett faggyútermelés nyomán rendszerint akkor alakul ki csúnya, pattanásos bőr, ha a fiatal bőre eleve az átlagosnál zsírosabb típusba tartozik, és fokozott mitesszerképződési hajlammal is rendelkezik. A fiúknál az androgén hormonok a herékben, a lányoknál a petefészekben és a mellékvesékben termelődnek

Ha a sok faggyú egyszerűen kijuthatna a bőr felszínére, nem okozna gondot. Ha a faggyúmirigy kivezető nyílása eltömődik, kialakul a pattanás. Az ily módon megduzzadt mirigybe baktériumok kerülnek, és a kivezető nyílásban megtelepedve, gyulladásossá tehetik. Leggyakrabban a Propionibacterium acnes nevű baktérium okozza a gyulladást.

A pattanás orvosi neve: az akne vagy mitesszer.

Szerencsés esetben a mitesszer nem gyullad be. Ha épp csak piroslik, és aztán mégiscsak könnyen kiürül, pár nap alatt elmúlik. A fehér mitesszerek zártak, mert szaruréteg fedi őket, ezért talán hajlamosabbak begyulladni. A fekete mitesszer nyílt, mégsem a belekerülő piszoktól sötét elsősorban, hanem a melanin nevű bőrfestéktől és a belekerült sejttörmeléktől.

A gyulladásos mitesszerek, azaz pattanások között megkülönböztetünk gennyes pattanásokat, csomókat, és ún. hólyagokat. Az egyszerű pattanások 3-10 napig, egy-egy csomó 2-3 hétig, a hólyagok pedig több hónapig is csúfíthatják a bőrt.

A csomókból gyakran genny tör felszínre. A csomók beolvadásakor tályogok keletkeznek.

A napfény általában jótékony hatású a közönséges akne esetében, de az ún. majorca akne pont napfény hatására jelentkezik. A szolárium nem tesz jót a pattanásoknak!

A napfényre, kozmetikumokra adott allergiás válaszreakció is okozhat pattanásokat.

MIT KELL TENNI, HA BŐRÖD PATTANÁSOS?

Naponta kétszer mosd meg az arcod valamilyen bőrbarát, lehetőleg illatszermentes, 5,5-ös pH-jú tisztítószerrel. (Pl: Johnson's tusfürdő)

Használj arctisztító tejet! A simogató mozdulatokkal felvitt lemosó szereket langyos vízzel öblítsd le.

A lemosó felvitelekor a vattapamaccsal kerülni kell az erőteljes dörzsölést. Minden erős nyomás, dörzsölés csak terjeszti a gyulladást azáltal, hogy eloszlatja, bejuttatja a kórokozókat a mitesszerekbe.

Ha az arcbőr megizzad, öblítsd le langyos vízzel.

Arcápoláshoz vizes alapú fényvédő és hidratáló krémeket használj. (Olyan krémet válassz, amelynek dobozán szerepelnek ezek a kifejezések!)

Szabad-e kinyomni a pattanást?

Általában nem tanácsos a pattanást kinyomni, különösen, ha mélyen van. "Bízd inkább szakemberre!" – keress fel egy kozmetikust!

Ha mégis nyomkodod, tedd helyesen!

1. Tisztítsd meg a bőröd!

2. Mintha inhalálnál, gőzöld ki a bőrt, amitől a pórusok kinyílnak!

3. Körömmel sosem szabad kinyomni a pattanást! Csak az ujjbegyedet használd!

4. A kinyomkodás után alkoholos fertőtlenítő, pórusösszehúzó hatású oldattal töröld le a bőrfelületet (Pl: Tini-tonik)

A műveletet az egész arcon elég egy hónapban egyszer végezni.

Mikor fordulj bőrgyógyászhoz?

Ha a pattanások nem múlnak, vagy gennyesek, csomósak leszek, menj el bőrgyógyászhoz!

A bőrgyógyász segít eldönteni milyen segítségre van szükséged!

Ahhoz, hogy pattanásaid minél hamarabb elmúljanak, fontos, hogy pontosan tartsd be az orvos utasításait.

 

 

 

74-BŐR ÉS KÖRÖM GOMBÁSODÁS GYERMEKKORBAN.

 

 

 

 

Gomba. Önnek mi jut eszébe erről a szóról? Nagyon sokunknak sajnos egy igen makacs, gyakran és feleslegesen titkolt betegség. Egy felmérés szerint a magyar lakosság 54%-a saját bőrén tapasztalhatja a gombák okozta kellemetlenségeket.

Védtelenebbek vagyunk, mint őseink

A zárt, nehezen szellőző lábbelik és nylon ruhadarabok egész napos viselése továbbá bizonyos betegségek (rossz vérkeringés, cukorbetegség, az immunrendszer meggyengülése), antibiotikumok szedése, műkörmök viselése, párás munkakörülmények mind-mind hozzájárulhatnak a betegség kialakulásához. Fontos tudnivaló, hogy a gombák spórák által szaporodnak, így a betegek közvetlen környezetüket, családtagjaikat folyamatos fertőzésveszélynek teszik ki. A fürdők, uszodák, közös zuhanyozók párás környezete, a családi törölköző vagy a körömvágó olló közös használata kiváló lehetőséget nyújt a fertőzés terjedésében. A bőrön és a körmön kialakuló apró sérülések, a bőrszárazság, a túlzott tisztálkodás az egészséges szervezet természetes védekezőképességét csökkenti, így ezek a felületek behatolási pontot jelenthetnek a gomba spórái számára. Ezért a tünetek bárkinél jelentkezhetnek, felesleges szégyenkeznünk tehát.

TÜNETEK TETŐTŐL TALPIG

Fej, haj, hajas fejbőr

 

Korpásodás
A korpásodás nagyon gyakori probléma. Kiváltásában szerepe lehet egy, az egészséges fejbőrön is élő gomba túlszaporodásának, amire alkati tényezők is hajlamosítanak (fokozott faggyútermelés, seborrhoeás alkat).

Kopasz foltok a fejbőrön:
Főleg gyermekkorban gombás fertőzésre gondolhatunk, ha a hajas fejbőrön egy vagy több 1-2 cm átmérőjű, kerek, finoman hámló területet találunk, ahol rövidre letöredezett hajszálcsonkok láthatók. A fertőzés forrása a ház körül élő kedvenc, kutya vagy macska is lehet!

Gennyes kelések a hajas fejbőrön:
Egyes gombák a bőr mélyebb rétegeibe terjedve hajszálak kilökődésével maradandó kopaszságot idéznek elő. Szerencsére a fertőzésnek ez a formája ritkább, elsősorban állatokkal foglalkozó felnőttek és gyermekek betegsége. Kedvtelésből tartott kisállatok is terjeszthetik. Ilyenkor a hajas fejbőrön kiemelkedő, gennyet ürítő, sárgás pörkkel fedett csomókat látunk, melyekből a hajszálak kilökődnek vagy könnyen kihúzhatók.

Száj

A szájzug fájdalmas berepedése
A szájzugok fájdalmas kipállását, berepedését legtöbbször gomba okozza. Műfogsort viselőkön gyakori és visszatérő problémát okozhat.

Szájpenész
A csecsemők és főleg idős, protézist viselő betegek szájnyálkahártyáján, szájpadlásán, nyelvén megjelenő szürkésfehér felrakódásokat szintén gomba okozza. Ezek a telepek letörölhetők, a visszamaradó terület vérzékeny. Cukorbetegség, bizonyos gyógyszerek szedése és a szervezet védekezőrendszerének legyengülése is hajlamosít ezekre a tünetekre.

Arc, mellkas, hát, váll

Makacs pattanásszerű csomók a szakálltájon Szakáll és bajusztájon vagy a tarkón többszörös, pattanásra emlékeztető, viszkető, ill. fájdalmas, gennyet ürítő csomók, melyek összefolyhatnak. Borotválkozáshoz használt, nem fertőtlenített eszközök terjesztik. Manapság ritka.

"Napgomba"A törzs bőrén jelentkező gombásodás leggyakoribb formája.. Mellkason, vállon, háton, felkaron, ritkábban arcon 0.5-1 cm-es kerek, alig hámló barnás foltok jelennek meg, melyek térképszerűen összefolyhatnak. A figyelmet inkább csak akkor hívják fel magukra, amikor napozás vagy szoláriumozás hatására ezek a felszínes gombatelepek lehullanak, és helyükön fehér foltot hagynak. A kezelést jóval a nyári napozás előtt el kell kezdeni, mert ugyan a gombák két hét alatt elpusztulnak, de 1-2 hónapot is igénybe vehet, amíg a foltok visszapigmentálódnak. A tüneteket ugyanaz a gomba okozza, amely a fokozott korpásodásért is felelőssé tehető, így a visszafertőződés megelőzésére jól használhatók a gombaellenes samponok.

Hámló, piros, kerek foltok a bőrön A piheszőrös bőrön, arcon, törzsön főként a ruhától nem fedett területeken 1-2 cm-es kerek, éles szélű, piros, korpádzóan hámló, kokárdarajzolatú foltok gombás fertőzés tünetei lehetnek. Gyakran viszketéssel járnak, a széli rész felé terjednek, középen gyógyulni látszanak.

4. Hajlatok

Lágyéktáji, mell alatti, viszkető, piros gyulladás
A nagy hajlatokban (lágyékhajlat, hónalj, farpofák közötti, emlők alatti terület, has alatti redő, köldök) az összefekvő bőrterületeken könnyen alakul ki a környező bőrterületekre is ráterjedő, viszkető, vörös elszíneződés, kipállás, nedvedzés. Főként az elhízás, fokozott izzadás, cukorbetegség hajlamosít erre. A gomba ellenes kezelés nem elégséges a megfelelő tisztálkodás ill. az összefekvő bőrterületek elválasztása és szárazon tartása nélkül.

5. Kéz

Száraz tenyéri hámlás
Száraz, rendszerint csak az egyik kezet (a domináns oldalit) érintő tenyéri hámlás, kirepedezés vagy viszkető hólyagosodás jelezhet gombás fertőzést. Leggyakrabban kertészeknél, földműveseknél alakul ki.

Kézujjközök viszkető kirepedezése
Háziasszonyoknál, kismamáknál, ápolónőknél, cukrászoknál a kézujjközök viszkető, fájdalmas kirepedése tekinthető "foglalkozási ártalomnak" is, az állandó nedvesség, felázás hajlamosít erre az állapotra.

Körömágygyulladás
Az előbbiekben említett tényezők jelenlétében a gombák megtámadhatják a körömágyat is. Ennek jelei, hogy a körömredő duzzadt, gyulladt, a körömredőből genny préselhető viszonylag fájdalmatlanul. Ha ez az állapot hosszabb ideig áll fenn, a körömlemez deformálódik, fényét veszti, harántbarázdák alakulnak ki rajta, alapjáról elemelkedik, alatta kevés törmeléket láthatunk.

Körömgomba
A kézen is előfordul körömgombásodás, bár ritkábban, mint a lábon, hasonló tüneteket okozva (ld. a lábnál).

6. Láb

Lábujjak közti viszkető, fájdalmas repedések, atlétaláb
A lábgombásodás a leggyakoribb gombás fertőzés a mérsékelt égövön, népbetegségnek számít. A városi lakosság kb. 30%-a érintett. A lábujjak közti (leggyakrabban a 4-5. ujj között) viszkető hámlással, esetleg hólyagosodással jelentkezik. A bőr felázik, elfehéredik, fájdalmasan kireped. A fertőzés ráterjedhet a talpra, lábhátra, lábkörmökre. A gombák által okozott repedés utat nyithat más kórokozóknak, baktériumok telepedhetnek meg, súlyos, elhanyagolt esetben orbánc is kialakulhat.

Talp, talpszélek száraz hámlása, mokaszinláb
Az ujjközök gombásodásának kórokozói megbetegíthetik a lábfejet is. Ilyenkor a talp bőre és a talpszél (mokaszinszerűen) piros, rajta száraz hámlás látható.

Körömgombásodás
Az évek óta fennálló lábujjközti gombás fertőzés megbetegítheti a körömlemezt is, és a nem kezelt körömgomba állandó forrás az ujjközök visszafertőzéséhez. A kor előrehaladtával egyre gyakoribb a lábkörömgomba. A körömlemez legtöbbször a szabad széle felől megvastagszik, elszíneződik (sárgásan, ritkábban zöldesen, barnásan), alatta morzsalékony fehéres-sárgás massza található, töredezetté válik. Hajlamosít rá a zárt cipő (edzőcipő, gumicsizma, bakancs), műszálas zokni viselése, fokozott izzadás, cukorbetegség, rossz alsó végtagi keringés, a körmöt ért sérülés, köröm alatti bevérzés. Megkaphatjuk mások által megfertőzött, nem fertőtlenített eszközökkel való körömápolás során, más cipőjének, zoknijának hordásával is.

KEZELTETNI KELL!

Fontos és hangsúlyos tény, hogy a bőr- és körömgombásodás önmagától soha nem gyógyul meg, sőt az idő előrehaladtával a fertőzés nagyobb felületekre, más testrészekre is átterjedhet. A betegséget nagyon sokan csupán esztétikai problémaként tekintik, holott a kezeletlen fertőzés nem csupán terjed, hanem olyan komoly szövődmények forrása lehet, mint az orbánc, az ekcéma vagy a nyirokérgyulladás. Az orvostudománynak köszönhetően ma már olyan hatásos gyógymódok állnak rendelkezésre, melyek a kiterjedt gombás betegségeket is hatékonyan gyógyítják. Érdemes tehát a gyanú legkisebb jelével felkeresni a területileg illetékes bőrgyógyászati szakrendelést.

A szájpenész a szájnyálkahártya gombás fertőzése. Ez nem betegség, hanem egy állapot. A csecsemőknek, mint az idős embereknek is ,gyenge az un sejtes típusú immunvédekezése. Ezért hajlamosak a gombás fertőzésekre (bél, bőr, nyálkahártya). Bizony előfordul, hogy a szájnyálkahártya kezelése akár hónapokig tart. Ez leggyakrabban azért ilyen hosszadalmas, mert azt nem elég határozottan és alaposan végzik el. Nem ecsetelni kell a nyálkahártyát, hanem erősen le kell törölni a gombás felrakódást. Az álkapcsok találkozásának szögletében pedig nehéz azt észrevenni is és kezelni is. Csak pálcikával lehet. Ha ez nem alapos , onnan fertőződik vissza az egész szájnyálkahártya. Kb. 2 héttel a szájpenész megjelenése után megjelennek a gombás elváltozások a popsi bőrén is. A szájban leváló telepeket ugyanis a baba lenyeli, az a bélcsatornán végighalad és a széklettel ürül. Fontos tehát ilyen estekben gombaölő popsi kenőcs használata is. A tapasztalatok szerint a borax-glicerin megfelelő használat mellett nem gyengébb szer, mint

 

 

 

 

 

 

 

75-RÖVIDLÁTÁS-TÁVOLLÁTÁS

 

 

 

 

Rövid leírás (másnéven: myopia, hypermetropia):

 

Az éleslátás feltétele, hogy a tárgy pontjairól érkező fénysugarak a szembe kerülve, annak törőközegein (szaruhártya, csarnokvíz, lencse, üvegtest) áthaladva, irányukat megváltoztatva, az ideghártyán (retinán) egyesüljenek képpontokká. A szem össztörőereje kb. 66 dioptriás konvex lencse törőerejének felel meg. Ép fénytörésű, emmetropiás szemben az össztörőerőnek és a szemtengely hosszának (normálisan 24 mm) helyes arányban kell lennie, mert ha bármelyik csökkent, vagy fokozott, a gyújtópont nem eshet az ideghártyára. Ha a végtelenből jövő, idealizált, párhuzamos sugarak a nyugalmi állapotban lévő szemben nem az ideghártyán egyesülnek éles képpé, hibás fénytörésről, ametropiáról beszélünk.

Ha a szem össztörőereje kisebb vagy a tengelye rövidebb, akkor túllátó (hypermetropiás), ha a törőereje nagyobb vagy a tengelye hosszabb, rövidlátó (myopiás). A harmadik fénytörési hiba az astigmatizmus, amikor a szem törőereje az egyes tengelyekben különböző. A szem törőerejét az eléje helyezett konvex (domború) üveggel növelni, konkáv (homorú) üveggel, pedig csökkenteni lehet.

Túllátó szem esetén a végtelenből érkező párhuzamos fénysugarak nem egyesülnek éles képpé a retinán, hanem, ha a szem burkain át tudnának hatolni, mögötte találkoznának. Az ideghártyán csak a természetben elő nem forduló, összetartó sugarak egyesülnének. A távollátó szemnek valós távolpontja nincsen, virtuális távolpontja a szem mögé esik.

Rövidlátó szem esetén a végtelenből érkező párhuzamos fénysugarak az ideghártya síkja előtt egyesülnek. A rövidlátó szem ideghártyáján csak széttérő fénysugarak adnak éles képet, amelyek egy véges távolságban lévő pontból ún. távolpontból indulnak ki. A távolpont távolsága a szemtől adja meg a rövidlátás mértékét dioptriában (D) kifejezve.

 

Előfordulás

A túllátás a lakosság 50%-át érinti. Rövidlátó a lakosság 10%-a.

 

Okok

Túllátás

Az esetek többségében az ilyen betegek szemgolyója kisebb, tehát a tengelye rövidebb (tengely-hypermetropia). Néha a törőerő gyengébb (törési hypermetropia), például lehet a szaruhártya vagy a lencse laposabb, illetve hiányozhat a fénysugarak útjából a lencse baleset vagy műtét miatt. Az újszülöttek is hypermetropiások (átlagosan 2,4 D), melynek mértéke az első életévben kifejezetten csökken a szemgolyó növekedésével. Sok szem normál fénytörésűvé válik, de a lakosság 50%-a hypermetropiás marad.

Rövidlátás

A myopia oka vagy az, hogy erősebb a szem fénytörése (törési myopia), mert a fénytörő közegek (szaruhártya, szemlencse) felszíne domborúbb, vagy az, hogy hosszabb a szem tengelye (tengelymyopia).Az alkalmazkodás (közelre nézéskor a szemlencse domborúbbá válik, így a szem törőereje fokozódik) átmeneti görcse okozza a tranzitoricus myopiát, melynek oka gyakran a fáradtság, de okozhatják gyógyszerek, egyes központi idegrendszeri betegségek, vagy mérgezések is. Ha felnőtt korban válik valaki rövidlátóvá (myopizálódás), más kóros állapotokat lehet feltételezni. Ilyen a cukorbetegség, az elvékonyodott szaruhártya körülírt kidomborodása (keratoconus), ideghártya leválás, szürke hályog, a sugártest tónusfokozódása (akkomodációs görcs). Megfigyelték, hogy nagyfokú szemhéjcsüngés, szaruhártyahomály vagy szürke hályog esetén, amikor a fény szembe jutása akadályozott, a kor előrehaladtával a szemgolyó hossza nő.

Az alkalmazkodás szintén fokozza a myopia kialakulását. Ezért, aki gyermekkorában, amíg a szemgolyó növekszik, rossz fényviszonyok között sokat olvas, annak nagyobb esélye van arra, hogy felnőtt korára rövidlátóvá váljék

.

 

76-GYERMEKFOGÁSZAT-

 

 

 

 

A szájápolás elsajátítása már gyermekkorban nagyon fontos, ez később nagymértékben meghatározza, hogy felnőttként milyenek lesznek fogaink. A kisbabáknál rendszerint a 6. és a 24. hónap között bújnak ki a tejfogak, ilyenkor az íny vörös, enyhén duzzadt lesz, ami általában kisebb-nagyobb fájdalommal járó folyamat, mely nyugtalansággal, olykor hőemelkedéssel jár. Esetenként a fogzás akár hónapokkal is eltolódhat, emiatt nem kell aggodalmaskodniuk a szülőknek.

Az apróságokat minél hamarabb érdemes megismertetni a fogkefével, rávenni őket, hogy minimum reggel és este mossanak fogat, s nélkülözzék a magas cukortartalmú nasikat. Ha következetes a szülő, s maga is jó példát mutat, könnyen elérhető, hogy óvodáskorú csemetéje már önállóan mosson fogat. A gyermekfogászatnál különösen hangsúlyos a helyes táplálkozás fontossága, hiszen a rágás során folyamatosan alakul az állkapocs, tisztulnak a fogak, ezért lényeges, hogy minél többet rágjon a gyermek.

Tejfogak szuvasodása: Már a tejfogak "karbantartására" is érdemes figyelmet fordítani, mert a szuvas tejfogak között kinövő maradandó fogak könnyebben romlanak. A szuvasodást okozó baktériumok korán - elsősorban az anya nyálából - a gyermek szájába kerülnek, s ezek gyorsan "akcióba lépnek", ezért is szükséges már gyermekkorban a megfelelő szájhigiénia. A tejfogak szerkezete különbözik a maradó fogakétól, a fogbél nagyobb, a zománcvastagság viszont csak fele a végleges fognak, így a szuvasodás korábban megindulhat. Kezelésük ugyanolyan fontos, mint felnőttkorban, ajánlott a gyermekfogászattal foglalkozó specialista felkeresése. A szuvas fogak elcsiszolásával sima felszínt hoznak létre, amit fluoridtartalmú lakkal ecsetelnek, de ha szükséges, a tömésnél is fluoridos tömőanyagot alkalmaznak. Ha a szuvasodás különösen mély, ugyanúgy gyökérkezelés történik, mint a maradófogak esetében.

Tejfogak eltávolítása: A maradófogak előbújáskor nyomást gyakorolnak a tejfog gyökerére, amitől az szinte magától kiesik. Sok esetben a gyermek maga, vagy a szülő távolítja el a lötyögő fogacskát, ám ha ez valamilyen oknál fogva nem történik meg, a tejfogat fogorvos veszi ki.

A gyermekfogászatban a barázdazárás egy megelőző folyamat, amikor a rágófogak felszínén lévő mélyedéseket félévvel a fog előretörése után feltöltik, majd egy speciális géllel lezárják a fog belsejébe vezető réseket, így csökkentik, vagy teljesen megakadályozzák a fogszuvasodás lehetősségét. A beavatkozás nem jár fájdalommal, jó lehetőség arra, hogy a gyermek pozitív élményekkel távozzon a fogorvosi székből, mely tulajdonképpen a gyerekfogászat egyik pszichológiai alapelve.

Fogtorlódás fordulhat elő abban az esetben, amikor a tejfogak még a szájban vannak, de a maradó fogak már előretörnének. Ilyenkor megesik, hogy a végleges fog oldalra dőlve, nem esztétikusan bújik ki, de ez általában beavatkozás nélkül korrigálódik, de előfordulhat, hogy csak fogszabályozó kezeléssel lehet a helyes irányba terelni a fogakat.

Ha egyértelműen látszanak bizonyos orvoslásra szoruló eltérések, nem kell megvárni a fogváltást, a fogszabályozás jóval korábban elkezdődhet. A gyermekfogászati fogszabályozás során kivehető készülékkel befolyásolható az állcsont növekedése, egymáshoz való viszonya, nagysága, de ha megjelentek a maradófogak, akkor, már rögzített készülékkel történik a korrekció. Öröklött tulajdonság, például a "pókharapás", de bizonyos rossz szokások, ujjszopás, nyelési rendellenességek, izmok alul – vagy túlműködése is okozhatja a nem megfelelő állkapocs –vagy fogelhelyezkedést. Az időben elkezdett, rendszeres fogszabályozással sok későbbi, felnőttkori fogászati probléma megelőzhető.

Bölcsességfog eltávolítása: serdülőkor végén – vagy később – előfordulhat, hogy a bölcsességfogak számára nincs elegendő hely a fogívben, vagy nem megfelelően helyezkednek el, ezáltal nem tudnak előbújni, s az állcsontban maradnak. Ez fájdalommal, panaszokkal járhat, gyulladás alakulhat ki, a megoldást pedig a bölcsességfog felszabadítása, körülvágása, végső esetben eltávolítása jelentheti.

 

 

 

77-FOGSZABÁLYOZÁS-

 

 

 

 

A szép fogazat amellett, hogy egészséget, magabiztosságot sugároz, önbizalmat is ad! A hibátlan mosoly "megszerzéséhez" fogszabályozó kezeléseket vehetünk igénybe. A fogszabályozás a fogorvoslás külön területét képezi, speciális felkészültséget kíván a szakorvosoktól. A fogszabályozást hiba lenne a kozmetológiai kezelések közé sorolni, hiszen az esztétikus megjelenés kialakítása mellett fontos a fogtorlódások, fogak közötti hézagok, a megdőlt fogak, valamint az állcsontok rendellenes helyzetének kezelése, hiszen ezek mind-mind szerepet játszanak a jó harapás, s a tiszta beszéd elérésében.

De mi is valójában a fogszabályozás? Elsősorban megelőzés, a fogmegtartás egyik módja, hiszen csak a szabályos fogsort lehet könnyen tisztítani, így érhető el a tökéletes szájhigiénia. A "kusza" fogazatban könnyebben megtapad a lepedék, ami a nem megfelelő rágás hiányában befolyásolja a fogak öntisztulását, ezért könnyebben alakul ki fogszuvasodás, s fogágybetegség. Csak megfelelően álló, jól záródó fogsor esetében kerülhető el az egyes fogak túlterhelése, valamint az állkapocsizületi problémák jelentkezése. Más betegségekhez is vezethet a nem megfelelő harapás, a rágási zavarok emésztőszervi panaszokat, különböző fejfájásokat is okozhatnak.

 

A fogszabályozás célja a fogazat zavartalan működésének elérése, a fogak esztétikus elrendezése, valamint élethossziglani megtartása. A fogszabályozó kezelés kezdete előtt a paciensnek meg kell tanulnia, hogyan tartsa tökéletesen tisztán fogait, s kezeltetnie kell a már meglévő szuvasodásait - s ha van -, fogágybetegségét is. Csak ép fogazattal lehet belekezdeni a kezelésbe, melynek első lépéseként felmérik, milyen típusú fogszabályozóra is van szüksége a paciensnek. Ezután lenyomatot vesznek az alsó és felső fogsorról, mely alapul szolgál a minták elkészítéséhez. Szükséges még egy panoráma röntgenkép, egy oldalirányú koponyafelvétel, valamint digitális arc- és szájfotók. A fogszabályozó készülékkel enyhe, folyamatos nyomást gyakorolnak a szabálytalan fogakra, így az idővel képes a fogat visszairányítani a fogsorba. A kezelés során kivehető vagy rögzített fogszabályozó kerülhet alkalmazásra,

a rögzített fogszabályozó a paciens igényének megfelelően készülhet fémből, illetve más esztétikus anyagból.

A rögzített fogszabályozó készüléknél egy-egy dróttartó sínt ragasztanak a fogakra, majd a sínben végigfektetnek egy speciális drótot, amit rögzítenek. A drót erőt fejti ki a kiálló fogakra, s azokat elmozdítja a kívánt irányba.

 A kivehető fogszabályozó készüléket minden napszakban a lehető leghosszabb ideig javasolt viselni, működési elve megegyezik a rögzített fogszabályozó készülékével, ám nem annyira hatásos, ezért legtöbbször kisebb mértékű rendellenességeknél alkalmazzák.

 Akár kivehető fogszabályozó készülékkel, akár felragasztott, rögzített fogszabályozóval látják el a pácienst, minden esetben ismertetik a készülék viselésével kapcsolatos tudnivalókat, de elmagyarázzák a helyes fogmosási technikákat is.

 Aranyszabály - ha szükséges -, a fogszabályozást nem lehet elég korán kezdeni. A szakma régen túllépett azon az állásponton, hogy csak maradandó fogazatnál alkalmazható az eljárás. A rendellenességek kezelése kivehető készülékkel már 3-14 éves korban elkezdődhet, ilyenkor elsősorban az állcsontok növekedését, az alsó és felső állcsont egymáshoz való helyzetét szabályozzák. Ha mégsem születik meg a várt eredmény, akkor 14 éves kor után a hatásosabb, rögzített készülékre válthatnak. Sok minden befolyásolhatja a fogszabályozás időtartamát, de általában kivehető készülékekkel 2-5, rögzített készülékekkel 1-2 év szükséges a megfelelő eredmény eléréséhez.

 De nem mindig csak a szándék határozza meg a fogszabályozás elkezdését, bizonyos sérülések, műtétek után felnőtt korban is szükségszerű lehet a beavatkozás. A fogszabályozási eszközök és technikák fejlődésének köszönhetően ma már bármilyen életkorban elkezdhető a fogszabályozás, s bár természetesen figyelembe kell venni

 

 

78-MI A KÜLÖNBSÉG A TOROKGYULLADÁS

ÉS MANDULAGYULLADÁS KÖZÖTT.-

 

 

 

 

Honnan tudhatja, sejtheti egy szülő, hogy a két betegség közül melyik támadta meg a gyermeket?

A torokmandula és az orrmandula is a garat részét képezi, gyermekkorban a torokmandula gyulladása mellett a megbetegedett környezet keskenyebb vagy szélesebb sávú vérbőségét is megfigyeljük, így a beteg szempontjából irreleváns, melyik szervet kezeljük. Amennyiben a gyulladás szinte az egész garatot érinti, talán ekkor társíthatjuk a torokgyulladás diagnózist is. Megjegyzendő, hogy a magyar elnevezésben még orvosi körökben is némi bizonytalanság tapasztalható, mert van, aki a garatmandulán a torokmandulát érti, van, aki az orrmandulát, ezért leghelyesebb a száj felőli egyszerű betekintéssel nem látható orrgaratban elhelyezkedő mandulát orrmandulának hívni, a garatívek között a szájüreg felől is jól megfigyelhető garatmandulát torokmandulának nevezni. Megjegyezni szükséges, hogy az orvosi szaknyelv ez esetben pontos, félreértések nem lehetségesek, például egy zárójelentésen, mikor egy-két év múlva már nem emlékszünk, hogy a fül-orr-gégész, a gyerek garatmandula műtétjénél mit is operált meg tulajdonképpen, nézzük meg a zárójelentést.

 

Azt érdemes megjegyezni, hogy a torokmandulák műtétje esetén az orrmandula kivétele kötelezően történik. Érdemes tudni, hogy amíg a garatívek között a mandulák egész életünk során, bár egyre jelentéktelenebb megjelenést mutatva, de jelen vannak, az orrmandula normál esetben 12-13 éves kor körül már "visszafejlődik", felnőttkorban nincs. Nagyon ritka esetben azonban még akár 30 éves kor körül is okozhat panaszokat, és műtétre van szükség. Ez esetben természetesen az eltávolított orrmandula szövettani vizsgálata szükséges.

 7. Mit kell tudni a garat gyulladásos betegségeinek kezeléséről gyermekkorban, illetve felnőtt korban?

A legfontosabb dolog elkülöníteni a rövid távú fertőzéses megbetegedéseket és a krónikus problémákat. Abban az esetben, ha csak ritkán, néhány napos, egy-két hetes megbetegedésről van szó, bakteriális fertőzés esetén antibiotikumokat alkalmazunk. Minden esetben tanácsos lenne az első antibiotikum felírásakor az orr-torokváladék minta bakterológiai vizsgálatát kérni. Ez időigényes vizsgálat (pozitív esetben általában egy hét), de nagyon komoly segítséget ad abban az esetben, ha az első választott antibiotikum nem hoz eredményt. Ekkor a második antibiotikumot már célzottan, a kimutatott kórokozó elpusztítására választjuk. Nagyon helytelen, ha azt gondoljuk, hogy mindenféle kórokozó baktérium elpusztítására bármiféle antibiotikum alkalmas, és a felírásnál csak a gyógyszer árát, a kényelmünket (pl. csak egyszer kell adni, stb.) vesszük figyelembe. Van orvos (ha nem is sok), aki tapasztalatából adódóan (a lehelet szagából, korábban adott gyógyszerek eredményességéből vagy eredménytelenségéből, a panaszokból, stb.) szinte ránézésre meg tudja mondani a kórokozó típusát, de a laboratóriumi vizsgálat akkor is elengedhetetlen. Ez lenne az elmélet, a gyakorlatban a járóbeteg ellátásban szinte alig van hely, ahol bakterológiai vizsgálatra mintát vesznek, pedig a feleslegesen adott sorozat antibiotikumok saját zsebünket és az egészségügyi kasszát terhelő költsége sokszorosa a vizsgálatnak, a feleslegesen adott gyógyszerek mellékhatásairól nem is beszélve. Gyermekek esetén az őszi-téli időszakban hosszasan elhúzódó sorozat betegségek esetén, vagy amikor a gyermek egy hét ovi egy hét otthon "tüneteket" mutat, vagy amikor már a gyógyszertár összes antibiotikum készletét kipróbáltuk, észre kell vennünk, hogy most már a gyógyszerek nem segítenek, forduljunk gyermek fül-orr-gégészhez, valószínűleg orr/torokrmandula-műtétre lesz szükség. Felnőttkorban is okozhatnak a krónikusan gyulladt torokmandulák panaszokat. A legnagyobb baj, ha a torokmandula panaszmentesen ún. gócként, távoli betegségeket indukál. Nagyon gyakori, hogy a kisgyermekkori elhalasztott orrmandula, kisiskolás kori elhalasztott orr-torokmandula műtét utáni időszak panaszmentessége alapján a szülő igazolva érzi döntését a műtét elutasítását illetően. Fiatal felnőttkorban aztán ismét a fül-orr-gégésznél kötnek ki, a bőrgyógyász, szemész, rheumatológus, orthopaedus, kardiológus, stb. szakorvos beutalójával.

 

 

 

79-NEM A STRESSZ VÁLTJA KI AZ ÉJTSZAKAI ÁGYBAVIZLÉST.

 

 

A legújabb tanulmányok áttörést hoztak az éjszakai ágybavizelés elsődleges formájának megértésében, így ma már ismert, hogy a betegség fő oka a húgyhólyag hibás működése, ami alvás- és idegrendszeri zavarokat okoz. A betegség jól kezelhetővé vált, aminek fényében aggasztó, hogy a szülők majdnem fele szőnyeg alá söpri a problémát abban a reményben, hogy az majd magától elmúlik. A szülők 80%-a ráadásul tévesen stressznek, félelemnek, családi konfliktus következtében kialakuló pszichés problémának tulajdonítja a bevizelést, holott ez csak a betegség másodlagos formájánál, az esetek körülbelül 10%-ában van valóban így.

 

Az éjszakai ágybavizelés (orvosi nevén enuresis nocturna) a vizelet alvás közbeni akaratlan ürítését jelenti az ötévesnél idősebb korosztálynál, melyhez nem társul semmilyen központi idegrendszeri defektus. Betegségről akkor beszélhetünk, ha a bepisilés legalább havonta két alkalommal előfordul: az ágybavizelés elsődleges (primer) formájánál a gyermeknél születése óta jelen van a probléma, míg a betegség másodlagos (szekunder) formájánál előzőleg már legalább 6 hónapig nem pisilt be a gyermek alvás közben (az elkülönítésnél fontos figyelembe venni, hogy a gyermekek nagyjából egynegyede az átmeneti szobatisztaság után ismét visszaesik). A bepisilés gyakori, a világ minden táján hasonló előfordulási gyakoriságot mutat: fiúkban gyakoribb, mint lányokban, kezeletlen esetben a teljes hétéves korosztály 16%-át érinti. Európában több mint ötmillió gyermek szenved hasonló zavaroktól, holott a problémát ma már hatékonyan lehet kezelni.


A legújabb kutatási eredményekből kiderült, hogy a betegség elsődleges formájánál az agy és a húgyhólyag között létrejön egy "párbeszéd", amelyben a húgyhólyag hibás működése (húgyhólyag-diszfunkció) végül az alvás, a központi idegrendszer és a kognitív teljesítmény komoly működészavarát okozza. Az említett zavarok - a megfelelő kezelés mellett - ma már nagyon jól befolyásolhatók: a húgyhólyag-diszfunkcióra koncentráló terápiával a tünetek sikeresen enyhíthetőek, ami jelentősen javítja a bepisilő gyermekek közérzetét. Ennek fényében aggasztó, hogy egy nemzetközi felmérés szerint a szülők csaknem fele nem vesz tudomást a problémáról abban a reményben, hogy az idővel magától is elmúlik majd, harmaduk pedig egészen addig vár a cselekvéssel, míg a gyermek legalább háromszor be nem pisil hetente. A szülők 80%-a tévesen lelki eredetű stresszhatások következtében kialakuló problémának tartja a jelenséget, pedig a betegség elsődleges formájának 65%-ában a fokozott vizeletkiválasztás áll a háttérben, kisebb részben pedig a húgyhólyag szervi eltérései vagy beidegzési zavarok, és csak a másodlagos forma eseteinek 10%-a vezethető vissza pszichés zavarokra. További téves elképzelés, hogy a gyermekek idővel kinövik a problémát: Hong-Kong-i vizsgálatok szerint a 40 évesnél fiatalabb felnőtt populáció 2,5%-a még mindig szenved a tünetektől, közülük 50% hetente háromszor vagy többször bevizel.




Az éjszakai ágybavizelés lehetséges okai:

Fokozott vizeletkiválasztás (az esetek 65%-ában)

A húgyhólyag eltérései (az esetek 10%-ában)

Beidegzési zavarok, érési folyamatok késése (az esetek 10%-ában)

Pszichés zavarok (csak másodlagos enuresis nocturna esetén, az esetek 10%-ában)

Fertőzések (az esetek 5%-ában)

Genetikai tényezők: ha mindkét szülő enuretikus volt, akkor nagyjából 77% a valószínűsége, hogy gyermekük is bepisilős lesz; ha csak az egyik szülő volt enuretikus, akkor ennek valószínűsége csak 43%.

Mikor kell kezelni a gyermeket?

Ha az éjszakai ágybavizelés rendszeresen havonta egynél többször fordul elő, és a gyermek elmúlt öt éves, akkor feltétlenül orvosi kivizsgálás javasolt.


A pontos diagnózis felállításához és a megfelelő kezelési módszer kiválasztásához néhány egyszerű, fájdalommentes orvosi vizsgálatra van csupán szükség: vizeletvizsgálat, vérvizsgálat, a bevitt és az ürített folyadék mennyisége, esetleg célzott műszeres vizsgálatok (például ultrahang, vizeletáramlás-mérés).


Hólyag-gát tréning: első lépésként 3 óránként menjen el a gyermek vizelni, még akkor is, ha nincs vizelési ingere. Normális esetben az 5 évesnél fiatalabb gyermek csak a telt hólyaggal tud vizelni. Ötéves életkor előtt alkalmazva a tréning erősíti a húgyhólyag és az agy közötti kommunikációt. A módszer másik eleme a vizelési inger elnyomása. A módszer során megkérik a gyermeket, hogy jelezze vizelési ingerét, majd felszólítják, hogy tartsa vissza a vizelést, és néhány perc elteltével vizelhet csak. A későbbiekben fokozatosan megnyújtják a visszatartás idejét, amivel ébrenlét alatt erősítik a vizelési reflex gátlását. A vizelést nem szabad megszakítani a gyermeknek.

Természetgyógyászati kezelések: ha orvosilag is igazolt, hogy egy módszer nem veszélyezteti a gyermek egészségét, akkor meg lehet próbálkozni a különféle természetgyógyászati kezelésekkel is, de csak az orvosilag ajánlott kezelések eredménytelensége után. Az előzetes orvosi kivizsgálás feltétlenül javasolt.

Szuggesztív terápia: ennek során egy háromrészes mese rendszeres esti felolvasásával próbálnak javulást elérni. A szuggesztió vagy sugalmazás olyan cselekvések vagy cselekvéssorozatok közlését jelenti az érintett gyermekkel, amelyeket kritika nélkül elfogad. Az orvosi kivizsgálás ebben az esetben sem mellőzhető.

Pszichoterápia: célzott kezelésként a másodlagos, lelki eredetű ágybavizelésnél (vagyis amikor a legalább 6 hónapig tartó ágyszárazságot követi az újbóli ágybavizelés) alkalmazzák. A betegség elsődleges formájának kezelésében kizárólag kiegészítő terápiaként jöhet számításba.

Gyógyszeres kezelések

Az éjszaka kiválasztott vizelet mennyiségét csökkentő gyógyszerek: ez a legjobb hatású gyógyszeres kezelés az elsődleges ágybavizelés egyetlen tünettel járó formájánál (primer monoszimptómás enuresis nocturna), de a többi esetben is hatékonyan csökkenthető vele az éjszakai vizelet mennyisége, így később telik meg a húgyhólyag. Kombinált kezelések esetén is jó hatású.

 

 

 

8o-A VELESZÜLETETT ÉS SZERZETT HUGYUTI

MEGBETEGEDÉSEK GYERMEKKORBAN.

 

 

 

 

 

 

 

Az eszközös vizsgálatok állandó fejlődésével a gyermek-urológiában megnőtt a lehetősége annak hogy minnél kissebb korcsoportu gyermekeknél fedezzük fel a hugyuti megbetegedéseket.-Másrészt kiderült az a tény is hogy a felső léguti fertőzések után a hugyuti fertőzések foglalják el a második helyett a gyermekbetegségek statisztikájában.

A fel nem fedezet vagy elégtelenül kezelt hugyuti fertőzések egyhamar krónikusá válnak és egyes estekben ezek közül kerülnek ki a fiatalkori vese eleégtelenségek sulyos klinikai formái.

Jómagam vizuális tipusu vagyok s mint ilyen mélyen imprimálódott bennem egy 5 éves gyermek vesefelvételének a képe,amit egy krónikus hugyuti fertőzés miatt végeztek,és egy amerikai szaklap közölt. Döbbenetként hatott rám az a tény, hogy egy nem felfedezett és nem kezelt

vizeletfertőzés,csak egy 5 éves koru gyermeknél, milyen sulyos strukturális elváltozásokat hozhat létre.a vesében.Ez körülbelül 3o éve történt és azóta nekem mint gyakorló orvosnak a hasüri megbetegedéseknél 2 szempont a legfontosabb-1-A heveny vakbélgyulladás kizárása.-2-A hugyuti fertőzések felfedezése,a szakma szigorú szabályai szerinti kezelése/a heveny szakban és utána a profilaktikus kezelés és rendszeres ellenörzés/.Ezt a felfogást mindmáig aktuálisnak tartom elsősorban a helyrehozhatatlan hibák elkerülése miatt.

Fel szeretném hivni a szülők figyelmét arra a tényre hogy gyermekkori hugyuti fertőzések tünettana merőben különbözik a felnőttekénél.Amig a felnőttek helyi tünetekről panaszkodnak/fájdalmas gyakori vizelés,alhasi fájdalmak,hőemelkedés vagy láz,vesetáji fájdalom/addig pl-a csecsemők elsősorban magas lázzal étvágytalansággal, bágyadtsággal,erősen rossz szagu vizelettel hivják fel a figyelmünket egy hugyuti fertőzés esetleges jelenlétére.

Mindenekelőtt a kissebb korcsoportu gyermekeknél a HOSSZABBAN TARTÓ LÁZAS ÁLLAPOT a hugyuti fertőzés kizárására kötelez.-Még akkor is ha bizonyos nem kellőképpen átgondolt antibiotikum kezelés után lecsökken a láz hogy aztán ujra visszatérjen.

Számos következetlen magatartás észlelhető a hugyuti fertőzések felfedezésében és kezelésében.Ezekre szeretném fel hivni az anyukák figyelmét az alábbiakban-

1-

Antikolinerg, görcsoldó hatású készítmények: jó hatásúak abban az esetben, ha a bepisilés oka a húgyhólyag simaizmának, a detrusor izomnak az instabil működése. A görcsoldó készítmények a többi esetben is növelik a húgyhólyag kapacitását, amely így később telik meg. Más gyógyszerekkel kombinálva is alkalmazhatóak.

Antidepresszánsok: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása alapján az antidepresszánsok adása kifejezetten ellenjavallt a lehetséges súlyos mellékhatások miatt. Használatuk csak akkor kerülhet szóba, ha súlyos, több egyidejű tünettel járó (poliszimptómás) betegről van szó, emellett oki terápiára sincs lehetőség.

Szorongást csökkentő szerek (anxiolitikumok): az Egészségügyi Világszervezet ajánlása alapján adásuk kifejezetten ellenjavallt a lehetséges súlyos mellékhatások miatt. Használatuk szintén csak akkor kerülhet szóba, ha súlyos, poliszimptómás betegről van szó, és oki terápiára sincs lehetőség.

Kombinált kezelések

Kombinálni az eddig ismertetett kezeléseket lehet. A legtöbb esetben két kezelési mód kombinálása elegendőnek bizonyul. A kombinált kezeléseket elsősorban idősebb gyermekeknél alkalmazzák.

Nem javasolt kezelések

Büntetni semmilyen körülmények között nem szabad a gyermeket! Nem tehet a bepisilésről, hiszen mindez akaratán kívül történik.

Éjszakai ébresztés: a szülők sokszor megfigyelik, hogy mikor pisil be a gyermek, és előtte egy órával felébresztik, majd megpisiltetik. Ilyenkor legtöbbször álomban, félálomban pisil a gyermek, tehát azt gyakoroltatjuk vele, hogy álomban pisiljen. Ennek egyetlen értelme, hogy az ágy száraz marad, a gyógyulást azonban kifejezetten lassítja

 

 

 

 

 

81-AZ ECZÉMÁTÓL A SZÉNANÁTHÁIG.

 

 

 

 

 

Az allergiás betegség a szervezet túlzott reakciója bizonyos anyagra / allergén /, ami egészséges emberben nem okoz semmilyen válaszreakciót.A betegség genetikailag meghatározott, de külső körülmények játszanak szerepet abban, milyen erősségben, formában jelentkezik tünetekkel. Az allergiás betegségek klinikai megnyilvánulása rendszerint életkorok szerint megoszlást mutat.. Csecsemő-és kisdedkorban főként atópiás bőrbetegségekkel találkozunk. A szénanátha megjelenése inkább a késő óvodáskor-iskoláskorra tehető, míg az allergiás asztma nagyobb gyermekeknél, fiatal felnőtteknél jelenik meg. Sajnos a betegségek követhetik egymást, így az a csecsemő, akinek száraz, viszkető bőre igényelt babakorában kezelést, sokszor lesz szénanáthás és szerencsétlen esetben később asztmás. Allergiás menetelésnek nevezzük a betegségek életkor szerinti, egymás utáni megjelenését. Ma sem tudjuk pontosan, melyik gyermek lesz asztmás felnőtt, és melyik problémás bőrű csecsemőből lesz szénanáthás kisiskolás. Mindenesetre a bőrproblémák felhívhatják a figyelmet gyermekünk allergiás hajlamára.

Tünetek és diagnózis

Óvodás korban sokszor csak elhúzódó fülgyulladások, orrmandulaműtét után is fennálló savós középfülgyulladások hívják fel a figyelmet az allergiás állapotra. Az elhúzódó felsőlégúti betegségek, szem-orrviszketés, kínzó orrdugulás, reggeli tüsszögések azonban már felkeltik a gyanút, ilyen esetekben mindenképpen érdemes szakemberhez fordulni. A szénanátha igazolására 3-4 éves kortól végezhető a bőrteszt. Ekkor különböző allergéneket juttatunk – cseppentünk – az alkar bőrére, majd egy speciális kis toll segítségével megkarcoljuk alatta a bőrt. 20 perc múlva leolvasható az eredmény. Kisebb gyermekeknél, vagy akik nem tűrik el a karcolást, vérvétellel lehet meghatározni, hogy mire allergiás a gyermek. Igazi szénanáthával 3-4 éves kor alatt csak ritkán találkozhatunk, ekkor még inkább ételallergének okoznak akár felsőlégúti tüneteket.

Kerüljük a polleneket

Sajnos minden orrdugulással, orrváladékozással járó állapot –így a szénanátha is- okozhat szövődményt, így középfülgyulladást, orrmelléküreggyulladást, hörghurutot. A szénanátha kezelésének kézenfekvő módja lenne az allergén kerülése vagy minimalizálása. Ezért fontos tudnunk, milyen pollenre érzékeny a gyermekünk. Célszerű a kritikus időszakban, magas pollenszám esetén keveset tartózkodni a szabadban, gyakran, akár naponta hajat mosni, autóban felhúzott ablak mellett utazni, napszemüveget viselni, nyaralásokat előre ennek függvényében tervezni. Fontos az orrüreg naponta többszöri sóoldattal történő átöblítése, hiszen nem mindegy, mennyi pollen kerül a nyálkahártyára. Léteznek különböző orrkenőcsök, melyek megakadályozzák a pollenek az orrba jutását. Nagyon jó hatású a megbízható és korrekt sóbarlang-therápia.

A kezeléstől a tünetek megszűnéséig

Sok esetben azonban mindez kevésnek bizonyul, ekkor kényszerülünk helyileg ható különböző orrsprayk, szemcseppek használatára, ill gyógyszerek szedésére. Ezeknek a beállítása, meghatározása, életkor szerinti pontos adagolása szakorvos feladata! A napjainkban forgalomban lévő készítményekkel sokszor teljes tünetmentességet tudunk elérni. Sajnos a mai tudásunk szerint az allergia nem gyógyítható, csak kezelhető betegség. Bizonyos válogatott esetekben azonban már végezhető un. specifikus immunterápia már gyermekkorban is. A kezelés lényege, hogy hosszú idő – 3-5 év – alatt fokozatosan érzéketlenné tesszük a szervezetet az allergénre. Ezzel a módszerrel tartós –akár több évtizedes,vagy akár végleges -tünetmentesség érhető el, és az allergiás betegség súlyos szövődménye, az asztma is megelőzhető.

A gyógykezelés mellett környezetünk védelme, a leggyakoribb és legysúlyosabb tüneteket okozó parlagfű irtása mindannyiunk személyes feladata és felelőssége gyermekeink érdekében.

 

 

82-AZ EGÉSZSÉGES CSECSEMŐ FEJLŐDÉSE.

                                                Mozgási és értelmi fejlődés

- Az egészséges csecsemők s kisdedek között is jelentős egyéni különbségek lehetnek az egyes képességek megjelenési sorrendjében és idejében.
- Csecsemőkorban a testi- lelki - szellemi fejlődés egymástól el nem választhatóan, egymástól függően együtt halad.

6 - 8 hetes korban:
Hangra figyel. A tárgyakat a szemével követi. Kezét észre veszi. Fejét édesanyja felé fordítja. Kezével, lábával aktívan dolgozik, kapálódzik.

3 - 4 hónapos korban:

Ha beszélnek hozzá odafigyel. Gőgicsélni kezd. Sírással vagy tudatos  - akaratlagos mosolygással jól kifejezi elégedettségét vagy elégedetlenségét. Fejét emeli, hang és fény felé fordítja. Hasra fektetve fejét megtartja. örzsével oldalirányú fordulást próbálgat. Kezével, lábával aktivan mozog.

5 - 6 hónapos korban:

Hangosan nevet, gőgicsélése egyre kifejezőbb, mintha válaszolni szeretne. Lábával játszik. Mindent a szájába vesz. Hadra fordul, de kezét még gyakran maga alatt hagyja, ezért sír. Kezébe adott játékkal, tárggyal játszik, de még nehezen engedi el.

7 - 8 hónapos korban:

Hasra s vissza fordul. Hempereg. Fejét biztosan tartja. Ezen mozgásokat már könnyedén végzi, nem jelent számára munkát, nehézséget. Mozgását célszerűen végzi. Helyét változtatja. Környezetével való kapcsolattartása, kívánságok kifejezésével is egyre meggyőzőbb.

9 - 10 hónapos korban:

Környezetét ismeri, megkülönbözteti. Szótagokat utánoz. Hason fekvő helyzetben törzsét emeli, forgatja. Önállóan ül, vagy kapaszkodva áll. Esetleg mindkettőt tudja. Lábával - térdre támaszkodva kúszik, először  hátrafelé haladva. Álló helyzetből való leüléssel problémája van. Ha kifárad, sír. Ivásnál a poharat, evésnél a kanalat célszerűen használja.

10 - 14 hónapos korban:

Kapaszkodva feltérdel - feláll. Kiságyat körbejárja. Segítséggel lépeget. Sok mindent megért. Fürdetésnél, öltöztetésnél a sorrendet ismeri, hangulatától függően közreműködik.Egyre jobban igényli az önálló evést. Akaratának, nemtetszésének,örömének jólérthető kifejezését adja. Tágabb környezete iránt egyre nagyobb érdeklődést, aktiválást tanúsít, az ebből származó veszélyeket természetesen nem ismerve.

A szülőknek ismerni kell a normális fejlődés menetét, azért, hogy biztosítani tudják a képességek spontán kibontakozásához szükséges feltételeket. Ezek: elegendő veszélytelen szabad tér, mozgást nem akadályozó öltözék és türelmes, szeretetteljes foglalkozás, bátorítás, dicséret. Fontos, hogy idő előtt ne gyakoroltassunk, s különösen ne erőszakoljunk olyan mozgásokat, melyeket a gyermek magától még nem tud . Ha a szülők olyan mozgást, testhelyzetet szorgalmaznak, melyre a gyermek izmai, izületei, csontrendszere még nem érett meg, azzal felnőttkorban jelentkező panaszok, betegségek alapját vethetik meg.

A mozgásszegénység, az érdeklődés hiánya, aktivitáscsökkenés különböző örökletes vagy szerzett betegségeknek korai tünete lehet!

Csecsemő elhelyezése a lakásban

Keressük meg azt a legmegfelelőbb helyet a lakásban, ahol közel állandó hőmérsékletet, nyugalmat tudunk biztosítani a gyermek számára.

Milyen legyen a csecsemő fekhelye, játszóhelye?

 A legmegfelelőbbnek a csecsemő elhelyezésére az állítható mélységű rácsos faágat tartjuk, s azt ajánljuk. Biztonságos. Mi szemmel tartjuk, ő kiált belőle. Nagyméretű ágy  megadja a lehetőséget a növekvő csecsemő mozgás- és szellemi fejlődésre, s több éves koráig alkalmas a gyermek délutáni és éjszakai altatásra is.
Átmenetileg - 2 - 3hónapos korig - a mózeskosár is megengedhető megoldás,, szállításra" még később felhasználható.
Semmi esetre sem helyes az, ha az újszülöttet az édesanya ágyába veszi és a csecsemő a szülőkkel együtt alszik!Egészségtelen, balesetveszélyes. Később nevelési problémákhoz is vezethet,
Az ágyba jó minőségű mosható huzattal ellátott habszivacs matracot használhatunk. Ügyeljünk arra, hogy az ágybetét /matrac / pontosan illeszkedjen az ágyba! Ha kisebb a kelleténél, a csecsemő keze vagy lába becsúzhat, beszorúlhat az ágy rácsa és a matrac közé. Ez fájdalmat, félelmet okozva visszavetheti a csecsemő mozgásképességét s fejlődését, de balesethez is vezethez. Az ágybetét gumi - vagy műanyag lepedővel védjük, mely fölé vászonlepedő kerűl.
A kiságyban ne legyen semmi felesleges dolog. Akadályozza a gyermekeket a mozgásban, balesethez, fulladáshoz vezethez: az ágyban levő dunyha, takaró, tollpárna, az ágyrácshoz kötött játék stb.Az életévben a csecsemőnek nincs szüksége párnára sem. Relative nagyobb a feje, mint a felnőtteknek, s ez olyan helyzetet biztosít, mintha párna lenne a feje alatt. Olyan csecsemőnek, amelyik gyakran bukik,hány, összehajtott, sima pelenkát terítsünk a feje alá, melyet annyiszor cserélünk, ahányszor nedves lesz.A mozgás a szellemi fejlődés zavartalan kibontakozásához, a játékhoz is szabadságot, elegendő teret kell biztosítanunk a nap - nap után kíváncsibb, többre vágyó és többet tudó csecsemőnek, kisgyermeknek.Egy ideig a nagyméretű rácsos csecsemőágy megfelelő a csecsemő számára nappali, ébrenléti tartózkodásra is.5-6 h
ónapos kor után.

 

 

 

 

83-A MANDULAGYULLADÁS

 

 

 

 

Az orr- és a garatmandulák gyulladását vírus- és baktériumfertozés okozza, leggyakrabban a felso légúti huruthoz, megfázáshoz kapcsolódik. Kialakulására a rossz higiénés körülmény, a legyengült immunrendszer, az elégtelen táplálkozás vagy valamilyen más betegség megléte hajlamosít.

GARATMANDULA-ORRMANDULA

A garatmandulák a nyelv hátsó részének két oldalán a garatív alatt helyezkednek el. Az orrmandula (amelybol egy darab van) neve kissé megtéveszto, mivel valójában ez található a garatban, az orrüreg mögött. Anatómiai fekvésébol adódóan szabad szemmel nem látható, a fül-orr-gégész szakorvos kis tükör segítségével illetve tapintással tudja megvizsgálni.

Az orr- és a garatmandulák gyulladásának mások a tünetei, bár gyakran együtt fordulnak elo.

Az orrmandula gyulladás során megduzzad, a gyermek orrlégzése akadályozott, szájon át veszi a levegot, éjszaka általában horkol. A gyermek orrából váladék csordogál, hallása romlik. Az esetek egy részében az orrmandula megnövekedett mérete miatt részlegesen lezárja a fülkürt bejáratát, azaz a garatot a középfüllel összeköto járat kezdetét, ezzel megakadályozza annak szellozését és így a középfülgyulladás számára megteremti a táptalajt.

 

A garatmandulák gyulladására csecsemokorban nehezített nyelés, nyálfolyás, magas láz, étvágytalanság nem egyszer hányás hívhatja fel a figyelmünket. Nagyobb gyermekek nehezebb nyelésre, kifejezett torokfájásra, rossz leheletre, magas lázra, rossz közérzetre panaszkodnak. Hányás náluk is elofordulhat, mivel a garatmandulák duzzadt méretük miatt nagyobb helyet foglalnak el, ezáltal ingerlik a garatot. Gyakori tünet a fülbe kisugárzó fájdalom. Ha ez csak ritkán lép fel, nincs okunk aggodalomra, azonban a folyamatosan meglévo és egyre fokozódó fülfájás esetén keressük fel a helyi fülészeti rendelot középfülgyulladás gyanúja miatt.

Mit tapasztal orvosunk a vizsgálat során?

Képünk illusztráció

A garatmandulák vérboek, duzzadtak, a lágyszájpadon kis pontszeru bevérzések lehetnek. A mandulák felszínén tüszok lehetnek láthatóak, amelyek kezdetben kis gombostufejnyi sárgás elváltozások, majd a gyulladás elorehaladtával összefolyhatnak és nagyobb lepedékként beborítják a mandulák közel teljes egészét.

Az orrmandula gyulladás esetén szintén duzzadt, vérbo. A gyermek nyelve lepedékes, beszéde nehézkes, lehelete rossz szagú. A nyakon megnagyobbodott nyirokcsomókat tapintunk.

Milyen betegségek résztünete a mandulagyulladás?

Skarlát. A skarlátot a Streptococcus pyogenes nevu baktérium okozza, mely cseppfertozés útján terjed. Különösen az óvodás korúak között fordul elo gyakran, gyorsan terjedve végig a közösség tagjain. A mandula általában gennyes, tüszos, a nyelv málnaszínu, a nyaki nyirokcsomók megnagyobbodottak, a törzsön, hajlatokban pontszeru, apró, pirosas színu kiütések láthatóak, és további tünetek segíthetik orvosunkat a diagnózis felállításában.

Mandulagyulladás

Korábban, az antibiotikumok megjelenése elott a skarlát lezajlása után általában 3 héttel vesegyulladás illetve reumás láz alakult ki, éppen ezért még sokan ma is megijednek a betegség nevének hallatán. Napjainkban azonban az antibiotikumoknak - foleg a penicillinnek - köszönhetoen a betegség maradéktalanul gyógyul, szövodményekkel nem kell számolni, ha idoben orvoshoz fordulunk.

Mononucleosis infectiosa. A mononucleosis infectiosa nevu betegséget az Ebstein-Barr vírus okozza. Nyál útján terjed, ezért sokan "csókbetegség" néven ismerik. Nagyon magas lázzal jár, a nyaki nyirokcsomók általában kifejezetten megnagyobbodnak, a mandulákat lepedékkel fedi, mindezek mellett a máj és a lép megnagyobbodásával is járhat.

Ha a vizsgáló orvosban felmerül a gyanú, hogy gyermekünknek mononucleosisa van, akkor laborvizsgálatra, vérvételre lesz szükség. Idonként az eredményekben olyan eltérések lehetnek, amely kórházi bentfekvést tesz szükségessé. Ha orvosunk laborvizsgálatot kér, mindenképpen vegyük komolyan, azonban ne aggódjunk, gyermekünk maradéktalanul fel fog épülni!

A máj és a lép érintettsége miatt a betegség lezajlását követoen még több hónapig fáradékonyság tapasztalható, ezért javasolt a minél több pihenés és a megerolteto testmozgás kerülése.

Herpangina. A másik szintén vírus által okozott betegség az úgynevezett herpangina. Ezt a Coxsackie A vírus okozza, amelynek hatására foleg a lágyszájpadon, illetve a mandulákon fehér, tejszeru hólyagok keletkeznek. A mandulák duzzadtak, vérboek. Ez a kicsik számára sokszor nagyon fájdalmas, nyelési nehezítettséget okozó betegség.

Mit tehetünk a mielobbi gyógyulás érdekében?

 

 

84-FIGYELJEN A GYERMEKE LÁTÁSÁRA

 

 

 

 

Ma már a gyermekek látását újszülött korban szűrik teljes körűen és kötelezően, ezután legközelebb iskoláskorban.

 

 

Bár az iskolai szűrővizsgálatok hatékonyak, a közben lévő időről sem lenne szabad elfeledkezni! Tudják-e a szülők, hogy gyermekük látását rendszeresen kellene ellenőrizni, már akkor is, amikor nem mutatkozik meg a probléma a gyengébb eredményekben, fáradékonyságban?




"A szemész szakma komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy hazánkban is kidolgozzák a gyermekszemészeti szűrések rendjét – mondta Dr. Németh János, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának Igazgatója, a "Fókuszban a látás" program szakértője. – A látást ellenőrizni kell születéskor, majd a szem fejlődését egy éves és három éves korban, valamint az iskola előtt és az iskoláskor alatt is. Ma már több betegség jól kezelhető és megelőzhető, de például a tompalátóság csak akkor gyógyítható, ha a gyermek 6 éves kora előtt felismerjük, és foglalkozunk vele!"

Javítani kell tehát az első néhány év szemészeti szűrésén. Ekkor kell felismerni a szem fejlődési rendellenességeit, a veleszületett, valamint a korai életkorban kialakuló öröklődő szembetegségeket, gyulladásokat, a súlyosabb fénytörési hibákat, a kancsalságot és tompalátóságot.

Maga a szülő is észrevehet néhány rendellenességet. Az alábbiakban néhány egyszerű módszert mutatunk be:

• Ha a két szem nem párhuzamos (kifelé vagy befelé fordul a tekintet) orvosi kontroll szükséges.

• A gyermek szemmozgását is könnyen ellenőrizhetjük. Ez ugyan még az első hónapokban koordinálatlan, de később párhuzamossá válik, vagyis mindkét szemgolyó ugyanabba az irányba tekint. Normális esetben a gyermek szeme előtti fényforrás képe a szaruhártyától szimmetrikusan tükröződik. Ha ettől való eltérést fedeznek fel, érdemes szakértőhöz fordulni.

• Takarja le a gyermek egyik szemét, ha ezt a csemete nem tűri el, akkor fennáll a gyanú, hogy a másik szemével rosszul lát.

• 3-4 éves korban külön-külön takarja le a gyermek szemeit, mutasson kedvenc könyvéből kisméretű képeket. Ha a kicsi jól lát, akkor meg tudja nevezni őket.

Figyeljen arra is, hogy:
• a gyerekek napi 4 óránál többet ne töltsenek képernyő előtt,
• ha számítógépeznek, tartsanak óránként 10 perc szünetet,
• ne nézzék túl közelről a tv-t,
• a monitortól 40-60 cm-re üljenek.

 

85-A PUBERTÁS PSYCHÉS PROBLÉMÁI.

 

 

 

Psychés szempontból a pubertás és az adolescentia az élet legnehezebb szakaszaihoz tartozik.Nehézségek adódhatnak már abból is ,hogy a másodlagos nemi jelleg kibontakozása,valamint a növekedés meggyorsulása nagy időbeli eltérésekkel következik be az egyes gyermekekben-egyugyanazon osztályban találunk hatalmas,mélyhangu fiatalembert serkedő szakállal,és alacsony növésü –kisfiut-Az utóbbiban kissebbrendüségi érzés fejlődik ki,a szülők is aggodalmassá válhatnak.

Jóval nehezebb problémák keletkeznek abból hogy a fizikailag felnőtté vált egyén-testi erejének és fejlettségének tudatában-érvényesiteni akarja önnállóságát,egyéniségét.

Az-ego-uralkodóvá válása,a tulzott önnállóságra törekvés-olyan egyénben akinek élettapasztalata nincs-természetesen a szülők,tanitók gátló,fékező magatartásába ütközik.Az ellentétekből könnyen vállnak konfliktusok.A gyermek szüleik apró gyarlóságait felnagyitják,és sok esetben egyenesen –fellázadnak ellenük.Tiltakozásuk jeleként szeszes italokhoz,esetleg kábitószerhez fordulnak,elcsavarognak,nem tanulnak,olykor –bandába tömörülve-károkat okoznak sőt bűncselekményeket követnek el.Lányok is gyakran egyenesen keresik az ellenkezést anyjuk legjózanabb tanácsaival szemben.A szülők elleni lázadás egyik súlyos megnyilvánulása a táplálék –akaratlagos visszautasitása/anorexia nervoza/

A hormonális éréssel kaocsolatban felébrednek a nemi ösztönök,melyek kezdetben nem egyszer a saját nemüek iránti tulzozz vonzalomban,rajongásban esetleg –átmeneti homoszexuális magatartásban nyilvánulnak meg.Fiukban az –onánia- csaknem általános-lányokban is előfordul azonban jóval ritkább.

Mind gyakoribbá válik napjainkban a –nemi ösztön túl korai-kielégitése,ami e tapasztalatot nélkülöző korcsoportban súlyos helyzeteket teremthet.

A gyermekek e korban-bár magatartásuk látszólag fölényes,túl hangos,skszor kellemetlenül féktelen-belsőleg bizonytalannak érzik magukat.Depresszióra is hajlanak,és éppen az adolescens korban nem ritka az öngyilkosság sem.

Ez az öngyilkosságra törekvő,szertelen nem egyszer elviselhe-

Tetlen gyermek azonban belső szorogással küzd,és érzi is a szügségét,csak-felnőttnek érzi magát- és nem kérheti a szülő,nevelő tanácsait,vezetését.

E feladat helyes megoldása nagy tapintatot,megértést,kulturát igényel.A serdülőt nem szabad kisgyermekként kezelni,józan keretek között önállóságot is kell neki adni,felnőttként kell vele beszélni,tapintatlan dorgálás,szülői –dühkitörések-csak rontanak a helyzeten.A masturbációban

Kérdésében is hibás a tulzott ijesztgetés-soha jóvá nem tehető-következmények indokolatlan hangoztatása.Józan sportolás,szabad levegő,túlterhelések kerülése,szeretetteljes,nyugodt vezetés,a kornak megfelelő intellektuális érdeklődés felkeltése és irányitása a célravezető tennivaló.

Ez az életszakasz minden gyarlósága ellenére-eggyúttal az is,melyben lelkesedés és érdeklődés kelthető fel igazi értékek és ideálok iránt.

 

86-FEJTETÜ-RÜH

Afejtetű (Pediculus humanus capitis), vagy másnéven hajtetű, emberen élő obligát ektoparazita. Szárnyatlan, vérszívó rovar, mely teljes életciklusát az emberi hajban tölti, és petéit, az úgynevezett serkéket is ide rakja. Csak az emberben képes tartósan fennmaradni, természetes körülmények között állatokat nem fertőz

Azonos fajba (Pediculus humanus) tartozik a ruhatetűvel (P. h. humanus). Korábban külön fajként, de manapság inkább alfajként kezelik őket, mint a jelen szócikkben is. Valójában ugyanannak a fajnak eltérő habitatra specializálódott ökotípusai. Egyforma kinézetűek, csak alapos mikroszkópi mérésekkel lehet apró morfológiai eltéréseket találni köztük. A fő különbség az, hogy a fejtetű az emberi hajban él és nem hordoz fertőző betegségeket, a ruhatetű pedig az emberi ruházat belső felületén él és fertőző betegségeket terjeszthet.

Eredet

A fejtetű és ruhatetű legközelebbi rokona a csimpánzon élő Pediculus schaeffi, tehát minden jel szerint fajunk kialakulása óta folyamatosan együtt élünk velük. Együttélésünk egyik hétköznapi motívuma a fésű feltalálása és mindennapi használata. Az ősi (ókori) fésűk fogazatának méretezése is jelzi, hogy ezeket a tetvek eltávolítására használták. Molekuláris genetikai bizonyítékok szerint az első fejtetű/ruhatetű elkülönülés mintegy 100 000 éve történt, ez körülbelül egybeesik az emberi ruházkodás első megjelenésével Az orvosi szaknyelv az emberi tetvességet pediculosisnak nevezi

Morfológia

Mint a szívótetvek (Anoplura) általában, a fejtetű is kicsi (1–3 mm), szárnyatlan, lapított testű rovar. A torszelvények összeolvadtak. Színe szürkés-barna árnyalatú, de az elfogyasztott vér miatt vöröses is lehet. Egy pár csápja 5-5 ízből épül fel, és egy pár szeme van. A szájszervek a bőr átlyukasztására és a vérszívásra specializálódtak [6] Lábai rövidek, és egy-egy nagy karomban végződnek. Ezek igen hatékonyak az emberi hajban való helyváltoztatás és rögzülés során, de alkalmatlanok arra, hogy az állat ugorjon, vagy bármilyen más aljzaton, felületen másszon. Potroha 7 látható szelvényből áll, az elsőn nyílnak a légzőnyílások, az utolsón nyílik a végbélnyílás is az ivarszervek. A hímek kicsit kisebbek, mint a nőstények, és az 1. pár lábuk kissé nagyobb, mint a többi, mert párzás közben ezzel rögzítik magukat a nőstényhez. A serkét (petét) az egyes hajszálak tövéhez rögzítik, gyakran pár milliméterre a fejbőrtől. A serkék oválisak, és mintegy 0,8 mm hosszúak. Színük áttetsző barnás, amíg az embrió fejlődik bennük, majd harsány fehérré válnak, ha már üresek.[7] A kelési idő 6-9 nap.

Egyedfejlődés

Kikelés után a lárva a kifejlett állatokhoz hasonló életmódot él, és egyedfejlődése során háromszor vedlik. A levedlett kültakaró kihullik az ember hajából. Legkevesebb 8-9 nap kell a teljes kifejlődéshez, de kedvezőtlenebb körülmények között ennél több (12-24 nap). A nőstény fejtetű napi 3-4 petét rak. Mintegy 4 héten át aktív, és ezalatt összesen 50-150 utódot hoz létre.

Elterjedés, előfordulás

Leggyakrabban az óvodás és iskolás (4-13 éves) korosztályban fordul elő. Terjedésre leggyakrabban akkor kerül sor, mikor a gyerekek közel hajolnak egymáshoz és a hajuk összeér, de fertőzhetnek közösen használt törülközők vagy fésűk által is. A lányok gyakrabban fertőződnek, valószínűleg azért, mert hosszabb a hajuk. Az USAban évente 6–12 millió embert kezelnek fejtetvességgel, főként gyermekeket. Más fejlett országokból (például Izrael, Dánia, Svédország, Nagy-Britannia, Franciaország és Ausztrália) is magas fertőzöttségi arányokat említenek. A fejlődő országokben előfordulása a gyerekek körében közönséges

Életmód és viselkedés]

Vérszíváskor a tetű nyálával alvadásgátló anyagot juttat a sebbe. A vérszívás sokáig tarthat, ha közben az állatot nem zavarják meg. Eközben sötétvörös ürüléket képez, mely kipotyog az emberi hajból.[11]

Szemben a ruhatetűvel, a fejtetű nem terjeszt mikrobiális kórokozókat.

Bár fejtetvek a hajas fejbőr bármely részén előfordulhatnak, de különösen a fülek mögötti és a tarkó környéki hajban élnek, és serkéiket is főként ide rakják. Kerülik a fényt. A fejtetves gyerekek is elsősorban arról ismerhetők fel, hogy füleik mögött a hajban szúnyogcsípésre emlékeztető, viszkető szívásnyomok vannak, melyeket gyakran vakarnak. [15]

Védekezés

A fertőzést korábban a fej kopaszra borotválásával szüntették meg. Ma rovarölő hatóanyagot tartalmazó samponokkal irtják, ezt gyakran sűrű fogazatú tetűfésű használatával egészítik ki.

RÜH

A rühösség (scabies) atkafertőzés, mely apró, vörös kiütéssel, és igen erős viszketéssel jár. Okozója a Sarcoptes scabiei nevű atka.

A fertőzés közvetlen érintkezéssel emberről emberre terjed, gyakran az egész családban. Az alig látható atkák gyakran együttalvás során szóródnak szét. A ruházat, az ágynemű és más közös tárgy ritkán terjeszti, az atkák élettartama rövid, és a szokásos mosás elpusztítja őket.

A nőstény atka alagutat fúr a bőr legfelső rétegében, és petéket rak a járatba. A fiatal atkák (lárvák) azután néhány napon belül kikelnek. A fertőzés heves viszketést okoz, feltehetően az atka kiváltotta allergiás reakció miatt.

TÜNETEK

A rühösség legjellemzőbb tünete az erős viszketés, amely éjszaka a legkínzóbb. Az atka járatai hullámos vonalként jelennek meg, körülbelül 10 mm hosszúak, néha apró göbbel a végükön. A járatok a leggyakoribbak az ujjak között, a csukló, a könyök, a hónalj táján, az emlőbimbókon, a férfi nemi szerveken, az övvonalban, és a farpofák alsó részén; a viszketés is itt a legerősebb. Az arc ritkán fertőzött, kivéve a kisgyermekeket, akiken vizes hólyagocskák formájában jelenhet meg a betegség. A járatok később már nem láthatók jól, mivel gyulladás vagy vakarásnyomok fedhetik el.

DIAGNÓZIS

A viszketés és járatok együttese alapján állítja fel a rühösség diagnózisát az orvos. Kaparékot is vehet a járatokból, és mikroszkóp alatt ellenőrizheti az atkák jelenlétét.

KEZELÉS

A rühesség krémmel vagy oldattal gyógyítható.A családtagokat, és a közvetlen bőrkontaktusban élőket (beleértve a szexuális kapcsolatot is) egyidejűleg kell kezelni. Az ágynemű és a ruházat alapos tisztítása vagy fertőtlenítése igen fontos.

 

 

87-BULIMIA

 

 

 

 

A bulímia falási rohamokkal járó kényszerbetegség, melynek során a beteg rövid idő alatt igen nagy mennyiségű étel - jellemzően édesség - elfogyasztására képes. Ez törvényszerűen elhízáshoz vezet, amit elkerülendő a beteg önmagát hánytatja, hashajtókkal vagy eltúlzott fizikai aktivitással él. Hányás után a beteg ismét szenved, az evési kényszernek csupán néhány óráig tud ellenállni, majd ismételten étkezik, és önmagát hánytatja. A betegség súlyosbodásával az étkezések és hányások között eltelt idő egyre csökken, a kényszer eluralkodik a beteg kaotikussá váló életén. Így például a beteg képes az ételmaradékot kiszedni a szeméttartóból vagy akár lopni, hogy kényszerét enyhíthesse. Viselkedésüket többnyire visszataszítónak tartják, és szégyellik magukat miatta.

A bulimia nervosát 1979-ben fogadták el, mint önálló, pszichoszomatikus betegséget.

Előfordulás

A bulímia szinte kizárólag tizenéves lányok vagy fiatal nők betegsége. Férfiakban elvétve fordul elő. Gyakorisága a sok rejtett eset miatt pontosan nem ítélhető meg. A felismert esetek gyakorisága a 18 és 25 év közötti női populáció 3%-a.

Okok

A bulimia nervosa okai lényegében ismeretlenek. Alapos pszichiátriai feltárás mellett mindig fellelhető valamilyes személyiségzavar, gyermekkorban elszenvedett traumák, szeretet utáni vágy, magány, önértékelési zavarok. Genetikai eredet nem valószínűsíthető. A karcsúság vágya, mely rendellenes étkezési szokásokat eredményez, csak részben ad magyarázatot. Ezek inkább csak elindítói a folyamatnak. Az önértékelési zavar lehet az elsődleges, melyben a beteg önmaga elviselésére képtelen. A bulímia jelentkezésekor a folyamat önfenntartóvá válik. A beteg attól való félelme, hogy érzései kicsúsznak az ellenőrzése alól, súlyosbítja a bulímiát, mely az egész személyiségen eluralkodhat. Olykor a táplálkozási rendellenesség elindítója az unalom, depresszió vagy harag, különösen akkor, ha a beteg magányos.

Tünetek

A bulimia nervosa valójában három különböző betegség, melynek legjellemzőbb közös tünetei a betegség rövid leírásában találhatók. Jellemző továbbá a testsúlycsökkentő módszerek fokozott és halmozott használata: önhánytatás, hashajtó, vízhajtó szedése, intenzív testedzés, koplalás. A falásrohamok hetente több alkalommal, legalább három hónapon keresztül jelentkeznek. Az önhánytatások következményeként kophat a fogzománc, a fültőmirigy megnagyobbodhat, a nyelőcső nyálkahártyája begyulladhat. A hányás és a hasmenés következménye lehet a vér káliumszintjének esése is, ami szívritmuszavart idézhet elő.

A bulímia mögött meghúzódó személyiség- és önértékelési zavarok, továbbá a depresszió öngyilkosság elkövetésére késztetheti a beteget. Sohase mondjunk olyat a betegnek, hogy a gyógyulása "csak akarat kérdése", meg "jobb lenne, ha összeszedné magát", stb. Ezek a súlyos kritikai megjegyzések ugyanis csak fokozzák az önértékelési zavart és a depressziót, ami a beteg állapotát súlyosbíthatja. Kezelését bízzuk szakorvosra, a beteggel szemben viselkedjünk empátiával.

 

 

 

88-EGÉSZSÉGES REGGELI GYERMEKEKNEK.

 

 

A helyes táplálkozás nagyon fontos a gyermekek számára, mivel ebben a korban alakulnak ki táplálkozási szokásaik, ami később nagyban befolyásolja majd egészségi állapotukat. A gyermekek számára is a napi ötszöri étkezést javasoljuk, aminek fontos része az első főétkezés, a reggeli.

 

Egy étkezési szokásokat vizsgáló kutatásából egyértelműen kiderült, hogy azok a gyerekek, akik rendszeresen reggeliztek, sokkal jobban teljesítettek az iskolában, mint azok, akik kihagyták a reggelit. A reggeli étkezés elmaradásának egyik oka a szülők rossz anyagi helyzete, a másik azonban a figyelmetlenség és gondatlanság. Sajnos a szülő rohanó életvitele mellett eszébe sem jut, hogy a gyermeknek reggelit adjon. Úgy gondolja, hogy majd az óvodában ill. az iskolában úgyis kap enni a gyermek.

A gyermek csökkent koncentrációs készsége, magatartási problémái, esetleg rossz emésztése esetén gondolnunk kell a rendszertelen, helytelen táplálkozásra. A kicsiknek naponta ötször kellene enniük, így kerülhetnek a szervezetükbe azok a létfontosságú tápanyagok és vitaminok, amikre szükségük van az optimális növekedéshez, fejlődéshez. Ráadásul a gyerekeknek nagy mozgásigényük is van, amihez szintén megfelelő mennyiségű tápanyagra, ill. energiára van szükség.

A felnőttek számára, de a kicsik esetében talán még inkább fontos, hogy a reggeli étkezést ne hagyjuk ki az étrendből. A táplálkozási szokások gyermekkorban alakulnak ki, így célszerű a gyermeket ránevelnünk a rendszeres étkezésekre, a reggeli elfogyasztására.
A tápanyagok és vitaminok folyamatos pótlásával mind szellemileg, mind fizikailag kiegyensúlyozottabban tud teljesíteni az iskolában, valamint megalapozza az egészséges életmód kialakulását is.

Szánjunk időt arra, hogy reggelit készítsünk a gyermekünknek. A szülők sokszor követik el azt a hibát, hogy a nagyobb gyerekeknek zsebpénzt adnak, hogy az iskola büféjében vagy a közeli közértben ennivalót vásároljanak maguknak. A gyerekek nincsenek tisztában – hiányos iskolai tanterv – azzal, hogy milyen szükségleteik vannak, így sokszor édességet, chipseket, esetleg zsírdús péksüteményeket (kakaós csiga, lekváros bukta stb.) vesznek le a polcról.

 


89-A HORDOZÓKENDŐRŐL.

 

Hordozni mindig jó! Magadhoz közel tartani gyermeked, csodálatos. Odabújik, szinte belesimul a kendőbe, eggyé válik, anya és gyermeke…Ő megnyugszik, te megnyugszol. Ő veled van minden mozdulatodban, te nyugodtan teheted a dolgodat. Mindketten megkapjátok ezzel azt, amit szeretnétek! Bármit csinálhatsz, ő jól érzi magát rajtad, puha melegben, a kendő védelmében te jelented a biztonságot számára. Ahogy jössz – mész, babád a hasadon, csípődön, vagy a hátadon együtt mozog veled. "Érzi az anyai test melegét, szervezetében működésbe lépnek a szeretet hormonok, melynek hatására elárasztja a szeretet a nyugalom és a harmónia érzése. Nem sír, nem szorong, hanem ellenkezőleg, növekvő önbizalommal és növekvő kíváncsisággal fordul a világ felé, melyben élnie adatott." (Dr. Ransburg Jenő) Ez a kendő varázslatos hatása…

Eleinte bölcsőtartásban vagy fekvőhordozásban, később pedig lehet elől ültetett, zsebes keresztezett, kenguru, vagy csípőn csavart pozícióban hordozni babádat. A kendőben hordozott babáknak szinte hangját sem lehet hallani. Gyermeked megnyugszik mozgásod ritmusától.

Kimutatták, hogy a babák motoros, érzelmi és értelmi fejlődésük is stimulálva van a hordozókendőben ért ringató, vesztibuláris ingerek révén.

Már a várandósság alatt kialakul a magzatban egy ősi biztonságérzet, amit szülés után tovább tudunk erősíteni, például azzal, hogy közvetlenül születés után az anya mellkasára helyezzük őt, még a köldökzsinór elvágása előtt. Erre a korai kötődésre épül a későbbi kötődés, amely erősen meghatározza az anya – gyermek kapcsolat milyenségét. A hordozás is egyik fontos feltétele lehet ennek a kötődésnek, melynek hatására tovább erősődhet és szorosabbá válhat kapcsolatod a babáddal. A kisgyermekeknek igényük van a kötődésre, és a biztonságérzetre. Ennek kielégítése az egészséges személyiségfejlődés feltétele, melynek egyik eszköze lehet a hordozókendőben való hordozás.

 

Általában azok a mamák, akik hordozókendőben hordozzák babáikat, derűsebbek, mosolygósabbak. Ennek nemcsak lelki okai vannak, hanem gyakorlati is. Például így könnyebben el lehet végezni adott estben a házimunkát, megkönnyíti a bevásárlást, a tömegközlekedésről nem is beszélve. Nagy előny, hogy az anya mindkét keze szabad, nem kell leemelni a buszról gyermekestül a babakocsit, és nem kell átvergődni babakocsival a járdán parkoló autók mellett. Szerencsés abban az esetben is, ha nagyobb testvérrel együtt készül az édesanya kimozdulni otthonról. Egyszerűen és könnyen lehet vele közlekedni. Nagyobb gyermek hordozása estén a biztonságérzeten túl izgalmat is jelenthet a gyermek számára. Otthon a mindennapi munkavégzés lehet izgalmas, az utcán pedig az ottani történések, emberek nyújthatnak felfedeznivalót a kendőben csücsülő kisgyermek számára. Ő a világot magasról látja, nem kell alulról fölnéznie, szinte szemmagasságban van minden. Így nincs olyan érzése, hogy kicsi, és egyedül van. Ha a sok információ láttán – hallatán elfárad, csak befészkeli magát a kendőbe, el tud aludni, egy melegen szerető ember közelségében. Megfigyelések bizonyították azt is, hogy a kendőben hordozás nem árt a csecsemő csontozata fejlődésének, sőt elősegíti azt. A kendőben való hordozás megfelel a csecsemő testtartásának, mert a kendő odasimul a baba testéhez, és nem kényszeríti őt egy természetellenes pozícióba. A hordozókendő alkalmazkodik a gyermek testi fejlődéséhez.

:

Próbáld ki bátran, szeretni fogod!

9o-VIZI BALESETEK GYERMEKKORBAN.

 

 

A vízi balesetek sajnálatos módon évről évre gyermekáldozatokat is követelnek. Kevesen gondolnánk azonban azt, hogy ilyen katasztrófa nemcsak a folyó és tópartokon következhet be.

A fürdőkádtól a mélyvízig

A vízi balesetek a csecsemőkortól a felnőttkorig mindenkit veszélyeztetnek, a baleseti mechanizmus azonban gyakorta életkorfüggő. A csecsemők és kisgyermekek elsősorban otthon veszélyeztetettek. A fürdőkád, a vécé, a vízzel teli lavór vagy vödör, a medence, a kerti vízgyűjtők, az otthoni halastó mind-mind jelentős veszélyforrás. A nagyobbakat uszodában, strandon, természetes vizekben érheti baleset. Őket elsősorban a bizonytalan úszni tudás, a vakmerő játékok sodorhatják veszélyes helyzetbe. A hazai statisztikák alapján a vízbefulladás leggyakrabban az öt év alatti gyermekeknél fordul elő a legsűrűbben, többnyire úgy, hogy rövid ideig felügyelet nélkül maradtak. A csecsemők, kisgyerekek néhány centiméteres vízbe is belefulladhatnak. Felnőtteknél sokszor alkoholhatás alatt következik be a vízbefulladás.

Megelőzés

Amire érdemes odafigyelni

1 éves korig:

a csecsemőt fürdetéskor maximum olyan mélységű vízbe tegyük, amelyből fekvő helyzetben is kiér száj- és orrnyílása;

ennél mélyebb vízben, még ha a kezünkben tartjuk is legyen rajta karúszó.

3 éves korig:

a gyermek nem hagyható felügyelet nélkül a fürdőkádban, gyerekmedencében;

medencében, mélyvízben mindig legyen rajta karúszó vagy egyéb úszóalkalmatosság.

6 éves korig:

sportjellegű vízi járművön (vízibicikli, csónak stb.) mindig viseljen mentőmellényt;

a felfújható úszóeszközök mindig több üregűek legyenek, biztonsági szeleppel ellátva;

természetes vizekben (folyók, tavak) csak felnőtt felügyelettel tartózkodhat.

12 éves korig:

úszni nem tudó 12 éven aluli természetes vizekben (folyók, tavak) csak felnőtt felügyelettel tartózkodhat;

úszni nem tudó gyermek mélyvízben csak mentőmellényben tartózkodhat.

kell állítania.

Mit tegyünk?

A filmekben látott vízből mentő jelenetekről talán sokan tudják, hogy veszélyesek. A fuldokló ember elveszti önuralmát, a vízi mentéshez nem értő laikust könnyen életveszélyes állapotba hozhatja azzal, hogy átkarolja, így úszó mozgást nem tud végezni. Nagyon fontos, hogy felnőtt embert csak vízi mentésben gyakorlott személy közelítsen meg! Gyermekek esetén a helyzet nyílván más, ők nem rendelkeznek akkora fizikai erővel, hogy veszélyeztessenek egy felnőttet. Így abban az esetben, ha a gyermek mélyvízben fuldoklik, kíséreljük meg a kiemelését. A köhögő gyermeket biztassuk köhögésre a Félrenyelés című cikkünkben ismertetett módon.
Ha a gyermek nem lélegzik, kezdjük meg az újraélesztést!

Mit NE tegyünk?

Ne nyomjuk a hasát! Ne hánytassuk! Ne hagyjuk magára! Kórházi elhelyezés még akkor is szükséges, ha a fuldokló állapota gyorsan rendeződik.

 

 

 

91-A VÉDELMET NYÚJTÓ ANYATEJ.

 

 

 

 

Az elmúlt évszázadokban egy anyának eszébe sem jutott, hogy megfossza gyermekét az anyatej áldásától, és önként lemondjon gyermeke szoptatásáról. Inkább szégyennek számított, ha egy nő nem volt képes táplálni gyermekét. Ilyenkor más asszonyok felesleges anyatejére szorultak, s a gyermekeket tejtestvéreknek is hívták. Ma már más a helyzet, sok nő fél attól, hogy a szoptatás tönkreteszi a mellét. Ezért a védőnők és a gyermekorvosok nem győznek eleget beszélni, cikkezni a szoptatás fontosságáról.
Az anyatej a legtermészetesebb és egyben legtökéletesebb táplálék, biztosítja a csecsemő számára az egészséges fejlődéhez szükséges összes tápanyagot. Ugyanez nem mondható el a mesterségesen előállított tápszerektől, amelyekből hiányozhatnak, és hiányoznak is létfontosságú anyagok. Ez pedig beláthatatlan következményekkel járhat a baba egészségségére nézve, és számtalan betegség forrása lehet. Mivel a tápszereket nem a megfelelő tápanyagokból állítják össze, a gyermek később hajlamos lesz a kóros elhízásra. Egy vizsgálat megállapítása szerint a tápszerrel táplált hathetes csecsemők hatvan, míg a szoptatott babáknak tizenkilenc százaléka volt túlsúlyos. A túlzott fehérjefogyasztás ugyanis rendkívül megterheli a veséket, így a gyermek szerveztében a szokásosnál több folyadék halmozódik fel. S ez gyors elhízáshoz vezet.
Mivel az anyatej olyan egyedülálló anyagokat tartalmaz, amelyek meggátolják a baktériumok és vírusok fejlődését, a babáknak természetes védelmet nyújt számos allergiás és fertőző betegséggel szemben. Nem kevésbé elhanyagolható a lélektani szempont sem, hiszen a szoptatás alatt kialakul az anya és a gyermek közötti kötődés, amely döntő szerepet játszik a baba érzelmi fejlődésében. A gyermekorvosok egybehangzó véleménye szerint, több asszony szoptatná gyermekét, ha tudatában lenne annak a csodálatos kapcsolatnak, amely így alakul ki anya és gyermeke között.
Sok kezdő anyukának okoz gondot, hogy mennyi ideig szoptassa a babát. A harminc éves gyermekorvosi tapasztalattal rendelkező Dr. Robert S. Mendelsohn szerint a csecsemő mellenként körülbelül négy perc alatt fogyasztja el az elérhető tejmennyiség nyolcvan-kilencven százalékát. Mégis tanácsos hosszabb ideig szoptatni, mivel ez serkenti a tejképződést. Előfordul, hogy a kicsi jóllakott, és elalszik szoptatás közben. Ilyenkor hagyjuk a mellen, mert ez érzelmi szempontból nagyon fontos. Abban már megoszlanak a vélemények, hogy hányszor etessük a babákat. Mendelsohn szerint egy nap akár a húszat is elérheti a szoptatások száma. Mások azt ajánlják, hogy ahányszor csak igényli, míg van, akik a rendszerességre esküsznek.
Megfontolandó tanács lehet az is, hogy két-három hónapos kortól szépen lassan szoktassuk le kicsit az éjszakai evésről, mivel a gyomornak is szüksége van pihenésre. Ezt úgy érhetjük el, ha az utolsó esti, és a reggeli első szoptatás között fokozatosan tágítjuk az időt. A cél az, hogy a gyermek végigaludja az éjszakát.
Az anya, aki nem szoptatja gyermekét, önmagát és a kicsit is megfosztja az egyik legszebb emberi élménytől. Megfontolandók tehát a természetes születés atyjának tartott Dr. Grantly Dick-Read szavai: "Az újszülöttnek csak három igénye van: a melegség, amelyet anyja karjaiban talál meg, a táplálék, amelyet az anyai mell biztosít számára, és a biztonságtudat, amelyet anyja jelenléte jelent.

 

 

 

92-TÁPLÁLKOZÁS TERHESSÉG IDEJÉN

 

Várandósság idején még inkább oda kell figyelnünknünk arra, mit eszünk. A legfontosabbak: kerüljük az alkoholt, a magas koffeintartalmú italokat és a nyers húsokat és fogyasszunk sok-sok zöldséget, gyümölcsöt.

Várandóssága idején ne diétázzon, különben fennáll a veszélye, hogy a gyermeke nem kap meg minden szükséges tápanyagot!

Minden étkezés során fogyasszon gyümölcsöt és zöldséget, lehetőleg napjában ötször. Egy pohár tiszta (frissen csavart, vagy 100 százalékos) gyümölcslé pótol egy adagot.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Napi kalóriaigényének körülbelül felét pótolja szénhidráttal: teljes kiőrlésű gabonatermékekkel, -kenyerekkel, rizzsel, burgonyával, tésztákkal, melyek rostanyagaival megelőzhető a székrekedés.

Egy héten lehetőleg kétszer fogyasszon kövér tengeri halat: lazacot, makrélát vagy heringet! Ezek a halak olyan zsírsavakat tartalmaznak, melyek fontosak a baba fejlődése szempontjából. A tengeri lazac és a tőkehal különösen egészséges, ugyanis jódban gazdag mindkét faj.

Napi két-három fehérjében gazdag étkezéssel könnyen fedezheti fehérjeigényét. A fehérjegazdag menüből nem hiányozhat a hús, hal, szárnyasok, tejtermékek és a tojás sem. Itt egy ideális adag: gabonapehely, 85 g vörös hús vagy szárnyas, 150 g hal vagy 125 g hüvelyes.

Bánjon óvatosan a zsírokkal és az olajokkal, állati eredetű zsír helyett használjon növényi olajat (pl. repce- vagy olívaolajat)! 80-100 gramm zsíradék bőségesen elegendő naponta, hisz ne feledje, a tejtermékekben, húsokban, édességekben, rágcsálnivalókban is van zsír.

Egy héten egyszer egyen hüvelyeseket: a lencse, a borsó vagy a bab amilyen sok ásványi anyagot tartalmaz, legalább olyan sok rostot is. Jó kiegészítői a húsoknak, gabonaféléknek.

A folsav nélkülözhetetlen a sejtosztódás folyamatához, így a gyermek növekedéséhez is. Megtalálható a sötétzöld zöldségekben: a brokkoliban, a spenótban, a zöldbabban, jégsalátában, de a hüvelyesekben is, például a zöldborsóban vagy a csicseriborsóban is.

Az egészséges csontok kialakulásáért, fejlődéséért elengedhetetlen fontosságú, hogy a baba megfelelő mennyiségű kalciumot kapjon anyjától: naponta kétszer-háromszor egyen zsírszegény tejből készült termékeket: sovány túrót, sajtot, joghurtot.

Ne igyon alkoholt, mert ezzel kockáztatja, hogy a gyermek valamilyen fogyatékossággal jön a világra, sőt a terhességet is veszélyezteti! Ha nem tudja letenni a poharat, kérjen tanácsot szakértőtől, forduljon orvoshoz!

Ha ébredés után nem érzi jól magát, még az ágyban fogyasszon el egy szelet kenyeret vagy egy kétszersültet egy csésze teával vagy egy pohár tejjel. Kisebb étkezések segítenek Önnek, hogy jobb legyen a napja.

Kerülje a nyers vagy nem kellően főtt húsokat, mert ezek miatt fennáll a fertőzésveszély, például a toxoplazmózis: olyan parazitafertőzés, mely a méhlepényen át fertőzi az újszülöttet, megtámadhatja az agyat, a szemet, az izmokat, sőt halvaszületéshez is vezethet.

Ne igyon kezeletlen tejet, s kerülje az abból készült termékeket is, mert ezek lisztéria baktériumot tartalmazhatnak, mely át tud haladni a méhlepényen és korai terhességnél még vetélést is okozhat. Keménysajtok, pasztőrözött, kezelt tejből készített termékek nyugodtan fogyaszthatók.

Tartózkodjon az erős, magas koffeintartalmú italok (feketetea, zöld tea, kávé, kóla) fogyasztásától! Két-három csésze kávé, öt-hat csésze tea naponta még belefér. Kerülje a kinintartalmú italokat (pl.: tonik, keserűcitrom), nagyobb mennyiségű kinin ugyanis egészségügyi problémát okozhat a magzatnál.

Ha naponta ötször-hatszor étkezik, ossza el egyenletesen a tápanyagbevitelt, fontos a napi többszöri melegétel.

 

 

 

 

 

 

93-SZÜRŐVIZSGÁLATOK KORCSOPORTONKÉNT

 

 

 

 

 

 

 

 

0-4 napos életkorban támogatással igénybe vehető szűrővizsgálatok:

 

• teljes fizikális vizsgálat, különös tekintettel a fejlődési rendellenességek szűrésére,

 

• testtömeg, testhossz, fejkörfogat mérése és értékelése,

 

• ideggyógyászati vizsgálat,

 

• csípőficam szűrése,

 

• érzékszervek működésének vizsgálata körében a hallás és a látás vizsgálata, • veleszületett anyagcsere-betegségek vizsgálata

 

újszülöttkori szűrése.

1, 3 és 6 hónapos életkorban támogatással igénybe vehető szűrővizsgálatok:

 

• teljes fizikális vizsgálat, különös tekintettel a fejlődési rendellenességek szűrésére,

 

• mozgásszervi vizsgálat, csípőficam szűrése 4 hónapos korig,

 

• idegrendszer vizsgálata,

 

• rejtettheréjűség vizsgálata,

 

• a pszichomotoros és mentális fejlődés vizsgálata,

 

• érzékszervek működésének vizsgálata (látás, kancsalság, hallás)

 

• testhossz, testtömeg, fejkörfogat mérése, a fejlődés és tápláltsági állapot értékelése a hazai standardok alapján.

 

A gyermek egy éves kora után – életkor-csoportonként – a következő megelőző ellátásokat lehet a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe venni.

1 éves életkorban és 6 éves életkorig évente támogatással igénybe vehető szűrővizsgálatok

 

• teljes fizikális vizsgálat,

 

• idegrendszer vizsgálata,

 

• rejtettheréjűség vizsgálata 2 éves korig,

 

• herék vizsgálata évente,

 

• testmagasság, testtömeg (fejkörfogat szükség szerinti mérése), a fejlődés és tápláltsági állapot értékelése hazai standardok alapján,

 

• a pszichés, motoros, mentális, szociális fejlődés és magatartásproblémák feltárása,

 

• érzékszervek működésének vizsgálata,

 

• beszédfejlődés vizsgálata,

 

• mozgásszervek vizsgálata: különös tekintettel a lábstatikai problémákra és a gerinc rendellenességeire (tartáshiba, scoliosis),

 

• vérnyomás mérése 3-6 éves életkor között,

 

• korai fogászati szűrés és gondozás.

 

 

 

94-HOGYAN KÉSZÜLHETÜNK FEL AZ ÉLŐSKÖDŐK TÁMADÁSAIRA.

 

 

 

 

Meleg van, ilyenkor természetes, hogy a rekkenő hőségben mindenki minél kevesebb ruhában szeretne otthon vagy a szabadba heverészni. Ez alól a gyermekek sem kivételek. De még mielőtt pelenkára és bugyira vetkőztetnénk csemetéinket, nem árt felkészült a várható kellemetlenségekre! Kocka Kinga háziorvos összegyűjtötte, mire is kell figyelnünk.

Szunyogok

A szúnyogok elsősorban vízparton, de akár a lakásunkban is előfordulhatnak. Csípésük kisebb nagyobb bőrpirosodást, duzzanatot és viszketést eredményezhet. Szívásuk még felnőttként is kellemetlen, nemhogy gyermekként. A megelőzése nem mondhatni, hogy a legkönnyebb, főleg a gyermekek esetén. Szabadban nem alkalmazhatunk szúnyogirtó spray-ket, mert nincs értelme. Olyan bőrvédő krémeket használhatunk, amelyeket kifejezetten az ő számukra készítettek. Vegyszeres bőrvédelem helyett használhatunk gyógynövényeket, például a friss diólevelek elriaszthatják a rovarokat. Kisebb babák esetén külön vásárolható a babakocsira szúnyogháló, ami hatásos védelem tud lenni a vérszívók ellen.

Szúrós méhecskék és darazsak.

Minden élősködő közül a méh, a darázs és a lódarázs szúrása a legrosszabb. Egyrészt nagyon fájdalmas, másrészt súlyos következménnyel járhat, főleg az olyan személyeknél, akik allergiára hajlamosak. Kivédése szinte lehetetlen. Csípése esetén kékesvörös daganat jelenhet meg, légszomj, szívtáji nyomás, vizeleti inger, sőt ájulás is előfordulhat. A méhcsípésnél a fullánk általában a bőrben marad. Ezért minden esetben ki kell húzni, érdemes csipeszt használni. A duzzanatot meg kell tisztítani és gyulladáscsökkentő krémmel be kell kenni. Nagyon fontos, hogy ha a szúrás a szájban vagy a torokban történik, akkor azonnal orvosi segítséget kell kérni!

A méhcsipés esetén használható gyógynövények.

Zsályakenet: A friss, megmosott zsályaleveleket szétmorzsoljuk, pépessé törjük. Ezt a pépet a csípés helyére rakjuk.

Útifűkenet: Az útifű leveleit alaposan megmossuk, majd szétmorzsoljuk. Ugyanúgy, mint a zsálykenetet a csípés helyére tesszük.

Kis svédkeserű: Gyorssegélyként svédkeserűbe mártott vattacsomót helyezünk a csípés felületére.

Darázscsípés esetén: Használj gyenge savas oldatot, például ecetet, citromlevet, hogy közömbösítse a lúgos kémhatást.

Kullancsok

A tévhittel ellentétben a kullancsok nem a fák ágairól támadnak, hanem az aljnövényzetről. Főleg erdős kirándulások alkalmával kell fokozottabban védekezni ellenük. A csípések csökkentése érdekében a zárt öltözet elengedhetetlen. Lehetőleg hosszú szárú nadrágot és zoknit viseljünk. Mivel alulról támadnak, érdemes a zoknit ráhúzni a nadrágra. A legbiztonságosabb mégis a védőoltás, az esetleges problémák elkerülése végett. Ha mégis gyermekünkbe fúródna, a leghatékonyabb csipesszel kiszedni. A fejét kell elkapni és gyorsan kihúzni. Probléma esetén feltétlenül forduljunk orvoshoz!

Védelem a lakásban.

Nem csak a természet rejt kisebb nagyobb veszélyeket, hanem otthonunk is­. Szúnyog, légy, pók, és sorolhatnám még a kisebb kellemetlen meglepetéseket. Ezek közül is a leggyakoribb a rémes vérszívó a szúnyog és a pimasz légy. Mielőtt valaki előkapná a rovarirtót és telefújná vele a lakást, nem árt előtte néhány dologgal tisztába lenni. A legfontosabb, hogy vegyszeres irtást nem szabad a gyermek szobájában alkalmazni. Olyan bőrvédő krémeket használhatunk, amelyek kifejezetten az ő számukra készítettek.

meghúzódhat.

95-GYERMEKKORBAN GYAKORI A VESEKŐ

 

 

A veseköves roham valaha a középkorú felnotteket sújtotta, ám a szakorvosok megfigyelése szerint mind több gyerek jelenik meg a rendelésen efféle panaszokkal. Amerikai szakértok megfigyelései szerint régebben legfeljebb havonta találkoztak a jelenséggel, ma pedig hetenként érkezik vesegörcstol szenvedo gyerek a rendelésekre.

A gyermekgyógyászok figyelmét a közelmúltban a kínai melaminnal szennyezett tejet fogyasztó gyerekek esete hívta fel a problémára. A melamin ugyanis vesekövet, majd súlyos veseelégtelenséget okoz. A tejbe kevert anyag a vesecsatornákat eltömték, és sok gyerek halálát okozták.

 

Az amerikai szakorvosok az intézetekben figyelték meg a mind gyakoribb veseköves panaszok elofordulását, noha a tápszerekben melamin nem fordult elo. Nagyszabású kutatás kezdodött a vesekövek okának tisztázására, és hamar egyértelmuvé vált, hogy a legfontosabb tényezo nem más, mint a fölösleges konyhasó.

 

A szakemberek szerint a társadalom két végén élok: a gyerekek és az idos emberek általában nem isznak eleget, nem fogyasztanak annyi vizet, amennyire szervezetük biztonságos muködéséhez szükségük volna. Mind a gyerekek, mind az öregek hajlamosak arra, hogy megfeledkezzenek a rendszeres folyadékfelvételrol.

 

A vizsgálatok egyértelmuen igazolták, hogy a mai táplálkozásban a só mennyisége jelentosen megnott. Nem csak a sós ropogtatnivalók, hanem a gyorséttermek szinte valamennyi terméke túlságosan sok konyhasót tartalmaz. Ráadásul például a McDonald's ételei New Yorkban 46 százalékkal sósabbak, mint Londonban vagy Párizsban.

 

Bruce Slaughenhoupt és munkatársai szinte minden készételt elsózottnak találtak a szendvicskrémektol a zacskós levesekig. Külön fölhívták a figyelmet a sportitalokra - mint például a Gatorade -, melyek fogyasztása a gyerekközösségekben hatalmas divat lett, akkor is, amikor semmiféle, kemény sportteljesítmény miatt nincs szükség külön sópótlásra.

 

A veseko 40-65 százaléka akkor keletkezik, amikor oxalátok kapcsolódnak a vizeletben kálciumhoz, de nem ritkák a kálcium-foszfát- és a húgysavkövek sem. A két legfontosabb hajlamosító tényezo a kevés folyadék és túlságosan sok só fogyasztása, mert így növekszik az oxalátok és a kálcium mennyisége a vizeletben.

 

96-BÉLELZÁRÓDÁS

 

 

 

 

A bélelzáródás a belek táplálékot és salakanyagokat továbbító funkciójának megszűnése. Két fő csoportját ismerjük, ezek a mechanikus ileusz és a paralitikus ileusz. Amennyiben az elzáródás csak részleges, szubileuszról beszélünk A mechanikus ileusz a bélcső átmérőjének oly mértékű beszűkülése, ami a táplálék és salakanyagok továbbítását lehetetlenné teszi. Az elzáródás lehet teljes (komplett ileusz) vagy részleges (parciális ileusz).
A paralitikus ileusz a bélizmok bénulására vezethető vissza. Ez olykor reflexesen következik be, pl. hasi műtétek után, máskor a beleket beidegző idegek hiánya (pl. Hirschprung-betegség) vagy a bél ereinek elzáródása (vaszkuláris ileusz) miatt jön létre.

Előfordulás

A gyakoriságra vonatkozóan nincsenek adatok, mert az elzáródások egy része spontán is megoldódhat, másrészt az ileusz nem önálló betegség, hanem számos betegség súlyos, életveszélyes következménye.

A bélcsatorna több szakaszból álló, izmos falú, akaratunktól függetlenül aktív, féregszerű (perisztaltikus) mozgást végző szerv. Elzáródását okozhatja a bél üregén belül elhelyezkedő akadály (obstrukciós ileusz), de megtörténhet az is, hogy a belet kívülről éri valamilyen mechanikai hatás, például kívülről nyomja a bélfalat valami (kompressziós ileusz).

A mechanikus ileusz bekövetkezhet a bélcsatorna üregének elzáródása (obstrukciós ileusz) vagy a bél összenyomatása (kompressziós ileusz) formájában.
Az obstrukciós ileusz leggyakoribb oka a daganat, bizonyos gyulladások (l. Crohn-betegség, a bélfal zsákszerű kiöblösödéseinek (divertikulum) gyulladása, idegentestek (pl. a bélcsatorna legszűkebb szakaszán, a Bauchin-billentyűnél felhalmozódott szőlőmagok, cseresznyemagok, narancshéj vagy egyéb növényi rostok, óriás bélférgek, stb.)

A kompressziós ileusz leggyakoribb oka az előzetes műtétek, hashártya-gyulladások, endometriózis, stb. nyomán visszamaradt hashártya-összenövések, melyek mintegy hurokba foglalhatják az egyes bélkacsokat (strangulációs ileusz). A kompressziós ileuszok másik gyakori formája a bélkacs sérvkapun történő kizáródása. Egyéb külső kompresszió (hasi daganatok, terhesség, stb.) jellemzően nem okoz bélelzáródást.

A viszonylag szabadon mozgó vakbélkacs saját tengelye körüli megfordulását értjük szorosabb értelemben bélcsavarodás (volvulus) alatt. Hétköznapi értelemben bélcsavarodásként szokás emlegetni pl. a strangulációs ileuszt is. Csak gyermekkorban fordul elő két, egymást követő bélszakasz egymásba csúszása, az invagináció. Heves hasi panaszok mellett jellemző lehet a véres székletürítés is. Az invaginációk egy része spontán is megoldódik.

A paralitikus ileusz reflexes formájának pontos mechanizmusa nem ismert. Hasi műtét után a bél átmeneti bénulása szokványos jelenség. Kialakulásában a hashártya húzogatása által kiváltott reflex és elektrolitzavarok is közrejátszhatnak. A vaszkuláris ileusz okai megegyeznek az érelzáródás okaival (pl. tromboembólia, érelmeszesedés, stb).

Tünetek

A bélelzáródás az akut hasi katasztrófák körébe tartozik. Klasszikus tünetei: (1) heves hasi fájdalom, izomvédekezés (defense, e: defanz) a has betapintásakor, (2) puffadás (meteorizmus), (3) hányás (4) székrekedés. Ez utóbbi csak a későbbi időszakban jelentkezik, jellemzően a fájdalommal és hányással kezdődik a bélelzáródás. Minél magasabban történik a bélcsatorna elzáródása, annál jobban dominált a fájdalom és a hányás. Ezzel ellentétben a vastagbél-végbéltáji elzáródásoknál a bélgázok felszaporodása (meteorizmus) és a székletürítés megszűnése jellemzőbb.

Kórlefolyás

A bélelzáródás előtti része heves izommozgásokkal próbálja leküzdeni az akadályokat. Ez a has meghallgatásával is észlelhető, erős bélkorgás formájában. Később a kompenzáló izommozgás kimerül, a has "elcsendesedik". Az elzáródás előtti részben jelentős mennyiségű folyadék, só és béltartalom gyűlik össze. A jelentős folyadék- és sóvesztés keringési elégtelenséghez, a fokozódó béltartalom a bélfal kilyukadásához (perforáció) vezet. A törvényszerűen bekövetkező hashártya-gyulladás szepszist (l. külön fejezet) és tovább fokozódó keringési elégtelenséghez vezet a hashártyafelszín gyulladásos izzadmány képzése révén. Kezeletlen esetben a beteg rendkívüli fájdalmak között, shockos állapotban hal meg. A bélelzáródás végső szakaszában előfordulhat a bélsár hányás formájában történő ürítése.

Diagnózis

A heveny hasi katasztrófa diagnózisának felállítása, a kórelőzmény, a tünetek és a lelet alapján nem nehéz. Olykor szükség lehet egyéb vizsgálatokra is.
Hasi röntgenvizsgálat alkalmával a block feletti tágult bélszakaszban jól látható a gázok felszaporodása és a folyadékszintek. A bélcsatorna perforációja esetén a máj és a rekeszizom között levegő jelenik meg, mely röntgennel jól látható.
Az "akut has" önmagában is azonnali műtétet tesz szükségessé. A pontos diagnózis felállítása is leggyakrabban a has megnyitását követően történik. Sokan hibának tartják pontos diagnózissal az elzáródás helyének meghatározására fordított időt, ha a has megnyitását a sebész már eldöntötte.

Kezelés

1.                  Hasi műtét segítségével az elzáródott bélszakasz és az alapbetegség eltávolítása, majd az ép bélszakaszok újraegyesítése. Kompressziós ileuszok esetén is az alapbetegség megoldása és a leszorított bélkacs kiszabadítása. Ennek eltávolítására is szükség lehet, ha a tartós vértelenség miatt a bélfal károsodik, elhal.



2.                  Antibiotikumok. A beteg általában injekciós és/vagy infúziós antibiotikum kezelésben is részesül a hashártyagyulladás megelőzésére és/vagy kezelésére.

az életkori sajátosságokat, de kijelenthető: a beavatkozásnak nincs felső korhatára!

Só- és vízháztartás rendezése. Mivel a beteg só és vízháztartása törvényszerűen felborul, az elektrolitok és a víz pótlása infúziós segítségével történik.



3.                  Vénás táplálás. A műtéti terület nyugalomba helyezése általában vénás táplálást is szükségessé tesz.

Megelőzés, hasznos tudnivalók

A bélelzáródásra hajlamosító betegségek korai gyógyításán kívül más lehetőségek nem állnak rendelkezésünkre.

 

97-GYÖTRŐDÉSEK

 

 

 

 

Emésztő gyötrődéseim – Egész szakmai életemen át egy állandó, mindennapos feszültségi állapotban éltem, amelynek oka a felfokozott felelősség tudat, azért hogy ne kísérjen esetleg egész életemen keresztül a büntudat, lelkisimeterfurdalás hogy egy esetleges szakmai ballépés miatt valakinek szenvdést okozzak. Emiatt a feszültség miatt nem tudtam felszabadultan, örvendeni semmiféle szakmai elismerésnek vagy sikernek.

Vannak erkölcsi, emberi, intellektuális elhallgatott benső gyötrelmei minden embernek, amiket nem tud, nem akar, vagy nem mer kimondani környezetének. Én az elkövetkezendőkben azokról az önemésztő nehézségeimről, elfedett gondolataimról írok egy néhány sort amelyeket egy életen keresztül magammal hordoztam és amelyek a gyermekorvosi hivatásommal vannak kapcsolatban.

Minden orvos az életéből 4-5 évet ügyeletben tölt el, amikor is 24 órán át benn van a kórházban és ellátja a sürgősségi eseteket. Az ügyelet a mi fogalomkörünkben egyenlő a "fehér éjtszakákkal", amikor is nem a fizikai megterhelés, a talponállás vagy szaladgálás szolgáltat ki a türésküszöb kénye-kedvének, hanem azok a betegek akik katasztrofális állapotban kerülnek a kórházba, és az orvosi lelkismeretünket, felelősségünket, küzdelmünket teszi próbára egy emberi élet megmentéséért, vívott küzdelemben.

Ilyenkor mindig élet-halál harc folyik aminek Te vagy a főszereplője, Te vagy a döntéshozó és a megfellebezhetelen felelős is egyben, egy emberi lét fölött. Ezek a helyzetek amikor a döntés a tennivalóról, sokszor néhány másodperc, és egyedül vagy, és nem kapsz még egy jelzésértékű segitséget sem, – magyarán, élet-halál ura vagy. A döntéshozatalban benne van minden szakmai élményanyagod, eddig elsajátitott tudásod, higgadtságod, az hogy önuralmad, minden mozdulatod, biztonságérzetet sugározzon minden résztvevő felé, a beteg szenvedő, könyörgő tekintete és sorolhatnám tovább…

Az várakozás idegtépő feszültsége a javulás első tüneteinek megjelenése, a gyermekeknél az első szavak, szemnyitás vagy hajnal felé az első mosoly a gyermek arcán ami kisimítja az összeráncolt homlokokat, a hangulat hogy ismét győzött az élet, és a szív koszorús-erek is kitágulnak, és a verejtékező homlokok is kisimulnak.

Én ezért a kimondhatatlan nagy felelősségtudatért tartom a hivatásomat a társadalom legelső vonalába itélendőnek egy erkölcsileg felelős társadalomban.

A statisztkailag kimutattott korábbi halálozás az orvosoknál a fehér éjtszakák közvetlen eredője.

Egész szakmai létemet áthatotta az ügyeletek olykor drámai kimenetele. Higyjék el kedves olvasóim szeretni és tisztelni kell az igaz, lelkiismeretes orvosokat, mert sajnos manapság csak akkor ismerik el a munkájukat amikor saját maguk szembesülnek a drámai helyzetekkel.

Egy osztályvezető főorvos mindig személyesen felel a beutalt gyermekért. Ez a felelősség állandó jellegű éjt- nappallá téve azon kell fáradozni hogy állandó és részletes információd kell legyen főként a súlyos vagy besúlyosodott beteg gyermekről. Ezzel a felelőssőgtudattal keltem, ezzel feküdtem. Mindezeket azért hogy nyugodt legyen a lelkismereted hogy megtettél mindent a rádbizott gyermek életéért. Sajnos még ma is vannak olyan betegségek amelyek gyógyíthatatlanok. Ilyenkor a sikertelenség igazol tényét is rendkivül nehéz elviselni. Nekem a kórbonctanra való aránylag rövid út a szatmári kórházban – ahol igazolják a diagnózis helyességét –, egy kálvária volt. A gyermekhalál mindig és mindenki részére mélyen megdöbbentő, igazságtalan és engem is hoszzú hetekre megviselt lelkileg.

Külön probléma a szakmai döntés kérdése a katasztrofális állapotokban. Ilyen esetekben az egész gyermekgyógyászati kezelés egy sajátos értelmi és lelkiismereti aktus. Ezeket a döntéseket mindig gyötrődve de határozottan kell meghozni. Szerencsére ezek az esetek ma már rendkívül ritkák. A nehéz gyötrelmes helyzetekben fontos a kiváló csapatmunka. Az én kollégáim mind kiváló szakemberek voltak, akiknek értelmi énje és emberi méltósága volt a gyermekgyógyászat. A felelős szakmai munka tette őket ilyenné. Ez talán minden szakmai sikernek az egyik legfontosabb alappillére.

Mindig nagy lelki traumát jelentett a szülőkkel közölni azt a tényt hogy a gyermekük olyan betegségben szenved ami gyógyithatatlan, és kilátástalanok az életesélyei. Mindamellet hogy a selytés a megérzés már lassan elhatalmasodott a környezeten vagy a szülőkön a döntő szó kimondása az orvos felelősségének egy igen gyötrő, fájdalmas aktusa. Mert ahogyan már bizonyosan számosan megértük nem mindegy mennyi az őszinte emberi eggyütérzés a mély fájdalomban való érzelmi részvétel, a vigasz ami ilyen esetekben is enyhit, feloldhatja bizonyos mértékben a mély lelki szenvedés és a későbbiekben talán kialakul az a vélemény a hozzátartozókban hogy egy eggyüttérző, becsületes orvos állt a gyermekük ágya mellett.

Az egészségügyben a különböző hiányállapotok mindig napirenden voltak és vannak. Ez jórészt a társadalom igénytelenségének a saját elementáris jogvédelmének a hiánya, – a minden békát lenyelünk – politikája. Egy szakembernek nagy lelki nyugalmat biztosít, határozataiban magabiztosabbá teszi az a tény ha a rendelkezésére állnak azok a legmodernebb gyógyszerek amelyek abban a pillanatban, éppen életmentőek lehetnek.Visszaemlékszem hogy régi jó barátom ADOREANU ZAMFIR az akkori Gyógyszerészeti központ főigazgatóját hetenként felkerestem azzal a céllal hogy a kivételesen szügséges sűrgősségi gyógyszereket hozassa el /megfelelő utakon/ a fővárosból a központi raktárból – mindez azzal a céllal hogy ne legyen lelkiismeretfurdalásom egy esetleges hiány miatt előálló tragédia bekövetkezéséért..

Számos esetben felvetődött a mindennapi kórházi ténykedésben hogy hol van az a határ ameddig biztonságos ellátást tudok biztositani a beteg gyermeknek.Nem kell-e egy magasabb kompetenciájú intézetbe irányítani akár a biztonságos diagnózis akár egy hatékonyabb kezelés szempontjából. A maga nemében ez is egy nagyon felelősségteljes döntés kérdése. A probléma két szempontból tárgyalható: az orvos felelősségtudata, helyzetértékelési, kórlefolyási kilátásai-másrészt a szülők bizalma vagy bizalmatlansága az intézmény vagy orvos iránt. A kölcsönös bizalom az orvos és beteg /szülő/között az első és legfontosabb eleme egy orvosi teljesítmény előfeltételei között. Jómagam a gyakorlatban ahol a bizalmatlanság legkissebb jelét észleltem, ezt közöltem a szülőkkel, és civilizált módon a szülők által megjelölt intézetbe küldtem a beteg gyermeket. Soha nem ellenkeztem a szülők ilyen jellegí akaratával. Megjegyzem nem is volt semminemű ilyenirányú kellemetlenségem.

A szülők hanyagsága vagy kimondott vétkei, az álnok társadalmak közönye, egy szenvedő gyermek iránt az amire már hangos felháborodással reagáltam.Tudatában voltam annak hogy milyen igényes orvosi ténykedés után tudunk megmenteni egy gyermeki életet. Ezekben az esetekben a felelőtlenség legprimitívebb halmazából adódóan elvesztünk egy életet.

A gyermekkori éhezéses állapotok, a szegénység a nyomor, ami kezdő orvos koromban elkeserítő, lefegyverző méreteket öltött, az, érlelte meg egy egész életre a gondolatot hogy én tulajdonképpen főként őértük vagyok, ami vagyok. Azok a helyzetek amikor egy kiéhezett gyermek az első kórházi ebéd /az is milyen minőségü/ után elémemelte a tányérját és jelezte hogy ő még kér, és mindkét csillogó szeme rátapadt és követte a – konyhás nővért-mozdulatát, minden alkalommal felvetődött a kérdés "Kik a felelősek, és ez így marad a végtelenségig!?"

Napjaink rémálma a gyermekkori öngyilkosság, – amit már előrevetített a kortárs emberek olykor elképzelhetetlen és utólérhetetlen-bestialítása – életem, szakmai énem legdrámaibb eseményei közé tartozott.

Mert a történelem folyamán volt és van, éhezés, nyomor, promiszkuitás de a gyermekek szelleme, élniakarása, intuitív erkölcsisége még élt és a társadalmak, a környezet nem kergette tudatosan az elmulásba őket. Ismét feltevődik a kérdés"Kik a felelősek?"

Mindannyian olyan időket élünk amiben a domináns az emberi rosszindulat, az irigység, mások megrövidítése különböző formákban.

Ez alól senki nem kivétel. Ha ezzel találkoztam igyekeztem elkerülni őket mint a hamis kutyákat. Előbb, utóbb mindenkinek számot kell adni emberi léte minőségéről és tetteiről.

 

 

 

98-TUBERKULÓZIS-

 

B.C.G. VÉDŐOLTÁS

 

,A BCG-vakcinát 80 éve alkalmazzák a tuberkulózis megelőzésére. Valószínűleg ez a legtöbbször alkalmazott védőoltás a világon. A számítások szerint 1921 óta mintegy 4 milliárd adagot adtak be, és napjainkban is világszerte évente 100 millió körüli újszülött kap BCG-oltást, elsősorban a WHO Expanded Programme of Immunization (EPI) keretében. A gyermekkori tuberkulózis kiemelkedően kedvező alakulása - a fertőző tbc-s betegek számának csökkenése mellett - elsősorban az újszülöttek teljes körű BCG vakcinációjának az eredménye.
A BCG-vakcinációval a fertőzést követően kialakuló, ú.n. gyermek-típusú "primér" tuberkulózist és annak korai generalizációját (miliáris tbc, meningitis tuberculosa) lehet megelőzni. A BCG-vakcinációnak nincs másodlagos hatása, azaz nem befolyásolja az ú.n. felnőtt típusú, "postprimér" tuberkulózis kialakulását (kavernás tüdő tbc).
Az oltás a Bacillus Calmette et Guerin rövidítésből kapta a nevét. A Mycobacterium bovis BCG backtériumot a névadó kutatók 13 éven keresztül vitték át (passzálták) egyik táptalajról a másikra. A 13 éves passzálás alatt a baktérium kórokozó tulajdonságait elvesztette, de immunválaszt kiváltó (antigén) tulajdonságait megtartotta. A BCG élő, gyengített (attenuált) baktériumot tartalmaz. Immunválasza eltér a megszokott oltási immunválasztól. Az immunológiai folyamathoz T sejtek szükségesek, kései típusú allergiás reakció, elsajtosodás jön létre, miközben a környéki nyirokszerben kialakul az antitest válasz.

Oltási reakció, oltási szövődmény

Az élet első napjaiban szigorúan a bőr rétegei közé (intracutan) adott igen csekély mennyiségű (0.05 ml) oltóanyag bejuttatása után hetekkel (hónapokkal) sárgásan elszíneződő göbcse jelenik meg. Az immunológiai reakció eredményeként az elsajtosodott szövet kiürül, pörkkel fedett seb hetekig észlelhető. A var általában 2-5 hónapon belül leesik és helyén 2-10 mm átmérőjű felületi heg marad. Mindig a bal felkaron kell keresni az oltás helyét! Ezt a szabályos oltási reakciót a háziorvos ellenőrzi, oltási reakció hiányában az oltást 6-12 hónapos kor között megismétli.
Amennyiben borsónyinál nagyobb duzzanat keletkezik, esetleg a hónalj alatti nyirokcsomó duzzanata is észlelhető, feltételezhető, hogy az oltóanyag a bőr mélyebb rétegeibe került, vagy a szükségesnél több volt a befecskendezett mennyiség. A nem kívánt reakció különösebb kezelést nem igényel, szárazon tartása és védelme a mechanikai irritációtól (dörzsölés) elegendő. Igen ritkán a hónalj alatti nyirokcsomó extrém mértékű duzzanata miatt sebészi feltárás szükséges. Gyakorta tapasztalható, hogy a BCG reakció körül vérbő, hámló, esetenként hólyagos kiütés keletkezik, mely jelenség az immunológiai reakcióval összefüggésben zajlik, ekzématizáció.
Nyugtató, hidratáló krém gyorsíthatja a folyamat múlását. BCG oltással egy időben vagy szabad időközzel bármilyen oltás adható, de oltásra a bal felkart 3 hónapig nem lehet használni!

Oltási ellenjavallat

§     Akut lázas betegség

§     Immunológiai károsodás (veleszületett, kemoterápia után szerzett, HIV pozitív anya gyermeke, terhelő családi kórtörténet, pl.: veleszületett immunhiány)

Koraszülöttek oltása stabil belgyógyászati állapotban testsúlytól függetlenül elvégezhető!

 

 

-99-PELENKÁS ISKOLÁSOK

 

 

 

 

Felmérések szerint az éjszakai ágybavizelésben szenvedő gyermekek közül csak minden hatodik fordul orvoshoz a problémával. Ez a krónikus gyermekbetegség a rejtőzködők életét akár hosszú éveken át keserítheti meg feleslegesen. S ha előbb-utóbb el is tünik a probléma, pszichés szinten gyakran okoz maradandó sérüléseket. A helyzet sajnos a szomszédos országokban sem jobb – többek között ez derült ki egy nemrégiben rendezett nemzetközi orvoskonferencián.


A kisiskolások 15-20 százalékánál problémás az éjszaka, de a túlnyomó többség mégsem kerül orvoshoz 

A közép-kelet-európai országok vezető gyermeksebészei, gyermekurológusai, illetve nefrológusai által folytatott tapasztalatcsere közös problémákat tárt fel: a betegség gyógyítását leggyakrabban a szülők, rosszabb esetben a háziorvosok tájékozatlansága akadályozza, akik az éjszakai ágybavizelést egyértelm?en pszichés eredet?nek tekintik, holott valójában az esetek egyötöde vezethető vissza pszichés okokra. A kiváltó tényezők közül a leggyakoribbak: a vizelet mennyiségét szabályozó rendszer zavara, a húgyhólyag beidegzésének rendellenességei és a húgyúti gyulladások. A kivizsgálás fájdalmatlan, pusztán a vizelet rutinvizsgálatával, illetve a vesefunkciókra vonatkozó vérvétellel már önmagában jól sz?rhető a betegség.
Szintén a gyógyulást hátráltatja, ha a betegek "túl korán" (mert például az óvodában nem tolerálják e jelenséget) vagy "túl későn" (sokszor kamaszkorban) fordulnak orvoshoz. Holott a betegség komolyan kihat a gyermek pszichés és szociális fejlődésére: a nem vagy nem megfelelően kezelt gyerek könnyen visszahúzódóvá válik, kerüli a többi gyermek társaságát, önértékelése romlik, beilleszkedési, magatartási zavarai lesznek. Minél korábban – 5-6 éves korban – kezdik meg a kezelést, annál hatékonyabban lehet tünetmentessé tenni a gyereket. A legfontosabb tehát a kevéssé elérhető, passzív kis betegeket a gyógyszeres vagy egyéb terápiában részt vevő aktív partnerekké tenni. Ennek feltétele a betegségről szóló felvilágosító tevékenység kiszélesítése. Tudatosítani kell az érintettekben, hogy az éjszakai ágybavizelés olyan gyakori betegség, amely gyógyítható. Szakorvosi tapasztalatok szerint pusztán ennek felismerése sok gyermek esetében már javulást eredményez. 
A konferencián elhangzott: a rejtőzködő pácienseket elérni csak széles kör? szakemberi – pedagógus, védőnő, iskolaorvos – együttm?ködés révén lehet. Hiszen ha még ők sem tudnak az Enuresis Centrumok (vagyis az ágybavizelés kezelésére szakosodott intézmények) m?ködéséről, illetve az új terápiás eljárásokról, akkor kevés esély van rá, hogy a betegek megfelelő kezelésben részesüljenek. 
Magyarországon a felvilágosító tevékenységet a Száraz Éjszakák, Der?s Nappalok Alapítvány koordinálja. A szervezet összehangolja az ország területén m?ködő 32 Enuresis Centrum m?ködését, és mobil infóvonalat is m?ködtet (06-20/478-5330), melyen gyermekorvosi tanácsadásban részesülhetnek az érintettek. 

Vízágy?

Az éjszakai ágybavizelés (enuresis nocturna) – amely az 5 évesnél idősebb lányok és a 6 évesnél idősebb fiúk éjszaka, alváskor történő akaratlan bevizelését jelenti – az asztma után a második leggyakoribb krónikus gyermekbetegség Magyarországon. A 6–18 éves korosztályban becslések szerint 90 ezer gyermek küzd ezzel a sokszor jelentéktelennek ítélt betegséggel. A probléma jelentőségét mutatja, hogy az iskolát kezdő gyermekek 15-20 százaléka érintett, s bár az éjszakai ágybavizelés előfordulási gyakorisága az életkor előrehaladtával csökken, a felnőtt lakosság körében is 0,5-1 százalékos gyakoriságú marad.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1OO-NEM LEHET ELÉG KORÁN KEZDENI

A FOGÁPOLÁST

 

 

 

 

 

Nagyon sokan abban a hitben élnek, hogy a szájápolás csak akkor kezdődik mikor már kibújtak a baba fogai. Sajnos nem így van, a száj ápolását már a baba születése után el kell kezdeni. Minden etetés után gyengéden töröljük meg a baba ínyét egy puha nyirkos kendővel vagy esetleg egy nedves gézdarabkával.

 

Első fogak

A fogak kibújása mindig egy zűrösebb időszak mind a baba és mind a család számára. Az íny érzékenyebbé válhat, hiszen a fogak előretörése duzzanattal, fájdalommal jár. Nagyon fontos, hogy az ínyt ebben az időszakban masszírozzuk vagy lehűtött rágókát adjuk a babának. Hűtőrágókákat kifejezetten erre az időszakra lettek kifejlesztve, hogy hűtsék a baba ínyét a kellemetlenségek ellen.

Miután kibújik a baba első foga, minden reggel és este gondoskodnunk kell a baba fogainak tisztításáról, a fogszuvasodás és az ínygyulladás megelőzése ellen. Eleinte a fogacskákat minden este töröljük át tiszta, nedves zsebkendővel vagy gézdarabkával. A gyermekek minél korábbi szoktatása, és példamutatásunk javasolt az igényes szájápolás megalapozásához.

 

Fogkefe

A baba egyéves kora körül már használhatunk fogkefét. A gyerekeknek speciális gyermekfogkefére van szükségük, melynek kicsi fején puha, lekerekített végű sörték találhatók. A fogkefét 3-4 havonként mindenképpen, fertőző betegség után pedig azonnal ajánlatos kicserélni.

 

Hogyan mossuk meg a gyermek fogát?

A fogmosást kezdjük az elülső fogaknál. Helyezzük a fogkefét a fognyak-íny határára, és apró gyengéd ún. sikáló mozdulatokkal távolítsuk el a lepedéket.

Ezután hasonló kis mozdulatokkal haladjunk a foga külső felszínén a hátsó fogak felé, majd a hátsó fogak belső oldalát is tisztítsuk meg.

A következő lépésben a metszőfogak belső oldaláról távolítsuk el a lepedéket úgy, hogy a fogkefét függőleges helyzetben tartjuk. Végül apró, sikáló mozdulatokkal tisztítsuk meg a rágófelszíneket is. Fogmosás végén figyeljen arra, hogy gyermeke alaposan kiöblítse a száját!

 

Egy kis érdekesség a fluoridról!

Tudjuk mindannyian, hogy a fogmosás elsődleges célja annyi lerakódást eltávolítani, amennyit csak lehetséges, és a fogkrém ezt a feladatot legsikeresebben a fluor segítségével teljesíti. Tudományosan igazolt tény, hogy a fluoridok fogvédő hatásúak. A védő hatás érvényesül a foggal történő közvetlen érintkezés útján ( fluorid tartalmú fogkrémek), és belsőleg egyaránt. Sajnos hazánkban a legtöbb helyen az ivóvíz nem tartalmazza a szükséges mennyiségű fluoridot, ezért azt más úton kell pótolni. Ennek módja elsősorban a külsőleges alkalmazás, tehát fluorid tartalmú fogkrémek használata révén történjen. Az optimálisnal nagyobb mennyiségű tartós fluorid bevitel foltos zománc kialakulásához vezethet. Ebből a szempontból a legveszélyeztetettebb az 1-6 éves korosztály. Éppen ezért tabletta formájában történő fluorid adagolásra csak orvosi javaslatra kerüljön sor. A fluorid azonban nem csodaszer. Csak alapos fogápolással és egészséges táplálkozással együttesen hatásos a fogbetegségek ellen.

 



1o1- A GYERMEKKORI AGRESSZIÓ ÉS AMI MÖGÖTTE VAN

 

 

A gyermek erőszakos, agresszív viselkedését minden életkorban komolyan kell venni. Csak az utóbbi időben több mint 15 százalékkal nőtt az ilyen esetek száma.A szülőket és a gyerekkel egyéb kapcsolatban álló felnőtteket, noha aggodalommal tölti el az effajta viselkedés, gyakran elintézik az egészet azzal a reménnyel, hogy a gyerek majd úgyis kinövi azt. Pedig a gyermek erőszakos viselkedését - bármely életkorban jelentkezik is - komolyan kell venni. Sosem szabad hagyni, mondván, hogy "Hadd eressze ki a gőzt!"
Az erőszakos viselkedés kinyilvánítási formája nagyon széles skálán mozoghat: dühkitörések, testi erőszak, harc, fenyegetés, mások bántalmazására irányuló törekvések (ideértve a gyilkos gondolatokat is), fegyverhasználat, állatok iránti kegyetlenség, tiltott tűzrakás, szándékos károkozás, vandalizmus.

FIGYELMEZTETŐ JELEKAzok a gyerekek, akiknél több rizikófaktor is jelen van, valamint az alábbi tüneteket produkálja, nagyobb figyelmet érdemelnek: intenzív harag, könnyen frusztrálhatóság. Számos kutatás bizonyította, hogy az erőszakos viselkedést különböző dolgok komplex együtthatása váltja ki. Ezek a következőek:korábbi agresszív viselkedés erősödése,fizikai vagy szexuális erőszak áldozatává válás,családi vagy egyéb közösségben történő erőszak megtapasztalása,genetikai hajlam,média által közvetített erőszak,alkohol- vagy droghasználat,szociálisan, gazdaságilag hátrányos családi háttér (szegénység, munkanélküliség, válás, a távoli család támogatásának elvesztése, egyedülálló szülő),fejsérülésből adódó agykárosodás.

MI A TEEENDŐ?

Természetesen az a legjobb, ha mielőbb szakembert hívunk segítségül. A korai kezelés sokat segíthet, melynek fő célja, hogy megtanítsa a gyermeknek, hogyan kezelheti a haragját a megfelelő módon, hogyan fejezheti ki csalódottságát, frusztrációját, illetve hogy ráébressze a gyereket arra, hogy felelős tetteiért és vállalnia kell annak következményeit.

MEGELŐZÉSI LEHETŐSÉGEK

Kutatások kimutatták, hogy a legtöbb agresszív viselkedési mód mértéke csökken, amennyiben a fenti rizikófaktorok száma: a hevessége is csökken, vagy kiiktatódik.

A legfontosabb teendő, hogy a lehető legkevesebbre minimalizáljuk azokat az erőszakos hatásokat, melyek gyermekeinket érhetik, legyen szó az otthoni vagy iskolai környezetről, vagy a média hatásairól. Mindannyian tudjuk, hogy az erőszak erőszakot szül.

Az eddigieknél nagyobb figyelmet kell fordítani a gyermekek elleni erőszak megelőzésére, a szexuális felvilágosításra, a gyermekkori agresszió minél korábbi kezelésére, a gyermekek által nézett TV/ video/mozifilmek ellenőrzésére, megfelelő életkori kategóriába sorolására.

 

1o2-Ótvar

 

 

 

Az ótvar egy igen ragályos bőrfertőzés. Leggyakrabban csecsemőknél és gyermekeknél észlelhető, elsősorban a gyermekközösségbe kerülést követően. Általában az arcon jelenik meg, különösen az orr- és a szájkörnyéki területet érinti.

Mi okozza az ótvart?
A betegséget két baktérium okozhatja: a Staphylococcus aureus and Streptococcus pyogenes. Ezek a kórokozók mind a normál, mind a már egyéb bőrbetegség – ekzema, rovarcsípés – kapcsán érintett bőrt megfertőzhetik.

Melyek az ótvar tünetei?
A betegség rendszerint apró, a bőrből kiemelkedő foltokkal indul, melyekből gyorsan folyadékkal vagy gennyel telt hólyagok alakulnak ki. A hólyagok felszakadhatnak, belőlük genny vagy ritkábban tisztább folyadék ürülhet. Ezután sárgás-barnás pörkösödés indul meg, ami akár viszkethet is, de jellemzően nem fájdalmas. Az apró bőrsebek akár borsó, akár nagyobb méretűek is lehetnek.

Hogyan kezelhető a betegség?

Amint ótvar gyanúja merül fel, vigyük gyermekünket orvosához. Az orvos a vizsgálatot követően mintát is vehet vattapálcával a hólyagokból szivárgó folyadékból, amit aztán laborvizsgálatra küld. A szájon keresztül szedendő antibiotikum mellé orvosunk az érintett felszínre antibiotikum-tartalmú kenőcsöt is írhat fel, és tanácsot adhat, miként mossuk a sebes bőrfelszínt. Kövessük ezeket a tanácsokat figyelmesen, győződjünk meg, hogy az antibiotikum-kúrát végigszedte gyermekünk.

A bőrsebek kezelése

A sebes bőrfelületet a fertőzés terjedésének megakadályozása végett a következőképpen kell tisztán tartani és fedni:
• Mossunk jól kezet vízzel és szappannal.
• Alaposan töröljük meg kezeinket, lehetőség szerint eldobható konyhai törlővel.
• Tisztítsuk meg finoman vízzel és szappannal, vagy doktor által javasolt fürdetővel a sebes bőrfelszínt, míg le nem áznak a pörkök.
• Újra mossunk jól kezet.
• Vattával vigyük fel az esetlegesen felírt antibiotikumos krémet.
• Vízálló kötéssel fedjük a sebeket nappalra.
• A használt kötést műanyag zacskóban tároljuk, kidobás előtt pedig zárjuk le.
• Ismét mossunk kezet.

Ami a családot illeti

Az ótvar igen fertőző betegség. Ne küldjük gyermekünket közösségbe a kezelés megkezdése előtt, illetve míg vízálló kötéssel nem fedtük az összes sebet.
A fertőzött gyermek ne használja ugyanazt a törülközőt, ágyneműt és alsóruhát, mint a többiek a családban. Ne használja a közös tisztálkodó eszközöket – körömcsipeszt, körömvágót és fogkefét -, amíg a sebek be nem gyógyulnak.
A család minden többi tagja ügyeljen nagyon a kézmosásra. Próbáljuk megakadályozni, hogy akár a gyermekünk, akár a többiek piszkálják a sebeket. A gyermek körmét pedig vágjuk rövidre, nehogy elvakarja azokat.

Keressük fel az orvost, ha:
• a kezelés ellenére a sebek nem gyógyulnak, vagy rosszabbodnak
• a gyermek egyébként nincs jól

Ritkán, a Streptococcus baktérium okozta ótvart követően 2 héttel veseérintettség alakulhat ki. Ilyenkor az arc duzzanata, hányinger – hányás vagy háti fájdalom lehetnek a figyelmeztető jelek. Az érintett gyermekeknek a normálisnál kevesebb, véres vagy elszíneződött lehet a vizelete, ízületeik pedig fájdalmasak vagy feszesek lehetnek. Ilyen tünetek észlelésénél azonnal keressünk fel orvost1O3-
SKARLÁT

 

 

 

-1o3-SKARLÁT

 

 

 

 

 

 

Ennek a szónak még ma is mágikus hatása van. Valahányszor kiejtem a számon, hogy a gyereknek skarlátja van, a szülő rémülten a szája elé kapja a kezét, és felkiált. Pedig teljesen indokolatlan a pánik, csak egy szokványos fertőző betegség.

A skarlát onnan kapta a nevét, hogy a beteg bőre – elsősorban az arcán és a hajlatokban, a has alsó részén – pirossá válik. Ha ezeket a területeket közelebbről megnézzük, látjuk, hogy nem összefüggő pírról van szó, hanem apró, tűszúrásszerű pöttyöcskék folynak össze, adják a skarlátvörös színt.

A betegség általában hirtelen, magas lázzal, hányással kezdődik. A mandulák megduzzadnak, fájdalmassá válnak, gennyes felrakódások, tüszők jelennek meg rajtuk. A szájba tekintve más is feltűnik: a nyálkahártyán apró piros pöttyöcskék láthatók, a nyelvet fehér lepedék borítja, és a szélein látszik, hogy a nyelv ízlelőbimbói megduzzadtak, élénk pirossá váltak.

Ez a skarlát jellegzetes tünete, amelyet málnanyelvnek neveznek. Az arc is kipirul, ám az orr és a száj környéke halvány marad. A törzsön megjelennek a jellegzetes pontszerű kiütések, amelyek, ha megnyomjuk őket, elhalványodnak (így különböztethetők meg a bevérzésektől, amelyek nyomás után is megmaradnak). A skarlát hasonlít a tüszős mandulagyulladásra, csak éppen jellegzetes bőrkiütés, szájnyálkahártyapöttyök és málnanyelv kíséri.

Ma már elmondhatjuk, hogy a skarlát nem is több, nem is veszélyesebb az amúgy gyakori mandulagennyesedésnél. Ez a "megszelídülés" az antibiotikumnak köszönhető, amellyel kezeljük, a penicillinnek.

A penicillinkúra hosszú ideig, tíz napig tart, tovább, mint azt más betegségeknél, más gyógyszereknél megszoktuk. Az antibiotikumos kezelésnek köszönhetően a hajdanán úgy rettegett szövődmények gyakorlatilag megszűntek: a reumás láz, a szív-belhártyagyulladás, a vese- és az ízületi gyulladás már a múlté. Eltörölték a hivatalos fertőzési óvintézkedéseket is: a kötelező lakásfertőtlenítést és a hasonló procedúrákat.

A skarláton szinte valamennyi gyerek átesik, mivel meglehetősen könnyen, cseppfertőzés útján terjed. Van, aki többször is. Az antibiotikus kezelés egyetlen hátránya ugyanis, hogy a szervezet nem szerez teljes védettséget a betegség átvészelése után. A felnőttek már nem kapják el a betegséget, mert addigra már kifejlődik immunitásuk a skarlát baktériumaival szemben

A lappangási idő meglehetősen rövid: általában kettő-négy nap, maximum egy hét. A gyerekközösségekben, óvodákban, bölcsődékben ezért tart a zárlat hét napig. Ez idő alatt csak azok a gyerekek járhatnak be, akik akkor is jelen voltak, amikor a skarlát felütötte a fejét.

Régebben a skarlátos gyerekek társai úgynevezett megelőző kezelésben részesültek, azaz kis adagban pár napig penicillint kaptak. Ezt ma már nem tartjuk jó megoldásnak, mert az így előkezelt gyerekeknél a betegség tünetei jóval enyhébbek, esetleg észre sem veszik őket, ezért elmarad a teljes dózisú, biztonsággal gyógyító antibiotikum-kezelés, s ez a szövődmények szempontjából is veszélyes lehet.

Ne rémüldözzünk, ha gyermekünk skarlátos lesz, mert ez a betegség ma már nem az a rettegett mumus, mint hajdanán volt. De ne feledjük: csak akkor bízhatunk a maradéktalan gyógyulásban, ha a penicillint az előírt tíz napig adjuk, és szigorúan betartjuk az orvos utasításait!

A skarlátot magyarul vörhenynek hívják. Az oltásoknak köszönhetően a régen oly rettegett, gyakran halálos kórok többsége gyakorlatilag eltűnt: nincs ma már (legalábbis nálunk és a fejlett országokban) többek között torokgyík, járványos gyermekbénulás, szamárköhögés; eltűnőben van a kanyaró, a mumpsz és a rubeoa is. Két olyan klasszikus kiütéses, "pöttyös" betegség
maradt, amelyiken gyakorlatilag mindenki átesik: az egyik a bárányhimlő, a másik a skarlát

 

. 1o4-MÉRFÖLDKÖVEK A GYERMEK FEJLŐDÉSÉBEN

 

 

 

 

 

 

 

A baba fejlődésének mérföldkövei: A szavak, a fogalmak és a viselkedés megértése

 

Igaz, hogy az újszülött  még nem beszél és nem érti teljesen, hogy mit is akarsz mondani neki, de szédületesen gyorsan tanul. Kutatások egyértelműen igazolták, hogy a baba már az anyaméhben figyeli szülei hangját. Amint megszületik, elkezd ráhangolódni a szavak és mondatok hangzására, dallamára, és elkezdi értelmezni azok jelentését. Ugyanakkor nagy energiákat fordít arra is, hogy a bonyolultabb dolgokat is megértse, mint a szeretet, a bizalom, az idő, valamint azokat az ok okozati összefüggéseket, amelyek átszövik fizikai és érzelmi életét. 

Mikor kezd kifejlődni ez a képesség?

A baba már születése előtt elkezdi figyelni, hogy mit mondanak és tesznek mások. Újszülöttként nem érti a szavak igazi jelentését, de érzékeli azok érzelmi töltését. Ez történik, amikor érzelmeket kifejező szavakat használunk, mint pl.: boldogság, szomorúság, szeretet, aggódás, kötődés, ingerültség. 4 hónapos kora körül a baba már felfigyel, ha a nevén szólítjuk, 8-12 hónaposan pedig megérti az egyszerűbb utasításokat, mint  pl.: a "nem" és a "Ne nyúlj hozzá!". 24 hónaposan 2-3 szavas kifejezéseket használ, 3 éves korára pedig már néhány száz szóból álló szókinccsel rendelkezik. Ebben az életkorban szertartásosan követi és részt vesz a napi szokásos tevékenységekben.  Felismeri, hogy mikor, hol és mit csinálunk, így például takarítunk, bevásárolunk,  vagy éppen sétálni indulunk.

FEJLŐDÉSI SZAKASZOK ÚJJSZÜLÖTT KORTÓL 3 ÉVES KORIG

ÚJJSZÜLÖTT KORTOL EGY HÓNAPOS KORIG

A baba az ébrenlét minden pillanatában információkat gyűjt az őt körülvevő világról. Természetesen még nem képes mindent megfelelően értelmezni, de napról-napra többet és többet raktároz el belőle. Sok szakember állítja, hogy a babák jóval több dolgot megértenek a körülöttük zajló eseményekből, mint amennyit szüleik feltételeznének. Kezdettől fogva beszéljünk a babához, éreztessük vele, hogy ő is egyenrangú tagja a családnak. Házimunka, etetés, vagy fürdetés alkalmával nyugodtan meséljük el neki, hogy mit csinálunk éppen, közben mutassunk rá azokra a tárgyakra, amelyeket ő is láthat. A baba saját nyelvén előbb-utóbb válaszolni fog!

A babák túlélési ösztönének tulajdonítható, hogy rendkívül gyorsan képesek érzelmileg ráhangolódni a környezetükben lévő emberekre. Képesek megállapítani az adott ember érzelmi állapotát a beszéd hangszínéből, a száj állásából, a légzés ritmusából, a bőr tapintásából, és a szem-beszédből. A valós világról alkotott képüket az befolyásolja, hogy szüleik miképpen reagálnak jelzéseikre. Eldöntik például, hogy érdemes-e sírni, szeretettel nézünk-e a szemükbe és megetetjük-e őket ilyenkor. A hetek múlásával egyre javul a kicsi memóriája,  figyelmét egyre hosszabb ideig köti le egy-egy dolog. Képessége a beszédre egyre fejlődik, miközben szociálisan is kifinomultabbá válik.

2-3 HÓNAPOSAN

A baba agya, - akár egy szivacs- minden információt felszív a környezetéből. Kedvenc foglalatossága a körülötte zajló események megfigyelése. Lassan megérti, hogy ha szüksége van valamire, akkor te ott vagy és segítesz neki. Megvigasztalod, megeteted vagy akár játszol vele. Nagy eseménynek számít az első mosoly megjelenése a baba arcán, amit később is élvezettel használ majd elégedettsége kifejezéseként. 
 

4-7 HÓNAPOSAN

Ennyi idősen a baba  már felfigyel ha a nevét hallja és tudja, hogy a szavak ilyenkor hozzá szólnak. Egyre jobban ráhangolódik édesanyja hangjára. Ha a hangod vidám, ő is vidáman reagál, ám amikor éles hangon szólsz hozzá, megijed, és könnyen sírva fakad. Tudatosul benne, hogy ki idegen és ki nem. Ha ismeretlen veszi karjaiba, sokszor sírással jelzi nemtetszését. Hat hónaposan a legtöbb baba két szótagos hangsorokat hallat. Érzéseit hangos nevetéssel, máskor nyafogva közli környezetével. 
 

8-12 HÓNAPOSAN

Már ért olyan egyszerűbb utasításokat, mint például a "nem szabad", és ezt gesztikulációddal is összekapcsolja. Elkezdi feltérképezni a viselkedési határokat. Ez afféle "szülő-tesztelés". Például ledobálja az ételt a földre, kizárólag azért, hogy lássa, miképp reagálsz rá, majd a reakciód elraktározza. Később ugyanezt újra megteszi, miközben ismét figyel, hogy azonos módon reagálsz-e. 
 

12-18 HÓNAPOSAN

18 hónapos korában legalább 50 szót használ és ért a pici. A beszédfejlődés nagyon különböző ütemű a babáknál, az azonban minden kicsire igaz, hogy jóval korábban megérti a szavak jelentését, mint ahogy azt ki tudná mondani. Ennyi idősen már képes egyszerűbb, akár két tevékenységből álló utasítások végrehajtására is.
 

19-23 HÓNAPOSAN

Eljött az idő,  amikor a gyermek felismeri, hogy szándékai nem mindíg egyeznek meg a tiéddel, és ennek érvényt is szerez. Előfordulhat például, hogy kezeit nyomatékosan és makacsul a hóna alá dugja, amikor azt kérjük tőle, hogy fogja meg a kezünket.

Az egyszerűbb fogalmakat, mint például a helyet és a dimenziókat többé- kevésbé érti már. Így például össze tudja rakni a két darabos puzzle-t, és a bedobós játékon a formákat a megfelelő alakú nyílásba dobja be.

Kezdi érteni az ok-okozati összefüggéseket. Felismeri például, hogy melyik gombbal tudja beindítani a számítógépet. 
A bilire szoktatásnál szintén az összefüggések felismerésére fogunk alapozni, ehhez pedig ezidőtájt fejlődnek ki a képességek. Ahhoz, hogy végképp megszabaduljunk a pelustól, a picinek fejben össze kell kapcsolnia a vécézési ingert és a bili használatot. Érteni fogja, hogy a wc-öblítő megnyomásakor a kaki el fog tűnni a lefolyóban. Ennek a folyamatnak azzal kell kezdődnie, hogy a kicsi saját elhatározásából menjen be és nézzen körül a wc-ben. Ha látja, hogy büszkék vagytok rá, amiért hajlik a wc használatára, még lelkesebben fogja legközelebb is megpróbálni.

24-36 HÓNAPOSAN

A kicsi beszédértése napról -napra fejlődik. A fejlődéskutatók szerint, a 2 éves babák legalább 150 szót megértenek és napi 10 újat tanulnak meg. Amint a kommunikációval nagyjából zöldágra vergődött a gyermek, figyelmét a bonyolultabb dolgok kezdik lekötni, ideértve az érzelmeket is.

Ebben az életkorban megérti a kapcsolatok alapkövét jelentő két legfontosabb dolgot; a szeretetet és a bizalmat. Tudja, hogy a család többi tagja gondoskodik róla, és hogy ők hozzá tartoznak. Ezek a dolgok az évek folyamán fokozatosan tudatosodnak benne. Azzal, hogy mindíg szeretettel fordulunk felé ha szüksége van valamire, és biztonságot nyújtunk neki, hozzájárulunk ahhoz, hogy gyermekünk magabiztossá, és optimistává váljon az életben.
Miközben a kisgyermek figyeli az eseményeket és részt vesz a mindennapokban, megérti az olyan dolgokat, mint a bevásárlás, a takarítás, és az óra fontossága.
Most kezdi megtanulni, hogy hogyan kezelje az embereket. Ha azt szeretnénk, hogy  gyermekünk kedves és segítőkész gyermekké váljon, akkor mutassunk neki jó példát mi magunk is. 

MIRE SZÁMITUNK KÉSŐBB?

A kicsi szókincse folyamatosan bővül, 6 éves korára elérheti a 13000 szót. Értelme tovább fejlődik. Olyan összetett gondolatokat és helyzeteket is megért majd, mint a matematika alapjai, a helyes és helytelen közti különbség, és a történésék kimenetelének megjósolása.

A SZÜLŐ SZEREPE

A baba kommunikácós fejlődését nagyban segíti, ha egészen pici korától kezdve beszélünk hozzá és képeskönyvből meséket olvasunk fel neki. Kutatások igazolják, hogy azoknak a gyermekeknek, akiknek már 6 hónapos koruktól felolvasnak, sokkal fejlettebb a beszédkészségük. Igaz, hogy a pici baba még nem érti meg a beszédet, a történetet, de ha időben elkezdjük, megszokja hogy az olvasás kellemes, megnyugtató módja az együtt töltött időnek.

Játszunk gyermekünkkel, így hamarabb megérti a világ dolgait. Mindig a korának megfelelő fejlesztő játékokat adjunk neki, és mindig szeretettel és törődéssel forduljunk felé. Ez a legjobb módja, hogy az olyan fontos fogalmakat megtanulja, mint az együttérzés.

MIKOR KEZDJÜNK AGGÓDNIi?

Ha 2 éves koráig a gyermek nem érti meg az egyszerűbb utasításokat sem.

Ha 3 évesen egyértelmű zavarodottságot mutat, ha valami egyszerűbb dologra utasítjuk. (Például nem tudja kinyitni a dobozt, hiába mutatjuk meg neki számtalanszor)

A fenti esetekben beszéljünk gyermekorvosunkkal

 

 

1o5-LELKI ZAVAROK GYERMEKKORBAN.

 

 

 

 

Szülők, illetve pedagógusok részéről egyre gyakrabban elhangzó panasz, hogy a mai gyermekek teljesen mások, mint az elmúlt évtizedekben voltak. Egyre több tanulmány jelenik meg arról, hogy mind gyakrabban fordulnak elő lelki zavarok már kisgyermekkorban is...

A lelki betegségek kialakulásának számos oka lehet. Sokszor veleszületett genetikai rendellenességről van szó, de nagy szerepet játszik a rossz családi környezet is. A központi idegrendszer érése és fejlődése a születés után még néhány évig folytatódik. Ez a folyamat nagyban meghatározza nemcsak a gyermek különféle képességeinek és készségeinek, hanem a pszichés állapotának alakulását is.

A pszichés fejlődés sajátos zavarai
1. A beszéd és a beszélt nyelv zavarai
A kifejező beszéd zavara esetén már négyéves kor körül feltűnik, hogy a gyermek nem tud tárgyakat megnevezni, szókincse hiányos, nyelvtani szabályokat az életkorához képest elmaradva alkalmaz. A beszédmegértési zavarnál a gyermek nem érti a beszélt szöveget, egyszerű kifejezéseket is értetlenül fogad. A zavarokat legkésőbb az iskolába menés előtt fel kell ismerni, és a gyermeket logopédiai kezelésben, speciális fejlesztésben kell részesíteni.

2. Iskolai készségek zavarai
F Diszlexia: Az iskolai kudarcok hátterében gyakran a fejlődési diszlexia áll. Ez az olvasási és nyelvi készség elsajátításának nagymértékű nehézségét jelenti. Jellegzetes tünet az olvasás folyamán a betűk vagy a hangok kihagyása, hangok vagy szavak felcserélése vagy értelmetlen hangzók beillesztése, az olvasás irányának megváltoztatása, a visszafelé olvasás.
F Diszgráfia: A betegségben szenvedő gyermek írására a rövid-hosszú magánhangzók, kettős mássalhangzók felcserélése, a kis- és nagybetűk tévesztése a legjellemzőbb. Az iskolai készségek zavaraival küszködő gyermekek gyakran igyekeznek elkerülni a tanulási feladatokat igénylő helyzeteket. A gyógyításban a hiányzó készségek több éven át tartó fejlesztésére van szükség.
Fontos, hogy a család és az iskola felismerje a zavart, és támogassa a gyermeke. A gyógyszeres kezelések önmagukban nem hatásosak.

A pszichés fejlődés átható zavarai, Autizmus
A fogyatékosság alapját képező fejlődési zavar a központi idegrendszer olyan területeit érinti, amelyeknek elsősorban a társas kapcsolatok, a kommunikáció kialakításában van szerepük. A betegség kialakulásában gyakori a genetikai háttér: az autista gyermekek testvéreinél a betegség előfordulása 50-szer olyan gyakori, mint az általános népességben. Már az első életévben feltűnik a gőgicsélés elmaradása, később a szóhasználat esetlenné válik (ha egyáltalán kialakul a beszéd), magára hagyva a gyermek akár órákig is elmerül az öncélú játékában anélkül, hogy a külvilágról tudomást venne. A szokásos rutin megzavarása dühkitöréseket idéz elő nála. Nem alakul ki szoros érzelmi kapcsolat a szülőkhöz, később képtelenek barátságot kötni, feltűnő az esetlenségük, ügyetlenségük a társadalmi helyzetekben, s ennek következtében serdülő-, illetve felnőttkorban nem tudnak párkapcsolatot kialakítani. A beszélni tudó, normális értelmi képességű autista gyermekek megfelelő támogatással felnőtt korukra bizonyos önállóságot is elérhetnek.

A hiperkinetikus zavar
A tünetek egyik csoportja a figyelem hiányából adódik. Az ilyen tanulók képtelenek figyelni az órán, úgy tesznek, mintha nem hallanák, ha szólnak hozzájuk, gyakran félbehagyják az elvégzendő feladatot, feledékenyek, szétszórtak, kerülik a gondolkodást igénylő teendőket, kis dolgok miatt is könnyen dühbe jönnek. A másik csoportba a motoros nyugtalanság, illetve az impulzivitás tartozik. Az ilyen gyermek izeg-mozog, nem tud hosszan ülve maradni, állandóan rohan, ugrál, képtelen csendben lenni, túl sokat beszél, gyakran félbeszakít másokat. Enyhébb esetekben elegendő a szülőnek és a pedagógusnak a gyermek sajátosságaihoz illeszkedő nevelési módszerekre való felkészítése. Súlyosabb esetekben szükséges lehet gyógyszeres kezelés is

 

1o6-. SZÜLŐ ÉS GYERMEK KÖZÖTT LÉVŐ BENSŐSÉGES KAPCSOLAT

 

 

 

Ma nincs szükség arra, hogy a szülő maga tanítsa gyermekét írni-olvasni, számolni. Minden gyermek számára bíztosítva van az iskolai tanulás lehetősége. Arra azonban most is szükség van, hogy a szülő segítse gyermeke iskolára való felkészítését. Ez a tevékenység nem korlátozódhat közvetlenül az iskolába lépés elötti hónapokra. A felkészítés folyamatos és szinte a születés pillanatában kell megkezdődnie.

A szülő és gyermek között meglévő bensőséges érzelmi kapcsolat a legfőbb biztosítéka annak, hogy a család felnőtt tagjai eredményesen bekapcsolódhassanak az iskolára való felkészülésben.

 

Móra Ferenc Kincskereső Kisködmön című művében, különösen megható a Hogyan tanultam meg írni? című fejezet. Az író arra emlékezik, hogyan tanulta meg a betük írását a jégvirágos ablakon. Szinte minden sorában kiérezzük az édesanya és a kisfia között kialakult meghitt kapcsolatot. Magunk előtt látjuk, ahogyan közösen próbálgatták a betűvetést és az egymás iránt érzett szeretet biztosít hozzá türelmet, kitartást.

 

...."Sokat sírtunk és sokat kacagtunk azon a télen. Voltak gonosz, makacs betük amelyek nem akartak szót fogadni tanítómesteremnek se, és voltak kedvesek, derék, barátságos betük, amiket az én ügyetlen ujjaim is egyszerre elő tudtak hívni."

 

Ez a mély szeretet teljes érzelmi kapcsolat kísérte végig Móra Ferencet egész életében. Mindig hálával gondolt első tanítómesterére, édesanyjára, aki elindította őt a tudás birodalma felé, mert megtanította írni, olvasni. Egész életében végig kíséri az a tisztelettel és meghatottsággal színezett emlék, hogy egy életre szóló gazdag útravalót kapott a szülői házban. Ez nem könnyű feladat, hiszen mi, felnőttek nehezen értjük meg ezt az éppen bontakozó és egyre változó, gazdagodó gyermeki világképet. Sokszor nem tudjuk miért nem figyel a gyermek, amikor éppen hozzá szólunk, miért rántja le az abroszt, amikor már olyan gyakran figyelmeztettük hogy nem szabad hozzányúlnia. Miért akarja újra és újra bekapcsolni a rádiót, miért nyitja ki a gyógyszeres-szekrényt, miért veszi elő a gyufát, amikor már sokszor megmondtuk neki, hogy ne tegye, nem szabad. Miért? Csupa kérdés, csupa számunkra nehezen megmagyarázhatónak tűnő jelenség, viselkedésforma. Hajlamosak vagyunk arra, hogy elfelejtsük gyermekkorunkat, és így már valóban nem értjük a kicsi gyermeket. Pedig elengedhetetlenül szükséges a neveléshez.

 

Megkell ismernünk minél alaposabban gyermekeinket, a magatartásukat meghatározó testi-lelki sajátosságaikat, kisgyermek koruktól kezdve egészen ifjúkorukig. Csak így lehet helyesen értelmezni egy-egy cselekedetüket, így tudunk segíteni személyiségük kibontakozásában, és csak így tudunk megfelelni a nevelésükben ránk váró feladato.

 

 

1o7-TANULD MEG ÚJRAÉLESZTENI A GYERMEKET.

 

A legborzasztóbb helyzet: az örökmozgó gyerek, kisbaba egyszer csak nem mozdul, baleset történik, vagy elesik és úgy marad... Mi erre a jó reakció? Mit kell tenni? Elsősegély a Porontyon.

Először néhány alapfogalom:

Légzés: könnyed, nem túl szapora és nem túl ritka, nem hörgő, nem erőlködő, mellkasmozgás észlehető szemmel. A kicsin alvás közben jól megfigyelhető, nézzük meg és memorizáljuk! 10 másodpercig figyeljük a háton alvó gyermeket, arcunkat az arca fölé hajtva, a lába felé tekintve. Érezni fogjuk a levegő kiáramlását arcunkon, látni fogjuk a mellkas mozgását, hallani fogjuk a szuszogást.

 

Keringés: szívműködés: bármilyen mozgás, köhögés, normális légzés észlelése azt jelenti, hogy van szívműködés. Vészhelyzetben pulzust keresni még az egészségügyi dolgozóknak is nehéz feladat, de ha meg akarjuk keresni, egy éves kor alatt a felkar belső oldalán megtehetjük, ezt is lehet gyakorolni masszázs, fürdetés, simogatás közben, játékosan. Egyéves kor felett lehet a nyak oldalán is gyakorolni a pulzusfelismerést. Kizárólag az egyik oldalon szabad egyszerre keresgélni. Ezzel se vesztegessünk több időt 10 másodpercnél.

Eszméletlenség: a baba, gyerek szólongatásra, finom válltájéki rázásra (a nyaki gerinctörés gyanúja esetén ne rázzuk!) semmiféle reakciót nem mutat. Ha mozog vagy válaszol, akkor nem eszméletlen.

I. A fentiek alapján, tehát ha a baba, gyerek mozog, válaszol, akkor baleset gyanúja esetén hagyjuk lehetőleg a talált helyzetben, kivéve ha ez a helyzet veszélyes (gázmérgezés helyszíne, ugrálóvár belépője, úttest, hasonlók). Ellenőrizzük sűrűn az állapotát, és ha szükséges, hívjunk segítséget.

II. Ha nincs válasz, akkor először is próbáljunk nem pánikba esni! Ez a legnehezebb, tudom. De gondoljuk át, ha pánikvihar tör ki, a kicsi esélye csökken a túlélésre. Ha egyedül vagyunk, rajtunk múlik minden.

Legelső teendő: hangosan kiabáljunk segítségért! Ha van körülöttünk valaki, utasítsuk mentőhívásra, fontos bejelenteni, hogy eszméletlen babához, gyerekhez jöjjenek. Ha egyedül vagyunk, egy percig tevékenykedünk a lentiek szerint, majd segítséget hívunk.

III. A következő teendő a légutak felszabadítása. Hanyattfekvő helyzetben a pici fejét finoman hátrabillentjük, állát felemeljük, és a már elmondottak szerint 10 másodpercig figyeljük, van-e légzés. Halljuk, érezzük, látjuk. Ez a hármas észlelés. Ha van kielégítő normális légzés, oldalt fekvő helyzetbe fordítjuk, és továbbra is figyeljük, van-e légzés.

Légútbiztosítás

Oldalt fekvő helyzet

Ha nem lélegezik a gyerek, vagy ritka, szabálytalan a légzése, akkor a szájba tekintve a könnyen eltávolítható esetleges légúti akadályt szedjük ki. Garatba mélyen benyúlni nem szabad. Hosszú köröm súlyos sérüléseket okozhat! Ezután öt befúvást kell végezni, nyugodt tempóban, miközben folyamatosan állat felemelve, fejet hátrahajtva tartjuk. Nem teljes tüdőből fújunk, és minden befúvás után arcunkat elfordítjuk, hogy érezzük a kiáramló levegőt. A csuklást, köhögést figyeljük, ez a visszatérő saját légzésre utal. Kisbabánál a szájat és orrot is vegyük a saját szánkba, kisgyereknél lehet csak orrba vagy csak szájba fújni. Fontos a jó tömítés, ne szökjön a levegő. Akkor hatásos a tevékenységünk, ha a mellkas emelkedik befúváskor.

Befúvás

Ha nem tudunk befújni, akkor próbáljuk a gyerek fejének helyzetén változtatni, kicsit kevésbé vagy jobban hátrahajtani, mert a nem megfelelő pozícionálás lehetetlenné teszi a befúvást, vagy tételezzük fel, hogy a légutakban idegentest van. Ebben az esetben el kell kezdeni a mellkaskompressziókat.

IV. Keringés jeleit keressük (fent leírtam), esetleg pulzust, de maximum 10 másodpercig

Ha biztosak vagyunk abban, hogy van keringés, a lélegeztetést kell folytatni, amíg a saját légzés vissza nem tér, ekkor stabil oldalt fekvő helyzetbe fordítjuk, és folyamatosan ellenőrizzük.

Ha nem észlelünk keringési jeleket, vagy a pulzus percenkénti 60-at nem éri el (tehát másodpercenként egy pulzuslökés), vagy bizonytalanok vagyunk a megítélésében, akkor kezdjük el a mellkaskompressziókat. Innentől felváltva lélegeztetünk és végezzük a mellkasnyomást.

V. Ezt a következőképpen tegyük: kemény alapon fekszik a gyermek (asztal, föld), hanyatt. Feszes bodyt, vékony rövidujjú feszes pólót véleményem szerint rajta hagyhatunk, sok idő telne el a vetkőztetéssel. Persze több rétegnyi ruhán át sem a légzés észlelése nem könnyű, sem a kompresszió végzése. Ilyenkor muszáj szabaddá tenni a gyermek hasát-mellkasát. A hasán mutató-és középső ujjunkat felfelé csúsztatva elérjük a szegycsont végét, ettől számítva 1 ujjnyira a fej felé lesz a nyomáspont. Ez a szegycsont alsó harmada. Percenként 100 nyomás szükséges, mereven tartott mutató- és középső ujjunk begyével. Gyakoroljuk nyugodt körülmények között, amíg érezzük a 100-as ritmust, akár stopperrel is. Fontos, hogy a lenyomás és felengedés között legyen egy pillanatnyi szünet, ne "bökdösés" jellegű legyen a kompresszió.

Nagyobb gyerek esetén egy tenyérrel, vagy két kézzel végezzük a műveletet. A mellkas átmérőjének harmadáig be kell nyomni. Nem szabad sajnálni, mert nem lesz hatásos a tevékenységünk. 15 nyomás után 2 befúvást kell végeznünk. Ez a ciklus ismétlődik, négyszer, ekkor telt le az első perc. Ha egyedül vagyunk, ekkor hívunk segítséget.

Mellkaskompresszió:

Addig folytatjuk, amíg vissza nem térnek az életjelenségek, vagy a megérkező szaksegítség ki nem veszi a kezünkből a picit. Vagy ki nem merülünk. Bár ez saját gyermek esetén nem fordulhat elő, ez az én véleményem...

A következő ábra röviden összefoglalja mindezt. (CPR: kardio-pulmonális reanimáció)

Még valamiről szeretnék szólni: a légúti idegentestről. Minden szülő ettől retteg, joggal. Játék, főleg kis, több darabos játék a mindent szájba vevő babára veszélyes, evés közben a beszéd, futkosás szintén. Ha a falat, játék alkatrész a garatba, gégebemenet közelébe kerül, azonnali bő nyálzás, köhögés indul el, a gyermek elvörösödik, fuldoklik, köhög, levegő után kapkod. Ha az idegentest a hangrés fölé ékelődik, teljes légúti elzáródás jöhet létre. És a legrosszabb lehetőség, ha a hangrés alá kerül, elzárva a légcsövet. Borsó-, kukorica-, mogyoródarabka esetleg rövid fuldoklásos epizód után "legurulhat" az egyik főhörgőbe, a gyermek újra kap levegőt, látszólag rendben van, de az egyik tüdőfél akár teljesen vagy részlegesen elzáródhat a levegőtől, az idegentest kimozdulhat, teljes elzáródást okozva. Több nap tünetmentesség után pedig a kicsi idegentest akár nagyon súlyos tüdőgyulladást okozhat.

Mit tegyünk, ha vészhelyzet alakul ki a légúti idegentest miatt?

Először is, ha van erős, hatásos köhögés, akkor erre biztatjuk a gyermeket, nyugtatjuk, megfigyeljük. Ha a szájba visszakerül, kiköpetjük vele. Orvosi ellátás akkor szükséges, ha gyanús, hogy darabkák kerülhettek nagyon mélyre, fentebb leírtam.

Ha nincs hatásos köhögés, és a gyermek elvesztette az eszméletét, segítségért kiáltunk, hanyatt fektetjük, légút megnyitás, szájba tekintés, elérhető idegentest eltávolítás után öt befúvás, és a feljebb leírtak szerint újraélesztés kezdése szükséges. 1 perc után segítségkérés, ha egyedül vagyunk.

Ha még eszméletén van, öt háti ütés, majd öt hasi lökés következzen, csecsemőknél nem hasi, hanem mellkasi lökés.

Ehhez a csecsemőt combunkra fektetjük lejtőztetve, alkarra, tenyér, ujjak állat támasztják, másik kézzel ütünk a hátra. Nem ötöt gyorsan, hanem lehetőleg annyit, amennyi kell a helyzet megoldásához. Figyeljük, kijött-e az idegentest. Ha ez nem sikerül, hanyatt fordítjuk, és a mellkasi nyomásponton nem kompressziót, hanem gyors lökést adunk két ujjal. Ezt a két műveletet váltogatjuk a sikerig. Ha közben elveszti az eszméletét, elkezdjük az újraélesztést.

Nagyobb gyerek esetén megkísérelhető a Heimlich-műfogás, álló vagy ülő helyzetben: gyomorgödörre a gyermek mögött állva összefogott kezünkkel gyors, felfelé-hátra irányuló lökést adunk. Fekvő helyzetben gyomorlökés szükséges.

 

 

1o8-A GYERMEKBŰNÖZÉS ÉS SAJÁTOSSÁGAI

 

 

 

A tanulmány a szakirodalomban meglehetősen mostohán kezelt gyermekbűnözéssel foglalkozik. A szerző megvizsgálja, hogyan alakult a gyermekkorú elkövetők és az általuk végrehajtott bűncselekmények száma 1994 és 2003 között. Elemzi a gyermekkorú elkövetők és a gyermekbűnözés sajátosságait, a magas latencia lehetséges okait.

A közvélemény leginkább egy-egy kirívóan súlyos bűneset – például iskolatársak sérelmére elkövetett németországi vagy amerikai emberölések – hallatán szembesül a gyermekkori bűnözés égető problémájával. Így van ez Magyarországon is.

Havonta egy-két, a híradásokban is szereplő eset figyelmünket a 14 év alatti elkövetők kriminalitására irányítja. Érdemes a legmegbízhatóbb statisztikai adatok felhasználásával megvizsgálni, hogyan változik a gyermekkori bűnözés, és mi jellemzi azt.1

A GYERMEKBŰNÖZÉS ÉS KRIMINOLÓGIA

Évtizedek óta állandó az igény a fiatalkorúak bűnözésének vizsgálatára, a változások megállapítására, bűnözésük mélyebb elemzésére, mivel az elkövetésre vezető okokat megismerve szélesebb információs alap áll rendelkezésre a megelőzést szolgáló intézkedések kidolgozására, a felnőttkori bűnözés várható alakulásának megítélésére.

A gyermekkori bűnözés vizsgálatára – feltehetően a gyermekkorú elkövető büntethetőségének hiánya miatt – sokkal kevesebb figyelem és erőfeszítés jutott. Ennek egyik oka talán az, hogy 1994 és 2003 között az évente átlagosan földerített közel négyezer 14 éven aluli bűnelkövető önmagában nem igazán dermesztő adat.

Ugyanakkor a gyermekkorú elkövetők esetén a legnagyobb latencia, a bűnüldöző hatóságok látókörébe csak igen-igen kis százalékban kerülnek a 14 éven aluliak.

A sértettek a legritkább esetben tesznek feljelentést a bűncselekményeket elkövetők ellen, ha tudják vagy sejtik, hogy az gyermekkorú, tehát nem büntethető.

Az oktatási intézmények is ódzkodnak feljelentést tenni diákjaik ellen, nemritkán csak pedagógiai problémaként tekintenek erre a cselekményre, tartanak attól, hogy csorba esik az iskola jó hírén.

Az ismeretlen tettesek által elkövetett hatalmas mennyiségű ügy mögött is megalapozottan feltételezhető nagyszámú gyermekkorú elkövető, akik valamely ok/okok nem kerültek a nyomozó hatóság látókörébe, nem egy esetben azért sem, mert fel sem tételezték, hogy az elkövető 14 év alatti lehet.

Mindezeket figyelembe véve meglehetős biztonsággal becsülhetjük úgy, hogy a gyermekkorú elkövetők tényleges száma több tízezer lehet.

A bűnözés általános visszaszorítására irányuló törekvések egyik, ha nem a legfontosabb eleme a gyermek- és a fiatalkorúak bűnözésének csökkentése, a 14 év alattiak bűnelkövetéssel, a bűncselekmények megítélésével kapcsolatos attitűdjének alakítása annak érdekében, hogy egyetlen közösségben se lehessen a vagányság, illetve a "felnőttség" kritériuma a bűncselekmények elkövetése, természetesen a "megúszásra" játszva.

A GYERMEKKORU ELKÖVETŐK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA

A gyermekkorúak bűnözésének elemzésekor szem előtt kell tartani e korcsoport demográfiai változásait is. A csökkenés minden évben folyamatos volt. Ennek fényében a gyermekkorú bűnelkövetők számának "mérséklődése" korántsem olyan nagy eredmény. Akár az elmúlt évtizedet vizsgálva, akár a vizsgált utolsó három évet figyelembe véve – a demográfiai korrekció mellett is – levonhatnánk azt a következtetést, hogy a gyermekbűnözés "hullámzóan csökken", ez a csökkenés azonban a depönalizációra, az elkövetésiértékhatár-emelésekre való tekintettel szinte teljesen elhanyagolható. A korábban bűncselekménynek – vétségnek – minősülő vagyon elleni bűncselekmények egy részét ugyanis az 1998-as Btk.-módosítás szabálysértéssé minősítette.

A GYERMEKKORUAK ÁLTAL ELKÖVETETT BŰNCSELEKMÉNYEK

A gyermekkorúak túlnyomó többsége – 81,3–86,3%-a – vagyon elleni bűncselekményeket követ el. (Számuk 1999-ben 3566, 2003-ban 2888 volt.) Az esetek közel fele lopás, 15,2%-a betöréses lopás, de sajnos kiveszik a részüket a gyermekkorúak a súlyosabb megítélésű erőszakos, vagyon elleni bűncselekményekből, így a rablásokból is.

Egyéb erőszakos bűncselekményt, például a személy elleni erőszakot megvalósító testi sértést vagy a közrend elleni erőszakkal jellemzett garázdaságot összesen mintegy 10%-ban követnek el 14 éven aluliak.

Különösen nyugtalanító, hogy a személy elleni bűncselekmények száma folyamatosan, négy év alatt közel negyven százalékkal nőtt, a kirívóan közösségellenes és ugyancsak erőszakos garázdaságé pedig csaknem megduplázódott. Ráadásul minden évben fény derült gyermek által elkövetett emberölésre is.

Minden adatsor szerint évről évre nő az erőszakos bűncselekményeket elkövető gyermekkorúak száma. Ez 2003-ban már több mint félezer gyermekkorú elkövetőt jelentett! A valós helyzet – tekintettel a kifejezetten nagyarányú latenciára – sokkal riasztóbb számokkal lenne jellemezhető. Gyermekkorúak által gyermekkorú sérelmére elkövetett könnyű testi sértés miatt szinte soha, és az utcai (vagy iskolai) rablások miatt is alig tesznek a sértettek feljelentést.

Különleges veszélyt jelent a gyermekkorúak által elkövetett kábítószeres bűnözés. A vizsgált időszakban évente 7 és 13 között alakul az ismertté vált (!) elkövetők száma.

A latencia hihetetlen nagy mértékére tekintettel a valós elkövetési számok nagyságrendekkel is magasabbak lehetnek. (Ezzel a jelenséggel kapcsolatban a szankcionálás vagy az "elterelés" kérdésében egyébként maga a büntetőpolitika is meglehetős zavarban van.)

A GYERMEKKORU ELKÖVETŐKA

A gyermekkorú elkövetők összetétele nemek szerint a vizsgált időszak utóbbi 5 évét figyelembe véve: 86-89% fiú, 11-14% a lányok aránya. Ez nagyjából megegyezik a többi korosztályéval.

Életkoruk szerint a 23 és 13 év közöttiek alkották az elkövetők 61–63%-át. Ezen belül 2003-ban a 13 éves elkövetők aránya 40% körül volt. Ugyanakkor igencsak meglepő, hogy egészen kis gyerekek – 10 évesek vagy annál fiatalabbak (alsó tagozatos általános iskolások) – közül is sok százan, 1999-ben csaknem ezren követtek el bűncselekményt.

A hiedelmekkel ellentétben a gyermekkorú elkövetők háromnegyed részét a szülők közösen nevelik (2003-ban 74,7%), azaz legalábbis "papíron" ép családdal állunk szemben, és meglepően kis arányban szerepelnek elvált szülők által nevelt gyerekek (12-13%). A nevelőotthonban, gyermekvédő, nevelő- és más intézetben élő gyermekkorú elkövetők aránya pedig csak 5-7%.

A 14. életévét még be nem töltött bűnelkövető tehát jellemzően fiú, a szülőkkel közös háztartásban él, s tipikusan vagyon elleni bűncselekményeket követ el.

A bűncselekmény elkövetésének módjára jellemző, hogy csoportosan történik (71-80%). Ez is rámutat arra, hogy a mintakövetés, a társaknak való megfelelés, a sajátos "csapatszellem" komoly szerepet játszik a gyermekbűnözésben. Egyedül csupán 20–29%-uk követ el a büntető törvénykönyvbe ütköző jogsértő magatartást. A felnőttkorúak esetében ez az arány fordított; ott az egyéni elkövetés tipikus. Jellemzően a gyermekkorúak együtt, illetve fiatalkorúakkal "bűnöznek", ám felnőttkorúval együtt szinte elenyésző (3,5–6,1%) arányban.

A gyermekkorúak sérelmére elkövetett bűncselekményeket semmiképpen sem szabad csupán statisztikai adatként kezelni. Nem kapunk igazán átfogó képet a valós helyzetről, gondoljunk csak az iskolatársak sérelmére elkövetett vagyon elleni bűncselekményekre, a drogfogyasztás sajátosságaira, az iskolai és az utcai verekedésekre, a családon belüli erőszak óriási latenciájára. A statisztikai adatok inkább csak egy kis ablakot nyitnak a gyermekbűnözés világára.

 

 

 

1O9-ALKOHOLIZMUS-ÉS DOHÁNYZÁS-

ALKOHOLIZMUS

LÉNYEGE:
Többféle szempontból lehet az alkoholizmus diagnózisát felállítani. Részben az elfogyasztott alkohol mennyiségét szokták tekintetbe venni, ez rendszeresen napi 100 g-nál több alkoholt jelent, amit 4 üveg sör tartalmaz. Az ital minősége nem számít. Másrészt szervi károsodások fennállása szól alkoholizmus mellett. A legfontosabb azonban valószínűleg a pszichológiai szempont: eszerint az tekinthető alkoholistának, akinek az emberi kapcsolatait alapvetően az ivás határozza meg. Itt a házastársra, gyermekekre, szülőkre, barátokra gondolok.

OK:
A betegségnek soha nem csak egyetlen oka van, és az okok elsősorban a beteg személyiségében és környezetében lelhetők fel. Gyakran van szó a beteg problémákkal szembeni gyenge megküzdő képességéről, néha csak titkolt kisebbrendűségi érzéséről. Kora gyermekkori lelki sérülések, a szülőkkel fennállt kapcsolat is szerepet játszhatnak a betegés kialakulásában. A beteg közvetlen környezete, pl. házastársa, szülei is akaratuk ellenére csaknem mindig hozzájárulnak az alkoholizmus kialakulásához és fennmaradásához. Tehát az egész család betegségéről van szó.

TÜNETEK:
A rendszeres ivás, a részegség tünetei általánosan ismertek. A krónikus alkoholfogyasztás tünetei kiülnek a beteg arcára, és már messziről felismerhetőek. Másrészt a szövődményként kialakuló szervi betegségek tünetei színezik a képet.
Az alkoholizmus tüneteihez tartozik a család életének a ziláltsága, az anyagi körülmények romlása.



SZÖVŐDMÉNYEK:

Szervi szövődmények: a szellemi képességek hanyatlása, elbutulás. Impotencia. Krónikus gyomorhurut, fogyás, gyomor és nyelőcső vérzés. Erős tartós hasi fájdalommal jár a krónikus hasnyálmirigy gyulladás. Az alkoholbetegek leggyakoribb haláloka a májzsugorodás. Gyakoriak a balesetek. Nem szervi szövődmények, ám annál fontosabbak: az emberi kapcsolatok elsivárosodása, a házasság felbomlása, munkaképesség elveszítése, elszegényedés, elmagányosodás. Rossz esetben gyermekeinek súlyos pszichés károsítása, ami a jövő generációban veti el a bajok magvát.

KEZELÉS:

A beteg és kezelése nagyon nehéz, előrehaladott esetben szinte reménytelen. Csak az alkoholbeteg nagyon erős gyógyulni akarásával lehet sikert elérni. Csak ritkán sikerül a betegnek önerejéből, elhatározás útján véget vetni az italozásnak, pedig általában a beteg környezete erre számít és a beteg is erre tesz ígéretet. Ma már a siker esélye növelhető, ha a beteg pszichológus, vagy orvos szakszerű segítségét veszi igénybe. Tovább növeli a siker valószínűségét, ha a család is tud segíteni a gyógyulásban és együtt vesznek igénybe valamilyen pszichoterápiás lehetőséget.

. A DOHÁNYZÁS HALÁLOS SZOKÁS - ezt még a dohánygyárak is elismerik. Több mint 800 hiteles dokumentum látott napvilágot decemberben, amelyek szerint a nagy cigarettagyártók tisztában voltak azzal, hogy termékeik betegséget okozhatnak, de ezt az információt igyekeztek eltitkolni a vevők elől.

. FIGYELEM: A cigaretta gyilkos fegyver. FIGYELEM: A cigaretta függőséget okoz. FIGYELEM: A cigarettafüst káros a gyermekekre. A kutatók már évek óta hangoztatták ezeket, és ha az új törvénykeyés hatályba lép, a gyártóknak nagyobb és feltűnőbb figyelmeztetéseket kell majd a csomagokra nyomtatniuk, angol és spanyol nyelven. Az új jogszabály értelmében a dohánygyáraknak közzé kell tenniük termékeik pontos összetételét is, a gyógyszerek betegtájékoztatójához hasonlóan.

. A dohányzás növeli a -SZORONGÁST- Azok, akik azt állítják, hogy a cigaretta segít elviselni a mindennapi stresszt, gondolkodjanak el ezen. Brit kutatók az American Journal of Psychiatry novemberi számában arról számoltak be, hogy egyes korábbi vizsgálatokkal ellentétben aki abbahagyja a dohányzást, legfeljebb két héten belül megszabadul szorongásának nagy részétől. 101 dohányos 4 hétig tartó vizsgálatában ugyanis az a 70 személy, aki sikeresen leszokott, fizikailag és szellemileg is sokkal felszabadultabbnak érezte magát, mint előtte.

A dohányzás SZIVINFARKTUST idézhet elő. A szakemberek már régóta tudják, hogy a dohányzás rizikófaktora a szívkoszorúér-bántalmaknak, egy vizsgálatból nemrégiben pontos információkat kaptunk arról, hogy miképpen járul hozzá az infarktus kialakulásához is. A cigarettázás következtében a fő verőér, az aorta ugyanis elmeszesedik, derült ki a Circulation című szaklap egyik '97-es cikkéből.

Szoros kapcsolat mutatható ki a dohányzás, illetve a GYOMORRÁK ÉS NYELŐCSŐ DAGANATOK- között is. A két szervben kifejlődő daganatok az esetek 40 százalékában a dohányzás következményei, derült ki 1200 felnőtt személy vizsgálatából. Egy nyelőcsőrák-félének, az adenokarcinómának kétszer nagyobb a gyakorisága az aktív vagy volt dohányosok között, mint azok között, akik sohasem, vagy az elmúlt harminc évben nem gyújtottak rá. Minderről a Journal of the National Cancer Institute számolt be.

 

 

. 11o-A –TIC-

 

 

Tic névvel a gyors,önkéntelen,de coordinált mozgást jelöljük,amely szabálytalan időközökben,egyes működésileg összetartozó izomcsoportokban ismétlődik.

Ez az oka annak,hogy gyakran önállósult kifejező mozgásokként érthető,motorikus megnyilvánulásként fogják fel.Főleg

A fej és a váll területén jelentkeznek-izgalmak hatására fokozottabban-mig alvás alatt szünetelnek.

Akaratlagosan egyes gyermekeknél csupán rövid időre lehet elnyomni őket.A Ticek a 7-12 éveseknél a leggyakoribbak,és a fiúknál

Nagyobb számban.A pubertás után e kóros mozgások előfordulása csökken.

Enyhébb megnyilvánulásként pislogás vagy a fej hirtelen oldalra forditása jelentkezhet,esetleg homlokráncolással kisérve.

Súlyosabb alakjaiban szimatolásos,csücsöritő mozgások mu-

tatkoznak,az arcizomzat eltorzulhat a hangadás artikulatlanná válik,sőt az izgalom a vállöv és felkar izomzatára is kiterjedhet.Az ilyen esetek hátterében kényszerállapotok is kiderithetők.

Gyakran egyébb neurótikus tünetek előzik meg a ticek megjelenését.Az esetek többségében tehát psychogén a bántalom-

A kóros mozgás néha célszerü izomtevékenységből fejlődik ki,pl-a szem kötőhártyájának a gyulladása kapcsán kialakuló- pislogás-ból,vagy hirtelen olyan fejmozdulatból,melynek célja a szembe lógó haj eltávolitása lenne-ezek a tic reflexes formái,

Hasonló mozgások egyszerü leutánzása is okozhatja a családi tünethalmozódást.

Az ilyen jellegü mozgások fokozott stress-helyzetben is jelentkezhetnek,-igy az iskola kezdetén ha psychogen külön terhelés nem bizonyitható,úgy az alkati hajlam vagy kora gyermekkori agykárosodás állhat a háttérben.Néha a szülői becsvágy okozta túlzott kivánalmak,a testvérekkel való versengeni akarás,vagy szigorú moralizáló nevelés derithető ki.-

A súlyosabb esetekben kimutatható a-psychés fejlődés torzulása—nehezen nevelhetőséggel,bevizeléssel,beszékeléssel eggyüt.

-ilyenkor környezeti ártalmak –a szülők érdektelensége,elmekórtani esetek a családban-vagy a mostoha szülők durvasága mutatható ki.Az ilyen gyermekek többsége kényszer neurótikus irányba fejlődik,agressziójukat ellenszenvüket fejlődik, képtelenek más módon levezetni.

Ezek a gyermekek könnyen társaik gúnyolódásai –céltábláivá válhatnak-A szülők indokolatlan szigora-orvosi tanács ellenére-hozzásegithet a kóros szokáshoz-a ticek megnyilvánulása gyakran a gyermek-néma tiltakozását-fejezi ki..Súlyos esetekben az iskola látogatása lehetetlenné válik.

A betegség felismerése a körülmények és a tünetfejlődés ismeretében könnyen felállitható.ehhez a családban előforduló kényszeres vonások is hozzásegitenek,a tic kifejező jellege pedig közvetlenül a confliktusra utalhat.

Az alvás alatt is ismétlődő kóros mozgások szervi megbegetedés mellet szólnak.-A szervi hátteret célszerü vizsgálatokkal kizárni.

A könnyebb esetek –kezelése-a szülők nevelésmódjának a javitásával-ami estleg a gyermek pihentetésével és enyhe nyugtatók

átmeneti adásával egészitenek ki-többnyire eredményes-Jó hogyha a gyermeket a mozgások akaratlagos elnyomására rá tudjuk birni a sikert azonnal jutalmazva.Ha a kóros mozgások helye változó,a gyermek korához illő psychoterápiát ajánlunk.Szükség lehet a gyermek átmeneti elhelyezésére,feszültségmentes környezetbe

111-ÖRÖKBEFOGADÁS.

 

 

Hogyan lehet örökbefogadni?

Az örökbefogadásnak két fajtája van: nyílt és titkos. A két típust annak alapján lehet elkülöníteni, hogy a szülő ismeri-e az örökbefogadó szülőket és így járult hozzá gyermeke örökbefogadásához vagy anélkül járul hozzá az örökbefogadásához – azaz mond le a gyermekről –, hogy az örökbefogadó szülőket ismerné, illetve hozzájárulására felróható magatartása miatt nincs szükség. Az előbbi esetben nyílt, az utóbbi esetben titkos örökbefogadásról beszélünk. Viszont az örökbefogadást követően a két típus semmilyen vonatkozásban nem különbözik egymástól.

A vérszerinti szülő tarthat kapcsolatot a gyermekkel az örökbefogadás után?

Az a tény, hogy akár egy nyílt örökbefogadás esetén a vérszerinti szülők és az örökbefogadó szülők ismerik egymást, jogilag nem ad alapot arra, hogy a vér szerinti szülő a gyermekkel bármilyen formában az örökbefogadást követően kapcsolatot tartson.

Még nem született meg a gyermekem, de nem szeretném megtartani, mit tegyek?

Örökbefogadás esetén a törvény megengedi, hogy a szülő úgy is megadhatja hozzájárulását az örökbefogadáshoz, hogy az örökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismeri. A nyilatkozattételre a gyermek születése előtt is sor kerülhet. A szülő a gyermek hathetes korának betöltéséig visszavonhatja és erre őt figyelmeztetni kell.

Hogyan lehetek örökbefogadó? (örökbefogadás feltételei)

Örökbefogadó csak az a teljesen cselekvőképes, nagykorú személy lehet, aki örökbefogadás előtti tanácsadáson és felkészítő tanfolyamon eredménnyel részt vett, és személyisége, valamint körülményei alapján (a gyámhivatal által hozott határozatának értelmében) alkalmas a gyermek örökbefogadásra, továbbá a gyermeknél legalább 16. legfeljebb 45 évvel idősebb. A rokoni, illetve a házastársi örökbefogadás esetén a korkülönbségtől, illetve a felkészítő tanfolyam elvégésétől általában eltekintenek.

Nem fogadhat örökbe az, aki a szüli felügyelet megszüntetését vagy a közügyektől való eltiltást kimondó jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll.

Mikor nincs szükség a vér szerinti szülő hozzájárulására az örökbefogadáshoz?

Azt hogy mikor nincs szükség a vér szerinti szülő hozzájárulásához, azt a törvény pontosan felsorolja. Minden egyéb esetben az örökbefogadás nyílt. Nincs szükség annak a szülőnek a hozzájárulására, aki a szülői felügyeletet megszüntető jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll. Szintén nincs szükség annak a szülőnek a hozzájárulására, akinek intézeti nevelt gyermekét a gyámhatóság örökbefogadhatónak nyilvánította. Annak a szülőnek a hozzájárulására sincs szükség, aki gyermekét, annak érdekében, hogy más nevelje fel – személyazonosságának feltárása nélkül – az egészségügyi intézmény erre kijelölt helyén helyezi el, feltéve, hogy hat héten belül a gyermekéért nem jelentkezik. Az örökbefogadó házastársának hozzájárulására sincs szükség, ha a házastársak között az életközösség megszűnt. Végül sem a szülő, sem a házastárs hozzájárulására nincs szükség, ha cselekvőképtelen, vagy ismeretlen helyen van.

Hogyan alakul az örökbefogadási eljárás? (Örökbefogadási eljárás)

Az örökbefogadást megelőzi az örökbefogadás előtti eljárás. Az örökbefogadás előtti eljárás célja, hogy megállapítsák, hogy az örökbefogadó személyisége és körülményei alapján alkalmas-e a gyermek örökbefogadására. Az örökbefogadni szándékozó személynek alkalmassági vizsgálaton, tanácsadáson és felkészítő tanfolyamon kell részt vennie, továbbá környezettanulmányt végeznek.

Az örökbefogadást a gyámhatóság engedélyezi. Az engedély megadásához a felek egyetértő kérelmét tartalmazó nyilatkozat, továbbá a gyermek szüleinek valamint a házasságban élő örökbefogadó házastársának hozzájárulása szükséges.

A gyámhivatal a gyermek érdekében elsősorban a házasságban élő örökbefogadók által történő örökbefogadást engedélyezi (de még ekkor sem fogja engedélyezni a gyámhivatal, ha az a kiskorú érdekeivel ellentétben áll, vagy közérdeket egyébként sérti, illetve ha akár a felek, akár az eljárásban egyéb módon közreműködő személyek vagy szervezetek részére haszonszerzéssel jár).

Az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás az örökbefogadni szándékozó személy és a gyermek, illetve törvényes képviselője egyetértő, kölcsönös kérelmére indul. (A gyámhivatal a kérelem benyújtásától számítva 30 napon belül hozza meg a határozatát.)

Az örökbefogadás alatt az örökbefogadott személyt csak az örökbefogadó házastársa fogadhatja örökbe.

Külföldiként hogyan fogadhatok örökbe? (Külföldre történő örökbefogadás)

Az örökbefogadásra irányuló szándékot a külföldi állampolgárságú örökbefogadó személy a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézetnél, illetve a magyar külképviselet konzuli tisztviselőjénél jelentheti be. Itt is a gyámhivatal vizsgálja meg a külföldi örökbefogadás feltételei fennállnak-e (kiskorú érdekeivel ne álljon ellentétben, közérdeket ne sértse, ne járjon haszonszerzéssel) és dönt a gyermeknek az örökbefogadni szándékozó személyhez gondozásra történő kihelyezéséről.

Örökbefogadottként kaphatok-e tájékoztatást a vér szerinti szüleimről? (Tájékoztatás a vérszerinti szülőkről)

Az örökbefogadott vér szerinti szülőjének adatairól kérhet tájékoztatást a gyámhivataltól. A tájékoztatás megadásához szükséges az örökbefogadó vagy más törvényes képviselő meghallgatása, ha az örökbefogadott még kiskorú. Természetesen nincs szükség meghallgatásukra, ha ők cselekvőképtelenek, ismeretlen helyen távol vannak, vagy meghallgatásuk elháríthatatlan akadályba ütközik.

Adhatok új családi nevet az örökbefogadott gyermekemnek? (Névviselési jog)

Természetesen igen, az örökbefogadott gyermek az örökbefogadó családi nevét viseli. A gyámhatóság pedig kivételesen megengedheti, hogy az örökbefogadott megtarthassa addigi családi nevét.

A gyámhatóság engedélyezheti az örökbefogadott utónevének a megváltoztatását is. Az utónevet az örökbefogadók határozzák meg.

Örökölhet-e tőlem örökbeadott gyermekem? (Öröklési jogi hatás)

Ha az örökbefogadás titkos volt, akkor az örökbefogadottnak a vér szerinti rokonaival – az örökbefogadás fennállása alatt – nincs törvényes öröklési kapcsolata. Ha azonban nyílt örökbefogadás történt, akkor a bér szerinti rokonokkal fennmarad az öröklési kapcsolat. Az örökbefogadott a vér szerinti rokonai után is örököl, illetve az örökbefogadó és rokonainak kiesése után az örökbefogadott után is örökölnek a vér szerinti rokonok. Mindezek mellett az örökbefogadott örököl az örökbefogadóktól is.

Mi történik, ha örökbefogadott gyermekemet valaki gyermekének ismeri el? (Örökbefogadott gyermek elismerése)

Az örökbefogadás hatálytalanná válik, ha az örökbefogadó az örökbefogadottat teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal gyermekeként ismeri el, vagy ha az örökbefogadót jogerős bírósági ítélet, illetőleg utólagos házasságkötés következtében az örökbefogadott apjának kell tekinteni.

Hogyan tudom felbontani az örökbefogadást? (Örökbefogadás megszűnése)

Az örökbefogadást a felek kölcsönös kérelme alapján a gyámhatóság bontja fel, illetve bíróság bontja fel, ha akár az örökbefogadó, akár az örökbefogadott olyan magatartást tanúsított, amely miatt az örökbefogadás fenntartása a másik félre elviselhetetlenné vált, vagy ha az örökbefogadás célját és társadalmi rendeltetését nem tölti be. Az örökbefogadó halála után az örökbefogadást annak érdekében is fel lehet bontani, hogy az örökbefogadott vér szerinti családi jogállását visszanyerje.

Az örökbefogadás bírósági felbontását bármelyik fél kérheti. Kiskorú örökbefogadott érdekében az örökbefogadás bírósági felbontása iránt a gyámhatóság és az ügyész is indíthat pert. Ha az a fél, aki ellen a pert indítani kellene, nem él, azt a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell megindítani.

Az örökbefogadás felbontása nem érinti szükségszerűen mind a két szülőt, ugyanis az örökbefogadott nyilatkozik arról, hogy a megszűntetést csak az egyik, vagy minkét örökbe-fogadó vonatkozásában kéri.

 

Copyright © 2009 csaladesjog.hu. Minden jog fenntartva! Válóper, válás

 

 

 

 

112-AZ ASZTMA

 

 

 

 

Az asztma olyan krónikus betegség, amely a légutak nyálkahártyájának gyulladásából fakad. A gyulladás miatt a légutak igen érzékenyek és erosen reagálnak olyan anyagokra, amelyekre egyébként allergiásak vagyunk, vagy amelyek irritálják a tüdonket.

Elofordulása

Az asztma a gyermekkorban a leggyakoribb krónikus betegség világszerte. Az utóbbi idokig elöfordulási gyakorisága növekedett, az elmúlt években stagnálni látszik. Elsosorban a fejlett nyugati országokban gyakori; az egyes országok között nagy különbségek észlelhetoek, 0,5-tol 10 % ig. Az elofordulási gyakoriság valószinuleg összefügg a nyugati életvitellel.

Kórélettana

Az asztma pontos okát még mindig nem ismerjük. Örökletes hajlamnak biztosan van szerepe. Ismerünk már számos "asztma gént".

A légutak (hörgok) nyálkahártyájának krónikus gyulladása a jelenleg ismert legfontosabb elváltozás. A gyulladást a nyálkahártyában nagyobb számban jelenlévo fehérvérsejtek (elsosorban eosinofilok, de makrofágok és neutrofilek is), hízósejtek tartják fenn számos gyulladásos mediátort termelve. Ezek közül a hisztamin, és az interleukinok a legismertebbek. A tartós gyulladás a hörgok falának átalakulásához, károsodásához vezet hosszútávon, amit az orvosi nyelv "remodelling-nek" nevez. E folyamat során az asztmára jellegzetes idoleges hörgoszukület fokozatosan tartós, maradandó szukületté alakul. A tartós gyulladás a szöveti károsodás mellett valószínuleg oka a légutak kóros túlérzékenységének (hyperreaktivitás) is. Ez azt jelenti, hogy a hörgok, különbözo hatásokra (pl.:allergének, hideg levego, cigarettafüst, vírus) gyors beszüküléssel reagálnak.

Asztmás roham, rosszullét alkalmával a kislégutak beszukülnek. A szukületet a légutakat (hörgoket) bélelo nyálkahártya duzzanata, a fokozott váladéktermelés és a hörgok falában lévo simaizmok összehúzódása okozza. A légutak szukülete elsosorban a kilégzést nehezíti, mivel kilégzéskor no a mellkasban a nyomás és a beszukült kislégutak jóval elobb elzáródnak. E miatt a tüdoben több levego marad a kilégzés végén a mellkast mintegy felfújt állapotban tartva. Mindez a gázcsere romlásához vezet. Eleinte oxigénhiányt, súlyosabb esetben a széndioxid leadás csökkenését is okozva.

Tünetei

Sípoló légzés, köhögés, mellkasi szorító érzés és légzési nehézség (fulladás), szapora légzés, a mellkas felfújt állapota (hyperinflatio), a légzési segédizmok használata (orrszárnyi légzés, bordaív alatti behúzódás). Súlyos roham esetén elkékülés (cyanosis) és légzési elégtelenség, mely néha, akár halálhoz is vezethet. Tünetek már kisgyermekkorban jelentkezhetnek. Leggyakrabban 3 éves kor után, de bármely életkorban kialakulhat asztma. A tünetek jelentkezhetnek rövid légzészavar vagy roham formájában például fizikai terhelés, allergiás reakció után. Máskor légúti fertozéstol kiváltva akár napokig is eltarthatnak. Súlyos asztmásoknál a tünetek folyamatosan jelen maradhatnak éveken át.

Kezelése

Az asztma ma még nem gyógyítható, de a legtöbb beteg gyógykészítményes kezelés mellett tünetmentes, vagy csak minimális tünetei vannak.

Az allergiás asztmásoknál fontos az allergiát kiváltó anyagok kerülése, eltávolítása a beteg környezetébol. Ez háziállatok estében mint, macska, kutya viszonylag egyszeru, de háziporatka vagy méginkább füvek, fák virágpora esetében sokkal nehezebb, gyakran lehetetlen. A dohányfüst bizonyítottan káros, ezért mind az aktív és a passzív dohányzás kerülendo.

A gyógykészítményekkel való kezelés fejlodése az elmúlt évtizedekben jelentos javulást hozott az asztmás betegek tömegeinek életében. Az asztma kezelésében használt szereket alapvetoen két csoportba szokás sorolni:

1. Hörgtágítók vagy rohamoldó szerek

2. Gyulladáscsökkento szerek

A rendszeres sportolás kedvezoen hat az asztmára. A magashegyi levego, bizonyos barlangok klímája szintén kedvezoen befolyásolja az asztmát. Egyes esetekben a pszichoszociális problémák megoldására környezetünkbol származó kockázatot nem tudjuk kiiktatni, ezért rendkívül elonyös, ha folyamatosan karban tartjuk a természetes védekezo mechanizmusunkat - az immunrendszerünket. Erre nagyszeru gyógynövény alapú készítmények vannak forgalomban.

Immunrendszer erosítése asztma megelozése és kezelése céljából

 

 

113-AZ EPILEPSZIA

 

 

 

 

 

 

 

A köztudatban rettegett, ijeszto betegségként él, ami idonként téves elképzeléseket is kialakít. Mint látni fogjuk, nagyon változatos formái vannak, mind a tünetekben, mind a kiváltó tényezokben.Az epilepszia típusok felosztása is ezek alapján történik. Gyerekeknél elofordulásuk kb. 1%, felnott korban valamivel ritkább. Az epilepsziás roham az agyban nagyszámú idegsejtnek egyszerre történo kisülésébol adódik, a tünetek attól függnek, hogy az agy melyik részérol indul ki.

 

Így megkülönböztetünk generalizált nagyrohamokat, amik az egész agyat érintik, és fokális, azaz az agynak csak egy bizonyos részére kiterjedo, nagyon változatos tüneteket produkáló rohamokat. Ezen kívül a felosztásnál fontos szempont, hogy a háttérben áll-e valamilyen kimutatható agyi károsodás ( tüneti epilepszia ), vagy agyi károsodás nélküli, genetikai hátteru, ismeretlen eredetu ( ún. idiopátiás ) betegség.

A klasszikus generalizált epilepsziás görcsroham leggyakoribb formája a néhány percig tartó, eszméletvesztéssel, rángatózással, izomfeszítéssel, szájhabzással, légzészavarral, széklet- és vizeletürítéssel járó úgynevezett grand mal (GM) roham ( epilepsia major ).

 

Ha ez egy lezajlott agyi betegség maradványa, vagy valamilyen progresszív idegrendszeri betegség velejárója, gyakran gyógyszerrel nehezen befolyásolható és fokozatos agyi leépüléssel jár.

 

A másik, kevésbé látványos és ijeszto típusa az úgynevezett absence (ejtsd: abszansz) epilepszia ( absentia epileptica ), ami a gyermekeknél pillanatnyi elbambulással jár, cselekvését félbeszakítja, semmilyen ingerre nem reagál, a környezettel a kontaktusa megszakad, tekintete üressé válik, majd a roham hirtelen megszunik, és ott folytatja, ahol abbahagyta. Ez naponta akár százszor is elofordulhat. Gyógyszerre jól reagál és serdülokorra többnyire gyógyul.

 

Az elozoleg említett fokális rohamok, (ahol az agynak csak egy kis része érintett) ennél is érdekesebb és változatosabb tünetekkel járnak, sokszor nem is gondolnak az epilepszia lehetoségére. Általában ezeknél eszméletvesztés nincs, elofordulhat a test egy bizonyos részének rángatózása (pl. száj, végtagok), beszédképtelenség, látászavar, látási hallucinációk, érzészavarok, szédülés, megváltozott tudat- és érzelmi állapot, szorongás, agresszív viselkedés, hallucináció, automatikus mozdulatok ismétlodése (pl. csámcsogás, gesztikuláció, vetkozés, menekülés).

 

Epilepsziás státuszról ( status epilepticus ) akkor beszélünk, ha a roham 30 percnél hosszabb ideig tart, tehát sem magától, sem orvosi beavatkozásra nem szunik. Ez potenciálisan életveszélyes állapotnak tekintheto. Bármelyik rohamtípus képes státuszba átmenni.

 

Az epilepszia diagnózisa és besorolása a jellegzetes tünetek megfigyelése mellett EEG ( elektro-enkefalográfia ) segítségével lehetséges.

Kezelése legtöbbször gyógyszeres, sokféle epilepszia elleni gyógyszer áll rendelkezésre.

Bizonyos esetekben erre jól reagál, 3 éves rohammentes idoszak után a gyógyszerszedés fokozatosan elhagyható, ilyenkor fél éven belül 20% a kiújulás esélye.

Vannak olyan epilepsziaformák, ahol a gyógyszerszedés életreszólóan szükséges és sajnos az agyi károsodással szövodött esetek nagy részében a gyógyszerszedés ellenére is gyakoriak a rohamok.

A gyógyszereknek idonként súlyos mellékhatásával számolni kell: allergia, szédülés, meglassulás, máj- és csontvelo károsodás, immunhiány, hajhullás vagy fokozott szorösödés, stb.

 

Nagyon fontos tudni, hogy epilepsziás rosszullét bármelyik egészséges embernél kiváltható, az ilyen rohamokat alkalmi rohamoknak hívjuk. A népesség 10%-ában fokozott a genetikai hajlam epilepsziás rohamra, 5%-nál élete során alkalmi rohamként jelentkezik is.

Bár az alkalmi roham kinézetében hasonló az epilepsziához, valójában nem az, általában egyszer fordul elo az életben, és mindig valamilyen kiváltó oka van. Fontos elkülöníteni az epilepsziától, mert így elkerülheto a felesleges gyógyszeres kezelés és a társadalmi megbélyegzés is.

Alkalmi görcsrohamot okozhat a központi idegrendszer bármilyen hirtelen kialakuló megbetegedése ( pl. sérülés, vérzés, oxigénhiány, gyulladás, mérgezés) de a vérben lévo anyagok kóros megváltozása is (pl. alacsony vércukor, kalcium, magnézium, nátrium, stb.).Elofordulhat pl. egy alkoholosan átmulatott éjszaka után a kialvatlan, másnapos embernél is!

Gyermekkorban a leggyakoribb alkalmi görcsroham az úgynevezett LÁZGÖRCS, mely a kisgyermekek 3-4%-át érinti, a szülokben nagy riadalmat keltve. A legfontosabb teendo ilyenkor a szülok megnyugtatása arról, hogy ez nem epilepszia, ártalmatlan a gyermeknek, bár a lázgörcsön átesett gyermeknél kicsit nagyobb eséllyel alakul ki élete során valódi epilepszia.

 

A lázgörcs az arra hajlamos gyerekeknél 6 hónapos és 5 éves kor között fordulhat elo, jellemzoen aktuálisan zajló vírusfertozés melletti lázas állapotban. Néhány perces eszméletvesztéssel, rángatózással vagy tónustalansággal, légzészavarral, szürküléssel jár, ami magától megszunik, ezt követoen a gyerek általában elalszik .Többnyire egyszer fordul elo, a gyerek idovel "kinövi", de ismétlodhet is a lázas betegségek kapcsán, ezért az ilyen gyerekeknél nagyon fontos a gondos lázcsillapítás. Ha többször ismétlodik (komplikált lázgörcs), orvosi kivizsgálása javasolt.

Mint sok más betegségnél, az epilepszia bizonyos válfajainál sem találnak kézzelfogható okot a tünetek kialakulására

 

 

114-AZ ÚJJSZÜLÖTT VÉRZÉSES MEGBETEGEDÉSE.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az újszülöttkori vérzékenység egyik oka az, hogy a máj részben a K-vitamin hiánya, részben még éretlen muködése miatt kevés protrombint termel, ami a véralvadás egyik nélkülözhetetlen tényezoje. Továbbiaz újszülött hajszálereinek szakadékonysága. Vérzések különbözo szervekben keletkezhetnek, és így jelentoségük is különbözo.

A fejbiccento izom vérömlenye az izomnak születés közben történo eroszakos megnyújtására keletkezik. A vérömleny késobb szervül, hegesedik, az izom megrövidül és ez ferde fejtartáshoz (torticollis) vezethet.

Feji vérdaganat (cephalhaematoma externum) keletkezhet a koponya külso felszínén azáltal, hogy valamelyik koponyacsont és a csonthártya közti erek a szülés alatt elszakadnak.

Súlyosabb tünetekkel és következményekkel jár a koponyauri vérzés (cephalhaematoma internum). Vérzés bárhol elofordulhat a koponyán belül: az agyburkok alatt, között; az agy állományában; az agykamrákban. A vérzés helyétol és kiterjedésétol függoen változó tünetek keletkeznek. Az újszülött aluszékony; szopni, nyelni nem akar. Sírása nyöszörgo, idonként élesen felsikolthat. Légzése kihagyó, szabálytalan lehet, sot teljesen kimaradhat (apnoe). Egyes izomcsoportokra vagy az egész testre kiterjedo tonsos-clonusos görcsök (eclampsia) és bénulások tarkíthatják a klinikai képet. A vérzés az újszülöttek egy részében halálhoz vezet, vagy tartós idegrendszeri károsodást okozhat, más esetekben nyom nélkül felszívódhat.

A bélcsatorna vérzése (melaena neonatorum) a 2-4. napon szokott bekövetkezni. Az újszülött székletében friss, részben emésztett vér van, és vérhányás is jelentkezhet.

 

 

 

115-JÓ SZÜLŐ-ROSSZ SZÜLŐ

 

 

 gük mA nevelés legfontosabb eleme a szülő-gyerek kapcsolat, amely olyan érzelmi, kommunikációs és kötődési sajátosságok összessége, amely a nevelési helyzetek döntő fontosságú összetevője, a gyermeki személyiség fejlődésének elsődleges alapját képezi. A szülő-gyerek kapcsolat formája és tartalma életkoronként és kultúránként változik. Nemcsak a gyermekkorban, hanem gyakran az egész életen át a legfontosabb kapcsolatok közé tartozik.

 A szülő-gyerek kapcsolat alapját a szülői szeretet képezi, az a pozitív érzelmi viszonyulás, ami a szülőt a gyermekéhez fűzi. Ennek a szülői szeretetnek része a gyermek fizikai, lelki fejlődésének elősegítése, az erről való gondoskodás. Az egyik legintenzívebb, s talán a legtartósabb érzelmi kapcsolatok egyike, amelynek része a gyermekért érzett aggódás, féltés, a szülői áldozatkészség, lemondás is.

Napjainkban a jó szülő ismérve, hogy erősen kötődik gyermekéhez. Azokban az időkben, amikor nagy volt a csecsemőhalandóság, a szülők érzelmi kötődése jóval később, a gyermek életkorának előrehaladásával (kb. 2-3 éves korban) erősödött meg. Ez volt a helyzet a középkori Európában, s ez a helyzet most is a harmadik világban. A jó szülő kategóriája tehát nagymértékben függ a társadalmi kultúrától.

 A mai kultúrákban a gyermekek nagy része tervezetten születik. Jellemző, hogy a gyermeknek a családban töltött életkori szakasza jelentősen meghosszabbodik, ami növeli a szülői, családi kapcsolatok fontosságát. A családban kezdődő, majd később a különböző csoportokban folytatódó szocializáció során sajátítjuk el azokat a viselkedési elemeket, amelyek segítségével megtaláljuk helyünket a társadalomban. A szocializáció alapját tehát a szülő-gyerek kapcsolat alapozza meg.

Egyre elfogadottabb és ismertebb az a nézet, mely szerint a szülőhöz/anyához fűződő legelső érzelmi kapcsolat teremti meg a későbbi kapcsolatok mintáját. Az a gyerek, akinek nem volt anyjához fűződő zavartalan kapcsolata, nem kap olyan mintát sem, amely alapján a későbbiekben az összes többi kapcsolatát kialakíthatja. Egyre több adat bizonyítja, hogy csecsemőkori anya-gyerek kapcsolat meghatározó a későbbi életkorokban is. A fejlődéslélektani kutatások eredményei is azt mutatják, hogy a megfelelő kötődés és érzelmi támogatás nélkül, amit a gyerek a szülővel való kapcsolata során kaphat meg, a szocializáció súlyos zavarokat szenvedhet.

 A szülői szeretet a gyermekkor folyamán mindvégig fontos az egészséges testi-lelki fejlődés szempontjából sőt, még felnőttkorban is az egyik legjelentősebb kapcsolataink közé tartozik. A csecsemőkori kötődésről, az anya szerepéről nagyon sokat lehet olvasni, a későbbi életkorok azonban nem kapnak ilyen hangsúlyt, holott a nevelési helyzetek a gyermek életkorának növekedésével egyre bonyolultabbá válnak, egyre inkább szükségessé válik a nevelési helyzetek tudatosítása, a megfelelő nevelési stílus kialakítására való törekvés.

 Vizsgáljuk meg részletesebben, hogy milyen nevelési stílusok azonosíthatók.

A nevelési stílus a szülő által alkalmazott nevelési módszerek összessége (amelyek nem mindig tudatosak a szülő részéről).

A nevelési stílusnak két fontos összetevője van, az egyik a kontroll, a másik a kapcsolat nyíltsága (demokratizmusa). Kontroll alatt a gyermek feletti ellenőrzést (a jutalmazást, büntetést, a cselekvések megengedését, megtiltását értjük), míg demokratizmus a gyermek döntésekbe való bevonását jelenti.

 A nevelési stílus fogalmát Baldwin vezette be, aki a következő kategóriákat állította fel.

- erős kontroll – demokratikus kapcsolat
- erős kontroll – autoriter kapcsolat (tekintélyelvű)
- gyenge kontroll – autoriter kapcsolat
- gyenge kontroll – demokratikus kapcsolat.

Baldwin szerint az optimális kombináció az erős kontroll – demokratikus kapcsolat. 

Ranschburg Jenő is négy stílust különböztet meg:
               meleg – engedékeny
                meleg – korlátozó
                hideg – engedékeny
                hideg – korlátozó

Az első dimenzió a "gyermek testi – lelki-mozgási szabadságára vonatkozik, arra, hogy a különböző viselkedési szabályok milyen kiterjedésben és milyen súllyal nehezednek a gyermekre. Ez a dimenzió az engedékenység és korlátozás két végpontja között helyezkedik el. Ez utóbbi ponton található az olyan nevelői magatartás, amely a gyermeket merev következetességgel érvényre juttatott rendszabályokkal fogja körül. . A korlátozó szülő tehát a gyermeket csak meghatározott helyen és hangerővel engedi játszani, ragaszkodik hozzá, hogy kisfia vagy kislánya mindig tiszta és rendes legyen (még a játszótéren is), valamint jó modorú a társaságban és illemtudó az asztalnál. A játszótársakkal, de különösen a testvérekkel és a szülőkkel szemben megnyilvánuló agresszió, súlyos fegyelemsértés. A dimenzió engedékenységgel jelölt végpontján ezeknek a nevelési elveknek az ellenkezője található.

A másik dimenzió a nevelő emocionális (érzelmi) viselkedését ábrázolja. Két szélsőséges végpontjára a "meleg", illetve a "hideg" jelzőt alkalmazták. A meleg szülői magatartást főképpen a gyermeket elfogadó és megértő, gyermekközpontú viselkedés jelzi. Az ilyen szülő ritkán alkalmaz fizikai büntetést, annál többször dicséretet, a helyes cselekedetek pozitív megerősítését. Tetteit, ítéleteit indokolja, és általában gyakran beszélget a gyermekkel, akinek közeledésére lehetőleg minden alkalommal pozitívan reagál. " (Ranschburg J.:Félelem, harag, agresszió, 1987, 135-136.p.) A két- két dimenzió két-két végpontjának kombinációiból alakul ki a négy dimenzió.

Fontos megemlíteni, hogy ezek a jellemzők már inkább viselkedési formák, mint nevelői beállítódások. Nem lehet tehát csak egyszerűen kiválasztani és megvalósítani közülük azt, amelyiket szimpatikusnak tartunk. A nevelő karaktere, személyisége messzemenően meghatározza a helyet, amelyet a két dimenzió egy-egy pontján elfoglal. Egy alapvetően autoriter személyiség csak átmenetileg tudja fenntartani a demokratikus légkört, akkor is mindig "átütnek" a nevelő személyiségjegyei az erőszakoltan alkalmazott nevelői szemléleten, így nem lesz hiteles.

Magunkat, egész személyiségünket kell előbb – megközelítőleg olyanná – alakítanunk, amilyenné gyermekeinket nevelni szeretnénk.

Szülők nevelési hibái  

A szülők nevelési hibáinak megítélése és valós hatása függ a mindenkori kulturális feltételektől, a felnőtti élettel kapcsolatos követelményektől. Míg a korábbi évtizedekben elsősorban a túlzott szigor és a merev követelmények voltak a szülői nevelés leggyakoribb torzulásai, ma a kontroll és a korlátozás hiánya tekinthető jellegzetes problémának. Ez összefügg az antipedagógiai irányzatokból fakadó liberális nevelési elvek térhódításával ( a gyermek teljes egyenlősége, a szülői tekintély kiiktatása). Bírálók szerint a gyermeki függőség részben ideológiai, részben társadalmi körülmények miatti felszámolása negatív következményekkel jár: a középkorhoz hasonlóan megszűnik a gyermekkor, mint különleges életkori szakasz, a felnőttvilág védelmező, támasznyújtó szerepe csökken. A korlátlan engedékenység egyes megnyilvánulásainak ártó következményeit kísérleti adatok támasztják alá: a kisgyermekkori agresszivitással szembeni anyai engedékenység szerepet játszik az agresszív viselkedés fennmaradásában.  

A mai leggyakoribb nevelési hibák közé tartozik 

- a túlvédő magatartás,
- a következetlenség,
- a túlzott teljesítményelvűség.

 A túlvédő magatartás melynek során a szülő arra törekszik, hogy kiküszöböljön a gyermek életéből minden konfliktusforrást, lelki vagy fizikai nehézséget. Gyakran tapasztalható a gyermek túlöltöztetése, túletetése, a korlátozás hiánya a konfliktusok kerülése érdekében. A túlvédés kapcsolódhat az anyagi javakkal való túlzott elhalmozással, amit a szülők alkalmanként az érzelmi elhanyagolásért való kárpótlásnak tekintenek. Következményei közé tartozik a gyermek csökkent ellenálló és megküzdő képessége, a szorongás és az önálló cselekvés, döntés megnehezített volta.

 A szülő következetlensége a gyermek viselkedésének megítélésében és értékelésében illetve saját elveiben azt okozhatja, hogy a gyermekben nem alakulnak ki az erkölcsi ítéletalakítás támpontjai, gyanakvóvá és bizalmatlanná válhat az egész felnőtt világgal szemben. A szülői nevelés következetlenségében szerepet jártszik a társadalmi értékek és intézmények hitelvesztése is.

 A nevelésben megnyilvánuló túlzott teljesítményelvűség következtében a szülők a gyerek képességeinek, teherbírásának reális felmérése nélkül egyre fiatalabb korban kényszerítik bele a gyereket a formális képzésbe (idegen nyelv tanulás, versenysport, sorozatos felvételi vizsgák). Néhány sikeres eset mellett gyakran ellenállás alakulhat ki a gyermekekben mindennemű teljesítménnyel szemben, önértékelésükben zavarok keletkezhetnek a sikertelenségei miatt

.

 

 

 

116-SZOPTATÁS AHOGY NEKED TETSZIK.

 

 

 

Mostanában elvitatkozgattam pár emberrel szoptatás témában, kíváncsi vagyok, nektek mi a véleményetek. Én úgy gondolom, hogy a baba nagyon pontosan tudja, mikor van szüksége ételre és italra, és ez szerintem nem csak a kizárólagos szoptatás időszakára igaz, hanem -ha jól szoktatod és nem chipsen meg kólán neveled a gyereket-, akkor a későbbiekre is. Vannak azonban olyan anyukák, akik másként látják ezt a kérdést.

Szüleink idejében dívott az a fajta elképzelés a csecsemőgondozásról -hála a Spock-féle csecsemőgondozási könyvnek-, hogy mi felnőttek okosabbak vagyunk, mint a babák, jobban tudjuk, hogy ő úgyis három óránként éhezik meg, és akkor is három óránként éhezik meg, ha egyébként ő már hamarabb vagy éppen csak később kérne enni. Ennek a fajta szemléletnek egyébként semmilyen tudományos magyarázata nem volt, egyszerűen azért tanácsolták ezt a kismamáknak, hogy az anyukák könnyebben meg tudják szervezni a napjaikat és amikor visszamennek dolgozni, ne legyen sok gond a babával. A probléma ezzel a szemléletmóddal csupán annyi, hogy ahogyan mi felnőttek is, néha egész nap éhesek vagyunk, néha pedig nem kívánunk semmit, és mi sem 3 vagy éppen 4 óránként ugyanolyan adagokat eszünk, úgy a csecsemő is éppen ugyanezt teszi.

Előfordul, hogy éjszaka megéhezik, megszomjazik. Fél éves kor előtt, ha éjszaka megébred, mindig szoptasd meg, ha pedig tápszeres, akkor először vízzel kínáld meg, mert lehet, hogy csak szomjas, főleg fűtési szezonban, amikor a lakásban száraz a levegő vagy nyáron nagy melegben. 6 hónapos kora előtt semmiképpen ne akard az éjszaka átalvására szoktatni a babát, ekkor még feltétlenül szüksége van éjszaka, de hajnalban mindenképpe táplálékra. Sok baba ezután is, akár 4-5 éves korig igényelhet hajnalban egy kis vizet, ez teljesen természetes dolog (a férjem 30 éves és még mindig megszomjazik éjszaka.

A baba ösztönösen tudja, mi a jó neki. A szoptatás nemcsak a testi, hanem a lelki igényeit is kielégíti. Fél éves kor után fokozatosan lelki igénnyé alakul át: anyánál biztonságban érzi magát a kicsi, ezért kéri éjszaka is az anyamellet. Sokan úgy beszélnek erről, mintha valamilyen átok lenne a szoptatás, amitől minél előbb meg kéne szabadulni. Ezzel szemben én úgy gondolom, hogy a szoptatás jó dolog, és gyakran még praktikus is, hiszen könnyedén áthidalhatóak vele olyan problémák, mint a nyüzsgő totyogó elaltatása napközben, a baba megnyugtatása, ha beteg. A természet pontosan tudja a dolgát és teszi is, csak mi akarunk mindig túlságosan okosak lenni.

117- TÖLCSÉRMELL MŰTÉT

 

– A hagyományos tölcsérmellkas-korrekció nagyjából ötven éve terjedt el a világon. A széles elülső mellkasfali feltárással, annak stabilitásának megbontásával járó, két és fél-három órás operáció azonban nagy vérveszteséggel, komoly megterheléssel járt – . – Az említettek miatt csak a legsúlyosabb deformitásokat operáltuk. Holott nagyon sok olyan gyerek volt, akiket zavart az enyhébb fokú elváltozás is, s az egészséges lelki fejlődésük érdekében indokolt lett volna a korrekció. Mégsem vállalkozhattunk erre, mert a műtéti heg gyakran csúnyább képet mutatott, mint az eredeti deformitás és a műtét kockázata, az általa okozott megterhelés aránytalanul nagy lett volna.

Ezt a szakmai dilemmát oldotta meg Donald Nuss amerikai gyermeksebész új eljárása, amelyet – tízévnyi előkészítő munka után – 1998-ban publikált. Az általa kidolgozott módszer pár esztendő múltán világszerte népszerűvé vált, természetes, hogy felkeltette a klinikán dolgozó gyermeksebészek érdeklődését is.

Plasztikminta alapján

Az új eljárás egyik nagy előnye – mint hallottuk –, hogy szükségtelen az elülső mellkasfal megbontása. Csupán kétoldalt, a középső hónaljvonalban ejtenek 3-4 centis metszést – ezeken keresztül vezetik be a lemezt, mely kiemeli a besüppedt szegycsontot és azt a mellkasfal átépüléséig megtartja. A lemezt két-két és fél év után távolítják el. A műtétet a mellüregbe vezetett optika segítségével, annak ellenőrzése mellett végzik. A mellkasfalon oldalt elhelyezkedő kis hegek alig láthatóak a műtétet követően. De még ennél is fontosabb szempont, hogy mivel a deformitás korrigálásához szükségtelen csontot, bordát, porcot vágni, így nem kell számolni a mellkasfal későbbi elmerevedésével – mint a hagyományos operációnál –, hanem megmarad annak integritása, tágulékonysága. Tehát: sokkal kisebb a műtéti kockázat és a beteg megterhelése, jobb az eredmény Ezért most már azokat az enyhébb fokú deformitásokat is korrigálhatják, amelyek csak esztétikai, ennélfogva pszichés gondokat okoztak a gyerekeknél. Páciens pedig akad bőven.

Újítások terjesztői

        Igen gyakori az ilyen jellegű deformitás. S mivel a többi gyermeksebészetekhez képest jóval hamarabb honosítottuk meg ezt a módszert, ezért az egész országból jönnek hozzánk műtétre. Szimmetrikus deformitás esetén a legideálisabb 10-15 éves korban elvégezni a beavatkozást. De nagyon sok olyan fiatal felnőtt van, akiket gyerekkorukban megoperáltunk volna, ha akkor ismerjük ezt az eljárást. Még 20 éves kor körül is ki lehet emelni a szimmetrikusan besüppedt szegycsontot. Amennyiben viszont kifejezetten aszimmetrikus az elváltozás, akkor jobb hamarabb elvégezni a beavatkozást

118-ÚJJSZÜLÖTT GONDOZÁS-

 

 

 

.Ezzel a tájékoztatóval szeretném megkönnyíteni a kórházból való hazaérkezés utáni idöket, a gyakran felmerülö kérdések megválaszolásával, illetve teendök felfrissítésével. Nem hiszem, hogy teljes lesz, de a fontosabb kérdésekre megpróbálok válaszolni. Az ezeken kívüli sok-sok fennmaradó kérdést folyamatosan akár a megadott telefonszámon , vagy az e-mail cimen (ez a legjobb, mert nyugodtabb válaszadásra ad lehetöséget), vagy személyesen.

Etetés:

az elsö 1-2 hétben természetes, hogy kevesebb az anyatej, ez lehet csak szopásonként 30-40 gr. Ez nem baj. Az újszülött folyadékigényét egyszerü forralt vízzel, csecsemö teával is ki lehet (kell) elégíteni. Összes napi folyadékmennyiség kb.a testsúly 1/6-a (a szopással együtt). Nem érdemes az elsö hetekben tápszerrel pótolni, mert akkor könnyen leáll a csecsemő szopási kedve. Ha mégis kellene pótlás, akkor receptre kapható hypoallergén tápszer javasolt, elözetes megbeszélés alapján. Általában 3 óránként jó megszoptatni a csecsemöt. Ha élénk, nem sárga, lehet hagyni, hogy magától ébredjen, s nem baj ha ez nem pont 3 óra. Ha nagyon sárga, aluszékony, akkor viszont szükséges ébresztgetni, mert ha kevés folyadékot kap, hamar kiszáradhat, s ezáltal még aluszékonyabb. Ilyenkor a fejtetön érezhetö puhaság (nagykutacs) nagyon besüpped, "behorpad". Ilyenkor itatni kell.

Széklet:

a normális, anyatejes széklet aranysárga színü, túrós, kicsit folyós. Lehet minden pelenkában, de lehet, hogy 2-3 naponta van csak spontán. Ha a csecsemö szenved, pár nap után kenöcsös hömérövel lehet lázmérés-szerüen ingerelni, igy könnyebben lesz széklet. Erre azonban nem jó rászoktatni a csecsemöt. Elöfordul, hogy néha zöldes a széklet, ez átmenetileg nem baj. Ha túl sokat vagy keveset evett, attól is lehet. Ha sokszor, elhúzódóan zöld, nyálkás a széklet,  meg kell mutatni a csecsemőt.

Hasfájás:

gyakori, hogy a csecsemö eröteljesen sír, lábait felhúzza.Ez lehet normális jelenség, ha jól fejlődik, eszik, akkor általában nem kóros. Ha nagyon makacsul tart, nem hízik a baba, akkor szükség lehet néhány vizsgálatra (széklet, vizlet, ultrahang). Hasfájás esetén  csecsemöteát adhatunk, jól megmaszírozhatjuk a csecsemö hasát, hogy a belekben megrekedt levegöt továbbmaszírozzuk, ezáltal szüntetve a hasfájás okát. Ha nagyon sír, soron kívül is meg lehet szoptatni, ügyelve azért arra, hogy ne etessük túl, mert az is lehet oka a hasfájásnak.

Bőr:

a mérsékelt sárgaság normális, a máj éretlensége miatt húzódhat, általában 1-2 hét alatt elmúlik. Ha nem túl aluszékony a csecsemö, és jól fogyaszt folyadékot, ez idö alatt elmúlik. Ha nagyon aluszékony, több szopást átalszik, nehezen ébreszthető, akkor megbeszélést igényel. A száraz bör  még születés után  gyakori, érdemes a fürdetö kenöcsöt (ung.hydrophil non ionicum) használni fürdöszer helyett. Az újszülött börére kell kenni, majd lemosni. Börápolásra is használható. Kipirosodásokra a felírt popsi kenöcs használható bármely területre. Az arcon nagyon gyakran jelennek meg piros, pattanás szerü pöttyök. Ha nagyon sok  és összefolyó, az leggyakrabban az anya táplálkozásától függ. Nem szabad sok tejterméket, tojásos ételt fogyasztani, mert a fehérjék egy része átjut az anyatejen. Emellett, ha nagyon makacsul tart, ekzemás hajlam is okozhatja, kenöcsöt lehet rá felírni.

A szájban

elöfordulhat, hogy fehér, penésszerü lepedék látszik, föleg oldalt és a fogínyeknél. Ez szájpenész, nehezen letörölhetö. Canesten oldattal (recept nélkül kapható) lehet vattapálcikával kitörölni, naponta többször.

Köldök:

naponta néhány alkalommal alkoholos vattapálcikával jól körbe kell törölgetni a köldökcsonkot, hogy ne legyen váladékos, mert abban elszaporodhatnak a baktériumok, föleg, amíg a köldökcsonk nem esik le, ez kb. 1 hét. Amikor a csonk leesik, vérezgethet, szivároghat a köldök, ez még pár napig (esetleg hétig)  nem baj, steril gézlappal le kell fedni,  víz alá  ne menjen.

BCG "vállheg"  

Néhány hetes-hónapos kor táján a bal vállon a BCG oltás helyén kis göb, pattanás szerű, akár gennyesnek tünö elváltozás jelenik meg, ami váladékozhat is 1-2 hétig. Ez nem baj, steril gézlappal le kell fedni, víz alá nem menjen.

 

 

 

119-UTAZÁS A BABÁVAL.

 

 

Napjaink modern világában gyakran minden eddiginél nagyobb távolságokat teszünk meg. A gyermekkel való együtt utazás kihívást jelenthet, de egy kis tervezéssel Ön és gyermeke is élvezetes és gondtalan utazások részese lehet úton, vonaton, repülőn.

Amikor gyermekével utazik, ne feledje a következőket:

Ülés és alvás

Sok légitársaság, autóbusz-társaság és vasúttársaság meg fogja engedni gyermeke ingyenes utazását, ha nem foglalja el mások helyét, és az Ön ölében ül az utazás során. Bár ez ideális megoldás rövid kirándulások esetén, hosszabb utaknál gyermeke nem tud majd pihenni, és körbe szeretne fordulni. Bizonyos esetekben a gyermek akár lefeküdni és aludni is szeretne, és ha már elaludt, Ön akarja majd biztosítani, hogy álma zavartalan legyen.

Egy kiegészítő ülés beszerzése vagy az utazásnak a közlekedés figyelembe vételével történő megtervezése a legegyszerűbb megoldás, és kiküszöböli a teljes árú menetjegy kockázatát, és Önnek rengeteg helye marad a kényelmes üléshez, a gyerekszoba mozgatásához és fáradtság esetén az alváshoz.

Baba utazótáska

Repülővel utazva nélkülözhetetlen egy baba utazótáska. Az utazótáska mindent kéz közelben tart, így mindig kéznél van a pelenka, a ruha, a játék és az ennivaló, és a legtöbb utazótáska külön szennyeszsákot is tartalmaz a használt pelenkák és piszkos ruhák számára.

Babakocsi-utazótáska

A babakocsi-utazótáska könnyebbé, biztonságosabbá és kényelmesebbé teszi a babakocsis utazást. A babakocsis utazótáska lehetővé teszi a babakocsi biztonságos rögzítését átszálláshoz az összes mozgó alkatrész, kerék és fogantyú biztonságos elhelyezésével, amíg Ön elfoglalja helyét az utastérben.

A célállomás elérése után egyszerűen vegye ki a babakocsit az utazótáskából, és Ön és gyermeke máris ismét mozgásképes.

Élelem

A csecsemők és gyerekek állandóan éhesek, ezért rövid és hosszabb utazásokra is fontos, hogy vigyen magával ennivalót. A kabinszemélyzet általában segít Önnek az étel és az üvegek felmelegítésében.

Játékok és szórakozás

Felnőttként hozzászoktunk az utazáshoz, de a gyerekek számára az utazás fárasztó lehet, és az első életévekben néha traumatikus élményt jelent. Gyermeke ideje nagy részét családi környezetben tölti, például otthon, a babakocsiban vagy a gyerekágyban.

Ha az utazásra magával viszi gyermeke kedvenc játékait, ezzel elősegíti, hogy gyermeke a családi fészek biztonságával szokjon hozzá az új környezethez.

Ne siesd el a dolgot!

Amikor gyermekével utazik, sok időt kell szánnia a bejelentkezésre az indulás előtt.

A legtöbb légitársaság a kisebb gyermekekkel utazó szülőket hívja először a fedélzetre, és ha a légi kísérőszemélyzet tud arról, hogy Ön a gyermekével utazik, akkor gyakran Ön lehet az első a fedélzeten.

A gyermekkel való utazás azt is jelenti, hogy Ön bizonyosan számos olyan gyermek utazási holmival közlekedik, amely más utasokat feltarthat, ezért amikor megérkezik a célállomásra, hagyja, hogy a többi utas szálljon le előbb a repülőről, buszról vagy vonatról.

 

 

 

12o-VÉRES SZÉKLET--

 

 

 

Vér jelenléte a székletben minden esetben kóros. Ha vér a tápcsatorna felső szakaszából (szájüreg, nyelőcső, fogak) kerül a székletbe, akkor a vérfesték, a haemoglobin megemésztése miatt a széklet színe feketére változik, ezért szurokszékletnek nevezzük.

Ha a széklet felületén vagy benne elkeveredve friss vér látható, az a tápcsatorna alsó szakaszából (végbél, vastagbél) származik. A teljesség igénye nélkül néhány betegség ill. állapot, amely véres széklettel járhat: szájüregi vérzés (pl. mechanikus sérülés miatt), gyomorfekély, Crohn-betegség, fekélyes vastagbél gyulladás, tehéntej fehérje allergia, a végbél tájék berepedése ), baktériumok (salmonella, shigella, campylobacter) által okozott hasmenés, dysenteria.

A véres széklettel járó megbetegedések között vannak olyanok, amelyek csak nagyobb gyerekeknél, illetve felnőtteknél fordulnak elő. Ilyen, pl. az aranyér, amivel ezért most részletesebben nem is foglalkozunk. Ha a szülő véres széklettel találkozik, a jelenséget mindig komolyan kell venni, és azonnal gyermekorvoshoz kell fordulni.

Hirdetés

A következő esetekben találhatunk véres székletet:

  • Vérhas (Dysentéria)
  • A bél gyulladásos betegségei
  • Végbélberepedés és -polip
  • Bélelzáródás

A vérhas fertőző megbetegedés, melyet speciális kórokozó, a "Shigella" okoz. A vastagbél, fekélyképződéssel járó gyulladása láz, gennyes, véres, nyálkás széklet jellemzi hasmenés formájában. A betegség szájon át vagy a széklettel terjed. A fertőzés bekövetkezhet közvetlen érintkezéssel, mosatlan gyümölcs, fehérnemű, edény révén. A beteg gyermek környezetében nagyon fontos a fokozott tisztaság, a gyakori kézmosás betartása.

A bél, gyulladásos betegsége: "Colitis Ulcerosa" főleg ez a betegség jár véres széklettel, a vastagbél gyulladásos fekélyképződéssel járó idült megbetegedése. Részletesebben ezzel a betegséggel nem foglalkozunk, mivel a betegség ritkán kezdődik a 8. életév előtt.

A végbélnyílás és nyálkahártyája vérző fájdalommal járó berepedéseit rendszerint a székrekedés, a nagyon kemény széklet okozza. A gyermek a fájdalom miatt nem mer székelni, emiatt a széklet még keményebbé válik, és nehezíti a seb gyógyulását.

A bélpolip rendszerint nyélen ülő babnyi vagy annál kisebb vérzékeny képlet. Székelés után friss vér ürülése, a székelés befejezése után hívja fel rá a figyelmet. Nagyobb gyerekeknél sűrűbben fordul elő, mint a fiatal gyermekkorban.

A béltartalom ürülésének elakadásával kapcsolatos tünetcsoport a bélelzáródás. A bélelzáródásnak sok oka lehet. Ezek közül gyakori a bél üregét belülről elzáró tényező (besűrűsödött széklet, súlyos esetben daganat stb.), de lehet külső tényező is: kívülről elszoríthatják a belet megnagyobbodott nyirokcsomók, összenövések, daganatok. Ehhez a betegségcsoporthoz tartozik az úgynevezett bélcsavarodás is. Máskor a bél üregének elzáródása úgy alakul ki, hogy a bél saját magába betüremkedve zárja el a béltartalom útját, ez az úgynevezett "invagináció". Életveszélyes állapot, a korai diagnózis sorsdöntő. A bélelzáródást megelőző első tünet a véres széklet lehet. Az invagináció az esetek nagyobb részében, ha jelentkezik, akkor az első két életéven belül következik be. A kezdeti tünetek jellemzően a teljes jólétből hirtelen heves görcsös hasi fájdalmak jelentkeznek. A görcsök egy idő múlva enyhülnek, majd újra visszatérnek. Néhány óra múlva véres nyálkás széklet jelentkezik.

Természetesen orvosi segítségre van szükség.

 

 

 

 

 

 

121-AZ ISKOLAI KÖRNYEZET ZAVARÓ HATÁSIA.

 

 

 

Az iskolás gyremek személyiségzavarai előidézésében

fenntartásában,súlyosbitásában adott eseteben az iskolai környezeti ártalom

forrása eredhet ,az alábbi okokból.-

Az általános oktatási rendszerből-a beiskolázott életkor nem megfelelő meghatározásából.Az oktatási formából és tartalmából.Az ezzel egybefüggő szabad idő milyenségéből.-a téli és nyári vakáció nem helyesmegyzabásából.

A helyi iskolai obiectiv körülményektől-A kevés pszichológiailag

nem megfelelő képzésü pedagógus létszámból.A túlzsufolt tantarmekből.A délelőtt és délután váltakozó oktatási rendszerből.A koedukációs osztályok nem megfelelő vezetéséből stb-A túlzott iskolai elfoglaltságból,a kevés szabadidőből,a túlzott házifeladatok adásából,a hétvégi-/szombat,vasárnap pihenő idő nem biztositásából.

Egyes pedagógusok nem megfelelő személyiségéből,nem megfelelő szakmai tudásából.Ezen belül nem megfelelő tanitói-nevelői módszeriből.A tanitás közben a fenyités nem megfelelő módszereinek használatából,a megalázó megszégyenitésből,esetleg verésből.

Az osztálytásak nem megfelelő viselkedéséből/verekedés,csúfolódás,

dúrvaság/Koedukációs osztályokban a különböző nemüek egymás iránti nem megfelelő magatartásból.Különösen felső osztályokban a pubertás életszakaszában az osztálytársak nem példamutatásából.

Az iskolai foglalkozással,tanulással szemben nem megfelelő szülői gyermeknevelői állásfoglalásból.Az adott gyermek tehetségéhez képest túlzott követelmény,,túlzott rendüség megkivánásából.Túl sok mellékfoglalkozás/idegen nyelvek,zene,spotversenyek,tánc,szinpadi szereplés stb/megköveteléséből.Nem megfelelő magatartás az átmeneti rosszabb jegyek szerzése esetén/esetleg súlyos verések,büntetések,a tanulással túlterhelés következtében-szórakozás,gyermektár-

sakkal való játszás eltiltásából stb.

Az iskolaváltoztatásból-Vidéki,kissebb követelményeket támasztó,nagyobb követelményeket igénylő iskolába kerülésből,

Külön kiemelendő az általános iskola I és V-a gimnáziun I és IV

Osztályainak körülményei.Az általános iskola I-ső osztályának nehézségei kézenfekvőek.Az általános iskola V-dik osztályában kap a gyermek több tanárt és más osztályfőnököt,és nehezen tudja érzelmi kapcsolatait a pedagógusokkal szemben kialakitani.

A gimnázium IV osztályában –azért,mert életkoruknál fogva rendszerint ekkor vannak a pubertás életszak csúcsán.A VIII-dik ossztály pedig az érett ségivel járó megterhelések,pályaválasztási problémák,ugyanakkor a poszt –pubertás utáni állapotban teljes erővel jelentkező nemiségi problémák egybeeső terhelése adja az ártalom lehetőségé

 

 

 

122- KÖHÖGÉS

 

 

A köhögés a hurutos betegségek, hörghurut, tüdőgyulladás, gégehurut, légcsőhurut kísérő jelensége. A köhögés jellege nagyon jellemző az egyes megbetegedésekre. A szülő és az orvos a köhögés jellegéből tud következtetni a fennálló betegségre.

Gégevizenyő (Pseudocroup)

A gégenyálkahártya heveny, gyulladásos megbetegedése. 2-4 éves korban a leggyakoribb, de csecsemőkorban is előfordul. Jellegzetes ebben a betegségben a köhögés típusa: hirtelen kezdődő, "ugató" jellegű köhögés, amit be- és kilégzési nehézség követ. Ilyen esetekben okvetlenül azonnal orvoshoz kell fordulni, mert ez a gégebetegség nagyon rövid idő alatt fulladást okozhat.

Légcsőhurut (tracheitis)

Száraz, váladék nélküli köhögés jellemzi, lázzal vagy láz nélkül is jelentkezhet. Bizonyos esetekben mellkasi fájdalom is kísérheti.

Hörghurut (bronchitis)

Sok formája ismeretes, részletes leírásukat lásd a külön címszó alatt. Minden hörghurutra jellemző a hurutos, váladéktermeléssel járó köhögés.Görcsös (spasticus) köhögés

A csecsemőkori köhögések nagy százaléka ebbe a kategóriába tartozik. A kilégzés hangos és nyögő, hasonló az asztmás betegek köhögéséhez. Részletesebb információ erről is a megfelelő címszó alatt található.

Szamárköhögés (pertussis)

Nagyon jellegzetes köhögéssel jár, az oltások óta nálunk már csak nagyon ritkán fordul elő. Rohamokban jelentkező, görcsös köhögés jellemzi.

Tüdőgyulladás (pneumonia)

Száraz, kínzó, görcsös, izgatott, szinte szamárköhögés szerű köhögéssel járhat. Ez főleg a vírusos tüdőgyulladásokra jellemző. Ugyanakkor kísérheti hurutos, bő váladékkal járó köhögés. A köhögés típusának megállapítása és a betegség diagnosztizálása feltétlenül az orvos feladata.

Félrenyelés (idegen test a légcsőben)

Izgatott jellegű, rohamokban jelentkező köhögés jellemzi. Ha az idegen test beékelődik, krónikus, hónapokig tartó köhögés követheti. Ezért ilyen gyanú esetén fordulunk orvoshoz, aki eltávolítja az idegen testet.

Laryngitis (gége-hangszalag-gyulladás)

Nehezített belégzés okozta, száraz, rekedtes, ugató köhögéssel jár. Általában 1-3 éves kor között, az éjszakai órákban lép föl, kis láz is mérhető. A hörgők és hangszalagok annyira megduzzadhatnak, hogy akár a fulladás veszélye is fennállhat. Általában a Parainfluenza B vírus okozza, ritkábban baktérium, a Hemophilus influenzae a kórokozó, ami ellen védőoltás is van már, és csak nagyon ritkán okozza allergia. Visszatérő, lázmentes laryngitis esetén allergiás kivizsgálás ajánlott. Tünetileg jól lehet kezelni, de soha ne forró kamillafőzet páráját lélegeztessük be, elegendő a hideg pára. Többnyire gyógyszeres kezelés és kórházi megfigyelés is szükséges.

 

 

123-A- CUCLI-
Segít-e a cucli, ha nyűgös a babuci?

 

Kattintson a
hirdetésre!

Ha a csecsemő időnként nyűgös, sokszor teljesen meg lehet nyugtatni, ha cuclit adunk a szájába. Valószínű, hogy ilyenkor a szopás hat megnyugtatólag a rossz közérzetre, vagy egyszerűen arról van szó, hogy a cucli szopása foglakoztatja a babát. A mérges, sírós időszaknak és a hasfájásnak rendszerint 3 hónapos korra vége, azután tehát nincs szükség cumira.


A helyesen alkalmazott cumival megelőzhető-e az ujjszopás?
Azok a csecsemők, akiknek rendszeresen cumit tesznek a szájukba az első hónapokban, általában nem szopják az ujjukat később. Ha a csecsemő az első 3 hónapban rendszeresen szopja az ujját, akkor 3, 4 vagy 5 éves koráig, sőt esetleg még tovább is szopja majd. A tapasztalat szerint a legtöbb cumit szopó csecsemő 3-4 hónapos kora után minden további nélkül le tud szokni róla. Az addig szívesen szopott cuclit kiköpik, ha a szájukba tesszük. A másik előnye, hogy cumizástól sokkal kevésbé valószínű, hogy ferdén nőnek a fogak, mint az ujjszopástól. Az anyák néha nem szívesen kezdik, máskor nem szívesen hagyják abba a cumi használatát. Sok esetben, amikor hasznos lenne a cumi, a mamák nem szívesen használják, vagy pedig olyan későn kezdik, hogy a baba már nem hajlandó cumizni. A másik probléma, hogy az anya, aki sikeresen használta a cumit, amikor a baba nyűgös, hasfájós volt, annyira híve lett, hogy folyton bedugja a kicsi szájába. Ha a picinek 5, 6, 7 hónapos korában is szájába adjuk a cumit, úgy megszokja, hogy egy-, másfél éves kora előtt biztos nem is mond le róla.
A cucliszopás a csecsemő szopási ösztönének kielégítését segíti elő. A 3-4 hónapos babánál azonban csökkeni kezd ez a szopási igény. Sok csecsemő ki is köpi ilyenkor már a cumit, elég neki az a szopás mennyiség, amit az egyes étkezések nyújtanak. Ha a baba nem akar megválni kedvenc cumijától, akkor nem helyes erővel elvenni tőle. Viszont jól teszi a mama, ha oda sem adja. A csecsemők körülbelül 50%-a egyáltalán nem is tesz kísérletet arra, hogy az ujját szopja, illetve csak időnként, s akkor is rövid ideig. Ezekben az esetekben nincs mit megelőzni. Ha etetések után mindig keresi szájával az öklét vagy az ujját, és ha sikerül véletlenül bekapnia, és mohón szopja, akkor érdemes cumit adni a szájába. Ha a baba már heteken, hónapokon át hozzászokott az ujjszopáshoz, valószínű, hogy kiköpi a cumit. Már nemcsak abban leli örömét, amit szopás közben a szájában érez, hanem a szopás az ujjban is kellemes érzést kelt.

Jó tanácsok
A cumit akkor ésszerű odaadni a babának, amikor keresgélni kezd a szájával. Az első hónapokban a kisbaba a nap nagy részében alszik, csak etetés előtt és után van

 

ébren, tehát cumira nincs is szükség. Ha ébren van nyugodtan odaadhatjuk neki. Fontos viszont, hogy vegyük ki a cumit a szájából, ha látjuk, hogy álmos, de legalábbis, amikor már elaludt. Ha hozzászokik, hogy benne van a szájába a cumi alvás közben is, könnyen felébredhet, ha kiesik a szájából, és akkor aztán keservesen sírni kezd, amíg vissza nem kapja. Ez egy éjszaka tízszer is előfordulhat, főleg, amikor már hasra is tud fordulni a baba. Vége a család éjszakai nyugalmának. Ne kössük a cumit szalagon a baba nyakába, ebből nagy baj lehet! Ha a csecsemőnek már több foga van, ki tud egy darabot harapni belőle, és meg is fulladhat. Ezért ne várjuk meg, míg a cumi öreg, agyonrágott lesz, hanem vegyünk helyette újat. A szilikoncumik használata elsősorban a baba 6-8 hónapos koráig javasolt. Az első tejfogak jelentkezése után ajánlott áttérni a gumicumikra. Ellenőrizzük rendszeresen a nyugicumi tányérjának szilikoncumi állagát. Ha behasadt, haladéktalanul cseréljük ki. Figyeljünk a megfelelő nagyságára, masszív kivitelére (nehogy szétessen) ill. formájára (legkevésbé a kerek cumitányér ajánlható). A baba ragaszkodik a megszokott cumijához és nélküle könnyen nyugtalanná lesz. Hosszabb utazásnál, nyaralásnál legyünk előrelátóak és vigyünk magunkkal többet is a kedvenc cumifajtábó

 

 

. 124-A TOXINOK ÉS A CSECSEMŐTÁPLÁLÁS.

 

.

Az anyatejben megjelenő toxinok kérdésének tárgyalását azért tartom fontosnak, mert néhány havonta, szinte óramű pontossággal, újra és újra felvetődik ez a téma a médiában. A hírek rémületet keltenek a várandós nők körében, ezzel eltántorítva őket a szoptatástól, és sok már szoptató anyát a szoptatás befejezésére késztetnek. Az újságírók szemmel láthatóan nem tudják, hogyan kellene ezt a kérdést jól kezelni. Néhányukat minden bizonnyal saját korábbi tapasztalataik motiválnak ("az én kisbabám nem szopott és mégis jól van"), amelyeket teherként cipelnek, és így találnak lehetőséget arra, hogy igazolják az "általuk választott csecsemőtáplálási módot" a szoptatás pártolóival szemben. Ez persze szakszerűtlen, de nem lehet megállítani őket. Mások pusztán csak próbálkoznak, hogy valamilyen szenzációt jelentessenek meg, anélkül, hogy felfognák, mit is tesznek ezzel. Nem értik például azt sem, hogy az anyatejben előforduló toxinokról beszélve és a tápszert majdnem ugyan olyan jó alternatívának feltüntetve mennyit ártanak a szoptatásnak.

Miért is vannak ilyen tanulmányok, amelyek az anyatejben lévő toxinokat vizsgálják? A modern világban az anyatej állapota körül kialakult pánik úgy jelenik meg, mintha mindenki azért próbálná ezt tanulmányozni, mert az anyatej annyira szennyezett. A valódi ok azonban az, hogy az anyatej könnyen hozzáférhető, igen egyszerűen nyerhető humán váladék, ezért foglalkozik vele olyan sok tanulmány, nem azért, mert a kutatók különösebben aggódnának az állapota miatt.

A tápszer majdnem olyan, mint az anyatej?

Nem, semmiképpen sem! Csak azért, mert a tápszergyártó cégek néhány évente az általuk gyártott tápszerhez új alkotórészt adnak - amelyet ugyan már évek óta felismertünk az anyatejben, de addig ők tagadták, hogy annak bármilyen fontossága lenne - ez nem jelenti azt, hogy az "új és továbbfejlesztett" tápszer olyan lenne, mint az anyatej. Néhány esetben a tápszert fejlesztik ugyan, de emlékezhetünk rá, hogy korábban az "új és továbbfejlesztett" verzió megjelenése előtt is azt mondták, hogy "majdnem olyan, mint az anyatej". Igaz ez például a hosszú szénláncú többszörösen telítetlen zsírsavak (DHA és AA) esetében is, amelyek a baba okosabbá tételére hivatottak (ezért nevezi egy cég kiválónak a tápszerét, holott az legjobb esetben is csak közepes értékelést érdemel). Sok éve tudjuk, hogy ezek a zsírsavak milyen fontosak, de éveken át (természetesen akkor, amikor még a tápszerekhez nem adták hozzá ezeket az alkotórészeket) a gyártók azt állították – és sok egészségügyi szakember az ő álláspontjukat visszhangozta -, hogy ezeknek a zsírsavaknak nincsen jelentőségük, és hogy nincsen semmilyen tudományos bizonyíték azok fontosságáról. (A Kanadai Gyermekgyógyászati Társaság 1995-ös állásfoglalásában a koraszülött babák táplálási igényéről még mindig ez szerepel.) A körforgás szakadatlan: "a mi tejünk szinte olyan, mint az anyatej" kijelentést követi a "hozzáadtunk x anyagot és így még inkább olyan, mint az anyatej" állítás - és ez így megy már a XIX. századtól fogva.

Az igazság a következő:

Bármit adjanak is a tápszerhez, még akkor is, ha azt ugyanolyan mennyiségben teszik bele, mint amennyi az anyatejben van, ez akkor sem jelenti azt, hogy a baba ebből ugyanannyit vagy ugyanolyan jól tud hasznosítani, ahogyan neki arra szüksége lenne. A vas példája segíthet ezt megérteni. Az anyatej elég vasat tartalmaz ahhoz, hogy a várandósság alatt felhalmozott vasraktárakkal együtt kielégítő legyen a mennyisége a baba 6 hónapos koráig. Ahhoz, hogy a tápszerrel táplált babák megfelelő mennyiségű vashoz jussanak, a tápszerbe legalább hatszor annyi vasat kell tenni, mint amennyi az anyatejben van. Ennek az az oka, hogy a tápszerből a vas nem tud olyan jól felszívódni a baba bélrendszerében, mint az anyatejből.

Még mindig százszámra találhatók olyan komponensek az anyatejben, amelyeket a tápszerekbe nem tesznek bele.

Az anyatej összetétele folyamatosan változik. Változik reggeltől estig, napról napra, a szoptatás kezdetétől annak befejezéséig. Változik az első naptól a negyedikig, a tízedikig, a századikig. Valójában nincs is arra mód, hogy megismerjük, mit is tartalmaz igazán az anyatej. Ez azt jelenti, hogy az anyatejet nincs lehetőségünk lemásolni, mert nincsen szabványos anyatej. Minden nő némiképp eltérő tejet termel, ezért abszurd a szabványos anyatejről szóló elképzelés. Az anyatej élő, dinamikus folyadék. A tápszer egy kémiai leves.

Mit is jelent ez?

Ez azt jelenti, hogy a tápszert gyógyszernek kellene tekintenünk, amely, ha jól meggondoljuk, pontosan az is. Egy normál folyadékot, az anyatejet helyettesíti. Csak nagyon felületesen tekintve olyan, mint amit helyettesít. A tápszerek rövid, közép és hosszú távú mellékhatásai jól ismertek, és ezek néha elég súlyosak és irreverzibilisek. A tápszer alkalmanként szükséges ill. ritka esetben életmentő lehet – csakúgy, mint a gyógyszerek.

A gyógyszerek - ahogyan a gyógyszertan professzorom tanította nekünk az orvosi egyetemen – mérgek vagy toxinok, amelyek jótékony mellékhatással bírnak. Mennyi bölcsesség van ebben a kijelentésben! Amikor egy anya úgy dönt, hogy anyatej helyett mesterséges tejjel táplálja a babáját, nem tudja elkerülni azt a problémát, hogy a babát toxinokkal terhelje.

Zavarba ejtő, hogy mennyire engedékenyek vagyunk a tápszerekkel szemben! Egyetlen, az anyatejben talált toxinokról hírt hozó újságcikkben vagy televíziós műsorban sem olvashatunk vagy hallhatunk a tápszerben lévő toxinokról. A toxinok ott vannak a tápszerben is. Földünk egészen a Sarkvidékekig szennyezett, miért éppen a tápszer ne lenne az? A tápszer tele van nehézfémekkel - beleértve természetesen az ólmot is – sokkal nagyobb mennyiségben, mint az anyatej. És miért ne lehetnének jelen a növényvédőszerek a tápszerben? Végül is azon a vidéken, ahol a szarvasmarhákat tenyésztik, permetezik a mezőket. És ahol a szóját termesztik ott is permeteznek! Érdekes, hogy erről az újságokban soha nem lehet olvasni!

De a toxinok nem jók, ugye?

Nem, nem jók, de a szoptatás segít csökkenteni a káros hatásaikat. Íme néhány tény:

·         A toxinok növelik néhány rákféleség kialakulásának a kockázatát. Ez igaz, azonban a tanulmányok azt mutatják, hogy a szoptatott babák rizikója kisebb ezen rákok kialakulására, mint mesterségesen táplált társaiké.

·         A toxinok károsan befolyásolják az idegrendszer működését és a tanulási képességek kialakulását. Igaz, de a tanulmányok azt mutatják, hogy a szoptatott babák jobban teljesítenek a neurológiai és intelligencia tesztekben, mint mesterségesen táplált társaik és minél tovább tartott a szoptatás, annál kifejezettebb a különbség.

·         A toxinok károsan befolyásolják az immunitást. Igaz, de a tanulmányok azt mutatják, hogy a szoptatott babák jobb és érettebb immunrendszerrel rendelkeznek, mint mesterségesen táplált társaik és ez a jobb immunrendszeri funkció nem csak a szoptatás időtartama alatt, hanem tovább is fennmarad a gyermekkorban.

Mit kellene tennünk?

Aki szoptatja a kisbabáját, a világon a lehető legjobbat teszi érte mindenféle tekintetben! A szoptatás környezetbarát dolog. A tápszer szennyezi a környezetet. Az a tény, hogy szennyeződések vannak az anyatejben hasonlatos ahhoz a szituációhoz, amikor kanárit visznek a szénbányákba. Kellene aggódnunk azért, amit a bolygónkkal teszünk, de nem lenne szabad, hogy ez oda vezessen, hogy az anyákat a mesterséges táplálásra buzdítsuk!

 

 

 

125-AZ APÁK SZEREPE A GYERMEKNEVELÉSBEN

 

 

Számos országban, ahol még a hagyományok uralkodnak, azaz az anya foglalkozik a háztartással és a gyerekneveléssel, az apa pedig a családfenntartással, az apák szerepe a gyereknevelésben csupán másodlagos szintet tölt be. Ez a dolog viszont nem éppen helyénvaló. Az a tény, hogy nem rendelkezünk elegendő idővel nem szabadna kifogást képezzen, hogy az apák ne foglalkozzanak gyerekeikkel.

Apatipológiák

Az anya-apa. Az ilyen típusú apa ellensúlyozza a gyerekek szeretethiányát, egy nagyon aktív anya esetében, valamint a nagyszülők hiányában is. Az anya-apa sok időt tölt a gyerekek közelében, szervezi mindennapi életüket, a pelenkacserétől egészen a korhoz illő nevelő játékokig. Nagy valószínüséggel az apa ezekben az esetekben meg-megnéz egy-egy telenovellát, vagy nem éppen férfiaknak szóló lapokat olvasgat a gyerekek alvási ideje alatt.

A hagyományos apa. A hagyományos család gyakran diszkrét szerepet tulajdonít az apának. Az ilyen típusú családokban az apának nyugalmat kell bíztosítani, hogy ő zavartalnul megnézhesse a focimeccset, vagy elolvashassa a mindennapi újságot. Szerepe csak akkor válik fontossá, ha a gyerekek apu2szabályokat szegnek meg, vagy meg kell büntetni őket csínytevéseikért. Léteznek azonban "mutációk" is - számos esetben az ilyen típusú férfiak rendkívüli nagyapákká válnak akik engedékenyek az unokákkal szemben.

A vasárnapi apa. Ha nem léteznének hétvégék, ünnepek és szabadságok nagy valószínűséggel az ilyen típusú apákat fel sem ismernék gyermekeik. Ők azok akik bűntudattól vezérelve ajándékokkal halmozzák el gyerekeiket, vagy úgy döntenek, hogy közös családi programokat szervezenek egy hétvége erejéig. Számos esetben az ilyen típusú beavatkozások felborítják a rendet, melyet az a személy állított (anya), aki konstans módon foglalkozik a gyerekekkel.

A karizmatikus apa. Még ha nem is rendelkeznek elengendő idővel, egyes apák temérdek áldozatot hoznak, hogy saját gyermekeik szeretét elnyerjék. Sokszor versenyeznek az anyákkal, hogy bebízonyítsák ők is elég szeretetet tudnak nyújtani, mégha kevés időt is töltenek otthon. Ők a tipikus apamodellek, akiket az amerikai filmekben látunk és akik minden este mesét mondanak lefekvés előtt. A karizmatikus apa kitűnő példaként szolgálhat a gyerekek számára, azzal a feltétellel, hogy jótanácsai amelyeket oly szívesen osztogat eredetiek legyenek és nem holmi baráti beszélgetésekből származzanak.

 
Néhány jótanács az apáknak

apu3Ha betartjuk gyermeikeinkkel szemben tett igéreteinket, ők meg fogják érteni ha néha nem érünk haza időben, vagy ha pár nap erejéig hiányoznunk kell otthonról mert fontos dolgunk van.

Tartsd be az igéretedet. Ha betartjuk a munkával kapcsolatos elkötelezettségeinket, miért nem vagyunk képesek ezt megtenni a családdal szemben is? Számos esetben könnyebb átlépni a gyerekeknek tett igéreteket, mert úgy gondoljuk azok hanyagolhatóak és bepótolhatóak. Ha váratlanul be kell mennünk a munkahelyre, rögtön azon agyalunk, hogy vajon kire bízhatnánk a gyerekeket, hogy elvigye őket uszodába, vagy a megígért helyekre. Ezért ha igéretet teszünk gyermekeinknek, ők minden hitüket szavainkba fektetik, ezért a csalódás is nagymértékű lesz, ha megszegjük adott szavunkat.

A kevés nem jelzi a fontosság hiányát is. A szakmailag aktív szülők élete túlterhelt, így számos esetben úgy döntenek, hogy a gyerekek nevelését más személyekre bízzák. A szülők megkönnyebülve érzik magukat, hogy nem kell gondot fektessenk a gyerekek nevelésére és úton-útfélen jó irányba igazítsák őket. Ám ezzel nem oldódik meg a probléma. Gyakran egy dícsérő szó az apa részéről, amely a tanulásban való haladásra irányul, igen intenzív megerősítést hordoz magában a gyerek irányába. A gyerekek nevelése nem csupán információk átadását és felügyeletet jelent. Egy közömbös és rideg apát a gyerekek kerülni fognak, úgyanúgy mint ahogyan elvetik majd azon apa tanácsait aki "vizet prédikál és bort iszik." Nagyon fontos elemet képez a gyerekek nevelésében, hogy megfelelő kommunikáció és együttműködés alakuljon ki a szülők és a gyerekek nevelői között.

 
Az ugrásszerű nevelésnek hátrányai vannak. A apai autoritást kulcsfontosságú pillanatokban kell használni, annak érdekében, hogy a gyerek elsajátítson bizonyos elveket. Az apa az aki meghatározza a normákat, szabályokat állít fel és fontos szerepet játszik a gyerekek viselkedésének szabályozásában. Ha nem megfélemlítő személyekké válnak a gyerekek életében, esélyük van temérdek információt atadni a jó és rossz, a helyes és helytelen arányokról. Ha az apa más személyekre bízza a gyereknevelést, megtörténhet, hogy lemarad a gyerek életében bekövetkezett fontos változásokról. Idővel rájöhet, hogy elmúlasztott olyan dolgokat, amelyeken szívesen résztvett volna, hogy gyermeke elsajátított kulcselemeket, amelyekről ő nem is tudott. Hogy helyrehozza hibáját, megpróbálhat erős érzelmi köteléket kialakítani gyermekével, ám ennek megszünésekor a gyerek erős érzelmi szakadékot fog átélni.

Egyedi pillanatok. Statisztikai adatok szerint az apa az aki legkevesebb időt tölt a gyerekekkel. Ezért fontos az, hogy azok a pillanatok amelyekben az apák gyerekeikkel fogalkoznak intenzívek legyenek és emlékezetesek. Sok apa miközben gyermekével játszik, sok más dolgot is csinál: telefonál, e-mailt ír, nézi a tévét. A jóérzés elve úgy diktálja, hogy azokban a pillanatokban, mikor gyermekeinkkel foglalkozunk, egyebet ne csináljunk.

Sikeres apa az, aki résztvett gyermeke mindegyik nevelési fázisában. 

Léteznek olyan apák akik várnak egy bizonyos időt, mielőtt eldöntik, hogy részt akarnak venni a gyerek neveltetésében. Mások úgy gondolják, hogy nem értenek a kicsi gyerekekhez, tehát inkább megvárják, míg a gyerek betölti az öt évet, hogy megtaníthassák focizni, stb.

Az elmélet szerint az apa jelenléte mindegyik nevelési fázisban nagyon sokat jelent a gyermek számára

.

 

 

 

 

 

126-BAKTERIÁLIS BŐRBETEGSÉGEK

 

 

 

 

 

A leggyakoribb felnőtt-és gyermekkori fertőző bőrbetegségek a gennykeltők (staphylococcusok és streptococcusok) okozta elváltozások. A kórokozók alacsony csíraszámban a normál bőrön is megtalálhatóak, sérülések ( rovarcsípés, vakarás, egyéb sebek) esetén a kórokozók szaporodásnak indulnak és bőrgennyedést hoznak létre.

 

 

Melyek a leggyakoribb bőrbetegségek?

 

Az ótvar (impetigo) esetén kezdetben felületes gennyes hólyagocska képződik, amelynek fala gyorsan megreped és így pörkkel fedett seb alakul ki. Jellegzetes a bőrön sárgás pörkkel borított kerekded nedvedző terület, általában több jelenség is látható, melyek csoportosan helyezkednek el. Ezt a formát staphylococcusok okozzák. Ritkább a Streptococcus haemolyticus által okozott barnás pörkkel fedett és mélyebb sebek kialakulása. Ez a forma veszélyesebb, mivel a kórokozó másodlagos betegségként szív-, izületi-és vesebetegséget is előidézhet.

A tünetek általában az arcon, orrnyílások körül, szájzugban kezdődnek, de vakarással a beteg távolabbi testtájakra is átviheti. Fertőző betegség, nem ritka, hogy a családtagok egymást is fertőzik!

A kezelésnél a pörköket feltétlen el kell távolítani, majd fertőtlenítő ecsetelőt vagy antibioticum tartalmú kenőcsöt használhatunk. Kiterjedt fertőzésnél szájon át szedhető antibioticum is szükséges a gyógyuláshoz.

 

A szőrtüszőgyulladás

 

A szőrtüszőgyulladás általában a dörzsölésnek, sérülésnek kitett területeken alakul ki (pl. szakálltáj, comb). Szűk nadrág, nem megfelelő higiénia, olajos, piszkos munkakörülmények hajlamosítanak.

A szőrszál körül gombostűfejnyi sárgás hólyagocska alakul ki, rendszerint kicsiny vérbő udvarral. Ha a gyulladás nagyobb mérvű, akkor furunculusnak vagy kelésnek nevezzük. Ez egy fájdalmas 3-5 cm átmérőjű duzzanat, melynek közepén sárga hólyag jelenik meg. Néhány nap alatt az elváltozás közepe felpuhul és az elhalt szőrtüsző és a környező elhalt szövetek sűrű genny formájában kiürülnek. Heggel gyógyul.

A kelés, az arcon, tarkótájon, felsőajak területén a leggyakoribb. Az utóbbi két terület esetén fontos megjegyezni, hogy itt a pattanásokat nem szabad nyomkodni. Az arc vénás elvezetése itt a koponyaüreg felé történik, nyomkodással a kórokozókat e vénákba préselhetjük, amelynek nagyon súlyos, akár halálos szövődménye is lehet!

Előfordul, hogy több egymás mellett lévő furunculus egy hatalmas tályoggá összeolvad, ezt carbunculusnak, vagy darázsfészeknek nevezzük.

Szőrtüszőgyulladás esetén általában elegendő a fertőtlenítő helyi kezelés, a furunculusnál és a carbunculusnál már belső antibioticus kezelés és sebészi feltárás szükséges.

 

 

 

Körömágygyulladás

 

A heveny körömágygyulladást szintén staphylococcusok okozzák. Sérülés, vagy a bőr felázása elősegíti a kórokozó behatolását és a körömágy fájdalmas duzzanatát. Antibioticum tartalmú párakötés mellett többnyire belsőleg is szükséges gyógyszert adni.

 

 

Kipállás

 

A szájzug két oldalának berepedését, pörkképződést az úgynevezett kipállást baktériumok is okozhatják a gombák mellett, rendszerint valamilyen fogászati betegség áll a háttérben, így a helyi kezelés mellett a fogprobléma is kezelendő.

 

 

Az orbánc

 

A gyakori bakteriális betegségek közül a legsúlyosabb az orbánc. Többnyire hirtelen fellépő hidegrázással, lázzal, általános rosszulléttel, levertséggel kezdődik. Az érintett bőrterület megduzzad, feszessé, vörössé válik, a környező ép bőrterülettől élesen elhatárolódik. A fertőzés a nyirokutakon lángnyelvszerűen terjed, a környéki nyirokcsomó fájdalmasan megnagyobbodik. Legtöbbször az alsóvégtagon (behatolási kapu lábujjközi gombás fertőzés lehet) vagy az arcon alakul ki (fertőzőforrás sokszor a beteg garatflórája). Egyes betegek valamilyen immunhiány miatt hajlamosak az újabb és újabb orbáncos megbetegedésre, amelynek következménye a nyirokutak teljes elzáródása és az érintett terület tartós oedemája, megvastagodása lehet.

Évtizedekkel ezelőtt az orbánc veszedelmes megbetegedésnek számított, a halálos kimenetel sem volt ritka. Ma a modern antibiotikumok birtokában a gyógyítás általában nem jelent gondot. Cukorbetegség, idős kor esetén a gyógyulás több időt vesz igénybe.

 

 

Hogyan előzhetjük meg és hogyan gyógyítsuk a bakteriális bőrfertőzéseket?

 

E betegségcsoport megelőzésében a megfelelő személyi higiénia talán a legnagyobb jelentőségű.

Az orvos által előírt gyógyszerek és kenőcsök utasításnak megfelelő pontos használata nélkülözhetetlen a gyógyuláshoz. Lényeges, ha az orvos szájon át szedendő gyógyszert rendel, az adagolás pontos betartása, hiszen ha nem megfelelő adagban, vagy nem megfelelő ideig szedjük az antibiotikumot, akkor részint gyakori a visszafertőződés, részint elősegíthetjük egy adott antibiotikumra már nem reagáló úgynevezett rezisztens baktériumtörzs kialakulását, amelynek kezelése már lényegesen nehezebb és költségesebb is

 

 

.127-VIRUSOS SZEMÖLCS

 

 

 

A szemölcsök kezelése elsősorban bőrgyógyászati feladat. A drogériákban kapható szemölcsírtó készítmények csak ideiglenesen csökkentik a szemölcs méretét, nem jelentenek végleges megoldást.

A vírusos szemölcs (közönséges szemölcs/a bőr vírusos eredetű fertőző betegsége. A betegség kialakulását elősegíti a bőrön lévő sérülés (ez lehet szinte láthatatlan is), az immunrendszer gyengült állapota. Jellemzője a fertőzésnek, hogy vakarással tovább fertőzhető a bőr, újabb szemölcsök alakulhatnak ki.

A szemölcsök jellegzetes életkori eloszlást mutatnak. Csecsemő- és kora gyermekkorban ritkán fordulnak elő, gyakoriságuk iskoláskorban nő. Leggyakoribbak 16-20 éves korban, ezt követően előfordulásuk csökken.Szemölcsök kialakulására hajlamosít a körömrágás (sérülések keletkeznek). A fokozott izzadás, bokasüllyedés, a láb deformitásai a talpi szemölcs kialakulását segítik elő.

Előfordulásuk a testen

Kondilóma

Meg kell említeni a nemi területeken kialakuló szemölcsöt, az úgynevezett kondilómát (függöly). Jellemzője, hogy a felszínből előemelkedő bőrszínű elváltozás, mely 1-2 mm-től extrém esetben több cm-ig terjedő nagyságú lehet. Jelentősége abban áll, hogy szerepét feltételezik a nemi szerveken kialakuló rosszindulatú daganatok kialakulásában.

A talpi szemölcsök kör alakúak, felületük durva. A talpra nehezedő nyomás miatt mélyen beágyazódnak a talp felületébe, s gyakran nagyon fájdalmasak. Ha felszínüket lekaparjuk, sötét pontok válnak láthatóvá. Előfordul, hogy nem egyesével, hanem csoportosan számos szemölcs kiterjedt, több cm-es lapszerű nagy gócot alkot (ún. mozaikszemölcs).

A talpi felszínen kívül szemölcsök főként a kézháton, ritkábban az arcon, térden, illetve más testtájon fordulhatnak elő. Általában 1-5 mm átmérőjű, előemelkedő, elszarusodott felszínű, tömött tapintatú, szurkált felszínű, többnyire fájdalmatlan elváltozások. Gyulladást nem okoznak, csak akkor fájnak, ha berepednek.

A körömlemez alá is terjedő szemölcsök (körömrágás hajlamosít rá) viszont fájdalmasak és kezelésük is nehezebb.

Eltávolítás, gyógyulás

 

 

A szemölcsök kezelése elsősorban bőrgyógyászati feladat. A drogériákban kapható szemölcsirtó készítmények csak ideiglenesen csökkentik a szemölcs méretét, nem jelentenek végleges megoldást.

Teljes gyógyulás csak az eltávolítás után várható. Az eltávolítás történhet helyi érzéstelenítésben éles kanállal, elektromos késsel, lézerrel. Manapság a legoptimálisabb módszer a fagyasztásos szemölcseltávolítás, melynek során speciális eszközzel a szemölcsöt megfagyaszják, melynek hatására az elemelkedik a bőrfelszínről, s néhány nap alatt leszárad. További előnye, hogy a fagyasztás hatására nő a bőr helyi immunvédelme, ezzel segíti a gyógyulást és megakadályozhatja az egyébként gyakori kiújulást.

A tenyéri, talpi szemölcsökre alkalmazható speciális puhító kötés, melyek után a felpuhult elváltozás könnyebben eltávolítható. A helyi kezelések mellé immunerősítő gyógyszerkészítmények is szedhetők.

 

 

 

 

128-Léteznek-e olyan időhatárok, amelyeken belül meg kell kezdeni a hozzátáplálást?

 

Természetesen vannak időhatárok a szilárd ételek bevezetésének megkezdésére, de ezek csecsemőről csecsemőre változnak. Valamikor (általában hat-nyolc hónapos kor között) a kisbaba eléri azt a fejlődési szintet, amikor már alkalmas az egyéb ételek elfogyasztására (képes ülni, rágni, ételt felcsippenteni, stb.). Körülbelül ugyanebben a korban válik az emésztőrendszere fiziológiailag éretté a sokféle étel feldolgozására. Ezen a ponton a legtöbb csecsemő kész és akar enni (még akkor is, ha csak ritkán és kis mennyiségeket).

A szülőknek néha azt mondják, hogy a babának el kell kezdenie a szilárd ételek fogyasztását hat (vagy nyolc, vagy tíz) hónapos korára, máskülönben problémája lesz az olyan ételek elfogadásával és elfogyasztásával, amelyeket rágni kell. Ez a "korlátozott időhatárokról" szóló elképzelés széles körben elterjedt, de nem bizonyított.

Nem találtam olyan kutatási adatot, amely azt bizonyítaná, hogy létezne ilyen időkorlát a szilárd ételek bevezetésével kapcsolatban megfelelően fejlődő, egészséges gyermekek esetében. Úgy tűnik, van némi bizonyíték arra, hogy a hosszasan csövön át táplált, vagy fejlődésükben komolyan elmaradott csecsemők esetében adódhatnak problémák az evés megtanulásával, ha nem kapnak lehetőséget a szilárd ételek fogyasztásának gyakorlására hat és tíz hónapos koruk között. Megkérdeztem az ezzel kapcsolatos tapasztalatairól egy ismerősömet, aki beszéd- és nyelvpatológus. Sok fiatal gyerekkel dolgozott már, akiknek evési problémái voltak, többek közt fejlődési elmaradások és rágási problémák. Azt mondta, nem tud semmi olyan okra gondolni, ami miatt a szilárd táplálék bevezetésének késleltetése táplálkozási problémákat okozna, és hogy azoknak a gyermekeknek a problémái, akikkel ő dolgozott, általában születésükkor, vagy nem sokkal később keletkeztek. Ezen gyermekek közül egynek sem a hozzátáplálás megkezdésének késleltetése okozta az evési problémát

.

 

 

 

 

 

 

129-GYERMEKEK AZ AUTÓBAN

 

 

 

Nyár van, a legtöbb család hosszabb-rövidebb nyaralásra indul. S mivel gyermekeink biztonsága mindennél előbbre való, nem árt, ha felidézzük a gépjárműben történő utazás rájuk vonatkozó feltételeit.
A közlekedési szabályok legutóbbi módosítása már nem köti a tizenkét éves korhatárhoz a biztonsági ülés, illetve az ülésmagasító kötelező használatát. Az új szabályok szerint a 150 centiméternél alacsonyabb gyermek csak hátul ülhet, a testsúlyához és méretéhez igazodó biztonsági gyermekülésben vagy ülésmagasítón.
Az első ülésen nem utazhat 150 centiméteres testmagasság alatti gyermek, függetlenül attól, hogy hány éves. A három év alattiak, kizárólag menetiránnyal ellentétesen, minősített gyermekhordozóban utazhatnak az első ülésen, de csak akkor, ha ott nincs légzsák, vagy az kikapcsolható.
Előírás, hogy a jármű biztonsági hevedere a mellkason húzódjon, s ne a nyakon. Hároméves kor alatti gyermeket minden esetben gyermekülésben kell szállítani, akkor is, ha a biztonsági rendszer beszerelésére a gépkocsi a gyári kialakítása miatt nem alkalmas. A jogszabályok szerint ilyen járművekben nem kell a gyermekeket rögzíteni, s ülésenként két, tíz évnél fiatalabb gyerek ülhet, így akár hat gyerek is szállítható hátul szabályosan. Ám a három évnél kisebbek az ilyen gépkocsikban is csak elől, gyermekülésben, menetiránynak háttal utazhatnak, a százötven centinél kisebbek pedig csak hátul ülhetnek.
Olyan járműben azonban, amelyikben van hátul biztonsági öv, csak megfelelő ülésben, vagy magasítóval utaztathatnak a gyerekek, s legfeljebb hárman. Nem kell gyermekbiztonsági rendszert használni, ha a gyermek hátul utazik, háromévesnél idősebb, 135 centinél magasabb és az üléshez beszerelt biztonsági övvel biztonságosan becsatolható.
A szabályok eddig is szigorúak voltak, s a módosítások a balesetek elemzése során összegyűlt tapasztalatok és a szakértők javaslatai alapján születtek.



Semmelweis Ignácot az anyák megmentőjeként ismerik világszerte. Pesten és Bécsben tanult, Sebészorvosi és szülészmesteri oklevelet szerzett. Korában a szülő nők harminc százaléka halt meg gyermekágyi lázban. Semmelweis felfedezte, hogy a halálos kór fertőzés következménye, amelynek közvetítője az orvos keze, műszerek, kötöző anyagok, ágynemű lehet. Rájött, hogy a fertőző ágens klóros vízzel elpusztítható, s ezért a vizsgálatok és kezelések előtt az orvos kezét és a használt eszközöket ilyen oldattal kell fertőtleníteni. Felismerését és tanításait a korszak haladó orvosai elismerték, de a szülészek többsége elutasította, mert ellentétben állottak a korabeli elavult felfogással, mely a gyermekágyi lázat sokszor misztikus okokkal igyekezett megmagyarázni. Az eredmény ugyan azonnal megmutatkozott, kollégái mégis nemtetszéssel fogadták, és zaklatásnak vették intézkedését. Élete ebben a küzdelemben és meg nem értésben telt. Semmelweis halálát ugyanaz a kór okozta, amely ellen egész életében küzdött. Mindössze negyvenhét éves volt, amikor egy, a kezén lévő fertőzés miatt kialakult vérmérgezésben meghalt. Nevét azonban beírta a halhatatlanok közé, hiszen ma már a világ összes kórházában természetes az általa hirdetett higiénia.

 

 

13o-GYERMEKORVOS NÉLKÜL.

 

 

Gyermekorvos nélkül azért még sem próbálkozzunk..

 

 

Vajon ki ne ismerné a  viccet, mi szerint a nátha, ha kezelik egy hétig tart, kezelés nélkül hét napig? A nátha ugyanis egyike azon szép számú betegségeknek, amelyeket a mai orvostudomány nem tud gyógyítani, ám néha mégis úgy tesz, mintha megkísérelné.

Ez a jelenség a felnőttkor és a gyermekkor betegségeivel kapcsolatban egyaránt tapasztalható. A gyermekkori betegségek több mint 95 százaléka magától meggyógyul és nem igényel orvosi ellátást. Következésképpen a gyermekorvosok által felírt gyógyszerek csakúgy, mint a gyermekeken végrehajtott sebészeti beavatkozások 90 százaléka szükségtelen, és számos kockázatot rejt magába.

A gyermekorvosok idejük nagy részét arra fordítják, hogy a szülőt megnyugtassák. Bár a gyermek ritkán szorul kezelésre, mégis terápiában részesítik, aminek a gyermek viseli a következményeit és a szülő az, akinek mindettől "enyhül" az állapota,állitják ezt egyes nem szakavatott orvosok,hatalmas kárt okozva a gyermekellátésnak.

A munkáik általában gyakorlati gyermekgyógyászati tanácsadó szülők és leendő szülők részére. A szerzők több mint 30 éves gyermekorvosi tapasztalatai alapján adja közre a szükséges információkat diagnosztikáról és kezelésről, amelyek segítségével a szülők maguk is egyértelműen meg tudják állapítani, mikor van szükség orvosi beavatkozásra és mikor nincs. A könyv ugyanakkor nagy hangsúlyt fektet a megelőzésre és az embert mint egészet szemléli, akire hatással vannak már a születése előtti események, továbbá a táplálkozása és a környezete.

Dr. Robert S. Mendelsohn ismert kritikusa az orvosi szakmának. Véleménye szerint egészségünket legjobban a minket kezelő orvosok veszélyeztetik, mivel a modern orvostudomány módszerei csak ritkán működnek, és gyakran sokkal veszélyesebbek, mint azok a betegségek, amelyeket állítólag diagnosztizáltak és kezelni akarnak.Habár vannak ilyen jellegü vélemények amik teret nyernek a köztudatban is,jómagam azt ajánlom ne próbálkozzunk ilyen jellegü irásokkal vagy felfogásokkal mert a bekövetkező –drámákért-majd nem találunk felelőst autentikus felelőst,csak –kézmosogató,felelőtlen dilettánsokat.Az áldozat a vitatkozó felek között az-ártatlan,koránál fogva döntésképtelen gyermek.

131-A KÖTŐDÉS

A pszichológusok szerint a kötődés a fogamzástól induló,az egész személyiséget érintő és az egész életre kiható, meghatározó kapcsolat két ember között.A kiegyensúlyozott anya-gyermek, szülő- gyermek viszony érzel mi, kötődési biztonságot ad, s feltétele a későbbi társkapcsolatok megfelelő alakulásának.

A gyermekekkel való szeretetteljes foglalkozás, mint a babamasszázs olyan bensőséges légkört teremt a családban, amelyben családtagok a hétköznapi gondoktól feloldódva, a stressztől megszabadulva tapasztalhatják meg az együvé tartozás érzését, a kötődés elmélyülését. A babamasszázs támogatja mindkét szülő önértékelésének javulását is.

A szülő megtanulja megérteni gyermeke jelzéseit, képes lesz a baba igényeire megfelelően reagálni.

Mindkettőjük örömére önfeledt, boldog perceket tölthetnek együtt, és a szülő a masszírozással saját maga enyhítheti a kicsi hasfájását, fogzási fájdalmát, megnyugtat-hatja Őt. Láthatja babája elégedettségét, hallhatja boldog gőgicsélését.

Nagy segítséget jelenthet ez a fiatal vagy bizonytalan, esetleg szorongó szülőknek, magabiztosabbá téve őket szülői szerepükben.

Örökbefogadás esetén a masszázs segít, hogy a gyermek és örökbefogadó szülei érzelmileg egyre közelebb kerüljenek egymáshoz, hiszen a kötődés bármely életkorban kialakítható!

 

Koraszülött, esetleg sérült vagy fokozott igényű kisbaba esetén is segítséget nyújt abban, hogy hamarabb létrejöjjön az egyensúly a kisbabában és az elfogadás a szülő és babája között.

A csecsemőmasszázs gyakorlása során bensőséges és meghitt hangulatban tanuljuk meg a masszázsfogásokon túl egymás elfogadását, tiszteletét, az együttérzést, a bizalmat, és azokat az értékeket, melyet a gyermek későbbi, felnőtt életébe is magával visz.

Apuka! Ne várjon meghívóra! Ne várjon külön meghívóra, hogy részt vegyen a gyermekének gondozásban. Véget kell venni annak a tévhitnek, hogy csak az anyának, nagymamának, anyósnak kell a kezdetektől aktívan foglalkoznia a babával. Ne hagyja, hogy háttérbe szoruljon, hogy a jó szándék által vezérelt rokonok félretolják az útból! Kérdezzen! Kérdezze meg, hogyan kell hőmérőzni, fürdetni, pelenkázni, büfiztetni. Ha a munkájából adódóan hétköznap csak az esti dolgokban tud segíteni párjának, vállalja Ön a masszázst! Lépje át azt az akadályt, hogy ön nem tanult soha "anyai" viselkedést, viszont Ön is tudja, hogyan kell ringatni, táncolni vele, megetetni, megfürdetni és a szeretetteljes érintés, masszázs megtanulásával erősebbé, szorosabbá fűzheti a kötődés szálait gyermekével.

Meglepődve fogja tapasztalni, hogy Önben is beindulnak majd az "apasági hormonok" amint közel kerül babájához. Ez egy különleges lehetőség arra, hogy egyre jobban megismerje kisbabáját, kapcsolatba kerüljön mélyebb énjével, és az Ön legbenső tulajdonságával –gondoskodó énjével. Másrészről a masszázs nyújtotta élmények kapcsán önbizalma, szülői képességeibe vetett hite megerősödik.

Hagyja, hogy párja egyre jobban bevonhassa gyermekük nevelésébe! A babamasszázs

 

 

132-A TEJPORKÉSZITMÉNYEKRŐL VALÓ TUDNIVALÓK

 

DEFINICIÓ-TEHÁNTEJBŐL IPARILAG KÉSZITETT TÁPSZER A VIZ TELJES KIVONÁSÁVALELŐNYEI-

-minőségileg lényegesen jobb és megbihatóbb mint a tehéntej.

-a csecsemők szivesen fogasztják,optimálisan gyarapodnak sulyban a nagyobb fehérje tartalmuk miatt. -a csecsemő széklete normális 1-2 naponta ,kissé keményebb ,homogén,sárgás szinezetü,gazdag bélflórát tartalmaz.

-gyakorlatilag steril

-tisztán és könnyen kezelhető

HÁTRÁNYAI-

-időnként nehezebb pontosan adagolni,és ezért olykor tuladagolásra hajlamosit.

-vitamin tartalma csökkent.

-egyes mellékhatások vagy hibák.

-a tejpor okozott láz-rendkivül ritka.

-székrekedés-amit hibásan értékelünk –mert ez következménye a teljes emésztésnek.constipaţia-

-fehéres –szürkés székletek-keménynyek" mindzek a az adagolás következmányei tudhatók be.

A TEJPOR HASZNÁLATÁNAK JAVALLATAI-

1-a jól fejlett csecsemő vegyes vagy mesterséges táplálására.

2-tehéntej allergia eseténintoleranţă pentru lapte de vacă

3-az anyatejjel táplált csecsemő egyes hasmenés formáinál/postprandiális/ 5-1º gramos kiegészitésre.

4-hozzátáplálás az anyatejhez a nem kellőképpen fejlődő koraszülötteknek.

5- a csecsemő megszokot hányásainál.

6-a csecsemők enyhébb lefolyásu dispspepsziáinál-újratáplálásra.

7-a csecsemők és kisdedek diétájánál/exudativ diathésis-allergiás alkat-eczema-strohulus/

-ELLENJAVALLATOK-CONTRAINDICAŢIILE

1-sorvadt csecsemőknél.

2-a toxikózis heveny formáinál.

3-az –atrepsziás-csecsemőknél-akiknél a fehérjebevitel sulysbbitja a helyzetet.

A TEJHIGITÁSOK AMIKET EL AKARUNK ÉRNI.:

-HIGITÁSI MEGFELELŐK-GRAMOKBAN KIFEJEZVE-

-L.V 1/2 tejpor 6 %

-L.V.2/3 tejpor 8 %

-L.V higitatalan tejpor 12,5 %

-Higitó oldatok vagy anyagok- :

-a mindennapi gyakorlatban a rizynyákot használjuk 3 % főzetben mint a második szénhidrátot.

-a vizzel való higitást az első két hétben használhatjuk.

-A mennyiség- 15º-2oo ml/kg/zi vagy 1/1º a sulyból tejpor-1/1oo cukor.

ELKÉSZITÉSI MÓD-

1-A tejpor betesszük egy edénybe és folyamatosan hozzáadjuk a higitó folyadékot amelynak a hőmérséklete 6o-7º fok kell legyen.Ilymódon egy pasztaszerü anygot kapunk amit tovább kell higitani.Mikor megkaptuk az oldatot hozzáadjuk a megfelelő mennyiségü cukrot.Az igy nyert tejet nem főzzük fel.

2-Egy másik készitési mód-Metoda ploii

-az edény ami tartalmazza a 6o-7o fokos oldóanyagot és amiben fel van oldva a szükséges cukor egyszerüen bele szórjuk a megfelelő tejport..

-se aruncă în "ploaie" pulberea

HIGITÁSOK

-6-8 % első hónap

-8-10 % második hónap

-12,5 % harmadik hónap

 

133-NYÁRI BŐRBAJOK A CSECSEMŐNÉL

 

 

A nyári meleg hónapokban gyakran előfordul, hogy a baba bőre begyullad, ha szúnyog csípi, még ótvar is keletkezhet rajta.

A pelenka-dermatitisz még ma is létező csecsemőkori probléma, noha az egyszer használatos pelenkák elterjedése gyakoriságát jelentősen csökkentette. Kialakulásában szerepet játszik a meleg, a nedvesség, a dörzsölés, a székletben lévő baktériumok, melyek a széklet és a vizelet keverésekor fejtik ki káros hatásukat. A bőrgyulladás kialakulásához szükséges bizonyos egyéni hajlamosság, pl. száraz, érzékeny bőr, ekcéma, serborrhoea. A leghétköznapibb és talán leggyakoribb ok nem a megfelelő pelenka használata, illetve a pelenkaváltás nem kellő gyakorisága.

Hirdetés

A korszerű pelenka jól védi a bőrt, de önmagában nem minden esetben küszöböli ki a pelenka-dermatitiszt. Gyakran ma is szükséges fartáji védőkrém használata. A védő, nyugtató kenőcs enyhe gyulladás, irritatív pelenka-dermatitisz gyógyítására, illetve a fent felsorolt tényezőkkel (meleg, dörzsölődés, nedvesség) szembeni védelem révén a bőrgyulladás megelőzésére szolgál. A pelenka-dermatitisz sokféle formában jelentkezhet. A leggyakoribb az irritatív forma: a vizelet és a széklet feláztatja a bőrt, és ezt a fellazult területet dörzsöli a pelenka. A gyulladás a domború felületeken kifejezettebb, a hajlatokban kezdetben megkíméltek, később azonban ott is mutatkozik a gyulladás, de mindig ott a legsúlyosabb, ahol a bőr a pelenkával érintkezik.

Az impetigo, pyoderma kialakulásáért az esetek 70%-ban Staphylococcus, 30%-ban a Streptococcus nevű baktérium felelős. Leggyakrabban tavasszal és ősszel fordul elő, de egész évben találkozhatunk ezzel a betegséggel. Ahhoz, hogy a betegség létrejöjjön, feltétlenül szükség van valamilyen hámsérülésre, amikor is a bőr folytonossága megszakad és ezáltal a kórokozók meg tudnak telepedni. Továbbterjedésében döntő szerepe van a higiénés szabályok be nem tartásának, továbbá a vakarózásnak, mellyel nagyon könnyen más testfelületre át lehet vinni a fertőzést.

A betegség 1-2 mm-es vörös folttal kezdődik, majd ebből kis hólyagcsa, később vörös udvarú hólyag alakul ki. Ez megnyílik és nedvezni kezd és ebből a váladékból alakul ki a betegségre oly jellemző mézsárga pörk. A váladékból leoltást kell végezni és meghatározzuk a kórokozót, valamint annak rezisztenciáját, érzékenységét.

Kis felületen lévő impetigó esetében elégséges a külső kezelés. Először a pörköket kell eltávolítani hexachlorophenes vagy kamillás borogatással. Ezután a művelet után - ha jól végeztük - mindig hámfosztott terület marad vissza, emiatt fontos a fertőtlenítő ecsetelő használata.
Az ecsetelő száradása után, ami kb. 1-2 perc, fertőtlenítőt tartalmazó krémmel pl. Chlorhexidinnel vékonyan bekenjük a sebfelületet. A krémet naponta többször vigyük fel a beteg felületre vékonyan. Ha a krémet nagyon vastagon alkalmazzuk, akkor a bőr természetes légzését akadályozzuk. A sebkezelés befejeztével a sebek vékony kötözésével megakadályozzuk a fertőzés továbbterjedését.

Ezeknél a betegeknél fontos a higienia pontos betartása, hexachlorophenes fürdetés, körmök rövidre vágása, valamint a környezetben lévő tárgyak fertőtlenítése. Szakszerű kezelés esetén pár nap alatt gyógyuló betegségről van szó. Közösségbe csak teljes gyógyulás után vihető a gyermek.
Enyhébb esetekben otthoni ápolásra is lehetőség van, de súlyosabb formában feltétlenül orvoshoz kell fordulni, mint pl. a pyoderma esetén, amikor nem elégséges a helyi kezelés, hanem e mellett belsőleg antibiotikum adására is sor kerülhet. Az antibiotikum adása mellett, fontos a viszketés csillapítása megfelelő gyógyszerekkel. Az ápolási feladatok mellett nagyon lényeges a szülők felvilágosítása, a kezelések megtanítása, valamint a higiénés szabályok ismertetése.

 

 

 

134-MIT KELL TUDNI A HÁNYÁSRÓL?

 

hányás, gyermekkor, csecsemőkor, tünet, általános állapot, újszülött, anyagcsere-betegség

Hányás jön létre, amikor a rekeszizom heves, hirtelen lesüllyedése, és a hasizmok összehúzódása a gyomortartalmat a nyelőcsőbe visszajuttatja. Az agyban van egy központ, amelynek izgatása hányáshoz vezet. Valójában a szervezet bármely részének betegségei okozhatnak hányást.

A csecsemő- és gyermekkori hányásról

A hányás olyan tünet, amit mindig komolyan kell venni. A hányás súlyosságának megítélésében szerepe van annak, hogy a hányás egyszer jelentkezik-e vagy többször, milyen gyorsan egymás után, melyik napszakban, etetés előtt vagy után, milyen a hányás jellege, előzi-e meg hányinger, milyen a hányadék, véres-e, zöld színű-e, nyákos-e. Talán a legfontosabb szempont, hogy társul-e egyéb tünetekkel vagy nem, milyen hatása van az általános állapotra, van-e hatása a fejlődésre. A hányás előfordulása a különböző életkorban más-más okokból fordulhat elő.

Újszülött korban előforduló hányások

Nyomban a születés után gyakran hánynak az újszülöttek, ha sok magzatvizet nyeltek. Méhen belül bekövetkezett betegségek, fejlődési rendellenességek is okozhatnak születés után jelentkező hányást. A szülés alatt bekövetkezett idegrendszeri sérülés is előidézhet hányást. A fejlődési rendellenességek közül leggyakrabban az emésztőrendszer elváltozásai, szűkületei okozhatnak hányást. Az élet első napjaiban a belekben megszorult magzatszurok is gyakran okoz tartós hányást. Az újszülött kori hányás első tünete lehet anyagcsere-betegség. Az újszülött kori fertőzések szinte elmaradhatatlan tünete a hányás.

Az újszülöttkori fertőzések szinte elmaradhatatlan tünete a hányás.

A csecsemők könnyen hánynak, minél fiatalabbak, annál inkább. Jelentéktelen okok is válthatnak ki hányást csecsemőkorban. A szopás és etetések körüli technikai hibák és sajátosságok okoznak a leggyakrabban hányást, illetve bukást csecsemőkorban. A bukás nem hányás, inkább a táplálék visszaköpése. Sokszor hányhat, illetve bukhat egy csecsemő, ha túl sokat evett, ha evés után sokat sír. Ezek a hányások alkalomszerűek, nem befolyásolják a csecsemőt a fejlődésben. Ezek mellett is jókedvű, jól hízik.

A csecsemőkori betegségek sorozata hányással járhat. Jó általános állapotú, más tüneteket nem produkáló csecsemőnél előfordulhat hányás túletetés, rendszertelen táplálás, táplálékundor, erős sírás, öklendezés, akár toroknézés, illetve szájon át való gyógyszeradás miatt. Egyéb tünetekkel, illetve az általános állapot rosszabbodásával járva hányást okozhatnak fertőzések, azok közül is leggyakrabban bélhurutok, felső légúti hurutok, középfülgyulladások, húgyúti fertőzések.

Hányással járnak mérgezések, koponyasérülések, agyrázkódás, gyomorrontás, bélelzáródás, sérvkizáródás, allergiás folyamat, például tehéntej-érzékenység. Krónikus hányással járnak krónikus fertőzések. Krónikus hányással jár csecsemőkorban a gyomorszájszűkület, ilyenkor a jó étvány és a megfelelő etetés mellett sem hízik a csecsemő. Krónikus hányást észlelünk anyagcsere-betegségeknél is, sokszor első jele, tünete lehet az agynyomás-fokozódásnak is.

Hányás a gyermekkorban

A gyermekkorban is sokféle kórkép, illetve betegség kezdődhet hányással. A táplálással kapcsolatos hányások és bukások, amik a csecsemőkorban jellemzőek, gyermekkorban ritkán fordulnak elő. De ugyanúgy hányással járnak fertőzések, akut hasi történések, például vakbélgyulladás. Hányást okoznak mérgezések, koponyasérülések, agyrázkódás. Gyermekkorban pszichés okok, a lelki egyensúly felborulásai is gyakran járnak hányással, amik a csecsemőkorban nemigen fordulnak elő.

Mit kell tenni, ha hány egy csecsemő vagy egy gyermek?

Ha nem társul a hányáshoz más tünet, a csecsemő vagy a gyermek jó állapotú, akkor nyugodtan lehet várni orvosi vizsgálat nélkül. Mindenesetre ne erőltessük, hogy egyen vagy igyon. Ne ugráljon, ne nyomogassuk a hasát, hogy: fáj-e? Ha a hányáshoz nem társul hasmenés, hideg, édes itallal kínáljuk kanalanként, nem egyszerre sokat. Ha a hányás ismétlődik, rossz általános állapottal jár, ha más tünetek is csatlakoznak, mindenképpen orvosi vizsgálatra van szükség. Csecsemők és kisgyermekek gyakori hányása hamar vezethet anyagcsere-felboruláshoz, kiszáradáshoz, ezért az ilyen esetekben ügyeleti időben is szükséges, hogy orvosi vizsgálat történjen.

 

135-CSECSEMŐKORI TOXICOSIS

 

 

A csecsemokori toxicosis a csecsemo heveny, életveszélyes állapota. Lényege keringési shock. A leggyakoribb példa: a csecsemokori bélhurut. A hányás és hasmenés miatt a csecsemo sok vizet és sót veszít. Szervezete minden áron a keringés fenntartására törekszik, ezért elobb a sejtek közti térbol vizet von a keringésbe (ezért csökken a bor rugalmassága exsiccosisban). További folyadékveszteség a vér besurusödéséhez és a vérmennyiség csökkenéséhez vezet.

Tünetek:

1. Eszméletzavar az agy csökkent oxigénellátása és a mérgezo anyagcseretermékek károsító hatása miatt. A csecsemo kezdetben bágyadt, majd környezetére alig figyel, szemével távolba mered.

2. Az exsiccosis tünetei a só- és vízveszteség miatt: a turgor csökkent, a szemek aláárkoltak, a nyelv száraz, a kutacs süppedt.

3. Láz a fertozés és a vér besurusödése miatt.

4. A keringési zavar tünetei. A bor sápadt, huvös, a végtagok és az ajkak környéke cyanotikus. A pulzus szapora, könnyen elnyomható.

5. Vizeletelválasztás. A keringési elégtelenség és az exsiccosis miatt csökken vagy teljesen megszunik.

6. A légzés szapora, "magas típusú", uzött vad légzésére emlékezteto, a szervezet így kísérli meg a szénsav fokozott leadásával a vér vegyhatásának savi irányú eltolódását helyrebillenteni.

7. A has, ha az exsiccosis dominál: süppedt, máskor ellenkezoleg, puffadt lehet; a máj megnagyobbodik.

Gyógyitás:

1. Só- és folyadékpótlás.

2. Az acidosis leküzdésére: a savakat közömbösíto nátriumbikarbonátot adunk intravénásan. Az acidosis fokát vérgázanalízissel (Astrup-készülék) pontosan meg lehet állapítani.

3. A szív munkáját strophanthinnal támogatjuk.

4. A beteg lázát csillapítjuk.

5. Ha eclampsia van, csillapítjuk.

6. Haladéktalanul megkezdjük az alapbetegség kezelését.

7. Táplálásra csak akkor kerül sor, ha a csecsemo eszmélete visszatér, hányása megszunt. Eloször 2 óránként 10 x 10 g noi tejjel kezdjük a táplálást. Ezt a mennyiséget naponta, adagonként 10 grammal emeljük, késobb az adag emelésével az etetések számát fokozatosan ritkítjuk.

Légzését, pulzusát óránként számoljuk, testhomérsékletét ugyancsak óránként mérjük. Figyeljük a csecsemo színét; széklet-, vizeletürítését, hányását regisztráljuk

 

 

136-Járványos gyermekbénulás

 

 

Rövid leírás

(másnéven: gyermekparalízis, poliomyelitis anterior acuta, Heine-Medin-kór)

A poliomyelitis-szindróma jellegzetes, vírusok által okozott tünetegyüttes, amelynek lényege, hogy a gerincvelőben elhelyezkedő mozgató idegsejtek elpusztulnak. Korábban a poliovírus okozta gyermekbénulás (Heine-Medin-kór) járványos formában fordult elő, a járványos betegségek egyik legrettegettebb képviselője volt. A kötelező védőoltások bevezetése következtében Európában napjainkban ez a fertőzés már nem fordul elő. Egyéb vírusok okozta hasonló betegség megjelenése szórványos.

Előfordulás

Tárgyi ábrázolások egyértelműen bizonyítják, hogy a járványos gyermekbénulás már az ókorban, több ezer évvel ezelőtt szedte áldozatait, s a későbbiekben sem kímélte az emberiséget, végigkísérte történelmünket. A XIX. században egyre gyakrabban fordult elő, és a XX. század első felében jelentős járványokat okozott, a bénulásokkal járó esetek mérhetetlen emberi szenvedést okozva maradandó károsodással "gyógyultak". A betegség legsúlyosabb formája légzészavarban, légzésbénulásban nyilvánult meg, az ilyen betegek között észlelt halálozás csak a modern gépi lélegeztetés bevezetése után csökkent.

Magyarországon az első jelentős gyermekbénulás-járvány 1931-ben fordult elő, de a járványügyi helyzet igazán súlyossá az 1950-es évek közepétől vált. 1954-ben, 1957-ben és 1959-ben egyaránt súlyos járványok alakultak ki. Ebben az időszakban a gyermekeikért aggódó szülők nyaranta félelemben éltek, látván barátaik, ismerőseik vagy akár idegenek gyermekeinek megbetegedését, mely rokkantsággal vagy halállal végződhetett.

A hatékony védőoltás bevezetésével és a fegyelmezetten végrehajtott oltási programokkal a járványokat sikerült megfékezni, s az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azt a célt tűzte ki, hogy Földünkről teljesen eltűnjön ez a betegség. Ha ez sikerülne, akkor a poliomyelitis lenne a második betegség, amelytől jól szervezett kampány eredményeként sikerülne az emberiséget végleg megszabadítani (a WHO 1980-ban nyilvánította a Földet feketehimlő-mentesnek). Igen fontos lépés ebben a küzdelemben az a tény, hogy a WHO regionális bizottsága 2002. június 21-én hivatalosan elismerte az európai régió polio-mentességét.

A járványos gyermekbénulás

kórokozója a poliovírus 1-es, 2-es és 3-as típusai.

A fertőzés forrása a tünetmentes vírusürítő, valamint a beteg ember. Főként a széklet útján (ún. enterális úton), kisebb mértékben cseppfertőzéssel terjed, közvetlen érintkezéssel, fertőzött élelmiszerek, tárgyak és szennyvíz közvetítésével.

A lappangási idő igen széles skálán változik: 3-35 nap, általában 7-14 nap.

A beteg addig fertőzőképes, amíg a kórokozó a széklettel és a torokváladékkal ürül. A vírus a torokváladékkal a fertőzést követő 3. naptól kb. a 10. napig, a széklettel a 3. naptól kb. 4 héten át ürül.

Tünetek, kórlefolyás

A poliovírus-fertőzések túlnyomó többségükben tünetmentesek maradnak. A megbetegedéssel járó fertőzések igen nagy része egészen enyhe, ún. abortív formában zajlik le 1-3 nap alatt, enyhe bél- vagy légúti huruttal, fejfájással. Amennyiben a bevezető szakasz után a klinikai tünetek nem szűnnek meg, 2-3 napos láztalan intervallum után kifejlődik a bénulást megelőző (preparalitikus) szak az agyhártya érintettségét mutató tünetekkel (láz, fejfájás, hányás, gerincfájdalmak, aluszékonyság vagy nyugtalanság). Ha a betegség továbbfejlődik, megjelennek a bénulások (paralitikus szakasz). Rendszerint erős izzadás, izomgyengeség és izomfájdalmak vezetik a bénulásos szakot, de előfordulhat, hogy a rövid bevezető szakasz után hirtelen kifejlődő bénulás az első észlelt tünete a betegségnek. A bénulás petyhüdt típusú, rendszerint aszimmetrikus. A bénulások leggyakrabban az alsó végtagok törzshöz közelebbi izmait érintik, de egyetlen izomcsoportra is lokalizálódhatnak. Néhány napig előrehaladhat a folyamat, ennek során a légzőizmok is érintettek lehetnek. A vírus által megtámadott idegsejtek által beidegzett izomrostok bénulása ugyan maradandó, a betegség lezajlása után a bénulások sokszor mégis javulhatnak; ennek magyarázata az, hogy a gyulladás idején nyomás alá került, ám élő idegsejtek a gyulladás elmúltával visszanyerik működésüket. Amennyiben egy izomcsoportot ellátó valamennyi idegsejt elpusztult, a bénulás maradandó. Az érintett izomcsoport fokozatosan sorvad, évek alatt súlyos torzulások alakulhatnak ki.

Kezelés

A vírus ellen nem rendelkezünk hatékony kezeléssel, ezért is van döntő jelentősége a megelőzésnek, vagyis a védőoltásnak.

Korábban, a súlyos betegségek előfordulása idején kulcsfontosságú kérdés volt a gépi lélegeztetés biztosítása - ezen múlhatott a beteg életben maradása a légzőizmok érintettsége esetén.

Ma is élnek közöttünk olyan maradandó bénulással élő betegek, akik vagy járványban betegedtek meg, vagy az oltáshoz kapcsolhatóan fertőződtek a poliomyelitis vírusával. Életükben fontos szerepe van a mozgásszervi rehabilitáció minden részterületének.

Amennyiben petyhüdt bénulás fordul elő egy betegnél ma Magyarországon, olyan központban vizsgálják ki és kezelik, ahol biztonsággal kizárható a járványos gyermekbénulás kórokozója.

Megelőzés

A gyermekbénulás elleni immunizálást 3 hónapos korban inaktivált poliovírus-vakcinával, majd 4, 5, 15 hónapos, valamint 3 és 6 éves korban élő poliovírus-vakcinával kell végezni.

Magyarországon 1957 júliusában, a hazai legnagyobb járvány kellős közepén vezették be a gyermekbénulás elleni védőoltásokat az injekcióban beadható, mindhárom vírustípust inaktivált formában tartalmazó ún. Salk-vakcinával. Ezek a védőoltások 1958-ban és 1959-ben folytatódtak, ennek ellenére 1959-ben egy újabb járvány alakult ki. Ez egyértelművé tette, hogy ezek az inaktivált vakcinák nem keltettek olyan fokú immunitást, mely a járvány megelőzéséhez elegendő lett volna.

Azon tapasztalatok alapján, melyeket a Sabin-féle élő vakcina tömegméretű használatával szereztek a Szovjetunió egyes tagállamaiban, a magyar szakemberek ezen oltóanyag használata mellett döntöttek. Az első Sabin-vakcinával végzett országos oltásokra 1959-ben került sor, melyet követően 1991-ig minden évben az év meghatározott hónapjaiban a 2-38 hónapos korú gyermekeket ezzel az oltóanyaggal oltották. 1992-től változott az oltási rend: a korábban kampányoltások keretében végzett oltásokat folyamatos oltás keretében olyan oltóanyaggal végzett oltások váltották fel, melyek mindhárom vírust élő formában tartalmazzák. Az oltással összefüggő poliomyelitis elkerülése céljából egy emelt hatékonyságú Salk-vakcina (3 hónapos korban) majd az élővírus-tartalmú vakcina kombinált használatára tértek át (4, 5, 15 hónapos, 3 és 6 éves korban). Amióta ez az oltási rend működik, az oltással összefüggésbe hozható megbetegedés sem fordult elő. Elmondható tehát, hogy igen nagy biztonsággal, hatékonyan oltunk egy nagyon súlyos betegség ellen

 

 

 

. 137-MIKOR KEZDHETJÜK A BILIRE SZOKTATÁST

 

 

 

Ha már egyre több határozott jel utal arra, hogy a kicsi kész a szobatisztaság kialakítására, mivel gyakran ő maga jelzi, hogy a pelenkája tele lett, és szeretné, ha tisztába tennék, akkor joggal érezhetjük, hogy közeleg a bili ideje... A nyár minderre számos alkalmat nyújt.

Ha a szülő bátorítja gyermekét az effajta jeladásra, a kicsi még könnyebben elfogadja, hogy mostantól bilibe, vécébe is próbálkozhat. A bilit az első időszakban játékosan, csak mint egy új berendezési tárgyat mutassuk be a csöppség számára. Mondjuk el, mire szolgál, de ne erőltessük, hogy ráüljön, pláne ne arra, hogy azonnal ebbe produkáljon. Ha viszont önmaga próbálja ki, és nemsokára sikerül is a székletet ide üríteni: nagyon dicsérjük meg. Arra azonban ügyeljünk, hogy a bilit csak akkor öntsük ki, ha a kicsi nem figyel oda.

Családja – no és persze csemetéje – válogatja, hogy inkább a kisedény vagy a gyermekülőkés vécé használatát szokja meg a kisgyermek. Ha a vécé kerül sorra, akkor biztonságosabb, ha a csöppség lábai alátámasztására egy kis lépcsőt vagy sámlit készítünk, mert így önállóan is elvégezheti dolgát. A második év második felében kezdett szobatisztaságra szoktatás a tapasztalatok szerint sokkal simábban megy, jóval stabilabb, valamint megbízhatóbb a tekintetben, hogy majd a későbbiekben is problémamentesen alakuljon a széklet-, illetve vizeletürítéssel kapcsolatos magatartás. Mindehhez alapvetően szükséges, hogy a szülők bízzanak a gyermekeik saját jelzéseiben, és azon természetes vágyukban, mely őket a szobatisztaság elérésére sarkallja; és ne zavarják meg türelmetlenségükkel ezt a minden gyermeknél egyéni érési folyamatot.

A második év második felére a gyerek biztonsággal jár, mérséklődik kissé az e feletti "örömmámor"; kezd megszokottá válni a számára, hogy az izgalmas külvilágot immár kedve szerint becserkészheti. Nagyobb tehát az esély rá, hogy képes kis ideig nyugodtan ülni, ami a bilire vagy vécére való szoktatáshoz nagyon jól jön. Sok mindent megért már abból, amit beszélnek hozzá, ő maga is egyre pontosabban, valamint felismerhetőbben jelzi kívánságait; így jobban elmagyarázható neki a bili, a vécé használata. Először hagyjuk ismerkedni az új tárgyakkal, kezdetben annyi időt töltsön ezeken, amennyit szeretne. A szoktatásnál abban az időszakban ajánljuk fel a bili, a vécé kipróbálását, mikor általában a "nagydolgát" szokta végezni. A sikert mindig meg kell dicsérni, ha pedig még nem ér el "eredményt": nem szabad szigorúnak lenni, s még kevésbé bármiképpen sürgetni vagy éppen büntetni.
A bili ürítését, a WC öblítését ne a gyermek előtt végezze a szülő, mivel ez aggodalommal töltheti el a kicsit. Nagyon vigyázni kell annál a gyermeknél, aki hajlamos kemény székletet üríteni. Könnyen berepesztheti a végbél finom nyálkahártyáját, így nagyon fájdalmas lehet a kisgyermek számára. Ha ez összekapcsolódik a szobatisztaság tanítási szakaszával, hamarosan "közelharccá" válhat a bilire, illetve WC-re ültetés kísérlete. Ilyenkor a legjobb a gyermekorvossal, védőnővel tanácskozni: milyen étrendi változtatásokkal, több folyadék bevitelével, étrend-kiegészítőkkel (tejcukor, rostok, a bélrendszer "jó baktériumai")
lehet biztosítani a normális állagú székletet. Igencsak lényeges, hogy segítünk a bajon, és megnyugtassuk a gyermeket, hogy nem vár rá fájdalom vagy kellemetlen érzés, ha vécéznie kell.
A húgyhólyag akaratlagos működtetése valamivel később érik meg, mint a székletürítés tudatos volta; és sokkal inkább a gyermek adott belső fejlettségétől függ, mint az edzés vagy a szoktatás-nevelés külső körülményeitől. Sokszor a nappal már szobatiszta gyerekkel éjszaka történhet a kisebb "baleset". Az álom alatt ugyanis sokkal jobban ellazul a húgyhólyag izomzata, így több vizelet befogadására is képes; s időnként már akkor is száraz maradhat a kicsi pelenkája, amikor még messze van attól, hogy ő maga szabályozza az ürítést. A szülők a szakaszosan előforduló éjszakai bepisiléseket "visszaeséseknek" vélik, esetleg számon is kérik a gyermektől, pedig ő még nem érte el azt a szintet, hogy akaratlagosan szabályozza a vizeletelbocsátás folyamatát.

A félős, szorongó, rosszalvó kisgyermek nehezebben válik szobatisztává; és az egyéb testi vagy lelki problémák, illetve a zaklatott környezet is magyarázhat késői szobatisztaságot. Főleg kisfiúknál viszonylag gyakran előfordul, hogy 4-5 éves korig, vagy még későbbi életkorra sem válik százszázalékossá az éjszakai szárazság. Van, akinél kezdettől nem sikerül ez, van, akinél átmeneti visszaesések tapasztalhatók. Az "ágybavizelés" tünetcsoport egész a középiskolás évekig kitolódhat (bár az évek múlásával egyre több gyermek válik normálisan ürítővé). Ahol effajta elakadások adódnak, mindenképpen orvosi tanácsot kell kérni, mert a gond hátterében többfajta ok is meghúzódhat.

 

 

 

138-A LÁBGOMBÁRÓL-

 

 

 

Mindenkit biztatunk: bár a visszafertőződés elkerülése végett nagy körültekintésre van szükség, a lábgomba bőrgyógyász szakember segítségével teljesen kiirtható.

Sajnos a lábgombásodás népbetegségnek számít, ezért se szeri, se száma azoknak a módszereknek, amelyekkel az emberek házilag próbálkoznak. Igaz ugyan, hogy a gombák makacs jószágok, és kiirtásukhoz nem kis türelem meg kitartás szükségeltetik, de sikertelenségünknek nem csak "ők" az okai. Az is lehet, hogy nem a megfelelő gyógymódot választottuk. A HáziPatika.com kérdéseire válaszolva Dr. Vass Ilona bőrgyógyász hasznos információkkal szolgál mindazoknak, akik attól tartanak, hogy gombásodik a lábuk, vagy meg szeretnének szabadulni gombás fertőzésüktől. A recept nélkül, drogériákban, cipőboltokban kapható lábápoló szerek és kozmetikumok azonban elsősorban megelőzésre, ill. igen enyhe tünetek kezelésére alkalmasak, komolyabb tünetek esetén gyógyulást nem várhatunk tőlük.

Hirdetés

Kiket fenyeget a lábgomba?

A bőrtípustól nem függ, hogy ki hajlamos a lábgombásodásra, az immunrendszertől és a szervezet általános egészségi állapotától azonban igen. Így például a gyenge immunrendszer, az immunszupresszáló kezelések, az AIDS hajlamosíthatnak, ahogy köztudott az is, hogy a cukorbetegek is könnyebben fertőződnek, ill. nehezebben szabadulnak meg lábgombájuktól. Az izzadós lábúaknál könnyebben telepszenek meg betolakodók. Leginkább azoknak kell számolniuk a fertőződés veszélyével, akik gyakran fordulnak meg fürdőhelyeken, strandon, szaunákban, nyilvános helyeken lévő zuhanyzókban. Ritkábban mások által használt cipőn és papucson keresztül is terjedhet a gomba. Ezért nem biztos, hogy annyira jó az a hazai viszonyok között egyre terjedő, eredetileg a lakótelepi padlószőnyeges lakásokból elindult szokás, amikor a vendégnek illik levennie a cipőjét, és cserébe a háziak udvariasan vendégpapucsot kínálnak föl neki. Az utóbbi időben megfigyelhettük, hogy kisgyermekek lába a lakótelepi padlószőnyegtől is fertőződhet.

A fertőzés kórokozói, tünetei

Az először a talpon vagy a lábujjak közötti területen megjelenő gombásodásért három gombaféle, a fonalas gombák (dermatophyton gombák)valamely penészgomba vagy a sarjadzó gomba (pl. candida) okolható. A gombák a nedves, meleg, sötét környezetet kedvelik, így érthető, hogy szívesen telepednek meg a cipőbe bújtatott, esetleg izzadó lábon. A tüneteket tekintve elég hasonló jelei vannak mindhárom gomba jelenlétének. Bőrpír, jellemző viszketés, hólyagocskák jelennek meg a bőrön. A széli részeken terjed a gombásodás, a fertőzött terület közepén némi javulás is észlelhető az idő előrehaladtával. Sokszor a lábujjak között "kipállás" figyelmeztet a gombák jelenlétére. Előfordulhat, hogy a talp bőrén és a talpszéleken száraz, kissé pikkelyesen hámlóbőr látható, amely alatt a bőr kissé vöröses. Ezt a jelenséget hívják a bőrgyógyászok "mokaszinlábnak". Akik tehát ilyen tüneteket észlelnek, forduljanak bőrgyógyászhoz, aki az okokat a célzott kezelés érdekében tisztázhatja. Fény derülhet a tüneteket okozó allergiákra, vagy esetleges súlyosbító tényezőkre, mint pl. vérellátási zavarokra, ill. egyéb okokra is.

Kezelés

A lábgomba minden esetben kitartó kezelést igényel. Normál esetben két héten át, napi kétszeri kezelés eredményre vezethet, de ha az említett immunrendszeri gyengeség vagy cukorbetegség áll fönn, akkor több időre van szükség. Természetesen a visszafertőződést minden lehetséges módszerrel meg kell akadályozni. Valamennyi hordott cipőt az orvos által előírt kezelés megkezdésével egy időben fertőtleníteni kell. A sportcipőket fertőtlenítő mosószerrel kell kimosni, a bőrcipőket pedig 10%-os formalinoldattal kell kezelni. A formalin használata után a cipőket alaposan ki kell szellőztetni, nehogy ezt követően a gomba helyett vagy mellett a formalinérzékenység miatt kialakult tünetek okozzanak további panaszokat. A cipők fertőtlenítését két héttel később, illetve a gomba elleni kezelés végén meg kell ismételni.

Ha már a köröm is gombásodik...

Általában az amúgy meglévő, kezeletlen lábgomba terjed rá a körömre. Természetesen ilyenkor már sokkal makacsabb, és nehezebb tőle megszabadulni, ugyanis a körömlemezből a gomba csak a lenövés ütemében távolítható el. A nagylábujj nő a leglassabban: napi 0,05 mm-es napi teljesítménnyel bizony 7-8 hónapig is eltart, mire a fertőzött körömlemez utolsó darabkájától is megszabadulhat az ember. Az idősebbeknél a köröm még ennél is lassabban nő.

Tünetek: A körömlemez megvastagodik és elszíneződik. Ha a fertőzést sarjadzó gombák okozzák, akkor a gombás fertőzés a körömágy felől indul. Erre a típusra az AIDS-es betegek hajlamosak(bal oldali kép).A fonalas gombák a köröm szabad széle felől indítják támadásukat, a megvastagodott körömlemez sárgásan színeződik el.
A penészgombák sötétzöldes, feketés elszíneződést okoznak, a körömlemez alatt pedig törmelék képződik (jobb oldali kép). Az ebből vett kaparékból lehet kitenyészteni a gombát, ami a célzott kezeléshez elengedhetetlen.

Kezelés: A külső kezelés is olyan hosszú ideig tart, amilyen hosszú idő a köröm lenövéséhez szükséges, de hozzá kell tennünk, hogy a külsőleg alkalmazandó szerek használata a köröm gombás fertőzésének csak kezdeti stádiumában elegendő. Rendszerint a szisztémás, gyógyszeres kezelés nem spórolható meg. A korábbi gyógyszerekhez képest, amelyek a májra és a vérképző-szervekre gyakorolt hatásuk miatt havonta elvégzendő májfunkció és vérképlelet mellett voltak csak alkalmazhatók, a ma forgalomban lévő, szájon át vehető gyógyszereknek sokkal kevesebb a mellékhatása. Bár különösen a májbetegeknél a körültekintés indokolt, nem szükséges havi rendszerességgel elvégeztetni a korábban szokásos laborvizsgálatokat, tehát a kezelés jelentősen leegyszerűsödött. A megfelelő gyógyszer kiválasztásához viszont mindenképpen ki kell tenyészteni a kórokozót.

Megelőzés

A legtöbben bizonyára tudják, talán mégsem haszontalan ismételten hangsúlyozni a megelőzés fontosságát és módszereit, amelyeket az egy fertőzésen már túlesetteknek, illetve valamely hajlamosító tényező miatt veszélyeztetettebbeknek különösen érdemes megszívlelniük.

  • A törölközőket, fürdőszobaszőnyeget, harisnyákat és zoknikat lehetőség szerint fertőtlenítős mosószerrel, főzőprogrammal célszerű mosni.
  • Elsősorban a láb kedvéért, de a moshatóság miatt is érdemes a lábat nedvszívó pamut alapanyagú zokniba, harisnyába bújtatni.

A cipő megválasztásánál is lényeges, hogy ne legyen túl meleg, különösen nyáron lehetőleg jól szellőzzön. Hiába készül bőrből a cipő kül

 

139-A FERTŐZŐ BETEGSÉGEK BŐRJELENSÉGEI


 
 
Bőrtünetekkel elsősorban a gyermekkori fertőző megbetegedések járnak, kiütések formájában jelennek meg:
-     Vörheny (scarlatina): pontozott pír
-     Rózsahimlő (rubeola): diszkrét rózsaszínű, színes gombostű fejnyi.
-     Kanyaró (morbilli) borsónyi, lividvörös, összefolyó.
-     Vírusos kiütés (exanthema virosa): legtöbbször rubeolára emlékeztet.
-     Bárnyhimlő (varicella): foltos-göbcsés, hólyagos-pörkös stádiumok, gyorsan szaporodva, egymás mellett.
Egyéb fertőző megbetegedések:
Impetigo: A bőr staphylococcus vagy streptococcus, esetleg mindkettő baktérium által okozott fertőző megbetegedése.
-    apró hólyagos: gyerekeken fordul elő elsősorban ( köznyelv ótvarnak nevezi). 
- magas hólyagos: felnőtteken fordul elő.
Kis vörös folt – makula jelenik meg, majd víztiszta bennékű hólyag (vesicula) alakul ki melyet gyulladásos gyűrű övez. Ha ezek megpattannak sárga színű váladék ürül.  Folyamat gyorsan terjed, összefüggő felületet alakít ki.
Hygieniai hiányosságok miatt alakul ki főleg csöveseken, leromlott egészségi állapot miatt.
Herpes simplex: gyermekkori vírusfertőzés következménye, amely időszakosan fellángol. A bőrön és a nyálkahártyákon, valamint a genitalis területeken alakul ki. 
1./ bőr és nyálkahártyákon (száj) nagyszámú aphta szerű elváltozás jelentkezik magas lázzal és lepedékkel.
2./ Genitáliákon égő érzés, fájdalmas vizelés, folyás észlelhető. Papulák és hólyagocskák jelenek meg. 
Spontán gyógyul kb. egy hét alatt.
Gombás fertőzések: a gombás fertőzéseket hagyományosan két csoportra oszthatjuk: felületes és mély fertőzésekre.
A gombáknak három típusa ismeretes: dermatophytonok, sarjadzó és penész.
A gombák a nedves, meleg helyeket szeretik, igen ellenállóak a kezelési formákkal szemben. Megjelenéskor többnyire felületes, finom hámreakciót ad, amely általában körkörös. Az aktív és már gyógyult részek váltakoznak, erősen viszketnek.
Szemölcsök: Kicsi, kemény kinövések a bőrön, amelyeket általában vírus okoz, ennek megfelelően enyhén fertőzőek.
Öt típusukat különböztetjük meg:
*   Közönséges szemölcs: kissé kiemelkedik a bőr felszínéből, színe megegyezik a bőr színével, vagy szaruszerű, durva felülete miatt barnás színű. Nagysága 3-25 mm lehet, időnként egymásba kapcsolódhatnak. Bármely életkorban jelentkezhetnek, de leggyakoribb gyermekkorban, főként a kezeken. Fájdalommentes elváltozások, kivéve, ha nyomásnak kitett felületen helyezkednek el.
*   Lapos szemölcsök: sima felületűek, színük megegyezik a bőr színével, esetleg világosbarnák, méretük nagyon kicsi. Általában csoportosan tűnnek fel, leggyakrabban a gyermekeket érinti, főként bőrsérülések vonala mellett.
*   Talp szemölcsei: Kemények, kör alakúak, alapjuk mélyen a talp vagy sarok szövetébe ágyazott. Gyakran fájdalmasak. Ha felületüket lekaparjuk sötét pontok válnak láthatóvá – ezek a szemölcsöket ellátó erek.
*   Fonálszerű szemölcsök: vékony, kocsányos képződmények, melyek kb. 3 mm hosszúak és kemény hegyük van. Rendszerint az arcon, nyakon, állon, szemhéjakon – egyenként vagy csoportosan nőnek.
*   Anogenitális szemölcsök: a papilloma vírus okozza. Többszörös, kis méretű karfiolszerű kinövések a külső nemi szerveken és a végbélnyílás környékén. Gyakran gyorsan nőnek és irritálják a beteget.
A legtöbb szemölcs maximum néhány hónap alatt spontán is eltűnik, de esztétikai okok valamint az esetleges fájdalom miatt kezelésre szorulnak: speciális ecsetelők, sebészeti eltávolítás, lézerkezelés.
 
A bőr parazitás megbetegedései:
1.   Scabies- rüh:
Leggyakoribb tünetei: az éjszakai viszketés, viszkető vesiculák, pustulák, esetleg járatok különösen az ujjak közeiben és a csuklótájon. Az atkák, peték, barna faeces pontok csak mikroszkópos vizsgálattal láthatók. Fertőzés útján terjed, általában testi kontaktus útján.
Kezelése: Novascabin illetve Jacutin oldat illetve krém használata az egész testfelületen két alkalommal közte szünetet tartva. A visszafertőzés elkerülése érdekében célszerű a családot vagy közösséget egy időben kezelni, valamint a ruházatot is fertőtleníteni – forró vizes mosás, vasalás esetleg megsemmisítés.
2.   Pediculosis – tetvesség: Az élősködőnek három faja ismert – a fejtetű, a lapostetű és a ruhatetű. A fejtetű a hajszálak között telepszik meg, itt rakja le serkéit erős viszketést okozva.
A lapostetű a durvább szőrzetben jelentkezik, szintén erős viszketést okoz, ugyanígy a ruhatetű is mely a test piheszőrzetén rakja le serkéit.
Kezelése: Nittifor vagy Pedex oldattal való kezelés, valamint a környezet fertőtlenítése a visszafertőződés elkerülése miatt.
3.   Egyéb ízeltlábúak okozta bőrbetegségek:
-     Poloska: ágy vagy bútorok hasadékaiban él, csípései vonalakban vagy csoportosan fordulnak elő. Feltehető, hogy szerepet játszik a hepatitis B átvitelében
-     Bolhák: A bolhák vérszívó paraziták, melyek az emberek, kutyák, macskák és egyéb fajok véréből táplálkoznak.
-     Kullancsok: általában alacsony növényzetben élnek, sokféle betegséget okozhatnak, ezért a bőrből való eltávolításuk igen lényeges. Lyme-kór, kullancs encephalitis.
Igen jelentős még a bőr színének megváltozása a hepatitisben, mely gyakran vírus eredetű megbetegedés. Az icterusos beteget a pontos diagnózis felállításáig minden esetben el kell különíteni.
 
Az ápolás, gondozás, rehabilitáció elvei:      
A bőrelváltozások egy része a egyes testrészek duzzadását, fekélyesedését, formátlanodását okozhatják. Ezeknek a tüneteknek főleg a látható, ruházattal nem takarható területen való megjelenése gyakorol hatást a környezetre – undort, vagy iszonyatot kelthet a betegtársakban, de a nővérben is. Igen fontos feladat, hogy ezt a beteg semmi esetre se vegye észre, a betegtársakat pedig előre fel kell készíteni, ha ilyen beteg érkezése várható. A sérült felületet lehetőleg kötéssel kell ellátni, ha a beteg kórtermen vagy osztályon kívülre megy.
A bőrgyógyászati megbetegedéseket elsősorban külsőleg kezeljük. Ilyen kezelési módok:
-     Hűtőborogatás: viszketést, gyulladást csillapít, fertőtlenít.
-     Párakötés: vérbőséget idézünk elő, vagy a már meglévő gyulladást fokozzuk.
-     Gyógyfürdő: csecsemő vagy felnőtt beteget bőrgennyedés esetén enyhe fertőtlenítő oldatban fürdetjük.
-     Kenőcsök: a kenőcsalapanyaghoz kevert gyógyszerek a bőrben helyi hatást fejtenek ki.
-     Rázókeverék: viszketés csillapítására alkalmazzuk.
A vizsgálatot és kezelést mindig jó megvilágításban, gumikesztyűben végezzük. A kezelés során alkalmazott ecsetelőket, kenőcsöket tamponnal visszük fel a bőrre, vigyázva arra, hogy a már használt tamponnal ne nyúljunk a kenőcsös tégelybe. A gyulladásos, hólyagos vagy pörkös, gennyes területeket mosdótálban az egész testet fürdőkádban fürdetjük – a kezelés befejezése után gondosan fertőtlenítünk. Fürdetés után először a környéki, ép felületeket töröljük meg, csak azután a beteg területet – óvatosan, dörzsölés nélkül, enyhe rányomással végezzük. A törlésre használt textilt szintén fertőtlenítjük. A ragtapaszokat mellőzzük. Igen fontos a betegek körömápolása: körmük legyen mindig tiszta és rövidre vágott – vakarózással ne tudja továbbvinni a fertőzést, illetve ne fertőzze felül a sérült bőrfelületet.

 

 

 

14o- NEHÉZSÉGEK A CSALÁDBAN-HIPERAKTIV GYERMEK

 

 

 

 

 

6) Nehézségek a családban

A figyelemzavar-hiperaktivitás jelenléte a családban nagy erőpróba lehet. Gyakran a gyermek sajátosságai más családtagokban is fellelhetők, valamelyik szülő, nagyszülő, vagy testvér hasonló temperamentumú lehet.

A hasonló nehézségeket korábban átélt szülő együtt érzőbb lehet gyermekével, mely gyakran a jogosan elvárható szabályok következetes betartatásában akadályozhatja őt. Máskor éppen saját gyermekkori élményeik arra késztetik őket, hogy vasfegyelemmel igyekezzenek elejét venni a későbbi gyötrelmeknek.

A családban a szülők nevelési attitüdje igen különböző lehet. A határaikat igen jól feltérképező gyerekek egészen különbözően viszonyulhatnak a család felnőtt tagjaihoz: ugyanaz a gyermek fantasztikusan együttműködő tud lenni az egyik, és szinte kezelhetetlenül öntörvényű a másik felnőtt jelenlétében. Rendkívül ügyesen találják meg a kibúvókat, és ennek érdekében találékonyan használják a felnőttek ügyetlenségeit.

Sajnos nem ritka, hogy a gyerekek nevelése körüli bonyodalmak előbb utóbb párkapcsolati konfliktusokat eredményeznek. Gyakran valamelyik szülő bűnbakká válik.

A mindennapos problémák tengerében a felnőttek gyakran eszköztelenné válnak, elvesznek a szinte folyamatos kritizálásban, korlátozásban, büntetésben.

A nehézségekkel küzdő kisgyermek pedig egyedül marad a problémáival, saját eszközeivel igyekszik kicsikarni a szülők kizárólagos figyelmét. Ha szabadulni próbál egy számára kényelmetlen helyzetből, feladatból, akkor helytelen viselkedéssel próbálja elterelni a figyelmet. Miközben megfedik, azért mert csúnyán beszél, vagy veszekedik, megfeledkeznek az el nem készített házi feladatról, az el nem pakolt játékokról.

Gyakori nehézség a testvérek közötti rivarizálás, feszült, konfliktusos kapcsolat. Ha mindegyik gyermek a fenti eltéréssel küzd, akkor egymás problémáit mintegy felerősítik. Akaratlanul zavarják egymást a játékban, bármely tevékenységben, állandóan versengésre késztetik egymást, nincs egy perc nyugtuk sem egymástól. Gyakoriak a konfliktusok, melyeket adott esetben nagy indulat, heves reakciók kísérnek.

Ha az egyik gyerek nyugodtabb vérmérsékletű, az sajnos nem feltétlenül jelenti azt, hogy egyszerűbb feladat hárul a szülőkre. A kiegyensúlyozottabb gyerek több pozitiv visszajelzést kap, melyet a hiperaktiv testvér kivételezésként értékelhet. A hiperaktív gyermek számára nélkülözhetetlen több figyelem, visszajelzés viszont a másik, nem hiperaktiv gyermek számára lehet bántó, melytől akár mellőzöttnek érezheti magát.

Gyakori nehézség a szülők számára, hogy a hiperaktív gyerek felügyelete próbára tevő feladat, jó fizikum, és türelem, néha kötélidegek szükségesek hozzá. Ezekkel a gyerekekkel mindig történik valami, könnyen kerülnek bajba, gyakran éri őket baleset. A szülők sok esetben folyamatosan szolgálatban vannak. Nem tudják a gyermek felügyeletét megoldani, nem tudnak időt szánni kapcsolatuk ápolására.

Sok esetben a hiperaktív gyermek szabályozatlan, kirívó viselkedése a közös családi programokat is élvezhetetlenné teszi. Gyakran nem szívesen fogadják őket vendégségben. Mind a gyerekek, mind a szülők elszigetelődhetnek, magukra maradhatnak.

7) Problémák az iskolában

Napjainkban a gyerekeket körülvevő oktatási rendszer nem tudja megoldani a gyerekek egyéni szükségleteinek a kielégítését. Az óvodai csoportok, illetve később az iskolai osztályok magas létszáma, a pedagógus asszisztensek, fejlesztő szakemberek hiánya eleve megnehezíti a gyermekek számára a szabályok pontos elsajátítását, mivel az ehhez szükséges személyes figyelem, törődés biztosítása ilyen nagy létszámú csoportban nem lehetséges. A teljesítmény centrikus, a gyerekek fejlődési sajátosságait gyakran figyelmen kívül hagyó követelmény rendszer nem ad időt ezeknek az alapvető készségeknek a begyakorlására. A gyerekek számára segítséget igényel, hogy megtanulják az órán nyugodtan kell ülni, nem lehet beszélgetni, enni, ha mondanivalójuk van, akkor jelentkezniük kell, óra közben nem lehet felállni, WC-re menni, a felnőtt kérését azonnal teljesíteni kell, szünetben mit, hogyan lehet játszani, baj esetén kitől, hogyan lehet segítséget kérni, stb.

A kisiskolás korban feltűnő hiperaktív-impulziv viselkedés sajátosságok, valamint a figyelmetlenségből adódó nehézségek gyakran teszik próbára a pedagógusokat. A helytelen viselkedés visszajelzésére gyakran alkalmazzák az adott tantárgyból adott elégtelen érdemjegyet. A pedagógus eszköztelenné válását jól tükrözi a beírások, fekete pontok sokasága. A gyermekek zavaró viselkedésükkel sok esetben kiprovokálják, hogy kizárják őket a tanításból, hátsó padba, külön ültetik, vagy rosszabb esetben kiküldik őket az osztályból.

A fenti eltérésből adódó mindennapos nehézségekben a gyerekek nem kapnak segítséget, elvárják tőlük, hogy fegyelmezetten együttműködően, problémamentesen viselkedjenek, tanuljanak, de ettől ez még nem fog sikerülni.

A sorozatos negatív visszajelzések, korlátozások következtében a gyermekek önértékelése, önbizalma súlyosan sérül, mely további viselkedésben megmutatkozó zavarokban jelenik meg. A későbbiekben komoly problémát okoz, ha a gyermek érvényesítési eszközévé válik a bármi áron való ellenkezés, az ún. oppozíciós magatartászavar alakul ki, mely gyakorlatilag működésképtelenné teszi őt a közösségben.

Tapasztalatunk szerint mindezek következtében negatív érzelmi, kommunikációs kör alakul ki, melyben igen komoly konfliktusokkal, kölcsönös indulatokkal lehet számolni. A figyelemzavarral-hiperaktivitással küzdő gyermek fokozatosan kirekesztődik a közösségből. Kezdetben még igyekszik megfelelni az elvárásoknak, később azonban ezt feladja, már nem akar helytállni, önmagát alkalmatlannak tartja, a feladatok elvégzését esetleg nyíltan megtagadja.

Benyomásom szerint a mai oktatási környezetben minden sajátos nevelési igényű gyerek bajba kerülhet, legyen a háttérben figyelemzavar-hiperaktivitás, diszlexia, diszgráfia, diszkalkúlia, vagy alacsonyabb intellektus, bármely más jellegű speciális nehézség, autisztikus fejlődés, vagy akár kimagasló tehetség, intellektuális képességek.

A jelenleg érvényben lévő közoktatási törvény igen korszerű szemlélete előtérbe helyezi az integráció fogalmát, azt az igényt, hogy a fejlődésükben specifikus sajátosságokat mutató gyermekek a normál közoktatásban kapják meg helyben a fejlesztést, az ellátást. Sajnálatos módon azonban ennek a nagy jelentőségű törvénynek a megvalósításához a legtöbb óvodában, iskolában nem állnak rendelkezésre a szükséges személyi, tárgyi, eszközbeli feltételek.

 

141-A CSALÁD MINT A SZERETET ISLOLÁJA
 

 

Jópár évvel ezelőtt egy vallásos emberekből álló nemzeti tanácstestület tagja voltam, mely rendek és egyházközségek tagjainak lelki ápolásával volt megbízva. Két évi együtt dolgozásunk alatt a csoportunkba tartozó egyik apáca édesapja elhunyt. Örültem, hogy Boston közelében lévő szülőfalujában, ott lehettem a temetésen. Az apácának két pap-testvére is volt, így apjuk temetésen ők miséztek; az egyik vezette le a szertartást, a másik pedig szentbeszédet mondott. A beszédéből nagyon meghatott valami. Szentbeszéde közepe táján a szomorkodó anyjához fordult, aki az első padban ült, és ezt mondta: "Apánk anélkül, hogy tudott volna erről, nekünk, gyerekeinek, a lehető legnagyobb ajándékot adta, amit egy apa valaha is adhat gyermekeinek: szerette anyánkat."

Életünk egyik legnagyobb feladata az oktatás, amely sok évet, pénzt és energiát vesz igénybe. A kormányok nagyítóval keresik azokat az iskolákat, ahol szerintük silány a gyerekek oktatása.  Majdnem minden kanadai tartományban hatalmas erőfeszítéseket tesznek az oktatási rendszerek átalakítására, hogy azok ne csak anyagilag legyenek hatékonyak, hanem jó tanulókat neveljenek, jól képzetteket és a munkahelyekre felkészülteket. Fiataljaink számára az erkölcsi értékek átadására is nagy gondot fordítanak, hogy derék és becsületes állampolgárokká váljanak, törődjenek a közjóval és hozzá akarjanak járulni a társadalom építéséhez. Az iskolák, tantervek és a tanárok fizetéséért való aggályoskodások közepette sajnos egy dolgot nem vesznek figyelembe - nevezetesen hogy a család a gyermek legelső iskolája. A család az az iskola, ahol nemcsak az élet legelső dolgait tanuljuk meg, hanem a legfontosabbakat is.

Személyiségünk által vagyunk egyediek. Érdeklődési körünk, tehetségünk, szenvedélyeink, képességeink, álmaink és életcéljaink... tesznek azzá minket, akik vagyunk. Ahogy a körülöttünk lévő világot értelmezzük, ahogy a többiekhez viszonyulunk, mindezek személyiségünk funkciói. A gyermek-pszichológusok gyakran rámutatnak arra, hogy mire iskolába kezdünk járni, személyiségünk javarésze már kialakult... abban az iskolában, amit családnak hívunk.

Hadd hozzak fel egy példát erre. Anyai ágról való nagyapám 11 éves koromban hunyt el. Sohasem élt velünk, de gyerekkoromban minden évben meglátogatott minket egypár hétre. Ami ezekből a látogatásokból többek között megmaradt bennem, az a nagypapám emléke, ahogy egy túlméretezett hintaszékben pipázva üldögélt minden étkezés után. Ugyanakkor sógornőim gyermekkoromból arra emlékeznek a legtisztábban, hogy iskolába járásom előtt a kis hintaszékemben üldögéltem, nagyokat szippantva a játékpipámból... ugyanúgy mint nagyapa! Ez a humoros történet egy alapvető igazságra mutat rá – a kisgyerek agya rengeteg mindet magába szív a környezetéből, amit lát, hall. és saját maga is utánoz. Számára tehát a család az első iskola.

A leglényegesebb dolog, amit egy gyermek megtanul a családiskolában a szeretet. A gyermeket nem a szeretetről tanítják... a szeretet túl elvont az ilyesmihez. Mégis a gyermek megtanulja a szeretet-kapcsolatok mibenlétét.

Egy kaliforniai pár, Joseph és Lois Bird, nem csak házassági tanácsadók, hanem saját családjuk is van. Írásaikban megerősítik azt az igazságot, hogy a szeretetet nem tanítjuk, hanem mintaképül szolgálunk másoknak. A hitoktatók kedvenc kifejezésével élve – "a hitet nem tanuljuk, hanem megkapjuk". Ösztönösen tudjuk, hogy példaadással mutatunk tiszteletet és bizalmat, kommunikációt és megosztást, megbocsátást és határozottságot. Próbáld csak meghatározni valakinek mi a szépség, valakinek, akinek fogalma sincs erről. Beszélhetsz világosan az alakról vagy formáról, színekről és kontrasztról, mozgásról és anyagról, de csak ha a valódi életből vett példákat hozol fel, akkor válik érthetővé mi is a szépség.

Ugyanígy van ez a szeretettel is. A költők már évszázadokon keresztül megénekelték a szeretetet, olyan verseket vetettek papírra, melyeket még ma is idézünk egymásnak, amikor kifutunk saját szavainkból. Nem könnyű dolog meghatározni a szeretetet. Csak számtalan kifejezései által ismerjük. Még Szent Pál is sok melléknévvel írja körül a szeretetet, örökzöld és mindig is közkedvelt, első korintusi levélének 13. fejezetében.

Két képesség alkotja a szeretet és a családi élet magját, melyeket érdemes közelebbről is szemügyre venni, mégpedig a befogadás és az elengedés.

Befogadás: Láttad-e már valaha mi történik amikor az újszülöttet hazahozzák a kórházból? Az a sok figyelmesség, amivel elárasztják a csecsemőt mindenkit féltékennyé tud tenni!  Valójában gyakran itt kezdődik a testvérek közötti vetélkedés, ha megjelenik egy másik gyerek is annak, aki azelőtt kizárólag magáénak tudhatta apját és anyját. De ez a fogadtatás a család szeretetének a kifejezése. Biztosíthatlak afelől, hogy ez nem csak egy átlagos meghívás: "érezd otthon magad"! Mindegy, hogy a szülöknek saját gyermeke, vagy befogadott gyerek, a kiárasztott szeretet valódi. De a befogadó képessége itt nem ér véget, hanem folytatódik a család további életén keresztül, lehetnek azok a növekedő gyermek kicsi barátai, majd később a barátok és barátnők, akikkel szeret együtt lenni, vagy az az egyetlen barát, akit házastársuknak terveznek – mindezek befogadása a családi szeretet kifejezése. A befogadás művészete (és ez valóban művészet) nem csak étel és ital biztosítása, hanem inkább a képesség a másik befogadására otthonunkba és a szívünkbe. A másikat befogadjuk anélkül hogy lehengerelnénk.

Elengedés: Amilyen fontos a befogadás művészete, ugyanolyan az elengedésé. Az a gyanúm az emberek többségének ez utóbbi a nehezebb, bár az élet ugyanannyi alkalmat kínál ennek gyakorlására is. Gondolj csak családodban azokra az időkre, amikor bele kell nyugodnod, hogy "kislányod" már nem kicsi többé, és nagyon erélyesen kiáll függetlensége mellett. Gondolj csak arra a napra, amikor fiad elmegy az egyetemre, és azok társaságában látod elmenni, akik ezentúl sokkal többet lesznek majd vele együtt, mint te. Gondolj csak gyereked esküvőjére, ahol sokkal jobban félsz a kockázatoktól, mint a fiad vagy a lányod! A menyasszony apja című vígjáték sok felnőtté váló gyerek szüleinek élethű ábrázolása.  És természetesen nem feledkezhetünk meg a legkomolyabb elengedésről, családtagjaink haláláról. Minden ilyen esetben az élet az elengedés képességére tanít minket. De tulajdonképpen ez is a családon belüli szeretetnek a kifejezése. Az élet nem csak a családunkhoz való szorosan ragaszkodásra; hanem családtagjaink szeretetben való elengedésére is tanít.

Hadd fejezzem be az apáknak adott áldással a csecsemő-keresztelés szertartásból. Minden élet  – legyen az emberi vagy isteni –  az Isten ajándéka. Áldjon meg az Isten mint e gyermek apját. Te és feleséged lesztek gyermeketek első tanítói a hit útján. Adja Isten, hogy ti legyetek a legjobb tanítói is, tanúságot téve a hit mellett azzal, amit szóltok és tesztek, Jézus Krisztus Urunkban, ámen.

142-AZ ELSŐ HETEK

a gyermekágyas időszak

 

 

A szülés utáni első hat hetet gyermekágynak nevezzük, ez az édesanya regenerálódásának időszaka. Nagyanyáinknak még szigorú ágynyugalmat javasoltak - ma már ezt is másképpen látjuk.

A szoptatás az első hat hónapban általában természetes fogamzásgátlást is jelent, illetve a méh visszahúzódását és regenerálódását is segíti.

A szülés után - egészséges állapotban - a nemi szervek elég gyorsan visszanyerik eredeti formájukat. A hormonális változások, az anyatej - elválasztás beindulását és a szoptatást segítő hormonok hatással vannak a peteérésre, így befolyásolva a ciklusos vérzést és a peteérés elmaradását. A méhösszehúzódást érzékeli az anyuka, amikor szoptatás közben alhasi görcsöket tapasztal.
A párok maguk döntik el, hogy szülés után mikor kezdik újra szexuális életüket, de szülést követő negyedik - hatodik héten ajánlott az előzetes nőgyógyászati ellenőrző vizsgálat. Ha az édesanyának a szülés után panaszai vannak (lázas, hüvelyből vérzik, gátsebe begyulladt, stb.), akkor azonnal forduljon orvoshoz!
A gyermekágyas időszakban az édesanyának kíméletes életvitelre van szüksége. Különösen az első gyermek érkezésekor az első hetek folyamatos készenléti állapotban telnek. A baba minden rezzenésére, hangjára, mozdulatára odafigyel az egész család. A mamának ki kell használni pihenésre, lazításra a baba alvással eltöltött idejét.
Az anyukák az édesapák segítsége mellett családtagok, barátok, ismerősök támogatását is vegyék igénybe. A szoptató édesanya egészséges életmódjához megfelelő tápanyagbevitelre és folyadékpótlásra van szükség. Gyakori panasz, hogy alig van ideje az édesanyának a saját tisztálkodására, testápolására. A kezdetektől sokat segít a rendszeresség, például a baba fürdetésének ideje, a levegőztetés, a séták, a háztartási teendők idő - és személyi beosztása.
A gyermekágyas időszak első látogatói várhatóan a nagyszülők, akik jó szándékkal, segítőkészen közelednek unokájukhoz és a családhoz. A további látogatókat, rokonokat, barátokat, ismerősöket az újszülött egy hónapos kora után fogadjuk!
Ha megoldható, a vendégek akkor is kevés időt töltsenek a kicsi közelében, hogy ne zavarják a nyugalmát.
Nagyon fontos az édesanya és az édesapa lelki megerősítése. Fel kell dolgozniuk azt a csodálatos élményt, hogy gyermekük született, és ezzel megváltozik a család élete. A középpontba a gyerek kerül, minden őérte van.
A felelősségtudat nyomasztó hatású is lehet, a fáradtság elkeseredést idézhet elő. Jó szülője leszek-e a gyermekemnek? Jól szoptatom-e, elegendő-e a tejem? Miért sír? Miért alszik annyit?
Csupa aggódó kérdés, amelyhez elérhető szakember szükséges. Ő nem más, mint a körzeti védőnő, aki a gyermekágyas időszakban hetente (szükség esetén gyakrabban) látogatja a családot. Figyelemmel kíséri a csecsemő fejlődését, az anya állapotát, a család helyzetét. Megerősít, megnyugtat, tanácsot ad, ami éppen szükséges. A védőnő segít a rendszeres életritmus megszervezésében, hogy az édesanyának a babája mellett önmagára és a párjára is jusson ideje.
Tájékoztatja az anyukát azokról a módszerekről, amelyekkel jobban megismerhetik gyermekük jelzéseit, viselkedését, és azokról a lehetőségekről, amelyek a lakókörnyezetben elérhetők.

 

 

 

142-NEM ÉRTÜNK EGYET A GYERMEKNEVELÉSBEN

 

 

 

 

 

 

 

Kialakitja alvási rendszerét aszerint,hogy mikor mennyi alvásra van szüksége.Ezekben a szokásokban előbb-utóbb NEM ÉRTÜNK EGYET A GYERMEKNEVELÉSBEN

Anyánk, nagyanyáink (anyósaink) még teljesen más szemlélettel nevelték a gyerekeket, más tapasztalataik voltak, ezért néha ütközhetünk velük. Egyik olvasóm azonban arról számolt be, hogy az anyósának teljesen ellenkező elvei annak és attól fél, ez megkeveri a babát is. Mit lehet tenni ilyen esetben?

Jó hír, hogy a baba tudja, hogy más szabályok érvényesek anyánál, mint a nagymamánál vagy a dédinél. Ha valami nem tetszik neki az altatás módjában, az etetésben, akkor ellenkezik, de ha rendszeresen vigyáz rá egy családtag, akkor elfogadja, hogy nála másként kell elaludni, másként kell enni, más szokások vannak, főként, ha már fél éves kora előtt is vigyázott rá más néhány órára.

Szerencsére ők még jól tudnak alkalmazkodni és nem gond neki, ha a mama babakocsiban altatja, anya meg kiságyban, és simán megeszi a mamánál a spenótot is, amit otthon nem szokott szeretni. A kicsik pontosan tudják, hogy anyával szemben többet engedhetnek meg maguknak, ő mindig a kívánságaikat lesi és különben is engedékenyebb, ezért a mamánál el tudnak aludni cici nélkül is, nála nem ébrednek fel éjjel ezerszer és elfogadják a nagyobb szigort is.

Nem is gond ez, hiszen az élet rendje az, hogy nem lesznek mindig anyával kettesben, a bölcsiben/oviban egészen más szabályok lesznek, néha talán olyanok is, amik ellenkeznek az otthonival, ebből tanulja meg a kicsi, hogy mindenhol más szabályok és szokások vannak – tisztára mint a nagybetűs Életben ő maga is a család rendjéhez akar igazodni és ehhez szüleitől csak épp a minimális irányitására van szügsége.

Nem is gond ez, hiszen az élet rendje az, hogy nem lesznek mindig anyával kettesben, a bölcsiben/oviban egészen más szabályok lesznek, néha talán olyanok is, amik ellenkeznek az otthonival, ebből tanulja meg a kicsi, hogy mindenhol más szabályok és szokások vannak – tisztára mint a nagybetűs Életben.

 

 

 

143-EGYEDÜL

 

 

 

 

Minél több levelet kapok anyukáktól, annál inkább az az érzésem, hogy sokan nehezen dolgozzák fel azokat a változásokat, amivel az anyaság jár. A legtöbb családban az anyuka kicsit magára van hagyva, de legalábbis a kicsivel kapcsolatos felelősség az ő vállát nyomja és bizony nehezen feldolgozható helyzetbe hozza, akár depresszióba is sodorhatja őt. Nálatok mi a helyzet?

Amikor a baba megszületik, a legtöbb családban még pár napot otthonmarad az apa is, néhány hétig a családtagok is gyakran jönnek látogatóba, segítenek, aztán lecseng ez a mozgalmas időszak és az anya magára marad a kicsivel. Apa dolgozik, Anya pedig a baba tempójában éli mindennapjait. A személyiségétől és a körülményektől is nagyban függ, mennyire viseli meg ez az időszak. A körülöttünk levők gyakran azt sugallják, hogy mindenben a kicsihez kell alkalmazkodni, ezért sok anyuka inkább nem megy sehova, teljesen háttérbe szorítja magát a kicsi igényei mögé, miközben idővel szenvedni kezd ettől a helyzettől.

A korábbi tapasztalatok, élmények is nagyban meghatározzák, hogyan éli át az anya ezt a megváltozott élethelyzetet.

  • Van, aki gond nélkül alkalmazkodik és ez egyáltalán nem zavarja.
  • Van, aki nehezen alkalmazkodik és előbb vagy utóbb rabnak érzi magát.
  • Van, aki pedig könnyen alkalmazkodik, de közben tudja tartani az egyensúlyt a saját személyes igényei és a kicsi igényei között (de legalábbis igyekszik)?

A körülmények sokat számítanak. A gond általában az, hogy az anya magára marad a problémákkal, elbizonytalanodik, a kérdéseit nem tudja kinek feltenni, ezért a kicsivel kapcsolatos gondokat egyre nagyobbnak és nehezen megoldhatónak látja. Gyakran kapok olyan leveleket, amiből kiderül, hogy az anyuka egész nap valami a kicsivel kapcsolatos kevésbé jelentős probléma okán tépelődik és ezért rossz anyának érzi magát (pl. válogatós, csak kézben akar ellenni). Azt is sokszor látom, hogy az anyák úgy érzik, ők tehetnek a kicsik furcsa viselkedéséről vagy a rossz szokásairól – ez részben egyébként így is szokott lenni, de ezek a rossz szokások, furcsaságok épp olyan hamar múlnak el, mint ahogy jönnek, ezért nem érdemes ezen rágódni, emiatt tépelődni.




Ha vannak társak és sorstársak, akikkel lehet beszélni, akiktől lehet kérdezni (mint pl. itt a Kismamablogon vagy a kismamás fórumokban), az segíthet átlendülni a nehezebb időszakokon. Fontos az is, hogy merjünk társaságba járni, programokat szervezni, kimozdulni a babával is. Nyugodtan kisétálhatunk a játszótérre a fél éves babával is, remekül el fog nézelődni, mi meg közben beszélgethetünk a többi anyukával.

El lehet menni kirándulni hét közben is más anyukákkal, barátokkal közösen is, nem kell a hétvégét megvárni vele, amikor családilag neki tudunk indulni.
És még az sem szükséges, hogy túlságosan messzire menjünk: nyugodtan tehetünk nagy sétákat másokkal közösen és felfedezhetjük a környék érdekességeit gyalogszerrel több órás séták során is (a fogyókúrának is jót fog tenni
;)) El lehet sétálni a piacra (nálunk 50 perc sétára van, tehát a távolság nem lehet kifogás :)), egy távolabb eső pékségbe, a könyvtárba (több helyen hallottam, hogy van babasarok, vagy babás foglalkozások is). A lényeg, hogy legyenek céljaink, élményeink a babán kívül is, ő pedig élvezni fogja a változatos környezetet, az élményeket, sokat tanul ebből. Nem utolsósorban: ha kialvatlan vagy, a séta a friss levegőn sokat segít, hogy levezesd a feszültséget és frissen tartson.

Aki eleve hajlamos a depresszióra, az többszörösen veszélyeztetett ebben az időszakban, neki különösen fontos, hogy most ne maradjon magára, változatos programja és hétköznapjai legyenek.

A fő gond az, hogy még, ha a család melletted áll is, a kicsivel kapcsolatos felelősség az anya vállát nyomja. Mindenki ad mindenféle okos tanácsot, de a végső döntéseket neked kell meghozni, és ezt nehéz feldolgozni: Jól döntöttem? Nem okozok valamilyen végzetes hibát? Nem rontok el valamit a kicsiben?
Jó hír, hogy nem tudod elrontani
:)Ha a babát szeretetteljes légkör veszi körül, akkor nem lesz semmi baja attól, mert 2 éves koráig nem eszi meg a zöldborsót, egyszer végső kétségbeesésedbe sírni hagytad vagy mert 20 hónaposan leszoktattad az éjjeli szopiról. Fontos, hogy tudjunk a fejünkkel gondolkodni, de ugyanannyira fontos gyermeknevelési kérdésekben a szívünket is bevonni a végső döntések meghozatalába.

 

 

 

144-ÉTELMÉRGEZÉSEK MEGELŐZÉSE

 

 

 

 

 

Míg régebben csak a közétkeztetésben előforduló szalmonella fertőzésekről hallottunk, az utóbbi időben megnőtt a családi háztartásokban előforduló esetek száma. Különösen veszélyes időszak a nyári nagy meleg, utazások, nyaralások időszaka. Nézzük, mit tehetünk a megelőzés érdekében! 

 Ételünkbe a szalmonella baktériumok több úton is bejuthatnak. Elsősorban a kórokozót tartalmazó nyersanyagokból: a szalmonella baktérium a baromfihúsban, a tojás külső héján és a belsejében található meg. Bekerülhet az ételbe az előkészítés, főzés, mosogatás során használt, szalmonellával szennyeződött eszközökről, vagy az ételt készítő kezéről, ruhájáról. Az ételekben aztán a szalmonellák gyorsan elszaporodnak, ha a környezeti feltételek (pl. hőmérséklet) kedvezőek.

A szalmonella-fertőzés tipikus tünetei: a kórokozóval szennyezett élelmiszer fogyasztása után 6-48 órával fellépő
magas láz, hidegrázás, gyakori vizes hasmenés, hányinger, hányás, hasi görcsök, fej és végtagfájdalom.

A hatásos megelőzéshez, néhány alapvető fontosságú szabályt kell otthon betartani az élelmiszer tárolása, elkészítése során:

A legfontosabb, hogy élelmiszert csak megbízható helyről szerezzünk be. A tojások közül a fertőtlenítetteket vásároljuk.

Az ételeket alaposan süssük, főzzük meg és mielőbb fogyasszuk el. A langyos ételek kiváló táptalajul szolgálnak a baktériumok elszaporodásához.

A romlandó ételeket – például a süteményeket, majonézes készítményeket – hűtőszekrényben tároljuk, az újra fogyasztani kívánt főtt ételeket pedig tálalás előtt újra forraljuk fel.

Csecsemőknek minden ételt frissen készítsünk.

A fémdobozos konzerveket felnyitás után ne tároljuk a dobozukban.

A nyersanyagot – például a csirkehúst – és a készételt ne tároljuk egymás mellett. Fontos pl., hogy nyers csirke leve ne csöpögjön rá a korábban hűtőszekrénybe tett kész ételekre.

Külön vágódeszkát és kést használjunk a különféle nyersanyagokhoz, és mindent alaposan, folyóvízzel mossunk el. Ügyeljünk a konyha tisztántartására, az ételek megfelelő tárolására.

A konyhai előkészítő-munkák közben gyakran mossunk kezet.

A tojást minden esetben mossuk le közvetlen felhasználás előtt bő folyóvízzel.

A tojás belsejében lévő szalmonella-baktériumok ellen csak a magas hőmérsékleten történő sütés,
főzés
védhet meg. A tyúktojást a forrástól számítva 7-9 percig, a kacsa- és libatojást 20 percig kell főzni.
Feltörés után a tojást azonnal fel kell dolgozni.

A nyári meleg közeledtével már ne készítsünk friss tojásból majonézt, hidegtál- készítményeket. Egy napnál tovább még hűtőben se tároljunk nyáron majonézes salátákat.

A süteményeken lévő tojáshabot forró sütőben süssük világosbarnára.

Kirándulásra, strandra ne vigyünk könnyen romló alapanyagokból (tojás, felvágott, majonéz, főtt hús stb.) készülő szendvicseket, falatkákat, és csak megbízható helyen vásároljunk ételt magunknak.

Ha már megtörtént a baj, minden esetben azonnal forduljunk orvoshoz, és ne öngyógyítással próbálkozzunk! Különösen gyermekeknél fontos ez, mert náluk a hasmenés és a hányás könnyebben vezet kiszáradáshoz

 

 

.145- GYERMEKBALESETEK ELLÁTÁSA.

 

 

 

 

Ha már sajnos elkerülhetetlen volt és mégis megtörtént...

Mit kell tenni gyermekbalesetek esetén?

Égési sérülés esetén jó tudni, hogy a gyermek tenyérfelületénél nagyobb sérülés biztosan orvosi ellátást igényel, 4-5 tenyérnyi sérülésnél már kórházi kezelés szükséges és 20 tenyérnyi égés (pl. az egész hát) életveszélyes lehet. A sérült testrészt húsz-huszonöt percig hűteni kell vízzel vagy vizes borogatással. Semmit sem szabad az égett felületre tenni. Ha nincs elég kötszer, bugyoláljuk tiszta, vasalt lepedőbe a sérültet, és itassuk bőven folyadékkal addig is, míg orvoshoz jutunk vagy jön a mentő.
Életveszélyes lehet és ezért kórházi ellátást indokol a csecsemő fejének-arcának napon való leégése!


Áramütés esetén, mielőtt a sérülthöz nyúlnánk, áramtalanítsunk! Az elsősegély csak ezután következhet. Ha az áram be- és kilépési helyén kis égési sérülést látunk, feltétlenül orvoshoz kell vinni a gyermeket. Ez azt jelzi, hogy olyan nagy energia-behatás érte a szervezetet, ami miatt szívműködési zavar is jelentkezhet.
Szerencsétlenebb esetben eszméletvesztés vagy szívmegállás következik be, amelyhez helyszíni orvosi segítség szükséges.


Idegentest lenyelése esetén forduljunk orvoshoz. Az idegentesteket el kell távolítani a szervezetből! Bár a lenyelt tárgyak rendszerint néhány nap alatt probléma nélkül kiürülnek a szervezetből, mégis néha bekerülhetnek a légutakba vagy méretüknél-alakjuknál fogva elakadhatnak a tápcsatornában.
A fémtárgyak megtalálása röntgennel nem nehéz. Más anyag lenyelése esetén ha lehet, vigyünk magunkkal mintát, hogy a röntgenes tudja, milyen árnyékot fog adni. Igen veszélyes az egyébként kicsi és kedvező alakú gombelem, amely elektromos hatásánál fogva a gyomorfal kilyukadását okozhatja. Mindenképpen orvoshoz kell fordulni.
A lenyelt tárgyat semmiképpen ne próbáljuk hánytatással kihozni a gyermekből, mert a visszafelé erőltetett idegentest életveszélyes nyelőcsősérülést okozhat.
Gyógyszermérgezés gyanúja esetén hívjunk mentőt akkor is, ha a gyermek jól van. A gyanús gyógyszerekből vigyünk magunkkal mintát, vagy az üres dobozt, és próbáljuk eldönteni, hány tabletta hiányozhat. Itt jegyezzük meg, de mindenfajta eszméletvesztésre vonatkozik, hogy az eszméletlen beteget nem szabad sem felültetni, sem hanyatt fekve magára hagyni, mert egy esetleges hányás fulladást okozhat. Felhúzott lábakkal stabil oldalfekvésben kell elhelyezni, amíg a segítség odaér.


Fejsérülés esetén orvoshoz kell fordulni, ha a baleset után - azonnal vagy órákon belül - eszméletvesztés vagy rosszullét (sápadtság, szédülés, fejfájás, hányinger, hányás) alakul ki. Az ilyen tünetek mögött nemcsak agyrázkódás, de életveszélyes koponyaűri vérzés is állhat, ami miatt azonnali kórházi felvétel indokolt. Ebben az esetben a gyermeket fekve, lehetőleg mentővel kell szállítani. Ugyancsak orvoshoz kell fordulni, ha a baleset után a fejen széles duzzanat alakul ki, ha a fülből vér szivárog, ha a szem körül hirtelen lila bevérzés alakul ki, mert ezek a jelenségek koponyatörésre utalhatnak.


A gyermekkori végtagtörések is ugyancsak gyakoriak. A fájdalom a legtöbb esetben hamar orvoshoz viszi a beteget, de sajnos sokszor tapasztalható, hogy a felnőttek nem veszik elég komolyan a gyermek panaszait, és néha még műtétet igénylő töréssel is csak napok múlva jelentkeznek. Érdemes megjegyezni: minden sérülést követő fájdalmas duzzanat vagy alakváltozás törésre gyanús.


Harapott sérülés után ajánlatos orvossal megbeszélni a dolgot még akkor is, ha maga a seb jelentéktelennek látszik, mert el kell dönteni, hogy fennáll-e a veszettség lehetősége. Ez ugyanis nem gyógyítható, halálos betegség, azonban gyanús körülmények esetén védőoltással biztonsággal megelőzhető. Egyébként mindenfajta mély sebbel sebészeten ajánlatos jelentkezni, mégpedig lehetőleg egy-két órán belül. Több órás késedelem már a sebfertőzés veszélye miatt a seb optimális ellátását lehetetlenné teheti. A mély sebekre tiszta kötésen kívül semmit se tegyünk.
A baj elkerülésére a legjobb módszer, hogy vigyázunk gyermekeinkre és figyelünk más gyermekeire is adott esetben.Gyermekbalesetek összefoglalója-megelőzés- elsTipikus gyermekbalesetek ismertetése. Tanácsok a megelőzésre és az elsődleges teendőkre

 

 

146-KISGYEKKORI MÉRGEZÉSEK

 

 

Sajnálatos, de napjainkban is évente több ezer gyermek szenved kisebb-nagyobb mérgezést. A legveszélyeztetettebb az 1–4 éves korosztály, mivel a kicsinyek nem csak a szemükkel, tapintással fedezik fel a világot, hanem a szájukkal is, és ezen felfedezések egyúttal komoly veszélyeket is rejtenek.

A tabletták, a drazsék nagy része fényesen csillog-villog, piros, kék, sárga és zöld színekben. Ezek igencsak arra ingerlik az apróságokat, hogy ne csak kezükbe vegyék azokat, hanem meg is kóstolják.

Ezért kell a gyógyszereket a gyerekek által el nem érhető és jól zárható szekrényben tárolni; használat után pedig mindi a helyükre visszateni a pirulákat, és egyéb gyógyszerészeti készítményeket.

A háztartási tisztító- és fertőtlenítőszerek is egyre szebb kivitelben kaphatók. Egy részük még ma is könnyen nyitható, még egy kisgyermek számára is, bár szerencsére ma már egyre több, kicsinyek által nem nyitható flakon is forgalomba kerül. Ezen szereket is tegyük úgy el, hogy a gyerekek ne férhessenek hozzá.

A legveszélyesebbek a növényvédő szerek és a festékhígítók. Érdekes, hogy a legmérgezőbb növényeknek a legszebb a viráguk és legvonzóbb a termésük. Erre is gondolnunk kell kirándulásaink alkalmával, és ezért ne engedjük – amennyiben ilyen növények is fellelhetőek odakint – a kisgyermekeket egyedül a kertben tartózkodni.

Nézzük, mi a teendő mérgezés esetén. A legfontosabb, hogy ne ijesszük meg a bajba jutott gyermeket. Próbáljunk meg higgadtan cselekedni. Először is győződjünk meg arról, hogy biztosan történt-e mérgezés.

A száj megtekintése lényeges felvilágosítást adhat: találunk-e maradékokat a szájban. A gyerek lehelete is árulkodik, ezért mindenképpen szagoljuk meg a száját. Ha gyanúnk alaposnak bizonyul, hívjunk mentőt.

A diszpécser – ha úgy ítéli meg a helyzetet – rohamkocsit küld, amelyben általában toxikológus szakorvos vagy mentőtiszt tartózkodik. A rohamkocsi minden, az életveszélyt elhárító berendezéssel felszerelt.

Mialatt a mentőt várjuk, nyújtsunk elsősegélyt.

Hánytatás

Ha habzik a kicsi szája, akkor ne hánytassuk, mert a habzó váladékot belélegezheti. Ez pedig fulladáshoz vagy súlyos tüdőgyulladáshoz vezet.

Ha gyógyszert evett, hánytassuk meg. Dugjuk le az ujjunkat a torkába és a garat hátsó részét simogatva keltsünk hányingert, majd fektessük térdünkre és úgy hánytassuk a mérgezést szenvedett gyermeket. Néha nem túl nagyokat üthetünk a hátára is.

Amennyiben ujjunk ledugásával nem sikerül a gyermeket meghánytatni, konyhasós oldatot semmiképpen se itassunk hánytatás céljából, mert a só-víz háztartásuk ebben a korban – szemben a felnőttekével – rendkívül könnyen felbomlik és életveszélyes állapot jöhet létre.

Amennyiben lúgot vagy savat ivott, ne hánytassuk, mert ezen anyagok újra felmarják a nyelőcsövet, a garatot és a szájüreget.

A hányás után itassunk a gyermekkel bőven folyadékot, lehetőleg vizet. Természetesen a mérgezések elkerülésére a legfontosabb a megelőzés.

 

 

147-GYERMEKKORI ÉGÉS

 

 

Égéses, forrázásos balesetek főként a háztartásban fordulnak elő, közülük gyermekkorban az utóbbi a gyakoribb. Súlyosságuk változó, az enyhébbtől az életveszélyesig. Sok közülük elkerülhető lenne odafigyeléssel, a biztonságos környezet megteremtésével.

Legfontosabb a megelőzés!

A gyermekek és az idősebbek gyakrabban szenvednek égési sérüléseket. A gyerekek veszélyérzete kisebb, és ők ügyetlenebbek is, mint a felnőttek. A háztartásokban gyakoribb a forrázás. A kisgyermek megpróbálja nyújtózva elérni az asztalon, pulton lévő forró italt, véletlenül magára önti, vagy forró kamillás inhalálás közben ráborul a kamillatea. Az is előfordulhat, hogy túl közel hajol és belélegzi a forró gőzt, így akár a légutakban is kialakulhat égési sérülés. Az sem ritka, hogy a forró levessel siető anyuka kicsinyében megbotlik és ráönti, de a gyerekek által elérhető forróvízcsap is okozhat súlyos forrázást.


Az égési sérülések fő veszélyforrásai a gázfőző lapja, a grillező mellett hagyott forró fémeszközök, de ebbe a kategóriába sorolható a vasaló is. Az olajsütők forró olaja nagyon súlyos égési sérüléseket okoz. Sajnos nem egy eset ismert, amikor a napon felejtett csecsemő szenvedett súlyos égési sérülését! Ezek mellett nem ritkák az elektromosság és a vegyszerek okozta bőrsérülések sem

 

 

148-7 TÉVHIT A FOGZÁSSAL KAPCSOLATBAN

 

 

 

A fogzás az egyik legvitatottabb téma a kismamák körében, és legalább annyi tény terjed a fórumokban és a játszótéri pletykavonalon, mint amennyi tévhit kap szárnyra. Ha viszont eloszlatjuk ezeket a tévhiteket, akkor sikerül majd felismerni a valódi fogzást és hatékonyan kezelni azt.

1.       A fogzás addig tart, ameddig az egész fog ki nem bújik A fogzás nagyjából 5 hónapos kortól (van, akinél előbb, van akinél korábban kezdődik) folyamatosan tart. A fogzás kellemetlen tünetei általában a fog áttöréséig tartanak. Amikor már áttört a fog hegye, utána már csak növöget a fog, ez már nem fájdalmas.

2.       A fog áttörése csak 1-2 nap, ő meg már hetek óta nyűgös
A fogzás és a fog áttörése két különböző dolog. 1-1 fogacska áttörése 4-7 napig tarthat, azonban a fogzás gyakorlatilag 5 hónapos kortól 12-14 hónapos korig folyamatosan. 1 éves kor után már valóban csak a fogak áttörése körüli időszak (néhány nap) szokott problémát okozni, addig azonban a baba gyakorlatilag folyamatosan fogzik. Ha megfigyeled, már 3-4-5 hónaposan folyamatosan hátul és a szemfogaknál is rágcsál, az ínyének ez a része is meg van duzzadva, pedig a szemfogak és a hátsó fogak csak 18-20 hónaposan bújnak ki. Ez azért van, mert a fogzás folyamata nem úgy történik, hogy azon a helyen duzzad meg a kicsi ínye, ahol a következő fogacska ki fog jönni, hanem nagyjából 5 hónapos kortól folyamatosan meg van duzzadva az íny, hol egyik hol másik helyen. Általában amikor az egyik helyen jön a fogacska, más helyen is érzékennyé válik az íny, mert azon a részen is készülődik a fog. Ez teszi lehetővé, hogy az őrlőfogak, amiknek méretük folytán sok idő kell az áttöréshez, 1 éves kor után gyorsabban kibújhassanak. A fogzás maga tehát gyakorlatilag 6-8 hónapon át tart, lehetnek benne rövidebb szünetek 1-1 fog áttörése után, de összességében valóban hetekig tartó nyűgösséget, alvászavart okozhat.

3.       A fogzás lázat okozhat A fogzás lázat nem okozhat, hőemelkedést viszont igen. A fogzás alatt viszont a kicsi szervezete kevésbé ellenálló a különféle vírusokkal szemben, így könnyebben lebetegszik. Jó hír azonban, hogy lázas állapotban gyorsabban bújnak ki a fogacskák.

4.       A fogzás nem befolyásolja az alvást. Aki ilyet mond, annak még nem volt gyereke… A fogacska áttörése meglehetősen kellemetlen, ezért álmából felébresztheti a babát, nehezebb elalvást okozhat. Gondoljunk csak bele: mi sem tudunk elaludni, ha fáj a fogunk…

5.       "Adtam neki fájdalomcsillapítót, de nem hatott, lehet, hogy nem is fogzik?"
A fogzás nemcsak fájdalommal jár, hanem általános nyűgösséget is okoz, így elképzelhető, hogy önmagában a fájdalomcsillapító nem hat, a fájdalom ugyan egy időre elmúlik, de a rossz közérzet megmarad.

6.       "Nincs megduzzadva az ínye, biztosan nem fogzik" Az első metszőfogak áttörésénél nem szokott annyira megduzzadni az íny, gyakran csak kifehéredik, majd az áttörés előtt néhány nappal megjelenik a jellegzetes kis fehér csík az íny tetején. A kisőrlőknél és nagyőrlőknél, valamint a szemfogak áttörésekor valóban megduzzad az íny, a teteje véres is lehet, ezt azonban nehezebb észrevenni, mert nehéz odaáig belátni a kicsi szájába.

7.       Ha folyamatosan adom neki a fájdalomcsillapítót, biztosan jobban fog majd aludni
Fájdalomcsillapítót nem szabad folyamatosan adni a babának! A paracetamol és ibuprofen tartalmú készítményeket (Nurofen, babyPanadol) maximum 4 napig szabad egyfolytában adni és akkor is csak napi 4 alkalommal, mert kikészíti a kicsi gyomrát! Megelőzésként soha ne adjunk gyógyszert, tehát ne azért kapjon a baba fájdalomcsillapítót, vagy homeopátiás szert, hogy éjszaka ne ébredjen fel, hanem csak akkor adjuk neki, ha volt annak előjele a nap folyamán, hogy a kicsi fogzik (nyálzás, nyűgösség, állandó rágcsálás, étvágytalanság, kifehéredett íny). Ebben az esetben azonban napközben is adjunk neki gyógyszert. A fájdalomcsillapítók helyett én a homeopátiás szereket javaslom. A legteljeskörűbb szer a Viburcol kúp, ami fájdalom- és egyben, de lehet alkati szereket is használni.

 

 

 

149-FOGZÁSI TÜNETEK-TÜNETMENTES FOGZÁS

 

 

 

A fogzásról érdemes tudni, hogy sok babánál bizonyos fogak teljesen tünetmentesen (vagy csak minimális tünetekkel jönnek ki), más fogakat meg jobban megszenvednek. Előfordulhat, hogy a kicsit egyáltalán nem viseli meg a fogzás, amíg csak az első néhány fogacska bújik, később meg problémákat okoz, de fordítva is lehet.

Még a legnyugodtabb babánál is gondot okozhat, amikor a hátsó őrlőfogak (nagyőrlők és kisőrlők) jönnek, illetve amikor a szemfogak bújnak ki. Ilyenkor általában napokkal hamarabb véres és duzzadt lehet a pici ínye, akár a pofija is megdagadhat és nem ritka a kisebb hőemelkedés sem.

A csecsemők többsége nem olyan szerencsés és már az első fogacskák megjelenése is tüneteket okozhat náluk. Akár már 2-3 hónapos korban is megkezdődhet a nyálzás, sok esetben a nyál a fogzás körüli időszakban kicsípi a baba pofiját. Lazább lehet a széklet is és megfigyelhető, hogy abban a néhány napban, ameddig a fogacska áttöri az ínyt, gyakrabban kipirosodik a kicsi bőre, akár ki is sebesedhet.

Kevés orrfolyás és hőemelkedés is előfordulhat a fogzás miatt, de ennek elsősorban nem a fogzás az oka inkább az, hogy a fogzás alatt a baba könnyebben elkapja a vírusokat.

A fogzás tünete lehet az étvágytalanság is. Emiatt felesleges aggódni, éhenhalni biztosan nem fog a pici, pár nap múlva pedig ismét lesz kedve enni.

Meddig tart a fogzás? Általános tévhit, hogy a fogzás csupán néhány napig tart, addig, amíg ki nem bújik a fogacska. 1-1 fog kibújása akár hetekig is eltarthat. Először csak rágni kezd a baba és beduzzad az ínye, aztán már olykor-olykor nyűgösebb is lesz, végül elkövetkezik az a pár nap, amikor valóban kibújik a fog. Ez a metszőfogaknál 3-4 napig tart, a hátsó rágófogaknál akár 1 hét is lehet, mire teljesen áttöri a méretes fog az ínyt.

A fogzás tüneteinek enyhítése

Ameddig csak rág a baba, addig egy jó rágóka elég lehet. Nem minden baba szereti a rágókát, próbálkozhatunk gumijátékokkal, kiflicsücsökkel vagy tetrapelenkával is, van amelyik baba ezzel tudja jobban masszírozni az ínyét.
Amikor szemmel láthatóan fáj az ínye, duzzadt, véres, akkor ki lehet próbálni a dentinoxot. Ennek a hatása csak néhány percig tart, az aktuális nyűgösség ellen jó lehet.
Fájdalaom ellen kaphat még Panadol szirupot (4 napig lehet folyamatosan adni, naponta maximum négyszer, utána szünetet kell tartani), éjszakára adhatunk neki Germicid C kúpot (vényköteles), ami ugyancsak fájdalomcsillapító.

A homeopátiás szerek közül sokaknak bevált a Viburcol kúp, amit éjszakára adhatunk és nyugtató, fájdalomcsillapító hatása van, valamint a Chamomilla Vulgaris CH15 golyócska, amiből napközben akár óránként 1-1 szemet adhatunk a kicsinek, éjszakára pedig 5 golyócskát lehet bevenni.

 

 

15o-SZABÁLYTALAN FOGZÁS

 

 

A "Nagykönyvben" meg van írva, milyen sorrendben kellene kibújnia a baba fogacskáinak, sok csecsemő mégis más sorrendet választ. Szabályos fogzásra nincs recept, és a legtöbb esetben nem is kell aggódni miatta. Most leírjuk, mely esetekben érdemes mégis orvoshoz fordulni.


A fogzással kapcsolatban kétféle probléma merülhet fel:

Időbeli eltérések: ha túl korán (már 2-3 hónaposan) vagy túl későn (10-12 hónaposan) érkezik az első fogacska

Sorrendbeli eltérések: nem a könyvek által leírt sorrendben nőnek a fogak.


Az időbeli eltérések egyáltalán nem adnak okot aggodalomra. Persze a szájhagyományban számos olyan tévhit él, mint például, hogy ha túl korán (fél éves kor előtt) jönnek az első fogak, akkor rossz foga lesz a gyereknek, hamar kilyukad. Még indoklás is van ehhez a hiedelemhez, miszerint: nincs idejük a fogaknak kellő mennyiségű anyagot, kalciumot stb. magukba építeni. Itt és most ez a tévhit megcáfolható: a fogacskák még magzati korban fejlődnek ki, a kalcium még akkor beépül és a baba mindig annyi kalciumot vesz magához az anyaméhben, amennyire szüksége van, ergo ha van kalciumhiány, akkor az az anyánál lép fel, mert a magzat mindent elvesz magának.


Ha nem akarjuk, hogy romoljanak a pici fogai, ne adjunk neki édes italokat (tea, cukrozott gyümölcslevek, szörpök, instant bébiteák) és már az első fogacskától kezdve tisztítsuk a fogait. Kezdetben elég egy pelenka sarkával minden nap áttörölgetni a pici fogakat, emellett adjunk neki rágókát, mert azzal is tisztítja, erősíti a fogait.

 

A késői fogzás D-vitamin hiány miatt is lehet, de ez az eset igen gyakori (pláne, hogy manapság alapból szedni kell a piciknek a D-vitamint). Orvoshoz a késői fogzással akkor kell fordulni, ha 1 éves korig nem jött ki egyetlen fogacska sem.

Az eltérő sorrend szerinti fogzás legtöbbször úgy szokott jelentkezni, hogy az alsó két metszőfog után nem a felső két metszőfog érkezik, hanem a két szélső (kettes) alsó vagy felső metsző. Ez teljesen ártalmatlan dolog, gondot csak akkor okozhat, ha kijönnek a kettesek, utána pedig az egyesek szabálytalanul nőnek ki mellette. Ilyen esetben mutassuk meg a fogakat orvosnak. Természetesen fogszabályzásra még nem lesz szükség, de ő meg tudja mondani, milyen további teendőink legyenek (pl. a szabálytalanul egymás mellett levő fogacskákat másként kell tisztítani)

 

 

 

 

 

 

 

. 151-LELENCEK-LELENCHÁZAK

 

 

 

 

 

 

 

 

A középkori városkultura fejlődésével ébred fel fokozatosan a társadalom felelősségérzete az elhagyott gyermek iránt. Megmentésükre jószivű polgárok felállitották az első lelencházat. A lelencházak rendszere és ezzel, sajnos,a lelencek szomorú élete a múlt század végéig/XIX/, tehát sok száz évig tartott. A "lelenc-élet" – a forgóládával kezdődött – a házasságon kivüli anyaság szégyenét ezzel leplezték, igy biztositották a szülők anonymitását.A gyermeket betették a kapu melleti forgóládába, és meghúzták a csengőt – az ügyeletes apáca beforditotta a ládát,s átvette az új lelencet.. A lelencek egy részét vidékre adták nevelőanyákhoz. Ezen gyermekek életkilátásai rendszerint jobbak voltak, mint a zsúfolt lelencházakban,belső fertőzéseknek kitett társaiké. A lelencházak halálozása ugyanis a múlt század nagy világvárosaiban 3o-9o % közt mozgott.Ezek a számok tükrözik egyrészt a lelencek nyomorúságát,másrészt erősen befolyásolták a csecsemőhalálozást,mert a világvárosi-igy a párizsi,bécsi,római,moszkvai-újszülöttek mintegy negyed része volt-törvénytelen-

A gyermeknevelésben az antik világ megértőbb volt,mint a későbbi évszázadok emberei.A középkotól a mult századig az iskola-mester,a munkadó,de maga a családfő is teljes engedelmességet követelt-a nevelés lényeges eszköze a pálca,a koplalás a rideg parancsolás volt.A fejlődő psyché igényeinek megértésén alapuló jobb bánásmód csupán a francia forradalom idején kezd elterjedni,és általánosan csak a XX-dik században fogadták el.

Sok szenvedést okozott az iparosodás korszakával eggyüttjáró-gyermekmunka-.Erre csak egy példát hozok fel—1833-ban egy angol parlamenti bizottság megállapitja,hogy a gyermekeket szövőszéknél 5-9 év körül kezdik el munkába állitani.,éspedig 14-15 órás munkaidővel.Ez ellen küzdenek a kiváló irók-pl-DICKENS-regényeikben.

Gyermekbetegségekről irt fejezetekkel és egyes ma is használatos fogalmakkal illtve terminológiával már az ókori könyvekben is találkozunk.Az első gyermekgyógyászati könyvet a perzsa RAZES irta a IX-dik században.Pontosabb klinikai észlelések kórleirások-pl-a skárlát,angolkór/rahitizmus/ ismertetése csak-azonban csak a XVII-dik századtól kezdve jelennek meg

152-GYERMEKKÓRHÁZAK

Fordulatot hozott a gyermekgyógyászat fejlődésében az első önnálló gyermekkórházlétesitése Párizsban 18o2-ben..Eddig az időpontig a csecsemők és gyermekek-sokszor százágyas osztályokon-eggyüt feküdtek a felnőttekkel.A 3o-as években Szentpétervár, Bécs, Budapest /1839/, majd később London, Stockholm, Philadeplhia, követte a párizsi példát. E kórházak azonban a hiányos diétás és hygiénés ismeretek és rossz elkülönitési viszonyok miatt nem feleltek meg céljuknak.A felvett csecsemőkhalálozása még a mult század végén is nemegyszer 70 % ért el.

És mégis e lelencházakban és szerény kórházakban fektették le a századfordulótól kezdve a korszerü gyermekgyógyászat alapjait.Egymás után jelennek meg az egyes betegségek klasszikus leirásai,és a betegségeket igyekeznek kórbonctani,majd bakteriológiai,a kémia,az élettan fejlődésével-etiológiai illetve kórélttani alapokre helyezni.A kutatás a klinikai észlelésből indul ki-leirják és elhatárolják az egyes kórképeket,azután ezeknek az okait és megelőzését igyekeznek megoldani,természettu- dományos alapon.

E század elejének nagy vivmánya a tejhigiéne és a kórházi steril körülmények/aszepsis/ alapvető javitása,valamint a csecsemő-tanácsadás jelentőségének a felismerése volt.Ezek az ismeretek és az állandóan tökéletesedő védőoltások,valamint a vitaminok felfedezése alapozták meg a megelőző gyermekorvoslást.

A fokozatosan tökélesedő megelőző munka,az egyes betegségek tisztázása és az ezen ismeretekre felépitett gyógyitás-pla folyadékterápia kidolgozása,majd az antibiotikumok alkalmazása-azok a főbb tényezők,amelyek lehetővé tették korunk,egyik legszebb teljesiményét,a csecsemőhalálozás csökkentését a század eleji számok mintegy egy huszadára.

A hajdani pusztitó tömegbetegségek,a bélhurut,a fertőző betegségek a sorvadás alapvető problémáinak a megoldását követően a kutatás ujabb súlypontjai alakulhattak ki.Ezek pl-a neonatológia/újszülöttkori ellátás/melynek szép eredményei vannak a szülés körüli károsodások kórélletanának tisztázásában és kivédésében.

Mig a régebbi gyermekgyógyászat elsősorban a szomatikus megbetegedésekkel foglalkozott,addig az utóbbi évtizedekben mindjobban értékelték a psyché normális fejlődésének és épségének a jelentőségét is.Felismerték a psychés tényezők szerepét a szomatikus megbetegedésekben,

További fontos irányzat a –rehabilitáció-problémaköre,mely azt tüzi ki céljául,hogy idegrenszeri vagy egyéb szervi kárositottak életfeltételeit megjavitsa,illetve elviselhetővé tegye-

A gyermekgyógyászat nagy eredményeinek elérésében fontos szerepet játszott az egyén,a társadalom az állam és az egész emberiség fokozott felelősségérzete és mind növekvőbb áldozatkészsége a gyermekek vonatkozásában.

Szatmáron 1936-ban kaptak kórházi ágyat a gyermekek.Midaddig a gyermekellátás otthoni sokszor mostoha körülmények között történt-ennek a következménye az igen magas gyermekhalandóság volt.

153- A SZÜLŐK ÖRÖME

Öröm – Türelem – Ésszerű nevelés

 

Némelyek úgy beszélnek arról a gondoskodásról,amit a kis gyermek igényel,hogy az ember azt hinné,a baba azzal a szilárd elhatározással jön a világra,hogy tűzzel vassal uralkodjon a szülein.Minden kisbaba kedves barátságos lénynek születik.

Bátran meg lehet etetni ha úgy látszik hogy valóban éhes.Ha nem éhes,nem történik más,minthogy kevesebbet eszik majd,

Nem kell félni attól,hogy szeresse ,hogy örömét lelje a szülő a vele való eggyütlétben.Minden kisbaba igényli hogy mosolyogjanak rá,beszéljenek hozzá,játsszanak vele,dédelgessék gyengéden szeretettel-ép úgy ahogy igényli a vitamint és a kalóriát.Igy válik olyan emberré,aki szeret másokat és élvezni tudja az életet.

Az a gyermek aki nem kap szeretetet,érzéketlen felnőtté válik.Nem kell félni attól,hogy a szülő eleget tegyen a gyerek indokolt kivánságainak,ha nem válik fokozatosan rabszolgájává.

Ha a gyermek az első hetekben sir,az ember azt gondolja,hogy valami biztos nincs rendben-lehet hogy éhes,fáj a hasa vagy álmos.Természetesen –ösztönünk hogy aggódunk,ha sirni halljuk és meg akarjuk nyugtatni.Talán arra van szügsége hogy felvegyük,ringassuk vagy sétáljunk vele.

Attól nem válik elkényeztetetté, ha jól de ésszerűen bánunk vele, és ez különben sem következik be egyik pillanatról a másikra.

Az ilyesmi fokozatosan jön akkor, ha az anya fél attól,hogy a józan eszére hallgasson,vagy ha valóban a baba rabszolgájává akar válni és maga készteti arra a gyermekét,hogy rabszolgatartója legyen.

Minden szülő arra törekszik,hogy gyermekében egészséges,a kellemes eggyütléthez szükséges szokásokat fejlesszen ki.Ez lassanként magától is kialakul. A gyerek is igényli hogy rendszeresen kapjon enni. Amikor már nagyobb, ő maga törekszik arra, hogy illedelmesen egyék. Emésztése szervezetének egészséges rendjét követi,széklete lehet rendszeres,később,amikor már okosabb.rá lehet ültetni a bilire.

 

 

154- A szülői felügyelet közös gyakorlása

 

 

 

 

 

 

 

A szülői felügyeleti jogot a szülők együtt gyakorolják (közös szülői felügyelet), még abban az esetben is, ha már nem élnek együtt. Ha a szülők külön élnek, természetesen megállapodhatnak abban, hogy kizárólag egyikük fogja ellátni a szülői felügyelet részjogosítványait. Ha a gyermeket a gyermek elhelyezése iránti per vagy a házasság felbontása során valamelyik szülőnél elhelyezik, a felügyelet gyakorlása ezt követően már csak azt a szülőt illeti meg, akinél elhelyezték a gyermeket. A szülők azonban ebben az esetben is kérhetik a bíróságtól, hogy maradjon fenn a közös szülői felügyelet.

A gyermek sorsát lényegesen érintő kérdésekben közös szülői felügyelet hiányában is közösen döntenek a szülők, kivéve, ha a bíróság korlátozta, szüneteltette vagy megszüntette a külön élő szülő felügyeleti jogát.

A családjogi törvény értelmében a gyermek sorsát lényegesen érintő kérdésnek minősül:

-         a gyermek nevének a meghatározása és megváltoztatása,

-         a gyermek tartózkodási helyének a kijelölése, illetve

-         a gyermek iskolájának és életpályának meghatározása

A bíróság ezen túl feljogosíthatja a szülői felügyeletet nem gyakorló szülőt a gyermek vagyonának kezelésére és vagyoni ügyekben a törvényes képviseletre. A gyermek érdekeinek védelmében a bíróság nem csak feljogosíthatja valamelyik szülőt a szülői felügyelet körébe tartozó fenti részjogosítványok gyakorlására, hanem bármely részjogosítvány gyakorlását korlátozhatja, megvonhatja, illetve szüneteltetheti is.

Megegyezés hiánya a szülői felügyelet gyakorlásában

Előfordulhat, hogy az együtt élő szülők nem tudnak megegyezni valamely olyan kérdésben, amit a szülői felügyelet körében gyakorolnak. Ebben az esetben a vitatott kérdésben a gyámhivatal fog dönteni. Azonban a gyámhivatal sem dönthet a lelkiismereti és a vallásszabadság körébe tartozó kérdésekben. Amennyiben pedig a szülők már külön élnek, és nem jutnak egyezségre valamely a szülői felügyelet körébe tartozó kérdésben, a bíróság dönthet a vitában. A bíróság azonban a 16. életévét betöltött kiskorú gyermek tartózkodási helyének a kijelöléséről nem hozhat döntést.

Ha a szülők a közös szülői felügyelet gyakorlása során már nem tudnak együttműködni, bármelyik szülő kérheti a közös szülői felügyelet megszüntetését a bíróságtól. A megszüntetésnek azonban fontos feltétele, hogy az a gyermek fejlődése szempontjából indokolt legyen.

 

 

 

 

-155 SZŰRŐVIZSGÁLATOK KORCSOPORTONKÉNT

 

 

0-4 napos életkorban igénybe vehető szűrővizsgálatok:

-         teljes fizikális vizsgálat, különös tekintettel a fejlődési rendellenességek szűrésére

-         testtömeg, testhossz, fejkörfogat mérése és értékelése

-         ideggyógyászati vizsgálat

-         csípőficam szűrése

-         érzékszervek működésének vizsgálata körében a hallás és a látás vizsgálata

-         veleszületett anyagcsere-betegségek vizsgálata.

 

1, 3 és 6 hónapos életkorban igénybe vehető szűrővizsgálatok:

-         teljes fizikális vizsgálat, különös tekintettel a fejlődési rendellenességek szűrésére,

-         mozgásszervi vizsgálat, csípőficam szűrése 4 hónapos korig,

-         idegrendszer vizsgálata,

-         rejtettheréjűség vizsgálata,

-         a pszichomotoros és mentális fejlődés vizsgálata,

-         érzékszervek működésének vizsgálata (látás, kancsalság, hallás)

-         testhossz, testtömeg, fejkörfogat mérése, a fejlődés és tápláltsági állapot értékelése a hazai standardok alapján.

 

A gyermek 1 éves kora után – életkor-csoportonként – a következő megelőző ellátásokat lehet a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe venni.

 

1 éves életkorban és 6 éves életkorig évente igénybe vehető szűrővizsgálatok:

-         teljes fizikális vizsgálat,

-         idegrendszer vizsgálata

-         rejtettheréjűség vizsgálata 2 éves korig,

-         herék vizsgálata évente,

-         testmagasság, testtömeg (fejkörfogat szükség szerinti mérése), a fejlődés és tápláltsági állapot értékelése hazai standardok alapján,

-         a pszichés, motoros, mentális, szociális fejlődés és magatartásproblémák feltárása,

-         érzékszervek működésének vizsgálata,

-         beszédfejlődés vizsgálata,

-         mozgásszervek vizsgálata: különös tekintettel a lábstatikai problémákra és a gerinc rendellenességeire (tartáshiba, scoliosis),

-         vérnyomás mérése 3-6 éves életkor között,

-         korai fogászati szűrés és gondozás.

 

6 és 18 éves kor között l igénybe vehető szűrővizsgálatok:

-         teljes fizikális vizsgálat,

-         a kórelőzmény és családi anamnézis ismételt felvétele,

-         az anamnézis alapján veszélyeztetett gyerekek kiszűrése, szükség esetén szakorvosi vizsgálatra irányítása,

-         pajzsmirigy tapintásos vizsgálata 11 éves életkortól,

-          

-          

-          

-         -156- MÉRJÜK, VAGY NE MÉRJÜK A BABÁT?

 

 

 

 

 

 

 

 

Bizonyára sok anyukában megfogalmazódik a kérdés, akár már a várandósság utolsó heteiben, vagy a baba fogadásához szükséges dolgok összeállításánál, hogy be kell-e szereznie csecsemőmérleget, vagy nem. Kell-e majd mérnie otthon csecsemője súlyát, vagy elegendő a gyermekrendelőben nyomon követni a baba súlygyarapodását?

Míg meg nem született a baba, nem tudhatjuk, hogy hogyan fog szopizni, mennyit és hányszor fog enni egy nap. Éppen ezért célszerű beszerezni (bérelni, vagy venni) otthonra egy csecsemőmérleget.

Ha az édesanya úgy látja, újszülött babája elégedett, nyugodt, kiegyensúlyozott, szépen és rendszeresen szopizik, etetések között békésen alszik, vagy jókedvűen szemléli a világot, szinte biztos lehet benne, hogy eleget szopizott. Ilyen esetben elegendő a baba súlyát hetente egyszer, lehetőleg ugyanabban a napszakban (célszerű az esti fürdetés előtt), meztelenül lemérni, és a mért adatokat egy füzetben rögzíteni. Ez mindig jelzés értékű az édesanyának, védőnőnek és a gyermekorvosnak egyaránt. Így havonta, összességében láthatjuk a baba súlygyarapodását.

Ebben az esetben felesleges minden etetés előtt és után is megmérni a gyarapodás mértékét, mert mint ahogy mi felnőttek sem, úgy a babák sem esznek mindig ugyanannyit egy-egy étkezés alkalmával. Ezáltal az is elkerülhető, hogy a mamák ok nélkül aggódjanak, egy-egy szopizás után mért kevesebb gyarapodás láttán.
Abban az esetben, ha a csecsemő sokat sír, etetések után is nyugtalan, mindemellett nehezen alszik el, valószínű, hogy nem elegendő számára az anyatej. Ennek megállapítására a legegyszerűbb módszer, ha nappal minden etetés előtt és után ruhástól megmérjük a baba súlyát, és a kettő különbözetéből megkapjuk a szopott anyatej mennyiségét. Lehetséges, hogy a sok sírás hátterében a hasfájás áll, és nem az elégtelen mennyiségű anyatej. Napi több mérésből már biztosan lehet következtetéseket levonni az anyatej mennyiségéről, de azt sem szabad elfelejteni, hogy minden baba más és más mértékben gyarapodik, fejlődik. Ilyenkor érdemes kikérni a további teendőkről a védőnő vagy gyermekorvos tanácsát.

Tehát mindenképpen jó, ha már a születés után van otthon mérleg, és nyomon lehet követni a csecsemő súlyfejlődését. A megfelelő gyakorisággal és technikával történő méréssel sok aggodalmat eloszlathatunk a baba súlyfejlődése körül. 

-157- SZOPTATÁS – AZ ANYÁK DILÉMMÁJA

Hőségben még egy felnőtt is folyton szomjas, ilyenkor a pici babáknak szintén több folyadékra van szükségük. A kismamák pedig törhetik a fejüket, mi tévők legyenek. Több anyatej, tápszer, gyümölcslé? Cikkünkben összefoglaljuk a különböző nézeteket - a döntés az anyukák kezében van.

Hat hónapos kor alatt a baba fő étele és itala az anyatej, ezért ebből napi 8 dl - 1 l-t kell adni neki - Amennyiben a pici megissza a megfelelő mennyiséget, csak extrém melegben szükséges forralt és lehűtött vízzel vagy babavízzel kínálni. A szervezet véleménye szerint az anyatej mennyiségének csökkenésekor nem csak teával vagy vízzel kell pótolni a folyadékot, hanem tejalapú itallal, azaz tápszerrel is, mert a kicsi csak így kapja meg a fejlődéshez szükséges mennyiségű fehérjét és energiát.

A civilizált országokban az a tévhit terjedt el, hogy a modern tápszerek egyenértékűek az anyatejjel -, Kétségtelen, hogy a tápszerek kifejlesztésekor a női tej összetételét veszik alapul, de azok nem tartalmaznak biológiailag aktív alkotóelemeket (élő sejteket, immunanyagokat, enzimeket, növekedési faktorokat). Egyes alkotóelemek koncentrációja a tápszerekben magasabb, azonban rosszabbul szívódnak fel, pl. a vas az anyatejből 49%-ban, míg a vassal dúsított tápszerből csak 7%-ban hasznosul. (A szervezetbe feleslegesen bevitt vas viszont további problémák okozója lehet.)

Mit egyen a baba?

Hat hónapos kor fölött a csecsemőknek 5-8 dl anyatejet kell elfogyasztaniuk naponta - szögezi le a Gyermekorvosok Társasága. Ilyenkor a kizárólagos anyatejes táplálás már nem fedezi a fejlődésben lévő csecsemő tápanyagigényét, ezért szükséges bevezetni a pépes, majd a szilárd táplálékot a baba étrendjébe. Hat-hét hónapos kor körül érdemes megismertetni a kicsit az első gyümölcsökkel, zöldségekkel, melyek most a nyári szezonban bőségesen rendelkezésre állnak. Főzve, pürésítve, először kanálnyi mennyiségben, majd fokozatosan haladva, egészen a 150-200 ml-ig. 

A gyümölcsökből és zöldségekből folyadékhoz is jut a kicsi. Az anyatej mellett felforralt és lehűtött vízzel, hígra főzött, cukor nélküli 100%-os gyümölcsteával vagy hígított gyümölcs-, zöldséglevekkel kínálható. Tiltólistán szerepel viszont a tehén-, kecske-, zab-, szója-, rizstej, az élénkítő hatású tea, valamint a cukros üdítőitalok. Ez utóbbiak felesleges cukortartalmuk miatt az értékes tápanyagoktól veszik el a helyet, károsítják a baba fogait, és terhelik a veséjét.

Az egyik legfontosabb kérdés ma is az, hogy mikor kell bevezetni a kiegészítő táplálékokat az anyatejes táplálás mellé. Hivatalos közlemények szerint alapszabályként elmondható, hogy a csak anyatejjel történő táplálás a csecsemő 6 hónapos koráig indokolt, ez után Ha a baba a fejlődésében növekedési ugráshoz ér (ilyen például a 3-4 hónapos kora körüli szakasz), átmenetileg kevesebb teje lehet a mamának, mint amennyit a baba igényel. Szerencsére gyakoribb szoptatással pár napon belül újra beáll a szükséges nagyobb mennyiségű tejtermelés.. Gond akkor adódik, ha ilyenkor nem gyakoribb szoptatással orvosolják a problémát, hanem pótlást adnak, mert ez tényleg alááshatja a további szoptatást, mivel a tejtermelés nem tud alkalmazkodni a baba igényeihez. Ha pedig az egy évnél fiatalabb, addig jól szopó csecsemő egyik pillanatról a másikra elutasítja a mellet, akkor nem elválasztódás az ok, hanem szopási sztrájk. Ilyenkor meg kell keresni a baj forrását (fájdalom, betegség, szeparáció, stressz, stb.), és azt orvosolva fokozatosan visszaszoktatni az anyamellre. A hirtelen elválasztás ugyanis sem az anyának, sem a babának nem tesz jót.

Ha valaki mielőbb el akarja választani a babáját, akkor valóban szoptatás előtt adja az új ételeket - teszik hozzá a szakemberek - Hiszen így egyre kevesebbet és kevesebbet fog szopni, mert az új ételek elveszik a gyomrában a tej helyét, emiatt csökkenni fog a tejmennyiség. A hozzátáplálás helyes folyamata azonban az, hogy szoptatás után kínáljuk az új ízeket, így továbbra is a tápanyagdús és az immunrendszert a legtermészetesebben erősítő anyatejből fog a csecsemő többet fogyasztani

158-. NEM KÖVETENDŐ TANÁCSOK A SZOPTA-TÁSNÁL

Amikor megszületik a kisbaba, az örömhöz többnyire némi bizonytalanság is társul. Ekkor záporozni kezdenek a kért és kéretlen tanácsok.

  1. Ne szoptass túl hosszan és túl gyakran, mert kisebesedik a melled! 
  2. Attól lesz több tejed, ha sokat iszol, eszel, és sokat pihensz!
  3. Minden szoptatás után üresre kell fejni a melled!
  4. Három/négy óránként szoptass, különben soha nem tanul rendet a gyerek.
  5. Két szoptatás közt adj neki teát!
  6. Ha nem elég feszes a melled, várj a szoptatással, amíg meg nem telik!
  7. Ha gyógyszert szedsz, nem szoptathatsz!
  8. Ha sír, biztosan éhes – pótlást kell neki adni!
  9. Egy ekkora gyereknek már muszáj valami mást is ennie!
  10. Válaszd el, ez a tej már nem ér semmit!



A tanácsadók jót akarnak – ám sajnos nem mindig érik el a céljukat, sőt sokszor rontanak a helyzeten. A szoptató anya szervezete és a szopó kisbaba nagyon érzékeny a változásokra, ezért akár csak egy rossz tanács megfogadása is olyan nehézségeket okozhat, amelyeket több hetes küzdelem árán lehet megszüntetni – ha az anya elég kitartó, és megtalálja a megfelelő segítséget. Lássuk a leggyakoribb – és legrosszabb tanácsokat.

1. Ne szoptass túl hosszan és túl gyakran, mert kisebesedik a melled!

Valójában nem a hosszú szoptatás miatti "felázás" okozza a mellbimbó sérüléseit, sokkal inkább az, hogy a baba nem kapja be elég mélyen a mellet, és csak a bimbót szívja. Akár néhány ilyen alkalom is elég ahhoz, hogy érzékennyé, sebessé váljon a bőr. Ilyenkor nem segít a szoptatás idejének korlátozása. A rövid ideig tartó, ritka szoptatás viszont oda vezethet, hogy a baba nem jut elég tejhez, a mell pedig ingerhez, noha ez a bőséges tejtermeléshez szükséges lenne. A kicsi pótlást kap, elindul az ördögi kör, amely a tejmennyiség jelentős csökkenéséhez, végül a nagyon korai elválasztáshoz vezet.

2. Attól lesz több tejed, ha sokat iszol, eszel, és sokat pihensz!

Az erőltetett ivás nemhogy használna, de még árthat is a tejtermelésnek. Testünk sokkal bonyolultabb annál, hogy az "itt bemegy – ott kijön" elve érvényesüljön. A hormonális szabályozás éppen ellentétesen válaszol erre a "beavatkozásra", mint ahogy józan paraszti ésszel gondolnánk. A sok evés pedig nem vezet máshoz, mint a hízáshoz. A női test még szegényes táplálékfelvétel mellett is képes elegendő tejet termelni. A pihenés sem segít önmagában a tejtermelésen, bár való igaz, a pihent, kiegyensúlyozott anyának könnyebben megy a szoptatás.

3. Minden szoptatás után üresre kell fejni a melled!

Igény szerinti szoptatás esetén nincs szükség rendszeres fejésre. Az is kérdés, hogy ha azt mondjuk: "minden szoptatás után", vajon mit csináljunk, amikor az újszülött fél órával az előző evés után ismét jelentkezik? A szoptatás és a fejés összefolyik. Ilyenkor fordul elő, hogy az anya – mivel úgy érzi, hogy a kifejt mellben már nincs semmi –, a tejet azon frissiben odaadja a babának, cumisüvegből. És mit értünk azon, hogy "üresre"? A mell soha nem lesz üres, hiszen a tej folyamatosan termelődik. Ha arra törekszünk, hogy az utolsó cseppig fejjünk, azzal jelentős tejtúltermelést is előidézhetünk. A túl bőséges tejtermelés az anyának is kényelmetlen, és a baba számára sem előnyös. Ha már elkezdte a rendszeres fejést, de fárasztónak tartja, csak fokozatosan hagyja abba, nehogy túltelítődjön a melle, és emiatt jelentősen csökkenjen a tej mennyisége!

4. Három/négy óránként szoptass, különben soha nem tanul rendet a gyerek.

A csecsemőnek nem az a feladata, hogy rendet tanuljon. Éppen elég dolga van azzal, hogy alkalmazkodjon a külvilághoz. Az első napokban még épphogy cseresznye nagyságú a baba gyomra, hogy várhatnánk el, hogy ilyen kis mennyiségű táplálékkal (folyadékkal) kibírja három órán keresztül? Ám az újszülöttkort "kinőve" sem alkalmas minden apróság szervezete arra, hogy három órát várjon a következő etetésre: az emésztés irama és az emberi tej összetétele gyakoribb táplálkozásra készteti. Arról nem is beszélve, hogy a szopás számára nem csak evést jelent, hanem az érzelmi biztonságot is így kapja meg. Ezt a feltöltődést végképp lehetetlen órára beprogramozni…
A három-négy óránkénti szoptatás sok nő esetében kevés a megfelelő mennyiségű tej termelődéséhez, így legtöbbször éppen ez a túl korai kiegészítés és elválasztás oka.

5. Két szoptatás közt adj neki teát!

A "teáztatás" az egyik legmakacsabb tévhit, amely a múltból ránk maradt. Az újszülött meglehetősen bőséges folyadéktartalékokkal jön világra, ha engedik gyakran szopni, akkor a kis mennyiségű kolosztrum is elegendő arra, hogy szomját oltsa. Amikor belövell a tej, még tudományos alapokon is elég nehéz megmagyarázni, hogy vajon miért lenne szükség folyadékpótlásra. Az anyatej táplálék és egyben szomjoltó is. Ha a kicsi szomjas, mellre kell tenni. A teáztatással egy sor fölösleges kockázat jelenik meg a baba életében:

-         értékes anyatej helyett értéktelen (sőt, néha veszélyes) folyadékot kap;

-         csökken az étvágya és a szopási kedve, ezért csökkenhet az anyatej mennyisége;

-         a cumisüveg miatt megváltozhat a szopási módszere: rosszul kap rá a mellre, csak szívogatja, majd kilöki. A baba éhen marad, a mellbimbó megsérülhet.

-         rászokik a cumisüvegre, később nehéz lesz leszoktatni;

-         a teában és a cumin elszaporodó kórokozók megbetegíthetik a babát, de mindenképpen befolyásolják a bélflóráját.

 

6. Ha nem elég feszes a melled, várj a szoptatással, amíg meg nem telik!

Természetes folyamat, hogy a mellek első hetekben tapasztalt feszessége elmúlik. Ha beáll a kereslet-kínálat megfelelő aránya, megszűnik a túltermelés. A feszességért különben sem csak a tej mennyisége felelős, hanem a szülés utáni időszakban fellépő átmeneti ödéma is. Az első hónap vége felé ez jelentősen csökken – de tejünk továbbra is lesz elég. Ha két szoptatás között húzzuk az időt, éppen az ellenkezőjét érjük el annak, amit szeretnénk. Lehet, hogy az adott szoptatáshoz több tej áll majd a baba rendelkezésére, de a másnap-harmadnap már hiába várjuk ezt az eredményt: szervezetünk a tejtermelés csökkentésével válaszol a ritkább szoptatásra.

7. Ha gyógyszert szedsz, nem szoptathatsz!

Sajnos sok baba szoptatása bukik meg ezen a ponton! A szoptatás és a gyógyszerszedés többnyire összeegyeztethető. A kezelőorvos alaposságán múlik, hogy megkeresi-e a megfelelő gyógyszert vagy kezelési módot az anya számára, és felvilágosítja-e arról, hogy a szoptatás abbahagyása vagy az anya gyógyszerszedése jelent-e nagyobb kockázatot a baba számára.

8. Ha sír, biztosan éhes – pótlást kell neki adni!

A kisbabák rengeteg dolog miatt sírhatnak, nem kell azonnal az éhezésre gondolni. Az éhezés jele nem pusztán a sírás. Ha a csecsemő gyarapszik, naponta legalább öt pisis pelusa van, és az első hat hétben napi több kakis pelenkát is találunk, szinte biztos, hogy nem az éhség miatt sír. A gyakoribb szoptatástól néhány nap múlva erőteljesen beindul a tejtermelés. Az indokolatlanul adott pótlás hatására viszont csökken a tej mennyisége. Ezenkívül az 5. pontban felsorolt veszélyekkel is számolnunk kell.

9. Egy ekkora gyereknek már muszáj valami mást is ennie!

Az "ekkora" jelzőt sajnos a mai napig sokan a három-négy hónapos babákra értik. A csecsemőknek fél évig nincs szükségük az anyatejen kívül másra, de sokan még féléves kor után is csak kóstolgatnak, akár hónapokig. Az anyatej kielégíti táplálék- és folyadékigényüket. Az egyéb ételek erőszakos bevezetése (a gyerek tömése, kiéheztetése) későbbi táplálkozási problémákhoz vezethet.


10. Válaszd el, ez a tej már nem ér semmit!

Az anyatej összetétele folyamatosan változik, de értéke a gyerek szempontjából állandó marad. Mindig fontos tápanyagokat, ásványi sókat, vitaminokat és immunanyagokat tartalmaz. A szopás ráadásul a gyereknek és az anyának egyaránt fontos érzelmi támaszt jelenthet. A hirtelen (és értelmetlen) elválasztás mindkettőjüket megviseli. Az elválasztásnak sok elfogadható oka lehet (például súlyos betegség, halaszthatatlan és a babára káros orvosi vagy gyógyszeres kezelés, az anya túlterheltsége), de az anyatej minőségi romlására hivatkozni semmiképpen sem tisztességes dolog.

159-OTTHON SZÜLJÜNK VAGY KÓRHÁZBAN?

Évek óta vitatéma, hogy otthon szüljön-e a kismama, vagy kórházban? Már épp törvényi szabályozás készült volna a témában, amikor az egyik anya otthoni szülése közben elvesztette újszülöttjét. A baba feje már kijött, de válla elakadt a szülőcsatornában, és a köldökzsinór is elszorult. Hiába értek ki hamar a mentősök, sajnos megfulladt. Azóta már az is kiderült, hogy egy gyertya pislákoló fényénél vezette a bába a szülést, mert az erős fényt az újszülöttre kórosként értékelte.

A '70-es évek második felében öt év alatt mintegy félszáz szülésben működtem közre mentőápolóként lakáson, vagy a mentőautóban. Az első négy évben Nógrád megyében, az ötödikben Pest megyében kocsiztam. Egyik sem volt első szülése az anyáknak, így nálam sokkal jobban tudták, mit is kell tenniük. Életem első szülésvezetése idején alig egy hónapja dolgoztam az OMSZ-nál, míg 38 éves kollégám már 19 éve vezette az autót. Ő akkor már fél életét a mentőben töltötte, jómagam viszont nőtlen és gyermektelen 22 évesként igencsak zöldfülűnek számítottam.

A mentőknél az első két hét betanulási időszak volt. Közben néhány szülést is meg kellett nézni a közeli kórházban. Az alapfogalmakat elmondták, de a szülőszobán csak nézelődhettünk. Ennyi felkészülés után indultam el egy éjszaka egy Gyarmathoz közeli faluba egy harmadik szüléshez. – Már megvan a kisbaba – fogadott lelkendezve az egyik rokon a kapuban. – Szóltunk a doktor úrnak is, de nem jött ki. Azt mondta, hogy a mentősök úgyis nála jobban lerendezik. Siessenek, már nagyon vártuk magukat!

Odabenn az egészséges újszülött feküdt az ágyon édesanyja mellett. A méhlepény még az anyában volt, a köldökzsinór még összekötötte őket. Ezt kellett két helyen lekötnöm, közötte elvágnom, majd a becsomagolni a babát és boldog mamájával együtt kórházba szállítani. A lepény már a szülőszobán jött ki. Elvileg ezt otthon kellett volna megvárnunk, de ezt soha senki sem tette meg. Az első szülésvezetésem – ha ezt egyáltalán annak lehet nevezni – szerencsésen lezajlott, s a többire sem panaszkodhattam.

A félszáz szülés zöme kiérkezésünk előtt megtörtént, s nekünk csak a köldökellátás maradt. Orvos sosem volt velünk. '78. közepéig a megyében csak csütörtökön reggel 6-tól este 6-ig kocsizott a főorvosnő Salgótarjánban. A többi napokon és éjszaka orvos nélkül vonultunk. A szülésvezetés egyébként sem számított orvosi feladatnak, oda '78-tól is nélkülük vonultunk. '78. nyarától már lett egy-egy hétköznapi nappali esetkocsi Tarjánban és Balassagyarmaton, a frissen végzett mentőtisztekkel.

Néhányszor a mentőben is megszületett valaki. Éjszaka egy Pásztó környéki faluba hívtak ötödik szüléshez. Az anya kinn állt egyedül a ház előtt. Hová fekhetek? – ugrott be az autóba, s már feküdt is fel a hordágyra. Felhúzta a lábát, s már jött is kifelé a gyerek. Gond nélkül a világra jött, a mama rutinosan mozgott, s nekem itt is csak a köldökellátás és a kórházba szállítás maradt.

A többi szülésvezetéskor sem történt komplikáció, száz százalékos eredményt tudhatok az otthoni és a mentőbeli szüléseimről. Mégsem mondom, hogy ezentúl mindenki otthon, vagy a mentőben szüljön, mert az eredmény nem nekem köszönhető. Olyan eseteket fogtam ki, melyekben nem volt komplikáció. Ha lett volna valaha is, akkor a sziréna és kékfény használatával hamar a szülészetre értünk volna, s ott egy szakember fejezhette volna be a megkezdett folyamatot.

Három évi mentőmunka után, a szakápolói tanfolyamon 84 óra kötelező szülőszobai gyakorlatunk volt, s ezt igyekeztünk is komolyan venni. A salgótarjáni Megyei Kórházba jártam, s ott délelőttönként programozott szülésvezetéseket láthattam. A kismama az adott nap reggelén érkezett, infúzióval indították meg szülését, s délre már meg is volt a babája. (Néhány hónapja épp hasonló módszerért marasztaltak el egy fővárosi szülészorvost, holott Nógrádban ezt már három évtizede is így csinálták!)

A tágulási és kitolási szakban folyamatosan figyelték baby-droppal a mama hasán a magzati szívhangokat. Ha komplikációt észleltek, már tolták is át a szomszédos műtőbe, ahol azonnali császármetszést alkalmaztak. Harántfekvés esetén egyébként sem tehettek volna mást, s a farvégűnél is inkább ezt alkalmazták a szülőcsatornán keresztüli szülésvezetés helyett. Más kérdés, hogy ezekben az esetekben nem is volt szabad programozni a szülést!

A kórházban tehát rögvest ott a segítség, de a lakáson erre vajmi kevés az esély. Ha a mentőautó hamar oda is ér, a mamát a magzattal csak belefektethetik, de a műtétet el nem kezdhetik. Hiába lenne ott az orvos is, nem állna neki a császármetszést elvégezni. Az anya és gyermeke érdeke éppen ezért az, hogy ne odahaza kísérletezzünk velük! Én sem mertem volna '78-ban és '80-ban otthon világra segíteni gyermekeimet, pedig addigra már jócskán végeztem a mentőknél másoknál is hasonló beavatkozásokat

16o- ÁTALAKUKÓ KAPCSOLATOK

AMIKOR ANYÁVÁ VÁLSZ, HIRTELEN ÁTALAKULNAK A KAPCSOLATAID IS: EGYRE KEVÉSBÉ TALÁLSZ KÖZÖS TÉMÁKAT AZOKKAL A BARÁTAIDDAL, AKIKNEK NINCSENEK GYERMEKEIK, ÚJ BARÁTOKAT TALÁLSZ MÁS ANYUKÁK SZEMÉLYÉBEN ÉS A PÁRODHOZ FŰZŐDŐ VISZONYOD IS ÚJ FORMÁT ÖLT. EZ A FOLYAMAT IJESZTŐ LEHET, DE EGYIDEJŰLEG HASZNOS IS A SZÁMODRA. NÉZZÜK, HOGYAN TALÁLHATOD MEG A HELYED EBBEN A VÁLTOZÓ KÖRNYEZETBEN!

 

A régi, szingli vagy még gyermektelen barátnőkkel megszakadhat a kapcsolat, mert babával együtt nem lehet olyan változatos programokat szervezni, mint azelőtt, ennek ellenére fontos ezeket a kapcsolatokat is megtartani, mert ők képeznek kapcsot a korábbi és az "új" életed között. Lehet, hogy ezután nem tudtok csak úgy spontán beülni egy moziba, de remekül lehet trécselni egy bababarát étteremben vagy a játszótéren is. Ami gondot okozhat az az élményeitek közti különbség: a barátnőd a megszokott témákról beszél, te pedig elsősorban a babáról, de ez így is van rendjén. Ahogy egyre inkább a megszokott életed részévé válik majd a kicsi, úgy megint megjön majd a kedved és az érdeklődésed a világ egyéb dolgai iránt is.

A gyerekek révén új ismeretségekre is szert teszel: anyukák a szomszédból, a játszótérről, az internetről, akikkel rendszeresen összejártok, megosztjátok egymással a tapasztalataitokat – ezek a kapcsolatok sokat segíthetnek a nehezebb időszakokban. Tudni kell azonban, hogy ezeknek a kapcsolatoknak a többsége véget ér, amikor a kicsik óvodába mennek és csak néhány maradhat meg közülük.

A családoddal is megváltozhat a kapcsolatod, ez nagyban függ attól is, melyik családtag milyen természetű. Egyes nagymamák mindenbe beleütik az orrukat, mások inkább a háttérből figyelik a dolgokat és csak akkor segítenek, ha kéred, és az is előfordulhat, hogy látszólag nem sok figyelmet fordítanak rád a családtagok, holott te igényelnéd. Bármelyiket is tapasztalod, próbáld megérteni a másik személy mozgatórugóit: vannak olyan nagymamák, akiknek túl hamar jött a nagymamaszerep, ezért inkább tudomást sem szeretnének venni róla, vannak olyanok, akik alig várták már, hogy végre bebizonyíthatssák ők milyen jók a nagymamaszerepben és olyanok is, akik pontosan tudják, hol a határ segítség és a másik idegeire menés között (remélhetőleg, a te rokonaid pont ilyenek)

A pároddal új fázisba lép a kapcsolatotok. Ez egy egészen új helyzet, amit most fel kell dolgoznotok együtt és tudnod kell azt is, hogy sok párkapcsolatban a problémák akkor kezdődnek, amikor megszületnek az első gyerekek. Az első időszakban még mindenki kínosan odafigyel az együtt töltött időre, de amikor a kicsi a dackorszakba ér, és egyre több figyelmet követel, majd amikor megszületik a testvér, az apára végképp kevesebb figyelem jut. Nem szabad elfelejteni, hogy ő éli tovább megszokott életét, jár a munkahelyére, ráadásul most jó darabig az ő vállán nyugszik a család eltartásának felelőssége is, miközben te egészen új érzéseket, élményeket élsz át. A problémák ott szoktak kezdődni, hogy nincsenek már igazi beszédtémáitok: ő a munkáról beszél, a hobbijáról, te meg a gyerekekről, az otthoni dolgokról, kevesebb a közös élmény, amit meg lehetne osztani, beszűkülnek a témáitok. Ez a probléma azonban nem áthághatatlan, azonban, ha nem foglalkoztok vele, akkor idővel a másik fél unalmasnak tűnhet és a továbbiakban felmerülő gondok már innen eredeztethetőek.

Azzal, hogy ismered azokat a változásokat, amik a kapcsolataidban végbemennek, máris közelebb vagy a helyzet megoldásához. Csupán az első lépést kell megtenned.

161-. Hallásproblémára gyanakodhatunk,

  • ha hirtelen zajokra nem fordul oda, nem ijed meg,
  • ha nem reagál rá, amikor a nevén szólítod,
  • ha 1 éves kor körül egyszerűbb feladatokra, utasításokra nem reagál (pl. add ide a macit)
  • ha 1 éves kor körül még egyáltalán nem gagyog a baba, és nem jut el a szótagismételgetésig (dadada, bababa stb.), nem élvezi a saját hangját, a siket gyerekeknél ugyanúgy szokott lenni gagyogás, csak kevesebb és nem lesz belőle ritmikus szótagismétlés, mert nem hallja a kicsi a saját hangját, nem tudja "tökéletesíteni" a technikáját.
  • ha nem reagál a beszédre, vagy csak a hangos beszédre reagál (középfülgyulladás után pl. visszamaradhat olyan gyógyítható fülkárosodás, ami átmeneti halláscsökkenést okoz), ezt már fél-1 éves kor között érdemes megfigyelni és gyanú esetén kivizsgáltatni.
  • ha nem érti a beszédet, egyszerűbb szavakra sem reagál.

Mindenképpen számításba kell venni a hallásproblémát, ha a baba koraszülött volt, születése után súlyos fertőzésen esett át, születéskor oxigénhiányos állapotba került, ha a családban előfordult bármilyen hallásprobléma, illetve ha a kicsi hajlamos a középfülgyulladásra.

Gyanú esetén mindenképpen érdemes alaposan kivizsgáltatni a kicsit először a gyermekorvossal, majd szakorvossal is.

 

Szellemi fogyaték vagy autizmus esetén a következők kelthetnek gyanút:

  • jelentősen elmaradt beszédfejlődés (ha 1 évesen még nem mond szótagokat, másfél évesen nem mond egyetlen szót sem, az egyszerűbb utasításokat sem érti meg)
  • az önkifejezés hiánya vagy zavaraw: nem reagál a beszédünkre, nem vagy csak ritkán mosolyog, 1-2 éves kor között nem próbálja valamilyen módon elmondani, amit szeretne (kézzel-lábbal, babanyelven, egyszerű szavakat vagy szótagokat használva stb.)
  • egysíkú kommunikáció: pl. csak mutogatva fejezi ki magát, vagy a szülei kezét húzva jelzi, mit szeretne
  • a szavakat leutánozza, de nem használja megfelelően
  • a kommunikációs készségek fejlődése (a beszéd, mimika, gesztusok egyaránt) egy ponton abbamarad, a kicsi hónapokig egyáltalán nem fejlődik tovább

(az autizmusnak emellett jele lehet, ha a kicsi mindig harmadik személyben beszél magáról és kényszeresen csinál bizonyos dolgokat, pl. mindig ugyanoda kell mindent visszatenni, ugyanúgy kell az evésnek, fürdésnek stb. történni, a napirend nem változhat, különben a gyerek dührohamot kap)

Gyanú esetén érdemes felkeresni a Korai Fejlesztő Központot Budapesten, ahol egyértelműen meg tudják mondani van-e ok az aggodalomra és mit kell tenni (1114 Bp. Csantavér köz 9/11. Telefon: 251-76-69), vidéken a Gekko Játszóházak szakemberei segíthetnek a felismerésben és a fejlesztésben.

 

162- OLYAN FURCSÁKAT CSINÁL A BABÁM

Hörög, csapkod, fülét csavargatja, hajadat húzza, karmol és még sorolhatnánk a baba által elkövetett szokatlanságokat. De vajon normálisak ezek a jelenségek? Kell-e orvoshoz fordulni?

Nem vesz levegőt Ha sír és sírás közben pár másodpercre nem vesz levegőt az csak annak köszönhető, hogy erőlködik, nem kell miatta aggódni. Más, ha a légzésfigyelő bejelez éjszaka, ilyenkor ajánlott mihamarabb orvoshoz fordulni, de a legtöbb esetben ilyenkor sem légzéskimaradásról van szó, hanem csak arról, hogy a baba túl messzire mászott az érzékelőtől. A légzésfigyelő úgy van beállítva, hogy 4 mp kimaradás után jelez, tehát ha sírás közben 1 légzés kimarad, az még nem gond.

Csukott szemmel álmában sír Ilyenkor nem kell felvenni, felébreszteni, és semmit nem kell csinálni vele. Csak álmodik és nincs ébren ilyenkor, ezért nem kell költögetni.

Hajamat húzza, arcomba belemar Ennek az az oka, hogy most fedezi fel a saját testét és a tiédet. Próbálgatja a saját testhatárait, 7-8 hónapos kor előtt ugyanis még azt hiszi, hogy ő és te egyek vagytok. Nem akar rosszat, nem akar bántani, és ezért nem is kell ilyenkor a kezére csapni. Elég, ha határozottan rászólsz (de ne túl indulatosan, mert akkor tetszeni fog neki a reakciód és a legközelebb is tesztelni fogja majd, mit reagálsz), majd megszünteted a kellemetlenséget okozó helyzetet (leteszed a kezedből a babát).

Harap. Ez is azzal függ össze, hogy még nem ismeri a saját testhatárait, fogalma sincs, hogy ezzel fájdalmat okoz neked. A teendő ugyanaz, mint a fenti esetben.

Általában 2-3 hét alatt le szokott szokni róla. Ha szopizás közben harap, akkor el kell venni tőle a cicit, határozottan rászólni, hogy "Nem", aztán megint visszaadni. Általában ez csak véletlen szokott lenni, nem szándékos.

Furcsa hangokat hallat. Már az egészen kicsi babák is ijesztő hangokat adhatnak ki magukból alvás közben, ettől nem kell megijedni. Nyöszörgés, hörgés, csattogás és egyebek, ez mind teljesen normális.

Egy pillanatra nem vesz levegőt, kezét széttárja Ez egészen kicsiknél szokott előfordulni (3 hónapos korig), az oka az, hogy a baba megijed valamitől. Ijesztően néz ki, de nem kell vele foglalkozni.

Összekarmolja magát. Nagyon piciknél, újszülötteknél fordul elő, hogy csapkodnak és közben összekarmolják az arcukat. Ha nagyon aggasztó a helyzet, vehetsz neki direkt erre a célra való újszülött kesztyűt.

Fülét, orrát csavargatja, lábujját rágja Ezek mind a saját testének felfedezését szolgálják, általában 1-2 hétig tartanak ezek a szokások, utána leszokik róla.

Kezét rágja 3 hónapos korig általában az éhség jele, amikor a csecsemő az öklét rágja, efelett a fogzás okozza. Fél éves kor után ez egészen szélsőséges formát is ölthet, amikor a kicsi naphossza az ínyét masszírozza az ujjával, de minél jobb a kézügyessége, annál hamarabb leszokik róla, mert akkor már a játék köti le a figyelmét.

Csapkod. Az egészen picik is már félelmetesen tudnak csapkodni a kezükkel, lábukkal, mert amikor ők izgalmi állapotba jönnek (éhség, álmosság miatt pl.), akkor még az egész testükkel jelzik azt. Ez teljesen normális, nem kell miatta a

 

 

 

 

 

 

 

 

161-. Hallásproblémára gyanakodhatunk,

  • ha hirtelen zajokra nem fordul oda, nem ijed meg,
  • ha nem reagál rá, amikor a nevén szólítod,
  • ha 1 éves kor körül egyszerűbb feladatokra, utasításokra nem reagál (pl. add ide a macit)
  • ha 1 éves kor körül még egyáltalán nem gagyog a baba, és nem jut el a szótagismételgetésig (dadada, bababa stb.), nem élvezi a saját hangját, a siket gyerekeknél ugyanúgy szokott lenni gagyogás, csak kevesebb és nem lesz belőle ritmikus szótagismétlés, mert nem hallja a kicsi a saját hangját, nem tudja "tökéletesíteni" a technikáját.
  • ha nem reagál a beszédre, vagy csak a hangos beszédre reagál (középfülgyulladás után pl. visszamaradhat olyan gyógyítható fülkárosodás, ami átmeneti halláscsökkenést okoz), ezt már fél-1 éves kor között érdemes megfigyelni és gyanú esetén kivizsgáltatni.
  • ha nem érti a beszédet, egyszerűbb szavakra sem reagál.

Mindenképpen számításba kell venni a hallásproblémát, ha a baba koraszülött volt, születése után súlyos fertőzésen esett át, születéskor oxigénhiányos állapotba került, ha a családban előfordult bármilyen hallásprobléma, illetve ha a kicsi hajlamos a középfülgyulladásra.

Gyanú esetén mindenképpen érdemes alaposan kivizsgáltatni a kicsit először a gyermekorvossal, majd szakorvossal is.

 

Szellemi fogyaték vagy autizmus esetén a következők kelthetnek gyanút:

  • jelentősen elmaradt beszédfejlődés (ha 1 évesen még nem mond szótagokat, másfél évesen nem mond egyetlen szót sem, az egyszerűbb utasításokat sem érti meg)
  • az önkifejezés hiánya vagy zavaraw: nem reagál a beszédünkre, nem vagy csak ritkán mosolyog, 1-2 éves kor között nem próbálja valamilyen módon elmondani, amit szeretne (kézzel-lábbal, babanyelven, egyszerű szavakat vagy szótagokat használva stb.)
  • egysíkú kommunikáció: pl. csak mutogatva fejezi ki magát, vagy a szülei kezét húzva jelzi, mit szeretne
  • a szavakat leutánozza, de nem használja megfelelően
  • a kommunikációs készségek fejlődése (a beszéd, mimika, gesztusok egyaránt) egy ponton abbamarad, a kicsi hónapokig egyáltalán nem fejlődik tovább

(az autizmusnak emellett jele lehet, ha a kicsi mindig harmadik személyben beszél magáról és kényszeresen csinál bizonyos dolgokat, pl. mindig ugyanoda kell mindent visszatenni, ugyanúgy kell az evésnek, fürdésnek stb. történni, a napirend nem változhat, különben a gyerek dührohamot kap)

Gyanú esetén érdemes felkeresni a Korai Fejlesztő Központot Budapesten, ahol egyértelműen meg tudják mondani van-e ok az aggodalomra és mit kell tenni (1114 Bp. Csantavér köz 9/11. Telefon: 251-76-69), vidéken a Gekko Játszóházak szakemberei segíthetnek a felismerésben és a fejlesztésben.

163- KULLANCS A GYERMEKBEN

Noha a legtöbben csak nagyobb gyerekeknél foglalkoznak a kullancs-témával, bizony már az egészen kicsiket is megtámadhatja a kullancs, akár a babakocsiban ülve is! Összeszedtem mindent, amit kullancsokkal kapcsolatban tudni érdemes.

Mi is az a kullancs?

Magyarországon kétféle kullancsfaj létezik, közönséges és kutyakullancs. A kullancsok 1-4 mm közötti nagyságú rovarok, és mivel szemük nincsen (legalábbis az emberre veszélyes fajoknak), ezért a hőkibocsátást, a szén-monoxid kibocsátást és a szagokat követve találnak rá "áldozatukra". Többségében a nedves, nyirkos aljnövényzetben szeretnek élni, innen másznak rá áldozatukra, ritkábbak azok a fajok, amik a fáról (általában max. 1,5 méter magasból) pottyannak le. Éppen ezért fényes, napos, száraz helyen nem kell tartani a fűről a gyermekre átmászó kullancstól, inkább erdőben, tartósan nyirkos, árnyas helyeken

A kullancs úgy támad, hogy először végigmászik az áldozatán megfelelő behatolási pontot keresve, majd 4-6 órán át először a nyiroknedvet szívja és csak ezután kezdi el a vért szívni. Általában ott támad, ahol puhább a bőr, leggyakrabban a testhajlatokban, nyakon, hónaljban stb.

Fertőzésveszély!

A kullancs különféle fertőzéseket terjeszt, amelyek közül néhány veszélyes az emberre, ezek közül a legsúlyosabb a Lyme-kór és a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás. Ez utóbbi ellen már van védőoltás, az előbbi ellen azonban nincs, éppen ezért nagyon fontos, hogy a kullancsot szakszerűen távolítsuk el, különben a teljes béltartalmát a bőr alá ürítheti, és így fertőzheti meg a gyereket!

Nem szabad

-         hegyes tárggyal (pl. tűvel) eltávolítani

-         csavargatni

-         kapargatni

-         dörzsölni

-         nyomkodni

Nem gond, ha a kullancs feje eltávolítás után a bőr alatt marad, nem kell piszkálni, mert néhány nap alatt a szervezet kilöki magából.

Ehelyett használjunk kullancs eltávolító csipeszt, vagy ennek híján erős cérnát:

 

Mikortól támad?

A kullancsok már február végétől megjelennek a kertekben és egészen október végéig előfordulnak. Magyarországon jelenleg Budapest és Pest megye a leginkább fertőzött vidék, emellett a Dunántúl bizonyos területein lehet még sok kullancs felbukkanására számítani.

 

Megelőzés

Krém 6 hónapos kortól használhatunk gyermekeknek való kullancs elleni krémet (Protect márkájú), ez szúnyog ellen is véd. Tudni kell, hogy a krém csak 2-3 órán át hatásos, ezért érdemes az öltözködéssel is távoltartani a kullancsokat: erdőben a nadrágszárat a zokni alá gyűrni, magasan végződő felsőt adni a gyerekekre.

 

Kullancs elleni védőoltás

Az oltás csak a vírusos agyvelő és agyhártyagyulladás ellen véd, a Lyme-kór ellen nem, ez utóbbi azonban antibiotikumos kezeléssel gyógyítható.
A kullancsenchephalitis elleni oltást 1 éves kor után lehet beadni. Az első oltási csomag 1 hónap alatt két oltásból áll, majd 1 év múlva ismételni kell, utána pedig 3 évente kell emlékeztető oltást adni. Az oltás nem jelenti azt, hogy a kullancs nem mehet be a bőr alá, hanem azt, hogy nem fertőz meg a vírussal, tehát még így is ki kell szedni a kullancsokat a bőr alól. Az oltás bármikor beadható az év folyamán, de a legpraktikusabb februárban a kullancsszenzon kezdete előtt beadni.

Ha kerted van… és sokat játszanak kint a gyerekek a fűben, akkor csökkenthető a kullancsok száma, ha ősszel összegerebléyzed és elégeted az avart, a kullancsok ugyanis ez alatt telelnek át. Nyáron a rendszeres fűnyírással és a levágott fű elégetésével csökkenthető a kullancs előfordulása a kertben. Ha kiirthatatlannak látszik a kertből a kullancs, vagy sok a nagy árnyas fa, bokor a kertben, akkor érdemes kihívni egy rovarirtó céget.

 

A Lyme-kór

A kullancsok által leggyakrabban terjesztett betegség a Lyme-kór. Ha legalább 72 órát a gyermekben volt a kullancs, akkor 100%, hogy átadta a fertőzést a kicsinek, ezért nagyon fontos kirándulás után azonnal ellenőrzést végezni (én minden este átnézem őket a nyári időszakban, mert felénk sok a kullancs).
A Lyme-kór első tünete a csípés helyén jelentkező piros folt, majd étvágytalanság, fáradékonyság, görcsök jelentkeznek. Gyerekeknél gyakran tünet a fülcimpán jelentkező vörös csomó. Amennyiben a tüneteket észleled a gyereken, azonnal orvoshoz kell fordulni, praktikus, ha egyből kullancs-ambulanciát keresel meg, mert a Lyme-kór antibiotikumokkal gyógyítható, kezelés híján azonban súlyos rendellenességek léphetnek fel!

164- HOGYAN NE HASZNÁLD A FELVESZ-LETESZ MÓDSZERT

2 éve, amióta létezik a blog és a Kismamablog Alvásambulancia oldal, újra és újra felmerül a kérdés, érdemes-e a felvesz-letesz módszert alkalmazni, valamint mikor érdemes, ezért most összefoglalom, mikor lehet és mikor nem lehet használni ezt a módszert a baba altatására.

A felvesz-letesz módszer lényege, hogy a baba megtanuljon magától elaludni. Önmagában ez nem csodamódszer, tehát az, hogy néha csinálod, vagy egyszer kipróbáltad még nem vezet eredményre, csak a következetes alkalmazása. A lényeg itt az, hogy a baba, akit korábban segítséggel (ringatva, hordozva, ölben, babakocsiban, cicin stb.) altattál el, megtanuljon önállóan a saját ágyában elaludni, illetve, ha felébred visszaaludni.

Mielőtt azonban ezt megtanítanád neki, meg kell bizonyosodnod róla, hogy az alvászavarok oka valóban az, hogy nem tud önállóan aludni, tehát először meg kell tenned minden annak érdekében, hogy megszünjenek azok az okok, amik miatt a baba felébred (pl. fogzás, éhség stb.). Ha már mindent megtettél ezek ellen és még mindig megvannak az alvászavarok (éjjel 3 óránál gyakrabban felkel, nappal nem tud elaludni, holott fáradt), akkor alkalmazhatod ezt a módszert, ami a következőképpen néz ki:

Ha már nagyon álmos, lefekvés előtt kicsit dédelgesd meg, annyira, hogy ellazuljon, de ne altasd el teljesen. Ha már félig alszik, akkor tedd le a kiságyba, ha sír, vedd ki, nyugtasd meg, ha ellazult, megint tedd vissza és így tovább, amíg el nem alszik. Az elején még nehezen fog menni, akár 1-1,5 óra is eltelhet, amíg el nem alszik, de napról napra jobb lesz. A lényeg, hogy minden egyes altatásnál következetesen ugyanazt csináld.

Mikor ne használd?

1) Ha nappali alvásból felriadt Ilyenkor hiába teszed újra vissza, csak még hangosabban sír, ettől nem nyugszik meg. Ismered azt az érzést, amikor éjjel felriadsz, és fáj a fejed, szédelegsz? Amikor ő felriad az alvásból még fáradtan, akkor ugyanezt érzi. Ilyenkor jobb, ha felveszed, dédelgeted, megnyugtatod, vagy lefekteted a nagyágyra és melléfeküdve próbálod visszaaltatni, ha úgy gondolod még álmos.

2) Alkalmilag. Ez nem altatási módszer, tehát alkalmilag nem használható, hogy ha máshogy nem megy, akkor talán majd így elalszik a baba. Ha úgy gondolod, hogy azért nehéz az altatás, mert nem tud egyedül elaludni a baba, akkor bevezetheted a módszert, de következetesen, minden egyes altatásnál ezt használd, hogy megtanulja, hogyan kell elaludni. Ha néha kiságyba, néha babakocsiban, néha az autóban alszik, akkor nehezebben fog menni az önálló alvásra szoktatás.

3) Ha még túl kicsi. A Suttogó szerzője Tracy Hogg a módszert csak 8 hónapos kortól javasolja. Egészen kicsi, néhány hetes babáknál egyáltalán nem szabad alkalmazni, náluk nincs szó "rossz szokásról", ha ők sírnak, akkor segíteni kell nekik. Fél éves kor előtt, ha már kizártad a zavaró tényezőket, nem fogzik, nem éhes, nem fáj a hasa stb., vagy kezelted őket, akkor meg lehet tanítani a babát egyedül elaludni, ez azonban nem azt jelenti, hogy hagyd sírni, sem azt, hogy mostantól leteszed a kiságyba és mindig minden segítség nélkül aludni fog. A babának kell idő az ellazuláshoz is, ezt neked kell megteremtened neki: lefekvés előtt dédelgesd, ringasd, majd ha már félálomban van, akkor tedd le a kiságyba, ha sír, simogasd a hátát, susogj neki, amíg el nem alszik.

4) Ha már túl nagy 1 éves kor után már csak nehezen alkalmazható a felvesz-letesz módszer. Próbálkozni még lehet vele másfél éves korig, de számolnod kell vele, hogy ilyenkor már nagyon makacs a gyermek és ragaszkodik a szokásaihoz, ezért akár 2 órás huzavona is kialakulhat az altatásból az első napokban. Ha jól emlékszem, a Tracy Hogg által leírt esettanulmányban a 14 hónapos kislányt egy éjszaka alatt 100-nál többször kellett kivenni és visszatenni az ágyba első alkalommal, tehát ez ebben a korban már csak erős idegzetűeknek ajánlott.

165- A HASMENÉSEK DIÉTÁS KEZELÉSE

A csecsemő és gyermekkori hasmenések kezelésében mindmáig kötelezőnek tartjuk a helyesen vezetett diétás kezelést. Nem engedi meg a szakma bármilyen szintü képviselője hogy ettől az elvtől eltekintsen. Helytelen az a szülői álláspont is hogy egy kis – jó antibiotikum – kezeléssel megoldjuk a gondot. Éppen ezért szeretném röviden és átláthatóan egy normál diéta kritétiumait az alábbiakban, bemutatni.

 

1.     A FERTŐZÖTT BÉLTARTALOM KIŰRITÉSE - vagy gyomormosással vagy az esetek döntő többségében várva a béltartalom spontán kiürülését.

2.     A TÁPLÁLÁS IDŐSZAKOS FELFÜGGESZTÉSE

-            a szájon keresztüli táplálás teljes felfüggesztése.

-            a folyadék bevitel megkezdése/6-8-12 óra után/ Hidrikus diéta-tea cukor nélkül, forralt víz lehütve, vagy más természetü só és folydékpótló szerek, a mennyiség 15o-2oo ml/kg/24 óra.

-            a bevitt folyadék mennyisége nem haladhatja meg az 1ooo ml/24 óra alatt

-            hányás esetén a folyadékot kiskanállal lehet adagolni.

-            a 6 hónapnál idősebb csecsemőnél a folyadékpótlást lehet sárgarépa lével vagy zöldséglevessel e0szközölni..természetesen átpasszirozva.

 

25º ml folyadékhoz hozzá lehet adni 1 tabletta zaharint.

 

A HIDRIKUS DIÉTA HATÁSAI-

-         nyugalomba helyezi a bélrendszert.

-         elvonja a baktériumoktól a táptalajt-

-         csökkenti a szojúságérzetet-

-         enyhiti a hányingert,hányást.

-         stimulálja a vizeletüritést-/méregtelenitő hatás/

-         megelőzi a folyadékvesztést.

-         lecsökkenti a magas lázat.

-         normalizálja a vizeletmennyiséget.

 

A HIDRIKUS DIÉTA IDŐTARTAMA-ÁLTLÁBAN 12-24ÓRA-de figyelembe kell venni a következő szempontokat :

-         a csecsemő életkora

-         a csecsemő tápláltsági foka.

-         a betegség súlyossága.

-         ilyen körülmények között a hidrikus diéta tartamát le lehet csökkenteni 8- 12 órára.

3.     AZ ÁTMENETI ÉTREND

-            magába foglalja minazon anyagokat amik gazdagok celulózéban és pektinszerü anyagokban/sárgarépa,rizs stb.

-            zöldségfélék-alma-banán-

-            ezek helyettesihetik az-éhezéses diétákat-

-            a bél üregében egy dugyttyu szerü alakzatot hoznak létre ami maga előtt tolja a fertőző bélváladékot-

-            a leggyakrabban használt készitmény a sárgarépalé-amit 15o-2oo ml vagy gyram/kg naponta,vagy 1/5-de a testsúlymennyiségnek.

-            ne haladjuk meg az 1ooo gram mennyiséget.

-            a rizsnyákot 3-5% főzetben használjuk

-            az almát nagyobb gyermekeknél használjuk leves vagy reszelt alma, alma püré formájában.A mennyisége nem lehet több mint 1ooo-15oo gram.

 

4.     ÚJRATÁPLÁLÁS – DIETETIKUS TÁPSZEREK..

-            Mindennemü hasmenésnél az első feladatunk,hogy minnél hamarabb érjük el a megszokott ttáplálási rendet.-úgy mennyiségileg mint minőségileg.

-            ENNEK AZ IDŐTARTAMA 8-1O NAP KÖZÖTT VAN..

-            a –visszesések-majdnem kivétel nélkül a táplálás vagy diéta hibáiból erednek.

-            antibiotikum kezelés hatására a lefolyás rövidebb lehet/5-7 nap/

-            egyesek azonban fenntartják hogy agyógyuláshoz szükség van 1o-14 napra

-            AZ ÁTMENETI ÉTREND KERETEIN BELÜL HASZNÁLT DIETETIKUS KÉSZITMÉNYEK A KÖVETKEZŐ SZEMPONTOKNAK KELL MEGFELELJENEK

-            hiányozzon belőlük bárminemű zsirkészitmény, vagy esetleg nagyon kevés mennyiségben.

-            a szénhidrátok átalakitása-elengedhetetlen az antidispeptikus hatás elérésére

-            a fehérje a legkönnyebben emészhető formában kell a gyermek szervezetébe kerüljön.

-            A LEGMEGFELELŐBB DIETETIKUS TÁPSZER KIVÁLASZTÁSA EGYES ESTEKBEN KÖRÜLMÉNYES.A nagyan nagy számú forgalomban lévő dietetikus tápszer, a diszpepsiák változatos formái, a csecsemő egyéni mindmegannyi fontos szempont a kiválsztást tekintve. Végül is ez a gyakorló orvos értékeléséhez igazodik. Aki monitorizálja a lefolyás, és kezelés eredményességét.

 

5.     AZ ÚJRATÁPLÁLÁS GYAKORLATI ELEMEI.

-            A DIETETIKUS TÁPSZER KIVÁLASZTÁSÁNÁL MILYEN TÉNYEZŐKET VESZÜNK FIGYELEMBE

-            -a csecsemő életkora-

-            -tápláltsági állapota

-            -a betegség súlyossága/a folyadék vesztés mértéke/

-            -az orvos tapasztala és egyéni preferncái

-            helyesnek tartják ha az orvos olyan tápszert használjon amivel már van tapasztalata.

-            az átmeneti étrend behellyettesitése a dietetikus tápszerrel fokozatosa kell hogy végbemenjen/egyiket csökkentem mig a másikat növelem.

-            az adag növelése történhet naponta vagy másodnaponként körülbelül 1oo gr-al, elosztva 5-6 étkezésre, esetleg többre.

-            az adag növelésénél nemcsak a székletek minősége számit hanem figyelembe kell venni a csecsemő általános állapotát és súlygyarapodását is..

 

GASZTROENTERITISZEK, FERTŐZŐ HASMENÉSEK:

 

Kórokozó

Lappangási idő

A fertőzés módja

Előfordulás korcsoport

A betegség tünetei

Baktérium

 

 

 

 

Salmonella

7-14 nap

Kontakt fertőzés.viz,élel-miszer

Minden korban

Tifuszhoz hasonló állapot.

 

paratyphus

1-10 nap

Élelemiszer,hús

Minden korban

Heveny hasmenés,hányás

Cholera suis

8-48 óra

Idem

Idem

Idem

Shigella/vérhas/

1-7 nap

Piszkos környezet, víz, élelem

Minden korban

Nyálkás "takonyszerű" széklet, olykor véresen erezet vagy kimondot-tan véres

Sonney-tipus

Idem

Idem

Idem

Idem

Flexner/tipus/

Idem

Idem

Idem

Idem

Coli-bakterium

3-12 nap

Kontakt fertőzés, levegőn keresztül.

Első év

Toxikózis-okker-sárga-széklet

Virusok

 

 

 

 

ECHO

 

Viz,élelem,levegő

Első év

Heveny hasmenés,hányás

Adeno

1-1,5 hét

Idem

Kis gyermekek

Hasmenés+felső légúti megbetegedés tünetei

Rotavirus

rövid

Levegő, közvetlen érintés

Csecsemő óvodások-iskolások

Nyálkás, véres, gennyes széklet

Más nem identifikált

1-3 nap

Valószinű levegő

Minden korban

Heveny hasmenés,hányás

 

 

166- A CSECSEMŐ FOGZÁSÁNAK 7 TÜNETE

A fogzással kapcsolatban rengeteg tévhit kering, gyakran még az orvosok is azt állítják, hogy semmilyen tünetet nem okoz, vagy hogy semmit nem lehet tenni ellene. Ezzel szemben a gyakorló anyukák pontosan látják, hogyan változik meg a baba viselkedése, amikor jön a foga. Nézzük hát mik a legjellemzőbb tünetek és hogyan lehet segíteni rajtuk!

1.         Nyálzás. A fokozott nyálzás akár már 3 hónapos korban is elkezdődhet. Sok babánál odáig fajul, hogy éjszaka szétáztatja az ágyát, napközben a ruháját, amikor pedig már bújik ki a fogacska, a nyál kimarja a szája környékét, a pofiját. A nyálzást csillapítani nem lehet, de ha folyton átnedvesíti a ruháját, tegyél a nyakába egy gumis aljú előkét, hogy ne kelljen folyton átöltöztetni. A homeopátiában az erősen nyálzó babák alkati szere a Mercurius Solubilis D6, ebből akár 5-10 percenként 1-1 golyócskát lehet adni, naponta maximum 10 adagot: ez enyhíti a fogzás alatti nyűgösséget, fájdalmat.

 

2.         Állandó rágás. Ha a baba mindent megrág (nem mindent a szájába vesz, ami egy természetes jelenség ebben az életkorban), folyamatosan az ínyét masszírozza, akkor biztosan lehetünk a fogzás tényében. Érdemes neki rágókát, hűtőrágókát adni, vagy ha ez nem tetszik, akkor kiflivéggel, kenyérhéjjal, esetleg háztartási kekszel próbálkozhatunk, ezeket csak lassan tudja megrágni, viszont hosszasan erősíti rajta az ínyét, ami nemcsak a fájdalmat enyhíti, hanem elő is segíti a fogacska kibújását.

3.         Laza széklet. A fogzás járhat lazább széklettel, de sohasem vizes hasmenéssel! Ebben az esetben betegségre kell gyanakodni. A lazább széklet a fog kibújása körüli napokban kicsípheti a popsit, ezért ilyenkor érdemes gyakrabban pelust váltani és gondosan krémezni a popsit. A hasmenéssel járó fogzást három féle homeopátiás szer is segíthet leküzdeni:
A Kreosotum D30 azoknak a babáknak való, akiknél a hasmenés mellett fokozott nyugtalanság, duzzadt kékes-vörös íny tapasztalható. A baba csak kézben nyugszik meg. A széklet bűzös, és kimarja a kicsi popsiját. Négyóránként 2-3 golyót adhatunk neki. A Rheum D30 akkor jó megoldás, ha a baba széklete savanyú szagú és kicsípi a popsit, a csecsemő nyugtalan, nyűgös. Napi 3 alkalommal 2-3 golyót adhatunk neki. Az Aconit D30 azoknak a babáknak válik be, akik belázasodnak, székletük zöldes-vizes, nyugtalanul sír, sokat iszik. Melegre rosszabbodik az állapota, friss levegőre, valamint egy nagy alvás után javul.
Félóránként 1-1 golyócskát adhatunk a kicsinek, max. naponta 6-8 adagot.

4.         Duzzadt íny. Ez jellemző tünet lehet, de az első fogacskáknál általában még nem lehet látni. A felső metszőfogaknál már előfordulhat, hogy megduzzad az íny, a legjellemzőbb azonban a kisőrlők, nagyőrlők és szemfogak előbújásakor.

5.         Kifehéredett íny. Az íny kifehéredése már a fog áttörése előtt hetekkel is jelentkezhet. Az "igazi" kifehéredés azonban, amikor jól láthatóan megjelenik a fogacska fehér széle az íny alatt, csak az áttörés előtt közvetlenül szokott megjelenni.

6.         Rosszul alszik. A fájdalmasan húzódó íny megzavarhatja a kicsi alvását. Egy fog kibújása gyakran hetekig is elhúzódhat, így akár több hétig is zavarhatja a csecsemő alvását a fogzás. Nappal és elalvás előtt érdemes megfelelően kiválasztott és adagolt homeopátiás szerekkel segíteni a babán. Különösen a szemfogak és az őrlőfogak áttörése járhat nagy fájdalommal, ekkor fájdalomcsillapítóval enyhíthetünk a tüneteken (Panadol Baby, Nurofen, Germicid kúp).

7.         Nyűgös A baba napokig nyűgös lehet napközben is a fogzás miatt. Ez teljesen természetes. Gondolj csak bele, amikor fáj a fogad, neked sincsen felhőtlenül jó kedved. Ilyenkor többféle módon segíthetünk a babán: a megfelelő homeopátiás szereket napközben is adagolhatjuk, be lehet vetni a Dentinox gélt, rágókát vagy más rágnivalót, illetve fájdalomcsillapítót is.

8.                           167- HOGYAN SZOKTASSAM AZ ÉJJELIRE

Arról, hogy a csecsemő a modernkori hiedelmekkel szemben képes kontrollálni a záróizmait, mégpedig az ellazításukat. Az eldobható pelenka világában erre a legtöbben csak legyintenek, hogy butaság, de mégsem az. Ha a babát kicsi korától kezdve rászoktatjuk arra, hogy a dolgát ne véletlenszerűen a pelenkába végezze, hanem egy bizonyos testhelyzetben egy bilibe (illetve bili gyanánt használt bármiféle alkalmatosságba), akkor gyorsan megtanulja a testhelyzetet összekötni az ürítés eseményével. A testhelyzet mellett egy hangjelzést is használunk, ami szintén segít az asszociáció kialakításában. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a babát pl. guggoló helyzetben tartjuk — egy-egy kezünk a két combján, a háta a mi hasunkra simul —, a bili fölé tartjuk, azt mondjuk, hogy "psssss", mire a baba pisil és/vagy kakil egyet. Ahogy nő a baba, a pisilést és a kakilást szét lehet választani. Ha ezt napjában elég gyakran megtesszük, akkor a babának úgymond nem marad semmije, amit a pelenkába ereszthetne, hanem száraz marad. A gyakorlatban ezt persze nem könnyű tökéletesen kivitelezni, hiszen főleg a kicsi babák rengetegszer pisilnek keveset, és sokan igen gyakran kakálnak. De ahogy nőnek, ez lassan átvált ritkább de nagyobb mennyiségekbe.

 

Miről nincs szó?

Nincs szó erőltetett biliztetésről a szó "hagyományossá" vált értelmében. Nincsenek elvárások, szemrehányások, büntetések. Egyszerűen felajánlunk egy lehetőséget, amelyet a baba elfogad, ha kedve van. Ha nem, akkor nem. Később újra próbálhatjuk.

 

Szobatisztaság?

Azt hiszem sok gyermekpszichológus gyomra összeugrik a bababiliztetés hallatán. Egyrészt azért, mert nekik is azt tanították, hogy 2-3 éves kora előtt a gyermeknek sem a záróizmai, sem a lelke nincsen felkészülve a tudatos ürítésre. Másrészt pedig azért, mert ugye a szobatisztaság nem azt jelenti, hogy gyorsan a baba alá dugjuk a bilit, amikor látjuk, hogy elkezdi végezni a dolgát.

Az első dolgot illetően tévednek. Lehet, hogy nincsenek teljesen kifejlődve a záróizmok, és a visszatartás még nem lehetséges, de az ellazítás működik. Bárki kipróbálhatja otthon, és látni fogja, hogy a baba képes ellazítani a záróizmokat. A lelki éretlenség kérdése sem ilyen egyértelmű: rengeteg baba van, akik gyakorlatilag problémamentesen válik tudatosan szobatisztává a bababiliztetés módszerével, akár már 1,5 éves korban. Tény viszont, hogy szintén sok babánál fordulnak elő átmeneti ún. sztrájk időszakok - nem tudjuk mindig pontosan, hogy ezek honnan erednek.

A második dologgal egyetértek: a szobatisztasághoz több kell, mint egy szimpla asszociációs kondicionálás. Nem is állítja senki, hogy a biliztetett babák szobatiszták ebben az értelemben. Viszont igenis elvégzik a dolgukat, ha segítünk nekik a testhelyzettel/hangjelzéssel. Ebből aztán fokozatosan kialakul a valódi tudatosság, belenőnek abba, hogy a bili mire való, tudják, mi az, hogy pisi, kaka. Sokaknál viszonylag fennakadásmentesen zajlik a dolog, és szép lassan áttérnek a félig tudatosból a teljesen tudatos fázisba, amely már valós szobatisztaság. Van, aki 16 hónaposan mindig jelez, ha kell neki, illetve magától bilire ül és oda végzi a dolgát. Van, aki két éves, mire maga kezd jelezni, de segítséggel (emlékeztetéssel) egész nap száraz marad. És van, aki bár tudatában van az ürítésnek, akár hónapokon át "sztrájkol", és csak a saját maga választotta helyszíneken és időpontokban végzi a dolgát. A módszer célja nem az, hogy versenyezzünk, hogy ki lesz előbb szobatiszta. Egyszerűen csak az elejétől kihasználjuk azt, amit a baba tud, a többi pedig ebből alakul ki.

 

Miért csinálja a baba?

Sok babánál megfigyelhető, hogy szívesebben is végzik a dolgukat így bilibe, mint pelenkába, főleg a kakálást. Vannak babák, akiknek mindegy, pelenka vagy bili. A könyvekben/fórumokon gyakran azt olvasni, hogy a baba ösztönösen nem szeret a magára piszkítani. Nálunk ez például nem volt érzékelhető. Aztán vannak babák, akik hordozókendőben nem pisilnek be, nálunk ez sem volt így. Talán ez is felhígult, mióta a természetes szelekció takarékra került az orvostudomány/technológia stb. eredményeképp.

168- CSALÁNKIÜTÉS

A csalánkiütések kezeléséhez alapvetően fontos az oki tényezők felismerése és kiküszöbölése.

Felnőtteknél elsősorban gyógyszerek okoznak csalánkiütéseket.

Gyermekeknél általában élelmiszerektől, élelmiszeradalékoktól és fertőzésektől lépnek fel csalánkiütések.

Bármely élelmiszer okozhat allergiát, de a leggyakoribb "vétkesek" a tej, a hal, a hús, a tojás, a bab, a dió és mogyorófélék.

Az élelmiszeradalékok kizárása óriási javulást szokott eredményezni a gyermekeknél fellépő krónikus csalánkiütés esetében. A krónikus kiütések hátterében krónikus candidás fertőzés is meghúzódhat.

 

Fizikoterápia

Vegyen naponta 15-20 perces napfürdőt vagy használjon UV-A szoláriumot. Ezek különösen a fizikai tényezők által kiváltott krónikus csalánkiütések esetében hasznosak. Természetesen a napozás ellenjavallt fényallergia esetén.

Fogjunk össze az élelmiszeradalékok ellen!

Az utóbbi néhány évtizedben hatalmasra nőtt az élelmiszer-adalékok fogyasztása.

A nyugati étrend háromnegyede feldolgozott, fogyasztásra kész élelmiszerekből áll, ezért is lehetséges, hogy minden egyes fejlett országbeli ember, a csecsemőktől az aggastyánokig, évente 4 - 4,5 kilogramm élelmiszer-adalékanyagot eszik meg. Némelyek, persze, ennél többet, mások valamivel kevesebbet.

Az adalékok fogyasztásával hozzák összefüggésbe a következő kóros állapotokat: ekcéma, csalánkiütés, bőrgyulladás, irritábilis bélszindróma, hányinger, hányás, hasmenés, orrcsorgás, hörgőgörcs, migrén, anafilaxiás sokk, hiperaktivitás és más magatartási rendellenességek.

A fiatalabb generációk egészsége kimutathatóan gyengébb a szüleikénél.

Nagy-Britanniában egy vizságlat során összehasonlították 5000, 1946-ban született szülő és elsőszülött gyermekeik egészségügyi feljegyzéseit, leleteit. A gyermekeket sokkal többször utalták kórházba, már négy éves koruk előtt, mint szüleiket, háromszor annyian lettek közülük asztmásak, hatszor annyian ekzémásak és cukorbetegek, kétszer annyian voltak elhízva.

A gyermekek egyre gyakrabban kötnek ki a pszichiátriai osztályon: Angliában a 10 év alatti gyermekeket 42 %-kal, a 10-14 éves korúakat 65 %-kal gyakrabban küldték pszichiátriai kezelésre 1990-ben, mint öt évvel korábban.

A bűnözés egyre emelkedő trendjéért is sok mindent hibáztatnak (a szegénységet, a tv-ben látott erőszakot, az alkoholfogyasztást, a kábítószerezést, a szülői törődés hiányát, a megfelelő intézmények, a rendőrség létszámának alacsony voltát, stb), de soha nem említik az ifjúságnak adalékanyagokkal mérgezett - és tápanyagokban hiányos modern táplálkozását.

Márpedig a nem megfelelő táplálkozás képes úgy módosítani az agy működését az azokra a hatásokra érzékeny személyekben, hogy komoly mentális diszfunkció (rendellenes működés) jöhet létre, amibe még az erőszakos, bűnelkövető magatartás is belefér.

Ezért: ha egy személy nem tolerálható magatartást tanusít, meg kell vizsgálni, nem él-e magas cukor és élelmiszer-adalék tartalmú táplálékon, amelyből hiányzik a jóminőségű fehérje, a vitaminok és ásványi anyagok. Meg kell vizsgálni azt is, hogy a napi rendszerességgel fogyasztott élelmiszerei közül valamelyikre nem allergiás-e vagy nem mutat-e intoleranciát iránta. Vizsgálni kell továbbá azt is, hogy nem szenved-e nehézfém-mérgezéstől (ólom, kadmium, alumínium) vagy nyomelem-hiánytól.

Mindennek kiderítésére elegendő egy hajszál-analízis...

Ha a nem-megfelelő táplálkozás miliárdnyi fizikális és mentális bajnak forrása, akkor miért használják egyre szélesebb körben az igazán nem létszükséglet számba menő élelmiszer-adalékokat?

Ha kivonnák őket a fogalomból, visszafoglalnák helyüket a táplálóbb élelmiszerek.

Az élelmiszergyártók fő érve az, hogy tartósítószerek nélkül az élelmiszerek hamar megromlanának.

Csakhogy a közel 4000 élelmiszer-adalékból 3640-nek nem a tartósítás a funkciója, hanem az élelmiszer kozmetikázása... Mindössze 2 %-a a tartósítószer az adalékanyagoknak - az adalékként felhasznált anyagok száma szerint is, a felhasznált mennyiség súlyában is.

A többi 98 % az élelmiszer kozmetikázását, színének, ízének, állagának javítását, ízének fölerősítését szolgálja.

Az élelmiszeripar másik fő érve az, hogy olyan kicsi mennyiségben kerülnek az adalékok az élelmiszerekbe, hogy teljesen ártalmatlanok kell, hogy legyenek.

Még el is fogadhatnánk ezt az érvet, ha csak olyan adalékanyagokat használna föl az élelmiszeripar, amelyeket a szervezet ártalmatlanítani képes. De hogyan fogadhatnánk el ezt az érvet az olyan anyagok esetében, amelyek karcinogének, mutagének, teratogének (rákkeltők és kromoszómakárosítók, magzatkárosítók)?

Ezeket az emberi szervezet nem képes ártalmatlanítani. Ami még felháborítóbb és elfogadhatatlanabb, ezek a rákkeltő és magzatkárosító anyagok javarészt az élelmiszerfestékek körébe tartoznak.

Ezért követeljük,

-            hogy minden olyan adalékanyagot tiltsanak be, amely csak az élelmiszer kozmetikázására szolgál,

-            minden olyan élelmiszer címkéjén, amelyik karcinogén, mutagén vagy magzatkárosító tulajdonsággal bír, tüntessék ezt föl,

-            a gyermekek számára készült élelmiszerekben egyáltalán ne legyenek adalékanyagok,

-            tiltsák meg az egészségtelen, tápérték nélküli élelmiszerek reklámozását,

-            egészséges menüt tálaljanak a gyermekeknek az iskolában,

-            minden élelmiszeren, italon és gyógyszeren, amelyben adalékanyag van, kötelező legyen ezt feltüntetni.

Ma a gyógyszerek érthetetlen mellékhatásait gyakran az adalékanyagok okozzák. És minden, pszichiátriai kezelésre küldött gyermeket teszteljenek előbb táplálék- és kémiai intoleranciára, mert lehet, hogy a diéta megváltoztatásával - az élelmiszerszínezékek kerülésével, a cukrozott, színezett édességek és italok elhagyásával jelentős javulás áll be az állapotában. Annál is inkább fontos ez, mert a gyermekkori hiperaktivitás kezelésére használt gyógyszerek, mint a Ritalin, barbár módszer. Olyan mellékhatásai vannak, mint a növekedés gátlása, mozgási zavarok, fejfájás, görcsök, hallucináció, látási zavarok, hajhullás... A gyógyszer elvonása során pedig depresszió, öngyilkossági késztetés lép fel.

Fel kell lépnünk a kormányzatnál, hogy tiltsa meg az élelmiszergyártóknak, hogy mindennapi élelmiszereinket kifejezetten mérgező anyagokkal szennyezzék, egyértelműen kozmetikai célból.

Ha másért nem, hát a gyermekeink és eljövendő utódaik érdekében.

Az egészséges táplálkozás a mai körülmények között szinte lehetetlen.A primőráruk tele vannak növényvédőszer maradvánnyal, a készételek pedig különféle adalékanyagokkal. Például szeretném tudni, hogy a házi sertészsir károsabb-e a szervezetre, mint például a margarin?

169- A CSECSEMŐ ÉS KISGYERMEK ÖNÁLLÓSODÁSA.

Kompetencia önállóság

A kompetencia szó önállóságot, illetékességet jelent. sokan belső késztetésnek nevezik, szerintük primer szükséglete az embernek, a környezettel való hatékony interakciót jelenti.

A válogatáskor: ki tudja válogatni azokat az információkat, amelyek szükségesek a környezethez. A véghezvitelnél: képes elindítani azokat az aktivitásokat, ami a kitűzött célhoz vezeti. A tanulás folyamatában hasznosítani tudja a tapasztalatokat, tanulságot von le a sikerből, kudarcból.

A kompetens gyermekre jellemző az önállóság, bizonyos fajta függetlenség. A kompetens viselkedés kialakulásában egyfajta felnőtt attitűd vesz részt, melynek alapvető tényezője a gyermek fejlődésébe vetett bizalom. Ez nem egyenlő a gyermek magára hagyottságával. Bizalom abban, hogy már az újszülött is ki tudja fejezni a maga igényeit, bizalom abban, hogy bizonyos határokon belül részt vesz aktívan abban, ami vele történik.

Az önállósodás folyamatában ez a kompetencia látványosan gyakorolható. Az a gyermek nevezhető önállónak, aki saját kezdeményezésére aktívan a felnőtt segítsége nélkül képes feladatot, tevékenységet, cselekvést elvégezni. Az önállósodás folyamata eltart egészen a felnőtt korig, de négy nagy kiugró szakaszt megkülönböztetünk benne. A 3.életévig  lezárul a szoros szimbiózis lazulása az anyával, minden fejlődési területen egyre több cselekvést képes egyedül elvégezni, egyre kevesebb felnőtt segítségre van szüksége. Az iskolaérettség a másik szakasz, amikor már nemcsak a szűkebb családi és intézményi környezetében, hanem már jóval kibővültebb környezetben is tud egyedül tevékenykedni. A serdülőkorban minden cselekedetével a teljes önállóságát hangsúlyozza, majd az ifjúkor befejezi az önállósodás időszakát. Eléri a személyiségi, anyagi függetlenséget.

Az önállóságot támogató felnőtt magatartást a partnerség, az együttműködés, a támogatás és a bizalom jellemzi. A jó érzelmi állapot, a jó személyes kapcsolat az egyik feltétele az aktivitásának. Ehhez elegendő időt kell biztosítani, valamint a tárgyi feltételeket is biztosítani kell.  Kényszerítésre nem tud önállósodni egyetlen kisgyermek sem. Nagyon fontos a szomatikus érettség figyelembevétele is (pl: mozgásfejlődés, szobatisztaság). Akkor jut el egy-egy próbálkozáshoz, ha érett rá.  Ehhez nagyon fontos, hogy kellemes élményei legyenek, de ugyanilyen fontos az azonos sorrend, azonos technika is. Átmeneti visszaesések minden gyermeknél tapasztalhatóak, ezt a felnőttnek megfelelő módon kell tudni kezelnie.

 

Leggyakoribb hibák:

-         a felnőtt nem veszi észre a gyermek kezdeményezését, próbálkozását,

-         erőszakolva szoktatja,

-         kezdeményezéseit nem erősíti meg pozitívan, elveszi a gyermek kedvét,

-         nem veszi figyelembe a gyermek érettségét,

-         nem ad elegendő időt a gyakorláshoz,

-         rendszertelen, következetlen a gyermekkel szemben,

-         a tárgyi feltételeket nem biztosítják

17o- TUD MÁR ÜLNI A BABA

Mostanában nagyon sok kérdés kapok nem megfelelően ülő vagy még nem ülő babákkal kapcsolatban, ezért itt az idő erről a témáról is írni egy kicsit. Mikor kell magától felülnie a babának? Mikor kell tudnia támaszték nélkül ülni? Ezekről lesz szó most.

§  A felülés

A babának még nincs hasizma, ezért nem várhatod el tőle, hogy hasizomból fel tud ülni, az ehhez szükséges izomzat csak 1-1,5 éves kor között lesz elég ahhoz, hogy a kicsi izomból felüljön. A hasizom a kúszástól és a mászástól fejlődik igazán, tehát amikor ezeken még nem esett túl, semmiképpen nem tud hasizomból felülni.

Helyette viszont már 5-6 hónaposan megfogja az ujjadat és kézzel fel tudja húzni magát, legalábbis próbálkozik felhúzni magát. A következő fázis az önálló felülésben az, amikor már elkezd kúszni-mászni és a négykézlábas helyzetből képes magát ülő helyzetbe tornászni, illetve térdelésből lehuppanni.

Külön történet az, hogyan tanul meg állásból leülni. Ez a nagyon egyszerűnek tűnő mozdulat neki korántsem annyira egyértelmű: előbb tud felállni, mint felállásból leülni, ezért az állás első öröme után jöhet az aggodalom, mert az első napokban bizony a kicsi meglehetősen nagyokat huppanhat vagy akár hanyatt is vágódhat. Szerencsére pár nap alatt maga is rájön a lecsücsülés trükkjére, innentől kezdve nincs gond.

§  Önálló ülés

Ha a baba szépen tartja már a fejét, akkor 3-4 hónapos kor körül már 150 fokban döntött babahordozóban vagy babafotelben is ülhet, illetve vannak olyan etetőszékek is, amiket meg lehet ilyen szögben dönteni, teljesen ültetni viszont még nem lehet.

6 hónapos kor körül már gond nélkül lehet megtámasztva ültetni, de még mindig nem derékszögben, annál kicsit nagyobb szögben, és jól megtámasztva. A babakocsiban fél évesen még ne ültesd fel teljesen, de 120 fokban döntve már nézelődhet.

6-7 hónapos kor között a baba már tud úgy ülni, hogy a két kezén támaszkodik, ez azonban hosszú távon nem egészséges testhelyzet, ezért csak akkor engedd neki, ha ő maga húzta fel magát ebbe a pozícióba.

Ha már ügyesen kúszik vagy mászik és feláll, akkor a babakocsiban is felültetheted, általában ekkorra már ő maga is felhúzza magát benne, ebből kiderül, hogy már érett rá

Megtámasztás nélkül ülni nagyjából 10 hónaposan tud, de ez nem kőbe vésett szabály, mert ez nagyban összefügg azzal, mennyi ideig kúszott és mászott előtte. Azok a babák, akik később kezdenek csak kúszni-mászni, általában később tudnak támaszték nélkül ülni.

§  Mire kell vigyázni?

Amíg nem tud magától felülni (értsd: kúszásból vagy mászásból áttornászni magát ülő helyzetbe, vagy kézzel felhúzni magát), addig nem szabad huzamosabb ideig támaszték nélkül ültetni.

Amikor még csak a kezén támaszkodva ül, akkor sem szabad ültetni. Ilyenkor látszik, hogy a háta idővel meggörbül, ahogy ücsörög és ez nagyon megterheli a gerincét.

Ha túl sokat ülteted a babát, az jelentősen lassíthatja a mozgásfejlődését is, mert ülve remekül elfoglalja magát a nézelődéssel, játékkal és ez nem ösztönzi helyváltoztatásra.

A fél év alatti babákat semmiképpen nem szabad ültetni, legfeljebb 150 fokig döntve fektetni. A hosszas ülve babakocsiztatás különösen káros lehet, mert itt nem csak hosszasan fárasztó pózban van a kicsi, hanem a zötyögés miatt további terhelés is éri.

171- MIKOR LEGYEN SZOBATISZTA

A szobatisztaság folyamata két tényezőből áll: az egyik a tanulási folyamat, aminek a révén a kisgyermek kifigyeli, mit hogyan kell csinálni, mi a szokás, a másik egy érési folyamat, melynek folyamán megtanulja szabályozni a széklet- és vizeletürítését. Ezt a mondatot most olvasd el megint, mert alapvető minden szobatisztasággal kapcsolatos probléma megoldása szempontjából.

Normál esetben a szobatisztaság magától alakul ki:

    1. 1-1,5 éves kora körül a kicsi már kifigyeli mit csinálunk a WC-n, érdekli maga a folyamat.
    2. 1,5-2 éves kora körül már ő is ki akarja próbálni, amit kifigyelt, ráül a bilire, felmászik WC-re, használja a WC-papírt stb. Ez azonban nem azt jelenti, hogy már képes a szobatisztaságra, hanem, hogy ismerkedik a szokásokkal és utánozza,-gyakorolja, amit mi teszünk
    3. 2-2,5 éves kora körül néhány órára már pelus nélkül lehet, és ha mondod neki, akkor néha sikerülhet pont a bilin pisilni-kakilni. Bizonyos helyzetekben képes visszatartani a székletét (pl. vízben, autóban stb.) és ebben az időszakban már elkezdheti zavarni a pisis-kakis pelenka.
    4. 2,5-3 éves kora között egyre megbízhatóbban jelzi, ha pisilni-kakilni kell, de még nem teljesen szobatiszta és néha visszakéri a pelust. Sok gyerek még ebben a korban is ragaszkodik a pelenkához, de ez teljesen normális. Ha erőlteted a szobatisztaságot, az sokkal rosszabb, mintha még pár hónapig-hétig pelusos marad.
    5. 3 éves korra a legtöbb gyerek már nappalra megbízhatóan szobatiszta. Van egy átmeneti időszak, néhány hét, amikor még 1-1 alkalommal bepisilhet és rá kell szoktatni, hogy odafigyeljen rá a játék közben is, mikor kell pisilni, de általában ez a korszak gyorsan elmúlik, ha türelmes vagy és pozitív visszajelzéseket kap a gyerek tőled.
    6. Az éjszakai szobatisztaság 6 éves korig alakul ki, addig előfordulhat, hogy éjjel bepisil. Nem kell aggódnod, ha még 4-5 éves kora körül is kell a pelus éjszakára, fokozatosan azt fogod tapasztalni, hogy a pelenka száraz marad reggelig, mégis ragaszkodik hozzá a gyerek, mert biztonságosnak érzi.

Az éjszakai szobatisztaságban lehetnek visszaesések is, például, ha új közösségbe kerül a gyerek vagy testvére születik.

Bili vagy ülőke?

Egyes gyerekek csak a bilit szeretik, mert kicsi és éppen az ő méretükre szabott, kényelmes. Más gyerekek élvezik, hogy felmászhatnak oda, ahova a nagyok. Kezdetben szerintem praktikusabb a bili, de ki kell próbálni, mit szeret jobban a gyerek. Amikor már óvodás és ott WC-t használ, nyitottabb lesz a WC-használat után is.

Állva vagy ülve?

Fiúknál gyakran felmerül a kérdés, hogy állva vagy ülve tanítsuk őket pisilni. Érdemesebb ülve kezdeni, aztán majd egy idő után megtanulja állva is, kezdetben azonban jobb, ha ülve pisil, mert úgy biztosan a bilibe kerül a pisi.

Nyáron vagy télen?

Gyakran hallom, hogy nyáron érdemes elkezdeni a szobatisztaságra szoktatást, mert akkor úgyis sokat van mezítelenül a gyerek és megtanulja. Valóban sokat tanul ilyenkor a gyerek arról, mi hogyan működik, ez azonban nem jelenti azt, hogy az idegrendszere is megérett már a szobatisztaságra. Éppen ezért nem kell erőltetni a bilizést csak azért, mert nyár van. Ha már megérett rá, akkor az ősz beálltával a tanultak megmaradnak, ha viszont nem, akkor amint több ruha lesz rajta, megint nem érzi, mikor kell pisilnie, vagy nem tudja tartani és bepisil.

172- A KISGYERMEKES ANYÁK INTERNET FÜGGŐSÉGÉRŐL

Internet függőség, közösségi oldalak, kisgyermekes anya...

Az amerikai pszichiáterek egyre inkább hivatalosan is elismerik az internetfüggőséget mint mentális rendellenességet. Különös figyelemmel fordul a szakma a kisgyerekes anyák menekülésszerű internetezése felé.

A Stanford-egyetem nemrégiben készült felmérése szerint az internethasználók 14 százaléka nem tud tőle elszakadni pár napra sem, 9 százalék megpróbálja eltitkolni szerettei elől, ha csak "lényegtelen" időtöltés céljából ül a gép elé, 8 százalék pedig beismeri, hogy a problémái elől menekül, amikor internetezik.

Eddig jobbára a társas kapcsolataikban nehézségekkel szembesülő, kamaszkorban levő fiúknál tapasztalták, hogy napi több órát is eltöltenek internetes játékokat játszva vagy csevegve. Új csoportja a netfüggőknek a kisgyermekes anyáké.

Sok fiatal anya érzi úgy, hogy miközben otthon van a kisbabájával, teljesen elszigetelődik mind a családjától, sokáig dolgozó férjétől, mind pedig a korábbi életétől, barátaitól. Ilyenkor a legtöbben az online közösségekben találják meg az áhított elfoglaltságot. A chatszobákban és a szimulált Second Life-közösségekben már nem a szoptatásról és a kicsi súlygyarapodásáról beszélnek. És ami már kórosnak számít – nemegyszer napi 8 órán át.

A netfüggők kezelése általában azzal kezdődik, hogy a hiányról beszélnek. Azt keresik tehát, mi az az életükben keletkezett érzelmi, spirituális, fizikai űr, amelyet megpróbálnak betölteni.

A legtöbb fiatal anya számára ez az űr az elszigetelődés, mind a kézzel fogható, azaz, hogy otthon kell lenniük egy követelőző újszülöttel egyedül, mind a mentális űr, amikor a gyermekgondozás ismeretlen vizeire kell evezniük.

Ha csupán a menekülés volna az ok, miért nem választják a TV-t vagy olvasnak, merül fel a kérdés. Egy felmérés szerint azért, mert a fiatal anyák számára a menekülésnél többről van itt szó, kapcsolatot keresnek, és ami még ennél is fontosabb, az önkifejezés módjait.

Azzal még nem volna semmi gond, ha valaki különféle szerepek mögé bújik egy időre, a probléma ott kezdődik, amikor az illető elhanyagolja a valós életben betöltött szerepét. Az internet után a valóságos élet sokszor improduktívnak tűnhet, lassabban intézhetők a dolgok.

A kiút első lépése, hogy azonosítsuk a problémát, és jegyezzük fel egy héten át, hányszor megyünk fel az internetre. Majd mérjük fel, minek a rovására történik mindez, az alváséra, a családdal töltött időére, a munkáéra? Azt is jegyezzük, fel, mi volt az a közvetlen ok, ami kiváltotta, hogy a gép elé üljünk, és keressünk alternatív megoldásokat, egy könyv, egy séta sokat segíthet például a feszültség ellen.

A kisebb programok tudatos tervezésével, barátok felkeresésével szintén elterelhető a figyelem arról, hogy kinyissuk a laptopot. Fontos, hogy ha úgy érezzük, semmi sem válik be, forduljunk szakemberhez.

173- A MINTAGYEREK

A mintagyerek általában nem a mi gyerekszobánkban lakik, hanem a szomszédban, vagy a sógornőnk szomszédjában. 1 hónaposan már 4 óránként evett, átaludta az éjszakát és gyönyörűen mosolygott mindenkire. 5 hónaposan forgott, 8 hónaposan mászott, 1 évesen járt, és a boci-boci tarkát énekelte (ez nem fikció, találkoztam már ilyen gyerekkel!!!) Ő az, akit élőben még soha nem láttunk, mindig csak mások mesélnek róla…

A mintagyerek mindent hamarabb csinált, mint a tiéd, mindent jobban tud, egyedül eszik és iszik, nem fél az idegenektől, nappal és éjjel is jól alszik, sőt valójában egész nap csak alszik és csak járni, mosolyogni, egyedül enni és beszélni kel fel (bár fogalmam sincs mikor tanulhatta meg mindezt, amikor folyton csak alszik)

A mintagyerek sohasem sír, csak mosolyog, ha éhes, akkor csendben várja, amíg valaki jön és ad neki enni. Sosem unatkozik, mindig elfoglalja magát valamilyen csendes és gondot nem okozó tevékenységgel.

Ezzel szemben a szemed fénye egy közönséges kisbaba, aki néha nyűgös, néha nem alszik, és iszonyú maszattal eszik, viszont a szemed fénye, és nem cserélnéd el egyetlen mintagyerekre sem.

Szerencsére mintagyerekek csak a mesében és a szomszédban léteznek. Bár ők is felsírnak néha éjszaka és nem akarnak elkezdeni időben járni, de ez az eltelt idő árnyékában szép lassan feledésbe merül és csak a mintagyerek marad.

(megsúgom: néhány év múlva már te is csak a szépre fogsz emlékezni, arra az aranyos ennivaló kisbabára és a hőstetteire, az pedig a feledés homályába merül, hány éjszakát üvöltött végig hasfájás miatt)

174- PROBLÉMÁK A SZÜLÉS UTÁN, SZOPTATÁS ALATT

A terhesség, a szülés és a szoptatás megváltoztatnak ezt-azt az anyai szervezetben. Olyan furcsaságok léphetnek fel, amikről nem tudod eldönteni, hogy vajon károsak-e vagy sem. Például rohamosan fogyni kezdesz, hullik a hajad, aranyered lesz, vagy éppen fájdalmas a szex. Ezeket a szokatlan jelenségeket gyűjtöttem most össze.

Megváltozik az arcbőr A terhesség alatt sok kismama számol be megváltozott arcbőrről. Aki korábban pattanásos volt, annak teljesen kitisztulhat az arcbőre, eltűnhetnek a pattanások, akinek pedig a tinikor óta nem voltak ilyen problémái, annál megint megjelenhetnek a pattanások és gyakran ez a szoptatás ideje alatt sem múlik el. Nagyjából a szoptatás befejezése utáni 6 hónapban lehet rá számítani, hogy visszaáll a szoptatás előtti állapot, addig külső kezelésekkel lehet csillapítani a problémákat.

Aranyér Gyakran már a terhesség alatti renyhébb bélmozgás kiváltja az aranyér megjelenését, sokszor pedig maga a szülés alatti erőlködés folytán jelenik meg. Ha fájdalmas, viszket és vérzik, akkor Hemorid kenőcsöt kell rá használni (szoptatás alatt is használható). Ha a szoptatás befejezése után is fájdalmas, vérzik, akkor orvosi segítségre van szükség (pl. lézeres kezelés)

Szexuális problémák A gátvarrás miatt előfordulhat, hogy fájdalmasnak érzed a szexet a szülés utáni időszakban, és ez néha 1 év után is megmarad, általában azonban 1 év után teljesen megszűnik.

A szexuális étvágy is csökkenhet, hiszen ilyenkor a szervezet elsősorban az utódok gondozására összpontosít, nem pedig a további utódok nemzésére (éppen ez az oka annak, hogy a természeti népeknél a szoptatás alatt minimális a teherbeesések aránya és még később is, mert ők nem erőltetik, amikor nem megy… így a "primitív" népeknél a gyerekek közötti korkülönbség átlagosan 3 év!!!). Ezt a folyamatot egyébként a hormonok is támogatják, csillapítják a nő szexuális étvágyát, valamint az állandó fáradtság és kialvatlanság is hozzájárul.

A fájdalmas szexnek emellett lelki háttere is lehet, például a szülés közbeni rossz élmények okozhatják, vagy a szülés után megváltozott párkapcsolati feszültségek.

Vizelet visszatartási gondok A szülés megviseli a gátizomzatot, ezért szülés után jelentkezhetnek vizeletvisszatartási gondok, ezért fontos ilyenkor az intimtorna. A szoptatás alatt a hormonok és a nagyobb mennyiségű folyadékfogyasztás is okozhatnak gyakoribb vizelési ingert.

Szoptatás alatt fogyás vagy hízás Mind a kettő teljesen normális folyamat, részben alkati, részben szokások kérdése. Általában azok fogynak vészesen, akik eleve vékonyak voltak, sokat híztak a terhesség alatt, de amúgy inkább fogyásra hajlamosak. Inkább azok híznak szoptatás alatt, akik már eleve hajlamosabbak a hízásra. Emellett a megváltozott életmód is okolható ezért. Gyakran pl. azt mondják, szoptatás alatt sok szénhidrátot kell enni, ami persze nem igaz, de emiatt a kismama rohamosan hízni kezd. Aki nem vagy csak keveset hízott a terhesség alatt, az a szoptatás alatt hízhat, mert a hormonok ilyenkor azt "mondják" a szervezetnek, hogy raktározzon zsírpárnákat, amiből a szoptatáshoz tud energiát nyerni.

Menstruációval kapcsolatos gondok Két dolog szokott előfordulni menses alatt: Menstruáció alatt (általában az első napokban) kevesebbet eszik a baba, mert nem ízlik neki a tej megváltozott íze, vagy nagyon lecsökken a tej mennyisége. Ez ellen csak azt lehet tenni, hogy be kell tárazni teákból és homeós bogyókból és azokban a napokban többet szoptatni, hogy mire vége, addigra visszaálljon a tejmennyiség. Ha pótolni kezdesz, akkor a csökkenés végleges marad, kialakulhat a cumizavar és ez végleg véget vethet a szopinak.

Gyakran előfordul, hogy a szoptatás teljes időtartama alatt nem jön meg a menses, de az is teljesen normális, ha már a szülés után 2 hónappal jelentkezik.

Érzékeny gátmetszés A gátmetszés gyakorlatilag egy műtéti seb, ezért fájhat pl. fronttól is, de teljesen normális az is, ha a menstruáció időszakában érzékeny és fájdogál. Az alhasi vérbőség miatt ilyenkor kitágulhat az a rész és akár még be is lilulhat.

175- MÉRLEG SZERINT ESZIK

Az elmúlt hetekben annyiszor jött elő ez a kérdés, hogy nem tudom szó nélkül hagyni: sok anyuka eteti mérleg szerint a babáját és aggódik azon, hogy szerinte nem eszik papírforma szerint, kevesebbet eszik, többet eszik, vagy nem minden étkezésnél eszik ugyanannyit. Itt az ideje hát összefoglalni a mérlegeléssel kapcsolatos tudnivalókat.

Meddig mérjük?

Szerintem mérlegelésre addig van szükség, ameddig még nincs rutinod a szoptatásban és nem ismered a babát, nem tudod megállapítani, vajon eleget evett-e. Legkésőbb 3 hónaposan abbahagyhatod a mérlegelést, mert innentől kezdve több gondot okoz, mint amennyi haszna van és ilyenkor már a baba annyit mozog, hogy ez meghamisíthatja a végeredményt: akár 50-70 gramm különbséget is mutathat a mérleg, ha mozog rajta a baba mérés közben!

3 hónapos korára már ismered a babát, tudod, mikor jókedvű, elégedett. Ha kiegyensúlyozott, mosolygós, legalább 10 percig szopizik, naponta 5-6 pisis pelusa van (a kaki ilyenkor már nem számít, akár hetente 1x is kakilhat), akkor biztosan nem kell aggódnod miatta.

Fél éves kor után a hozzátáplálás mellett már végképp nem érdemes mérni a szopikat, ilyenkor már a sok mozgás és az egyéb ételek miatt végképp hamis eredmények születhetnek, hiszen a szilárd ételeket lassabban emészti meg.

Amíg még mérlegelsz…

Ha minden evés előtt és után méred a babát, akkor tudnod kell, hogy reggel általában sokkal többet eszik a baba, mint estefelé. Reggel és délelőtt fogynak a legnagyobb adagok, ebédre valamivel kevesebb, délután még kevesebb, este pedig egészen kevés, ugyanis a tej ilyenkor laktatóbb és zsírosabb (te sem eszel a pacalból akkora adagot, mint a salátából :)). A mell változásai is ezt a folyamatot követik, ezért van, hogy estére kevésbé telt a mell. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a baba este éhen marad.

Hivatalosan egy újszülöttnek testsúlykilogrammonként 150 grammot kéne ennie naponta. Ez azonban az életkor előrehaladtával csökken, hiszen a baba is hízik! Tehát egy 7 kilós 3-4 hónaposnak elvileg 100-120 grammot kell ennie testsúlykilogrammonként, tehát kb. 700-750 ml-t. Fél éves korban kb. 1 litert esznek a babák, de akkor sincs gond, ha ennél kevesebbet eszik a csecsemő, ha egyébként nyugodt, kiegyensúlyozott, nem éhes és eleget pisil.

"Előkerestem a kis naplót, amit annakidején írtam az etetésekről a fiam 7 hetes korában:
reggel 200 grammot evett
délelőtt 180 grammot
délben 120-150 grammot
délután 100 grammot
este 50-60 grammot (de volt 40 grammos esténk is)
"

Tehát meg lehet nyugodni, az, hogy este keveset eszik a baba, nem azt jelenti, hogy éppen elapadni készül a tejed.

Amire számíts mindenképpen előre az a növekedési ugrás 4 hetes és 3 hónapos korban, ez mindig riadalmat szokott kelteni, mert látszólag mindig éhes a baba, de ha 2-3 napig gyakrabban szoptatsz, akkor megoldódik a helyzet.

176- MIÉRT HADJÁK ABBA LEGTÖBBEN A SZOPTATÁST

Az Amerikai Gyermekorvosok Szövetségének felmérésében 32 ezer anyát kérdeztek ki a szoptatás körülményeiről. A kutatás bebizonyította, hogy a szoptatással kapcsolatos hiányos ismeretek és a megfelelő tanácsok hiánya miatt kénytelen sok anya abbahagyni idő előtt a szoptatást.

A szoptatás nem nehéz dolog, mégis sok anyának nehezen megy, ami egyértelműen a környezetből érkező rossz tanácsok és hatások következménye. A kísérletben résztvevő nők 30%-a el sem kezdte a szoptatást, 4% már az első héten abbahagyta, 13%-uk pedig 4 hétnél rövidebb ideig szoptatott.

Az anyák többsége az szoptatás abbahagyásának indokaként az alábbiakat említette: kevés volt a tej, a baba nehezen szopott, nem ízlett neki a tej, a szoptatás fájdalmas volt, a mellbimbók fájtak és kisebesedtek.

Mindezek olyan indokok, amelyek megfelelő tájékoztatással kiküszöbölhetőek lettek volna, hiszen az első hetekben valóban fájdalmasabb a szoptatás, de erre fel lehet készülni, a kisebesedett mellbimbókat kezelni lehet. Az első napokban valóban kevesebb a tej, de a gyakoribb szoptatástól gyarapodni kezd, a "nem ízlett a babának a tej" pedig tévhit, ami abból adódhat, hogy a kicsi az első napokban még nehezebben, lassabban szopik, gyakran elengedi az anyamellet, illetve, ha hozzátáplálják cumisüvegből, akkor cumizavar alakul ki, ami szintén megnehezíti a szoptatást.

A felmérés adatai szerint nagyobb arányban hagyják abba a szoptatást a dohányosok és a másodlagos dohányfüstnek kitett édesanyák, a fiatalok, az egyedülálló anyák, a középiskolánál alacsonyabb végzettségűek és azok, akiknek a babája az átlagosnál kisebb súllyal született.

177- A KIS CSELES

Vajon szemünk fénye néhány hónaposan valóban képes csak azért felkelni az éjszaka közepén, mert megszokta? Ugye így leírva nem is tűnik annyira valószínűnek?

Pedig hány anyuka jut arra a következtetésre, hogy márpedig az ő babája azért kel fel, mert "megszokta" a felkelést. Sok minden benne van ebben a (teljesen téves) következtetésben:

-         a saját magunkkal kapcsolatos félelmeink: "Jó anya vagyok?" "Biztosan nem én rontottam el valamit?"

-         a másoktól hallott félinformációk: "Ennyi idősen már nem kéne ennie." "Az én fiam 1 hónaposan már átaludta az éjszakát."

-         a baba iránti aggódás: "Biztosan nem éhezik?" "Biztos, nincs semmi baja?"

A gond csak az, hogy az igazság nincs benne ebben a félelemben: a baba ugyanis nem azért kel fel, mert megszokta a felkelést és nem is azért, mert felkeléskor mindig cicit kap. Ennek a folyamatnak a megértéséhez azonban ismernünk kell a baba alvási ciklusát: egy újszülött alvási ciklusa 45 perces, ami meglehetősen felületes, ez az alvási ciklus hétről hétre egyre nő, 3-4 hónapos korban már 60 perces.

Mikor is kel fel a baba éjjel enni? Újszülött korban általában 3 óránként, tehát 4×45 percenként, ami 3-4 hónapos kor között nő 4 órás időközökre, tehát 4×60 percre (most már érted, honnan származik az a "szabály", hogy az újszülöttnek 3, a 3 hónaposnak 4 óránként kell ennie).

Egészen addig, amíg a baba csak anyatejet eszik és ez a fő tápláléka, éjjel teljesen normális, ha 3-4 óránként felkel enni, függetlenül attól mennyi idős és hány kiló (attól, hogy fél évesen 9 kiló, még lehet éjjel éhes, ezek a dolgok nem függnek össze egymással).

Gond akkor van, ha nem 3-4 óránként ébred éjjel, hanem gyakrabban, de ilyenkor sem a szoptatás a "bűnös". A baba alvásciklusának végén ugyanis a mélyalvás után 10 perc felszínes alvás következik, ha ilyenkor valami megzavarja felébred, segítséget kér, majd visszaalszik. Nagyon fontos rész a "segítséget kér". Az anyák ugyanis szeretik praktikusan intézni a dolgokat: ha a baba megébred, akkor ugyanúgy reagálnak rá minden esetben és ez az a pont, ahol elrontják!!!

Ha ugyanis a babának a foga fáj, megijedt az utcáról beszűrődő kutyaugatástól vagy a saját mozgása ébresztette fel, akkor nem minden esetben szoptatásra van szüksége. Persze ideig-óráig ez segít, a baba visszaalszik, majd 1-2 óra múlva megint felriad, mert a probléma valódi okát nem szüntettük meg.

Felesleges tehát minden eszközzel leszoktatni a szoptatásról, hátha akkor majd jól alszik, mert ez nem segít. Viszont amikor megébred és fogalmad sincs, mi a baja, teljesen eszköztelen leszel, nem tudod, hogyan altasd vissza. Éppen ezért azt javaslom, először azt próbáld megfejteni, miért ébred fel éjszaka. Ennek konrét oka kell, hogy legyen, a legtöbb esetben pofonegyszerű:

-         éhes,

-         fogzik (a nappali nyálzás és a "mindent a szájába tömködés" ennek biztos jele)

-         fáj a hasa (pl. ha most kezdtétek a hozzátáplálást, ha nincs még 10 hetes, ha új ételt kapott, vagy te ettél új ételt)

-         a saját mozgására ébred (ha mostanában tanult meg átfordulni/kúszni/mászni/felállni vagy járni),

-         túl mozgalmasak a napjai

-         szeparációs szorongás (ha már elmúlt 8 hónapos és nappal is láthatóan "anyásabb", mint eddig)

-         fülfájás, torokfájás, bedugult orr, reflux – ezek nagyon gyakori okai még az alvászavaroknak

Az a régi városi legendát pedig, ami szerint az anyatejes babák rosszul alszanak, tessék elfelejteni, ez ugyanis csak abból származik, hogy 20-30 évvel ezelőtt még kevesebben szoptattak, hamarabb hozzátápláltak és a babákat hagyták sírni éjjel, ha nem aludtak, így tényleg: a nem anyatejes babák jól aludtak – ez azonban nem jelenti azt, hogy az ellenkezője is igaz

178- MOZGÁSFEJLŐDÉS ÉS SZEMÉLYISÉG

Az, hogy a baba mikor kezd el mászni, járni, elsősorban öröklött adottság, de a kicsi személyisége, alkata és környezete is befolyásolhatja.

Vannak olyan örökmozgó gyerekek, akik mindent korán csinálnak, fél éves korukban már másznak, 10 hónaposan járnak, egész nap szaladgálnak, mocorognak. Ehhez az egyéniségük is hozzájárul, ők azok, akiket nehéz lekötni, akik nem ülnek le hosszabban játszani, építkezni, akiket semmilyen játék nem köt le hosszabb ideig, mindenbe belekapnak, aztán már szaladnak is tovább. Ők általában a rosszabbul hízó gyerekek közé tartoznak, nem véletlenül hiszen lemozogják. Gyakori, hogy a gyors mozgásfejlődés mellé másban is gyorsan fejlődnek, korán kezdenek fogzani, beszélni. Többnyire nyugtalan, rosszalvó babák már kezdettől fogva, de egy kisebb csoportjuk olyannyira kifárasztja magát, hogy könnyen, gyorsan elalszik és hosszasan alszik.

A másik típusba a méretes, nyugodt, jóevő babák tartoznak ide. Fél éves korukig általában csak híznak-híznak, de forogni nem akarnak. Innentől kezdve aztán kétféle lehetőség van: egy részük behozza a lemaradást és csakhamar mászni kezdenek, majd pedig felállnak. Ők azok a gyerekek, akik életük első félévében nyugodt, jóalvó, jóevő babák, majd pedig egyik napról a másikra nyűgösködni kezdenek, elromlik az alvásuk – és párhuzamosan látványosan beindul a mozgásfejlődésük is. Ahhoz, hogy egy ilyen pufók baba rávegye magát a kúszásra majd a mászásra, komoly akaraterőre van szükség, amit nemcsak a mozgásfejlődésre használnak, hanem az élet egyéb területén is kamatoztatnak (értsd: hisztisek lesznek ;))

A másik csoport lassan, komótosan fejlődik, nem feltétlenül maradnak le a fejlődésben, de megmaradnak olyan nyugodtnak és kiegyensúlyozottnak, mint korábban voltak.

Mindent összevetve: noha a fejlődési tempó más és más, nagyjából 3 éves korra mindegyik gyerek nagyjából ugyanazt tudja a mozgásában, függetlenül attól, mikor kezdett mász

 

179- Az első lépésekről

A baba első lépései nem mindig olyan szabályszerűen történnek, mint gondolnánk, ezért nem tudok eleget írni róla, és gyakran kérdezitek is, ezért ismét írok néhány gondolatot ezzel kapcsolatban. A fejlődés menete általában a következő:

1. A kicsi megtanul felállni (előfordulhat, hogy ez a kúszás után következik és csak utána tanul meg mászni, ez nem probléma, ha magától tanulja meg, hogyan kell felkapaszkodni, nem te húzod fel állásba)

2. A kicsi megtanul leülni. Ne gondold azt, hogy ha már fel tud állni, akkor le is tud ülni :)Először inkább csak elvágódik hanyatt, mert nem tudja, hogyan kell leguggolni állásból, ráadásul ehhez combizmokra is szükség van, amik éppen az álldogálás révén fejlődnek.

3. A kicsi kapaszkodva lépeget. Először csak a bútorok mentén kapaszkodik, többnyire oldalazva, majd egyre bátrabban lépeget egyik kapaszkodótól a másikig. Ennek végkifejlete, hogy valamit tol maga előtt és úgy sétálgat, innen már csak egy ugrás, hogy magától járjon, azonban egyvalami még hiányzik:

4. A kicsi kapaszkodó nélkül fel tud állni és képes kapaszkodás nélkül egyensúlyozni és egyhelyben állni. Ez az egyensúlyi helyzet kell ahhoz, hogy később ebből el is tudjon indulni. Gyakran erre úgy jön rá, hogy valamilyen nagyobb tárggyal együtt megpróbál felállni, azt hiszi kapaszkodik (a tárgyba), pedig azt ő maga tartja.

5. A kicsi megteszi az első önálló, kapaszkodás nélküli lépéseket, többnyire két pont között 3-4 lépés erejéig. Ez már önmagában örömre adhat okot, azonban ilyenkor még sokat esik, kell néhány hét, amíg begyakorolja a lépéseket.
Gyakran az első lépéseket lábujjhegyen teszi meg, és még néhány hétig így jár, ez azonban magától elmúlik, ahogy megtanulja, hogyan egyensúlyozzon a talpával.

A járástanulás időszaka lelkileg is megviseli a babát, mert az idegrendszer ilyenkor rohamos fejlődésnek indul, hirtelen sok inger éri, amit fel kell dolgozni, a járás összetett folyamat, egyensúlyozni kell, sokat esik, megterheli a szervezetet, ugyanakkor azzal is jár, hogy rohamosan kezd a kicsit elszakadni tőled, hiszen most már mindenhova eljuthat. Ez növeli benne a dacosságot, önállóbb és akaratosabb lesz, ugyanakkor gyakran szalad oda hozzád egy kis babusgatásért, esetleg szopizni.

Találtam erről egy aranyos videót is, ahol jól látszik, milyen szorgalmasan és kitartóan próbálkozik a baba az első lépésekkel:

ni vagy járni.

18o- Hogyan tanul meg járni?

Ahhoz, hogy tudd, hol áll gyermeked a járástanulás folyamatában, és szükséges-e segítséget kérned, érdemes tudnod, milyen lépéseken megy keresztül a kicsi, mire megtanul járni.

A járás tanulás folyamata kb. így néz ki:

    1. feláll (8-10 hónapos kor között)
    2. megtanul leülni is (kezdetben mindig borul, ha már nem tud állni, kb. 3-4 héttel azután, hogy felállt, 9-11 hónapos kor között)
    3. megtanul oldalazva járni a bútorok mentén kapaszkodva (kb. 6-8 héttel azután, hogy felállt, 10-12 hónapos kor között)
    4. megtanul úgy kapaszkodva járni, hogy előrefelé lép (11-13 hónapos kor között)
    5. megtanul úgy járni, hogy valamit tol maga előtt (12-14 hónapos kor között)
    6. közvetlenül a járás előtt 2-3 héttel megtanul magától segítség nélkül felállni, és egyhelyben állni elborulás nélkül (ez is kell a járáshoz, bármily meglepő :)12-15 hónapos kor között)
    7. egyszercsak magától megteszi az első lépéseit, ami általában az egyik kapaszkodótól, a másikig tart és kb. 3-4 lépés. Utána hetekig ezt tökéletesíti, míg a végén összeköti az egyedül állást és az egyedül járást és kapaszkodó nélkül is tud már menni. (átlagosan 13-16 hónapos kor között)

Amíg nem következik be a következő lépcsőfok, addig nem fog magától járni, mert ehhez kell az előző tudás megszerzése is. Hiába tud már felállni kapaszkodva, az nem jelenti azt, hogy le is tud ülni. Hiába tud a bútorok mentén kapaszkodva járni, az nem azt jelenti, hogy már képes rá önállóan is. A sok gyakorlás, lépegetés, kapaszkodás teszi lehetővé, hogy kialakuljon az egyensúlyérzéke, hogy megszokja a különféle terepeket, padlókat, ehhez pedig – nincs mese – sok önálló gyakorlásra van szükség.

Tudni kell azt is, hogy neki még nem elég fejlettek a láb- és a combizmai, sőt a talpizmainak is most kell kialakulniuk, ezért is fontos, hogy a maga tempójában fejlődjék, mert így akkor lép át egy-egy új fázisba, amikor már valóban képes rá.

Ez a baba még nem tud magától felállni kapaszkodó nélkül, de egész jól egyensúlyoz és képes lépegetni önállóan:

Csetlik – botlik

Amikor feláll a baba, kezdetét veszi egy egészen új időszak az anyukák életében: a balesetek időszaka. Első körben ugyanis a baba nem tud leülni az állásból, ezért folyton elesik. Utána már le tud ülni, de mászik, mindenhol feláll és beveri a fejét. Aztán elindul a saját lábán a lakásban és mindennek nekimegy, folyton megbotlik stb. A legtöbb anyuka aggódva figyeli ezt a sok balesetet: nem lesz valami baja a kicsinek?

Szerencsére a babák még nagyon rugalmasak, ezért nagyobb esésektől sem ütik meg annyira magukat, mint mi felnőttek. Persze kellemetlen a sok esés, de ez a tanulási folyamat része. Nagyobb kárt okozol azzal, ha állandóan a nyomában vagy és a széltől is óvod, mert így lassabban tanulja meg, hogyan tud maga biztonsággal közlekedni.

Néhány biztonsági tanácsot érdemes figyelembe venni: Az éles sarkú bútorokat (pl asztal) igyekezz eltüntetni vagy biztonságossá tenni (pl élvédővel). Vehettek gyerekrácsot is a szobára, hogy tudjon mozogni, de ne kelljen mindig a nyomában lenni, egy szobát csináljatok meg úgy, hogy kicsi legyen az esés veszélye (bútorok a szoba szélére kerüljenek, veszélyes tárgyakat eltenni, ne legyenek szintkülönbségek (pl. lépcső) a szobában, és a sok kicsi szőnyeg sem praktikus. Jól jöhet a habtapi szőnyeg is a padlóra, mert azon nem üti meg magát, ha elesik.

Úgy alakítsátok ki a szobáját, hogy ne kelljen folyton a nyomában lenni, ha ott mozog.

Amikor már járni tanul, valószínűleg nem lesz már kedve a járókában játszani, de azért nem kell teljesen eltenni a járókát, mert jól jöhet, ha a postáshoz kell kimenned a kapuba vagy más miatt kell a kicsit pár percre magára hagynod. Mi úgy oldottuk meg, hogy a járókában olyan különleges tárgyak, játékok voltak, amiket csak ott kaphatott meg (pl. egy nyomogatós játék, egy színes magazin, amit cafatokra téphetett :))

Ha már nagyon fáradt, akkor próbáld meg egy helyben tartani, mert ilyenkor már kevésbé figyel oda és többet esik el. Olvassatok mesét, nézegessetek képeskönyvet, mondókázzatok, amíg pihen egy kicsit.

Az esések általában ijesztőek, de a többségük ártalmatlan. Amire oda kell figyelni az a fejsérülések, ha nagyon beüti a fejét, akkor érdemes mihamarabb orvosnak megmutatni, illetve a szemsérülések, még ha szemmel láthatóan nem is sérült a szeme, de beütötte, akkor is látnia kell gyermekszemésznek, mert lehetnek rajta sérülések. Ha eséskor a fogából törik le egy darabka, érdemes megmutatni gyerekfogásznak, mert a törött fogacska sérült vége felsebezheti a kicsi nyelvét.

 

 

181 Az értelmi fejlődés

 

 

 

 

 

 

 

Régebben úgy tartották, a baba szinte teljesen ösztönlény, és valójában amíg nem beszélt, addig öntudatlan lénynek gondolták. Egyszer egy idős nénivel beszélgettem és ő mondta, hogy a 2 éves gyerek még "nem tudja mit csinál". Manapság már tudjuk, hogy az értelmi fejlődés nagyon hamar elkezdődik és az anyák többsége megtapasztalja, mennyi mindent tud egy alig néhány hónapos baba.

Az értelem fejlődésének első fontos állomása az első mosoly megjelenése 3-6 hetes kor között valamikor. A baba kifigyeli a mosolyt, kipróbálja új tudományát, és ha pozitív reakciót kap (visszamosolyognak rá), akkor szorgalmasan gyakorolja új tudományát, mint a kapcsolatteremtés új, izgalmas eszközét.

A második élethónapban (4-8 hetes kor között) felismeri azt is, hogy a hangjának változtatásával is tudja befolyásolni környezetét: másként sír, ha éhes, ha unatkozik, ha álmos stb. Ha a megfelelő reakciót kapja, azaz az történik, ami miatt sírt, akkor a kifejezési skálája tovább differenciálódik, egyre pontosabban közli velünk, mit szeretne és egyre ritkábban sír (ilyenkor az anya már gyakran a csecsemő mimikájából felismeri, mi a probléma és még azelőtt cselekszik, mielőtt a baba sírni kezdene). Azok a babák, akik viszont szünet nélkül és szinte mindig egyformán sírnak, általában félreértés áldozatai: a szülők mindegyik féle sírásra ugyanúgy reagálnak (pl. mindig felveszik, ringatják), vagy nem elégítik ki a kéréseit megfelelő módon (altatni akarják, ha éhes, megetetik, ha álmos).

Hogyan fejlődik a baba értelme, érzelmei és mozgása 0-tól 4 éves korig? Megtudhatod innen >>

3-4 hónapos kor között a kicsi elkezd ismerkedni a tárgyakkal. Már eddig is szívesen nézelődött, lenyűgözték a mozgó dolgok, a kontrasztos képek, figurák, de a harmadik élethónapban már szeretné meg is érinteni ezeket. Általában 3 hónapos korban már próbál a baba a tárgyak után nyúlni. Ösztönözzük hát sikerélményekkel: lógassunk fel számára elérhető távolságba tárgyakat, amiket hintáztathat, zörgethet – nagyon fogja élvezni.

5-6 hónapos kor között különleges felfedezést tesz: észreveszi a kezét és felismeri, hogy az az ő része. Először csak nézegeti, aztán elkezd vele játszani is. Sőt, hamarosan a lábával is. Ebben a korban jellemző, hogy a kicsi állandóan leveszi a zokniját (azt hiszi, az a lába része), rágja a lábujjait. Ez a testkép-felismerési folyamat nagyon fontos szakasza és szükséges a következő fontos fejlődési időszakba való átlépéshez.

Abban a pillanatban ugyanis, hogy a baba megismeri saját testrészeit, elkezd úgy igazán játszani: ami érdekli, azt szeretné, elérni, megszerezni.

7-8 hónapos kortól kezdve egyre fontosabb számára, hogy egyik helyről a másikra jusson el, csak azért, hogy megszerezzen tárgyakat. A kúszásból hamar megtanul felülni, és innentől kezdve új dimenzióban látja a világot. Ehhez az új látásmódhoz hozzá kell edződnie az idegrendszerének is, ezért átmenetileg nyűgösebb lehet.

A kúszás, majd a mászás révén új élményekre tesz szert, és gyakorlatilag nincs kedve leállni, ezért az etetés és a pihenés nagy nehézségekbe ütközhet: egész egyszerűen nem tud megülni egy pillanatra, amíg megeteted, és ellazulni annyira, hogy el tudjon aludni. Az etetést érdemes úgy szervezni, hogy kedvére mozoghasson közben, ehessen egyedül is, így érdekesebb lesz az ő számára is, és többet eszik majd. Az elalváshoz ráhangolódásra és nyugodt körülményekre van szüksége, valamint egy olyan rutinra, ami nemcsak szokásokból áll (tehát nem elég ugyanúgy csinálni a dolgokat minden nap), hanem segít neki kikapcsolni, ellazulni.

8 hónapos kortól olyan rohamos ütemben fejlődik, hogy szinte alig tudod vele tartani az iramot. Mindent kipróbál, mindent megszerez és ha nem sikerül valami, akkor hangosan reklamál, segítséget kér. 10-12 hónaposan már megjelennek az első szavak is. Kezdetben főneveket mond csak, olyanokat, amik fontosak neki: anya, apa, cica (a kisebbik fiam első szava a kacsa volt)

Miután 1 éves korában járni kezd, az érdeklődése is bővülni kezd: szívesen nézeget könyveket, szeret építőkockából építeni, mondókákat, meséket hallgatni, képeket nézegetni.

2 éves koráig látványosan fejlődnek szellemi képességei. Egyre több szót mond, és a bonyolultabb összefüggéseket, feladatokat is megérti. Már megkérhetjük kisebb, 1 tagú feladatokra (pl. tedd a kisautókat a dobozba), 2 éves kor táján pedig már a 2 tagból álló feladatokat is képes megjegyezni és megcsinálni (pl. menj a fürdőszobába és moss kezet).

Egyre inkább érti a logikai összefüggéseket is, pl. a ha…akkor mondatokat (pl. "ha nem eszed meg az ebédet, nem játszhatsz a kisautóval"). Lehetnek olyan időszakok, amikor folyton kérdez "mi ez? mi az?"

3 éves kor körül ezt felváltja a "miért?" korszak. Ebben a korban nagyon érdeklik a világ történései, néha egészen mély értelmű kérdéseket kell neki elmagyarázni (pl. miért állnak autók a ház előtt? hova mennek az emberek a villamossal? hova folyik le a víz a

182- Mikor legyen szobatiszta?

A szobatisztaság folyamata két tényezőből áll: az egyik a tanulási folyamat, aminek a révén a kisgyermek kifigyeli, mit hogyan kell csinálni, mi a szokás, a másik egy érési folyamat, melynek folyamán megtanulja szabályozni a széklet- és vizeletürítését. Ezt a mondatot most olvasd el megint, mert alapvető minden szobatisztasággal kapcsolatos probléma megoldása szempontjából.

Normál esetben a szobatisztaság magától alakul ki:

1.     1-1,5 éves kora körül a kicsi már kifigyeli mit csinálunk a WC-n, érdekli maga a folyamat.

2.     2. 1,5-2 éves kora körül már ő is ki akarja próbálni, amit kifigyelt, ráül a bilire, felmászik WC-re, használja a WC-papírt stb. Ez azonban nem azt jelenti, hogy már képes a szobatisztaságra, hanem, hogy ismerkedik a szokásokkal és utánozza,-gyakorolja, amit mi teszünk

3.     2-2,5 éves kora körül néhány órára már pelus nélkül lehet, és ha mondod neki, akkor néha sikerülhet pont a bilin pisilni-kakilni. Bizonyos helyzetekben képes visszatartani a székletét (pl. vízben, autóban stb.) és ebben az időszakban már elkezdheti zavarni a pisis-kakis pelenka.

4.     2,5-3 éves kora között egyre megbízhatóbban jelzi, ha pisilni-kakilni kell, de még nem teljesen szobatiszta és néha visszakéri a pelust. Sok gyerek még ebben a korban is ragaszkodik a pelenkához, de ez teljesen normális. Ha erőlteted a szobatisztaságot, az sokkal rosszabb, mintha még pár hónapig-hétig pelusos marad.

5.     3 éves korra a legtöbb gyerek már nappalra megbízhatóan szobatiszta. Van egy átmeneti időszak, néhány hét, amikor még 1-1 alkalommal bepisilhet és rá kell szoktatni, hogy odafigyeljen rá a játék közben is, mikor kell pisilni, de általában ez a korszak gyorsan elmúlik, ha türelmes vagy és pozitív visszajelzéseket kap a gyerek tőled.

6.     Az éjszakai szobatisztaság 6 éves korig alakul ki, addig előfordulhat, hogy éjjel bepisil. Nem kell aggódnod, ha még 4-5 éves kora körül is kell a pelus éjszakára, fokozatosan azt fogod tapasztalni, hogy a pelenka száraz marad reggelig, mégis ragaszkodik hozzá a gyerek, mert biztonságosnak érzi.

Az éjszakai szobatisztaságban lehetnek visszaesések is, például, ha új közösségbe kerül a gyerek vagy testvére születik.

 

Bili vagy ülőke?

Egyes gyerekek csak a bilit szeretik, mert kicsi és éppen az ő méretükre szabott, kényelmes. Más gyerekek élvezik, hogy felmászhatnak oda, ahova a nagyok. Kezdetben szerintem praktikusabb a bili, de ki kell próbálni, mit szeret jobban a gyerek. Amikor már óvodás és ott WC-t használ, nyitottabb lesz a WC-használat után is.

 

Állva vagy ülve?

Fiúknál gyakran felmerül a kérdés, hogy állva vagy ülve tanítsuk őket pisilni. Érdemesebb ülve kezdeni, aztán majd egy idő után megtanulja állva is, kezdetben azonban jobb, ha ülve pisil, mert úgy biztosan a bilibe kerül a pisi.

 

Nyáron vagy télen?

Gyakran hallom, hogy nyáron érdemes elkezdeni a szobatisztaságra szoktatást, mert akkor úgyis sokat van mezítelenül a gyerek és megtanulja. Valóban sokat tanul ilyenkor a gyerek arról, mi hogyan működik, ez azonban nem jelenti azt, hogy az idegrendszere is megérett már a szobatisztaságra. Éppen ezért nem kell erőltetni a bilizést csak azért, mert nyár van. Ha már megérett rá, akkor az ősz beálltával a tanultak megmaradnak, ha viszont nem, akkor amint több ruha lesz rajta, megint nem érzi, mikor kell pisilnie, vagy nem tudja tartani és bepisil.

Ha egy gyerek érett rá és már 3 éves kor körül van, télen is szobatisztává fog válni.

ádból?)

183-TUD-E MÁR ÜLNI A BABA?

Mostanában nagyon sok kérdés kapok nem megfelelően ülő vagy még nem ülő babákkal kapcsolatban, ezért itt az idő erről a témáról is írni egy kicsit. Mikor kell magától felülnie a babának? Mikor kell tudnia támaszték nélkül ülni? Ezekről lesz szó most.

A felülés

A babának még nincs hasizma, ezért nem várhatod el tőle, hogy hasizomból fel tud ülni, az ehhez szükséges izomzat csak 1-1,5 éves kor között lesz elég ahhoz, hogy a kicsi izomból felüljön. A hasizom a kúszástól és a mászástól fejlődik igazán, tehát amikor ezeken még nem esett túl, semmiképpen nem tud hasizomból felülni.

Helyette viszont már 5-6 hónaposan megfogja az ujjadat és kézzel fel tudja húzni magát, legalábbis próbálkozik felhúzni magát. A következő fázis az önálló felülésben az, amikor már elkezd kúszni-mászni és a négykézlábas helyzetből képes magát ülő helyzetbe tornászni, illetve térdelésből lehuppanni.

Külön történet az, hogyan tanul meg állásból leülni. Ez a nagyon egyszerűnek tűnő mozdulat neki korántsem annyira egyértelmű: előbb tud felállni, mint felállásból leülni, ezért az állás első öröme után jöhet az aggodalom, mert az első napokban bizony a kicsi meglehetősen nagyokat huppanhat vagy akár hanyatt is vágódhat. Szerencsére pár nap alatt maga is rájön a lecsücsülés trükkjére, innentől kezdve nincs gond.

Önálló ülés

Ha a baba szépen tartja már a fejét, akkor 3-4 hónapos kor körül már 150 fokban döntött babahordozóban vagy babafotelben is ülhet, illetve vannak olyan etetőszékek is, amiket meg lehet ilyen szögben dönteni, teljesen ültetni viszont még nem lehet.

6 hónapos kor körül már gond nélkül lehet megtámasztva ültetni, de még mindig nem derékszögben, annál kicsit nagyobb szögben, és jól megtámasztva. A babakocsiban fél évesen még ne ültesd fel teljesen, de 120 fokban döntve már nézelődhet.

6-7 hónapos kor között a baba már tud úgy ülni, hogy a két kezén támaszkodik, ez azonban hosszú távon nem egészséges testhelyzet, ezért csak akkor engedd neki, ha ő maga húzta fel magát ebbe a pozícióba.

Ha már ügyesen kúszik vagy mászik és feláll, akkor a babakocsiban is felültetheted, általában ekkorra már ő maga is felhúzza magát benne, ebből kiderül, hogy már érett rá

Megtámasztás nélkül ülni nagyjából 10 hónaposan tud, de ez nem kőbe vésett szabály, mert ez nagyban összefügg azzal, mennyi ideig kúszott és mászott előtte. Azok a babák, akik később kezdenek csak kúszni-mászni, általában később tudnak támaszték nélkül ülni.

Mire kell vigyázni?

Amíg nem tud magától felülni (értsd: kúszásból vagy mászásból áttornászni magát ülő helyzetbe, vagy kézzel felhúzni magát), addig nem szabad huzamosabb ideig támaszték nélkül ültetni.

Amikor még csak a kezén támaszkodva ül, akkor sem szabad ültetni. Ilyenkor látszik, hogy a háta idővel meggörbül, ahogy ücsörög és ez nagyon megterheli a gerincét.

Ha túl sokat ülteted a babát, az jelentősen lassíthatja a mozgásfejlődését is, mert ülve remekül elfoglalja magát a nézelődéssel, játékkal és ez nem ösztönzi helyváltoztatásra.

A fél év alatti babákat semmiképpen nem szabad ültetni, legfeljebb 150 fokig döntve fektetni. A hosszas ülve babakocsiztatás különösen káros lehet, mert itt nem csak hosszasan fárasztó pózban van a kicsi, hanem a zötyögés miatt további terhelés is éri.

Ha bizonytalan vagy benne, hogy jó helyen tart-e a mozgásfejlődésben, ha nem tudod, hol kellene tartani és mivel segítheted a fejlődését, tudok segíteni neked. Katt ide a megoldásért >>

184-BABA BETEGSÉG ÉS NAPIREND

 

 

 

 

Ha a baba beteg lesz, hirtelen minden megváltozik: többet alszik, vagy éppen kevesebbet alszik, állandóan nyűgös lehet, éjjel többször megébredhet, vagy neked kell felkelteni, annyira lázas. Étvágytalan lehet, nyugtalan, te meg egy kicsit engedékenyebb vagy vele, hiszen mégiscsak beteg – Mit tegyél és mit ne betegség alatt?

Természetes dolog, ha a baba beteg, akkor néhány napra felborul a megszokott napirendje. Ha be van dugulva az orra, köhög, ez megzavarhatja az álmát, felébresztheti éjjel – érdemes BabyLuuf balzsammal bekenni a hátát, illetve lefekvés előtt alapos orrporszívózást tartani, így kisebb az esélye, hogy éjjel beduguljon az orra.

A fülfájás, az orrdugulás, a köhögés a szoptatást is megnehezítheti, átmenetileg étvágytalanabb lehet a kicsi, kevesebbet szopizhat. Emiatt nem kell aggódnod, de hogy ne csökkenjen a tejmennyiség, próbáld meg gyakrabban megkínálni, illetve ha ez nem működik, akkor fejni, hogy ne apadjon el a tej.

Ha már hozzátápláltok, akkor átmenetileg a kicsi visszatérhet a szopizásra vagy a tápszerre, mert fájós torokkal nehéz nyelni, rágni, ez természetes 2-3 napig, de utána próbáld meg újra kínálgatni a már megszokott ételekkel.

Lázas állapotban nagyon kell ügyelned a kiszáradásra, különösen, ha hasmenése is van a kicsinek vagy hány. A szoptatás erre is jó megoldás, de ha már nem szopizik, akkor adj neki vizet, ha másként nem megy, akkor kiskanállal.

Mi legyen a napirenddel? A napirend átmenetileg felborulhat, amíg a kicsinek magas láza van. Ilyenkor általában többet alszanak napközben, főként a lázas időszakokban, de az is előfordulhat, hogy éppen ellenkezőleg: nem tud aludni, nyűgös, sírdogál a betegség miatt. Ameddig tart a lázas időszak, addig ez nem probléma, azonban arra ügyelj oda, hogy amikor már nem lázas, akkor álljatok vissza a megszokott napirendre.

Aludjon velünk? Ha nagyon magas a láza, volt már lázgörcse, vagy erősen hány éjszaka is, akkor átmenetileg aludhattok egy szobában, de ha egyébként külön szoktatok aludni, ez csak 1-2 napig tartson, amíg oda szeretnél rá figyelni éjszaka is. Jobb megoldás, ha te költözöl át arra az 1-2 éjszakára a kicsi szobájába, így szemmel tudod tartani, de mozdítottad ki a megszokott helyéről. (ez most szigorúnak tűnhet, de sok esetben az alvászavar azért alakul ki, mert beteg lett a kicsi és a szülők 1-2 hétre felrúgták a korábbi bevált szokásokat)

Kivihetem-e? Amíg lázas, ne vidd ki. Amikor viszont már nem lázas, akkor nyugodtan sétálhattok a friss levegőn (hacsak nem éppen ködös-szmogos idő van) még akkor is, ha kicsit náthás, vagy fáj a füle, csak öltöztesd jó melegen.

Adjak neki teát? Ha anyatejes, akkor felesleges teáztatni, csak azért, mert beteg. A tea a folyadékutánpótlást szolgálja és a citrom miatt a C-vitamint, az anyatej azonban mindkettőre megoldást nyújt. Ha már nem szopizik, akkor ihat vizet is és adhatsz neki 100%-os narancslevet (ha már elmúlt 8 hónapos) vagy almalevet vitaminpótlás gyanánt

 

 

 

185- ÉJSZAKAI GONDOK

 

 

 

 

Vajon szemünk fénye néhány hónaposan valóban képes csak azért felkelni az éjszaka közepén, mert megszokta? Ugye így leírva nem is tűnik annyira valószínűnek?

Pedig hány anyuka jut arra a következtetésre, hogy márpedig az ő babája azért kel fel, mert "megszokta" a felkelést. Sok minden benne van ebben a (teljesen téves) következtetésben:

-          a saját magunkkal kapcsolatos félelmeink: "Jó anya vagyok?" "Biztosan nem én rontottam el valamit?"

-          a másoktól hallott félinformációk: "Ennyi idősen már nem kéne ennie." "Az én fiam 1 hónaposan már átaludta az éjszakát."

-          a baba iránti aggódás: "Biztosan nem éhezik?" "Biztos, nincs semmi baja?"

A gond csak az, hogy az igazság nincs benne ebben a félelemben: a baba ugyanis nem azért kel fel, mert megszokta a felkelést és nem is azért, mert felkeléskor mindig cicit kap. Ennek a folyamatnak a megértéséhez azonban ismernünk kell a baba alvási ciklusát: egy újszülött alvási ciklusa 45 perces, ami meglehetősen felületes, ez az alvási ciklus hétről hétre egyre nő, 3-4 hónapos korban már 60 perces.

Mikor is kel fel a baba éjjel enni? Újszülött korban általában 3 óránként, tehát 4×45 percenként, ami 3-4 hónapos kor között nő 4 órás időközökre, tehát 4×60 percre (most már érted, honnan származik az a "szabály", hogy az újszülöttnek 3, a 3 hónaposnak 4 óránként kell ennie).

Egészen addig, amíg a baba csak anyatejet eszik és ez a fő tápláléka, éjjel teljesen normális, ha 3-4 óránként felkel enni, függetlenül attól mennyi idős és hány kiló (attól, hogy fél évesen 9 kiló, még lehet éjjel éhes, ezek a dolgok nem függnek össze egymással).

Gond akkor van, ha nem 3-4 óránként ébred éjjel, hanem gyakrabban, de ilyenkor sem a szoptatás a "bűnös". A baba alvásciklusának végén ugyanis a mélyalvás után 10 perc felszínes alvás következik, ha ilyenkor valami megzavarja felébred, segítséget kér, majd visszaalszik. Nagyon fontos rész a "segítséget kér". Az anyák ugyanis szeretik praktikusan intézni a dolgokat: ha a baba megébred, akkor ugyanúgy reagálnak rá minden esetben és ez az a pont, ahol elrontják!!!

Ha ugyanis a babának a foga fáj, megijedt az utcáról beszűrődő kutyaugatástól vagy a saját mozgása ébresztette fel, akkor nem minden esetben szoptatásra van szüksége. Persze ideig-óráig ez segít, a baba visszaalszik, majd 1-2 óra múlva megint felriad, mert a probléma valódi okát nem szüntettük meg.

Felesleges tehát minden eszközzel leszoktatni a szoptatásról, hátha akkor majd jól alszik, mert ez nem segít. Viszont amikor megébred és fogalmad sincs, mi a baja, teljesen eszköztelen leszel, nem tudod, hogyan altasd vissza. Éppen ezért azt javaslom, először azt próbáld megfejteni, miért ébred fel éjszaka. Ennek konrét oka kell, hogy legyen, a legtöbb esetben pofonegyszerű:

-          éhes,

-          fogzik (a nappali nyálzás és a "mindent a szájába tömködés" ennek biztos jele)

-          fáj a hasa (pl. ha most kezdtétek a hozzátáplálást, ha nincs még 10 hetes, ha új ételt kapott, vagy te ettél új ételt)

-          a saját mozgására ébred (ha mostanában tanult meg átfordulni/kúszni/mászni/felállni vagy járni),

-          túl mozgalmasak a napjai

-          szeparációs szorongás (ha már elmúlt 8 hónapos és nappal is láthatóan "anyásabb", mint eddig)

-          fülfájás, torokfájás, bedugult orr, reflux – ezek nagyon gyakori okai még az alvászavaroknak

Az a régi városi legendát pedig, ami szerint az anyatejes babák rosszul alszanak, tessék elfelejteni, ez ugyanis csak abból származik, hogy 20-30 évvel ezelőtt még kevesebben szoptattak, hamarabb hozzátápláltak és a babákat hagyták sírni éjjel, ha nem aludtak, így tényleg: a nem anyatejes babák jól aludtak – ez azonban nem jelenti azt, hogy az ellenkezője is igaz

186- TÉVHITEK A KEVÉS ANYATEJJEL KAPCSOLATBAN

Számos félreértés van a szoptatással kapcsolatban, amit valamilyen formában mindig visszahallok, pedig már én is, és a szaklapok-szakkönyvek többsége is számtalanszor megírta, mikor aggódhatunk a tej fogyása miatt és mikor nem. Lássuk, vajon mikor nem kell aggódni az anyatej mennyisége miatt!

1. tévhit "Estére már alig van tejem" Estére mindenkinek kevesebb a teje. Reggel több tej van a mellben, ilyenkor a baba többet szopizik, viszont ez a tej vizesebb. Az esti tej összetétele más, zsírosabb, ilyenkor kisebb adagot eszik már csak a baba, és a mell is puhább, de ez így normális, nem annak a jele, hogy kevés lenne a tej.

2. tévhit "Nem kemény a mellem, kevés a tej" A szülés után első pár hétben még keményebb a mell, ez azért van, mert túl sok tej termelődik, több, mint amennyire a babának szüksége van, ezért kell az első időszakban a szoptatás mellett még fejni is. Ezt követően, ha igény szerint szoptatunk, beáll a kereslet-kínálat egyensúlya, ezért nem annyira kemények és feszülőek a mellek, de ez nem azt jelenti, hogy kevés lenne a tej.

3. tévhit "Tekergőzik a baba, ki-be veszi a szájába, biztos kevés a tej" A tekergőzés lehet a hasfájás miatt, vagy egész egyszerűen csak arról van szó, hogy az evéstől beindult a kicsi emésztése, ami nagyon gyakori és éppen kakil. Ilyenkor rövid időre megszakíthatod a szoptatást, a válladon büfiztetheted a babát, aztán folytathatjátok.
3-4 hónapos kor után gyakori az szopisztrájk is, aminek többféle oka lehet, pl. hogy nem jön elég gyorsan az anya melléből a tej, sok minden érdekli a babát, ezért nem tud türelmesen szopizni, de szájpenész is állhat a háttérben, valamint nem ritka a cumizavar sem.

4. tévhit "5 perc után abbahagyja a szopit" 3 hónapos kor után a baba már annyira hatékonyan tud szopizni, hogy gyakran pár perc alatt végez a szopival, de ez nem probléma. Csak akkor kell arra gyanakodni, hogy nem lakik jól, ha ezzel párhuzamosan éjszaka elkezd gyakrabban ébredni. Ebben az esetben érdemes napközben gyakrabban szoptatni vagy legalább az esti órákban gyakrabban megkínálni szopival, hogy jóllakjon.

5. tévhit "Nem hízik eleget" 3 hónapos kor után lelassul a hízás, ilyenkor előfordulhat, hogy 1-2 hétig egyáltalán nem hízik a baba, éppen ezért soha nem szabad a heti hízást nézni, mindig csak a havi értékeket és ha volt valamennyi hízás, akkor az már elegendő (ha egyébként kiegyensúlyozott a baba)

6. tévhit "Nem tudok fejni" Ha igény szerint szoptatsz, akkor az első 3-4 hét után már nem tudsz szoptatás után fejni, ugyanis beáll a kereslet-kínálat egyensúlya, pont annyi tejed lesz, mint amennyire a babának szüksége van.

Még több szoptatással kapcsolatos tanács és tapasztalat itt!

187- AZ ELHIZÁS KISBABA KORBAN KEZDŐDIK..

Folyamatos gyarapodás.

A babák különbözőképpen fejlődnek. Sokszor csak nyúlnak, vagy súlyban gyarapodnak. Ettől nem kell meglepődni, ez így normális. Főként a felállást megelőző hónapban, hetekben gyarapszik a baba testtömege, hiszen erőt gyűjt a felálláshoz. Az újabb intenzív gyarapodási szakasz akkor következik, mielőtt a pici elkezd járni. A normális mértékű, folyamatos gyarapodás az egészséges. Minden esetben a baba saját születési súlyát kell figyelembe venni.

 A 3000 grammal és a 4500 grammal született babák között az első hónapokban jelentős különbség van. 1 éves korára azonban minden egészséges baba eléri a kb. 9-10 kilós súlyt és a 75-76 cm-es magasságot . 

Étkezés tudatos felépítése

 6-7 hónapos kor között elkezdjük a babát megismertetni a gyümölcsökkel és a főzelékekkel. Ez az első lépés a szilárdabb ételek felé. Fontos, hogy az anyuka ezekben a hónapokban "programozza be" a baba ízlését és étkezési szokásait. Ha nem tudatosan építi fel a baba menüjét, könnyen elhízott kisgyermek és felnőtt lesz a csecsemőből.

Gyakori hibák etetésnél

1. Minden sírásra etetés a válasz: Ha a pici sír, sok szülő azonnal azt gondolja, hogy éhes, ezért minden alkalommal megeteti. Így a babában az rögzül, hogy ha valami problémája van, arra az étel a megoldás. Ez felnőtt korban sem lesz másként: minden problémára nassolással reagál majd, éjszakánként kipakolja a hűtőszekrényt, végül elhízik.

Megoldás: Az éhségen felül rengeteg egyéb oka lehet a sírásnak, pl. fáradtság, hideg, meleg, kényelmetlen ruhadarab, hasfájás, anya hangulata, stb. Amennyiben nincs itt az etetés ideje, akkor türelemmel próbáljuk meg kideríteni a sírás okát.

2. Unszolás, túletetés: A felnőttekhez hasonlóan a babák sem esznek mindig ugyanannyit. Az étvágyukat befolyásolhatja a kedvük, az időjárás (pl. túl meleg), a kínált étel maga vagy annak illata, stb. Megoldás: A baba mindig tudja miből, mennyi kell a szervezetének. Türelemmel kell lennünk vele. Ha éhes enni fog. Túlzott unszolással csak az evés megutálását érjük el.

3. Túl korán kezdjük a hozzátáplálást: Az anyatej vagy annak hiányában a tápszer 6 hónapos korig fedezi a baba minden igényét, akkor, ha abból megissza a megfelelő, azaz a napi 8 dl-1 l közötti mennyiséget. 6 hónapos kortól bőven elég elkezdeni a hozzátáplálást. Napi egyszer kis adag gyümölccsel majd főzelékkel kiegészítve az anyatej mennyisége 5-8 dl-re csökken, de továbbra is ez a baba fő étele és itala. 1 éves korra érjük el a napi 5 dl tejalapú ital fogyasztását, amikor a napi 4-5 étkezés már főként főzelékekből, húsokból, gyümölcsökből áll.
Megoldás: A hozzátáplálást nem kell siettetni! Hagyni kell a babát a maga tempójában megismertetni az új ételekkel, ízekkel. Amíg anyatejből vagy tápszerből megissza a megfelelő mennyiséget, addig nem lesz hiánya semmiben sem. (Fontos! A mai tápszerek energiatartalma a korábbiaknál jóval alacsonyabb, ugyanis az Európai Unió 2006-os rendelete szigorúan meghatározza az egyes tápanyagok minimális és maximális mennyiségét. Ennek köszönhetően a tápszer összetétele minden másnál közelebb áll az anyatejéhez. Így az általánosítás, hogy a tápszeres baba elhízik, ma már nem igaz! )

4. Felesleges nassolás: A kisbabának nincs szüksége az édesség nyújtotta plusz és felesleges kalóriamennyiségre, és a fogcsírákat már ebben a korban is károsító cukormennyiségre sem. Gyakori probléma, hogy édességgel lakik jól a pici, és amikor érdemi étkezésre kerülne sor, akkor már nem éhes. Megoldás: Csak 3 éves kor után adjunk édességet a kisgyermeknek. Az édesség helyett inkább gyümölcsöt adjunk, így később is kerülni fogja a számára gejl ízt.

Mi történik, ha már "elrontottuk" a gyereket?
 

A legfontosabb, hogy rájöttünk, hogy hibáztunk.

Ha már olyan ételt adtunk a picinek, (pl. csoki, nápolyi, nassolnivalók, stb.) ami nem szükséges számára, akkor fokozatosan kell arról leszoktatnunk.

A legfontosabb, hogy megtanítsuk a rendszeres táplálkozásra, napi 4-5 alkalommal kis mennyiségek fogyasztására.

Már kis korban hagynunk kell őt mozogni és felfedezni a világot.

Ha nem megfelelően táplálunk, bizony meg van az esélye a gyermekkori elhízásnak. Gyakori probléma a nagy súllyal született (4500 g) csecsemőknél, hogy a szülő náluk is szeretné elérni 1 éves korra a születési súly megháromszorozását. Egy nagy babának is bőven elegendő 1 éves korra a 9-10 kg. Figyeljük meg, hogy az ekkora babák maguktól általában lassabban, de ugyanúgy fejlődnek, mint a kisebbek. Ezen a szülő, nagyszülő ne akarjon változtatni.

188- SZOPTATÁSI PROBLÉMÁK - A MELL ÁPOLÁSA ÉS BETEGSÉGEI.

A kisbabák számára az a legjobb, ha hat hónapos korukig csak anyatejet kapnak, s még további fél évig ez az értékes, tápláló, élő és éltető anyag marad fő táplálékuk. A szoptatás folytatása pedig legalább kétéves korig ajánlatos.
De sajnos sokszor adódnak problémák, ezekről szól az alábbi cikk a Szoptatásért Magyar Egyesület cikkében.

 

Nehézségek a szoptatás elsé időszakában.

Noha ebben az írásban főként a nehézségeket, problémákat, leggyakoribb kérdéseket gyűjtöttük csokorba, mégsem volna jó, ha az olvasottakat úgy értelmeznéd, hogy szoptatni szörnyen bonyolult és kockázatos. Éppen ellenkezőleg: szoptatni nagyon kényelmes, szórakoztató és szívet melengető! Abban szeretnénk segíteni neked, hogy a felmerülő problémákra mindig olyan megoldásokat találhass, amelyek összhangban vannak a természetes táplálással.

 

Érzékeny kisebesedő mellbimbó

Az első gyereknél még nincs felkészülve a mell a szopás igen erőteljes fizikai igénybevételére. Szopás közben a baba nyelve úgy súrolhatja a mellbimbót, akár egy finom kis smirgli, és ez bizony néhány nap múlva komolyan fájhat. Az a legfontosabb, hogy kezdettől fogva helyesen tedd mellre a babát. Ha jól kapja be a mellbimbót, kicsi az esélye annak, hogy sérülést okozzon. Szopás után hagyd csupaszon a melled, a baba nyálát és az anyatejet ne töröld le róla, hanem hagyd rászáradni, mert mindkettő tartalmaz sebgyógyító összetevőket. Az egész nap melltartóba és szoptatósbetétekbe csomagolt mellek nem levegőznek kellőképpen, elhúzódik a gyógyulás, a sérülések pedig felülfertőződhetnek.

A kezdeti mellbimbó-érzékenység csupán átmeneti jellegű (három nap-két hét), ám amíg fáj, esetleg vérzik a mellbimbó, addig nagyon kellemetlen. A pici seb vérezhet, beleragadhat a melltartóba, a nedvszívó melltartóbetétbe és fájdalmas, ha bármi hozzáér, ami súrolhatja. Ilyen esetben jelent segítséget a két részből álló, a kellő szellőzés érdekében lyukacsos mellkagyló, amely megakadályozza, hogy a bimbó bármihez is hozzáérjen. Csak akkor viseld átmenetileg, ha muszáj felöltöznöd. A sebgyógyulást akkor segíted, ha a melledet fedetlenül hagyod, és anyatejjel kened be a bimbót.

A felsebesedett mellbimbót nem szabad és egyébként sem kell szappannal mosni és fertőtleníteni, mert ez szinte lehetetlenné teszi a gyógyulást. A szappanos lemosás ugyanis eltávolítja a mellbimbó Montgomery-mirigyeinek váladékát, azt a természetes balzsamot, amely a mellbimbót puhán tartja, óvja a felázástól és segíti a kisebb sérülések gyógyulását. A szoptatás előtti langyos vizes lemosás, sőt, a későbbiekben a rendes napi tisztálkodás bőven elegendő.

Ha a babának szájpenész fertőzése van, a mellbimbót is kezelni kell, mert felsebesedett állapotban könnyen behatolhatnak a kórokozók, és csúnya mellgyulladást vagy elhúzódó sebgyulladást, gombás fertőzést okoznak. Ebben az esetben indokolt lehet a szappanos mosás.

Amíg a sebek begyógyulnak, szoptass alkalmanként viszonylag rövidebb ideig, például csak tíz-tíz percig mindkét mellből. Csak a komfortszopást korlátozd egy ideig, ha muszáj.

Ha az első hét elteltével sem javul vagy éppen rosszabbodik a sebesedés, vagy rögtön az első napokban súlyos sérülés alakul ki, feltétlenül kérj segítséget tapasztalt szoptatási tanácsadótól. A fájdalom nem tartós velejárója a szoptatásnak! A gyógyulni nem akaró, fájdalmas sebek oka sokféle lehet. Íme a leggyakoribbak:
Ha a baba nyelve le van nőve, nem tudja eléggé kinyújtani, és nem képes körülölelni a bimbót. Helyette a szájpadláshoz szorítja, ettől lesz sebes.
Ha a baba cumizavaros, ugyanúgy akar mellből szopni, mint a cumisüvegből: nem kapja be eléggé, ínyével rászorít, nyelvecskéjével kifelé löki a bimbót. Kerüld a cumihasználatot!
Próbálj javítani a szoptatási testhelyzeten, a szopástechnikán. Fekve nem lehet minden mellformával jól szoptatni. Ülve talán jobban tudsz segíteni a kezeddel.
Ha elfertőződnek a kezdetben csupán jelentéktelen sérülések, viszketést, váladékozást, fokozódó fájdalmat tapasztalsz. A sérülés mellgyulladás kiindulópontja is lehet!


Mit NE tegyél ha kisebesedett a mellbimbód.?

Ne használj szoptatás közben bimbóvédőt, mert rossz szopási technikához vezethet, és meghosszabbodik a mellbimbó alkalmazkodási ideje is. A fájdalom bimbóvédő akalmazása mellett is jelentkezik. Használata nem gyorsítja a gyógyulást. Ha csecsemő megszokta a bimbóvédőt, nehezen szokik vissza a csupasz mellre.
A hámosító kenőcsök használatát mellőzd. Hatásukra pörkös sebfelület képződik, amely a szopások során újból és újból bereped. Az egyszerű mellbimbókenőcs nem gyógyít, hiszen nem képes megszüntetni az okot, ami a sebesedést létrehozta.
A szoptatást sebes mellbimbók esetén sem célszerű abbahagyni, mert így csak elhúzódik az az időszak, amely alatt a mell megszokja az újfajta ingert. A babát vérző mellbimbóval is szabad szoptatni, de feltétlenül meg kell keresni az okát, hogy miért sebes a bimbó, miért nem gyógyul?


Kezdődő mellgyulladás

A szoptatással összefüggő, közkeletű rémtörténetek közé tartozik a mellgyulladással járó borzalmak ecsetelése (például: fel kell vágni, nem lehet szoptatni, muszáj fejni a gyulladt mellből stb.). A súlyos mellgyulladás szerencsére nem egyik pillanatról a másikra jelentkezik, ezért, ha idejében észreveszed, hogy baj van, jó eséllyel elkerülheted.

A tejbelövellés időszakában, azaz a szülést követő 2-4. napon az enyhe hőemelkedés (max. 38°C hónaljban) és a mellek feszülése, megduzzadása természetes jelenség. Ilyenkor semmi más teendő nincs, mint az újszülött igény szerinti, vagyis gyakori szoptatása úgy, hogy a baba ne csak a mellbimbót, hanem az udvarát is bekapja. Így ugyanis kisebb a sérülések keletkezésének valószínűsége. Ezekben a napokban nem célszerű melltartót hordani, mert megnyomhatják a melleket, s így elzáródhatnak a tejcsatornák. Az elzáródott csatornában pangani kezd a tej, fájdalmas csomó alakul ki, s ez az egyik lehetséges oka a gyulladásnak. Tegyél meleg pakolást a mellekre vagy borítsd be szétzúzott káposztalevelekből készített borogatással. Változtass a szoptatási testhelyzeteden, például úgy tedd mellre a babát, hogy a hónod alá veszed vagy a hasadra fekteted. Engedd szabadjára a fantáziádat! Miközben szopik, finoman masszírozd azt a részt, ahol a csomót érzed.

A szoptatás egész időszaka alatt kerüld a túltelítődést! Ha a baba hirtelen átalussza az éjszakát, kénytelen leszel egy kis tejet lefejni, mert a feszülés hatására csökkenhet a termelődés és tejpangás, majd gyulladás alakulhat ki.

 

Súlyos mellgyulladás.

Gyulladás alakulhat ki fertőzés következtében is. Ha a mellbimbón sérülések keletkeztek (rossz szoptatási testhelyzet, túl erős szívóerőre állított fejőgép, érzékeny mellbimbók miatt), ezeken keresztül kórokozók juthatnak a mellbe, s igen hamar magas lázzal (39°C felett) járó gyulladást, fájdalmas feszülést okoznak. Kívülről a kérdéses helyen piros csík vagy folt látható. Jellemzőek az influenzaszerű tünetek: végtagfájdalom, elesettségérzés. Mit tehetsz ilyenkor?

Az érintett mellet ne sanyargasd fejéssel, hanem minden szoptatáskor erre helyezd rá először a babát. Szoptass olyan testhelyzetben, amelyből a gyulladt rész könnyebben ürül. (Pl. fogd a hónod alá a babát kispárnával alátámasztva). A szoptatás gyulladt mellből igen fájdalmas lehet, de nincs más, kíméletesebb és alaposabb mód a tej kiürítésére.
A gyulladás lezajlása után fokozatosan térj vissza az eredeti, váltott melles szoptatási technikára. Ez azért fontos, mert a beteg mellben sokkal több tej termelődik, mivel mindig ebből kezdted a szoptatást.

A magas láz többnyire fertőzés jele, de vannak nők, akik az erős túltelítődésre is közel 40 fokos lázzal reagálnak. Az orvos antibiotikum szedését javasolhatja, ez valószínűleg 24 óra alatt megszünteti a panaszokat, ha valóban fertőzésről volt szó, ám a szedést az orvos által előírt ideig kell folytatni. Fontos, hogy olyan orvost találj, aki támogatja a szoptatást, és elegendő tapasztalattal rendelkezik a mellgyulladással kapcsolatosan.

Sokan még ma is a szoptatás abbahagyását és fejést javasolnak. Ez a probléma súlyosbodásához vezethet. A gyógyszerszedés ideje alatt a szoptatást nem kell abbahagyni, sőt, még fontosabb, hogy a beteg mellből ürüljön a tej. Igen ritkán, de előfordul, hogy a csecsemő visszautasítja a beteg mellet. Ilyenkor a gyógyulásig szükséges lehet a kíméletes fejés. Ez azonban nem olyan hatékony, mint a szopás, ezért újra és újra kísérletezz a szoptatással, éppen a gyorsabb gyógyulás érdekében. A gyógyszerszedés önmagában nem oldja meg a problémát, csak a rendszeres tejürítéssel együtt!

Mellgyulladás esetén fontos az ágynyugalom és a szoptatás zavartalansága. Arra a néhány napra, amíg fekszel, szerezz segítséget otthonra.

A gyulladás, túltelítődés hatására csökkenhet a tejtermelődés, átmenetileg kevés lehet a babának. Általában nem kell pótlást adni neki, gyakoribb szoptatással két-három nap múlva megint lesz elegendő tej, és baba is behozza a lemaradását.

 

Lapos vagy befeléforduló mellbimbó.

Önmagában egyik sem akadálya a szoptatásnak, bár elképzelhető, hogy kezdetben több nehézséggel kerülsz szembe. A legfontosabb, hogy szülés után rögtön próbáld megszoptatni a babát és gyakran tedd mellre még a tejbelövellés előtt. A túltelítődött mellből már nehezebben tudja megtanulni gyermeked a szopást. Kérd szoptatási tanácsadó segítségét!
Semmiképp se használj kezdettől fogva bimbóvédőt, ez csak a legutolsó lehetőség legyen, amihez akkor nyúlsz, amikor már másképp nem boldogultok. Kerüld a cumi, a cumisüveg használatát, hiszen a gumi szopóka nagyon más, mint a Te mellbimbód alakja. Csak megzavarod a babát és megnehezíted a dolgát.

Néhány hasznos fogás:

Az újszülött szívása a szopások alatt eleve kifelé fordítja a befelé forduló bimbót, de rásegíthetsz, ha szoptatás előtt mellszívóval kissé kifelé fordítod, hogy jobban be tudja kapni.
Segíthet, ha megpróbálod a bimbóudvart szendvicsszerűen megfogni, és így a baba szájába adni. Várd meg, amíg nagyra nyitja a száját. Esetleg húzd le az állát mutatóujjaddal a bekapás pillanatában.

Lapos vagy befelé forduló mellbimbónál gyakoribb a sebesedés. A behúzódást okozó kötőszöveti szálak felszakadozása fájdalmas lehet, de két-három hét múlva általában elmúlik.

Bimbóvédő.

A korszerű, vékony, szilikonból készült bimbóvédők használata nem, vagy csak alig csökkenti a tejmennyiséget. Ha szükséged van erre a segédeszközre, olyat válassz, amely pillangó alakú, hogy a baba orra a melledhez érhessen és érezhesse az illatát. Különböző méretekben létezik, legjobb, ha a mellbimbód mérete alapján te választasz.

A bimbóvédő a következő esetekben lehet hasznos:

Segíthet a cumizavaros babák mellre szoktatásában. Hasonló anyagú és alakú, mint a cumi, ezért az a baba is megszoptatható így, aki idegenkedik a csupasz mellbimbótól, mert sokáig nem szophatott.
Ha a baba ismételt, gyakori kísérletek után sem tudja rendesen bekapni a bimbót, meg lehet próbálni bimbóvédővel.
Ha hasznosnak érzed, és úgy gondolod, így jobb szoptatni, bátran használhatod akár egy éven keresztül is. Gondosan ügyelj a tisztán tartására és néha próbáld meg nélküle. Hátha menni fog!

189- ÉHSÉGSZTRÁJK

 

 

A hozzátáplálás és a szoptatás során is előfordulhatnak olyan esetek, amikor habár van mit enni, a baba átmenetileg mégsem eszik vagy nem eszik eleget. Ez nagyon ijesztő állapot, de szerencsére mindig meg lehet találni a háttérben húzódó okokat. Ilyen eseteket gyűjtöttem össze most.

 

1. Van tej, de nem szopik eleget a baba

Amikor van tej, jól szopik a baba, majd hirtelen egyik napról a másikra elkezdi ritkábban kérni a cicit, kevesebbet eszik egy-egy alkalommal, rángatózik és sír szopizás közben, vagy nagyon hamar végez az evéssel, annak többféle ok lehet a hátterében.

1) Ha ritkábban szopizik, annak vagy az az oka, hogy nem igényli már olyan gyakran a szopit (pl. áttér a 3 óránkénti evésről a 4 óránkénti evésre), vagy -ez 4-6 hónapos kor között fordulhat elő- már annyira érdekli a külvilág, hogy nincs türelme a szopizáshoz.

2) Rángatja a cicit, sír szoptatás közben: egészen kis korban (2 hónapos kor előtt) ennek a hasfájás az oka, de az is állhat a háttérben, hogy túl sok a tej, ezért mindig kicsúszik a szájából a cici, ha ezt tapasztalod, evés előtt fejj ki kézzel néhány cseppet és töröld le száraz pelussal a bimbót, hogy ne csússzon. Ha hasfájós a baba, evés előtt adj neki Gripe Watert.

3) Hamar végez az evéssel: ez általában 5-6 hónapos kortól kezd gyakorivá válni. Egyrészt már hatékonyabban szopizik a baba, ezért 10 perc is elég neki, másrészt annyira érdekelheti a világ, hogy szopi helyett inkább nézelődik. Segíthet, ha fekve félhomályban szoptatod.

 

A szopási sztrájk hátterében számos más dolog is állhat, például torokfájás, fülfájás, vagy fogzás.


2. Hirtelen kevesebbet eszik

Ha már kanalazgat a baba és hirtelen elutasítja az ételt, annak gyakran a fogzás az oka. Ez általában átmeneti, legfeljebb egy hétig tartó időszak, amikor csak kevesebb szilárd ételt fogad el, esetleg csak az anyatejet/tápszert fogadja csak el a baba.

Ha elkezd türelmetlenkedni evés közben, nem fogadja el a kanalas ételeket, gyakran az áll a háttérben, hogy a kicsi nem szereti az etetőszéket, nem bír nyugton maradni benne. Ilyenkor segíthet, ha olyan ételeket kap túlnyomórészt, amiket maga csipegethet fel kézzel, mert ez leköti a figyelmét, valamint ha nincs lekötve, hanem kisszékről kisasztalnál eszik.

Átmeneti étvágytalanságot okozhat a fülfájás, torokfájás, megfázás is. Gyakran betegségek után is átmenetileg elmehet a kicsi étvágya, mert a fájós torokkal megevett falatok kellemetlen élményt okoztak a kicsinek. Ilyenkor türelmesnek kell lenni és elfogadni, hogy néhány napig csak folyékony vagy nagyon pépes ételt fogad el a kicsi, majd a tünetek múltán vissza lehet térni fokozatosan a darabosabb ételekre.

TUTTI SZOPÁSI TRÜKKÖK ÉS AMI MÖGÖTTÜK VAN

 

Se szeri, se száma azoknak a bevált tejserkentő tippeknek, amiket az anyukák adnak egymásnak, vagy amiket nagymamáktól, anyósoktól és szomszédoktól hallhatsz. Ezeknek és valóságalapjuknak jártam most utána.

Almalé, baracklé Sok anyuka esküszik rá, hogy a gyümölcslevektől több tejük lesz, ez azonban nem igaz. A több folyadékbevitel tényleg számít, azonban a gyümölcslevek tele vannak cukorral, úgyhogy ettől inkább csak hízni fog az anyuka, mint hogy a tejmennyisége nőjön.

Napi 1 liter Laktoherb tea A tejserkentő teákkal kapcsolatban az egyik elterjedt nézet, hogy napi 1 litert kell elkészíteni belőle és azt meginni, ez azonban nem így van: naponta 2×2dl az ajánlott mennyiség. Az 1 literes kiszerelés legfeljebb a megnövekedett folyadékbevitel miatt lehet praktikus, de nem "csinál" több tejet, mint a 2×2 dl-es verzió.

Már a szülés után meg kell kezdeni a tejserkentő tea fogyasztását, különben nem lesz elég tejed – mondják néhányan, ez azonban nem igaz. Elegendő akkor inni a teát, ha valóban csökkenni kezd a tejmennyiség és akkor is csak addig, amíg nem növekszik meg ismét a kívánt mértékre.

A szoptatós teát állandóan kell inni Ez nem igaz, csak addig kell inni, amíg nem nő meg a tejmennyiség megint, utána abba lehet hagyni.

Süti A tejtermeléshez szénhidrátra van szükség, ezért sokan úgy gondolják, süti fogyasztásával lehet növelni a tejmennyiséget, ez azonban nem igaz, ha kevés a tejed, gyakrabban kell szoptatni, a tej ugyanis a mellet ért inger hatására termelődik.

Túrós tészta A sütihez hasonlóan a túrós tészta fogyasztást is sokan ajánlják, ennek azonban semmilyen tudományos alapja nincs.

Tojásleves, köményleves Anyáink, nagyanyáink idejében a leveseket tartották mindenhatónak szoptatás témában, és valóban: a levesektől több tejed lehet, de csak azért, mert több folyadékot fogyasztasz, nem pedig a leves miatt.

Tej Mivel tejserkentésről van szó, ezért mi sem tűnik egyszerűen, mint hogy több tejet fogyasszunk a szoptatás alatt, ennek azonban semmi valóságalapja nincs. Aki persze szereti, nyugodtan ihatja a tejet, de önmagában ettől nem lesz több teje.

Forrásvíz Nem egyszer hallottam már, hogy nem mindegy, milyen vizet iszunk szoptatás alatt, mert a forrásvíz a legjobb, ez azonban nem igaz, a megnövekedett folyadékigényt ásványvízzel vagy éppen gyümölcsteával is ugyanolyan jól lehet pótolni.

Joghurt Hasonlóan a tejhez, a joghurttól sem lesz több tejed, viszont az emésztésnek jót tesz és csökkentheti a szülés utáni aranyeres panaszokat, ezért ajánlott a fogyasztása.

Csoki Igazi szénhidrátbomba, amitől jobb kedved lesz ugyan, de több tejed nem, úgyhogy csak emiatt nem kell enned.

19o- HISZTI A VÉGKIMERÜLÉSIG

 

 

 

 

A hiszti általában ártalmatlan dolog: a gyerek sírni kezd, aztán toporzékol, esetleg a földhöz veri magát. Ezt a szülők kellemetlennek érezhetik, főként nyilvános helyen, de valójában ártalmatlan dolog – a fejlődés velejárója az az időszak, amikor a kicsi képtelen féken tartani az indulatait. Előfordulhatnak olyan jelenségek is, amiket hiszti vált ki, de a szokásos bömbölésnél nagyobb riadalmat okoznak, mit kell tenni ilyenkor?

Hányás

Gyakran előfordul, hogy a hiszti hányással végződik, ez akár még 3-4 éves korban is előjöhet. Habár nagyon ijesztő, kóros folyamatról szó sincs, egész egyszerűen csak a sírással járó erőlködés váltja ki, hogy a kisgyermek egyébként is könnyebben nyíló gyomorszája ilyenkor enged. Lelki értelemben a hányás az indulatoktól való megtisztulás is egyben, és előfordulhat, hogy a kisgyermek, aki hisztizik vagy valamilyen sérelem éri maga kezdi el ingerelni a szájpadlását a kezével. Ez arra is utalhat, hogy a környezet figyelmét szeretné így magára vonni, mert tudja, hogy ha hány, akkor mindenki vele foglalkozik.

A hányás megelőzhető, ha a kicsit szorosan magadhoz öleled, ez segít neki is megnyugodni.

 

Önmaga csapkodása, karmolása

Szintén ijesztő jelenség, de gyakran előfordul a dackorszakban. A kicsi ilyenkor nem érzi a fájdalmat, ő még nem tudja felmérni a tette jelentőségét, és következményét, az egész arról szól, hogy valahogyan le szeretné vezetni az indulatait egy adott helyzetben és ő ezt ilyen módon teszi meg. Nem szabad rászólni, nevelni, tiltani, ez nem vezet célra, csak az, ha tudatosítod benne az érzelmeit: "Tudom, hogy most dühös vagy mert…", megnyugtatod, vagy ha semmi nem válik be, megpróbálod elterelni a figyelmét. Fontos, hogy te is türelmesen és higgadtan reagálj, mert ha azt látja, te is pánikba esel, a kezére csapsz, kiabálni kezdesz stb. akkor azt tanítod meg neki, hogy így kell lereagálni az ilyen helyzeteket, ő maga is feszültebb lesz és fokozódnak a hisztik.

Nem vesz levegőt

Az ún. affektív apnoe fél éves kortól fordul elő és általában 5 éves korig kinövik a gyerekek, másfél éves korig gyakran előfordul. Ilyenkor a baba annyira sír, hogy nem vesz levegőt, elkékül, akár el is ájulhat.

Néha ehhez bevizelés, a szemek fennakadása, rángás vagy merevség társul. Ha fellép, akkor gyorsan le kell locsolni hideg vízzel a kicsi arcát, így azonnal rendeződhet az állapota. Ha nagyon gyakran, naponta többször lép fel, akkor lehet vele orvoshoz fordulni az esetleges epilepszia gyanújának kizárása érdekében.

Ha a gyermeked hisztizik és nem érted miért, ha mindenki osztogatja a tanácsokat és ettől folyton elbizonytalanodsz, ha nem érted, miért akaszt ki néha teljesen a gyermeked és miért mondasz olyasmit neki, amit később magad is megbánsz…Tudok segíteni neked. Katt ide a megoldásért >>

A fogzással összefüggő problémák általában 6 fogig tartanak, majd a következő két metszőfog szinte tünetmentesen bújik ki, és ezután kb. 14-15 hónapos kortól kezdődik megint egy olyan szakasz, amikor a fogzás okozhatja az alvászavarokat. Általában tehát 10-14 hónapos korig ritkább, hogy a fogzás miatt ébredjen fel a kicsi, ha az a bizonyos 6 metszőfoga már kibújt.

ÉSSZERÜEN

Ennek a cikknek azt a címet is adhattam volna, hogy IQ vagy EQ. Olyan témáról fogok most írni, amivel sokszor sokféle szempontból szembesülök, amikor anyukákkal és gyerekekkel beszélgetek egy-egy probléma kapcsán. Mégpedig arról, hogy amikor a gyerekek problémáival, furcsa szokásaival, magatartásával foglalkozunk, vajon az eszünkkel vagy a szívünkkel, az érzelmi intelligenciákkal figyeljük-e a baba, a kisgyermek viselkedését és hozzuk meg a vele kapcsolatos következtetéseket, döntéseket.

Az esetek többségében azt látom, az anyukáknak erős érzelmeik vannak a babával, a gyerekekkel kapcsolatban, azonban a következtetéseiket, a döntéseiket már az észérvek alapján akarják meghozni. "Eddig jó alvó, volt most elromlott az alvása, mi történhetett vele?" – kérdezik gyakran az anyukák, majd logikai alapon levezetik, mi mindent tettek meg a gyerek jóalvása érdekében, milyen megoldások kizártak az ő esetükben, valamint melyik ismerősük mit tanácsolt az ügyben.

Az esetek többségében totálisan félreértik szegény babát. Dolgozom egy könyvön, amit évek óta készülök megírni, a címe "Félreértett csecsemők" lesz és előreláthatólag az év elején fog megjelenni, ebbe sok ilyen helyzetet összegyűjtöttem, amikor az anyukák logikus érvek mentén próbálják értelmezni, mit miért csinálhat a baba, holott a baba, a kisgyermek viselkedése nem matematika. Az, amin ő átmegy a fejlődése során túlmutat a racionális fogalmakon, mégis gyakran próbálnak a szülők logikát keresni a viselkedésében.

Egy kisbaba nem logikus. Hányszor hallom néhány hetes picurok anyukáitól, hogy egyszerűen nem értik a babát, nem látják a napirendjében a logikát. Már hogyan is lenne benne logika és rendszer? Egy ilyen picinek nincsen időérzéke, az első hetekben azt sem tudja mikor van nappal és éjjel, ezt a mi szokásaink révén tanulja meg.

Amikor gyermeked lesz, olyan, mintha idegen nyelvet szeretnél tanulni anyanylevi környezetben. Mondjuk kivisznek egy idegen országba és ott kell nyelvtankönyv és szótár nélkül helytállnod. Mit csinálsz elsőként egy ilyen helyzetben? Nyilván figyelsz és tanulsz, megpróbálod megfejteni, mi mit jelent. Míg végül spontán megtanulod a nyelvet, anélkül, hogy felfogtad volna a nyelvtant és bemagoltad volna a szabályokat.

Ezzel szemben mit csinálnak az anyukák? Lázasan lapozgatják a könyveket, törik a fejüket, próbálják megfejteni a szabályokat. Pedig a nyelvtankönyv a szívükben van, pontosan tudják, mi micsoda, csak most nem olyan világban élünk, ahol az érzelmi intelligencia fejlettsége dominál.

191- OLYAN VAGYOK, MINT A SZÜLEIM

 

 

 

Gyermekkorunkban önkéntelenül is ellesünk bizonyos viselkedésmintákat a szüleinktől, amiktől aztán nagyon nehéz megszabadulni. Kamaszkorban persze a többség elhatározza, hogy "márpedig én egészen másként fogom csinálni", de amikor elérkezik a gyermekvállalás, mégis egyszercsak azt veszed észre, hogy ugyanazokat a mondatokat mondod a saját gyermekednek, mint a te szüleid neked. Miért?

Az első nehéz korszak a szülővé válásban a dackorszak idején következik be. Amíg kicsi a baba, addig nagyjából sikerül kedvesnek és nyugodtan maradni, és többé-kevésbé uralni a helyzetet. Amikor azonban a kicsi ellenkezni kezd, hisztizik, az már indulatokat vált ki belőled és ilyenkor olyan reakciókat produkálhatsz, amiket magad sem gondoltál volna magadról. Ezt nem kell szégyellned, teljesen érthető viselkedésmódok ezek.

A kicsinek ilyenkor nagyon erős az akarata, csökönyös és a dühkitörései miatt te is tehetetlennek érezheted magad. Nem tudod meggyőzni észérvekkel, nem tudod meggyőzni szép szóval, sem figyelemeltereléssel, sem más módon és ez -teljesen jogosan- indulatokat vált ki belőled is. Elsőként ezekben a pillanatokban szoktak előbukkanni belőlünk azok a magatartásformák (duzzogás, könyörgés, kiborulás stb.) és mondatok, amiket a szüleinktől hallottunk annakidején és amiket szerettünk volna örökre elhagyni.

Ennek az oka egészen triviális: amikor az ember lelkileg szorongatott helyzetbe kerül, akkor nem képes higgadtan gondolkodni és ilyenkor kerülnek elő a régi, jól megjegyzett mozdulatok, szavak.

Hasonló ez ahhoz, amikor a gyermeked rádcsap vagy megharap és ilyenkor rutinból visszacsapsz (vagy abba az irányba mozdulsz). Egész egyszerűen ilyenkor előtör belőled az ősi ösztön és védeni szeretnéd magad, hiába tudod, hogy ő a gyermeked és nem bánthatod, mégis néha dühből odacsapsz a kezére, ha rosszat csinál. Mivel azonban tisztában vagy vele, hogy ez nem egyezik a gyermeknevelésről alkotott elveiddel, az önmagadról alkotott képeddel, ezért utána lelkiismeret-furdalásod van, hiszen te nem akartál rosszat…

Éppen ezért jó, ha már most, kezdő szülőként feltérképezed magadban azokat a régi emlékeket és élményeket a szüleiddel (vagy mások szüleivel) kapcsolatban, amiket gyermekkorodban szereztél és amelyekről tudod, hogy meghatározóak voltak számodra, amiket te mindenképpen másként szeretnél csinálni. Ha ugyanis tudatosítod és kimondod (pl. írd le egy papírra) ezeket a rég elfeledett érzéseket, akkor már nem tudnak ősi beidegződésként előtörni, és képes leszel őket megzabolázni.

 

 

192- AZ ÉJJELI ÁGYBAVIZELÉSRŐL GYERMEKKORBAN.

 

 

 

 

A gyermekgyógyászati kórképek közül az egyik leggyakoribb panasz amivel orvoshoz fordulnak a szülők.Ugyanúgy a kezelése is sok nehézséget és türelmet igényel úgy az orvos mint a szülők részéről.Kell tudni hogy a hólyagkontroll a gyermekeknél különböző életkorban fejlődik ki.Enurezisről csak akkor lehet beszélni,ha a nagyedik életév után is még gyakranfordul elő bevizelés- Gyakorisága a beiskolázás előtt a gyermekeknél körülbelül 1ö%-a beiskolázás után 5 %-mig a serdülés befejeztével gyakorlatilag megszünik,vagy egyre ritkábbá válik.

Statisztikai megfigylések alapján állitható hogy a gyermekek kb-56 % szobatisztává válik 2 éves korra,17 % a 2-3 éves kor között,16% három év után röviddel,mig a maradék 4-8 év között.

Nagyon fontos megjegyezni hogy a –bevizelés-tünete mögött különböző betegségek huzódhatnak meg.A gyermekek döntő több sége /75-8ö % / csak éjjel vizel be-ENUREZIS NOCTURNA-Megjegyzem hogy ezeknél a gyermekeknél a bevizelés gyakran azonos órában következik be.Ez a tény arra utal hogy némi –begyakorlottság-áll a háttérben.A többszöri bevizelés egy éjtszaka lefolyása alatt ritka klinikai jelenség.

A NAPPALI BEVIZELÉS-RITKA-Meg kell jegyezzük hogy az éjtszakai bevizelés tömeges vizelet üritéssel jár mig a nappali lényegesen kevesebb,de egyes estekben az iskolás gyermek is ürithet nagyobb mennyiséget nappal is de ennek már psichogén úgymond-demonstrativ,agresziv- jellege van.

Az éjjeli ágybavizelés olykor bizonyos helyzetekhez kötött,ami már a –psichogén-tényezők szerepére enged következtetniA bevizelés és beszékelés,encompressis, mintegy 1ö % -ban eggyüttesen fordul elő.

A mindennapos gyakorlatban célszerü –elsőleges- és –másodlagos –Az elsőnél –enurezis persitens-a gyermek még nem lett szobatiszta,a szerzett formánál a gyermeknél már sikeres toilette-kondicionálás fejeződött be,és egy-két éven át a tünet jelenkezéséig nem fordult elő bevizelés.

Súlyosabbnak itéljük meg a kórképet,ha több mint háromszor hetenként tisztátalan a gyermek,mig más esetekben kisebb-nagyobb tünetmentes időszakok észlelhetőek,és csak néha derithető ki,külön ok a recidivára-pl-környezetváltozás.Alkalmaskénti tisztátalanságok-mint kisseb gyermek játékba-feledkezésénél,vagy idősebb gyermekeknél ritkábban,esetleg izgalmak,vagy nevetés után bekövetkező bevizelésének –nincs jelentősége.

Az elsődlegesen bevizelő gyermekek 2o % nál található a családban hasonló tünet,de az már nem tisztázott,hogy alkati hajlamról vagy a nevelésmód átszármaztatása játszik-e itt inkább szerepet.Több ágazati szakember szerint inkább a nevelésmód átszármaztatása játszik nagyobb szerepet.Egyesek a bevizelést a hibás szoktatás eredményekénz fogják fel-igy a tul korán kezdett tisztaságra szoktatásnál mely esetben a az ürités kontrolljára még nincsenek meg az élettani adottságok.

A környezet részéről a neurótikus,mereven követelődző anya,esetleg tulterhelt anyák,vagy dysharmónikus házasságban élők eleve rosszabb kapcsolatot épitenek ki a gyermekükkel,,ami azok enurezisét elősegitheti.

A gyermekeknél is emlithetünk hajlamositó tényezőt-a neurópáthiás gyermek ami vegetativ labilitással járhat eggyüt,korai agykárosodás,a hólyag és a hugycső záróizmának fejlődési zavara,esetleg fertőződése,vagy a csökkentebb hólyagkapacitás.

Az ágybavizelő gyermekeknél, utólag psychés zavar mutatható ki-előnytelen családi légkör,gyakori környezetváltozás,elhagyatottságérzés stb-Ha a szoktatás idején új testvér születik,a túldédelgetett gyermekben gyakran féltékenység alakul ki-de idésebb fivérrel szemben is jó eszköz az enurezis az anya fokozottabb törődésének kikényszeritése.

Kiemelném,hogy a bevizelők tartós feszültségi állapotban élhetnek és nyugtalanitó teljesitményigénnyel jellemezhetők.Érzékeny gyermekeknél az önértékbecsülés lefokozottsága,amit még súlyosbit,hogy egy ilyen fiatal,táborozásokból,társasutakból,érthetően kirekesztődnek és következésképpen kapcsolatlétesitéseik nehezebbé vállnak.Az ágybavizelés másodlagos formájánál a családi helyzet és a gyermek emotionalitása is tisztázandó.Az elsődleges formánál a –neurológiai,továbbá EEG-és vizetvizsgálat is kötelező.

Nem időznék el a betegség kezelési alapelveinél/a nyugodt családi környezet,a szemrehányás,esetleg testi fenyités alkalmazása,a folyadék megszritása délután 5 órától,lefekvés előtti hólyagürités,a jutalmazás a száraz éjtszakákért.a gyermek önbizalmának az erősitése,a különféle gyógyszerek alkalmazása stb-ezek a rutin gondozási feladatok közé tartoznak.

Inkább a –TOILETTE TRAININGET-tárgyalnám ahol meggyőződésem hoga számos hibát követ el a környezet.A toilette training tulajdonképpen a hólyag edzése,egy szoktatási procedura.Ennek az elkezdése célszerü a gyermek járni tudása után néhány hónappal.

A csecsemők napi2o-szor,egyévesek 1o-15-ször,felnőttek átlag 5-ször vizelnek naponta.A székelés csecsemőnél 3-4-szer mig iskoláskorban már csupán egyszer történik.

A szoktatást a székelési,tehát edényre ültetési traininggel-edzéssel- kell kezdeni..Ha megfigyelhető hogy a kicsiny egyes étkezések után ürit székletet,úgy már egy év elmultával ráültethető az edényre.Ilyenkor nem célszerü egyedül hagyni,vagy játszani engedni-ellenkezését is le kell küzdeni

A bevizelés előbb nappal szünik meg-elalvás előtt célszerü a kicsinyt újból edényre ültetni.Ha a pelenkái néha már szárazak maradnak,úgy azokat el kell hagyni,gumialátétes ágyban,meleg szobában könnyen kell betakarni,igy a bevizelést könnyebbnek érzi majd a gyermek.A gyermek érzékelését jó szavakkal is megerősiteni—szárazon maradni jó,kellemes-nedvesen feküdni rossz,kellemetlen.

Ha ez a tisztaságra nevelés 8 hét alatt nem lessz eredményes,úgy 2-3 hónapos szünet után ajánlott a megismétlése.

Itt kell megjegyeznem hogy a gyermek kvalitásai mellett/a fejlettsége,figyelme,reagálása/az anya személyiségét is fel kell mérni-túlzott elvárások helyett türelmes odafordulást kell elérni,azért hogy következetesen azonos időben,azonos helyzetekben ismételhesse a szoktatási procedurát.

Az anya magatartása a tisztaságra szoktatásnál a gyermek-anya viszony alakulásának szinte a –PRÓBAKÖVE-amelyből már következtetni lehet a kicsiny további szemályi fejlődésére is.Meg kell jegyeznem hogy előnytelen lehet e szempontból a –túl követelő-szigorú,büntető magatartás,amely mögött olykor a gyermek nem kivánt születése,az anya hivatásának feladása,a gyors egymásutáni szülések,vagy az anya psychopátiás személyisége állhat.A bizonytalan szorongásra-hajló elsőszülők-főleg ha surlódásramentes életre vágynak,vagy rokonok,barátnők túl igényesek

Mindkét tipusu enurezisnél-az anya és gyermek eggyüttes psychotherápiája a lényeges/-a gyermeknél játékmódszerrel vagy beszélgetéssel kell a problémához közeledni a paciens korának megfelelően,mig főként az elsődleges bevizelésnél néha az anya saját problematikájának a megbeszélése is elegendő.—ILYENKOE A SZÜLŐK BETEGSÉG JELLEGÉT KELL MEGÉRTETNI,TEHÁT AZT HOGY A TISZTÁTALANSÁG NEM JELLEMHIBA VAGY NEVELETLENSÉG.

A család ilyen jellegü áthangolásánál segit bizonyos gyógyszerek rendelése is.Egyes gyógyszereknek természetesen van placebó-hatáson tulmenő gyógyhatásuk,de feltünő a placebóra jól reagáló enuretikusok száma is.Egyuttal a gyógyszerek rendelése a szülők agrasziv vagy elkeseredett magatartását is megváltoztatja.

Az –IMIPRAMIN-tipusu antidepressansok kis adagban jó tüneti hatással járhatnak.Gyógyszerkurát csak akkor érdemes beinditani ha az legalább három hónapig folytatható.

A-hólyag training-lényege abban áll hogy a gyermeket,napközben a rendes vizelet mindhossyabb ideig való visszatartására ösztökél.

Célszerü naptárt vezetni az elért eredmény feljegyzésével havonként amit naponta –bevizelésnél-esőfelhővel-tisztánmaradásnál napsütés berajzolásával jelzünk.Utána a tiszta napokra prémiumot lehet adni a gyermeknek-tapasztalatom szerint pénzt,mert azt szertik a legjobban-

Ki kell hangsulyozni hogy folyadék megszoritásra nincsen szügség,mert az ivás megtagadása a gyermek további feszültségérzését fokozhatja.

A MECHANIKUS KONDICIONÁLÓ MÓDSZER-Amelynek lényege,hogy agyermek vizeletüritése egy matracba vezetett hálózat révén áramkört zár,amely ébresztőszerü zajt kelt.-Nem javasolom.

Mindennemü kezelés megkezdése előtt,meg kell győződni arról hogy az ágybavizelés nem a gyermek-SEGÉLYKÉRÉSÉT- jelenti-e,egy elviselhetetlen élethelyzettel,vagy megoldatlan konfluktussal kapcsolatban.

Ha ilyen esetben a tüneti kezelés sikeres is lesz,a gyermek psychés helyzetének megoldása elmaradhat

193- A BETEG GYERMEK ÁPOLÁSA

A régebbi gyermekgyógyászati szakkönyvekben a beteg gyermek gondozásának és ápolásának nagy figyelmet olykor külön fejezetet szenteltek.Nem volt véletlen ez az álláspont hiszem a gyógyszeres kezelési lehetőségek meglehetősen korlátoltak voltak.

Végiglapozva ezeket a könyveket az 1890-es évektől napjainkig /német, francia, angol, magyar ,román amerikai neves szerzők/ a következő tényeket észleltem:

-          az 1950-es évekig a beteg gyermek ápolása és gondozása elsődleges szerepet kapott a kezelésben-gondolok itt az ágynyugalom,táplálás,lázcsillapitás,megfelelő esetekben a diétás étrend betartása stb.

-          az utóbbi 60 évben, ami tulajdoképpen egybeesik az antibiotikumok és azoknak hovatovább mind szélesebb skálájának a használatával,amit a szülők és sajnos nem ritkán a kezelő orvosok is túlbecsülnek a kezelési folyamatban, az egyszerű elemi gondozási szabályok rovására. Ez így igaz a modern gyermekgyógyászati szakkönyvekre is. Így történnek meg azok az esetek is hogy a beteg gyermeket egy nagyhatékonyságu antibiotikum szedése közben,a kötelező ágynyugalom helyett iskolába küldik azzal indokolva a dolgot hoga a gyermek nehogy lemaradjon iskolai teljesitménye szempontjából. Kérem én tisztelettel hogy higgyék el ezt nekem mint idős gyermekorvosnak. A felnőtteket persze kiirják és igény szerint kalapkúrát is végeznek, jó meleg ágyban.

-          a történelmileg szügségszerü információs lehetőségek amivel a fiatal szülők nagyrésze már nap mint nap eggyüt él, ezek is hozzájárulhatnak, ennek az állapotnak a súlyobitásához, az általuk közölt adatok illetéktelen felhasználása miatt-/internetes doktor/+a családi környezet okoskái.

-          AZ ÁGY MELEGE A LEGJOBB ANTIBIOTIKUM-állitom mindmáig is-Természetesen indokolt esetekben orvosi megfigyelés alatt az antibiotikum kezelés is létjogosul.Egy ép immunkészlettel ellátott gyermek 10 éves korig 30-35 alkalommal betegszik meg felső légúti megbetegedésekben. Ha mindezeket antibiotikumokkal kezelnénk, felnőttkorban sokkal nehezebben küzdene meg a beteg a súlyosabb fertőzésekkel.

 

Az orvosi kezelési ténykedés terén,tehát nem szabad elhanyagolni elődeink bizonyitott bőlcseségét.Különben kitesszük gyermekeinket a szövődmények bekövetkezésének.

A megoldások egyszerűek és hozzáférhetőek bármilyen helyen és bármilyen környezetben:

1. Felső légúti megbetegedésekben - lefolyás általában 8-12 nap.

-          teljes ágynyugalom 48-72 óráig

-          szabad mozgás és foglalkozás a lakásban 3-4 nap

-          a megfelelő meteorológiai helyzetben a külső környethez való szoktatás -2-3 napig

-          mindeközben óvni a gyermeket a hideg folyadékok

-          fogyasztásától,hőmérséklet ingadozásoktól,beteg látogatóktól.

-          megfelelő folyadékmennyiség fogyasztása-/meleg tea /, a hőmérséklet ellenőrzése-reggel 7-9 óra, délután 5-7

-          a kezelő orvos informálása a gyermek állapotáról

-          a lábbadozási időben még kimélni kell a gyermeket

-          legalább 6-7 napig

2. Az emésztőrendszeri megbetegedések-hasmenések-

-          a diétás kezelés kötelező betartása-enélkül nagyon

-          csökken a gyógyulási esély,a betegség elhuzódóvá válik.a gyermek fizikai állapota leromlik

-          a kezelésnek 3 szakasza van:

·         1-a hidrikus vagy folyadék pótlás,a fertőzött béltartalom kiüritésének a szakasza tartama 8-24 óra

·         2-az átmeneti étrend-a tartama a bél fertőzés sulyosságától függ-általában 3-4 nap

·         3-Az újratáplálás szakasza-fokozatos visszatérés a kornak megfelelő étrendre.

 

A DIÉTA GYAKORLATI RÉSZÉNEK AZ IRÁNYITÁSA AZ ORVOS FELADATA

 

194- Szívzörejek gyermekkorban

 

 

 

 

 

A szívbetegségeknek még a gyanúja is komoly izgalmat vált ki a szülőkben, természetesen joggal. A szívzörej is ilyen gyanújel. Ez a vér áramlása vagy a szívburkok mozgása által keltett hangjelenség, amelyet a szív feletti hallgatózással vizsgálnak.

A szívzörej erősségét 1/6-tól 6/6-ig jelölik, ahol az 1/6 a leggyengébben hallható hangot jelenti. Ha betegség gyanúja merül fel, részletes kardiológiai vizsgálatot, EKG-t ill. szívultrahang-ot végezhet a gyermekkardiológus.

Már az újszülött osztályon, az első vizsgálatok alkalmával hallhatnak a kisbabánál szívzörejt. Ez az első egy-két napon normális is lehet, hiszen a magzati életben szükséges erek nem mindig záródnak be hamar. Ha azonban 1-2 nap múltán is hallunk zörejt, vagy a zörej jellege szívbetegségre gyanús, feltétlenül gyermekkardiológusnak kell megmutatni a gyermeket, hiszen ilyenkor felmerül a szívhiba gyanúja.

Sokszor ártalmatlan a szívzörej

A gyermekek viszonylag nagy százalékánál találhatunk ártalmatlan szívzörejt. Ez kb. a gyermekek 60 százaléka. Ezekről nyilvánvalóan csak a vizsgálat után lehet megmondani, hogy nincs mögöttük betegség.Jellemző rájuk, hogy a gyermek teljesen tünetmentes, szépen fejlődik nem fáradékony. A szívciklus első felében hallhatóak, és halkak. Felüléskor halkulnak, vagy akár el is tűnhetnek.Ilyen esetekben a kardiológus a vizsgálat után megnyugtatja a szülőket, és időnként ellenőrző vizsgálatra rendeli a gyermeket. Ezek a szívzörejek kicsit hangosabbak akkor, ha a gyermek náthás, vagy ha vérszegény. Sokszor a korábban nem hallott zörej ilyenkor válik hallhatóvá.A gyermek növekedésével eltűnhetnek ezek a zörejek, de ez nem mindenkinél következik be. Aggodalomra azonban ekkor sincs ok, a gyermek normális életet élhet, sportolhat.

Ritkábban szívbetegséget jelez – Mik a tünetek ?

Szerencsére ritkábban de szívbetegséget is jelez a szív felett hallható oda nem illő hang. Tapasztalt, sokat vizsgáló kardiológusok füle olyan érzékeny, hogy már a hallgatózással is többnyire pontos diagnózist tudnak mondani.

Kinőhető a szívzörej?

Ekkor sem maradhatnak el természetesen a műszeres vizsgálatok. A kóros szívzörejek többségükben hangosabbak, hosszabbak, felüléskor nem tűnnek el, még hangosodhatnak is, a szívciklus első, vagy második felében hallhatóak de akár a teljes szívciklust is kitölthetik.A szívbeteg kisbaba nehezen szopik, nem fejlődik, szopáskor elfárad, szaporán nehezen lélegzik, bőrszíne szürkéskékes, sápadt.Ha ilyet észlelünk a gyermeken és még nem volt kardiológusnál, azonnal vigyük orvoshoz. A kis csecsemők nagyon hamar rossz állapotba kerülhetnek.

Műtéti megoldással a legtöbb szívhiba ma már orvosolható

 

Veleszületett szivhibák

A szívfejlődési rendellenességek nagy része az élet első négy hónapjában kiderül, kevés az a szívhiba, ami később okoz problémákat. Veleszületett szívhibák>>

Remélhetőleg azonban a szívhiba gyanúját már a szülészeti intézményben, vagy korai hazaadásnál az otthoni első gyermekorvosi vizsgálatok során felvetik, megtörténik a vizsgálat, és a gyermek nem kerül ilyen helyzetbe. Ma már a legtöbb veleszületett szívhibát műtéttel lehet orvosolni. A műtét időpontját a gyermekkardiológus javasolja. Vannak olyan veleszületett szívfejlődési rendellenességek is, amelyek maguktól, műtét nélkül gyógyulnak.Ha csecsemőkorban nem derül ki, hogy a gyermek szívfejlődési rendellenességgel született akkor a tünetek nagyobb gyermekeknél is jelentkezhetnek.Fejlődési lemaradás -alacsony növés, soványság- fáradékonyság, alacsony terhelhetőség, kékes-szürkés bőrszín lehetnek a figyelemfelhívó jelek.Előfordul az is, hogy más betegségek szövődményeként alakul ki szívzörej, a szív megbetegedését jelezve.Ezért a korábban nem hallott újonnan megjelent zörejt mindig nagyon komolyan kell venni, és mihamarabb gyermekkardiológus szakorvosi vizsgálatra kell menni

 

 

 

 

195-Alsó hugyúti fertőzések

 

 

 

 

 

Rövid leirás

A gyermekkori alsó húgyúti fertőzéseken a hólyag és a húgycső fertőzés talaján kialakult gyulladását értjük. Ezek a betegségek nem ritkák, leányoknál lényegesebben gyakrabban jelentkezik az anatómiai viszonyokból adódó különbségek, elsősorban a rövidebb húgycső miatt. Az eltérő kezelés illetve a szükséges vizsgálatok teszik indokolttá, hogy a megkülönböztessük a felnőttkori esetektől. Jellemző tünetei a gyakori vizelési inger, fájdalmas, nehézkes, időnként csípő vizelés. Kezelésében elsősorban az antibiotikum jönnek szóba a bőséges folyadékbevitel mellett.

 

Előfordulás

A gyermekkori fertőzések között a légúti, az emésztőrendszeri betegségek után a harmadik helyen állnak az alsó húgyúti fertőzések. Korábban hólyaghurutról (cystitis) illetve vesemedence gyulladásról (pyelonephritis), ehelyett ma inkább az alsó és felső húgyúti fertőzés felosztást használjuk. Elsősorban leánygyermekeknél fordul elő. Ennek oka a női nemi szervek, illetve a húgycső szerkezetében keresendő. A fiúk húgycsöve lényegesen hosszabb, normálisan több szűkület is található rajta. A lányok húgycsöve ezzel szemben rövid, így a kórokozók veleszületett hajlam vagy nem megfelelő higiénés viszonyok mellett könnyedén feljuthatnak a hólyagba.

 

Okok

A gyulladás lehet felszálló eredetű, amikor a kórokozó a húgycsőnyílás felől jut a hólyagba, és lehet pangásos eredetű, amikor a vizelet ürülése akadályba ütközik szűkület, húgyúti kő, ritkán daganat miatt, vagy ha a hólyag falának kiboltosulásában (lásd: vesicocele), egyenetlenségénél az áramlás lelassul. Ilyenkor a mikroorganizmusok kitapadhatnak, és könnyedén szaporodva gyulladásos reakciókat válthatnak ki. A háttérben legtöbbször baktériumok állnak, közülük a leggyakrabban a bélben, székletben normálisan is előforduló Escherichia coli (leleteken, s a továbbiakban E. coli) nevű bacilus tenyészthető ki a betegek vizeletéből. Az E. coli fertőzésre való fokozott hajlam örökölhető is lehet. A baktériumok mellett vírusok és gombák is lehetnek a baj okozói, ezek azonban általában valamilyen veleszületett vagy szerzett immunrendszeri gyengeség esetén tudnak fertőzést okozni.

Külön kell említeni a nemi életet kezdő ifjú hölgyek aktusok során szerzett hólyaggyulladását, az úgynevezett "honeymoon" (angol:mézeshetek) cystitist - hólyaghurutot.

 

Tünetek, kórlefolyás

Az alsó húgyúti fertőzés tünetei általában helyi jellegűek. Leggyakrabban a sűrűbb, nehézkes, időnként kifejezetten fájdalmas, csípő vizeléssel kezdődik a betegség. Gyermekkorban hőemelkedés is előfordulhat egyéb enyhe általános tünetek, bágyadtság, étvágytalanság mellett. A kisebb gyermekek, csecsemők természetesen nem tudják a panaszaikat megfogalmazni, náluk a nyűgösség, a vizelet normálistól eltérő színe, illetve erősebb, kellemetlenebb szaga lehet a húgyúti fertőzés jele. Sokszor - nagyobbaknál is - a szemmel láthatóan véres vizelet az egyetlen tünet. A fenti tünetek megjelenésekor elkezdett megfelelő kezelés a betegséget 1-2 nap alatt általában meggyógyítja. Nem kezelt esetben vagy fejlődési rendellenesség talaján kialakult fertőzés esetén krónikus gyulladás alakulhat ki.

 

Diagnózis

Gyermekkorban a fenti, sokszor egyértelműnek látszó tünetek esetén is célszerű kérni vizeletvizsgálatot. A vizelet-üledékben átlagos esetben ilyenkor sok baktériumot, fehérvérsejteket, vörösvértesteket látnak. Ha van mód tenyésztésre, ezt is el kell végezni, fontos, hogy még az antibiotikum kezelés megkezdése előtt. Az antibiotikumok ugyanis a bakteriológiai tenyésztést jelentősen befolyásolják, az így kapott, főleg negatív lelet értékelhetetlen. A vizsgálatok célja, hogy az alsó és felső húgyúti fertőzéseket (lásd ilyen címszó alatt) biztonsággal el lehessen különíteni, és az esetleges fejlődési rendellenességeket kiszűrjék. Képalkotó vizsgálatok, főként a hasi ultrahang csak visszatérő esetben, kisebb gyermekeknél, csecsemőknél, főleg fiúknál jön szóba. Ezzel a vizsgálattal a hólyag fala, egyenetlensége, az esetleges kövek és kiboltosulások észlelhetők. Az ilyen, nem egyértelmű, jelentős vizeleteltérésekkel járó kórképeknél a vérvétel is segít a diagnózis felállításában. A gyulladásos paraméterek, úgy mint vörösvértest-süllyedés (leleteken általában We), C-reaktív-protein-szint (CRP) és a fehérvérsejtszám (Fvs) emelkedése esetén valószínűbb a komolyabb kezelést igénylő felső húgyúti fertőzés.

 

Kezelés, megelőzés

A kezelést mindig orvos rendeli el, az esetek zömében antibiotikumra vagy húgyúti fertőtlenítő gyógyszerekre van szüksége a kis páciensnek. Emellett rendkívül fontos a fokozott folyadékbevitel. A betegség jól gyógyítható.

Megelőzésében szerepet játszhat a felvilágosító nevelés, a jó szoktatás. A megfelelő higiénével számos betegséget meg lehetne előzni. A leánygyermekeknél fontos tudni, hogy a popsit elölről hátrafelé kell törölni, és minél nagyobb terpeszben pisiljenek. Strandolás után célszerű a vizes fürdőruhát alapos mosakodás után szárazra cserélni. Visszatérő esetekben mindenképpen javasolható, hogy a habos melegvizes esti fürdés helyett a szülők térjenek át a gyermek lezuhanyozásra.

A serdülőkorú lányoknál a szexuális felvilágosításba kell belecsempészni a nemi aktus higiénés vonatkozásait. A nemi úton terjedő betegségek ismertetése, a gumióvszer propagálása mellett javasolható, hogy minden aktus előtt és után tisztálkodással egybekötve, menjenek el pisilni.

 

Hasznos tudnivalók

Ha a háziorvos vizeletvizsgálatot rendel el, tudni kell a vizelet helyes gyűjtésének módját. Számos felesleges kezelés lenne megelőzhető, ha vizelet-mintavételt alapos, fertőtlenítő lemosás előzné meg. A lemosás nélkül végzett vizeletvizsgálatokat nem lehet értékelni, hiszen a bőrről, a nyálkahártyáról számos baktérium, illetve gennysejt - az elpusztult fehérvérsejt - és egyéb szennyeződés kerülhet a mintába. Fontos továbbá, hogy a pisiltetés után a vizelet minél előbb - lehetőleg hűtve - jusson el az illetékes laboratóriumba. A sokáig tárolt vizelet helyes diagnózis felállítására alkalmatlan

 

196- Felső hugyúti fertőzések gyermekkorban

(másnéven: pyelonephritis - vesemedence-gyulladás)

 

 

 

A felső húgyutak fertőzésén (korábban pyelonephritis - vesemedence-gyulladás) a vesemedence és súlyosabb esetben a veseállomány mikroorganizmusok - általában baktériumok - okozta betegségét értjük. A magas lázzal, nagyobb gyermekeknél derékfájással, hányingerrel, hányással járó betegség csecsemőkorban alattomos, nehezen diagnosztizálható. Az első napokban lehetőség szerint kórházban kezelendő kórkép hátterében sokszor húgyúti fejlődési rendellenesség áll. A felnőttkori esetektől a kezelés hossza, jellege, illetve a gyógyulás utáni kivizsgálás miatt érdemes elkülöníteni.

 

Előfordulás

A gyermekkori fertőzések között a légúti, az emésztőrendszeri betegségek után a harmadik helyen állnak a húgyúti infekciók, melyek közül kb. 30-40 százaléknál érintettek a felsőbb húgyúti szervek. Lányoknál gyakoribb, hiszen sok esetben a rövidebb húgycsövön könnyebben feljutó baktériumok okozzák a fertőzést. A pelenkás korban nagyobb az esélye ennek a sokszor nehezen felismerhető betegségnek, a székletből a külső nemi szervek tájékára jutó nagyszámú baktérium és a csecsemők még éretlenebb immunrendszere miatt.

 

Okok

A gyulladás lehet ún. "felszálló" eredetű, amikor a kórokozó az alsóbb húgyutakból jut a húgyvezetéken keresztül a vesemedencébe, és lehet "pangásos" eredetű, amikor a vizelet ürülése akadályba ütközik szűkület, húgyúti kő, ritkán daganat miatt, és az áramlás lelassul. Ilyenkor a mikroorganizmusok kitapadhatnak, és könnyedén szaporodva gyulladásos reakciókat válthatnak ki. Az anatómiai eltérések komplikálttá teszik a betegséget, ilyen esetben hosszabb, akár tartós fenntartó kezelés is szóba jön, a hajlamosító rendellenesség sebészi megoldása mellett. A kórokozók legtöbbször baktériumok, közülük a leggyakrabban a bélben, székletben normálisan is előforduló Escherichia coli (leleteken, s a továbbiakban E. coli) nevű bacillus tenyészthető ki a betegek vizeletéből. Az E. coli fertőzésre való fokozott hajlam örökölhető is lehet. A baktériumok mellett vírusok és gombák is lehetnek a baj okozói, ezek azonban általában valamilyen veleszületett vagy szerzett immunrendszeri gyengeség esetén tudnak fertőzést okozni.

 

Tünetek, kórlefolyás

A felső húgyutak gyulladását egész testre jellemző, úgynevezett általános tünetek (magas láz, rossz közérzet, sápadtság, hányinger) jellemzik, míg az alsó húgyúti fertőzést általában csak helyi fájdalom és vizelési problémák kísérik.

Csecsemőkorban a magas láz mellett étvágytalanságot, haspuffadást, szokatlan nyugtalanságot lehet tapasztalni, tehát ebben a korban a diagnózis felállítása nehéz. A nagyobb gyermekeknél már könnyebb a helyzet, náluk már a tünetek alapján viszonylag egyértelmű a kép, hiszen a felnőttkori esetekre is jellemző derékfájás, hányinger, magas láz a felső húgyúti fertőzés klasszikus jelei.

Az alsó húgyutak is gyulladtak lehetnek, ilyenkor természetesen a gyakoribb, fájdalmas, néha csípő érzéssel kísért vizelés is színezi a képet. A vizelet gyakran zavaros, bűzös. Megfelelő kezelés nélkül a betegség akár életveszélyes is lehet, éretlen vagy sérült immunrendszerű csecsemőknél, gyermekeknél a baktériumok elszaporodása előbb-utóbb szepszishez vezethet. A gyulladás még ép immunrendszer esetén is a vesemedencéről a veseállományra terjedhet, ott krónikus gyulladást, illetve szövetelhalást okozhat.

A helyes kezelés elkezdése után 2-3 nappal kezd az állapot javulni, a láz enyhül, majd megszűnik, a vizelet feltisztul. Általában egy hét kell a gyógyuláshoz, de a kezelést még legalább további egy, legtöbbször három hétig kell folytatni.

 

Diagnózis

Nagyobb gyermekeknél általában könnyű a diagnózis felállítása, melyet laboratóriumi vizsgálatokkal tud az orvos megerősíteni.

A vérképben a fehérvérsejtek száma jelentősen megemelkedik, az immunrendszer riasztása után sok fiatal granulocyta (fehérvérsejt típus) kerül a vérképző szervekből a keringésbe. A gyulladásos állapotra jellemző értékek (gyulladásos paraméterek), mint például a vörösvértest-süllyedés (We) vagy a C-Reaktiv Protein (CRP) értékei jelentősen megemelkednek. A csecsemőknél minden elhúzódó, lázzal járó, egyértelmű légúti tünet nélküli betegség esetén vizsgálni kell a vizeletet is, mely segít a húgyúti fertőzés felismerésében.

Mind kicsiknél, mind nagyobbaknál a vizeletben elsősorban gennysejtek - elhalt fehérvérsejtek - jelennek meg nagy számban, emellett általában valamilyen kórokozó baktérium is kitenyészthető. A betegség akut szakaszában képalkotó vizsgálatokkal erre a kórképre specifikus elváltozást nem tudnak kimutatni, csak az esetleges anatómiai eltérést, valamint a zavarosabb vizeletet, vaskosabb vesemedence-nyálkahártyát, megváltozott ultrahangelnyelő-képességű veseállományt lehet ábrázolni.

 

Kezelés, megelőzés

A kezelést csecsemők esetében mindig kórházi körülmények között, lehetőség szerint vénába adott antibiotikummal kell kezdeni. A szájon keresztül adott gyógyszer a bukások, hányások, a nehézkes beadás miatt csecsemőkorban az első napokban csak vénás szer hiányában javasolt.

Nagyobb gyermekek esetében is célszerűbb és sokszor hatékonyabb a vénás kezelés, emiatt szintén kórházi felvétel indokolt. Általában 1 hetes vénás kezelés után, szemmel látható javulás (láztalanaság, a vizelet feltisztulása, stb.) esetén lehet valamely szájon át adható antimikróbás kezelésre váltani.

A gyógyszerválasztás függ a bakteriológiai tenyésztés eredményétől, ami a vizelet-mintavételtől számított 3-4. napon várható. Célzott kezelésnek hívják, mikor a kimutatott kórokozót biztosan elpusztító, de lehetőség szerint minél több normál baktérimuflórát (bél, garat, szájüreg stb. hasznos baktériumai) megtartó gyógyszert keres az orvos. Amíg nem sikerül kórokozót kimutatni, addig úgynevezett szélesebb spektrumú - többféle baktériumtípust elpusztító - antibiotikum jön szóba, ezzel sajnos a normál flóra is jobban károsodik. Ezért a bőséges folyadékfogyasztáson kívül élőflórás készítmények, joghurtok, kisebbeknek patikában kapható granulátumok javasoltak.

A gyermekkori felső húgyúti fertőzések több mint felénél alapos vizsgálattal kimutatható valamilyen anatómiai eltérés, ezért a kezelés, gyógyulás után mindig javasoljuk a gyermekek kivizsgálását. A gyermeknefrológiai (vesegyógyászati) szakrendeléseken évtizedek alatt kialakult protokollok szerint zajlik a fertőzés okaként szóba jövő fejlődési rendellenességek, illetve szerzett eltérések kimutatása. A modern képalkotó módszerekkel, ultrahang-, izotópvizsgálattal számos, fiatal felnőttként veseelégtelenséget okozó anomáliát sikerül felfedezni, majd vagy gyógyszeresen vagy sebészi úton kezelni.

 

Hasznos tudnivalók

Ha a háziorvos vizeletvizsgálatot rendel el, tudni kell a vizelet helyes gyűjtésének módját. Számos felesleges kezelés lenne megelőzhető, ha a vizelet-mintavételt alapos, fertőtlenítő lemosás előzné meg. A lemosás nélkül végzett vizeletvizsgálatokat nem lehet értékelni, hiszen a bőrről, a nyálkahártyáról számos baktérium, illetve gennysejt (elpusztult fehérvérsejt) és egyéb szennyeződés kerülhet a mintába. Fontos továbbá, hogy a pisiltetés után a vizelet minél előbb jusson el az illetékes laboratóriumba. A sokáig tárolt vizelet helyes diagnózis felállítására alkalmatlan. A csecsemőkorban, mikor ez amúgy is nehéz, egy külsőleg szennyezett, így "álpozitív" vizelet kifejezetten megtévesztő lehet

 

 

197-. A SCOLIÓZIS

 

 

 

 

A scoliosis a gerincnek a frontalis síkban bekövetkezett elhajlását jelenti, mely lehet funkcionális és strukturális.

Funkcionális scoliosisnál csigolya szerkezeti eltérés nem mutatható ki, általában ismeretlen eredetű, hátterében leggyakrabban egyszerű tartási rendellenesség áll. Típusosan balra konvex, nagy ívű, mely kifejezetten mobilis. Általában lányokon, a pubertás idején mintegy 15%-ban jelentkezik.

Egyéb okai: pszichés problémák, végtaghossz-különbség (statikus), gyöki kompresszió miatti antalgiás tartás (pl. discus hernia), tumor, gyulladásos megbetegedések (pl. appendicitis).

Strukturális scoliosis a gerinc generalizált háromdimenziós, kombinált deformitása, melyre jellemző a frontális síkú elhajlás, a sagittalis síkban lordosis, valamint transversalisan a csigolya rotáció. Leggyakoribb (80%) az ún. idiopathiás scoliosis, melynek etiológiája nem ismert, de genetikailag determinált. Kialakulásában fontosak a biomechanikai faktorok is. Gyermekkorban, leggyakrabban praepubertás idején jelentkezik, a 20 Cobb-fokot meghaladó görbület a népesség 5 ‰-ben észlelhető. A betegség a lányokat hétszer gyakrabban érinti.

Ismert eredetűek háttere lehet congenitalis, neuromuscularis, neurofibromatosis, metabolikus, mesenchimalis, illetve trauma, tumor.

Tekintve, hogy a strukturális scoliosisok oroszlán részét az idiopathiás esetek adják, illetve a fizioterápia ezen típus kezelésében lehet igazán hatásos és eredményes, az alábbiakban az idiopathiás scoliosisok kezelése kerül részletezésre.

 

Panaszok / Tünetek / Általános jellemzők

Gyermekkorban specifikus, tehát a kórképpel összefüggő fájdalom nem fordul elő, sem egyéb más betegségtünetet nem találunk, csupán jellegzetes aszimmetriák észlelhetőek a nyak, vállöv vonalát, a scapulák állását, a mellkas alakját, a törzs-kar háromszöget, a medence helyzetét tekintve. Jellemző a lapos hát, a bordapúp kialakulása, a gerincmozgások beszűkülése, s a légzésfunkció csökkenése.

A scoliosisnak több felosztását ismerjük.

Az egyes görbületi formák jellege, megjelenése egyénenként változik.

A scoliosis irányának elnevezése a háti szakasz alapján történik, tehát hogy ezen a szakaszon merre van a görbület konvexitása (jobbra / balra konvex).

 

A betegség leírása

Az idiopathiás scoliosis dinamikáját többféle tényező befolyásolja. Fizioterápiás szempontból a (csont) növekedés, a légzés és a jellegzetesen megváltozott izomegyensúly szerepe hangsúlyozandó. Lévén, hogy a betegség növekedésben lévő egyéneknél jelentkezik jellemzően, a csigolyák szerkezetében lévő aszimmetria rányomja bélyegét a még korántsem érett (csontos) struktúra növekedésére.

A háti csigolyák érintettsége esetén a mellkas is deformálódik. A görbületek konvexitása mentén hátul és ellenkező oldalon elöl bordapúp alakul ki. Ezekkel szemközt pedig ún. bordavölgyek jönnek létre.

A gerincdeformitás következtében egy kóros, ún. skoliotikus egyensúly alakul ki, melynek fenntartásában a kulcsszerep az izomzatra hárul. A strukturális scoliosis az izomműködéshez azonban kedvezőtlen feltételeket teremt: A konvexitás oldalán lévő izmok túlnyúlttá válnak és az egyensúly megőrzése végett hipertrofizálnak (háromszoros hipertónus). A konkáv oldali izomzat pedig zsugorodik és szükségszerűen vesztve tartófunkciójából atrófiának indul (egyszeres hipertónus). Vagyis mindkét oldalon inszufficienciát figyelhetünk meg, így a skoliotikus gerinc stabilitása kerül veszélybe (izom-diszbalansz).

RITKA BETEGSÉGEK

A ritka betegségek olyan életet veszélyeztető vagy maradandó károsodást okozó betegségek, amelyek előfordulása ritka, és amelyek nagyon összetettek. A legtöbbjük örökletes betegség, mások – több kategória közül – ritka ráktípusok, autoimmun betegségek, fejlődési rendellenességek, toxikus és fertőző megbetegedések. Olyan átfogó megközelítést tesznek szükségessé, amely a jelentős halandóság vagy az elkerülhető idő előtti elhalálozás megelőzésére, valamint az életminőség javítására vagy az érintett személyek társadalmigazdasági lehetőségeinek javítására tett különleges és egyesített erőfeszítésen alapszik.

Az 1999. január 1-jétől 2003. december 31-ig tartó időszakra a ritka betegségekre, köztük az örökletes betegségekre irányuló közösségi cselekvési programot1 fogadtak el. Ez a program az alacsony előfordulást úgy határozta meg, hogy a betegség az Európai Unióban

10 000 személyből kevesebb mint 5-öt érint.

Míg ez a 10 000/5 előfordulási arány alacsonynak tűnhet, a 27 tagállamból álló EU-ban, betegségenként körülbelül 246 000 személyt jelent. A jelenlegi tudományos ismeretek alapján 5000-8000 számú elkülönülő ritka betegség érinti az EU teljes lakosságának akár 6%-át az élete során. Másként megfogalmazva, az Európai Unióban (27 tagállam) körülbelül 15 millió személy érintett vagy lesz érintett valamely ritka betegség által.

Az orvosi szakirodalomban rendelkezésre álló források2 szerint kevesebb mint 100 ritka betegség, mint például a Brugada-szindróma, a Guillain-Barré-szindróma, a scleroderma vagy a velőcső-rendellenességek előfordulása közelíti meg az 5/10 000 küszöböt. A legtöbb ritka betegség előfordulása nagyon ritka – 1/100 000 személyt vagy még kevesebbet érint; ilyen például a vérzékenység, a Ewing-szarkóma, a Duchenne izomsorvadás vagy a Hippel-Lindau betegség. Több ezer ritka betegség csak néhány beteget érint Európában, mint például a Pompe betegség, az alternáló hemiplegia vagy az "Ondine átka". A nagyon ritka betegségekben szenvedő betegek és családjaik különösen elszigeteltek és kiszolgáltatottak.

Az az életkor, amikor az első tünetek megjelennek, szintén nagy eltéréseket mutat: a ritka betegségek fele születésnél vagy gyermekkorban jelentkezhet (mint például a Williamsszindróma, a Prader-Willi-szindróma, a retinoblastoma). A ritka betegségek másik fele felnőttkorban jelentkezhet (mint például a Hungtington-kór, a Creutzfeld-Jacob-betegség, az amiotrófiás laterális szklerózis).

A ritka betegségek többsége örökletes betegség, de a terhesség alatt vagy a későbbiek során a beteget érő környezeti hatások is okozhatják, gyakran genetikai hajlammal párosulva.

Némelyik valamely közönséges betegség ritka formája vagy ritka szövődménye. A ritka betegségek súlyosságuk és a megnyilvánulásuk tekintetében is nagymértékben különböznek. A ritka betegségben szenvedő betegek várható élettartama jelentősen lecsökken. Számos betegség összetett, degeneratív és maradandó károsodást okoz, míg mások összeegyeztethetők a normális életvitellel – amennyiben időben diagnosztizálják

 

198-. Agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás

 

Az agyat és a gerincvelőt védő burkok képezik az agyhártyát. Különböző rétegei között folyadék – liquor – kering amelyben elszaporodhatnak a kórokozók. Az agyhártyagyulladás meningitis – a lágyagyhártyák lobos folyamata. A kiváltó kórokozók lehetnek baktériumok, de lehetnek vírusok vagy gombák is. A kórokozók a véráram útján vagy az agy közelében zajló gyulladás átterjedésével juthatnak el az agyhártyákhoz.

A gyulladás következtében a hártyák megduzzadnak és több folyadékot termelnek. A csontos koponyaűr merevsége miatt a nyomás a korlátozott térfogat miatt megnövekszik, s ez erős fejfájást okoz, ami a gerinc mozgatásakor, különösen előrehajláskor fokozódik. A fő veszélyt az okozza, hogy a betegség közvetlenül az agy mellett van, s könnyen átterjedhet az agy felé, ami néhány óra alatt a halálhoz vezethet. Több fajtája ismert:

  • a járványos agyhártyagyulladást a meningococcus okozza. A fertőzés a légutakon keresztül terjed, ezért célszerű az elkülönítés.
  • az egyéb baktériumok által előidézett meningitis a középfül, az orr melléküregek vagy egyéb a közvetlen környéken kialakult gyulladás továbbterjedésének következménye.
  • a tbc-s agyhártyagyulladás egy különleges fajtája a betegségnek. Látászavarokat okozva az agyalapon jelentkezik.
  • vírus okozza a szerózus agyhártyagyulladást. Az agyvíz felszaporodásával járó, általában jóindulatú és gyorsan lezajló betegség. Kezelés hiányában "vízfejűséget" okoz.
  • a méhen belül kialakuló, általában agyvelőgyulladással együtt járó meningitis, melynek kórokozói között baktériumok, vírusok vagy protozoonok egyaránt lehetnek.

A főbb panaszok – erős fejfájás, fényérzékenység, tarkómerevség, esetleg láz és hányás – órák alatt kialakulhatnak. Súlyos esetekben tudatzavar, eszméletlenség és a tünetek hirtelen felerősödése jelentkezhet. Gyermekeknél e tünetek helyett gyakran hasi fájdalmak kerülnek előtérbe, görcsrohamokkal. A fejfájás pedig kanyaró és mumpsz esetén hasonlóan érzékelhető mint az agyhártyagyulladáskor. A csecsemőknél előfordul, hogy csak nyelési nehézség és aluszékonyság jelzi a betegséget.

Az agyhártyagyulladás kezelése akkor eredményes, ha a azt minél előbb megkezdik

Ezért fontos, hogy minden ismeretlen eredetű, hányással kísért betegség, illetve hirtelen kialakult láz esetén meg kell vizsgálni, hogy előrehajláskor nem jelentkezik-e a fejfájás.

A gyermekeknél fokozottan kell figyelni, hogy valamilyen fertőző betegség szövődményeként nem kell-e számolnunk az agyhártyagyulladással. Ha a betegség során fényérzékenységgel, nyakmerevséggel járó erős fejfájást tapasztalunk, azonnal orvoshoz kell fordulni.

Az agyhártyagyulladást kórházban kell megfigyelni és kezelni. Bakteriális eredet esetén az antibiotikumos kezelés segít. A vírusos eredetű betegségnél a beteget gondosan ápolni kell és türelmesen várni, hogy a szervezet felülkerekedjen a betegségen.

Lyme-kór: még érdemes oltást kérni

Lassan vége a tanévnek, kint tombol a május, és gyerekeink alig várják, hogy az iskolai táblára végre ráírhassák csupa nagybetűvel:...

Kapcsolódó betegségek: Védőoltások, Lyme-kór

Szúnyog- és kullancsveszély - hatékonyan csak egyénileg védekezhetünk

A globális felmelegedés nemcsak elősegíti a különböző vérszívók szaporodását, de egyes..

199- Down kor

 

 

A Down-kór olyan kromoszóma rendellenesség, melyet a 21-es kromoszóma triszómiája okoz (ketto helyett három 21-es kromoszómája van). Megelozo vizsgálatok nélkül megközelítoen minden 700 csecsemobol 1 születne ezzel a betegséggel. A súlyos szellemi fogyatékosságok leggyakoribb oka ez a rendellenesség, mely a tanulási nehézségeken kívül egyéb fizikális problémákat, szívbetegségek, látó- és hallószervi eltérések stb. is okoz.
JELLEMZOI : -ízületek nagyfokú lazasága.
                          -az arc érdeklodés nélküli.
                          -a száj többnyire nyitott.
                          -barázdált nyelv, ami általában kilóg a szájból.
                          -a fülek is gyakran rendellenesek.
                          -az ujjak rövidek, szélesek és tömpék, a combcsont rövidebb.
                          -értelmi visszamaradottság
                          -nagyon kedvesek, mosolygósak, barátságosak ragaszkodók.
ÉLETKILÁTÁSUK :
                         
-szívük állapota a dönto, mivel gyakori a súlyos szívelégtelenség.
                          -régen 85%-uk sem érte meg az iskolás kort.
                          -ma már 50%-uknak jó az életkilátásuk.
A Down-kór gyakorisága az anyai életkor elore haladtával növekszik, ezért Magyarországon a 35 év feletti várandósoknál rutinszeruen végzik a magzat kromoszóma-vizsgálatát. Ez a vizsgálat magzatvízbol vagy chorionból történik, azonban ez a módszer a várandósok 1-2 %-ában spontán vetélést okozhat.
Jelenleg a Down-kórosok dönto többségét a 35 éven aluli várandósok szülik, mivel náluk nem végeznek magzati kromoszómavizsgálatot. Ennek két oka van, a magas költség, illetve, hogy a magas vetélési kockázattal szemben náluk viszonylag kis eséllyel születik a gyerek károsodottan.

 

Gyakoribbá válik a Down-kór?

A magzati diagnosztika fejlodése ellenére nem csökken az élveszületett Down-kóros gyermekek aránya. A statisztikai gyakoriság emelkedésének hátterében többféle ok együttesen húzódik meg, s nincsen szó valamilyen titokzatos jelenségrol, eddig ismeretlen kórokozóról . Az elofordulási gyakoriság emelkedése sokban függ a jelentési fegyelem erosödésétol is.A statisztikai képre természetesen kihat az is, hogyan fejlodött a Down-kór magzati diagnosztikájának minosége. A 70-es évekbol jószerivel csak a rendellenességgel született gyerekek adatait ismerhettük, nem vizsgálták, így nem is tudható, hogy például a vetélések hány százalékáért volt felelos a kór.

Szûrési lehetõségek

Az egyik, ma használatos elojelzo vizsgálatot, a terhesség 16. hetében esedékes anyai szérum AFP-t csak a 80-as évektol kezdték bevezetni, s kezdetben csak azoknál az anyáknál alkalmazták, akiknek korábban velocsozáródási rendellenességgel született gyermekük. Ez azt jelenti, hogy az alacsony AFP-érték alig több mint tíz éve veti fel a Down-kór gyanúját, és sarkall további vizsgálatokra. A másik, egyre inkább elterjedt, a kór szurésére használt vizsgálatot csak 1997-99-tol alkalmazzák: ekkortól állnak rendelkezésre országos méretekben olyan, finomabb eltéréseket is láthatóvá tevo ultrahang-berendezések, melyekkel a magzati nyaki redo vastagságát mérik, illetve újabban az orrcsont hiányát észlelhetik.
A szakemberek között teljes az összhang, hogy kutatni és alkalmazni kellene minden új, a kromoszóma-rendellenességre figyelmezteto markervizsgálatot és ezek kombinációit. Ilyen néhány anyai hormon (hCG, ösztriol, inhibin), vagy az egyik, csak a terhességben eloforduló fehérje (PAPP) szintjének mérése, s ennek alapján a kockázat meghatározása. Egyes adatok szerint e vizsgálatok kombinációjából kiegészítve az ultrahang és AFP vizsgálatokkal már akár 90 százalékos pontossággal megbecsülheto a veszély jelenléte, mivel pedig egyik sem invazív, azaz a szervezetbe behatoló eljárás, nem veszélyes a magzatra.

Ezen szûrõvizsgálat tehát a  quartett-teszt:
   - az alfa-fetoprotein (AFP)
   -az egyik a noi nemihormon (ösztriol)
   -a lepényhormon egyik frakciója (human choriogonin: HCG béta egysége)
   -inhibin hormon

Ezen hormonok szintjének megállapítása alapján ma már Magyarországon is lehetoség van arra, hogy - az anya kérésére, életkortól függetlenül - kb 90 %-os biztonsággal kiszûrjék a Down kórt.
Ezt a vizsgálatot az OEP nem finanszírozza ezért a vizsgálatért fizetni kell. További pontos információk:       www.gendiagnosztika.hu  
Tehát összefoglalva ez a veszélytelen vérvizsgálat azon terheseknek jánlott, aki :
• 35 évnél fiatalabb, de szeretné biztosan ( kb 90 % ) kizárni a betegséget.
• 35 évnél idõsebb, de nem kíván amniocentézist ( invasiv beavatkozás, kb 1%-os  vetélés kockázat ) elvégeztetni.
Fontos ismét kiemelni, hogy ez egy kb. 90 %-os biztonságot adó szûrövizsgálat. Amennyiben ez a vizsgálat vagy más tények felvetik a Down kór lehetõségét, akkor annak biztos kizárása vagy igazolása CSAK AMNIOCENTÉZISSEL lehetséges.

Természetesen a 16. héten elvégzett AFP vizsgálatot, a nyaki redõ szûrését, az életkor (>35 év ) vagy más orvosi ok miatt végzett amniocentésist az OEP finanszírozza, tehát az ingyenes.

Öregedo szülok, fokozódó kockázatok

Szinte már a kór felfedezésével egy idoben nyilvánvaló vált, hogy e kromoszóma-rendellenesség gyakorisága az anyai életkor emelkedésével növekszik. Nálunk is érzékelheto világjelenség, hogy a nok egyre idosebb korban vállalnak (vagy vállalnak újra) gyermeket, ami önmagában is növeli a Down-szindróma kialakulásának arányát. A statisztikai növekedésbe feltételezhetoen belejátszik még a meddoség-kezelés, illetve asszisztált reprodukciós eljárások elterjedése, továbbá a térítésmentes próbálkozások számának növelése. Mire a meddoség tényére fény derül, s az kezelések, eljárások sikerrel járnak, az anya igencsak kifut az optimálisnak mondható idobol, a vágyott és végre létrejött terhesség idejére az anyák átlagos életkora 32,5 év.
Ami a kockázat növekedését illeti: míg 20 éves korban 1664-bol egy gyereknél várható a rendellenesség megjelenése, addig a 30 éveseknél 1022 gyerekbol egynél. A 35 éves anyáknak már azzal kell számolnia, hogy minden 368. baba betegen születik, 38 évesen pedig az arány már 1/157. Ezért van az, hogy a hazai eloírások szerint a 35 év feletti terheseknél minden alkalommal, még negatív elozetes leletek esetén is felajánlják a genetikai tanácsadás és a 20 terhességi hétig elvégezheto kromoszómavizsgálat lehetoségét, amely önkéntes, s az anya döntésén múlik, él-e vele. A magzatvízbol vagy lepénybol vett minta vizsgálata már nem a kockázatot jelzi, hanem a rendellenességet mutatja ki.

Ellentmondások a magzati szûrésben

Mint láttuk, megfejtheto és nagyrészt magyarázható, miért emelkedett a Down-kór elofordulási gyakorisága az országos statisztikában. Az azonban aligha értheto, hogy a diagnosztika fejlodése, a genetikai tanácsadó hálózat muködése ellenére miért nem emelkedik évek óta a magzati korban kiszurt esetek aránya. Másképpen: miért nem csökken a Down-kórral (meglepetés szeruen) megszületo gyermekek száma Magyarországon?
Kétségtelen, hogy a 80-as évekhez képest a magzati diagnosztikával kiszurt esetek aránya javult, ám még sosem érte el legalább az 50 százalékot. A fiatalabb anyákra háruló kisebb figyelem is oka lehet annak, hogy a statisztikák szerint a 35 éven felüli nok szülik a Down-kórosok 30%-át, a 70%-ukat viszont a 35 éven aluli, fiatalabb anyák hozzák világra.
A szakemberek nem gyozik hangsúlyozni, hogy a vizsgálatokon való részvétel önkéntes, s még negatív szurovizsgálati lelet mellett is születhet beteg gyerek, ezért visszautasítják a feltételezést, hogy minden Down-kóros csecsemo egy-egy diagnosztikai muhibát jelent. Egyes esetekben, (feltételezhetoen éppen a határesetekben) bizonyára tetten érheto lehet valamilyen, akár muszaki, akár emberi eredetu hiba, de olyan történeteket is hallani, amikor a terhes no az, aki nem tesz eleget pontosan az orvos utasításainak.
Azt is az anyának kell eldöntenie, mitol fél jobban: a vizsgálat fájdalmától és kockázatától vagy attól, hogy betegen születik a gyerek. Fordított esetrol is említhetok példák, mint némely szülészek fogalmaznak: az anyai sejtést mindig komolyan kell venni. A negatív leleteket begyujto, mégis, a speciális vizsgálatokat kikövetelo anyukák jelentos hányadánál valóban megtalálták a rendellenességet.
Egy nemrégen készült kérdoíves vizsgálat ugyanakkor azt bizonyította, hogy sok, Down-kóros gyermeknek éltet adó anya nem vett részt a vizsgálatokon, vagy nem emlékezett rá, ami arra utal, hogy nem lehetett eléggé figyelemfelkelto és elgondolkoztató a kór veszélyeinek, esélyeinek és következményeinek bemutatása. A 105 visszaküldött, kitöltött kérdoív szerint a megkérdezettek 45 százalékánál találtak alacsony AFP eredményt, s végül mégis megszületett a Down-kóros gyermek, két esetben pedig az ultrahangos tarkóredo vizsgálattal kimutatott gyanút nem követte további vizsgálat.

 

 

2oo-AGYDAGANATOK A GYERMEKKORBAN

 

 

 

Az agydaganat hasonlóan a többi szervben jelentkező tumorokhoz jó- vagy rosszindulatú agyi szövetburjánzás, amelyek lehetnek elsődlegesek, ezek az agy illetve burkainak sejtjeiből származnak, vagy pedig másodlagosak, melyek más szervekből kiinduló daganatok. Ezek az áttétek vagy metasztázisok rosszindulatúak.

Az agydaganat bármely életkorban jelentkezhet. Bizonyos daganatok inkább meghatározott életkorban vagy lokalizációban jelennek meg. Nőknél és férfiaknál minden fajta agydaganat egyaránt előfordul, mégis az egyes daganatok gyakorisága jelentősen különbözhet. Idősek körében bizonyos típusok sűrűbben fordulnak elő, ugyan így gyermekeknél is.

Agydaganat gyanúja merül fel, ha koponyaűri nyomásfokozódás tünetei és idegrendszeri góctünetek észlelhetők vagy epilepsziás roham jelentkezik. A fejfájás gyakran az első tünet, de a legtöbb fejfájás hátterében nem agydaganat áll. A tumor okozta fejfájás idővel egyre gyakrabban tér vissza, míg végül állandósul. Az agyi tumorok személyiségváltozást is okozhatnak. Gyakori tünet még a szédülés, egyensúly- és koordinációs zavar. A koponyaűri nyomásfokozódás hatására hányinger, hányás, levertség, kábultság is jelentkezhet. A daganat elhelyezkedésétől függően okozhat kar-, láb- és féloldali gyengeséget, illetve bénulást is. Egyes daganatok érzés- és beszédzavart is okozhatnak. A klinikai lefolyásra jellemző a panaszok és tünetek előrehaladása, fokozódása, súlyosbodása. Átmeneti javulás ugyan lehetséges, de lényeges és tartós javulás a tünetekben nem szokott bekövetkezni, és összességében a klinikai képet mégis a tünetek fokozódó súlyosbodása jellemzi.

Összegezve az agytumorok egyrészt, olyan tüneteket okoznak, amelyek a kialakulási helyükön lévő agyi funkció károsításából származik, majd növekedésükkel a zárt koponyában teret foglalnak és távolabbi funkciók is károsodnak.

Néhány elsődleges agydaganat szövettani típus jellegzetességei, a teljesség igénye nélkül:

Az agyállomány sejtjeinek daganatai:

  • Pilocytás astrocytoma vagy astrocytaoma GrI.: az agyszövet nem idegsejtjeinek daganata. Az egyik leggyakoribb gyermekkori daganat. A gyakran cisztát is képez. Astrocytoma lassan növekszik a panaszok eleinte gyengék. Emiatt sokszor későn ismerik fel a betegséget. Leggyakrabban a kisagyban fordul elő, de az agytörzsben, és a látóidegben is kialakulhat /opticusglioma/. A m?téti teljes eltávolítás, ha lehetséges, jó prognózissal jár.
     
  • Opticusglioma: a pilocytás astrocytoma egyik megjelenési formája, klinikai tünetei látásromlás
  • Astrocytoma GrII.-GIII.: rosszindulatú, infiltrativ daganatok.
  • Glioblastoma multiforme/Spongioblastoma/Astrocytoma Gr.VI: astrocyta sejtes daganat, nagyon agresszív, gyors növekedéssel, rossz prognozissal, kemotherápia és sugárterápia is szükséges lehet
  • Medulloblastoma: gyorsan növekvő, rosszindulatú daganat, mely a liquorutak mentén áttéteket képez és kiújulásra is hajlamos. Gyakran kitölti a IV. kamrát és az agytörzset is infiltrálja.
  • Oligodendroglioma: főleg fiatal és középkorú egyének között fordul elő. Lassú növekedése és infiltratív jellege miatt a klinikai tünetek megjelenésekor már nagy méreteket érhet el. Tüneteként az epilepsziás rohamok a leggyakoribbak.
  • Ependymoma: a IV. kamrában növekszik és szinte mindig érinti az agytörzset is.
  • Craniopharingeoma: főként gyermekkorban, fiatal felnőttkorban jelentkezik jelentkezik. Első tünete látásromlás lehet.
  • Plexuspapilloma: gyermek- és fiatal felnőtt korban előforduló, jóindulatú daganat. Gyakran okoz hydrocephalust, ez a tumorszövetből származó liquor-túlprodukció következménye.
  • Acusticus neurinoma: a hallóideg daganata, hallásvesztést okoz, többféle kezelési módja létezik. Gyakran az arcot beidegző ideg is károsodik, vagy ellátásakor károsodhat az arcizmok bénulását okozva

Az agyburkok daganatai:

  • Menigeoma: az agyburok daganata, nőkben gyakoribb. Általában lassan növekvő daganat, melynek tünete az elhelyezkedésétől függ. Elsődlegesen műtéti kezelést igényel.
  • Rosszindulatú meningeoma: ritka a meningeoma infiltráló, környezetével összekapaszkodó formája, gyakran kiújulhat

Az agydaganatok kezelése-Az agydaganatok kezelés nélkül végzetes kimenetelüek.A kezelésben az alapvető a műtét,a gamma-sugársebészet,de olykor sugárkezelésre éskemoterápiára is szükség lehet.Az agztumorok műtétje a localizációtól függően jelenthet kisseb vagy nagyobb kockázatot.Bizonyos elhelyez-kedésü tumorok műtéti kezelése nagy szakértelmet,tapasztalatot igényel.A műtétet a modern mikrosebészet szabályai szerint,operációs mikroszkóppal végzik.